Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét.  Az ellenzéki képviselők egy része ülve marad.  Dr. Rétvári Bence: Ők nem köszöntik a nemzetet!  Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek kell ismét eleget tennem azzal, hogy bejelentem, dr. Balsai István neves jogász, alkotmánybíró, a rendszerváltoztatás utáni demokratikus jogállam első igazságügyi minisztere életének 73. évében elhunyt.

Balsai István 1947-ben született Miskolcon, de tanulmányait már a fővárosban végezte. 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1974-től ügyvédként tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, munkahelye 1990-ig megszakítás nélkül a Budapest 21. sz. Ügyvédi Munkaközösség volt. 1995 és 2005 között magánügyvédként tevékenykedett szakmájában.

1988 szeptemberében  kereszténydemokrata értékrendjét követve  az elsők között lépett be az MDF-be. 1989. júniustól a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az MDF-delegáció tagjaként részt vett a választójogi törvény kidolgozásában. 1989 októberében az Országos Választási Bizottság állandó tagjává választották, tisztségéről képviselő-jelöltsége miatt mondott le. 1994-től többször választották az MDF országos elnökségének tagjává, 2000 és 2001 között a párt országos alelnöke, az Országgyűlésben eltöltött évei alatt több alkalommal frakcióvezető-helyettesként és frakcióvezetőként képviselte pártját. Az 1990. évi és az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF országos listájáról, majd az 1998-as és a 2002-es országgyűlési választáson Budapest 2. számú egyéni választókerületében az MDF, a 2006-os és a 2010-es választáson a Fidesz képviselőjeként szerzett egyéni mandátumot.

A törvényhozás megalakulásától miniszteri kinevezéséig az Alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi állandó bizottság alelnöke, később elnöke, 1995-től a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak a tagja, később alelnöke volt. Az egyes parlamenti ciklusokban számos parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi miniszteri tisztségét töltötte be. Hivatali működése kiemelkedő eredményeinek a semmisségi törvényeket, a kárpótlási törvényeket  köztük az egyházi ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvényt , a magántulajdoni viszonyokat kialakító törvényeket, és az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében részt vevők büntetőjogi felelősségre vonását lehetővé tévő törvényt tartotta. Miniszterként jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás fejlesztésének érdekében: huszonhárom új bíróság létesítésére, ötven bíróság bővítésére és korszerűsítésére került sor. Ezen időszak alatt számos törvény született a bírák, ügyészek, ügyvédek, végrehajtók jogállásáról és jövedelmi viszonyaik javításáról.

Az Országgyűlés 2011 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, tisztségét 2011. szeptember elsejétől töltötte be. 2020. február 12-én a „Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal” kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.

Balsai István nem csupán a rendszerváltoztatás során volt aktív, hanem negyvenévnyi diktatúra után a magyar jogállam alapjait lefektető törvények jelentős része is a nevéhez köthető. Életének 73. évében hunyt el. Kérem önöket, hogy képviselőtársunk emléke előtt néma felállással tisztelegjünk! (A teremben lévők néma felállással adóznak az elhunyt emlékének.  A teremben elhelyezett asztalon fénykép és virág emlékeztet dr. Balsai Istvánra.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Bana Tibor képviselő úr 2020. március 2-án arról tájékoztatott, hogy kilépett a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjából, így a frakció létszáma 19 fő. Képviselő úr a továbbiakban függetlenként folytatja munkáját.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tordai Bence, a Párbeszéd részéről. Megadom a szót. (Dudás Róbert és Nunkovics Tibor egy szál tulipánt ad minden, a teremben helyet foglaló nőnek.)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Tegnap, március 8-án volt a nemzetközi nőnap. Ez egy alkalom arra, hogy köszöntsük a nőket, és köszönetet mondjunk nekik, de alkalom arra is, hogy mi, férfiak elgondolkodjunk azon, hogy milyen előnyöket élvezünk, milyen előjogaink, milyen pluszlehetőségeink vannak pusztán azért, mert fiúnak születtünk.

