Felszólalás adatai

Felszólalások:   227   227-266   267-268      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem elnök urat, kíván-e… (Pánczél Károly nemet int.) Elnök úr jelzi, hogy nem kíván a továbbiakban reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/6190. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Feldman Zsolt államtitkár urat mint előterjesztőt, a vita e szakaszában kíváne felszólalni vagy a későbbi szakaszában. (Dr. Feldman Zsolt nemet int.) Az államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Jelzem államtitkár úr felé, hogy összesen 10 perc időkeret áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Kérdezem, hogy kíváne valaki élni a felszólalási lehetőséggel. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Kérdezem államtitkár urat, kíváne szólni. (Dr. Feldman Zsolt nemet int.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

(18.10)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6361. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés az előterjesztés általános vitájának ötórás időkeretben történő tárgyalásáról döntött. Felkérem Vinnai Győző jegyző urat, hogy ismertesse az időkeret felosztását. Jegyző úr!

DR. VINNAI GYŐZŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportjának 103 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 47 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 40 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 32 perc, a DK képviselőcsoportjának 24 perc, az LMP képviselőcsoportjának 22 perc, a Párbeszéd képviselőcsoportjának 21 perc, a független képviselőknek pedig 11 perc áll rendelkezésére. A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 20-20 perces vezérszónoki felszólalások idejét is. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért nemzetiségi képviselő, szószóló, illetve nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására összesen 20 percben kerülhet sor, amely az időkeretbe nem számít bele.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Banai Péter Benő úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Összesen 30 perces időkeret áll rendelkezésére, államtitkár úr. Parancsoljon!

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ebben az ülésszakban  immár ötödik esztendeje  a jövő év tekintetében három fontos törvényjavaslat került önök elé közel fél évvel a hatálybalépésük előtt: a következő évi költségvetési törvényjavaslat, az adómódosításokról szóló javaslat és a 2020. évi, vagyis a következő költségvetést megalapozó törvényjavaslat. Mindez meggyőződésünk szerint a gazdaság és a magyar családok szempontjából tovább erősíti a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget.A 2020-as költségvetés középpontjában a családok támogatása áll, amire a kormány minden eddiginél több forrást, 2228 milliárd forintot biztosít, összhangban a családvédelmi akcióterv intézkedéseivel. A jövő évi büdzsé emellett az elért gazdasági eredmények megvédésére és az ország biztonságának megőrzésére helyezi a hangsúlyt.

Az adótörvények tervezett módosításai a kormány adócsökkentési politikájának folytatását jelenítik meg, ezek így számos, a hazai vállalkozásokat segítő intézkedéseket tartalmaznak a gazdaságvédelmi akcióterv részeként.

Végül harmadik törvényjavaslatként az előzőekkel összefüggésben a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy megteremtse azon jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek a központi költségvetési törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak. Az egyes módosítások összhangban állnak a kormány költségvetési és gazdaságpolitikai irányaival, melyek hozzájárulnak az erős és fenntartható gazdasági növekedéshez, a családok védelméhez és támogatásához, valamint az adminisztratív terhek további csökkentéséhez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslatban e célok elérése érdekében 59 törvény módosítására teszünk javaslatot. Kérem, engedjék meg, hogy a módosítási javaslatok közül kiemeljek néhányat.

A törvényjavaslat több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit. Ezek közül az egyik lényeges elem, hogy kiterjeszti a kincstári számlavezetést használó szervezetek körét annak érdekében, hogy az eddigieknél még hatékonyabb közpénzfelhasználás valósulhasson meg, ami az államadósság-kezelés szempontjából is jelentőséggel bír. Elsősorban azon szervezetekről van szó, akik a különféle fejlesztési támogatások esetén korábban felmentést kaphattak, többek között a likviditás megőrzése miatti hitelfelvétel vagy bankgarancia nyújtása miatt, és a központi költségvetéssel szoros kapcsolatban állnak, mint például a közútfejlesztésekkel foglalkozó Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Másik lényeges elemként azon szervezetekre is vonatkozik a javaslat, amelyek kereskedelmi bankoknál vezetnek számlát. Ezen szervezetek a javaslat elfogadása esetén az 50 millió forintot meghaladó és még fel nem használt uniós támogatási összegeiket kötelesek lesznek a Kincstárnál megnyitott számlákra utalni és azokon kezelni. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ezen összegek felett továbbra is a kedvezményezettek mint számlatulajdonosok rendelkeznek majd, a Kincstár csak az innen történő kifizetéseket fogja teljesíteni az erre vonatkozó megbízás alapján. A rendelkezés célja tehát az, hogy a központi költségvetésből folyósított támogatások azok tényleges felhasználásáig a Magyar Államkincstárnál legyenek, ezáltal tudjuk optimalizálni az államadósság kezelését.

A módosítás több ponton érinti a Magyar Államkincstár egyes feladatait. Így például a valamennyi költségvetési szerv adatait tartalmazó, közhiteles törzskönyvi nyilvántartásának vezetését, ahogyan az ellenőrzési eljárásainak szabályozását is. Ezen módosítások célja, hogy a központi közigazgatásban az adminisztratív terhek tovább csökkenjenek. Emellett a javaslat a közhitelesség érdekében kötelező szankciót vezet be arra az esetre, ha az e nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett személy ezt a kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.

Az államháztartást szabályozó joganyag részeként meg kell említeni a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításait is, ami a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyletei esetén lehetővé teszi, hogy egy, már megkötött ügylet kapcsán az önkormányzatnak ne kelljen új engedély iránti kérelmet benyújtania, ha csak a hitelösszeg lehívásának ütemezésén kíván változtatni. Ilyen esetekben a továbbiakban elegendő lesz egy egyszerűsített kérelem benyújtása a módosítás iránti igényről.

A törvényjavaslat további adminisztrációcsökkentést szolgáló eleme, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok 50 millió forint alatti adósságot keletkeztető ügyletei megkötéséhez, az önkormányzati ügyletekhez hasonlóan, nem lesz szükség előzetes kormányzati engedélyre.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosítása keretszabályokat határoz meg az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének kiépítésére. Ezen indítvány célja, hogy a módosuló szabályozás még jobban elősegítse a szabályos közpénzfelhasználást, tehát újabb és nemzetközi sztenderdekkel összhangban lévő szabályozásra teszünk javaslatot az érintett állami cégek tekintetében.

A javaslat érinti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény rendelkezéseit is. Ez megteremti a költségvetési támogatások még nagyobb átláthatóságát azon 100 százalékos állami tulajdonban álló szervezetek által létrehozott alapítványok esetén, amelyeknél természetes személyek a támogatások kedvezményezettjei.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartást szabályozó joganyagon túlmenően a törvényjavaslat részét képező további fontos törvénymódosításokról szintén ejtsek néhány szót.

A kormány családok védelmét és megerősítését célzó intézkedéseivel összhangban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása az ápolási díjnak és a gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó szakértői vélemény díjának összegét módosítja. Az ápolási díj alapösszegét, hasonlóan a gyermekek otthongondozási díjának összegéhez, a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.

Ez az alapösszeg 32 600 forintról 39 365 forintra emelkedik. A szociális igazgatásról szóló törvény az ápolási díj egyes kategóriáinak az alapösszeghez mért arányát határozza meg. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személyek után járó emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 százaléka, a legsúlyosabb állapotú hozzátartozók után járó kiemelt ápolási díj pedig annak 180 százaléka lesz.

A gyermekek és a családok védelmét hivatott még inkább elősegíteni az a javaslat, amely az úgynevezett dizájnerdrogok használatát már a lehető legfiatalabb korban igyekszik visszaszorítani. A módosítás nyomán a különböző típusú drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehet majd venni. A módosítások között szerepelnek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény egyes részei is.

A kormány politikájának eredményeként a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde működtetésére biztosított költségvetési támogatások évről évre folyamatosan emelkednek, ezzel is segítséget nyújtva a szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokhoz. Ezzel összhangban a javaslatban szereplő módosítás rögzíti a szülők által fizetendő intézményi térítési díj legmagasabb összegét az említett intézménytípusokra vonatkozóan.

(18.20)

Javaslatunk elfogadása esetén tehát nem lehet egy bizonyos mérték fölé emelni ezen bölcsődei ellátás után a szülők által fizetendő díjat.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint azok a családok, amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, évente két alkalommal kaphatnak Erzsébet-utalványt készétel, tanszer és ruházati termékek vásárlására. Miután a Brüsszellel folytatott viták eredményeként ellehetetlenült az Erzsébet-utalvány jól működő hazai rendszere, 2019-től ezek forgalmazása mind papíralapon, mind pedig elektronikus formában megszűnt. Erre való tekintettel a törvényjavaslat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott ezen juttatás formáját újraszabályozza, hogy az idén szeptemberi iskolakezdéshez nyújtandó, immár pénzbeli támogatást a családok továbbra is zökkenőmentesen megkaphassák. Ezzel párhuzamosan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak a természetbeni támogatást ezt követően készpénzben fogják megkapni a gyámhatóságtól, vagyis azokat a juttatásokat, amelyeket a kormány eddig biztosított az érintettek részére, a jövőben is megtartja, utalvány helyett készpénzben fog támogatást biztosítani.

Az Erzsébet-utalványok megszűnése szükségessé teszi az Erzsébet-programról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló törvény módosítását is. Ezek alapján az Erzsébet-program keretében közfeladatként a jövőben kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével kapcsolatos, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő szervezési és lebonyolítási teendők kerülnek majd ellátásra. Itt szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az Erzsébet-program keretében a gyerekek táboroztatása és a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése ebben az évben még változatlan formában és szabályok szerint folyik. A következő évi táboroztatási rendről később születik majd döntés.

Szintén a gyermekek védelme érdekében a törvényjavaslat a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvény módosításával rendezi azokat az eseteket, amikor az érintett külföldi állam szabályozása miatt a csekken érkező tartásdíjat a magyarországi bankok nem válthatják be. Ez jelenleg azt eredményezi, hogy a külföldön behajtott tartásdíj nem tud eljutni a magyarországi jogosultakhoz, ami veszélyezteti a gyermekek fejlődéséhez szükséges anyagi biztonságot. A módosítással lehetővé válik, hogy a külföldi hatóságok a magyar hatóságoknak küldjék meg a tartásdíjat banki átutalással, amit a magyar hatóság közvetlenül továbbít az arra jogosultaknak.

Ahhoz, hogy az egészségi állapot lehető legteljesebb javítását megvalósítani képes egészségügyi rendszer működjön Magyarországon, fontos a rendelkezésre álló tudományos, szakmai kapacitások teljesebbé tétele. E cél érdekében a törvényjavaslat az egészségügyről szóló törvény módosításával létrehozza a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványt. A szervezet az onkológia kutatásával, oktatásával, a kutatás támogatásával járó közfeladatokat lát majd el, biztosítva nemcsak a hazai, hanem a szomszédos országok kiváló szakmai képviselőinek legteljesebb megbecsülését, valamint a szakterület méltó helyének megteremtését a tudományos közéletben. Az alapítvány tevékenysége hozzájárul majd többek között a kor tudásának megfelelő szintű daganatosbetegség-kezelés feltételeinek megteremtéséhez is.

Az imént említett szociális, egészségügyi és társadalombiztosítási vonatkozású törvényeken túl a törvényjavaslat módosítja a nemzetiségek jogairól szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit is, ezáltal pontosítja és egyértelműsíti a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos eljárási szabályokat.

A törvényjavaslat részeként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítása lehetővé teszi a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának a képviselő-testület szervei, például a polgármester általi, ingyenes átruházását a helyi rendeletben meghatározott keretek között és összeghatáron belül. A javasolt szabályozás nyomán, ezt követően tehát például a helyi közösségek fenntartásában kiemelkedően részt vevő polgárok, egészségügyi alkalmazottak, pedagógusok elismerése esetén értéktárgy adományozása külön képviselő-testületi döntés nélkül is lehetővé válik. Ezzel az önkormányzati testületek felesleges adminisztratív tehertől szabadulnak meg. Hangsúlyoznám, hogy természetesen ezen értéktárgy, például egy díszpolgári cím adományozásakor valamely ajándék átutalására a helyi rendeletben meghatározott szabályok szerint, vagyis szabályozott keretek között kerülhet sor.

Ahogyan említettem, a javaslatnak  a kormány adócsökkentési politikájának folytatásával összefüggésben  része az egyes adóigazgatási tárgyú törvények módosítása. Ezáltal tovább egyszerűsödnek az adóvégrehajtás szabályai, amivel elérhető az adóhatóságok még hatékonyabb erőforrás-gazdálkodása. Mindemellett a módosítás megteremti annak lehetőségét is, hogy az adózók valamennyi önkormányzat felé elektronikus úton teljesíthessék az adófizetési kötelezettségüket.

A törvényjavaslat részét képezi az egyes gazdasági jogi tárgyú törvények módosítása, ami az elmúlt időszakban felmerült ágazati kérdések, valamint az egyes nyilvántartások elektronikus ügyintézéséről szóló törvény rendelkezéseivel való összhangot szolgálja. E körben a közjegyzőkről szóló törvény módosítása a közjegyzői szolgálat szüneteltetésére, valamint a tartós helyettes kirendelésére vonatkozó szabályok pontosítására irányul.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása speciális vagyonrendezési eljárást vezet be a jogutód nélkül megszűnt cégek javára bejegyzett jogok  kivéve a tulajdonjogot , illetve feljegyzett tények sorsának gyors és hatékony rendezésére. Ezeken túl a végelszámolással megszűnt cégeket érintő, a cég törlése után előkerült vagyon felosztására vonatkozó szabályokat is módosítja, és átalakítja az ingyenes céginformáció biztosításának szabályait.

A jelenleg működő ingyenes céginformáció azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok vagy gazdálkodó szervezetek közül bárki megbizonyosodhasson arról, hogy a keresett cég létezik, továbbá hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A cégnyilvántartásból teljesített ingyenes adatszolgáltatás mértéke messze meghaladja a hatályos európai uniós társasági jogi előírásokat és a hazai, más állami nyilvántartásból való ingyenes adatszolgáltatás mértékét is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvántartás nyilvánossága nem azonos azzal, hogy azt korlátlanul, akár üzletszerűen lehessen használni. A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen  ahogy bizonyos kivételekkel a földkönyvi nyilvántartásból lekérdezhető adatok  nem ingyenesek, megismerésükre törvényben foglalt kivételekkel, ellenszolgáltatás fejében van lehetőség.

Az ingyenes céginformáció újragondolása egyrészt azért vált szükségessé, mert az ingyenes céginformációt jelenleg nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe, és ez jelentős terhet jelent az állam számára. A jelenleg működő, több mint 500 ezer cég adatait tartalmazó adatbázisból ugyanis egyes cégek tömegesen töltenek le adatokat, és ezt nyilvánvalóan üzleti érdekből teszik, úgy, hogy ennek hátterét a közpénzből finanszírozott, ingyenesen hozzáférhető adatbázis adja. A javaslat tehát azt kívánja elérni, hogy az ingyenes céginformációt valóban csak tájékozódási célból vehessék igénybe az érdeklődők, amire a jelenlegi tervek szerint havonta 5-10 alkalommal lenne majd lehetőség. A cégadatokba és a cégiratokba való személyes betekintés azonban a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál továbbra is ingyenes marad.

Jelentős mérföldkő az egyéni vállalkozók számára, hogy az egyéni cégről szóló törvény módosítása lehetővé teszi a jövőben, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amelyre vonatkozóan a törvény mind vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg. A módosítással egyszerűsödik az egyes jogi személyek, gazdasági társaságok átalakulásának folyamata is azzal, hogy a javaslatban foglaltak szerint az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését. A törvény módosítását követően nem vezet az átalakulás meghiúsulásához az, ha valamely tag nem vesz részt a döntéshozatalban, vagy nem működik együtt a jogi személy, gazdasági társaság többi tagjával.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előzőekben kiemelt, a magyar költségvetést, a hazai államháztartást közvetlenül és közvetett módon érintő törvényjavaslatok mellett a törvényjavaslat további egyszerűsítési és a mindennapi élethez igazodó javaslatokat is tartalmaz. A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása magában foglalja az állampolgárok legszemélyesebb jogviszonyaira vonatkozó, nagy számban előforduló, személyi állapotot érintő perek egyes rendelkezéseinek módosítását.

(18.30)

A választottbíráskodásról szóló törvény módosítása is egyértelműsíti a jövőben, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek nem kötelezhetőek további, a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség megfizetésére, és ehhez kapcsolódóan a javaslatban meghatározásra kerül a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás díja is.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény módosítása a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő eljárási díj minimumösszegét, valamint az eljárásban részt vevő felek száma alapján számítandó díj mértékét emeli meg, továbbá a javaslat módosítja a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett minimumösszeg mértékét is.

A kormány számára a magyar családok mint fogyasztók védelme is kiemelt hangsúlyt kap a jogi szabályozásban. Ezért tartalmazza a javaslat a büntető törvénykönyv módosítását a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, valamint a fogyasztók megtévesztésének tényállásait illetően, illetve megjelenik majd a szabályozásban a hamisított termék tényállása is. A módosítás célja, hogy a szabályozás immár világosan lefedje azon, a hazai fogyasztókat érintő legsúlyosabb esetköröket is, amelyeket a büntetőjog szankcionálni kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a jelen törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal szoros vagy közvetett egységet alkot. Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtásának keretét kívánják érdemben erősíteni. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és majd a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Szabó Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr teljes fedvénnyel az egész jogszabályt bemutatta, én azonban néhány külön kiemelt területre szeretnék rávilágítani.Egyrészről ez a törvénymódosító javaslatcsomag, amely tulajdonképpen megalapozza a 2020. évi költségvetést, minden évben a Ház elé kerül, és azt látjuk, hogy eredménye van, hiszen évről évre a magyar gazdaság teljesítőképessége, a költségvetés stabilitása, megalapozottsága egyre inkább növekszik.

Én három területet szeretnék kiemelni külön, amire fölhívnám képviselőtársaim figyelmét mindenképpen, hogy miért kell hogy támogassuk ezt a törvénycsomagot. Tehát a három terület: az egyik a munkahelyteremtés, munkahelyvállalás erősítése, a másik a gazdasági növekedés, a harmadik pedig a bürokratikus folyamatok csökkentése, ami szintén fontos számunkra.

Az első téma és terület a szociális szövetkezetek területét érinti, ez az úgynevezett Start szociális szövetkezet témakörének a bevezetése és annak a háttértulajdonosi körének a meghatározása, egyáltalán a működés alapjainak a megszabása. Mindannyian tudjuk, és sok vád érte a közfoglalkoztatást, azonban egy dolgot le kell szögeznünk, hogy a közfoglalkoztatásban szereplők száma egyre kevesebb, és egyre inkább, egyre többen visszatérnek a munka világába. A számok makacs tények: a több mint 800 ezer foglalkoztatásnövekedés az elmúlt 8-9 évben, azt hiszem, magáért beszél.

Amit a kormány tesz most: egy újabb lépést teszünk afelé, hogy akik még eddig nem találtak munkahelyet maguknak, a piaci viszonyok között való elhelyezkedésüket egyre inkább segítsük. A Start szociális szövetkezet két kötelmet tartalmaz, amit nagyon fontos kiemelni.

Az egyik, hogy folyamatos közfoglalkoztatással foglalkozó önkormányzati tulajdonosnak kell benne részt venni a folyamatában is és teljesen az utolsó pillanatig, alapításkor is akár, és a másik pedig, hogy mindig kell benne lenni olyan tulajdonosnak, aki közfoglalkoztatott, álláskereső, aki folyamatosan el szeretne helyezkedni a munka világában és a piacon. Tudjuk, hogy aki eddig nem talált magának munkahelyet, az most nehéz helyzetben van, hiszen számára nagyon nehéz újra elhelyezkedni ténylegesen a munka világában.

Ami nagyon fontos, hogy a Start szociális szövetkezethez kapcsolódó alapítási költségeknek, egyéb kiadásoknak nincs tétele, hiszen nulla forintba kerülnek, és ami talán nagyon fontos, hogy teljes egészében az az önkormányzat tudja irányítani ezeket a szövetkezeteket, amely a területen aktív résztvevő, és ebben részt tud venni. Kiemelném továbbá azt is, hogy főleg az ország azon területeit érinti, ahol a legnagyobb problémát okozza a munkanélküliség megléte.

A másik fontos terület a gazdaság teljesítőképességének az erősítése, növelése, és megteremtése annak, hogy maga a turizmus országos hálózatot tudjon építeni. A törvénycsomagban, a törvényjavaslatban a turisztikai térségek fejlesztése területén a kormány egy nagy lépést tesz előre, hiszen nemcsak a 100 százalékban állami tulajdonban lévő és tevékenységet ellátó fejlesztő cégeket, hanem kimondottan vagyonkezelés szempontjából a turizmusügynökség mellett olyan 100 százalékos állami tulajdonban lévő működtető cégeket is bevonz ebbe a területbe, amivel ki tudja ezt a feladatot terjeszteni.

Mindannyian tudjuk, hogy a jogszabályi környezet alapján a turisztikai térségek fejlesztése szempontjából a kormány kiemelt területeket határozott meg. Azonban ezen kívül is vannak ilyen kiemelt területrészek, amelyek az egész országot behálózzák, és amelyeknek a működtetése, a fenntartása kormányzati beavatkozás és kormányzati segítség nélkül nehéz, nehéz elindítani. Utalok itt például a Magyarországon található, műemlékileg védett kastélyok területére, ahol is ezzel a lehetőséggel megnyílik az a lehetőség, hogy akár helyi önkormányzatok  átadva állami tulajdonba  és a magyar állam mint vagyonkezelő részvételével a fenntartásban biztosítottá lehet tenni, hogy működőképes állapotban van ez a terület.

Nagyon fontos, hogy ne csak a kiemelt turisztikai területeken legyen turizmusból bevétel, hanem azokon a területeken is, ahol akár foglalkoztatásban, akár gazdasági teljesítőképességben kevésbé vagyunk erősek. Maga a jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy mind az üzemeltetésben, mind a fenntartásban, mind a hasznosításban nagyon gyors megoldással, egy vagyonkezelési szabályozáson keresztül biztosított legyen ezen területek, ezen turisztikai egységek üzemeltetése. Jelen pillanatban is több ilyen turisztikai fejlesztés van az országban; most gazdaságilag alapozzuk meg azt, hogy a fenntartásuk biztosítható legyen.

Harmadikként, mint említettem, egy olyan folyamatot indítunk el, ami a különböző bürokratikus folyamatok csökkentését, az átláthatóságot, a gyorsított adatáramlást teszi lehetővé. Ez konkrétan az egységes ügykezelő alkalmazása az egyes közjegyzői nemperes eljárások területén. Ez úgy néz ki, hogy haladéktalan rögzítéssel valamennyi nemperes eljárású közjegyzői eljárásban bekerül egy digitális nyilvántartásba valamennyi adat, okirat, a közjegyzők részére biztosított nyilatkozat, hatósági és egyéb papírok, illetve ami ott van, az a közjegyző részére is rendelkezésre áll, tehát letölthető. Egy naplón keresztül ezt folyamatosan nyomon lehet követni. Amit meggyorsít: az ügykezelést, a postázást, a központi áttekintést, a nyilvántartást. Lecsökkenti a tárolási költségeket. Egyszóval nagyon nagy előrelépést jelent a közjegyzői területen belül. Véleményem szerint mind a közjegyzők, mind pedig országosan akár a bíróságok, akár más területek nyilvántartásba való betekintését ezzel mindenképpen erősíteni fogjuk.

