Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-2   3-5   5-7      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm Áder János köztársasági elnök úr szavait. Tisztelt Ház! Soron következik a „Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról” című, P/10189. számú politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat zárószavazása. Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse a politikai nyilatkozat szövegét.

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: „Az Országgyűlés politikai nyilatkozata Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról. Az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március tizenkilencedikén történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról, amely  Alaptörvényünk szerint  hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete.

(11.30)

A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre.

Az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága és áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy  amint az ország függetlenségének elvesztét okozó külső körülmények változása lehetővé tette  a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát. Hálával emlékezünk a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő, és a vértanúságot is vállaló honfitársainkra, az 1945-ös és 1947-es nemzetgyűlés demokratikus meggyőződésük mellett mindvégig kitartó képviselőire, 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk hőseire, a rendszerváltoztatás folyamatának nemzet és demokrácia iránt elkötelezett előkészítőire és elindítóira éppúgy, mint azokra, akik mindennapi munkájukkal, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel és szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához.

Kegyelettel gondolunk az első szabadon választott országgyűlés elhunyt tagjaira, s megbecsüléssel mindazon képviselőtársainkra, akik a rendszerváltoztatás első demokratikus parlamentjében, illetve azt követően megbízatásuk lejártával, a polgári életbe visszatérve Magyarország felemelkedéséért dolgoztak.

A kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait. A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalásnak a nemzetpolitikába történő visszaillesztését a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és elismeréssel illetjük.

Ugyanakkor, az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E  posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző  korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le.

Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai történelmünk jeles teljesítményei között tartjuk számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és újólag elkötelezzük magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek  a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés  mellett.

Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének.

Valljuk, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő nemzet képes szabad akaratnyilvánításra.

Valljuk, hogy csakis egy, a hagyományaira támaszkodó, de megújulni tudó erős állam alkalmas e szabadság külső és belső feltételeinek biztosítására.

Széchenyi István szavaival valljuk, hogy csakis a ’saját tengelye körül forgó’, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé.

Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot.”

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Most az imént ismertetett politikai nyilatkozat határozathozatala következik.Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, a javaslat előbb ismertetett, benyújtott szövegéről határozunk. Felhívom figyelmüket, hogy a politikai nyilatkozat elfogadásához az országgyűlési képviselők több mint felének igen szavazatára van szükség.

Kérdezem tehát a tisztelt Házat, elfogadjae a P/10189. számú politikai nyilatkozat benyújtott szövegét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 126 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a politikai nyilatkozatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy ünnepi programunk zárásaként közösen énekeljük el nemzeti Himnuszunkat. (A teremben tartózkodók felállnak, és közösen eléneklik a Himnuszt.  A teremben lévők helyet foglalnak.)

Tisztelt Ház! Mai ünnepi ülésünk programjának végére értünk. Most ötperces technikai szünetet rendelek el, majd napirend utáni felszólalásokkal folytatjuk ülésünket. (A képviselők egy része távozik az ülésteremből.)

(Szünet: 11.37  11.42

Elnök: Lezsák Sándor

Jegyző: Földi László és dr. Szűcs Lajos)

Felszólalások:   1-2   3-5   5-7      Ülésnap adatai