(13.10)

A nőknek és a férfiaknak is fel kell ismerniük, hogy ma egy férfiközpontú, férfiakra berendezett, patriarchális társadalomban élünk, hogy a férfiaknak lejt a pálya, és ez így nem fair. Igazságosságra, nemek közti egyenlőségre van szükség, a megborult egyensúly helyreállítására, vagyis feminista politikára. De nem ezt látjuk az elmúlt tíz évben, hanem egy macsó, agresszív és nőellenes fideszes politikát.

Ezt kell felváltani egy békés, a nők és férfiak egyenlőségét célzó, feminista, zöld, baloldali politikával. A kirendelt államtitkárnak üzenem, hogy ne pánikoljon, az egyenlőség nem azonosság, nem kell elkezdeni genderezni, mert akkor nem fogja érteni maga sem, hogy miről beszél. (Felzúdulás a kormánypárti sorokban.)

Tegnap a Párbeszéd rendezvényén, amit megtisztelt jelenlétével az LMP, az MSZP, a Momentum vezetősége, számos civil és aktivista is, Karácsony Gergely, Szél Bernadett, Szabó Timea, Jávor Benedek és Eörsi Nóra ifi zöldmozgalmár, valamint a 101 éves Bálint gazda és Philippe Lamberts, az Európai Zöld Párt szóvivője is, aki arról beszélt, hogy egy igazságos zöldfordulatra van szükség a világban és Magyarországon egyaránt.

Márpedig az egyik legnagyobb igazságtalanság ma a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség, ami a munka világában, a családban és a társadalom más színterein, a szegénységnek és erőszaknak való kitettségben, az igazságszolgáltatásban, a gazdasági és a politikai hatalom terén is megmutatkozik. Ezt nemcsak mint zöld, baloldali politikus, volt társadalomtudós, mint feminista, mint lányos apa mondom, hanem ezt érzi mindenki, aki ismeri a tényeket, és helyén van az igazságérzete.

A tények pedig azt mutatják, hogy a nők napi egy órával többet dolgoznak, de ennek nagy része alulfizetett vagy éppen fizetetlen munka; egyébként erre is választ ad a Párbeszéd alapjövedelem-javaslata. A bérkülönbség a férfiak javára havi bruttó 68 ezer forint, tehát a nők a munkahelyükön is évi két hónapot ingyen dolgoznak, de nemcsak a bérük, hanem a nyugdíjuk is a hatodával alacsonyabb a férfiakénál. Ez megmutatkozik a szegénységben és különösen az egyszülős családoknál, ahol az esetek 87 százalékában a nő, az anya neveli egyedül a gyereket, és akiknek 35 százaléka él jövedelmi szegénységben, míg ez a szám a kétfős háztartásoknál csak 15 százalék.

És megmutatkozik sajnos a fizikai és szexuális erőszakban is, hiszen hetente egy nőt öl meg a partnere, 200 ezren élnek körülbelül bántalmazó párkapcsolatban, és minden ötödik magyar nő élete során legalább egyszer erőszaknak van kitéve. Ezt az igazságszolgáltatás ma nem orvosolja, és gyenge imázsfilmekkel próbálják mindezt elkendőzni.

De egyenlőtlenség mutatkozik a gazdasági hatalomban is. A száz leggazdagabb magyar közül kettő-öt  évről évre változik, hogy mennyi , aki nő, de a többségük csak a férje jogán. És ez a helyzet különösen a politikai hatalom eloszlásában is, ahol 25 évvel ezelőtt még az országok rangsorában a 45. volt Magyarország, itt volt a 45. legmagasabb az egyenlőség, most pedig lecsúsztunk a 113. helyre. A világ szégyene, hogy Magyarországon az Országgyűlésben 10 százalék alatt van a képviselőnők száma.

