Felszólalás adatai

Felszólalások:   43-49   49-57   57-65      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház 115 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Varga László és Szabó Sándor, az MSZP képviselői, interpellációt nyújtottak be a pénzügyminiszterhez. Megadom a szót.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. (A mikrofonja nem működik.)

ELNÖK: Szabó Sándor úr gépét legyenek szívesek bekapcsolni! (Megtörténik.)

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Február 24-én Varga László képviselőtársammal az azonnali kérdések órájában arra vártuk a választ Varga Mihály pénzügyminiszter úrtól, hogy egyértelműen mondja ki, támogatjae az iparűzési adó tervezetének átalakítását, annak csökkentését. Mondja ki egyértelműen, hogy arról, amit a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén javaslatként megfogalmazott, miképp vélekedik. Kétszer is megkérdeztük a miniszter urat, erre egyértelmű választ nem kaptunk.Ugyanakkor a válaszból az valamelyest kisejlett, hogy tulajdonképpen a miniszter úr már nem olyan határozott ebben a dologban, és nem is úgy gondolkozik már erről a kérdésről, ahogyan korábban a tanács ülésén nyilatkozott, hiszen további egyeztetéseket folytat majd a Megyei Jogú Városok Szövetségével, gondolom, elsősorban azért, mert két megyei jogú város, Debrecen és Székesfehérvár polgármestere  a saját pártcsaládjából  szintén úgy nyilatkozott, hogy az iparűzési adó átalakítását, illetve csökkentését nem támogatná.

Biztatjuk is miniszter urat arra, hogy ezt az ötletét gondolja át, vesse el az iparűzési adó csökkentéséről szóló javaslatát, sőt ellenkezőleg, gondolkodjunk abban, hogy hogyan lehetne több forrást biztosítani a településeknek, hogyan lehetne több forrást biztosítani az önkormányzatoknak. Igazságtalan ugyanis az, hogy bizonyos forrásokat az állam egész egyszerűen teljes egészében beszed, és ahonnan egyébként ez a bevétel érkezik, oda viszont nem hajlandó visszaadni.

Vegyük példának okáért a jövedéki adót, annak is az üzemanyagokat terhelő részét. Az idei költségvetés 750 milliárd forint bevételt vár, amit egyébként azok a közlekedők fizetnek meg, akik az önkormányzati fenntartásban álló utakat használják. Ugyanakkor az állam ebből a bevételből semmit nem nyújt vissza a települési önkormányzatoknak, semmit nem ad vissza.

Az MSZP képviselőcsoportjának a múlt héten született egy olyan javaslata, amely arra vonatkozna, hogy tulajdonképpen ennek a 750 milliárd forintnak legalább az egyharmadát, tehát a kisebbik részét juttassuk vissza az önkormányzatoknak, hogy ezek az önkormányzatok ezekből utakat újítsanak fel, illetve fejlesztéseket valósítsanak meg.

Erre való tekintettel kérdezem államtitkár urat, hogy az ön minisztere vagy a kormány egyértelműen támogatjae a jövőben is, vagy elutasítja az iparűzési adó átalakítására vagy csökkentésére tett javaslatot. Akkor kérném, hogy erre egyértelműen válaszoljon, államtitkár úr; illetve arra is, hogy akár az ön minisztere, akár a kormány vagy akár ön, államtitkár úr, támogatjae azt, hogy az önkormányzatok több forrással rendelkezzenek, amit útfelújításra, fejlesztésre fordíthatnának. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

(14.50)

