Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-7   7-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Jó napot kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 20. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Szilágyi György jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6344. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszter úr, parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy új elemmel egészíti ki Magyarország mint az Európai Unió egyik tagállama és a Szingapúri Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás célja az Európai Unió tagállamai és Szingapúr közötti gazdasági és azon belül is beruházási kapcsolatok előmozdítása a beruházási környezet biztonságosabbá, kedvezőbbé és vonzóbbá tételén keresztül. A megállapodás tehát magyar szempontból a Szingapúri Köztársaságban letelepülő vagy letelepülni szándékozó magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. Ez a megállapodás továbbá fontos szerepet játszik a beruházásösztönzés területén, segítve a szingapúri vállalatokat abban, hogy Magyarországra hozzák munkahelyteremtő beruházásaikat.

Szingapúr fontos szereplője nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország külgazdasági stratégiájának is. Ez nem véletlenül van így. A szingapúri gazdaság kifejezetten fejlett technológiai, technikai szempontból. Tudjuk azt, hogy ma már megdőlt az a dogma, amely korábban úgy szólt, hogy a világgazdaságban a tőke áramlása alapvetően nyugatról keleti irányba történik, az olcsó munkaerő keresése érdekében. Ma már a helyzet úgy néz ki, hogy ez a tőkeáramlás legalábbis kétirányú. Nagy keleti, távol-keleti vállalatok legalább annyira diktálják a világgazdaság átalakulásának tempóját, mint a nyugat-európai országok és a nyugat-európai vállalatok. Számos technológiai kérdésben be kell látni, hogy távol-keleti vállalatok előrébb tartanak, mint az európai vetélytársaik, és számos keleti vállalat kínál olyan megoldásokat, amelyek egyértelműen versenyképesebbé teszik azt az országot, illetve annak az országnak a gazdaságát, ahol ezek a vállalatok befektetnek, illetve beruháznak. Ráadásul a magyar gazdaság most a dimenzióváltás állapotában van, amikor is már nem igazán a megteremtett munkahelyeknek a száma, hanem sokkal inkább az azok által képviselt technológiai színvonal, hozzáadott érték és kutatás-fejlesztési arány számít. Tehát mondhatnám azt is, hogy a magyar gazdaság a mennyiségi korszakából áttér a minőségi korszakába, amikor is ennek az átállásnak a kulcsfigurája éppen az a technológia, amely technológiát nagy keleti, illetve nagy nyugati vállalatok tudják elhozni Magyarországra. Tehát összegezve: Magyarországnak és az Európai Uniónak is az az érdeke, hogy minél több, modern technológiai megoldásokat kínáló szingapúri vállalat Közép-Európába, azon belül is Magyarországra hozza a beruházásait.

A külföldi és magyar beruházók számára a magyar gazdasági környezet kifejezetten versenyképesnek, a beruházási környezet pedig vonzónak bizonyult. Európa legalacsonyabb adókulcsait mi kínáljuk, itt az egykulcsos 9 százalékos társasági adónak stratégiai fontosságú szerepe van, hiszen az alacsony társaságiadó-teher lehetővé teszi, hogy a vállalati forrásokat az immáron magas hozzáadott értéket képviselő, ennélfogva magasabb szintű szaktudást igénylő, ennélfogva magasabb fizetést igénylő munkahelyek feltöltésére használják fel. Ez Magyarországon abból is látszik, hogy így van, hogy kilenc esztendő alatt a nettó bérek átlagosan 70 százalékkal nőttek, és az elmúlt egy esztendőben 8,5 százalékos átlagos fizetésnövekedést figyelhettünk meg azzal együtt, hogy a beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökségen keresztül Magyarországra érkezett beruházások által megteremtett munkahelyeken az átlagfizetés egy esztendő alatt 40 százalékkal nőtt. Tehát míg a 2017-ben Magyarországra érkezett nagyberuházások esetében az átlagos fizetés 300 ezer forint volt, addig 2018-ban már 420 ezer forint, és az a 40 százalékos növekedés egyértelműen abból fakad, hogy a beruházásösztönzési stratégiánkat is átállítottuk arra, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő, magas kutatás-fejlesztési aránnyal bíró beruházásokat priorizáljuk, illetve az ezek által létrehozott munkahelyekhez adjunk nagyobb támogatást.

Tehát ennek következménye volt aztán az is, hogy a magyar beruházásösztönzés tekintetében az elmúlt öt esztendőben minden évben megdöntöttük az addig érvényes nemzetgazdasági történeti rekordot; a tavalyi esztendőben már 98 nagyberuházás érkezett Magyarországra, és ezek összesen 1380 milliárd forintnyi beruházást jelentettek.