Nem ragozva a szót, maga a törvénycsomag-tervezet részben az EU-s normatíva és európai parlamenti előírások átvételét fogalmazza meg, másrészt a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, megalapozza azt, hogy a 2020. évi költségvetés megalapozott legyen, alátámasztott legyen, és lehetővé tegye Magyarország további hasonló jó gazdasági működését, mint amit az elmúlt években produkált. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

(18.40)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kellemetlen helyzetben van az ellenzéki képviselő több szempontból egy salátatörvény tárgyalásakor, mert evidens módon fekszenek előttünk olyan javaslatok, amelyeket egyértelműen támogatni tudok, és vannak ebben a csomagban teljesen oda nem illő módon olyan indítványok, amelyektől, ha lenne hajam, most égnek állna. Ez a furcsa kép fokozódik azáltal, hogy egy olyan államtitkár van itt a teremben, akit én azon három fideszes államtitkár közé sorolok, akivel lehet és érdemes érdemi, termékeny, produktív szakmai vitákat folytatni, és nagyon remélem, hogy ez a kép nem fog erodálódni bennem a vita végére, hiszen még egy hosszú költségvetési tárgyalás van előttünk, ahol azért hasonló sikerekre számítok. Remélem, államtitkár úrnak a dicséretem nem fog ártani a pártcsaládon belül. Semmiképpen nem volt ilyen célom, szándékom. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Látom kibontakozni a csoportdinamikából azt az elképesztő szembenállást, ami szakmai szintre is leszivárgott a kormánypártiak részéről, és kizárja a termékeny vitát. Ugyanakkor próbáljunk meg küzdeni ez ellen a magyar állampolgárok érdekében!

Amikor egy költségvetést megalapozó csomagra készülünk fel, akkor azért az ember óhatatlanul kitér magára a költségvetésre. És a legdurvább, amit látok, az az áfabevételi várakozások tekintetében egy óriási nagy oszlop, és a társaságiadó-bevételi várakozások tekintetében egy picinyke, parányi: a 9 százalékosra történő csökkentést követően állt ez elő, amikor is a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások 1 százaléknyi, nüánsznyi, kicsike kis engedményt kaptak, a multicégek meg óriásit. Majdnem a befizetendő adószintjük felét elengedte a kormányzat egy mozdulattal, egyfajta multinacionális cégek adóparadicsomát állítva elő.

A végeredmény az, hogy a magyar emberek által fizetett áfabevételi várakozás körülbelül tizenkétszer vagy még jobban akkora, mint a társasági adóból elvárt, és ebben a társaságiadó-sorban ott van azért a magyar cégek befizetési tömege is, hiszen számtalan olyan multicéget ismerünk, amely lényegében nem fizet adót. Itt egy régi Globopolis-felmérést szoktunk a figyelmükbe ajánlani, ahol a talán top 11-12 multicég tevékenységét vizsgálták, akik Csehországban ugyanezen cégek ugyanezen tevékenységi kör után, mindent összevetve 19 százaléknyi terhelést vállalnak a központi költségvetés irányába. Magyarországon ez emlékeim szerint 0,35 százalék volt, tehát 1 százalék alatti összeg mindenképpen. Ez egy brutális szakadékot feltételez.

Mi lehetne a feladatunk ilyenkor? És most nem költségvetési vitát kívánok nyitni, hanem költségvetést megalapozót. Megnézhetnénk azokat a tételeket, amelyek által a költségvetés tervezhetőbbé válik. Tehát nemcsak az uniós implementáció által, tulajdonképpen a csőbe belökött biliárdgolyókat kezelhetnénk, hanem megnézhetnénk azt, hogy milyen tényezőket lenne érdemes rendezni ahhoz, hogy a költségvetés által elköltött összegek multiplikátorhatást váltsanak ki, pozitív hatásokkal gyarapítsák a magyar gazdaságot.

És azt látom, hogy ha itt témánként végig kéne szaladnunk, nagyon-nagyon eltérő a kép, tehát amikor egy ellenzéki képviselőnek szavazni kell, akkor az elképesztően vállalhatatlan dolgokról és a nagyon pozitív kezdeményezésekről egyszerre kell szavaznia. Hozhatnánk ide az adórendszert illető kérdésektől cégadatokig bármit, tegyük is meg!

Ha három gyermek után jelen pillanatban valakit adófizetési kötelezettség terhel, akkor nekem beugrik egy fideszes ígéret. Ez az ígéret az volt, hogy három gyermek után egy magyar hölgynek, aki dolgozik, nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Mi lett az ígéretből a valóság? Nagyjából egy évvel később előállt azzal a kormány, hogy négy megszületett gyermek után válik nulla forintos adózásúvá személyi jövedelemadó szempontjából ez az édesanya. Tehát egy fékezett habzású javaslat jött be az eredeti, a világhálón visszakereshető fideszes ígérethez képest.

A helyzet az, hogy itt a bázist sikerült ha nem is szétbombázni, de nagymértékben csökkenteni, mert háromgyerekes édesanyából sajnos nincs annyi, mint ahányat én szeretnék látni Magyarországon, de mégis jóval többen vannak, mint a négygyerekesek. Így ez a szűkített javaslat nagyjából 30-40 ezer ember számára nyújthat valamifajta kedvezménytömeget hosszú távon, de az a jellemző és az a tipikus magyar élethelyzet, hogy ezek a hatalmas szolgálatot teljesítő hölgyek, akik a magyar jövendőt szolgálják szó szerint, jellemzően nincsenek jól fizető munkaviszonyban. Ez a tipikus. Tehát ezen személyijövedelemadó-engedményt kihasználni nem tudják talán olyan mértékben, mint ahogy ki tudnák használni azt, ha az áfarendszeren keresztül nem terhelnék őket ezzel a luxuskulccsal, ezzel az európai uniós rekorder 27 százalékos kulccsal.

És államtitkár úr, elhangzott a felvezetőben: nincs vita köztünk a tekintetben, hogy pár tényezőt illetően történt kozmetikai jellegű engedmény. Ahol például alapvető élelmiszerek tekintetében csökkent az áfa, nagyjából a tipikus fogyasztói jószágkosár 5-7 százalékáról beszélünk, ez fölmehet akár 10-ig is, ha jól csinálják. A probléma az, hogy az áfacsökkentésből nem következett evidencia módjára árcsökkenés, hiszen hiányzik egy monitoringrendszer, amely piaci folyamatokat vizsgál, illetve az, hogy egy árnövekmény mögött álle piaci folyamat vagy pedig sem. És be lehetett volna avatkozni annak érdekében, hogy árcsökkenésbe torkolljon az áfacsökkentés.

Azt is látjuk, hogy ezzel párhuzamosan vállalhatatlan módon 27 százalékos a gyermeknevelési cikkek áfatartalma Magyarországon. Tehát demográfiai fordulatról beszél a Fidesz-KDNP, miközben sajnos  és bárcsak ne így lenne  minden idevágó mutatószámunk romlik, és egész Európában a gyermeknevelési cikkek adótartalma itt a legmagasabb. Egész Európában, még egyszer mondom.

Tehát államtitkár úr, végiggondolásra javaslom, és nem politikai vitára, semmiképpen: végiggondolásra javaslom azt, hogy legalább a gyermeknevelési cikkek tekintetében, vagy a megalapozóban, vagy magában a költségvetési várakozások között ennek az áfacsökkentésnek az idézőjeles árát tegyük bele, hiszen ennek a hozadéka a magyar jövendő, a megszületett gyermekek számában egyértelmű növekmény, amely ott mutatkozik, és ezt nem lehet forintosítani. Talán egyetérthetünk abban, hogy bizonyos nemzetstratégiai területeken meg kell találni ezeket a pontokat.

És hogy mondjak még azért pozitívnak tűnő momentumokat ebből a csomagból: a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos kormányzati álláspont az elején szerintem teljesen rossz volt, de aztán javuló tendenciát mutatott, és bár távol áll a teljes körű megoldástól, amit én valósítanék meg, mindenképpen pozitív jeleket ismerhetünk fel benne. Az eredeti koncepció, miszerint elveszik az adósoktól az ingatlantulajdonukat, bérlőként ott maradhatnak, és ezt nem ön, de egy másik fideszes államtitkár elnevezi állami bérlakásprogramnak, ez vérlázító volt.

Ezzel nem tudok azonosulni semmi szín alatt. Azzal, hogy ezek az emberek kedvező feltételek mellett újra hozzájuthatnak a saját ingatlanuk tulajdonjogához, már egy közelítő viszonyt tudok felvenni, ugyanakkor számomra a tökéletes megoldás az lenne, ha a felvétel napjának árfolyamán forintosítanánk ezeket az úgynevezett hiteleket, amelyek csak papíron léteznek.

Megvizsgálnánk másodsorban, hogy az illető károsult polgár mennyit fizetett vissza. Ebből az esetek jó nagy számában azt fogják tapasztalni, hogy többet fizetett vissza, mint amennyi indokolt lett volna, és akkor elkezdhetünk vitatkozni a felesleges károkozás miatt kiszabott sérelmi díjak vagy kártérítés miatt. Ha ilyen bázison kapná vissza a saját ingatlanát a károsult, lehet, hogy még ő tarthatna igényt visszatérítésre a pénzintézet részéről, és nem most kellene, bár kedvező konstrukcióban, de azért mégiscsak visszavásárolni az ingatlanát.

Az áfarendszer tekintetében még egy szóra hadd álljak meg! Nagyon örülök annak, hogy a szállodák érdekében el tudott indulni egy csökkentési folyamat, de azt látjuk, hogy ebben a költségvetésben lenne helye az alapvető élelmiszerek teljes körű áfacsökkentésének, persze ennek abban az esetben van értelme, ha egy monitoringrendszer szavatolja, hogy ebből árcsökkenés is lesz.

Ugyanakkor ez a belenyúlogatunk módszerű áfacsökkentés arra is jó, hogy a helyettesítő termékeken keresztüli manipuláció által el tudják kerülni a kereskedők vagy egy részük az árcsökkenést, ily módon egy teljes körű csökkentés lehet, hogy szélesebb körű hatást tudna hozni, de legalábbis vitaalapot jelent mindez, és végig kellene gondolnunk, hogy merre lehetne elindulni.

A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy a három gyermek utáni szja-mentességről szólt az eredeti koncepció, ígéret, próbáljanak meg visszatérni efelé, a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát mindenképpen csökkenteni kell. Ezek talán gesztusértékűnek tűnő lépések, de mégis egyértelmű üzenetet küldenek a magyar családok felé, hogy a demográfiai csomag hét pontja nemcsak bizonyos szerencsés társadalmi csoportokat emelget ki és pár tízezer igénybevevőnek próbál kedvezni  mert ez a jelen helyzet -; szélesíteni kell ezt a bázist, ugyanúgy, ahogy a CSOK esetében is. Értem, hogy a kedvezményes hitelt minél több emberre próbálják, nem is azt mondom, hogy rásózni, mert ez egy kellemetlen kicsengésű kifejezés, elérhetővé tenni, de a lényeg az lenne, hogy tipikus magyar élethelyzetben lévő, az életüket elkezdő magyar fiataloknak ne csak a hiteltömeget, a kedvezménytömeget is elérhetővé tegyék.

És államtitkár úr, tegye a szívére a kezét! Lakhatási program nélkül, bérlakásprogram nélkül mit ér ez az egész, ha egy átlagos budapesti fiatal párnak, aki gyermeket akar vállalni, elkezdeni az életét, 150 ezer forint fölötti albérleti díjat kell fizetni? Akkora kínálati szűkösség van a nagyvárosi és főleg a fővárosi ingatlanpiacon, hogy kitermelhetetlenné váltak a lakhatás költségei.

Amikor tehát ön azt mondja, hogy az Erzsébet-program leépítése kapcsán kell itt módosítást megfogalmazni ebben a csomagban, akkor azt mondom, hogy ezzel párhuzamosan egy hasonló utalványos rendszerben egy lakhatási csomagot kéne letennünk és beletennünk a költségvetésbe. A Jobbik „Mi várunk” című otthonteremtési programja tartalmazza ezt a lakhatási támogatási szisztémát, amely egyrészt koncentrálna a gyermeket nevelő családokra, és arra, hogy ahol a legbrutálisabban szálltak el akár az albérleti, akár a lakhatási költségek, ott kompenzációra havonta több tízezres szinten számíthasson az a család vagy az a magyar fiatal, akitől azt várjuk, hogy leendő adófizető polgárokat itthon neveljen majd, és ne kényszerüljön külföldre.

(18.50)

Értem én, hogy a bérlakásprogram kapcsán a leggyakrabban az az elképesztő  maradjunk a „félreértés” szónál, nem akarom a „hazugság” szót használni  félreértés jelenik meg, miszerint a migrációs egyenleg megfordult  ezt már államtitkár úr is egyszer elmondta. Én nem kívánom hazugsággal vádolni, talán félreértésről lehet szó. Hiszen amikor kiszámítják azt a migrációs egyenleget, amiről önök beszélnek, akkor mit nem számolnak bele? Nem számolják bele azokat a kivándorló magyar polgárokat, akik úgy hagyják itt az országot, hogy kint dolgoznak, kinti keresetükből az itteni devizahitelüket, most már forinthitelüket  mert átalakult  fizetik, viszont, ha nem teszik le a tajkártyát, ha nem számolják fel teljeskörűen az itteni jogviszonyukat, akkor statisztikailag nem feltétlen számítanak kivándorolt magyarnak, miközben éves szinten tízezrekről beszélünk ebben a szférában. És az idézőjeles bevételi oldalon pedig el tetszenek számolni azon határon túli testvéreinket is, akik nagyon sok esetben itt, a kisebbé vált Magyarországon igyekeznek megtalálni a számításukat. Én nem szeretném megmondani egyik magyar testvéremnek sem, hogy hol boldoguljon, bár nyilván a szülőföldön boldogulás a szívünkben leginkább üdvözítő megoldás, amikor valaki ott tud boldogulni, ahová született, és ebben támogatást érdemel. De őket beleszámolni, a határon túli testvéreinket, akik ide átköltöznek Magyarországra, a kisebbé váltra boldogulni, azok közé, akik külföldről hazatértek, mondjuk, Nyugat-Európából egy vágóhíd mellől, legalábbis ferdítése az adatoknak.

Ugyanez igaz a munkaerőpiaci statisztikára is, ahol sokszor el fogják még mondani, hogy 800 ezerrel több munkahely van Magyarországon, én pedig sokszor el fogom mondani, hogy ez nettó hazugság. És ki tudnánk egyezni. Tehát, ha mi megbeszélnénk az államtitkárral, hogy 540 ezer munkahely jött létre, én megtapsolnám, és azt mondanám, hogy igen, ez valódi eredmény, és tényleg az. De belehazudni három faktort; a diákmunkásokat  több tízezerrel téríti el a statisztikát, pedig 2010 előtt a diákmunkások nem voltak benne ebben a statisztikában, pedig nem volt egy szépreményű gazdasági korszak az akkori , másodsorban a kivándorolt magyarok egy részét is ideszámolják, akik nem számoltak fel itt mindennemű jogviszonyt, és harmadsorban a már említett közfoglalkoztatottakat is beszámolják ide. Itt a KSH módszertanáról is vitatkozhatnánk, bár nem feltétlenül a vita szerves része, de az a módszertan, miszerint a havonta vagy hetente mindössze és minimum egyetlen órát dolgozó honfitársainkat ugyanabba a sorba számoljuk, mint az államtitkárokat, a kétkezi munkásokat, a nővéreket, az ápolókat, ez szerintem hibás megközelítés. Ebből jön ki a 800 ezer, ha minden ilyen torzító tényezőt egy vályúba beleöntenek, jól megkeverik, aztán lesz belőle egy sajtótájékoztató, de ettől ez még nem lesz igazság. Sokkal őszintébb lenne, és egyébként szerintem az önök számára is sikeresebb, hihetőbb, hitelesebb, ha azt mondanák, hogy az, mondjuk, 540 ezer, vagy 430 ezer, vagy 380, ez is üdvözítő eredmény a korábbiakhoz képest, de semmiképpen nem érdemes termelési jelentéssé és pártértekezleti vitákká silányítani ezeket a beszélgetéseket, hiszen az őszinteség talaján állva lennének közös pontok.

Mint említettem, nem tudom elfogadni viszont a brutális európai uniós rekorder áfaterhet, a családtámogatás pusztán retorikai szinten történő megjelenését. Nem tudom elfogadni a munkaerőpiaci statisztikák elképesztő torzítását, és egy lakhatási program hiányát. Még egyszer mondom, ha leépítik az Erzsébet-utalványok programját, akkor legyen helyette egy lakhatásiutalvány-program. A Jobbik „Mi várunk” című koncepciójában ez megtalálható. Mi ezt átengedjük önöknek vagy bárkinek, aki keresztül tudja vinni mindezt a parlamenten. Lakhatási támogatási rendszerre és bérlakásépítési programra van szükség, amellett, hogy ezen javaslat többtucatnyi eleme közül reggelig szemezhetnénk, én azok megtalálására igyekeztem törekedni, amelyeket pártpolitikai megközelítéstől függetlenül bármely jóérzésű magyar ember támogathat. Bízom abban, hogy lesznek partnereim ebben a vitában. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy mennyire nehéz ez a műfaj, amivel most is birkózunk, amikor a költségvetést megalapozó sokféle törvényről kellene egyszerre szólni, ezt az én szenvedésem is majd igazolja ennek kapcsán, de Kárpát képviselő úr megszólalása is ezt erősítette bennem, ő is ezzel kezdte. Igazat is adok neki, nehéz ezekről a törvényekről úgy beszélni, hogy az alapvető törvényt, amit csak két nap múlva kezdünk el tárgyalni, a költségvetést ne érintenénk, vagy az adótörvényeket ne hoznánk ide, mert ha valami megalapozza a költségvetést, nyilvánvalóan alapvetően az adótörvények. Ezek is fontosak, ez az 59 törvény, ami ebben a salátacsomagban itt van, de nyilvánvalóan az adótörvények összessége még inkább megalapozza a költségvetést. Nem is akarom megnyitni ezt a vitát. Kárpát képviselő úr mindig előhozza az áfatörvény ostorozása kapcsán a magyar 27 százalékos felső áfakulcsot. Itt nehéz lenne azt mondani, hogy nincsen ilyen. Én érvként elmondhatom azt, hogy az utóbbi években nagyon sok áfatételt ebből a 27 százalékos kulcsból levittünk a kedvezményesen adózó körbe, az 5 százalékos körbe. Ha már a 27 százalékot mint nagyon magas áfakulcsot hangsúlyozzuk, akkor azért az igazságnak is tartozunk egy mondattal, hogy a 2020-as költségvetésben az átlagáfa 21,3 százalék. Tehát lehet ezt a mantrát nyomni, hogy 27 százalék, de az átlag ennyi, ha ezt statisztikailag vesszük, és 2020-ban ez még 0,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest. De majd részleteiben beszélünk ezekről az adótörvények módosítása során már a holnapi napon.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Államtitkár úr azzal kezdte, hogy ez a három beterjesztett törvény, amit most már tradicionálisan évek óta folytatunk így, ez a rendszer gyakorlatilag bevált. Mondjuk ki, még akkor is, ha tudom jól, hogy két nap múlva, amikor a költségvetési törvényt tárgyaljuk, már előre hallom, neveket tudnék mondani, akik majd érvelnek mellette, hogy légvárra építjük a költségvetést, nem látszanak még az előző évi végszámok és mi mégis tervezünk, és majd sokszor módosítani kell ezt a költségvetést. Jól tudjuk, hogy ez nem így van. Az Orbán-kormány költségvetései egy évtizedre visszamenőleg megalapozottak, minden lényeges szám mindig megállt, és nyilvánvalóan okkal feltételezzük, hogy ez 2020-ban is ilyen szempontból igaz. Tehát az az államtitkári állítás, hogy ez a költségvetés, ennek a korai beterjesztése és a korai elfogadása  a megalapozó törvényekre is gondolok  nyilvánvalóan minden adózónak, minden cégnek, minden magyar személynek, aki kapcsolatban van a magyar gazdasággal, a biztonságát szolgálja, és a tervezhetőségét, az előreláthatóságát segíti a gazdaságnak, és ezért mondom azt, hogy bevált ez a rendszer, hogy már fél évvel korábban elfogadjuk ezeket a törvényeket. Nem is megyünk úgy el nyári szabadságra, hogy ezt idén ne tudtuk volna megtenni.

És persze ki kell emelni azt is, hogy nyilvánvalóan mi azt gondoljuk  és ez egyébként vitathatatlan , hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának vitathatatlan eredményei vannak. Én mindig hozzáteszem, hogy a kormányzati politika sikere ezen áll vagy bukik. Ha légvárakra épülne a mi gazdaságpolitikánk, akkor bármit képviselnénk más területen, az mind megvalósíthatatlan lenne, és a választási eredményeinkben is ez a megalapozott gazdaságpolitika köszön vissza, főleg akkor, ha ezt összevetik az előző szocialista kormányok költségvetési és gazdaságpolitikájával, ami persze ellenkező tendenciákat indított el az országban.

Higgyék el, a választók tudják, hogy úgy 2008-2010 táján, amikor átvettük a kormányzást, milyen tendenciák voltak a magyar gazdaságban, milyen állapotban volt a költségvetés, és ezt mi most már egy évtizeden keresztül hogyan konszolidáltuk, és hogy állítottuk növekvő pályára ezt a gazdaságot. Nyilvánvalóan, államtitkár úr utalt erre, beszélni is fogunk majd róla, hogy amikor majd a gazdaságvédelmi akciótervről beszélünk, és annak aktuális intézkedéseiről, akkor erről azért beszélünk, mert a magyar gazdaságnak ezt az eredményességét, amit kiküzdöttünk hosszú évek alatt magunknak, nyilvánvalóan őrizni szeretnénk egy olyan Európai Gazdasági Térben, ahol azért lassulás várható, mi mégse szeretnénk feláldozni azokat az eredményeket, amiket a magyar költségvetés évek óta biztosított.

És ami szintén jellemző ránk, az a tudatos társadalompolitika, ami a költségvetésbe öntve van  ezt másként mondhatom családpolitikának. 2010 óta következetesen képviseljük ezt a politikát, és nyilvánvalóan a 2020-as költségvetésben is hatalmas összegeket, 2200 milliárdnál többet költünk családpolitikára. Tegyük hozzá, és mondjuk büszkén, hogy GDP-arányosan Európában a legtöbb összeget a magyar kormány fordítja családpolitikára.

(19.00)

Ez így volt a most folyó költségvetési év során, és ezt is sikerült vagy 220 milliárd forinttal meghaladnunk ilyen szempontból.

Ezt az 59 törvényt, amit itt most sorra számba lehetne venni, nyilvánvalóan teljesen fölösleges az összeset szóba hozni, egyikünk sem tette meg, én két területet, két átfogó területet emelek ki. Az egyik az önkormányzatokat érintő rendelkezések, ezek persze több helyen, több törvényben is meg vannak fogalmazva, az első ilyen, amit szóba hozhatok, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvények módosítása. Amikor ezt említem meg és az önkormányzatokat említem, akkor itt emlékeztetnem kell a tisztelt Házat szintén arra a tragikus örökségre, amivel az Orbán-kormánynak kellett megbirkóznia, hogy valamivel több mint ezermilliárdnyi önkormányzati adósságtól kellett az önkormányzatokat megszabadítani. Nyilvánvalóan azóta a magyar törvények, de a törvények végrehajtásaként a kormány törekszik arra, hogy ez a folyamat ne tudjon megismétlődni, igyekszik féken tartani az önkormányzatok eladósodását. Nincsenek is ilyen tendenciák, de nyilvánvalóan ezeken a szabályokon azért szükséges itt-ott korrekciót tenni, most is tesszük azt, amikor a kormányzatnak egy-egy ilyen ügylet elbírálása kapcsán nagyobb mozgásteret adunk. Utalok itt arra, hogy a kormány vizsgálhatja azt, hogy az önkormányzat képese megvalósítani azt az adott ügyletet, amiért ő kölcsönt venne fel, adósságot venne magára, képese megvalósítani úgy, hogy ez ne eredményezzen eladósodást. Vagy megalapozotte ez az adósságfelvevési szándék, és majd ha felveszi és működtet ebben egy intézményt, akkor nem leszneke ennek további költségvetési többletkiadásai. De mondom, ez csak egy mérlegelési lehetőség, és ezt észszerű ilyen szempontból mérlegelni.