Erre a helyzetre kell megoldásokat találnunk, erre adja a zöld baloldal azokat a megoldásokat, amelyeket a női csomagok részeként rendre benyújtunk. Legfontosabb elemei az egyenlő munkáért egyenlő bér, amiben most az „Egy lépéssel közelebb” kampányhoz csatlakoztak a baloldali pártok és önkormányzatok; az isztambuli egyezmény ratifikációjára vonatkozó kezdeményezéseink; vagy Budapest megoldásai, amit Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely javasol a védett házakról, vagy éppen a szexista plakátok betiltása Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet tevékenységének köszönhetően.

És ilyenek a kvóták is  amihez most már a zöldpártok mellett a baloldali pártok is, a baloldali párt az Országgyűlésben is felzárkózik várhatóan , társelnököket választunk pártjaink élére, mert tudjuk, hogy az ideális arány a politikában a nemek között 50-50 százalék. Ehhez képest a Fidesz „az asszony nem ember” kultúráját gyakorolja, félrenéz a nőveréseknél, és Orbán Viktor nem foglalkozik nőügyekkel. (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypárti sorokból.) A zöld baloldal világában viszont az alapvetés az egyenlőség a nők és férfiak között, az egyenlő lehetőségek, egyenlő terhek, egyenlő esélyek és egyenlő méltóság. Ezt jelenti a feminista politika, és ennek megvalósítása a zöld baloldal küldetése. (Közbekiáltások az ellenzéki sorokból: Így van!) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A nőnap egy jó alkalom lenne arra, tisztelt képviselő úr, hogy olyan értékekben, amelyekben egyetértünk, hogy férfiaknak és nőknek egyenlő a méltósága, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár, ezeket megpróbáljuk a nemzeti konszenzus és a nemzeti minimum részévé tenni, de ön ezt a lehetőséget is, hogy úgy mondjam, eljátszotta, és inkább egy hétköznapi sárdobálós felszólalást választott ahelyett, hogy valóban tegyünk azért, hogy férfiak és nők azonos munkáért, azonos teljesítményért azonos társadalmi elismerésben részesüljenek.Nőnap alkalmából szerintem mindnyájan, férfitársaim és mindenki más is kifejeztük azt, hogy tényleg micsoda értéket képviselnek a nők, és nélkülük nagyon csonka lenne a mi életünk, éppen ezért tisztelet illeti meg őket az év minden napján.

De tisztelt képviselő úr, amikor ön itt felszólal, akkor miért nem tesz említést arról, hogy annak a pártnak az elnöke, amelyikhez önök most szépen odadörgölőznek, hogy 2022-ben is bejussanak a parlamentbe, olyanokat mondott a nőkről, hogy az öregecskedő feleségét mindenki szívesen lecserélné fiatalabbra? (Közbekiáltások mindkét oldalról.) Ez önnek belefér a progresszív, zöld baloldaliságba? (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki oldalon.) Ön ezt az embert szeretné miniszterelnöknek vagy miniszterelnök házastársának a következő ciklusban Magyarországon? Úgy gondolja, hogy ez a progreszszív, zöld baloldaliság, tisztelt képviselő úr? (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki oldalon.) Említse már meg, hogy azok a képviselőtársai, akikkel szövetségben politizál itt a parlamentben, amikor itt két ciklussal ezelőtt változtattunk a szociális törvényen, és létrehoztuk a titkos menedékházak jogi kategóriáját (Folyamatos közbekiáltások az ellenzéki sorokból, köztük Kunhalmi Ágnes: Nemzeti konszenzus!  Az elnök csenget.), miért nem szavazták meg itt a parlamentben, hogy a szociális törvényben legyenek titkos menedékházak.