ELNÖK: Tállai András államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, a kormány célja teljesen egyértelmű, az elmúlt tíz évben mindig is ez volt: a foglalkoztatás növelése, a bérek növelése, a családok támogatása, a vállalkozások támogatása, a versenyképesség erősítése, az adózás terén pedig az adminisztrációs terhek csökkentése. Nem is lehet egy kormánynak más célja, hiszen ha nem ez lenne, és ezt nem tudná megvalósítani, akkor ma Magyarországról nem tudnánk azt mondani, hogy európai uniós mércével is a gazdasági növekedés kiemelkedő, az Unió egyik legjobb országának számítunk. De ha föltennék azt a kérdést maguknak önök is, hogy hogyan jutott el az ország ide, hogyan jutott el 2010-től egy csődhelyzetben lévő ország oda, hogy ma az Unió egyik legjobban növekedő országának nevezik, akkor bizony a válaszban benne kell hogy legyen, azért van ez, mert a kormány tudta a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességét biztosítani, azokkal az erős gazdasággal rendelkező országokban működő vállalkozásokkal szemben, amelyek helyzeti előnyben vannak, mert tőkeerősek, mégis Magyarországra jönnek, és Magyarországot választják a vállalkozásuk helyéül. Hogy ez mennyire igaz: a tavalyi évben a kormány 101 nagyberuházásról tudott megállapodást kötni külföldi és magyar nagyvállalkozásokkal. Ez 1700 milliárd forint befektetést jelentett az elmúlt évben. Ehhez kell az, hogy a kormány a közterheket csökkenteni tudja, hogy olyan gazdasági közeget tudjon biztosítani az országban működő vállalkozások számára, hogy megérje Magyarországra jönni. Ennek egyik eleme a társaságiadó-kulcs 9 százalékra való csökkentése.

S igen, fontos része a helyi iparűzési adó a magyar közteherviselési rendszernek, amely jelentős bevételt generál az önkormányzatok számára. Az elmúlt tíz évben mindig évente átlagosan 10 százalékkal növekedett a helyiiparűzésiadó-bevétel. S bizony a Versenyképességi Tanács megvizsgálta azt, hogy a versenyképesség további növelése érdekében  mert ez egy ilyen műfaj, hogy ha bírni akarjuk a versenyt, akkor tudnunk kell  a közterheket hogyan tudjuk tovább csökkenteni. Ebbe a kategóriába tartozik a helyiiparűzésiadó-bevétel is. Ezt megvizsgálta a Versenyképességi Tanács, tett egy javaslatot, azonban erről a döntés a mai napig sem kormányzati, sem egyéb szinten nem született, a tárgyalások folynak az önkormányzatokkal, a kicsi, a közepes és a nagyobb önkormányzatokkal, és mindenkinek meghallgatjuk a véleményét.

Ami az önök javaslatát illeti, az eléggé értelmezhetetlen, hiszen ez egy új költségvetési politikát jelentene, ugyanis jelenleg a globális bevétel áll szemben a kiadási tervezéssel. Amit önök akarnak, hogy az egyik adónem egyik részét átadnák az önkormányzatoknak meghatározott célra, az nem is tudom mi, az biztos, hogy nem felelős költségvetési politika, hanem egy adok-veszek, húzd meg, ereszd meg, egyik kezemmel be, a másik kezemmel oda. Azt gondolom, hogy ez a teljes költségvetési szemlélet, a teljes költségvetési rendszer átalakítását kellene hogy jelentse.

Egyébként pedig a kormánynak nincs szégyenkeznivalója az útfejlesztésre költött forrásokról. Az elmúlt tíz évben az EU-s forrásokkal együtt 2900 milliárd forintot költöttünk az utak fejlesztésére, javítására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszonválaszadásra Varga László képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két hete ennél reménytelibb volt Varga Mihály hozzászólása. Arra nem tudott államtitkár úr egyértelműen válaszolni, hogy támogatjáke ezt az önkormányzatok bevételeit csökkentő, helyi iparűzési adót érintő javaslatot, vagy nem. Hetek óta nem tudnak egyértelmű választ adni az önkormányzatoknak, hogy mivel tervezhetnek. Szakértők szerint ez akár 80 milliárdnyi kiesést is jelent az önkormányzatoknak. S azt tudom mondani  ön is borsodi, államtitkár úr , hogy több mint 2 milliárdos kiesést jelentene ez Miskolcnak, Borsod megye székhelyének, úgyhogy igazán elutasíthatta volna ezt a javaslatot. A Nemzeti Versenyképességi Tanács egyébiránt egy 2016 októberében önök által létrehozott szerv, tehát az önök felelőssége e mögött egyértelmű. Az önkormányzatoknak nem kevesebb, hanem több forrásra lenne szükségük, ezért javasoltuk azt közösen több képviselőtársammal, hogy a jövedéki adóból kapjanak az önkormányzatok többletforrást útfelújításra. Nem tudom elfogadni a válaszát, államtitkár úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 115 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Varju László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez. Megadom a szót.

Felszólalások:   43-49   49-57   57-65      Ülésnap adatai