Ebben a körben lehet megemlíteni azt  és ezt államtitkár úr szóba hozta , ami az egyszerűsítés felé mutat. Ha már egyszer egy kormány megítélte, és azt mondta, hogy rendben van, vedd fel, te drága önkormányzat, ezt a hitelmennyiséget, mert értelmes célokra veszed fel, de ha a lehívás összegén kíván az önkormányzat változtatni, akkor ezért már ne kelljen a kormányhoz folyamodnia, vagy önkormányzati kezesség és garanciavállalás esetén sem kell a kormányt megszólítani.

Fontos szabály az is, hogy olyan közvetett vagy közvetlenül 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő társaság esetén, ha az 50 millió alatti hitelt akarna felvenni, tehát kis összegű hitelt venne fel, akkor a továbbiakban nem kell ehhez kormányzati engedély.

Tehát a kormány egyszerre észszerűsít, ugyanakkor rugalmasabbá is teszi ezeket a sokszor macerás eljárásokat, mert az önkormányzatok időnként nehezen tudják kivárni ezeket a döntéseket. A kormány viszont joggal figyel ezekre az ügyekre, említettem: azt nem szeretné nyilvánvalóan, ha még egyszer az a kedvezőtlen tendencia bekövetkezne, ami már bekövetkezett egyszer, és ez az eladósodottság.

A másik, amit itt meg lehet említeni az önkormányzatok kapcsán, ezt fontosnak gondolom szóba hozni, a falugondnoki rendszert érintő változtatás. Eddig 600 fős települések élhettek ezzel az intézménnyel, ezt a kormány most 800 főre emeli. Én ezt jónak gondolom. Olyan körzetben vagyok képviselő, ahol sok a kistelepülés, nem mindig egészséges folyamatok zajlanak az én nézőpontomból ezeken a kicsi településeken, és ezért azokat a szolgáltatási lehetőségeket, amiket ezen intézményen keresztül működtetni lehet egy faluban, azt jó, ha a falvak többségének vagy nagyobb többségének megengedjük, jelesül most már a 800 fős települések esetén is lehetséges a falugondnoki szolgálat bevezetése.

A nemzetiségi törvény módosítása is egy kicsit ebbe a körbe tartozik. A névjegyzék létrehozása, a szavazatszámlálás mindig vita kérdése, nemsokára ezt újra gyakorolni fogjuk az őszi kisebbségi, nemzetiségi önkormányzati választások kapcsán, azok a pontosítások is, amelyek ott meg vannak fogalmazva, számomra észszerűnek tűnnek.

Itt utalok arra, hogy amikor önkormányzati törvényekről beszélünk, akkor több helyen is jelzi az anyag azt, hogy kétharmados törvényekről van szó. Ha az ellenzéknek van segítsége minket ehhez hozzásegíteni, akkor ezekben az ügyekben is ezt teheti, ahogy ezt a jobbikos képviselő úr előrevetítette azzal, hogy bizonyos esetekben a kormány törekvéseit támogatni tudja, más esetben pedig azt ostorozta.

A gyermekvédelmi rendszerről szeretnék két érdemi dolgot kiemelni. Ebben az ágazatban is mindig rögzítünk bizonyos díjakat, évről évre rögzítjük a térítési díjakat, ebben a rendszerben most a bölcsődei vagy a családi bölcsődei térítési díj maximumára gondolok. De ami ennél egy fontosabb dolog és sokakat érinthet: ha gyermekjóléti intézményt az önkormányzat át akar adni egyháznak, akkor ezt eddig terhelte az a kötelezettség is, hogy azt a bizonyos kiegészítő támogatást is adnia kellett az önkormányzatnak. Erre a továbbiakban nincsen lehetőség, tehát ha úgy tetszik, az önkormányzatnak észszerű mérlegelésén múlik, hogy a saját fenntartásában működike jobban ez a rendszer vagy esetleg egy egyházi fenntartónál.

Az Erzsébet-utalványok, anélkül, hogy a részletekről beszélnék: igen, én is sajnálom, most már nem is az Európai Unió döntését, mert az Európai Bíróság fektette meg most már végső soron ezt a szerintünk jól működő rendszert. Ilyen szempontból nincs is jelentősége, hogy milyen okok miatt, versenyjogi szabályok megsértését látta benne; mi azt gondoljuk, hogy csak a saját nemzeti érdekeinket érvényesítettük, amikor ezt a rendszert bevezettük. De ez egy vitán felüli, okos és jól működő rendszer volt, és én azt fontosnak gondolom, hogy a kormány azokat a célokat, amit ebben a gyermekvédelmi ágazatban Erzsébet-utalványokon keresztül a régi formában működtetett, azt pénz formájában, de ugyanúgy, vagy ha nem is ugyanúgy, de érdemben továbbviszi.

Ez az a két ágazat, amit önkényesen ki akartam emelni ebből az 59 törvényből, és azt gondolom, hogy olyan három törvény tárgyalását kezdjük el, amit jó szívvel támogathatnának ott a túloldalon is, hogyha a szokásos politikai leosztáson, „az ellenzék mindent tagad” képletén felülemelkednének. Ezt nem fogják tenni, mert persze nem fogják tenni, én azért, aki végig fogom ülni ezt a három napot, kíváncsi leszek arra, hogy mik azok az ügyek, amik mellett önök pozitívan szólnak, mert az előbb a jobbikos képviselő nekem ilyennek tűnt, a végén mégiscsak kritikát fogalmazott meg, és pozitívumot alig lehetett hallani. (Rig Lajos: Általában ez az ellenzék dolga!) De ez a szerepükből adódik, nincsen ebből olyan sok gond. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hargitai bizottsági elnök úr. Megadom a szót Mesterházy Attila úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vegyes lesz a hozzászólásom, reagálok egy-két eddigi felvetésre, és néhány dologra én is ráerősítenék, és talán egy-két új szempontot is a Ház és a vitában részt vevő képviselők, államtitkár urak és államtitkár asszony figyelmébe ajánlanék.Az első általános megjegyzésem az lenne Hargitai képviselő úr hozzászólása után, hogy hogyan tudnak önök ennyire tökéletesek lenni. (Derültség.  Cseresnyés Péter: Ezt már egyszer elsütötted!) Egyszerűen nem értem. A múlt héten is elmondtam egy másik hozzászólás kapcsán, mert ez ilyen visszatérő refrén, Witzmann képviselőtársamnak mondtam ezt szintén, mert azt mondta, hogy önök kiválóak és jók a gazdaságpolitikában, jók a társadalompolitikában, tehát tulajdonképpen mindenben jók. Ha ön hiányolja azt, hogy mi nem mondunk pozitív dolgokat egy-egy előterjesztésről, akkor hadd kérdezzem már meg, ön mikor mondott kritikai észrevételt egy saját előterjesztésükről, mert akkor jogos lenne a felvetés, hogy az ellenzék állandóan csak kritizál, bezzeg a kormánypárt! Hozzáteszem, önök is voltak ellenzékben, én akkor egy ideig itt ültem és hallgattam államtitkárként is azt, amit önök elmondtak, hát, túl sok dicséret nem volt abban az időszakban az ön által elmondott mondatokban. (Cseresnyés Péter: Mert nem lehetett dicsérni!) Tehát valahogy, hogy, hogy nem, visszatér az, hogy az ellenzéknek az a feladata, hogy a kritikai pontokra mutasson rá, a negatívumokra, amit adott esetben az értékrendje vagy a meggyőződése alapján problémának lát egy-egy kormánypárti előterjesztésből. Hozzátenném: esetleg néha önök pedig megfontolhatnák azt, hogy egy-egy kritikai észrevételt, ami adott esetben módosító formáját is veszi, azt esetleg elfogadnák, mert azért erre se nagyon volt példa egy-egy ilyen adótörvény vitájában vagy éppen a költségvetés vitája során.

(19.10)

Mindig elmondom  ahányszor egy fideszes mondja és itt vagyok, akkor elmondom , hogy a 2008-as, ’10-es költségvetést hasonlítani a mai költségvetési viszonyokhoz, az olyan, mint a körtét hasonlítani az almához. Mindkettő gyümölcs, mindkettő fán terem, csak semmi köze nincs egymáshoz a kettőnek. Ugyanis akkor egy világgazdasági válság volt, amely meghatározta a magyar költségvetést, most pedig nem világgazdasági válság közepette kell költségvetést tervezni. Akkor bizony sok olyan problémával szembesült az akkori kormányzat pénzügyi vezetése, ami egy sokkal nehezebb körülmények között összeállítandó költségvetést eredményezett. Kívánom önöknek, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe, mert akkor az azt jelenti, hogy az ország sem kerül ilyen válsághelyzetbe.

Azzal egyetértek  Hargitai János beszélt erről , hogy jellemző, hogy egy nagyon tudatos társadalompolitikát visznek  ez biztos. Ez biztos, csak ez a tudatos társadalompolitika mindig a kiváltságos keveseknek, a gazdagoknak meg a barátaiknak kedvez. Sosem azoknak kedvez, akik valóban nehéz helyzetben vannak, akik valóban rászorulnak a segítségre. Ha, mondjuk, a költségvetés számait nézzük, akkor jóléti kiadásokra a GDP-hez mérten nem növekvő, hanem csökkenő arányban költ a költségvetés. Tehát nem igaz, hogy folyamatosan növelik az erről szóló kiadásokat.

A másik, hogy nagyon érdekes volt a fogalmazása. Azt mondta, hogy az önkormányzati eladósodást is valahogy meg kell zabolázni, és hogy most nem látható ilyen tendencia. Igen, mert legutóbb, amikor ilyen tendencia látszódott, akkor azokat önök generálták, önök biztatták az önkormányzatokat arra, hogy eladósodjanak, hogy ezáltal is nehezítsék az akkori kormányzat működését. Tehát egy tudatos politikai eszközként éltek vissza ezzel, hogy különböző önkormányzatokban önök többségi pozícióban voltak, hogy ezáltal is nehezítsék az akkori kormány mozgásterét. Hozzáteszem: ezzel nem a kormány mozgásterét, hanem az ország mozgásterét nehezítették.

Azt mondta, hogy jó szívvel támogatandónak tartott pontok is vannak ebben, hiszen Z. Kárpát Dániel erről is beszélt. Sajnos, nincs most a teremben a képviselő úr, de ezért kell vigyázni a pozitív hozzászólásokkal, mert félreértik a fideszesek. Pont az a baj a salátatörvénnyel, hogy összevegyítenek olyan dolgokat, ami alapján egy ellenzéki képviselő nem tud a szíve szerint dönteni. Valóban vannak egy salátatörvényben olyan dolgok, amelyek pozitívak, ebben is, én is tudnék említeni olyat, amire azt mondjuk, hogy helyes és jó döntés, de van benne számos olyan kezdeményezés, ami nem elfogadható számunkra, és így a kettőt egybevetve kell mindig az ellenzéknek meghozni a döntését. Ilyenkor, bizony, sok esetben csak a „nem” gomb vagy az udvarias „tartózkodom” gomb marad opcióként. Hozzáteszem, ez teljesen legális technika, csak szeretnék a jegyzőkönyv végett magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudjuk majd adott esetben támogatni mi sem ezt az előterjesztést.

Most néhány konkrétumot én is hadd említsek, hiszen ahogy ön is mondta, 59 törvényt érint ez a mostani megalapozó törvényjavaslat. Az elsőt, amit ki szeretnék emelni, azért szeretném kiemelni, mert ön kicsit pozitív értelemben mondta, én meg egy kicsit negatív értelemben akarnám ugyanazt a tényt megvilágítani. Hiszen azt mondta, hogy a falugondnoki szolgáltatás 2020-tól már 800 lakosnál kisebb településeken is majd működtethető lesz. Ez szerintem nem pozitívum, hanem egy negatív jelenségre mutat rá. Tehát nem maga a kezdeményezés nem pozitív, nehogy rosszul értse véletlenül, hanem ez arra mutat rá, hogy ez a faluprogram, amit önök elkezdtek, bizony még nem nagyon hozott eredményeket. Az elmúlt nyolc-kilenc évben sem sikerült sok eredményt elérni, hiszen ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb településeken is ugyanilyen gondokat jelent ennek a szolgáltatásnak a hiánya.

A másodikat, amit szeretnék kiemelni  ezt ön szintén pozitívumként említette , igazából csak semleges állításként szeretném megfogalmazni. Úgy látom, hogy mentesítik a bölcsődét egyházi fenntartásba átadó önkormányzatokat, ahogy ön megfogalmazott, a megtérítés terhe alól. Azt gondolom, hogy az államnak feladata, hogy állami tulajdonban biztosítsa az alapoktatást és a középfokú ellátást. Ezt nem lehet az egyházakra rálőcsölni. Az én fejemben, ha egy egyház akar ilyet működtetni, ez szerintem rendben van, döntse el, ha ehhez megvannak az eszközei és a lehetősége. De az, hogy egy településen ne legyen egy szülőnek lehetősége arra, hogy eldöntse, egyházi vagy állami bölcsődébe, óvodába, iskolába járatja a gyerekét, az szerintem nem jó irány. Még egyszer mondom, nem az egyházakkal szemben szeretném ezt a mondatomat megfogalmazni, csak azt gondolom, hogy fontos, hogy egy szülő el tudja dönteni, milyen típusú, fenntartású iskolába vagy más ilyen intézménybe szeretné a gyermekét járatni.

Aztán a harmadik, egy régi örökzöld, a szociális temetés. Ez az „eltemetheted saját magadat” programja a Fidesznek. Amikor egyáltalán megfogalmazódott ez az ötlet, már akkor, bocsánat, marhaság volt. Azt, hogy ez tényleg egy marhaság, az mutatja, hogy most már nem tudom, hányadik alkalommal tolják ki a dátumát. Nem lenne egyszerűbb, ha visszavonnák ezt az állatságot? Önök is rájöttek, hogy ez így nem jó. Akkor meg mit szórakoznak ezzel, hogy állandóan tologatják ki a dátumát?! Látom, hogy most a 2021-es dátumot tolják ki 2022-re. Tegyenek elé egy 1-est, hogy 2122, és akkor nem kell vele minden évben foglalkozni. Ez egy rossz kezdeményezés volt, nincs ezzel ilyen értelemben baj, hiszen nem került bevezetésre. Szerintem vegyék ki és tulajdonképpen felejtsük el ezt a kezdeményezést.

A következő az idősek, fogyatékosok, nagycsaládosok szociális üdültetésének megszüntetését jelentő módosítás. Ugyan ezt bizony az MNÜA cáfolta, tehát inkább csak egy kérdésem lenne államtitkár úrhoz, hogy most akkor mi a helyzet ezzel. Ezek teljesen kikerülnek a célok közül vagy mégsem? Remélem, nem. Szerintem helyes volt, hogy ilyen társadalompolitikai célokra is lehetett felhasználni ennek a programnak a szolgáltatását.

A következőt inkább Horváth Ildikó államtitkár asszonynak mondanám: új főnöke lesz, úgy látom a törvényjavaslatból. Szerintem jövőre távozik Kásler Miklós miniszter úr, mert az alapítványt, ahova tud menni, már megcsinálták neki, el is látták egy nagyobb összeggel. 500 millió forint, ez egy nagyon szép összeg arra, hogy az ember konferenciákat szervezzen. Nincs ennyi stressz, nincs ennyi probléma, nem kell ennyi egyeztetésre menni, mindenki inkább csak veregeti az ember vállát. Tehát egyszerűbb lett volna, ha kirúgják és megmondják neki, hogy ez így nem jött össze, professzor úr. Valóban egy elismert onkológusról, tudós emberről beszélünk. Menjen oda, ahova való, abba a szakmába, amelyikhez tartozik, és ahol valóban elismert professzor és a tudása is ehhez mérten kiváló. Akkor nem kell 500 millió forintot rögtön erre elkölteni, hogy létre fogják hozni a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványt. Erre azt is írhatták volna, még egyszer mondom, hogy Kásler Miklós, viszlát.

Ami még lenne, ebben inkább csak megerősíteném azt, amit a jobbikos képviselőtársam már elmondott. Mi is azt gondoljuk, hogy a 27 százalékos áfakulcsot lehetne csökkenteni. Értem, hogy önök nagyon tudatosak a társadalompolitikában, de mégis a 27 százalékos áfakulcs, ahogy szokták mondani, a szegények adója, hiszen mindenkinek egységesen kell fizetnie. Mindig szokták, főleg nekem, mondani  hiszen megvert a jóisten azzal, hogy részt kellett vennem abban az áfacsökkentési akcióban, amit az akkori Gyurcsány-kormány eldöntött , hogy mégiscsak az egy jobb helyzet, ha 25 százalékról 20 százalékra leviszik az áfát és aztán visszaemelik 25-re, mert az még mindig 2 százalékkal kevesebb, mint ahova önök emelték. Tehát magyarul, azt gondolom, hogy lehetne ezen az áfacsökkentésen is egészen biztosan gondolkodniuk, hiszen ahogy látjuk a makrogazdasági pályát, amit megrajzoltak, ebbe egészen biztosan beleférne.

Teljesen egyetértek én is a három gyermek után járó szja-mentességgel mint alapvető ígérettel, és egy régi örökzöld javaslata az MSZP-nek az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. Erről is volt szó. Egy gondolattal egészíteném ki az imént elmondottakat. Nemcsak az áfakulcsot érdemes csökkenteni, hanem bizony az alapvető élelmiszerek körét is érdemes újragondolni, hiszen sok mindenben változtak már a fogyasztói szokások.

Ennyit szerettem volna a vita kezdetén felsorolni, valóban csak szelektíven, részben reagálva az eddig elhangzottakra, részben pedig talán kiegészítve az eddig elmondottakat néhány olyan fontos ponttal, amire szerettem volna a tisztelt Ház, az államtitkár urak és államtitkár asszony figyelmét is felhívni. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm, Mesterházy képviselő úr. Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

(19.20)

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár úr! Eljött megint az a pillanat, amikor nagyon sok mindenről tudunk beszélni, arról, hogy törvények sokaságát benyújtva egyszerre majdnem hatvan törvényt módosítani szándékoznak. Ebből az következik, hogy gyakorlatilag bármiről beszélhetünk, és önök ezt kénytelenek végighallgatni. Ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy úgy tűnik, önök bármit meg is csinálhatnak, és élnek ezzel a lehetőséggel. Azt hiszem, hogy nem fogok minden egyes eleméhez kapcsolódni, de néhány dolgot megismételnék abból, amit a kollégáim elmondtak. Ám vannak hangsúlyos területek, amikre, azt gondolom, hogy ki kell térni. Az első, amit általánosságban szeretnék megjegyezni, nem az, ami benne van, hanem az, ami nincs benne. Ma a parlament előtt már szerepelt, és képviselőtársam már beszélt a rokkantak helyzetéről és az ezzel kapcsolatban az önök által elkövetett alkotmányos mulasztásról, miközben itt lett volna a lehetőségük, s nemcsak arra, hogy a szabályozás ide bekerüljön, hanem hogy azt a kártérítést, ami egyébként nekik jár, legyenek szívesek betervezni a 2020-as költségvetésbe. Az önök 2011-ben elkövetett bűne és 2012-től hatályba lévő következménye, hogy emberek ezrei, tízezrei kerültek olyan helyzetbe, ami sokkal rosszabb lett, mint ami korábban volt.

Önök az elmúlt öt év alatt van, akinek milliós kárt okoztak azzal, hogy megvonták tőle az utazási kedvezményt, a bérlettámogatási lehetőséget, hogy a neki járó díjazást csökkentették. Ez mind-mind az önök lelkén szárad, és amikor március 31-én az Alkotmánybíróság szerint is lejárt már az önök bírósága által meghozott döntés alapján az ennek helyreállítására vonatkozó felhívás, önöknek törvényt kellett volna alkotni. Ezt továbbra sem teszik, hanem elsumákolják, és végignézik azt, hogy az emberek ilyen helyzetben vannak.

Az egyik nagyobb kör, amiről szeretnék szólni, az első, amit most szeretnék megemlíteni, hogy a salátatörvényben rejtett módon fizetőssé teszik a cégadatokhoz való hozzáférést. Igazán bájos a történet, hiszen pont ma egy fideszes hozzászóló néhány órával ezelőtt egy önkormányzatot, a zuglói önkormányzatot kárhoztatta azért, hogy nem férhetnek hozzá adatokhoz. Önök pedig most idejönnek, s hoznak egy törvényt arról, hogy hogyan dugják el azokat az adatokat, amelyekről úgy gondolják, hogy csak drága pénzért lehessen hozzájuk férni, ahelyett, hogy az átláthatóságot biztosítanák, és azokról a cégekről, amelyekről tudni kell, hogy milyen állapotban vannak, és nem súlyos ezrekért.

Az elmúlt időszakban számosan kimutatták, hogy volt, ahol milliós költségtérítést kértek azért, hogy adatokhoz hozzáférhessenek. Nem azokról szól a történet elsősorban, akikre ön hivatkozik, hogy ők üzletszerűen értékesítik az ebből származó adatokat, hanem önök azt a lehetőséget akarják megszüntetni, hogy például a százmilliárdos osztalékkifizetésre vonatkozó hírektől megszabaduljanak, és ne kelljen ezzel foglalkozni, hogy ez ne tűnjön fel másnak. Azt gondolom, hogy ez helytelen, s minden európai szabályozással szembemegy. Bár afelől nincs kétségem, hogy ha ezt egy kétharmados törvénybe beletették, akkor ezt mindenképpen el akarják fogadni, és meg is fogják tenni. Ettől még elfogadhatatlan az, amit csinálnak.

A második ilyen nagy csomag: ezt le tudjuk rövidíteni, mert Mesterházy képviselő úr az önkormányzati ügyekben már elmondta a véleményét. Már ketten is belebonyolódtak abba a történetbe, hogy az önkormányzatok eladósodását akadályozandó milyen szabályt hoznak, a másik oldalról pedig emlékeztettek arra, hogy mi volt itt régen. Kedves Hargitai képviselő úr, emlékezzen csak arra a vizsgálatra, amit Polt Péter akadályozott meg, amikor önök 24 olyan önkormányzatot adósítottak el fejenként darabjában sok milliárd forintért, ahol az önökhöz közel álló 12 százalékos jutalékot felvevő ember volt az önök barátja. Tehát az a tudatosság, amire itt utalt képviselőtársam, teljesen így volt, és csak azért nem zárták börtönbe a fél frakciójukat, noha ezt elkövették, mert Polt Péter ezt már akkor is megakadályozta, és nem hagyta ezt kivizsgálni ebben az időszakban. Én emlékszem arra az önkormányzati bizottsági ülésre is, amikor kifejezetten az volt a téma, hogy az önkormányzatok eladósodását hogyan lehetne akadályozni, hogyan lehetne ennek elébe menni. Önök voltak a legnagyobb szószólói annak, hogy ezt márpedig mindenáron hagyni kell, merthogy önök abból fizetik a béreket, ami egyébként nem volt igaz, de mindenesetre önök voltak azok, akik ennek a legnagyobb szószólói voltak. Most pedig előálltak  már korábban  azzal, hogy micsoda megmentői lettek az önkormányzatoknak.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök voltak azok, akik eladósították, sőt nemcsak forintban, hanem devizában adósították el, és jöttek létre ezek a tartozások. Tehát itt most önöknek erről beszélni egy olyan farizeus magatartás, ami inkább arról szól  s ezt már inkább államtitkár úrnak mondom , ami azt teszi, hogy az önkormányzatokat minél inkább pórázon akarják tartani.