Tisztelettel tájékoztatom önöket arról is, hogy ezen beruházásvédelmi megállapodás következtében fokozódik az uniós gazdasági jelenlét a rendkívül gyorsan növekedő délkelet-ázsiai térségben, tekintve azt, hogy ez a beruházásvédelmi egyezmény az első, amelyet az Európai Unió ebben a térségben meg tud kötni. Ez azért is fontos, mert úttörő lehet, megnyithatja az utat a számunkra rendkívül fontos ASEAN, tehát délkelet-ázsiai régió többi országával is abban a tekintetben, hogy újabb beruházásvédelmi megállapodásokat tárgyalhassunk ki.

Jelenleg az Európai Unió folytat is egyébként ilyen megbeszéléseket Malajziával, Vietnammal, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és Indonéziával, ugyanakkor meg kell valljam önöknek őszintén, tisztelt képviselőtársaim, hogy elégedetlenek vagyunk ezen tárgyalások sebességével. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes szabadkereskedelmi megállapodások és beruházásvédelmi megállapodások tárgyalási folyamata akár tíz esztendeig is elhúzódhat. Ma a világgazdaságban sokkal gyorsabban változnak a dolgok, mint hogy ráérjünk tíz évig egyes ilyen megállapodások kitárgyalására, úgyhogy ezért is mindig szoktuk szorgalmazni, bátorítani az Európai Unió ezzel foglalkozó tisztségviselőit, hogy talán nem kell várni fél évet arra, hogy egy kitárgyalt megállapodástervezet aláírásához jóváhagyást kérjenek az adott felelősséggel rendelkező Miniszterek Tanácsától. Az ilyet valószínűleg, legalábbis józan ésszel végiggondolva, meg lehetne tenni ennél gyorsabban is.

(9.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése éppen az, hogy az Európai Unióból származó, valamint Szingapúrból származó beruházók számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemekről rendelkezzen. Ez számunkra azért is fontos, merthogy több magyarországi beruházó már jelen van Szingapúrban, és több magyarországi vállalat fontolgatja ennek a lehetőségét. Ezért ennek a megállapodásnak a legnagyobb jelentősége számunkra az, hogy a jogviták korrekt és pártatlan rendezésének körülményeit is leírja, így a magyar és egyébként európai beruházók és az ő beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során.

Összességében négy fejezet és tizenegy melléklet adja ki ezt a megállapodást, és néhány, a beruházásvédelmi szempontból lényeges elemre szeretnék röviden rávilágítani. Először is nagyon fontos, hogy a beruházót és a beruházásokat a partnerországban történő letelepedéstől kezdve, tehát attól a pillanattól fogva megilleti az ebben a szerződésben leírt garanciális védelem.

A legfőbb garanciális elemeket az Unió beruházásvédelmi megállapodásaiban képviselt új irányvonalának sarokkövei jelentik. Először is a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó normák és a megkülönböztetés elleni rendelkezések. A második a közvetlen és közvetett kisajátításra vonatkozó szabályok. A harmadik az állandó elsőfokú befektetési bíróság és fellebbviteli fórum, amely a felek által kinevezett tagokból áll. Itt egy másodpercre hadd álljak meg. Talán emlékeznek arra, hogy sokat vitatkoztunk ennek a Háznak a falai között is arról, hogy a nemzetközi választott bíráskodás milyen mértékben feleltethető meg a nemzeti jogszabályoknak, a nemzeti jogrendeknek és pláne a nemzetgazdasági érdekeknek. Volt olyan ellenzéki vélemény  amivel speciel még egyet is értettem , amely mintegy offshore bíráskodásként írta le ezt a választottbíráskodási módszert. Mi a magunk részéről is nagymértékben inspiráltuk az Európai Unióban az arról szóló gondolkodás folyamatát, hogy ezen hogyan lehetne túllépni, és ennek az egyik lenyomata már ebben a beruházásvédelmi megállapodásban meg is jelenik, amikor is egy állandó elsőfokú ilyen bíróság jön létre, valóban létező struktúrával és valóban létező tagokkal, és ennek lesz innentől kezdve egy másodfokú fellebbviteli fóruma is.