(13.20)

Amikor itt a parlamentben még az új Btk. elfogadása előtt a kapcsolati erőszak tényállását bevezettük a büntető törvénykönyvben, miért nem szavazták meg önök az ellenzék részéről, tisztelt képviselő hölgyek és urak (Arató Gergely: Mert kevés!), amikor nemcsak beszélni kellett volna, hanem tenni kellett volna? Amikor nemcsak vészhelyzeteket kell hirdetni, hanem cselekedni kell a nők vagy a bántalmazott asszonyok védelme érdekében? S amikor a nők számára kifejezetten kedvezményes „nők 40” nyugdíjbavonulási lehetőséget itt a parlamentben elfogadtuk, önök azt miért nem szavazták meg, tisztelt képviselő úr? Akkor miért nem voltak ennyire bátrak a felszólalók, és miért nem mondták azt, hogy igen, a nők számára ezt a kedvezményt biztosítani kell, hanem itt a parlamentben az igen gombot nem tudták önök megnyomni, egyik képviselőtársuk sem, amikor a nőkért valóban lehetett volna tenni, tisztelt képviselő úr.

Hogy helyreigazítsak pár valótlanságot, amit állított: a kormány működése és a gazdaságpolitikánk következtében húsz éve nem volt olyan magas a női foglalkoztatottság, sőt talán azt is mondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan magas, mint amilyen most. Tisztelt képviselő úr, a nők és a férfiak közötti bérkülönbség, amire ön hivatkozott, szerencsére csökken Magyarországon. Amióta mi kormányzunk, ennek a különbségnek az egyötöde elpárolgott. Amikor a balliberális oldal volt kormányon, akkor Magyarországon 17,6 százalék volt, míg pár évvel ezelőtt, amikor a legfrissebb kimutatás van erről, már csak 14 százalék volt a különbség.

Tehát a különbség egyötöde eltűnt, tisztelt képviselő úr. Ha megnézi, hogy mennyi volt az európai uniós átlag a nők foglalkoztatásában és mennyi Magyarországon, azt látja, hogy 2010-ben az uniós átlag 62,1 volt, a magyar pedig 54,6, tehát 7,5 százalékos különbség volt, most meg 0,6 százalékos a különbség, az uniós 67,4, a magyar 66,8. Tehát a foglalkoztatásban lassan már ott vagyunk, hála istennek, mint az uniós átlag, pedig nagy lemaradásban voltunk, a bérkülönbség pedig érezhető módon csökkent.

S ha megnézi azt, hogy vezető pozícióban hol vannak Magyarországon nők, milyen arányban, és mi az európai uniós átlag, sok olyan országot láthat, köztük skandináv országokat, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nálunk jobb arányt képviselnek, de nem, még skandináv országokat is megelőzünk abban, amennyire magas Magyarországon a női vezetők aránya. Ha megnézzük azt, hogy a gyermeküket otthon nevelő édesanyák esetében hogyan sikerült a foglalkoztatottságot növelni: azon édesanyák esetében, akik egy gyermeket nevelnek otthon, 65 százalékról 72 százalékra emelkedett, ahol két gyermeket nevelnek otthon, 64,8-ról 72,6 százalékra emelkedett, ahol pedig három vagy több gyermeket nevelnek otthon, ott 37,1-ről 52 százalék fölé emelkedett a foglalkoztatási ráta, tisztelt képviselő úr. Tehát a kormány intézkedései révén mind a bérkülönbség, mind pedig a foglalkoztatásban való lemaradás is, hála istennek, javulni tudott az elmúlt esztendőkben. (Folyamatos zaj az ellenzéki oldalon.)

Ön is említette az egyszülős családokat: a kormány kifejezett programot indított azért, hogy elsősorban az édesanyák, kisebb részben az édesapák, akik egyedül nevelik otthon a gyermeküket, nagyobb biztonságban éljenek, és a szegénység kockázata az elmúlt években náluk is körülbelül a harmadával csökkenni tudott. Ezek fontos eredmények.

Isten éltesse a nőket! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai