Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga-Damm Andrea képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport: „Mindennapos testnevelés  kontra a 7. óra pl. a fizika” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Arató Gergely képviselőtársamat megnyugtatom, épp a fizika érdekében szeretnék szólni, nemhogy ellenében. (Arató Gergely: Rendben van.  Derültség.) A mindennapi testnevelést az Orbán-kormány vezette be azzal a felhanggal, hogy a gyermekek egészségének megóvása érdekében a mindennapi testnevelést kell biztosítani abban a keretóraszámban, amely a gyermekek tanulásában rendelkezésre áll.

Az első pillanatban tudtuk mindannyian, hogy ez egy olyan elképzelés, ami végrehajthatatlan. Azóta eltelt hét év, és azt látjuk a számokat illetően, hogy míg 457 iskolának egyáltalán nem volt tornaterme, 157-nek sportpályája sem, 58 százalékban tudták, hogy nem fogják tudni mindezt megoldani, ehhez képest a hét év alatt mindössze 30 tornaterem épült.

(18.50)

Most annak a kérdéséről nem szeretnék részletesen beszélni, hogy ezt a mindennapi testnevelést fizikai értelemben lehetetlen végrehajtani, inkább arról szeretnék beszélni, hogy ezen intézmény milyen torz viszonyokat hozott létre a gyermekek oktatásában az órák beosztását illetően. A jogszabály azt mondja, hogy az öt napból három napon a délelőtti időkeretben kell megoldani a testnevelésórát, és kettő lehet a délutáni foglalkozások keretében. Ez azt jelenti, hogy ha egy nyolcosztályos iskolában minden évfolyamban három osztály van, az azt jelenti, hogy 72 óra testnevelésórát kell egy héten tartani, amit ha elosztok öt napra, akkor az napi 14,4 órát jelent a délelőtti idősávban. Tudjuk, hogy a délelőtti idősávba 14,4 órát nem lehet beletuszkolni, ezáltal már önmagában a rendelkezésből egyértelmű volt, hogy lehetetlen ezt végrehajtani, hiszen reggel nyolctól délig, maximum egy óráig tart ez a bizonyos időkeret.

De hogy jön ide a fizikaóra? Úgy jön ide a fizikaóra például, hogy ha tetszik, ha nem, ha a gyermekek oktatásában azt nézzük, hogy mely tantárgyak azok, amelyek a legnagyobb erőfeszítést kívánják ahhoz, hogy azt a gyermekek magas szinten elsajátítsák, például az egyik ilyen a fizika. Természetesen lehet a matematikát is idehívni, a kémiát is, a biológiát is. Teljesen mindegy, melyik közismereti tárgyat hívjuk ide, amely alapvetően természettudományos alapú, és bizony a tananyag, lévén azok a gyermekek, akik ezt jól elsajátítják, igazán kiművelt emberfők lehetnek, igen nehéz.

Ez a rendszer, amit létrehoztak, azt hozta, hogy ugyan a második óra testnevelésóra, de a hetedik óra lesz a fizikaóra azért, hogy a mindennapos testnevelésóra megtartása érdekében be lehessen az egész iskola összes osztályát osztani abba az egy, maximum két vagy valamilyen osztott tornaterembe. Ez odáig jut, hogy a legnehezebb tananyagot, a legkomolyabb figyelmet igénylő tananyagot a hatodik, hetedik, nyolcadik órában, gimnáziumokban már akár a nyolcadik órában elsajátítani. Nincs az a felnőtt, aki ilyenfajta, ilyen súlyú, ilyen nehéz tananyagot ennyi idő után már hosszú órákon át a többi tantárggyal eltöltve az időt meg tudja érteni, fel tudja dolgozni és megfelelő módon figyelni tudjon.

Amikor én voltam gyerek  itt a Házban nem sokan vannak olyan korúak, mint én -, akkor bizony volt az a fajta testmozgás az iskolában, amikor is valamely szünetben a hangosbeszélőn a testnevelő tanár vezényelt.

A gyermekek álltak a termekben, és gimnasztikagyakorlatokat a hangosbeszélő utasításai szerint tudtunk 5 percben végezni, és bizony, amely jogszabály indoklásában annak idején szerepelt, hogy ez a fajta mozgás a gyerekek keringési rendszerében olyan jótékony hatású, hogy majd a tanulás könnyebb lesz általa, az nem a 45 perces mindennapi testnevelés által van, hanem az 5-6 perces ilyenfajta testmozgás is tudja szolgálni.

Amikor mi valamit kritizálunk, akkor mindig törekszünk arra, hogy javaslatokat is tegyünk, hogyan lehet ezt okosan megoldani. A közismereti tárgyak óraszámát tekintve, amikor 2016-ra már iszonyatos krízis volt abban, hogy a gyermekek túlfeszített óraszáma miatt nem képesek teljesítményre, nem a mindennapi testnevelésből vettek el egy órát, hanem a közismereti tárgyak óraszámát csökkentették le, hogy a kiművelt emberfők képzése minél nehezebben valósuljon meg.

A kérésem és javaslatom az, hogy gondolja át a kormány ezt az intézkedésrendszert, és igenis vezessék be azt, hogy egy-egy szünetben pár perc erejéig olyan testmozgást szerveznek a gyerekeknek, ami pótolja mindazt, ami esetleg 1-2 óra heti testnevelés elvételével, de az óraszám racionalizálásával ugyanezt a célt tudja szolgálni. (Taps a Jobbik padsoraiban.)