Aztán szintén a garanciális elemek közé tartozik a szigorúan vett megfelelés a választott bírók függetlenségére vonatkozóan, ugyanis a feddhetetlenséget és az etikus magatartást a megállapodásban foglalt kötelező magatartási kódex biztosítja. Aztán az eljárások átláthatóságát a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumok és meghallgatások közzététele szintén garantálja. Emellett a megállapodás tartalmaz egy szabályozáshoz való jog garantálásáról szóló cikket, ami azt jelenti, hogy a részes államok nem veszítik el egyáltalán a jogosultságukat arra nézvést, hogy környezetvédelmi, közegészségügyi, egyéb, kifejezetten nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésben jogszabályokat alkossanak. Visszautalva a választottbíráskodás problémakörére, itt ez a megállapodás már tartalmazza a kötelezettségvállalást egy úgynevezett multilaterális beruházási bíróság  ezt angolul MIC rövidítéssel látják el  létrehozására.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Magyarország és Szingapúr között a kereskedelmi forgalom a tavalyi esztendőben 7 százalékot növekedett, meghaladta a 640 millió dollárt, a magyar export 11 százalékkal bővült, elsősorban a villamos gépek, az energiafejlesztő gépek és a híradástechnikai eszközök exportjának nyomán. Annak érdekében, hogy a magyar gazdasági szereplők is ki tudják használni az ezen beruházásvédelmi megállapodás nyomán előálló több biztonságot adó környezetet, az Eximbanknál egy 1,7 milliárd eurós hitelkeretet nyitottunk magyar-szingapúri vállalatközi kapcsolatok finanszírozására. Tehát amennyiben magyar és szingapúri vállalatok export-import ügyletéhez, közös vállalat alapításához vagy harmadik piacon történő közös megjelenéséhez finanszírozási forrásra van szükség, akkor ez ebben a formában adott, ez nem lehet akadálya a magyar gazdaság további extenzív növekedésének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Azt várjuk tehát ettől a beruházásvédelmi megállapodástól, hogy a beruházók védelme révén tovább fogja segíteni az Európai Unió és Szingapúr, azon belül pedig Magyarország és a Szingapúri Köztársaság közötti gazdasági, kereskedelmi, beruházási kapcsolatokat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és arra kérem, tisztelt elnök úr, az Országgyűlést, hogy támogassa az előterjesztést, és járuljon hozzá ennek a beruházásvédelmi megállapodásnak a kihirdetéséhez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Boldog István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BOLDOG ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és Szingapúr kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségén belül Szingapúr az Európai Unió legjelentősebb kereskedelmi partnere. 2006 óta 30 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, amely 2017-ben meghaladta a 82 milliárd dollárt. A szolgáltatások kereskedelme is 50 százalékkal nőtt 2011 és 2017 között. A befektetési kapcsolatok is erősnek mondhatók. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége legnagyobb befektetője az Európai Unió, ezen belül a befektetések több mint fele Szingapúrban valósul meg, és több mint tízezer uniós cég tevékenykedik Szingapúrban. Ezek a számok jól mutatják, hogy mennyire mélyek az Unió és Szingapúr közötti kereskedelmi kapcsolatok.Az előttünk fekvő megállapodás célja, hogy a felek erősítsék mind a gazdasági, mind pedig a kereskedelmi, beruházási téren létesült kapcsolatokat, figyelembe véve a környezetvédelmet, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközileg elismert szabályokat. Ebben a megállapodásban is meghatározásra kerül több olyan fogalom, mint például a beruházás, a vállalkozás, a jogi személy vagy például az uniós jogi személy. Rögzítésre kerül továbbá a megállapodás hatálya, a felek szabályozási jogára vonatkozó elemei, valamint a nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás elve. Részletesen leírja a beruházók beruházási vitáival kapcsolatos lépéseket, az ekkor alkalmazandó elveket és a kisajátítás szabályait. Ebben a megállapodásban is szerepet kap az államok között keletkezett viták rendezésének módja, az ilyen esetekben követendő lépések.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás megteremti azt a lehetőséget, hogy az Unió előmozdítsa az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenységeket, széles körű jogi keretet hozva létre. Kérem tisztelettel a Ház támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka a következő felszólaló. Parancsoljon!