Azt a lehetőséget akarják megszüntetni, ami a rendszerváltás egyik legfontosabb következménye volt, hogy ez az ország nemcsak a kormányból és az államból áll, hanem ennek az országnak vannak önkormányzatai, városai, vannak települések, falvak, községek, ahol az önkormányzás zajlik, s nemcsak települési szinten, hanem másutt is. Ehelyett önök mindent centralizálnak, és egyetlen államkincstári nyomógombbal szeretnek gazdálkodni. Én értem, hogy ez a legegyszerűbb, mint ahogy a bankoknál is általában úgy működik, hogy a sokszor tízmillió forintos hitel felvétele sok ügyfélnek sokkal többe kerül és sokkal nagyobb probléma, mint egynek odaadni százmilliárd forintot. Hát ez az, ami önöknek egyszerűbben megy, egy gombnyomással intézik, az önkormányzatokat pedig ellehetetlenítik, s nemcsak a kicsiket, hanem a nagyokat is egyre inkább az állam hatásköre alá vonják. Ezért az, amit önök javasolnak, elfogadhatatlan.

A harmadik témakör, amelyben ön, államtitkár úr elkezdte magyarázni, hogy hogyan nem fogják mégsem megszüntetni a nyugdíjasok szociális üdültetésének a lehetőségét. Én azért szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy az a végjáték, amit most önök lejátszanak ebben a történetben, egy olyan évtizedekre visszamutató eseménysorozat vége, amire szeretném a figyelmét felhívni. Hetven éve volt ebben az országban olyan szándék, hogy az emberek  dolgozók és nyugdíjasok egyaránt  azért kaptak kevesebb fizetést, mert olyan szolgáltatásokat kaptak az államtól, ami az üdültetés, a bölcsődei és óvodai ellátás során járt nekik. Az elmúlt évtizedek alatt a rendszerváltást követően ez a helyzet úgy változott meg, hogy létrejött egy olyan alapítvány, amely kifejezetten a dolgozók és a nyugdíjasok számára biztosított lehetőséget. Ha visszaemlékszik rá, 365 ingatlan volt (Korózs Lajos: 369!)  369, mondja Korózs Lajos képviselőtársam , amelyik ezt a célt szolgálta.

Az önök jótékony működésének eredményeként ennek a végjátéka úgy zajlik le, hogy lényegében megszüntették ennek a lehetőségét, és most már azt mondják, hogy aki akar, az a piacon vegyen magának. Most szépségtapaszként nem azonnal szüntetik meg, hanem majd jövőre még valamennyi lesz az Üdülési Alapítványhoz kapcsolódó cégben, ahonnan majd igénybe lehet ilyet venni. Hát, tisztelt államtitkár úr, eddig sem bíztam önökben, ezután sem teszem. Azt gondolom, önök azt fogják tenni, hogy az Erzsébet-utalvány kibocsátását megszüntetik. Ezzel kapcsolatban, könyörgöm, ne hivatkozzanak Brüsszelbe, legalább ön ne, államtitkár úr. Az, hogy ott szemben a padsorokban ezt mondják, ez rendben van, ezt a dumát ott beveszik, és onnét meghallgatom, de ön aztán végképp ne hivatkozzon erre.

Ön pontosan tudja, hogy a nemzeti üdülési csekk mire szolgált, mi volt a célja. Az, hogy most egyébként átalakították, és ennek következtében az, amit önök rosszul csináltak  hozzáteszem: ugyanúgy, mint ahogy említettem a rokkantellátásnál, ugyanúgy rosszul csinálták , ez vált nyilvánvalóvá mindenkinek, és nemcsak az embereknek tűnt ez fel, nemcsak ők lettek kisemmizve, százezrek, nemcsak a rokkantellátásból, nemcsak az üdülési lehetőségből, hanem egyébként ez még az európai szabályoknak sem felel meg.

(19.30)

Hát, ezen most mit csodálkoznak? Hogy mára minden ilyen ingatlan, ami egyébként ebben volt, Mészáros Lőrinc tulajdona lett, és neki ez már nem áll érdekében, mert helyette más nagy ívű koncepcióban kell mindezt majd ellátni, és ebbe a nyugdíjasok meg nem férnek bele, nem az, hogy nem csodálkozom, de ebben a kategóriában önök nem tudnak, azt hiszem, gondolkodni, mert valóban csak arról szól a történet, hogy hogyan lehet azokat az embereket, akik önökhöz közel állnak, vagy akikről úgy gondolják, hogy a jobban élők közé tartoznak, és a többiekkel pedig nem foglalkozva, őket kiszolgáltatottan ott hagyni igenis az út szélén, mert önök nem tesznek mást, ezt csinálják.

A negyedik témakörben szeretném megemlíteni az otthonápolás ügyét. Itt elfogadom azt, amit államtitkár úr mondott, hogy más jogszabályokban megfogalmazottakat hajtanak végre és építik be. De államtitkár úr, ha már belekerült ebbe a csapdába, akkor azért hadd mondjam el, hogy ezzel a javaslattal annak a 33 ezer embernek, akiknek önök nem akartak segíteni, akiket ugyanúgy ott hagytak, az ő helyzetük nem változott semmit sem. Tehát, ha valami jót akarnak tenni, akkor nemcsak az önök által megtett, 17 ezer embert érintő kezdeményezéssel kell foglalkozni  azt hiszem, érti, amit szeretnék mondani , hanem igenis arról is gondoskodni kell; de persze valószínűleg hiába mondom én ezt, hiszen nem az a probléma, hogy önök ne értenék, hogy miről van szó, hanem az a probléma, hogy önök nem akarják megoldani. Önöknek minden más ennél fontosabb, de az otthonápolásban lévőket, akik egyébként nemcsak gyerekeket, hanem felnőtteket, apjukat, anyjukat, édesanyjukat, édesapjukat gondozzák, kiszorítják ebből a történetből, azok munkáját nem ismerik el, holott, ahogy látja ön is, az otthonápolás munka, és ezt pedig jogszabályban kellene elismerni.

Mivel az előbb itt, azt hiszem, hogy több minden volt  a négy legfontosabb témakört, azt gondolom, érintettem , még néhánnyal hadd foglalkozzam. Azon túlmenően, hogy mint salátatörvény mennyire áttekinthetetlen, az egy másik része a történetnek, de foglalkozzunk a törvényjavaslat 16. §-ával, a módosított szociális törvény 73. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a 16 éves korú betegek helyett már a 12 éves korú pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek bekerüljenek a felnőtteket ellátó intézményrendszerbe. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Kevés a gyerek.) Államtitkár úr, a Jóisten áldja meg magukat, hogy képzelik ezt? Hogyan gondolják ezt, hogy ezeket a gyerekeket oda be lehet tenni? Azért, mert egyébként képtelenek arra, hogy megoldjanak egy helyzetet? Stadionok helyett inkább építsenek olyat, ami ellátja, és ezeknek a gyerekeknek a gyógyulásra lehetőséget ad! Legalább a gyerekekre vigyázzanak! Ha erre nem képesek, akkor erre mondom: na, tessék lemondani, államtitkár úr! Ha önnek ezt fel kellett vállalni, és ezt nyugodt szívvel vállalja úgy, mint ahogy egy évvel ezelőtt  emlékszik rá, hogy hogy kikelt itt magából , ha ezt egyébként a lelkiismerete, az akkori gondolkodásával most ezt nyugodt szívvel beterjeszti, akkor most mondom magának, hogy nyugodtan mondjon le, mert ez elfogadhatatlan, hogy ilyet csinálnak. Ezt nem lehet csinálni gyerekekkel!

Arra még szeretnék visszaérni, ami az adatokra vonatkozik és a nyilvántartásra, mert az adatnyílvántartásokban történő változtatási szándékuk annyira követhetetlen, hogy nem egy helyen szerepel ez, hanem szanaszét van mindenütt. Ez nagyjából, azt kell mondjam, olyan, mint Piszkos Fred, biztos, hogy kavarja. Még ha én nem is értem meg, hogy mi történik, az egész biztos, hogy itt valami történik, és lehet, hogy holnapután fogok csak rájönni, hogy mit művelnek e tekintetben, de a törvényjavaslat 23. §-ával módosított személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról, kódokról szóló törvénnyel kapcsolatban érdemes lenne végiggondolni, hogy az adatvédelmi hivatal láttae ezt a törvényjavaslatot, mert azt hiszem, hogy nekik is fel kellene ébredni e tekintetben.

Úgy tűnik, hogy az intézményfenntartásban, az egyházi ellátásban mintha a végére értek volna annak, amit szeretnének. Ez most nekem egy kicsit meglepő, mert azzal, hogy a 26. §-ban már mennek abba az irányba, sőt képviselőtársam is utalt rá, hogy már nem mindent akarnak átadni, hanem ehelyett ebben már visszafogottabban viselkednek. Azt gondolom, hogy az eddigi tobzódás is már törvénytelen volt, hiszen önök hozzájárultak ahhoz és végignézték azt, hogy olyan településen, ahol egyetlen intézmény, egyetlen iskola volt, ott is hozzájárultak ahhoz, hogy egyébként az felekezeti fenntartásba kerüljön, és ez effektíve törvénytelen. (Dr. Völner Pál: A szülők is hozzájárultak.) De mivel azt a szabályozást fogadták el, hogy lényegében az iskola így tudott fennmaradni, éppen önök által vagy önök miatt, nem csoda, hogy ezt az utat választották az iskolák. Már csak azzal a problémával kellett volna szembenézni vagy kellene önöknek szembenézni, hogy azokkal az állampolgárokkal, akiket belekényszerítettek lehetetlen helyzetbe ismét, hogyan tudnak elszámolni. Remélem, soha nem fognak magukra szavazni ezután sem.

Ezzel az újabb alapítvánnyal tényleg érdemes azért foglalkozni néhány szót abból a megközelítésből is, amit Mesterházy Attila képviselő úr mondott, de az egészségügyről szóló törvény kiegészül az új, kormány által létrehozott alapítvánnyal. Itt nyilvánvaló, hogy egy olyan magánosítás zajlik, aminél egyébként, ha a célt még értjük is, de hogy ezt miért nem tudják megoldani saját keretek között, ez nagyjából olyan, mint az ügyvédi irodáknak kiszervezett ötletelés meg anyaggyártás, éppen ezért azt gondolom, hogy ugyanúgy elfogadhatatlan ebben a körben.

A cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések  mint ahogy mondtam, ebben a törvényben a 44. §-tól  költségvetéssel való kapcsolata nehezen mutatható ki, bonyolult mindaz, amit önök leírnak, de a szándék benne van, és éppen ezért megkapta feladatul, hogy ezt a szabályt itt el kell fogadtatni, és ide beletették más olyan helyett, aminek egyébként meg igazából itt lett volna a helye.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ne haragudjon meg rám, ha volt ennek olyan személyes része is, ami emlékezteti önt arra, hogy a múlt évben mi volt fontos önnek, akkor most azt mondom, hogy ebben az évben is legyen az, és kérem szépen, hogy fontolja meg, és két dologgal mindenképpen foglalkozzon, az otthonápolókkal, az ő munkájuk elismerésével. Kettő: gyerekeket ne kényszerítsenek felnőttintézménybe ezzel a szabályozással, amit be akarnak hozni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Varju László képviselő úr. Most megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, igen, az idei költségvetést megalapozó salátatörvény vitájában vagyunk, és a költségvetés, a mindenkori kormány mindenkori költségvetése tökéletes képet fest az éppen kormányon levő politikai közösség világképéről. Ezt úgy fogalmazta meg Hargitai János képviselő úr a KDNP-től, hogy határozott és tudatos társadalompolitikát követnek.

(19.40)

Igen, sajnos látjuk ezt a világképet, amit önök követnek, és azt gondolom, hogy akkor kezdem is ennek a salátatörvénynek a legfájóbb pontjával, a közbeszerzési törvény módosításával, merthogy mind a költségvetésre, mind a salátatörvényre igaz, hogy folytatják azt a már korábban elkezdett munkát, ami arról szól, hogy önök kiszolgálják bizonyos gazdasági érdekcsoportoknak az igényeit, kiszolgálják bizonyos befektetők érdekeit. És most azon közbeszerzési törvény módosítása van soron, amit születése óta számtalan alkalommal gyaláztak meg, aláztak meg, erőszakoltak meg, ami a születése óta, illetve hogy az önök kormányzásának az időszakát mondjam, kitermelt nekünk egy Mészáros Lőrincet. Egy Mészáros Lőrincet, akinek 2011-ben még nem érte el a vagyona az 1 milliárd forintot, a 2018. év végére a vagyona meghaladta a 300 milliárd forintot. (Rig Lajos: Okosabb, mint Zuckerberg, azért!) Igen, igen, az ő vagyongyarapodásának a sebessége két és félszerese volt Mark Zuckerbergének, de én azt gondolom, hogy alapvetően el lehet azt mondani, hogy a közbeszerzési törvény módosítása azt az igényt fogalmazza meg számunkra, hogy megpróbálják a saját helyzetüket egyszerűbbé tenni.

A mostani módosítás a törvényjavaslat 43. pontjában többek között a kormányzat kommunikációs és rendezvényszervezési tevékenységeit egyszerűsíti, eltérést enged, önálló beszerzési szabályok alkalmazását teszi lehetővé. Miről is szól ez megint? Hogy egy kevésbé átlátható, könnyebben kijátszható táncrendben ne lássuk, hogy mennyi és milyen pénzek mennek a haveri, Fidesz-közeli gazdasági érdekcsoportok vagy beruházók zsebébe.

És azt gondolom, hogy ez így nincs rendben, tisztelt államtitkár úr, mert gyakorlatilag ehhez nagyon szervesen kapcsolódik a cégadatok nyilvánosságának a nagyon súlyos korlátozása. Államtitkár Úr! Legyen szíves, mondja meg nekem, hogy ugyan mibe fájna a magyar kormánynak, a magyar államháztartásnak az a költség, amiben fenntartanák a teljes, követhető és átlátható cégadatbázis-rendszert. Higgye el, a magyar gazdaság elbírja! De ha azt gondolja, hogy nem bírja el a magyar gazdaság, ojvé, de akkor azt mondja el, legyen szíves! Arról beszélünk, hogy a törvény indokolásában is benne van, úgy fogalmazott a törvény indoklása, hogy visszaélésszerűen használták egyesek ezt a lehetőséget, ami, azt gondolom, hogy nonszensz, nem lehet nyilvánosan adatokat visszaélésszerűen használni. És tételezzük fel, hogy nekem az a hobbim, én nem lóversenyre járok, nem BL-meccset nézek, nekem az a hobbim, hogy cégadatokat nézegetek esténként, miután a maci megmosta a fogát. Én ezeket szeretem nézegetni. Hogy lesz ebből visszaélésszerű? Ja, hogy úgy, hogy kiderül egyik pillanatról a másikra, nyilvános adatokon keresztül, hogy mekkora jutalékot kapott melyik Fidesz-közeli vállalkozó, így akkor értem; és ha ehhez hozzávesszük azt, ami nincs benne ebben a törvényben, de például benne lesz a holnapi adótörvényes csomagban, ahol az áfamódosítás van napirenden, ami a szálláshely-szolgáltatás áfáját csökkenti le 18-ról 5 százalékra.

Azután, szigorúan azután, miután a Fidesz-közeli beruházók és Lőrinc úr gyakorlatilag mint a második világháború villámháborús taktikája eszközével gyakorlatilag a teljes magyar gazdasági részét ennek a szektornak elfoglalta, mert lássuk és nézzük meg, lássuk meg, hogy a turizmus ma el van foglalva. Egyszerűen elfoglalták ezt az ágazatot, és ha valaki jövőre majd el akar menni egy hosszú hétvégére a Balaton-partra és hozzájut még a cégadatokhoz ingyenesen, akkor érdemes megnéznie, hogy kinek az érdekeltségébe tartozik az a Balaton-parti üdülőhely, ahol megpihen egyrészt, másrészt pedig érdemes megnéznie, hogy vajon kevesebbet foge fizetni 2020-ban a 3 napos, 2 éjszakás szolgáltatásért, mint fizetett, mondjuk, idén. És én biztosra veszem, hogy nem fognak kevesebbet fizetni.

Ez az áfacsökkentés semmi másról nem szól, mint hogy egy extraprofitot biztosítson Mészáros Lőrincnek és tisztelt baráti társaságának, ahelyett, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék. És igen, itt vitatkozom Z. Kárpát Dániel képviselőtársammal vagy bárki mással, aki arról beszélt, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése nem fog megjelenni az árukban. Meg fog jelenni, kedves képviselőtársaim, mert a fizetőképes kereslet ki fogja kényszeríteni, hogy megjelenjen az árban az áfacsökkentés.

Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, tisztelt képviselőtársaim, mert ha a mai évet vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az év első négy hónapjában kevesebb, mint feleannyi csapadék esett ebben az országban, mint a sokéves átlag, majd azt követően két hét alatt leesett háromhavi csapadékmennyiség vagy hathavi, nem emlékszem a pontos mennyiségre, majd azt követően olyan hőhullám söpört végig az országon, amilyet  ezt a hármat együtt vizsgálva  még nem látott ez az ország. Igen, itt van a globális felmelegedés, annak minden következményével együtt, és ennek az egyik következménye, hogy a magyar mezőgazdasági teljesítmény rendkívüli módon vissza fog esni, ami viszont áremelkedést okoz. Ez viszont azt jelenti, hogy sokkal többe fog kerülni az alapvető élelmiszerek mindegyike, ahhoz képest, mint amennyibe került ez pár évvel ezelőtt. De önök ehelyett a turizmus nyereségességét próbálják növelni, ahelyett, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék.

És igen, ami még nincs benne ebben a törvényben, az a bérlakásprogram. Mi mind az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésére, mind a bérlakásprogramra már a tavalyi költségvetésben, meg az azt megelőző költségvetésekben is tettünk javaslatot, és teszünk ebben az évben is javaslatot, mert pontosan tudjuk, államtitkár úr is tudja, hogy amikor egy fiatal pár dönt a közös élet kezdéséről, akkor még nincs meg a lakásuk, és nincs meg az az összeg sem, ami önrész kell ahhoz, hogy hitelből…  és igaz ez a CSOK-ra is, tehát az önrésszel sem rendelkeznek, amivel egyébként hitelképessé válhatnak a bankok szemében. Ilyenkor egy fiatal pár albérletben lakik, kedves államtitkár úr, és igen, ilyenkor arra van szükség, hogy azt az önrészt, azt a megtakarítást meg tudja takarítani a zsebében, a bankszámlán, akárhol, de hogyha az ő fizetésének a 40-70 százalékát elviszi a lakhatási költség, amit olyan plasztikusan mutatott be az egyik vezérszónok előttem, akkor ez nem fog sikerülni nekik.

És, tisztelt államtitkár úr, van arra módszer, hogy az albérletárak növekedését egyrészt megállítsuk, másrészt visszafordítsuk. Nem az a jó módszer, amit megpróbáltak Berlinben, ahol egy lakbérplafont építettek be, mert egyébként a jogszabálykövető berliniek is kijátszották ezt a törvénykezést, megkötötték a maximumon a szerződést, majd utána svarcban azért különbözetet rá kellett fizetnie az albérlőnek.

Az albérletek árát a kereslet-kínálat alapon a kínálat megnövelésével lehet megfordítani. Higgye el, tisztelt államtitkár úr, kedves képviselőtársaim, hogy abban az esetben, hogyha elindítanánk egy átlátható, jól működő, mindenki számára elérhető bérlakásprogramot, akkor ezek a díjak visszafordulnának.

(19.50)

Ez azt jelenti, hogy önök is tudják, és én is tudom, hogy van eszköz a kezünkben nekünk, a törvényhozás szintjén, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, megfordítsuk, a társadalom javára hozzunk döntéseket, de megint nincs benne sem a költségvetésben, sem a költségvetést megalapozó törvényben. Döbbenetes ezt nézni!

És azt gondolom, hogy viszont benne van ebben a költségvetést megalapozó törvényben, hogy a felnőtt-drogrehabilitáció, illetve -drogterápiás intézmények már 12 éves kortól fogadhatnak fiatalokat. Államtitkár úr, államtitkár úr, nézzen rám, kérem! (Banai Péter Benő Csárdi Antal felé fordul.) Nekem van két gyermekem. Önnek van gyermeke? Mennyi idősek? Az enyém 11 és 15. (Rig Lajos: Beengedné a drogosok közé?) És ne haragudjon, ön szerint, és most nem a drogosokról akarok beszélni, ön szerint lehet egy intézményben őket gyógyítani, tudományosan, egészségügyi szempontból egy 12 évesnek és egy 20 évesnek biztos, hogy ugyanaz a fajta ellátás kell?

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mert ha ez bekerült a költségvetési salátába, akkor miért nem került be az ifjúsági pszichiátria fejlesztéséről szóló javaslat, vagy kifejezetten erre a célra a korosztály számára is hatékony eszközként egy országos drogrehabilitációs központnak a kialakítása? Ez miért nincs benne? Miért csak az van benne, hogy: eh, le van tojva, toljuk be őket, kis drogosok, menjenek a felnőttek közé!? Ez tisztességtelen, kérem szépen! Mint ahogy tisztességtelen a közbeszerzési törvénynek az ilyen irányú módosítása, a magyar turizmusnak az ilyen módon való kiszolgálása, mint ahogy tisztességtelen az, hogy az áfatörvényen keresztül is haverokat finanszíroznak, és tisztességtelen az is, hogy bérlakásprogramról megint ebben a költségvetésben sincs szó.

Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon hosszan beszélhetnék még, hogy mi nincs benne, illetve mi van benne ebben a költségvetési salátaprogramban, amiben egyrészt, valóban, ahogy sokan elmondták, vannak pozitív elemek is, de sajnos kisebb számban, főleg a fajsúlyukat tekintve. De hogy ami nincs benne, az miért nincs benne, és hol van benne? És mikor éri meg a magyar társadalom azt, hogy nemcsak a kedvezményezett felső középosztály és a náluk is jobban élő felső osztály lesz majd a győztese egy Fidesz-KDNP által benyújtott költségvetésnek, hanem a teljes társadalom, a kiskeresetűektől a gazdagokig?

Ezt várjuk nagy szeretettel. Amíg ezt nem látjuk, nem fogunk tudni támogatni sem költségvetést, sem annak megalapozását célzó törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószólónak, aki anyanyelvén ismerteti felszólalása első mondatait, majd magyarra fordítja azokat.

PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Ďakujem za slovo! Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, vážené panie poslankyne a hovorkyne, vážení páni poslanci a hovorcovia! Ako poverený hovorca vo svojom príhovore oboznámim Vás so stanoviskom Výboru národností Maďarska vo vzťahu k návrhu zákona číslo T/6361 o príprave ústredného rozpočtu Maďarska na rok 2020.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Szószóló Úr! Államtitkár Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága felkért előadójaként köszöntöm az Országgyűlés plenáris ülésének résztvevőit. Felszólalásomban megismertetem önökkel a Magyarországi nemzetiségek bizottságának a T/6361. számon benyújtott, Magyarország központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. A dolog természetéből fakadóan kizárólag a nemzetiségeket érintő pontokkal fogok foglalkozni, hiszen a bizottságnak erre terjed ki a hatásköre.

Mindenekelőtt arról szeretném tájékoztatni önöket, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslat részletes vitáját 2019. június 13-i ülésén a házszabályi rendelkezéseknek megfelelően lefolytatta. A bizottság a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, azonban módosító javaslatot tervez megfogalmazni, illetve benyújtani a tervezethez. Ennek részletes ismertetésére a későbbiekben fogok kitérni.

