Készült: 2024.09.23.07:52:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

109. ülésnap (2020.03.02.),  203-204. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:28


Felszólalások:   201-202   203-204   205-206      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga-Damm Andrea képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport: „Ma 150 éve indult útjára a Budavári Sikló”. Öné a szó.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán megszokhatták, hogy rendre emlékezést próbálok a napirend utáni felszólalásomban elmondani, hiszen miért is ne emlékeznénk azokra a történelmi jelentőségű vívmányainkra, amelyek egyébként a mai napig is hatóan meghatározzák életünket.Ma 150 évvel ezelőtt indult útjára a Budavári Sikló, amelyet 1868 és 1870 között, azaz csak két év alatt építettek fel, immár 150 évvel ezelőtt. Széchenyi Ödön tervei alapján vagy kezdeményezésére történt mindez, miután utazásai során Lyonban találkozott az első ilyen európai siklóval. Hazajött, és befolyását bevetve megpróbálta elintézni, és lám-lám, sikerült is neki, hiszen azokban az időkben a jó ötletekért lelkesedett a társadalom és lelkesedtek az ország vezetői. Wohlfahrt Henrik készítette a terveket, és képzeljék el, képviselőtársaim, 1873-ban, tehát a megnyitás utáni harmadik évben már évi másfél millió utas utazott ezen a siklón. Ugye, milyen furcsa? Volt egy 6,3 milliós populációnk, és másfél millió ember utazott 150 évvel ezelőtt ezen a siklón.

A második világháborúban bombatalálat érte a működő szerkezeteket, és a világháború után a szocialista rendszerben széthordták a maradványokat. Gyakorlatilag 30 éven keresztül tervezést tervezés követett, majd egészen elképesztő módon 1975-ben társadalmi munkában készítették a BKV dolgozói azt a tervet, amely alapján aztán elkezdték felújítani, megépíteni, és 1986-ban indult útjára. Már 1987-ben, azaz egyéves működése után az UNESCO világörökségi listájára került, és 1986. június 4-én nyitották meg.

Milyen érdekes, hogy napjainkban évente 500 ezer és egymillió között van a látogatók és az utazók száma, pedig már 9 millió 700 ezren vagyunk, évi 4,5 millió turista látogat Budapestre, és mégiscsak ennyi utazó van, de ne legyünk elégedetlenek. Viszont arra hívja fel a figyelmünket ennek a nagyszerű alkotásnak a léte, hogy képzeljék el, 150 évvel ezelőtt Magyarország, Budapest milyen népszerű lehetett a világon, ha egy ilyen közlekedési járműre, amely bár különleges, de mégiscsak az, már akkor másfél millió ember volt kíváncsi évente.

Szólnunk kell Széchenyi Ödönről, arról az emberről, aki kezdeményezte mindezt. Széchenyi Ödön Széchenyi István ifjabb fia, aki valami elképesztő életúttal és csodálatos, szorgalmas, ötletes emberként került a történelembe. Ő volt a magyar állami tűzoltóság megteremtője, de nemcsak a magyaré, hanem a töröké is, és számtalan ország kérte szakvéleményét, amikor a saját tűzoltóságát kívánta létrehozni. 1870-ben, azután, hogy a Budavári Sikló megépült, és megnyugodhatott, ellátogatott Konstantinápolyba, ahol éppen előtte egy óriási tűzvész volt, és rengeteg nemzetközi intézmény a tűzvész során megsemmisült. Törökországban nem volt tűzoltóság, és ez is vezethetett oda, hogy bizony a tűz martalékává vált nagyon sok minden, amit aztán nem is lehetett újjáépíteni.

Ekkor ő felajánlotta a segítségét Törökországnak, a török szultánnak, és nagyon érdekes, mert éveken keresztül versengtek különböző országok, különösen az oroszok azért, hogy majd a tűzoltóságot ők hozhassák létre Törökországban, de a török szultán Széchenyi Ödön terveit találta a legkiválóbbnak, így ott maradt, és megteremtette azt. Pasa tisztségbe került, ami nagy dolog, nem kellett a hitét ehhez feladni, de a megtiszteltetés jele volt.

(15.20)

Miért is fontos, hogy ezekről a kérdésekről beszéljünk, azon túl, hogy emlékezünk? Azért fontos, mert egyrészről például ez az emlékezés is mutatja, hogy milyen nagyszerű volt Magyarország megítélése a világban azokban az időkben. Aztán azt is megmutatja, hogy volt egy gróf, egy nemesi család sarja, aki nem otthon lógatta a lábát, és nem élvezkedett különböző tengeri jachtokon, hanem a hazájával foglalkozott, és alkotásokat akart teremteni. Ma nem látok egyetlen oligarchát sem, aki ugyanezt tenné. És miért is fontos ma ilyenekre emlékeznünk? Azért fontos, mert ami ma Magyarországon gazdasági erőnk jelentős részét jelenti, az azokban az időkben jött létre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   201-202   203-204   205-206      Ülésnap adatai