(9.20)

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A T/6344. számú törvényjavaslat az Európai Unió tagállamai, valamint a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szól. Szingapúr gazdasági és társadalmi fejlődése minden ország számára példamutató lehet. Ahogy száz évvel ezelőtt Szingapúr maga volt a nyomornegyed, betegségek és a higiéniai körülmények tizedelték a társadalmat, ma arról tudunk beszámolni, hogy a világ egyik leggyorsabb ütemben fejlődő városállama, a gazdasági élet ázsiai központja, és mellette egy rendkívül jól élhető város. Az Európai Unió a világ fejlett országaival igyekszik olyan kétoldalú megállapodásokat kötni, amelyek segítik az európai uniós vállalatokat abban, hogy a világ fejlődő vérkeringésében stabilan jelen lehessenek. Mára elmondhatjuk, hogy Ázsia fejlődése olyan mértéket öltött, amit sajnos az európai országok csak szemlélnek. Ázsiában levetkőzték a konvenciókat, igyekeznek mindenben új megoldásokat találni, és törekednek arra, hogy a gazdaság és a technológia fejlődése során a társadalmak ne veszítsék el a kultúrájukat, a hagyományukhoz való viszonyukat.

Az Európai Unió által a harmadik országokkal megkötött megállapodásokat az Unió minden tagállamának ratifikálnia kell. Így kerül sor most ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására és vélhetően megszavazására. A megállapodás kifejezi, hogy a felek erősíteni kívánják kapcsolataikat, biztosítani akarják egymást arról, hogy vállalataik a másik területén biztonságos környezetet, kiszámíthatóságot találnak. A megállapodás azt a szándékot is kifejezi, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzióban kívánják a felek erősíteni gazdasági, kereskedelmi és a beruházások terén meglévő kapcsolataikat. Magyarország hangsúlyosan érdekelt abban, hogy az Európai Unió területére az olyan gyorsan fejlődő országok, mint Szingapúr, vállalkozásokat hozzanak, és Európa is részesülhessen abból a fejlődésből, amely Ázsiát jellemzi. Ma még Európa és az európai gazdaság számít, számolnak vele a világ fejlett és fejlődő területlein, meg kell ragadnunk tehát azokat a kapcsolatokat, amelyek biztosítják azt, hogy ne maradjunk le.

Azonban fel kívánom hívni a figyelmet az egyezmény 2.6. cikke „Kisajátítás” című fejezetére. Azért teszem ezt, mert ezen egyezmény alapján Szingapúr vagy bármely olyan ország, amelynek beruházásvédelmi megállapodása van akár az Európai Unióval, akár Magyarországgal, biztos lehet abban, hogy nem sajátítja ki az itt termelt vagyontárgyakat az állam úgy, hogy az számukra sérelmes legyen. Garanciális szabályok garantálják mindezt.

Ehhez képest a magyar állampolgárok másodrangúak a saját hazájukban, mert a magyar szabályok szerint bárkinek Magyarországon a vagyontárgyát az állam kisajátíthatja, és abban az esetben, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősíti, még semmilyen tekintetben ellene sem mondhat az érintett személy. Jó lenne megfontolnia a kormányzatnak, hogy folytatjae ezt a tevékenységet, hogy a magyar állampolgárokat a saját hazájukban másodrangúaknak tekinti, sértve az Alaptörvényben foglalt egyenlő elbánás elvét. Olyan helyzetet teremtett tehát a magyar kormány a magyar polgárok számára, hogy ha esetleg úgy van vagyontárgyuk Magyarországon, hogy egy beruházásvédelmi megállapodással védett ország területén működő vállalat Magyarországon vagyont szerez, akkor mentesül a kisajátítás garancia nélküli kötelezettsége alól, de ha magyar állampolgárként Magyarországon vagyona lesz, semmi nem védi attól, hogy azt valamikor is a kormányzat elvegye tőle.

Ezen beruházásvédelmi törvényjavaslat és annak szövege teljesen megegyezik azokkal a megállapodásokkal, amelyeket az Európai Unió harmadik országokkal beruházásvédelem céljából köt. Számtalan hasonló beruházásvédelmi megállapodás ratifikációjára került sor az elmúlt időszakban a magyar Országgyűlésben.

A Jobbik természetesen támogatja ennek a törvényjavaslatnak a megszavazását, és azt, hogy mind az Európai Unió, mind annak tagországai számára az ilyen megállapodásból eredően valóban gazdasági és társadalmi előnyök szülessenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mód nyílna kétperces felszólalásokra, de ilyenre nem jelentkezett senki, továbbá normál felszólalásra sem nyomott gombot senki. Minthogy további felszólalásra nem jelentkezett senki, az általános vitát lezárom. Megkérdezem miniszter urat, hogy kíváne reflektálni az elhangzottakra. (Szijjártó Péter: Köszönöm, nem.) Jelzi, hogy nem.

Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Zöld-foki Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6346. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Most megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszter úr!

Felszólalások:   1   1-7   7-20      Ülésnap adatai