A T/6361. számon benyújtott, Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi napirendkénti tárgyalását a benyújtó pénzügyminiszter előterjesztésében indokoltnak tartotta, így azt részleteiben vizsgálta és tárgyalta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága. A tervezet, ahogyan egyébként államtitkár úr is említette, több esetben közvetlenül tartalmazza a nemzetiségi jogokra vonatkozó egyes jogszabályok módosítását. Így például a 27. számú pontban rendelkezik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról, illetve a 42. pontban a nemzetiségek jogairól szóló törvény és a választási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló 2014. évi XXVI. törvény változtatásáról.

Emellett a 35. pontban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása tartalmaz az általános nemzetiségi önkormányzati választásokra vonatkozó változtatásokat. A felsorolt rendelkezések nemzetiségi vonatkozásai közvetlenek, és valamennyi nemzetiség valamennyi önkormányzatát érintik.

Szűkebb körben érintik a nemzetiségi önkormányzatok hatáskörét a 15. pontban a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításai. A felsoroltakon túl még két helyen érinti a törvényjavaslat a nemzetiségi jogokat az átmeneti rendelkezések között. A hatályba léptető rendelkezések egyike a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 329. § (1) bekezdését módosítja, míg egy másik törvényhelyen, a 188. §-ban rendelkezik a nemzetiségi törvény egy korábbi módosítással elfogadott rendelkezése végrehajtásának határidejéről.

Most a felsorolt, nemzetiségeket érintő pontok sorrendjében foglalom össze a Magyarországi nemzetiségek véleményét az egyes javaslatokra vonatkozóan. A napirenden szereplő törvényjavaslat 15., a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról rendelkező pontja, vagyis az 52. és 53. §-ok áttételesen érintik a nemzetiségi önkormányzatok hatásköreit. A javasolt módosítás a szövetkezeti törvény új alcímmel történő kiegészítését tartalmazza. Az új Start szociális szövetkezet alcímben az előterjesztő részletesen szabályozza a Start szociális szövetkezetek létrehozásának feltételeit, valamint az új típusú szociális szövetkezetek kötelezően részt vevő alapítóinak felsorolását. Az új típusú, a közfoglalkoztatás alapjain megalakult szociális szövetkezetek önálló szövetkezeti típusként való nevesítését indokolja, hogy a szociális szövetkezetek között szabályozási szempontból is jól elkülöníthető csoportot jelentenek. Az új rendelkezések szerint ezen szociális szövetkezetek közös jellemzője, hogy azok alapításában és működtetésében részt vesz egyrészt a korábbi közfoglalkoztató önkormányzat, másrészt az önkormányzattal jelenleg is vagy korábban közfoglalkoztatási jogviszonyban álló egy vagy több személy.

Tekintettel arra a tényre, miszerint a jogszabályokban az önkormányzat megnevezés alatt a települési önkormányzatokat és velük együtt a nemzetiségi önkormányzatokat, valamint ezek jogi személyiségű társulásait kell értenünk, ez a rendelkezés érinti a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a szövetkezeti törvény ilyen értelmű módosításával egyetért.

A 27. pontban a törvényjavaslat 76. §-a a nemzetiségi törvény egy korábbi, 2017. évi módosításának hiányosságát pótolja. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény említett módosításával a törvény 64. § (2) bekezdésének a) pontja a következő tartalommal került megfogalmazásra. Idézem: ,,A választópolgár a) a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb öt települési képviselőjelöltre szavaz.”

Eközben a jogszabály 51. szakasz (1) bekezdés a) pontja jelenlegi hatályos szövege szerint: ,,A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma a) három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb, mint száz fő; és b) négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kiírásának napján több mint száz.”

(20.00)

A jelen törvényjavaslat 76. §-a ezt az ellentmondást szünteti meg a következők szerint: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 51. § (1) bekezdés b) pontjában a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága üdvözli e korrekciós jellegű módosítást.

Az előttünk fekvő T/6361. számú törvényjavaslat 109. §-a a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 329. §-ának (1) bekezdését módosítja. Az eredeti rendelkezés értelmében a nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait a helyi választási bizottság, illetve azon nemzetiségek területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, a területi választási bizottság számlálja meg. A szavazatszámlálás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek egy-egy példányát a helyi választási irodának legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig el kellett juttatnia a területi választási irodához.

A most benyújtott módosítás az eredeti törvényszövegben a „szavazást követő napon 10 óráig” szövegrészt módosítja a „legkésőbb a szavazást követő második napon” szövegre. Az eredeti határidő elsősorban az olyan nagyobb városokban, illetve a fővárosi kerületekben, ahol több nemzetiség helyi önkormányzatainak megválasztására került sor, a gyakorlatban betarthatatlannak bizonyult. Az így módosult határidő tehát elsősorban a nagyvárosi, illetve fővárosi kerületi szavazatszámláló bizottságoknak biztosít immár betartható határidőt.

A nemzetiségi bizottság az indokok alapján a módosítást végül támogatja.

A tárgyalt törvényjavaslat 128. §-a a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény közös módosításáról szóló 2014. évi XXVI. törvény egyik rendelkezésének hatálybalépéséről, illetve hatályba nem lépéséről rendelkezik. A javasolt szöveg értelmében a 2014. évi XXVI. törvény 5. §-ának a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 314. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba.

A most módosuló eredeti, 2014-es rendelkezés szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény  a nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján hatályba lépő  314. § (3) bekezdése értelmében „a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek egész településre kiterjedő időközi választásával azonos napon tartott időközi nemzetiségi választásokon és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán egy szavazóköri névjegyzéket kell használni”.

A módosítást az országgyűlési választások tapasztalatai indokolják, mivel magunk is több olyan esetről szereztünk tudomást a választás folyamán, amikor egyes szavazókörökben a nemzetiséghez tartozó választópolgárok nem a megfelelő szavazólapot kapták, így vagy lehetetlenné vált az, hogy leadják szavazatukat a nemzetiségi listára, vagy hosszabb várakozásra kényszerültek, míg a helyi választási iroda megoldotta a helyzetet. A módosítás indokolt voltát a nemzetiségi bizottság nem vitatja, és elfogadja a javasolt változtatást.

A törvényjavaslat 188. §-a értelmében a most tárgyalt törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül törölni kell a központi névjegyzékből a nem magyar állampolgárságú választópolgárok nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartására vonatkozó adatot.

A nemzetiségi törvény hatályos szövegének 53. § (1) bekezdése a magyar állampolgársághoz köti mind az aktív, mind pedig a passzív választójog gyakorlását az általános nemzetiségi önkormányzati választások viszonylatában is. Ugyanakkor 2014. december 31-ig kérelmére fel kellett venni a nemzetiségi választói névjegyzékbe azt a nem magyar állampolgárságú személyt, aki nyilatkozott az adott nemzetiséghez tartozásáról.

A nemzetiségi törvény 160. § (2) bekezdése arra készülve, hogy a nem magyar állampolgárok törlésre kerülnek a nemzetiségi névjegyzékből, átmeneti rendelkezést is megállapított a következő szöveggel: „A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően kitűzött választásán mandátumot szerzett nem magyar állampolgár választópolgárok mandátuma a nemzetiségi névjegyzékből magyar állampolgárságuk hiányára tekintettel történt törlése következtében nem szűnik meg.” Azonban a fent jelzett törlést előíró szabályozás nem született meg, így mindeddig nem került sor a 2015. január 1-je előtt nemzetiségi névjegyzékbe vett nem magyar állampolgárok nemzetiségi regisztrációjának törlésére. A mostani rendelkezés e mulasztás pótlását szolgálja. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a javasolt módosítást tudomásul veszi.

Tisztelt Ház! Az eddigiekben a Magyarországi nemzetiségek bizottsága képviseletében a napirenden szereplő T/6361. számú, Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban szereplő, a magyarországi nemzetiségeket érintő rendelkezéseket soroltam föl. Most áttérnék arra, ami a nemzetiségi bizottság tagjainak véleménye szerint hiányzik a most előttünk fekvő tervezetből.

Tavaly ilyenkor, a 2019. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat tárgyalásakor az akkori bizottsági véleményt ismertető Varga Szimeon bolgár szószóló már részletesen szólt arról, hogy a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzatai a rájuk nehezedő dokumentálási és beszámolási terhek további növekedéseként értékelték az elmúlt évi megalapozó törvény javaslatában szereplő, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. és 79. §-ának akkori módosítását. E rendelkezések azzal, hogy a költségvetési támogatások folyósításának és felhasználásának vonatkozásában előírták a nemzetiségi önkormányzatok részére az Államkincstárnál történő számlavezetést, lényegében megduplázták a nemzetiségi önkormányzatok apparátusára nehezedő bürokratikus terheket.

Szószólótársam felszólalásában éppen ezért kérte a költségvetési támogatás fogalmának átgondolását a nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában. Ennek első lépéséül akkor azt javasolta, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontjának a felsorolását módosítsák a következők szerint: „E törvény alkalmazásában: 14. költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve…” És itt egy hosszabb felsorolás következik a)-tól m) pontig. Ehhez javasoltunk kiegészítésképpen hozzátenni egy n) pontot, amely így szólna: a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik általános működésének és feladatellátásának támogatásait.

Az említett javaslatról érdemi egyeztetésre azóta nem került sor. Ezért tekintettel arra, hogy most az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat megnyitja az államháztartási törvény említett paragrafusának a kivételeket felsoroló 14. pontját, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, miután az országos nemzetiségi önkormányzatok felvetését részletesen megvitatta, várhatóan a jelen tárgyalási szakaszban a fent említett tartalommal módosító javaslatot fogalmaz meg a 2020. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény javaslatának 87. §-ához.

Összefoglalva tehát: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/6361. számon benyújtott, Magyarország 2020. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban szereplő, a magyarországi nemzetiségek jogaira vonatkozó módosításokat támogatja és a törvényjavaslat elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. Ugyanakkor a bizottság a jogszabályhoz kapcsolódóan várhatóan módosítási javaslattal fog élni.

Ďakujem Vám za pozornost'! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Paulik Antal szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki, ezért most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Tilki Attila fideszes képviselő úrnak.

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony, Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Az Ezeregyéjszaka meséiben található egy idézet a türelemről. Azt írja, hogy a hatalmasok erénye a türelem. Itt a vitát hallgatva azon gondolkodtam, hogy tényleg hatalmas erény a türelem, hiszen azt, ami itt elhangzott, a hozzáértő szakmai ember komoly erőfeszítést kell hogy tegyen magán, hogy türelemmel hallgassa végig. Mert nyilván persze kritizálni lehet, kritizálni kell is. Az is az ellenzék dolga, hogy kritizáljon egy ilyen költségvetést megalapozó törvényjavaslat parlamenti vitájában, de azért valótlan dolgokat állítani szerintem teljesen értelmetlen és felesleges, sőt néha elmenni személyeskedésig is teljesen felesleges, én úgy gondolom.

(20.10)

Tehát ha nekifordulunk egy államtitkár úrnak, és azt mondjuk, hogy önnek vane gyermeke és milyen korúak, teátrális mozdulattal, akkor én is teátrális mozdulattal odafordulhatnék önhöz, tisztelt képviselő úr  megnéztem a Wikipédián, középfokú végzettsége van, amivel önmagában semmi baj nincs, a közgazdasági után elvégzett valami informatikát is , de higgye el, talán pedagógusként elmondhatom  zöldségkereskedő az önéletrajza szerint , pedagógusként és gyakorló pedagógusként talán elmondhatom, dolgoztam tanárként, hogy amit ön kifogásolt részt, az nagyon helyes dolog, és nagyon örülök, hogy belekerül a megalapozó javaslatba. A drogterápiás és rehabilitációs intézmények igénybevételének alsó korhatárát 16 éves életkorról 12 éves életkorra módosítja, mert a mindennapi életben mi, egyéni képviselők nagyon sok olyan esettel találkozunk  többen vagyunk itt, akik településeket vezettünk, sőt államtitkár úr is, aki a bársonyszékben ül, ő is volt települési vezető , találkozunk olyan élethelyzettel, és sajnos ez most a jellemző, hogy igenis a fiataloknál elterjed a különböző drog, amit akár interneten is rendelni lehet, és sajnos bizonyos intézmények és bizonyos családi körülmények nem nyújtanak védőhálót a gyermekeknek, és esetenként, én úgy gondolom, hogy ez megoldás lehet. Semmi esetre sem gondolom persze, hogy egy LMP-s képviselő kirekesztő lenne, és azt kéri számon, hogy miért próbálunk segíteni a fiataloknak. Higgye el, ez egy jó dolog, mert nem hiszem, hogy teátrális mozdulatokkal kellene így beszélni egy vita során.

Mesterházy Attila tevékenységét mostanában én kifejezetten érdeklődéssel figyelem, jó, hogy nincs benne a pártközi harcokban, nem halljuk televíziós nyilatkozatait, nyílt levelet sem ír, igyekszik korrekt lenni, korrekt volt a felszólalása is, de azért néha elragadja a hév, lehet, hogy erről is le fog szokni, és néha fogalmaz pontatlanul, bár igyekszik pontosan fogalmazni az esetek többségében. Az, hogy ne hasonlítsuk össze az adósságrendezést és az önkormányzatok gazdasági helyzetét ’10 előtt és most, az olyan, mint hogyha az almát a körtével hasonlítanánk össze, mert gyümölcs az gyümölcs, azt hiszem, így fogalmazott. És akkor ön azt mondta, hogy önök adósították el az önkormányzatokat, hiszen kötvénykibocsátásba űzték bele a településeket, ezt persze Varju képviselő úr is a maga teátrális stílusában megerősítette. Persze, voltak önkormányzatok, akik kötvényt vettek föl, de az esetek nagy részében nem azért adósodtak el az önkormányzatok, mert kötvényt vettek föl, hanem éppen ennek az eredője az volt, hogy a pedagógusbér-emelést nekünk ki kellett fizetni, önkormányzati vezetőknek, és önök nem adták meg annak idején az ehhez szükséges állami forrásokat. A politikának mindig alapfeltétele az, hogy az ember próbáljon hiteles maradni. Nekem, az én választókörzetemben 88 település van, és a 88-ból 78 el volt adósodva, mert egyszerűen a helyiiparűzésiadó-bevétele nulla forint volt, és nem tudta a helyi bevételből fedezni azt a pedagógusbér-kiegészítésre szükséges összeget, ami kellett ahhoz, hogy egy pedagógus normális fizetést kapjon.

Azt is elmondta Mesterházy úr a felszólalásában, hogy ha egyszer a fideszesek megfogalmaznának valami kritikát. Pontosan arról van szó. Ha itt végignéztük a szabályokat, azt mondjuk, hogy az élet változik, lehet, hogy hoztunk egy jogszabályt, azon változtatni kellene, én ezt úgy értelmezem, ennek a törvényjavaslatnak több pontját, ami egy magunkkal szemben fönnálló kritika. Ha a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényjavaslatra térek vissza, ahol az adósságrendezésről van szó és az önkormányzati hitelekről, pontosabban az önkormányzati hitelekről van szó, azt pontosan az élet igazolta, hogy bizonyos esetekben ne kelljen újból engedélyt kérni, a kormány előzetes hozzájárulása ne legyen szükséges, ezért ez a megalapozó jogszabály megteremti azt a technikai észszerűsítést, amit többen jeleztünk települési egyéni képviselők, hogy ha erre lehetőség nyílik, akkor próbáljuk meg módosítani, hogy zökkenőmentes legyen, persze megfelelő garanciákkal.

Varju képviselő úrnak szerintem jó lett volna egyeztetni Korózs úrral, mert a póló megvolt, de hiányzott a live video, és azért úgy teljes, ha Varju úr egyben magát föl is veszi videóra, mint ahogy a Költségvetési bizottság a költségvetési törvényjavaslatról szóló legutóbbi ülésén is ott volt, ön is szeret videózni, mert a fütyülős napon ön is járkált körbe, tudósított, hogy mi történik a képviselőkkel  Korózs úrra gondolok , lehet, hogy jó lett volna egyeztetni, és fölvehette volna a volt párttársát, miközben arról beszél, olyan jogszabályt említ meg az otthonápolással kapcsolatban, ahol teátrálisan kivonulva egyetlenegyszer sem szavazta meg a Demokratikus Koalíció az általunk is javasolt módosításokat.

És hogy miért mondom ezt, hogy talán jó lenne pontosan fogalmazni, hiszen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításához kapcsolódóan a következőt írja a javaslat, és pontosan ott, amikor az egyházi intézmények átadásáról van szó: a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az önkormányzat gyermekjóléti intézményt ad át egyházi fenntartásba. Akkor én úgy gondolom, egy képviselőnek az lenne a dolga, ha nem biztos, hogy mit jelent a gyermekjóléti intézmény, hogy leül és megnézi, mit is értünk gyermekjóléti intézmény alatt. Gyermekjóléti intézmény alatt nem oktatási intézményt értünk, a bölcsőde tartozik esetlegesen ebbe a fogalomba, és ebbe a fogalomba tartozik például a „Biztos kezdet” ház, a gyermekek napközbeni ellátása. Tehát a gyermekjóléti inkább a szociális körbe tartozik, és a jogszabályban arról van szó, hogy az egyházi kiegészítő normatívát, amennyiben menet közben úgy döntött egy önkormányzat, hogy át szeretné adni egyházi üzemeltetésbe, akkor igenis ezt a többletet ki kellett fizetnie. Ez is egy valós kritika, hogy felismerte a kormány, hogy tényleg, az önkormányzatokat ne korlátozzuk így a lehetőségében, ha át akarják adni az egyházi intézménynek, hanem ezzel a segítéssel, segítséggel, hogy kifizetik a különbözetet, ezzel lehetőséget adtunk a kisebb önkormányzatoknak is.

A szegények  ezt Mesterházy képviselő úr mondta , ez szokásos, persze ezt kell mondani nyilván, egy ellenzéki képviselőnek, bár azért Gyurcsány Ferencről, amikor szegényezik, akkor a kaviárszocialista kifejezés jut az eszembe, mikor kaviárszocialistaként próbálja meg elhitetni az emberekkel, hogy ő figyel rájuk.

A falugondnoki hálózattal kapcsolatban, tisztelt Mesterházy képviselő úr, föl szeretném hívni a figyelmét, hogy ez a kistelepülések szempontjából  az én választókörzetem pontosan ilyen  egy nagyon nagyszerű dolog, felismerte a kormány. Mit csinál egy falugondnok? Az én térségemben 88 település található, a 88 település jelentős része apró kis falu, és elöregedő természetesen a térségem, és a falugondnoki szolgálatra van lehetőség. Van lehetőség arra, hogy az idős embereket esetleg orvosi kezelésre vigyenek el, van lehetőség arra, hogy az idős emberek számára szolgáló gyógyszereket ki tudják váltani. Semmi esetre sem gondolom, hogy őket a gazdagabb maghoz kellene sorolni. Az én térségemben például 88 településből 32 él most is a falugondnoki szolgálattal, tehát ez azt jelenti, hogy a 32 település kevesebb mint 600 fős. Ha fölemeljük 800-ra, akkor plusz 20 települést fog érinteni, és ha még fölemeljük ezerre, akkor plusz 9, tehát ez összesen azt jelenti, hogy 61 települést fog a 88 településből érinteni. Tehát az én térségem kétharmadát fogja érinteni ez az egyetlenegy intézkedés, ami, úgy gondolom, abszolút azoknak az embereknek, azoknak az elesett embereknek segítség, akikről gondoskodnia kell egy gondoskodó államnak, akikről gondoskodnia kell egy vezetőnek, egy polgármesternek is akár.

Tehát nehéz, nagy türelem kell tényleg ahhoz, hogy végighallgassuk ezt a javaslatot, és annyira jó volt, és szeretnék gratulálni, ha lehet  persze itt nem illik , szeretnék gratulálni a nemzetiségi szószólónak, mert végre szakmai hozzászólást hallhattunk, és pontosan ő is egy kritikai észrevételt fogalmazott meg, ahol a választási procedúrával kapcsolatban elhangzott, hogy nagyon nehézkes volt a nemzetiségi választás, sokan nem tudtak arra szavazatot tenni, akire szerettek volna, és ezzel a jogszabály megadja a lehetőséget. Tehát én úgy értelmezem ezt a salátatörvényt, ezt a költségvetést megalapozó törvényt, ami tényleg igyekszik az élethelyzetekre reagálni.

(20.20)

És persze azt is tudomásul veszem, hogy az ellenzéknek az a dolga, hogy elmondja, szerintük ez miért nem jó. Én csak arra kérem önöket, hogy próbáljuk meg hitelesen és legalább ragaszkodva a jogszabály normaszövegéhez, és pontosan használva a kifejezéseket  érveljünk, és próbáljunk meg ellenérvelni egymással szemben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tilki Attila képviselő úr. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy már az előbb elhangzott és mindenki elmondta, 59 törvény módosítása van ebben a jogszabályban, a 2020-as központi költségvetés megalapozásáról szóló jogszabályban. Sokan ismertették már ezeket a pontokat, és én is azt a megoldást választottam, hogy ebből párat kiemelve megerősíteném, kritikát fogalmaznék meg, mert úgy gondolom, az a dolgunk, hogy a 2020-as költségvetés még jobb legyen, hiszen ahogy hallottuk, ez a családok költségvetése, a családok támogatásának költségvetése.Magát a felszólalásomat három fő központi témára építeném, mások is így tettek. Az egyik az önkormányzatok. Ahogy az előbb elhangzott képviselőtársamtól, a falugondnoki szolgálattal kezdeném. Én ezt egy pozitív intézkedésnek gondolom, pontosan azért, mert szükség van ezekre a falugondnoki szolgálatokra, mert nem egy esetben a gyógyszerek kiváltását végzik el ezen intézményesített keretek között, és igenis helyes az, hogy 600 főről 800 főre nő, két év múlva pedig ez 1000 főre fog növekedni.

De ugyanezzel az intézkedéssel kapcsolatosan el szeretném mondani, hogy önök is belátták, hogy valóban szükség van ezekre az intézkedésekre, mert elöregednek ezek a kistelepülések. És akkor itt most egy kicsit kritikát fogalmaznék meg, ugyanis láthatóan ezeken a településeken idősek élnek, zömében egyedül. Ez miért van? Mert nincsenek ezeken a településeken perspektívák, ezt be kell látni. Tehát mit tehet a kormányzat? Ezeken a kistelepüléseken is lehetőségeket kell biztosítani. És amikor több mint 500 zsáktelepülés van Magyarországon, akkor el kellene azon gondolkodni, hogy mit lehet tenni, hogy őket bevonjuk a vérkeringésbe. Mert zömében, én úgy gondolom, hogy ez az 500 zsáktelepülés érintett ezzel a törvényjavaslat-módosítással, ugyan van köztük egy város is. Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy pozitív intézkedés, és igenis erre szükség volt.

Szintén elhangzott már a Start szociális szövetkezet intézménye. Itt egy olyan észrevételt fogalmaznék meg, hogy nem egy helyen az önkormányzatok a közfoglalkoztatotti jogviszonyra, erre a tevékenységre építettek beruházásokat. És azt hallgattuk az egyik miniszteri meghallgatáson, hogy 40 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ami pozitív, mert bízunk benne, hogy ők az elsődleges munkaerőpiacon el tudtak helyezkedni. Na de, amikor az önkormányzat több millió forintért beruházott, és most nincs, aki megcsinálja, nincs, aki használja ezeket az eszközöket, akkor igencsak elgondolkodtató, hogy szükség volte ezekre a beruházásokra. Én bízom abban, hogy a Start szociális szövetkezet intézménye megoldást fog jelenteni ezekre a problémákra, és az önkormányzatok fogják majd tudni használni azokat a beruházásokat, amelyek az elmúlt években elkészültek.

Szó volt szintén önkormányzati témában az ingó vagyon ingyenes átruházásáról, és itt példaként államtitkár úr a díszpolgári oklevelek átadását említette mint ingyenes átadás. Ez nagyon helyes, de én nem tudom kiolvasni a törvényből, hogy ez csak erre vonatkozik, és bujkál bennem a kisördög, hogy ezek az ingó vagyonok… Tehát itt a képviselő-testületek hatáskörében lesz mind az értékhatár, mind a részletszabályok kidolgozása, majd azt az önkormányzati rendeletekből megtudjuk, de közelednek a választások, igen, ez a 2020-as költségvetés, de akkor most ez arról szól, hogy amilyen ingóságot amilyen értékhatáron az önkormányzat szeretné, akkor azt átadhatja? Ugye, ingóságnak minősül minden, ami nem ingatlan, tehát gépjárművekről is beszélünk? Arról is beszélünk, amit esetleg a közfoglalkoztatotti hálózaton keresztül beszereztek? Mindenre vonatkozik? Ez számomra nem derült ki, és úgy gondolom, hogy ebben a jogszabályban ezt pontosítani kellene, mert minden ingóság, ami nem ingatlan, és ezek lehetnek nagyon nagy értékű eszközök, és  ahogy ezt elmondtam  a közfoglalkoztatotti beruházásoknál beszerezett eszközökre is vonatkozik. Ez lett volna az első olyan témakör, amit az önkormányzatokkal kapcsolatosan szerettem volna elmondani.

A másik témakör a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos észrevételem. Szintén volt már róla szó, több képviselőtársam is említette, de arról kevésbé volt szó, hogy ami eddig meg volt határozva, hogy a száz százalékban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság  a jelenlegi szabályozás szerint  majd megvalósítja ezeket a kiemelt állami turisztikai beruházásokat, ez kiegészül azzal, hogy már nemcsak a megvalósítást bízzák erre a száz százalékban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságra, hanem a létrejött létesítmény üzemeltetését, fenntartását, hasznosítását is majd ez a cég tudja elvégezni. De amire fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. kiszervezheti ezt a feladatot egyéb gazdasági társaságnak, és ott nincs ott, hogy nonprofit. Azért nekem ez így megütötte a szememet, hogy nincs ott, hogy nonprofitnak kell lenni ennek az egyéb gazdasági társaságnak.

Azért én úgy gondolom, ha a nemzeti vagyon védelme a fontos, akkor itt is fontosnak kellene lenni, hogy nonprofit gazdasági társaságok legyenek. Mert azért azt látjuk, hogy ezek a turisztikai fejlesztések, igen, nagyon fontos, hogy minél több ilyen legyen, tudom, hogy ez a 2020-as költségvetést megalapozó vita, de azért a 2019-es évben kissé anomália, ami most a Balaton partján folyik, mert igen, kell a pénz, igen, nagyon jó, hogy beruházások vannak a strandokon, de eljutottunk oda, hogy itt a szezon és betonozó meg viacolort lerakó munkások mellett terítik le a strandolni vágyók a törölközőt, mert így futottak össze a fejlesztések, és annyira merev szabályokat határoztak meg itt a pályázatok kiírásánál, ami semmiképpen sem nevezhető sem hatékonynak, sem turisztikai célból fontos vagy inkább azt mondanám, hogy észszerű beruházásnak. Tehát ha itt még nemcsak nonfprofit, hanem egyéb mindenféle gazdasági társaság is érkezhet ebbe a rendszerbe, az igencsak aggályos.

Még kettő apró módosításról szeretnék beszélni, apró, pár soros, de mégis annál nagyobb kiterjedésű. Az egyik a cégnyilvánosságról szóló törvény. A kérdésem az, hogy nem gondolták-e, hogy megváltoztatják ennek a jogszabálynak a nevét. Tehát az, hogy cégnyilvánosság, amikor becsukjuk a kaput, és elvesszük a lehetőséget, hogy mindenki megismerje díjmentesen? És az, hogy önök azt gondolják, hogy ezek az üzletszerű és visszaélésre okot adó körülmények? Elnézést, innentől kezdve akkor nekünk mint képviselőknek is az a havi öt-tíz, amit államtitkár úr is mondott, ennyi fog rendelkezésre állni, hogy megismerjünk olyan adatokat, amelyek a képviselői munkánkhoz is szükségesek? És egyéb más olyan szerepelők is lehetnek, akiknek igenis nagyon fontos, hogy a cégnyilvánosság és a cégadatok nyilvánosságra kerüljenek.

Tehát én azt gondolom, hogy a piac működését akadályozzák  mert mi a cégnyilvánosságnak pont a lényege? Hogy a piaci szereplők megismerjék ezeket a gazdasági társaságokat. Szőröstül-bőröstül, igen, a titkokat is, hogy ki kinek, hogyan… Most akkor Cégközlönyt kell majd bogarászni mindenkinek? Vagy az is akkor innentől kezdve nem hozzáférhető díjmentesen? Szóval, ez egy olyan dolog, ami, én úgy gondolom, hogy semmiképpen sem elfogadható, sőt nagyon káros lesz Magyarország gazdasági versenyképességére és a gazdasági versenyképesség javítására, amit önök mondanak, hogy ez a 2020-as költségvetés egyébként a gazdaságvédelemről és annak élénkítéséről szól.

Még egy utolsó mondat, az pedig a minősített adat védelméről szóló jogszabály módosítása. Szomorúan vettem tudomásul, hogy nem sikerül 2020-ig elvégezni azt az informatikai beruházást, ezt kitolják 2022-re. Kérdezem én, mit csináltak ennyi ideig, hogy nem sikerült még mindig ezt a rendszert felépíteni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Felszólalásra következik Korózs Lajos képviselő úr.

(20.30)

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Annál is inkább hálás vagyok, mert először szólalok meg, de a nevem már kétszer elhangzott a felszólalásokban. Én tényleg türelmes ember vagyok, kivárom a soromat akkor is, hogyha éjfél előtt kerül rám a sor.Én néhány olyan dolgot emelnék ki, amelyet istenbizony, mondom önöknek, a jobbítás szándékával teszek, és nem feltétlenül próbálok áskálódni és a kákán is csomót keresni, és nem is térek ki mindenre, hiszen a vezérszónoki hozzászólásokban nagyon sok minden elhangzott, amellyel én magam is egyetértek. Éppen ezért a teljesség igénye nélkül néhány dolgot szeretnék kiemelni.

Többen is említették itt a falugondnoki szolgálattal kapcsolatos intézkedéseket. Én azt jegyzem meg, hogy a kistelepülések problémáit mi sem demonstrálja jobban, mint amit önök ideírtak: a 800-1000 fős kistelepüléseken is jelentkeznek azon hátrányok az intézményhiányból vagy a közösségi közlekedés nehézségeiből fakadóan, amelyek enyhítése a falugondnoki szolgáltatás feladata. Hát ez az!

Kedves képviselőtársaim, itt arról van szó, hogy az országnak nagyon jól behatárolható részén, Északkelet-Magyarországon, Szabolcsban, Borsodban, a tanyavilágban Bács-Kiskun megyében jellemzően és a Dunántúlon, Baranya, Zala, Vas megye térségében meglehetősen sok olyan aprófalvas településszerkezet van, ahol a kormányzati intézkedések hatására 2012 után az önkormányzatokat megfosztották azoktól a szolgáltatásoktól és lehetőségektől, amire kellett várni hat évet, hogy rájöjjenek, hogy itt hibádzik valami. Ugyanis ezek a kistelepülések nem rendelkeznek azokkal a lehetőségekkel, amelyek 2012 előtt megvoltak. Nincs adósságkezelési szolgáltatás, nincs rendszeres szociális segély, nincs méltányossági közgyógyellátás, nincs méltányossági ápolási díj, és még sorolhatnám. Igaz, van települési támogatás, azt mondták, hogy ezzel mindent megoldanak, de látszik, hogy nem oldják meg.

Kedves képviselőtársaim, én a közelmúltban voltam olyan képzésen, ahol falugondnokokat képeznek, egyébként a szolgáltatás véleményem szerint az egyik legnagyszerűbb dolog, annál is inkább, mert szinte hungarikumról van szó. Én voltam olyan rendezvényen 2006-2007 környékén, amikor az Európai Unió tagállamai idejöttek tanulmányozni a magyar falugondnoki rendszert. Én magam voltam az néhány munkatársammal, akik Erdélyben meghonosították a képzést, Torockón, Torockószentgyörgyön és a Homoród völgyében, és ott volt egy olyan unitárius lelkész, amikor én beszéltem erről a szolgáltatásról, akkor azt mondta, hogy imába fogja foglalni a nevem  egyébként ez megtörtént , hogyha náluk sikerül ezt megcsinálni. Megcsináltuk, megcsinálták!

Kedves képviselőtársaim, azért hoztam szóba ezt a képzést, mert legalább két tucat új falugondnok képzése volt azon az oktatáson, ahol én magam is vendégként részt vettem, hangsúlyozom: ez a közelmúltban volt. Nem volt olyan falugondnok, aki azt mondta volna, hogy az ő településén főállású háziorvos van. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy a közösségi közlekedésben hátrányt szenvednek ezek az emberek, nemcsak arról van szó, hogy például a szociális szolgáltatások terén ezek a települési önkormányzatok nem tudnak szolgáltatásokat biztosítani, hanem nagyon-nagyon korlátos, államtitkár asszony, a háziorvosi rendszer is ezeken a kistelepüléseken. Az látszik, hogy nem véletlen ma már, nem is tudom most pontosan a legfrissebb statisztikát, talán 344 tartósan betöltetlen háziorvosi szolgálat van Magyarországon, de ugyanilyen nagyságrendben van betöltetlen házi fogorvosi szolgálat az országban, és a házi gyermekorvosi szolgálatok jelentős része sincs betöltve.

Tehát itt arról van szó, hogy ezek a települések azon túl, hogy szolgáltatás nélkül maradnak, azon túl, hogy elöregednek, azon túl, hogy elnéptelenednek, hiszen csak mondom önöknek, ugyan ez nem napirend itt és nem témakör, de a Nyugat-Dunántúl a leginkább népességcsökkent településszerkezet ma Magyarországon. Kapaszkodjanak meg, nem Észak-Magyarország, nem a Dél-Dunántúl, hanem a Nyugat-Dunántúl, ott született az elmúlt egy évben a legkevesebb gyerek, és ott csökkent leginkább a népességszám, Nyugat-Magyarországon. Azon túlmenően egyébként azt elmondták a kollégák, de én magam is tudom: Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs szociális munkás, mert aki volt, vagy akinek ilyen szakmája van, az mind Burgenlandban dolgozik. Nem is kell kivándorolni, ingáznak, mert 30-40 kilométert minden további nélkül lehet naponta autózni, és gyakorlatilag Grazig nincs olyan bentlakásos idősotthon, nincs olyan nappali ellátás, azon túl, hogy nincs benzinkút, nincs étterem és nincs pincér, aki ne magyar lenne, de a szociális ágazatot leginkább sújtja ez a probléma. Innentől kezdve én azt gondolom, hogy a kormány nem csinált mást, mint felismerte azt a problémát  és ezt próbálja orvosolni , hogy ezeken a kistelepüléseken, most már nem az 500, majd később 600 lélekszám alatti településeken, hanem a 800-1000 fő alatti településeken is létre kell hozni ezt a szolgáltatást.

A másik dolog, amire szeretnék kitérni: ez a törvény lehetővé teszi, hogy a 12 év alatti életkorban is fogadják a felnőtt-drogterápiás és -rehabilitációs intézmények a gyerekeket. Államtitkár urak, ne csinálják ezt! Az isten szerelmére kérem önöket, ezeket a gyerekeket nem szabad odaengedni! Nem szabad odaengedni, mert pontosan tudjuk, hogy mi a probléma, önök is tudják. Azt a drogprevenciós programot, amely működőképes volt, amelyet a szakma dolgozott ki közel tíz évvel ezelőtt, azt a sutba dobták. Butaságokat beszéltek. Soltész Miklós államtitkár volt a szószólója a hülyeségeknek, és itt számtalanszor végig kellett ezt hallgatnunk. Pontosan tudjuk, hogy ezek a gyerekek, ezek a települések, ezek a szülők, ezek a pedagógusok milyen problémákkal küszködnek. Jöjjenek el Kömlőre, jöjjenek el Hevesre, meg jöjjenek el Borsod megyébe! A leghátrányosabb helyzetben élő településeken ma már életformává vált a tizenéves gyerekek, a 12-13 éves gyerekek körében. Teljesen eszköztelenek a szülők, eszköztelenek a pedagógusok, eszköztelen a települési önkormányzat, ahol ezek a gyerekek tömegével élnek. Látom, hogy nincs kapcsolat az addiktológia és a pszichiátria között. Nincs kapcsolat az egészségügyi ellátórendszer  ha van egyáltalán  és a szociális ellátórendszer között. Kommunikációs problémák is vannak, képzési problémák is vannak, és forráshiány is van. Innentől kezdve azon kellene gondolkodni, hogy hogyan lehet egy integrált ellátórendszert létrehozni, mert borzasztó már ez az állapot.

Azt üdvözlöm, hogy a rászoruló gyerekeknek járó támogatást most már készpénzben fogják adni és nem utalványban, évekkel ezelőtt mondtam, hogy készpénzben kell adni, ráadásul évekkel ezelőtt mondtam, hogy meg kellene duplázni, és azt is mondtam, hogy évről évre indexálni kellene, legalább az infláció mértékével, hiszen a vásárlóértéke egy jelentős részét elveszítette már ez a lehetőség.

Ez az onkológiai alapítvány nekem fölöttébb tetszik. Én is azt gondolom, hogy Kásler Miklósnak kiáll a rúdja. Nézzék, a legjobban akkor cselekednének, már legalábbis a kormánynak, remélem, a jegyzőkönyvet majd elolvassák, ha július 15-én elfogadásra kerül a költségvetés, illetve az adótörvények, akkor augusztus 1-jével Kásler Miklós urat felmentik a miniszteri poszt alól. Kap majd 4-5 hónapnyi végkielégítést, azzal kihúzza január 1-jéig, január 1-jén érvénybe lép a költségvetés, és meg lesz finanszírozva öregségére az a  hogy mondjam  költségtérítés, amellyel elfelejtjük majd Kásler Miklós tevékenységét, és egyidejűleg augusztus 1-jével államtitkár asszonyt ki lehet nevezni miniszternek. Esküszöm önöknek, szeptember első hetében összehívom a Népjóléti bizottságot, és meghallgatjuk a miniszterjelöltet, hogy milyen programot szeretne végrehajtani. Remélem, hogy benne lesz a programjában az, amit nem csinált meg Kásler Miklós. Egyébiránt én sajnálom tőle még ezt az alapítványi pénzt is, ez az ember nem érdemel egy huncut fillért sem. Azt ígérte, hogy rendbe teszi az alapellátást; nem csinálta meg. Azt ígérte, hogy rendbe teszi a sürgősségi ellátást; nem csinálta meg. Azt mondta, hogy lesz új népegészségügyi program; nem csinálta meg. Azt mondta, hogy lesz új integrált onkológiai program, illetve rákellenes program; azt se csinálta meg.

Nincs olyan dolog, amit ő meg ne ígért volna egy évvel ezelőtt a meghallgatásán, most már több mint egy évvel ezelőtt, és ebből semmit, de semmit nem valósított meg. Káslernek mennie kell, Kásler nem maradhat az egészségügy élén, és persze az összes többi terület élén sem.

(20.40)

Képviselőtársaim! Szinte reggelig tudnám mondani, hiszen itt van ez a szociális szövetkezet. Nem volt olyan év az elmúlt négyéves kormányzati ciklusban, amikor hozzá ne nyúltak volna a szövetkezeti törvény módosításához, de csak azt láttuk, hogy a gazemberek játszótere, a homokozója lett a szociális szövetkezet. Lejáratták a fogalmat is: amikor reneszánsza van a szövetkezeti mozgalomnak, mondjuk, Nyugat-Európában, a fejlett Nyugat-Európában, akkor Magyarországon a lopás szinonimája lett a szociális szövetkezet. Lopás szinonimája lett, amikor ránézek Farkas Flóriánra, mert a gazemberek milliárdokat loptak el, és nyomorítottak meg olyan embereket, akiknek a felzárkózására, foglalkoztatására kellett volna az európai és a hazai forrásokat fordítani, és ugyanígy volt a Békés megyei képviselőtársam, akinek még a mentelmi jogát is fel kellett függeszteni itt a parlamentben: Simonka György.

Ezek az emberek köztörvényes bűnözők, kedves képviselőtársaim. Csak az utókor és a jegyzőkönyv számára rögzítsük ezt! És ezek az emberek szavaznak meg ebben az Országgyűlésben kétharmados törvényeket, az ő szavazatukkal fogad el ez az Országgyűlés kétharmados törvényt. Ezeknek az embereknek börtönben lenne a helyük!

Nem akarom megelőlegezni az ítéletet, de mondjuk, kezdhetnénk úgy, hogy öt év automatikusan, és utána csak arról tárgyalnak, hogy mennyit kaphatnak még. De nem, hanem újra kinevezik, mit tudom én, milyen biztosoknak. Hogy a másik gazembert kitüntetik! Sajnos, ilyen világot élünk ebben az országban, de nem lesz ez mindig így, azt gondolom.

Egyébként várom államtitkár úr részletes válaszát a felvetett kérdéseimre vagy a problémáimra. Azt gondolom, hogy nem kioktató, nem számonkérő, hanem tényleg a problémákra fókuszáló hozzászólásom volt. Várom majd megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Korózs Lajos képviselő úr. Megadom a szót Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő asszonynak.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor én inkább visszatérek a szakmához; már nem úgy, hanem most ebben a hozzászólásban  úgy majd ’22-ben. Van nekünk egy jogalkotási törvényünk, amit vélhetően mindenki ismer. A kormánynak mindenképpen kell ismernie: a 2010. évi CXXX. törvény, amit ez a kormány kezdeményezett annak idején az Országgyűlésben. Miért hívom ide ezt a jogszabályhelyet? Azért hívom ide, mert a költségvetést megalapozó jogszabály, javaslat semmilyen módon nem felel meg a jogalkotási törvénynek.

Hogy őszinte legyek, rendkívüli módon csodálkozom államtitkár úron, aki az elmúlt egy évben az én jelenlétemben számtalanszor fejezte ki azt, hogy számára a szakmaiság mindenekelőtt való. El is hiszem, hogy ez a törekvése, de én biztosan nem vállaltam volna azt, hogy egy ilyen javaslatot én adjak elő úgy, hogy a javaslat 59 darab jogszabályából és 191 darab szakaszából mindössze 10 olyan, aminek köze van a költségvetéshez vagy tartalmaz olyan rendelkezést, ami meg kell hogy előzze a költségvetési törvény megszavazását.

Ez a jogszabály ebben a formájában sérti a jogalkotási törvény 2. § (4) bekezdését, a 3. §-t és a 16. §-t. Mikről szólnak ezek? Először is arról szólnak, különösen a jogalkotási törvény preambuluma, hogy a jogállamiság követelménye alapján a szabályozási célokat hatékonyan szolgálnia kell, aztán olyanról szól, hogy meg kell felelni a jogalkotás szakmai követelményeinek, és egyébként azt is kimondja, hogy azonos vagy hasonló életviszonyokat kell hasonló módon, lehetőleg ugyanabban a jogszabályban szabályozni; végül pedig a 16. § azt mondja, hogy a jogszabály előkészítőinek feladata a jogszabály szakmai tartalmának vizsgálata, előzetes hatásvizsgálata. Aztán van a 17. § (1) bekezdés, ahol pedig arról van szó, hogy előzetes hatásvizsgálatot követően a kormány elé kell terjesztenie annak, aki  jelesül a Pénzügyminisztériumnak , aki előkészítette ezt a jogszabályt, arra vonatkozóan, hogy ezek az új szabályok milyen társadalmi-gazdasági, szociális hatásokat tudnak kiváltani.

Az előterjesztő erről nem számolt be, így úgy gondolom, hogy nagy valószínűséggel semmi ilyesmi nem történt.

Csodálnám is egyébként, hogyha a Pénzügyminisztériumnak módja lett volna egy ilyenfajta hatásvizsgálatot elvégezni és erről beszámolni a kormánynak, tekintettel arra, hogy nem gondolom, hogy ennek a tárcának feladata lenne például  csak példákat mondok  a foglalkoztatást elősegítő jogszabály, a közjegyzői törvény, a közalkalmazottakról szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a gyermekvédelmi törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, az egészségügyi törvény, és sorolhatnám tovább.

Megszámoltam, tisztelt képviselőtársaim, összesen 12 olyan jogszabályhelyet találtam, amit igyekeztem jóindulatúan kezelni, és azt mondtam, hogy van benne olyan mondat, aminek köze lehet ahhoz, hogy majd 2020-ban a költségvetésből az adott területre mennyi pénzt kell költeni. De ez csak egy jóindulatú megállapítás volt. A többinek köze nincs a költségvetés megalapozásához. Azt mondja ennek a jogszabálynak általános indoklása, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.

Tehát még azt sem tették meg, tisztelt képviselőtársaim, azt sem tették meg, hogy legalább a címben leírja, hogy a központi költségvetés megalapozásához és más vagy és egyéb, vagy legalább beleírta volna az általános indoklásba, hogy igen, ez a költségvetést megalapozó jogszabálycsomag; de tudjátok, kedves barátaim, nem akartunk itt nem tudom, hány jogszabályjavaslatot beterjeszteni, meg különben is nem nagyon szeretnénk társadalmi egyeztetést, mert különben nem nagyon szeretnénk hatásvizsgálatot. De most nektek idehozunk 191 darab szakaszból álló törvényjavaslatot 59 törvény módosításáról, és tessék, nesze nektek, itt van, kutassátok benne, hogy már megint mit csempésztünk be, amit nem akartunk transzparensen, nyilvánosan a társadalom elé terjeszteni, mert körülbelül ez a javaslat erről szól.

Egészen a 166. §-ig kellett eljutnom, amikor végre olyan javaslatot találtam, aminek tényleg köze lehet a költségvetés megalapozásához, addig ez nem sikerült. Az elmúlt órában, sajnálom, hogy Tilki képviselőtársam nincs itt, aki arról beszélt, hogy mennyire hatalmas türelem kell a kormánypárti képviselőknek ahhoz, hogy végighallgassák az ellenzéki képviselők kritikáit. Azt tudom erre válaszolni, hogy rendkívüli türelem kell az ellenzéki képviselőknek ahhoz, hogy azt az állandó öntömjénező propagandát és a folyamatos gyurcsányozást végig kelljen hallgatnunk ebben a Házban.

2019. május 26. napja óta semmi más nem zajlik a kormánypárti sorokban, mint Gyurcsány Ferenc propagálása azért, hogy minél nagyobb társadalmi szimpátiát tudjon kiváltani, és ezzel a Fidesz tudja a saját szavazóit riogatni. Ez egy csúnya játék, amire felhasználják a parlament üléstermét, és felhasználják azokat az ellenzéki képviselőket, akik mindig szakmai alapon, tisztességesen, a társadalom képviselete szempontjából próbálnak itt dolgozni.

Elhiszem, hogy a Fidesznek Gyurcsány Ferenc a mumusa, és vele kell foglalkoznia, de kérem szépen, amikor a mai napon folyamatosan komoly törvényjavaslatokkal foglalkoztunk, akkor mindig az volt valahogy az utolsó gondolata azokról a sorokról: de különben Gyurcsány. Még az a szerencse, hogy a „boldog karácsonyt!” ma nem hangzott el. Tehát én csak azt szeretném mondani, hogy nekünk legalább olyan nagy türelem kell végighallgatni azokat az öntömjénező dicséreteket, amelyeket folyamatosan a fideszes képviselők mantráznak.

Hargitai képviselőtársam, akit szintén sajnálok, hogy nincs itt, azt mondta, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája eddig bebizonyította, hogy minden költségvetési törvényt meg tudtak védeni, mindegyik szám teljesülni tudott, és mindig az derült ki végül, hogy hiába voltak a költségvetési törvénnyel szembeni kritikák, azok helytálltak.

(20.50)

Hát, elmondom akkor a következőt. 1. Magyarországon a más pénzéből való üdvözülés egy általános sport. Azt mondja az angol, hogy „other people’s money”. Tehát más pénzéből nagyon könnyű. Mi az a más pénze? Először is a magánnyugdíjpénztár 3 ezer milliárdja, mert azért az nagyon jól jött 2010-ben, hogy a költségvetési hiányt be tudja tömni, és ki tudja mutatni azt, hogy az államháztartási hiányt az alá a szint alá tudja vinni, ami az EU-s előírás.

Aztán nagyon könnyű volt 27 százalék áfát bevezetni. Ha ezt bármely más kormány tette volna, már lehet, hogy lámpavason lógnának a képviselőik. De kétharmados felhatalmazással, egy nagy társadalmi fellendüléssel, hogy megszabadultunk a Gyurcsány-kormánytól, még ezt is megtehette. Kilenc éve nem hajlandó csökkenteni. A különböző oligarchák gazdasági tevékenységének szolgálatához szükséges áfacsökkentéseket megteszi, mint például most Mészáros Lőrinc gazdasági területének a kiszolgálása érdekében, de egyébként ebből a pénzből nem volt nagyon nehéz gazdaságpolitikát csinálni.

S akkor még nem szóltam arról  s ezt minden alkalommal visszautasítja államtitkár úr, hogy miért emlegetem az államadósságot, mert a GDP-arány így meg úgy , hogy azt a 31 ezer milliárdot a gyerekeinknek kell kifizetni. S majd azok elé is tessenek odaállni 15-20 év múlva, amikor már nem lesz ilyen gazdasági konjunktúra, mert mindenki tudja, s államtitkár úr tudja a legjobban ebben a teremben közülünk, hogy micsoda recesszió várható! S akkor arról még nem beszéltem, hogy azok a külföldi vállalatok, amelyek a GDP nagy részét összeadják, a hagyományos technológiáikat használják itt, s közben Nyugaton és Keleten Ázsia úgy megy el mellettünk, úgy rohan, hogy még csak nem is látjuk. Nyugaton és Keleten olyan magas technológiai fejlődés és fejlesztés van, amit ide nem hoznak, ide már csak az összeszerelő üzemeket hozták, és azt tartják. Amit itt eladnak technológiai fejlesztésként, az már ott is, ahonnan ered, elavult. Tehát egyszer, amikor megáll az, hogy ezek a vállalatok tényleg azt a konjunktúrát hajlandók lesznek tovább folytatni ebben az országban, addig lehet, hogy a túlélésüket tudják garantálni. De abban a pillanatban, hogy sorra fognak ezek a vállalatok bezárni, és önök nem voltak hajlandók soha a kis családi vállalkozásokat segíteni ahelyett, hogy a multikat meg az oligarcháikat támogatásukkal a munkahelyteremtés érdekében tömték, ahelyett, hogy a családi gazdaságokra építettek volna, na, majd akkor tessék megmagyarázni, hogy miből fogja tudni azt fönntartani, hogy ilyen magas legyen a GDP, esetleg emelkedjen a GDP, és a GDP-arányos államadósság kedvező legyen a maastrichti előírásoknak megfelelően.

Tehát azt szeretném mondani nagy tisztelettel, hogy elfogadhatatlan, hogy egy költségvetést megalapozó törvényt azért terjesztenek be, hogy becsempésszenek egy csomó olyan új jogszabályt, amivel gyakorlatilag eltitkolják a társadalom előtt a kedvezőtlen szabályokat. Igen, igaza van Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak és még egy-két képviselőtársamnak, három-négy szabály van, ami kedvező a polgárokra, de azért el tetszenek felejteni például arról beszélni, hogy a fizetési meghagyásos eljárás alapdíját azért csak növelik. S ami egészen elképesztő, és nagyon remélem, hogy államtitkár úr nem fogja folytatni azt a szakmaiatlanságot, hogy az 59 törvényből mindössze huszonegynéhányat tetszett ismertetni. A többit valószínűleg azért nem, mert egyrészről abszolút nem a szakterülete, ezt megértem, másrészt pedig nem biztos, hogy akart volna arról beszélni, ami megint a saját közösségük, tehát a kormányfő és közössége körüli kedvező elbánásokat és azokat az előnyöket tartalmazza, amiről azért senki sem beszél szívesen.

Én mindössze azt szeretném kérni önöktől nagy tisztelettel, hogy ha már egy ilyen jogszabályt beadnak, legalább szakmailag legyen megalapozott. Ha már úgy gondolják, hogy ezt így kell megtenni, akkor tessék kimondani, hogy mi ezt így csináljuk, és ne játsszák el a szakmaiság csúcsát! S amikor az ellenzéket kritizálják, hogy türelem kell hozzá, és nem nagyon értik, hogy mi dolgokat miért kritizálunk vagy kérdésekben miért mondunk önöknek ellent: azért, mert okunk van önöknek ellentmondani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, dr. Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, hogy a türelem elfogyott, mert Tilki Attila képviselőtársunk elment, és így nem tudja végighallgatni a hozzászólást. Én csak egyet akartam vele érteni, hogy nekünk is hasonlóan nagy türelem kell ahhoz, hogy végighallgassuk néha az ő hozzászólásaikat. De a viccet félretéve, egy-két dolgot szerettem volna helyre rakni, amit ő is mondott, és esetleg más hozzászólásokban is talán kicsit félreérthető módon került elő, vagy amit esetleg hiányolok. A falugondnoki szolgálatról már beszélt Korózs Lajos képviselőtársam. Én abban az értelemben láttam ebben problémát, hogy most már a nagyobb lakosságszámmal rendelkező falvakban is hasonló problémák alakulnak ki, mint korábban a kisebb létszámú települések esetében, ezért miközben a kezdeményezés üdvözlendő, aközben egy problémára mutat rá ez a változtatás. De azt gondolom, ezt már részletesen elmondta Korózs képviselőtársunk, úgyhogy ezzel nem húznám az időt.

A másik ilyen fontos kérdés a droghasználat a fiatalok körében. Ez valóban egy folyamat, hiszen már korábban is azt lehetett látni, hogy sajnos egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a fiatalok a kábítószer valamilyen formájával. Éppen ezért életszerű az, hogy csökkenteni kell azt a korhatárt, ami alapján valaki bekerülhet egy ilyen intézménybe. De szerintem nem úgy, ahogy ezt a mostani törvénytervezet teszi. Van a kormánynak egy nemzeti drogellenes stratégiája, és ebben egy szakmapolitikai program keretében, amit 2017-18-ra határozott meg a kormányzat, van egy olyan fő prioritás, ami úgy szól, hogy a hozzáférés fejlesztése. Én nem ezt hívnám a hozzáférés fejlesztésének, semmiféleképpen nem azt, hogy a 12 éves gyerekeket felnőttek közé visszük be, akármilyen jó szándék is vezérli egyébként a kormányzatot. Sokkal inkább az, hogy itt speciális igényeknek és körülményeknek kell megfelelni. Mint ahogy mehetnénk tovább a prevenció vagy sok minden más ártalomcsökkentés tekintetében is. Most ebben nem merülnék el ennél jobban.

A negyedik ilyen pont, amit szerettem volna felhozni, az önkormányzati eladósodás, ahogy Tilki Attila mondta, a kötvénykibocsátás kapcsán. Azt készséggel elfogadom, hogy az ő települései közül a 88 településből 78-ban így is, úgy is adósság halmozódott föl sok minden kormányzati intézkedés kapcsán, de azért nem látom még megoldottnak a problémát a fideszes kormányzás idején sem. Mert ha jól emlékszem, Pécs önkormányzatának simán sikerült többmilliárdos adósságot fölhalmoznia, különösebb segítség nélkül. Magyarul, úgy látom, hogy ennek a beismerése jelenleg Pécsen zajlik, hiszen nem azt a polgármestert fogják indítani, aki most vezeti a várost. Páva Zsolt polgármester úrnak megköszönték a részvételét, és megy a találgatás, hogy ki lehet, pontosabban talán már meg is van egy sportember tekintetében az utódja, Páva Zsolt pedig érdemei elismerése mellett, úgy hallom, a pletykák szerint nagykövet lehet majd valahol. Remélem, egy új nagykövetséget hoznak neki létre több száz millió forintból, mint ahogy Kásler miniszter urat is ki kell fizetni félmilliárddal. Lehet, hogy a pécsi polgármester is megérdemli ezt a félmilliárdot egy kiváló nagyköveti poszt várományosaként valahol a világban. Volt már rá példa, csak ezért hozom ezt ide, Új-Zéland tekintetében. Magyarul, a pécsi önkormányzatnak saját jogon is ment az eladósodás, és voltak olyan önkormányzatok, amelyek egyébként a kötvénykibocsátásból származó bevételt el se költötték. Erre alapozzuk, ha jól értem, Varju Lászlóval közösen azt, hogy bizony azért volt ebben politika elég vastagon az önök kezdeményezésére akkoriban.

Az utolsó, amit szeretnék fölvetni, az inkább egy tisztázás, de azért egy kicsit annál mégiscsak több. Államtitkár úr azt említette az expozéjában, a bevezető előadásában, hogy ezt a céges adatbázist, amely egy nyilvános, ingyenes adatbázis és kereshető, korlátozni akarják öt-hat/hó keresésre. Én azt nem értettem pontosan, hogyan lehet ezzel visszaélni. Államtitkár úr ebben biztosan meg tudja világítani a konkrét, pontos helyzetet. Tehát egy nyilvános és ingyenes adatbázisból legyűjtött adatokat hogyan lehet pénzzé tenni? Mert ha lehet, akkor szóljon, mert én akkor ezt megpróbálnám! Ki az az őrült, aki azért fizet, amit egyébként nyilvánosan elérhet? Hacsak nem valamilyen pluszszolgáltatást is ad hozzá, aki legyűjti ezeket a dolgokat (Cseresnyés Péter: Nem erről volt szó!), esetleg valamilyen humán erőforrást tesz ebbe bele, rendszerezi, vagy nem tudom, valamit csinál vele.

(21.00)

Mert ha lehet ilyet csinálni, akkor szerintem mindannyian vágjunk abba bele, de ettől függetlenül könnyen lehet, hogy van ilyen lehetőség, mert tulajdonképpen minden üzleti ötletben meg lehet találni a maga madarát az embernek; tehát magyarul, hogy hogy lehet egy nyilvános adatbázisból pénzt csinálni azáltal, hogy 200-300-400 adatot én lekérek.

A másik, hogy valóban, ha a nyilvános adatokat elkezdjük korlátozni, akkor óhatatlanul az ember fejében fölmerül sok minden ötlet, tehát a vészcsengő egy ellenzéki képviselő fejében ilyenkor megszólal (Csörög egy mobiltelefon.)  mint Korózs Lajos telefonja , hogy bizony vajon miért kell ezt a korlátozást elvégezni, hacsak nem azért, amiről Csárdi képviselőtársam beszélt, hogy bonyolítsák a hozzáférést egyébként jelenleg nyilvánosan elérhető adatokhoz. Nem ez lenne az első ilyen alkalom egyébként, hogy arra törekednének, hogy valamilyen formában nehezítsék ezt. Én számos alkalommal ütközöm abba a problémába  viszonylag sok írásbeli kérdést, indítványt teszek a Házban , hogy olyan válaszokat kapok, amikor arra hivatkoznak, hogy de hát miért nem megyek fel a kormany.hu-ra, ott rákattintok a nem tudom, mire, és akkor ott vannak az adatok.

Két eset szokott lenni: rákattintok és nincs olyan, amit megadnak, vagy a második, hogy rákattintok, és semmi nem jön be. Még esetleg egy harmadik lehet: rákattintok, és valami egészen más jön be, vagy olyan mennyiségű adat, amivel meg az a probléma, hogy azért nem tudja az ember feldolgozni, mert ott van, mondjuk, a hárommillió adat, amivel egy országgyűlési képviselő nem tud mit kezdeni. Eközben egyébként önök pedig lerázzák a képviselőt, hogy miért nem érti meg ez a szerencsétlen, hogy az interneten már fenn vannak ezek az adatok.

Tehát magyarul: sokféleképpen lehet ellehetetleníteni a nyilvánosságot vagy az érdeklődőt ebben a tekintetben. Nekem úgy tűnik, hogy ez egy alkalmas eszköz lehet arra, hogy szűkítsék a nyilvánosság körét és ezáltal az átláthatóságot is ezekben a kérdésekben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Mesterházy Attila képviselő úr. Soron kívül kér szót Horváth Ildikó államtitkár asszony.

DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Képviselő Asszonyok, Képviselő Urak! Köszönöm szépen a szót. Azért kértem szót, mert Kásler Miklós miniszter úrnak a jövőjével kapcsolatban többen különböző találgatásokat, feltételezéseket fogalmaztak meg. Hadd reflektáljak arra, ami a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia oka és a fontossága. Lehet, hogy önök nem érzékelik másnak, mint egy játékszernek, vagy valami olyanfajta jövőképük van vele kapcsolatban, ami egészen más, mint a miénk, de hadd osszam azt meg, hogy az elmúlt héten, szerdán itt húsz ország miniszterei, vezetői, magas szintű képviselői szakmának, politikának jelen voltak, és egyetértettek abban, hogy ez a kezdeményezés egy rendkívül fontos állomása a nemzetközi porondon is annak az onkológiai működésnek, amelyben Magyarországtól, az Országos Onkológiai Intézettől és a magyar politikai élettől azt a támogatást kapják, hogy közösen többet, jobban tudunk tenni a tudományos részében és az oktatási tevékenységek terén egyaránt.

Olyan komoly nemzetközi visszajelzést kapott ez a kezdeményezés  amelyre már most érkeznek a környező országokból azok a jelentkezések, hogy ki milyen folyamatokkal tudja ezt támogatni , ami, azt gondoljuk, hogy példa nélküli nemcsak a magyar orvoslás terén, hanem a magyar politika tekintetében is az a fajta regionális összefogás egy nagyon erős, fontos előrelépés a régiónkban, ahol erre komoly szükség van.

Visszautasítom azokat az állításokat, miszerint semmiféle program nem készült  elkészült. Elkészültek a nemzeti egészségügyi programok, ez széles szakmai közönséggel megvitatásra került  ezek között van a nemzeti rákellenes program , elkészült a nemzeti népegészségügyi program, dolgozunk vele, és azon dolgozunk, hogy ezek szellemében olyan intézkedések történjenek, amelyek előremutatóak. Azt gondolom, s meggyőződésem, hogy ehhez nemcsak hogy szükség van miniszter úrnak a helytállására, hanem arra a stratégiai gondolkodására is szükség van, ahogy érzékeli azt, hogy mikor milyen változásokat érdemes elindítani, és erre pont a Közép- és Kelet-európai Akadémia az egyik legjobb példa ebben a tekintetben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Horváth Ildikó államtitkár asszony. A következő hozzászóló Keresztes László Lóránt képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzékeltem, hogy kicsit oldódnak képviselőtársaim azután, hogy Tilki Attila képviselő úr elfáradt és elment. Azt gondolom, hogy kijelenthetjük, hogy egész konstruktív és jó minőségű vita folyt egészen addig, amíg meg nem szólalt Tilki képviselő úr. Ez volt az első olyan hozzászólás, amikor a hozzászólás idejének egyharmada konkrétan csak személyeskedésből állt, előtte mindenki, úgy érzem, hogy szakmai és jogos kritikai megjegyzéseket tett.Ahhoz a témakörhöz szeretnék hozzászólni röviden itt a salátatörvény kapcsán, amihez talán a legtöbb képviselőtársam, ez az önkormányzatok működése és az önkormányzatok eladósodottságának a kérdése. Én is sajnálom, hogy elment Hargitai képviselő úr, ő is ennek szentelte a legtöbb figyelmet. Hargitai képviselő úrnak mint a KDNP vezérszónokának volt egy olyan kijelentése, hogy nem légvárakra épül a kormány gazdaságpolitikája. Azt hiszem, hogy érdekes következményekkel járna, ha belemennénk ebbe a vitába, és mondjuk, átbeszélnénk azt, amire már utalt képviselő asszony is, hogy mégis miből állt össze a gazdasági növekedés, hogyan és milyen hatékonysággal használta fel az elmúlt időszakban a kormány az EU-s fejlesztési forrásokat, vagy éppen milyen módon torzította a magyar gazdaság szerkezetét a történelmi szinten álló korrupció, hogyan alakult ki a bérválság és ennek következtében az elvándorlás, illetve az óriási szakemberhiány, amivel szembesülünk.

Visszatérve konkrétan arra, amire utalt Hargitai képviselő úr és oly sokan mások, az önkormányzatok eladósodottságának a kérdése. Azt hiszem, hogy egyértelműen kijelenthetjük, hogy itt egy rendszerproblémáról van szó. Itt vitatkoznék Varju és Mesterházy képviselő urakkal is. Minden kritika, amit a kormány kapcsán megfogalmaztak, jogos és azzal egyetértek, de azért ki kell jelenteni, hogy a rendszerváltás óta folyamatos problémát jelent az önkormányzatok finanszírozása, és ez így volt az önök kormányzása idején is.

Azt mondta Hargitai képviselő úr, hogy ezermilliárdos adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat a kormány, de ez helytelen. Az állam gyakorlatilag egy intézkedést hozott, az állam vállalta ezt a bizonyos önkormányzati adósságot, gyakorlatilag a magyar adófizetők, államadósság lett az önkormányzati adósságból. Ez nem a kormánynak a hőstette volt. De megállapíthatjuk, hogy most már kilenc éve a Fidesz kormányoz ismét, és semmit nem tudtak kezdeni az önkormányzatok eladósodottságával.

Fölmerült Pécs. Igen, Hargitai képviselő úr baranyai, azt hiszem, hogy neki illene tudnia azt, hogy Pécs az egyik kirívó példa. Egyébként a rend kedvéért hadd mondjam el, hogy a szocialista időszak 44 milliárdos adóssággal adta át a kormányzást Pécsett, tehát 44 milliárdtól kellett megszabadítani Pécset, de valóban tíz éve volt Pécsett egy időközi polgármester-választás, és tíz év alatt Pécs körülbelül 20 milliárd forint adósságot termelt ki, ha az önkormányzati cégek adósságállományát is tekintjük. Tehát elmondhatjuk azt, hogy egy kormányoktól független rendszerproblémával szembesülünk.

Sajnos, ha megnézzük a jövő évi költségvetés tervezetét, láthatjuk, hogy ezzel a rendszerproblémával nem tud mit kezdeni a kormány, nem kíván ezzel szembenézni. És mint utaltam már a napirend előtti hozzászólásomban is arra, a probléma az, hogy mára olyan helyzetben vannak az önkormányzatok, hogy a legfontosabb kötelező feladatok ellátására sem elegendő az a forrás, amit a központi költségvetésből kapnak. És itt igazat kell adni Tilki képviselő úrnak, ő elmondta, hogy valóban van rengeteg olyan önkormányzat, amely a legfontosabb kötelező feladatai ellátása miatt adósodott el, olyan feladatokat látott el, amit el kell látni a legfontosabb közszolgáltatások tekintetében, és nagyon sok olyan település van, ahol nincs érdemi iparűzésiadó-bevétel, így kénytelenek voltak ezek a települések eladósodni. Tehát a rendszerproblémát kellene kezelni.

És ha arról beszélünk, hogy a kötelező feladatok ellátására nincs a költségvetésben forrás és nem is lesz jövőre, akkor láthatjuk azt, hogy az olyan feladatok, olyan problémák és olyan kihívások megoldására, amivel most szembesülünk, szintén nincs. Abszolút lokálisan kellene cselekedni az önkormányzatoknak a klímavédelem, az extrém időjárási hatások megoldása tekintetében. Mondjuk, például nagyon sokszor tapasztaljuk mostanában az extrém eseményeket, villámárvizeket, óriási felhőszakadásokat, és még a nagyvárosok is esélytelenek, hogy önmagukban, különböző fejlesztési források nélkül megoldják például a csapadékvíz-elvezetés problémáját.

Nincs megfelelő forrás a helyi gazdaság fejlesztésére. Nincs forrása és kiszámítható finanszírozása az önkormányzatoknak a legfontosabb közszolgáltatások ellátása kapcsán. Gondolhatunk itt a közösségi közlekedésre, akár a helyközi közlekedésre, látjuk, milyen állapotban vannak a regionálisan szétszervezett állami közlekedési cégek. Szintén forráshiány miatt elmaradt a járműpark frissítése.

De külön ki kell emelni azokat a városokat, ahol saját önkormányzati tulajdonú közlekedési cég van. Egészen extrém módon, ilyen utólagos pályáztatás útján lehet valamilyen módon a veszteségeket csökkenteni. Így, amikor arról beszéltek itt kormánypárti képviselőtársaim nagyon jogosan, hogy ne korlátozzuk az önkormányzatiságot, ne korlátozzuk az önkormányzatok működését, akkor bizony erre a megoldás az, hogy meg kell adni az önkormányzatoknak a megfelelő finanszírozást, és akkor megvalósulhat az, amire utalt Hargitai képviselő úr is, hogy ha már ilyen légbuborékok, légvárak vannak a költségvetésben, akkor legalább az önkormányzatoknak, különösen úgy, hogy az önkormányzati választásokra készülünk, ne kelljen a jövő évben légvárakra építeniük a saját költségvetésüket, ezért kell ezt a problémát megoldani. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

(21.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Keresztes László Lóránt képviselő úr. Három és fél percet hagytak Rig Lajos képviselő úrnak, Jobbik. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Nyomjad, Lajos!)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három és fél percben nagyon nehéz lesz, főleg ha a szakmához szeretnénk visszatérni, és hagyjuk a politikai lózungokat.Örülök, hogy államtitkár asszony itt van, és megpróbálta védeni a főnökét. Emlékeztetném államtitkár asszonyt is, bár ön bizonyára tudja, hogy most, a hétvégén volt a Magyar Onkológiai Társaságnak egy szimpóziuma, ahol egy onkológus szaktekintély elmondta, hogy újra kell tanulnunk az onkológiai alapjait, a kezelés alapjait, mindent. De ez az alapítvány, amit önök most át akarnak vinni a salátatörvényen, nem ezt a célt szolgálja. Ott elhangzott, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt hetekben volt egy ugyanilyen egyeztetés, hogy ott újra kell az egész gyógykezelést, gyógyszeres terápiát tanulniuk. No, arra lehet adni 500 millió forintot, hogy ezek az onkológus orvosok kimenjenek az Amerikai Egyesült Államokba, és megtanulják az új technológiát, ami nem arról szól, hogy a betegséghez adunk gyógyszert, hanem arról, hogy a rákot okozó génben megtaláljuk a hibát, és arra adjuk a gyógyszert. Ez egy új eljárás. Vagy ha azt szeretnénk, hogy az onkológiai centrumokat olyan szintre emeljük, mint az Amerikai Egyesült Államokban, és nem az alagsorban kellene ülni a citosztatikumra váró betegnek.

A másik módosítás, amihez szeretnék pár gondolatot hozzátenni, olyan, amit 22 év alatt, amit eltöltöttem az egészségügyben, én még nem tapasztaltam. Államtitkár asszony, ön egyetért azzal, hogy eddig 16 éves volt az a kor, amelytől az addiktológiai elterelés vagy a rehabilitáció során be lehetett fogadni ilyen intézménybe és próbálták a gyógykezelését, most meg 12? Egy 12 éves gyereket ön tiszta szívvel és lelkiismerettel beengedne oda, ahol 18, 24, 28 éves drogfogyasztó emberek vannak? Mit lát az a gyermek? Hogy lehet azt a gyermeket kivezetni a drog világából? Ez egy óriási súlyos probléma, és ez semmi másról nem szól, ha mindenki elgondolkodik itt a teremben, csak egyetlenegy dologról, és ez egy önbeismerés. Beismerjük azt, hogy a gyermekaddiktológiával foglalkozó szakemberek hiányoznak Magyarországról.

Mi lesz a következő lépés? Hiszen a gyermekorvosok azt mondják, hogy a gyermeket kezelje és lássa gyermekorvos. Lehet, hogy 2020-ban találkozunk egy olyan törvénymódosítással, hogy megszűnik a gyermekorvosi ellátás, és maximum szakrendelői szintre tesszük? Elképzelhető ez? Hiszen belőlük is hiány van. És adjuk oda a gyermekeket háziorvosoknak, akikből szintén hiány van? Azt gondolom, hogy nem egy jó út, amit kigondoltak, főleg ebben a két témában. Támogatható az 500 millió forint, de nem az alapítványon keresztül. Adják oda az onkológusprofesszoroknak, hogy lehetőségük legyen a külföldi tanulmányaikat itt, Magyarországon használni a magyar betegek javára, és ne egy alapítvány kezelésében legyen, amely majd osztja portfólió szerint egyes orvosok között. Én ezt támogatnám.

Az addiktológiai ellátást, hogy levigyük 16-ról 12 évre, személy szerint sem tudom támogatni, de azt gondolom, ha államtitkár asszony mélyen a lelkébe néz, még maga sem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rig Lajos képviselő úr. A következő hozzászóló Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Aggódtam is már államtitkár asszony miatt, mert annyit szidtuk a főnökét. Ilyenkor gyorsabban kell a gombot nyomni, nehogy gondja legyen belőle később a minisztériumban. De ha esetleg 2020-ban mégis Kásler úr lesz ennek az alapítványnak a vezetője, akkor jöjjön be, aztán kérjen tőlünk elnézést, jó? Mi egy kicsit nagyobb tapasztalattal rendelkezünk már ezen a területen, de ez nem az ön hibája.Azt én is nagyon támogatnám, hogy külföldön létrehozzanak ilyen alapítványt. Azt értem, hogy idejönnek húsz országból, és elmondják, hogy de jó, hogy ti ennyi pénzt költötök rá, és lehet idejönni majd konferenciára. Ez nagyon jó. Esetleg ennél már csak egy jobb van: ha valamely más ország költ erre 500 milliót, és mi megyünk oda konferenciázni.

A másik, hogy azt tetszett mondani, hogy tegyünk többet. Tegyünk többet, csak ne úgy, hogy létrehozunk egy újabb bizottságot, az nem jó megoldás. Talán ismeri ezt a viccet, hogy van egy nagy probléma, akkor gyorsan csináljunk egy újabb bizottságot. Sokkal inkább jó lenne az az irány, amit Rig Lajos képviselőtársam mondott, hogy az egyetemeknek képzésre vagy éppen továbbképzésre lehet odaadni ezt a forrást. Egészen biztosan jobban hasznosulna, mint egy új konferenciaturizmus-szervező alapítványban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, Mesterházy képviselő úr. Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, LMP.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Nem túl nagy meglepetésre én is Tilki Attila szavaira szeretnék reagálni, úri módon, nem a történet végén.A helyzet az, hogy bár Tilki képviselőtársam már nincs itt, de nem az a kérdés, hogy vane drogprobléma az ő választókerületében vagy akár az enyémben. Az én választókerületemhez teljes egészében vagy részben négy kerület tartozik, ebben benne van a VIII. és a IX. kerület is. Van drogprobléma, és ha erről egy kicsit többet akar tudni bárki a kormányoldalról, nem kell messzire mennie, kérdezzék meg a frakcióvezető urat, Kocsis Máté a VIII. kerületnek volt a polgármestere. De ha beszélnek vele, ugyan kérdezzék már meg tőle, hogy miért lehetetlenítette el a tűcsereprogramot! De ebbe most nem akarok nagyon belemenni.

Tehát leginkább azt szerettem volna látni ebben a javaslatban, hogy hol jelenik meg víziószinten legalább az iskolapszichológus. Vagy kifejezetten fiatalkorúak számára optimalizált drogrehabilitációs vagy drogprevenciós központ. De ilyet nem láttam, csak annyit láttam, hogy 12 éves gyereket felnőtt drogosok közé küldenek, és erre vonatkozott a kérdésem, mert akinek van, volt 12 éves gyereke, az pontosan tudja, hogy nem lehet őket rehabilitációs céllal odaküldeni.

Csak csendesen jegyzem meg a végén, mert az idő fogy, hogy azt végtelenül szomorúnak tartom, hogy Tilki képviselőtársam ezt tartotta problémásnak a hozzászólásomban, és nem azt, hogy Mészáros Lőrinc a közbeszerzési törvényen keresztül gazdagodott meg, és szerzett kilenc év alatt háromszázegynéhány milliárd forintot. Nem azt nehezményezte, hogy arról beszéltem, hogy a Fideszhez közeli gazdasági érdekcsoportok elfoglalták gyakorlatilag a teljes turizmust, a teljes Balaton-partot, működtetik ezt mind a saját örömükre, és ez a költségvetés még ki is szolgálja őket. Ezen kellett volna felháborodnia Tilki képviselőtársamnak, de ő azért nem háborodott fel ezen, mert tisztában van vele, hogy ez igaz. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, tisztelt Országgyűlés, hogy kíváne valaki élni még a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Banai Péter Benő jelzésére:) Banai Péter Benő államtitkár úr jelzi, hogy igen. Öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is meg kell köszönjem a benyújtott törvényjavaslat kapcsán megfogalmazott támogató gondolatokat. Pozitívnak élem meg azt, hogy nemcsak a Fidesz és a KDNP, valamint a nemzetiségi szószóló ismerte el azt, hogy a benyújtott javaslatban számos pozitív elem van, hanem az ellenzék részéről is több javaslatot támogathatónak ítéltek a hozzászóló képviselők. Ezt említve engedjék meg, hogy először két általános érvényű hozzászólást tegyek. Több hozzászóló arról beszélt, hogy a költségvetés, az adótörvények és a költségvetést megalapozó törvényjavaslat egy értékrendet, egy világképet tükröz. Nem kérdés, ez így van. Én hiszek abban, hogy egy olyan országot szeretnénk építeni, amelyben a munkát és a családot primátus övezi. Ilyen szempontból mindig is ellentét volt és ellentét lesz a kormányzati képviselők, illetve az ellenzékiek között a tekintetben, hogy ha valamely területen adókedvezményt lehet érvényesíteni, akkor azt hol tegye meg a kormányzat. A munka és a család primátusa miatt a kormány azt mondta, hogy a jövedelmet terhelő adóknál érvényesüljön az adócsökkentés. Ennek a két értékbeli kérdésnek, a munkának és a családnak az elsődlegessége tükröződik abban, hogy a személyi jövedelemadónál, ha valaki, valamely család gyermeket nevel, akkor kevesebb adót kell fizetnie.

(21.20)

Ilyen szempontból tehát mi azt a filozófiát követjük, hogy a közkiadások teljesítéséhez szükséges bevételeket elsődlegesen ne a jövedelemadókból gyűjtse be az állam, hanem a forgalmi típusú adókból. Ezért látjuk azt, hogy a munkát terhelő adóknál folyamatos a csökkenés, és a forgalmi típusú adóknál érjük el a bevételek túlnyomó részét, és helyenként valósul meg áfakulcscsökkentés.

Kritika hangzott el a turizmus áfájának a kulcscsökkentése kapcsán is. Itt el kell mondjam, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv részeként abban bízunk, hogy ez az áfakulcscsökkentés a hazai szolgáltatások árának a csökkentését is eredményezi, és ezáltal egyre többen választják a külföldi szabadidő-eltöltés helyett a magyarországi szállodákat, magyarországi szálláshelyeket, ezáltal is tudjuk erősíteni a gazdasági növekedést.

Szintén kritika hangzott el a bérlakásprogram kapcsán, és megint itt egy értékrendbeli különbség van a kormányzat és az ellenzéki frakciók között. Mi azt gondoljuk, hogy elsődlegesen tulajdonhoz kell juttatni a fiatalokat. Azok, akik családban, azok, akik gyermekekben gondolkoznak, ma sokkal több forrással rendelkeznek. Ilyen szempontból egy kormányzati segítség mellett saját tulajdonuk lehet a fiataloknak, ahelyett, hogy hosszú évekig albérletre költenék a forrásukat, egy olyan kiadást teljesítenének, ami után a saját tulajdonuk nem lesz elérhető.

A másik általános észrevétel, ami Varga-Damm Andrea képviselő asszony részéről hangzott el, maga a költségvetést megalapozó törvényjavaslat jogszerűségére vonatkozott. Mi úgy látjuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat összhangban van az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével és a hatályos szabályokkal.

Az kétségtelen tény, és magam is az első hozzászólásomban elmondtam, hogy a benyújtott javaslat olyan indítványokat tartalmaz, amelyek közvetlenül, illetve amelyek közvetve kapcsolódnak magához a költségvetés végrehajtásához. De látni kell, hogy a költségvetési törvény az a törvény, amely a gazdasági és társadalmi viszonyok legszélesebb körét befolyásolja. Éppen ezért széles körű azon indítványok sora is, amelyek a költségvetéshez kapcsolódnak, hangsúlyozom, közvetlenül és közvetve. Azt elfogadom természetesen, hogy a benyújtott indítványok egy részénél ez a kapcsolat nem közvetlen, hanem közvetett.

Ezek után engedjék meg, hogy néhány többször is említett témára reagáljak, amelyek a benyújtott megalapozó törvényjavaslatban konkrétan szerepelnek.

Az egyik kérdéskör az önkormányzati szabadság kérdésköre volt. Egyrészről tényszerűen mondhatjuk el azt, hogy 1300 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam a helyi önkormányzatoktól, illetve a megyei jogú önkormányzatoktól. Ilyen szempontból az ő mozgásterük kétségkívül jelentősen változott. Emellett én azt gondolom, hogy a finanszírozási rendszer átalakításával és a feladatok átalakításával azért jelentős változás történt a helyi önkormányzatok életében.

Keresztes Lóránt képviselő úr valahogy úgy fogalmazott, hogy továbbra is jelentős probléma az önkormányzatok gazdálkodása. Arra kell felhívjam a tisztelt képviselő úrnak, illetőleg az országgyűlési képviselőknek a figyelmét, hogy a számadatok azért ezt nem támasztják alá. Tehát ha megnézzük az önkormányzati beszámolókat, megnézzük azt, hogy milyen egyenleggel zártak az elmúlt években a helyi önkormányzatok, vagy megnézzük azt, hogy a részükre kibocsátott állampapír mennyire népszerű, megnézzük azt, hogy az önkormányzatoknak mennyi ma a betétállománya, hála istennek, azt mondhatjuk el, hogy ég és föld a különbség. Jelentem, hogy az elmúlt években az önkormányzatok rendre pozitív egyenleggel zárták az elmúlt éveket.

Kétségtelen tény, hogy van különbség önkormányzat és önkormányzat között. Éppen ezért a benyújtott költségvetési törvényjavaslatok arra fókuszáltak, hogy azoknak az önkormányzatoknak is segítsenek, amelyek önhibájukon kívül a közfeladatok ellátásához nem rendelkeznek elégséges forrásokkal. Itt azért azt is el kell mondjam, hogy hála istennek, ezeknek az önkormányzatoknak a száma jelentősen csökken, hiszen abból a gazdasági növekedésből, amelyet az elmúlt években láttunk, és ami az Európai Unió átlagát jelentősen meghaladta, azért a helyi önkormányzatok is részesülnek, hiszen a helyi önkormányzatok saját bevételeinek a legnagyobb része a helyiiparűzésiadó-bevétel.

Ami az önkormányzati szabadságot illeti, ismétlem, azon túl, hogy szerintem a szabadság egyik alaprésze a pénzügyi jellegű szabadság, én azt gondolom, hogy a most beterjesztett szabályok is a kellő szabadságot az önkormányzatok számára biztosítják. Ezen szabadság része az, hogy az önkormányzatokhoz hasonlóan, az önkormányzati tulajdonú cégeknél is a kis összegű hitelfelvétel kormányzati engedély nélkül valósulhat meg. Ennek a szabadságnak a része az, hogy ha egy önkormányzatnak van hitelfelvételi engedélye, mindössze átstrukturálja a hitel felvételét, akkor ezt majd megteheti az eddigi eljárás nélkül is.

Potocskáné képviselő asszony kérdésére válaszul engedjék meg, hogy idézzem a benyújtott törvényjavaslatot. Képviselő asszony arra kérdezett rá, hogy az önkormányzati tulajdonú ingóságokat hogyan lehet átadni. A törvényjavaslat normaszövege úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet a helyi önkormányzat a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti”.

Itt tehát két lényeges kritériumról van szó, amikor a kormányzat javaslatot tesz a szabályozás módosítására. 1. A kötelező feladatokat el kell látni. 2. A helyi önkormányzat rendeletben határozza meg, hogy mi az az értékhatár, ahol az adminisztráció csökkentése érdekében például egy díszpolgári cím átadásakor nem kell a képviselő-testület szavazata arról, hogy egy könyvet, egy vázát vagy valamely más tárgyat az adott személy megkapjon. De természetesen, amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy ezt a jogot továbbra is magánál tartja, akkor az önkormányzatnak megvan ehhez a joga. Tehát azt gondolom, hogy a beterjesztett javaslat a szabadságot e tekintetben sem korlátozza.

Egy dolog van, ahol fölmerül ez, hogy érdemese az önkormányzatok gazdálkodásánál további szabályokat meghatározni, akár úgy, hogy egyesek ezt a szabadság korlátozásának minősíthessék. Engedjék meg, hogy itt visszakanyarodjak arra a gondolatra, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy még egyszer ilyen mértékű eladósodásra sem az állam tekintetében, sem az állam részét képező önkormányzatok tekintetében ne kerülhessen sor.

A hatályos szabály arról szól, hogy egy helyi önkormányzat működési célra nullszaldós gazdálkodást kell hogy folytasson. Fejlesztési célra kaphat hitelt, ha a pénzügyi mutatója ezt lehetővé teszi. Ezen rendelkezés módosítására irányul a tisztelt Országgyűlés előtt lévő gazdasági stabilitási törvény módosítása, amely taxatíve meghatározza, hogy a kormány mely esetekben tagadhatja meg az önkormányzat kérését.

A beterjesztett javaslat 83. §-át érdemes szó szerint megnézni, mik a feltételek a kormányzati engedélyhez: az önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitást kell létrehozni; olyan hitelről van szó, amelyet az önkormányzat képes megvalósítani; és amely létrehozott beruházás a későbbiekben is fenntartható. Ez az utóbbi feltétel kerül be most a törvényjavaslatba. Én azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy a felelős módon történő önkormányzati gazdálkodás a jövőben a hitelfelvételnél érvényesülni tudjon.

Céginformáció. Engedjék meg, hogy először is elismételjem azt, amit a vita elején elmondtam. A benyújtott javaslat célja az, hogy az ingyenes céginformációt valóban csak tájékozódási célból vehessék igénybe az érdeklődők, ami havonta 5-10 alkalommal történhetne meg. A cégadatokba és a cégiratokba való személyes betekintés azonban a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál továbbra is ingyenes marad.

Két dolgot engedjenek meg kiegészítésképp. Az első. Itt van a kezemben az európai uniós jogszabály, irányelv, ami meghatározza, hogy milyen információkat kell biztosítani. Ez az EU 2017/1132-es irányelve. Konkrétan a 19. cikk szól arról, hogy milyen információkat kell biztosítani. Ennek a kormányzat maradéktalanul megfelel, és a jövőben is meg kíván felelni.

A másik dolog viszont, hogy akkor miért kerül sor erre a változtatásra. Azért, mert itt vannak az adatok a kezünkben, amikből egyértelműen látszódik, hogy vannak olyan cégek, amelyek üzletet csinálnak ebből a tevékenységből, amelyek az adatokat olyan mértékben, olyan mennyiségben kérik le, és kötnek le erőforrásokat, amelyeket az adófizetők pénzéből finanszírozunk, amely, azt gondolom, hogy nem biztos, hogy a jövőben megengedhető.

(21.30)

Több cég adatbázisokat épít fel ezekből az ingyenesen elérhető információkból, cégadatokból, és ezeket továbbértékesíti. Itt vannak az adatok, vannak olyan cégek, akik naponta több száz, váltott e-mail-címekről több ezer információt kérnek le. Tehát azok a cégek, akik naponta több százas nagyságrendben töltenek le tárolt cégkivonatot, feltehetően saját üzleti érdekükből csinálják. Ingyenesen, közpénzből finanszírozott módon szerzik meg ezeket az információkat és adják tovább. Ennek szeretne a kormányzat gátat szabni.

Ami a falugondnoki rendszert illeti, azt gondolom, hogy ez az a pont a benyújtott törvényjavaslatban, bízom abban, sok más pont mellett, amelyben nagyjából konszenzus van a tekintetben, hogy célszerű a falugondnoki rendszert kiterjeszteni. Azt el szeretném mondani, hogy ez az indítvány nemcsak a lélekszámot növeli, amely lélekszám alatt a falugondnoki rendszer elérhető, hanem a hamarosan vitára kerülő költségvetésitörvény-javaslatban a fajlagos finanszírozás emelésére is javaslatot tesz a kormányzat.

Miért van erre szükség? Igen, mert ahogy Korózs képviselő úr is mondta, kistelepüléseken látszódik egy elnéptelenedés, számos kistelepülésen olyanok a demográfiai folyamatok, amelyeket tudunk, és bizony sokan hál’ istennek a bővülő munkalehetőséget máshol próbálják megtalálni. A „hál’ isten” jelző a bővülő munkalehetőségre vonatkozott, és nem arra, hogy sok kistelepülés kiürül.

Mit tud tenni a kormányzat erre a problémára válaszul? Először is az elnéptelenedéssel kell foglalkozni. Tehát nem kérdés az, hogy ezen aspektusból is mennyire fontos, hogy a családvédelmi akcióterv sikeres legyen, a többi, gyermekek születését célzó intézkedés sikeres legyen, és akkor a kistelepüléseken is egészségesebb lehet a korfa. Ezen túl ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a kormány elindított egy „Magyar falu” programot, amely pont ezen kistelepüléseknél is lehetővé teszi azt, hogy az otthonteremtés az eddigiekhez képest jóval nagyobb forrásokból kerülhessen megvalósításra, lehetővé teszi azt, hogy helyi érdekű fejlesztések legyenek finanszírozva, és lehetővé teszi azt, hogy az úthálózat is javuljon. Erre a célra, a „Magyar falu” program folytatására a 2019-es év után a 2020-as költségvetésitörvény-javaslatban is jelentős forrásokat szán a kormányzat.

Ami a drogproblémát illeti, engedjék meg, hogy felolvassam a benyújtott törvényjavaslat indoklását. Azt gondolom, hogy egy sajnálatos negatív folyamatra adott válaszról beszélünk, amikor arról beszélünk, hogy a fiatal emberek között 16 évről le kell szállítani 12 éves korra azt az ellátást, amely az illető fiatalok drogfüggőségét kívánja orvosolni. Arról lehet vitatkozni, hogy a problémára mi a jó megoldás, de azt gondolom, azt kritika alá vonni, hogy a kormányzat reagál arra, hogy sajnos vannak 16 év alatti fiatalok, akik a dizájnerdrogok áldozatai, és erre javaslatot tesz, ezt kritizálni, ebben, megmondom őszintén, némi meglepetéssel hallottam az észrevételeket. Az más dolog, hogy természetesen az adott intézmények eltérő terápiát választanak, noha nem vagyok szakember, de azt gondolom, eltérő terápiát választanak egy 13 éves fiatal és egy 60 éves drogfüggő között. No, de kérem szépen, a benyújtott törvényjavaslat a fő számot illeti, az intézkedés végrehajtása nem kell hogy törvényben szerepeljen. Tisztelettel azt kérem az Országgyűléstől, hogy ezt a szándékot lássa.

Arról nem is beszélek, hogy nyilván az lenne a legjobb, ha a fiatalok nem drogoznának. Mikor nem fognak drogozni? Ha olyan családban vannak, amelynek van perspektívája, ahol van munkalehetőség, ahol a jövedelmek növekednek, ahol a fiatalokról gondoskodnak, nemcsak otthon van meg a vállalás, hanem azok a fiatalok egy olyan közegben nőnek föl, ahol kiskoruktól biztosítva van a bölcsődei ellátás, kiskoruktól biztosítva van az óvodai ellátás és az iskolai ellátás. Tehát kérem, hogy ezt a tágabb aspektust is mérlegeljék, amikor a javaslatról döntenek.

Végül engedjék meg, hogy a többször említett otthonápolási kérdésre reagáljak. Ezt Varju László képviselő úr kiemelte, és felidézte az egy évvel ezelőtti beszélgetéseket, megbeszéléseket, vitákat. Ugyanazt tudom elmondani, mint egy évvel ezelőtt: a kormányzat igenis fordít forrásokat az otthonápolási tevékenységet végző személyek élethelyzetének javítására. Azon természetesen mindig lehet vitatkozni, hogy célszerű-e, szükségese nagyobb forrásokat erre a célra szánni, és ezt egy jó vitának tartom, de kérem, azt ne vitassák el a kormányzattól és az Országgyűlés kormánypárti frakcióitól, hogy erre a problémára is a költségvetés stabilitása megőrzése mellett igyekezett erőforrásokat fordítani.

Tényszerűen hadd mondjam el, hogy egyrészről bevezetésre került a gyermekek otthongondozási díja, amely a gyermekeket ápolók részére nyújt havi 100 ezer forint összegű ellátást. Ezenkívül ez az ellátás folyamatosan fog növekedni úgy, hogy 2022-re eléri az akkori minimálbér összegét, a 2020-as költségvetési törvényjavaslatban úgy számolunk, hogy ennek az ellátásnak az összege 24 százalékkal, közel 124 ezer forintra növekszik.

Képviselő úr azt mondta, hogy ne feledkezzünk el a többi otthongondozási díjban részesülő személyről sem. Jelentenem kell, hogy a kormány rájuk is gondolt. Először is föl kell idézzem, hogy 2014. január 1-jétől került bevezetésre a kiemelt otthonápolási díj, ennek 80 százalékkal magasabb az összege, mint az alapellátás. Az emelt összegű ápolási díj, ami pedig 50 százalékkal magasabb az alapnál, az 15 százalékkal emelkedett. 2017. január 1-jével 5 százalékos általános emelés volt ezen kategóriákban is, 2018. január 1-jétől ismét egy 5 százalékos emelés, 2019 januárjától pedig 15 százalékos emelés valósult meg. Amennyiben képviselő úr, illetőleg az otthonápolási díj növeléséért síkra szállók fontosnak tartják ezen ellátás növelését, akkor kérem, támogassák a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, hiszen ebben 5 százalékos emelés szerepel az otthonápolási díjban részesülők tekintetében.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Bízom abban, hogy a későbbiekben ezen javaslat, a benyújtott költségvetést megalapozó törvényjavaslat elfogadásra kerül, és a számos feladatunk közül néhány területen, jó néhány területen sikerül előrelépést elérni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   227   227-266   267-268      Ülésnap adatai