Felszólalás adatai

Felszólalások:   29-37   37-58   59-76      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mivel kettőperces felszólalási lehetőséggel senki nem kívánt élni, most további képviselői felszólalásokra van lehetőség. Kérdezem, kíván-e élni valaki ezzel a lehetőséggel. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Mivel további felszólalásra nem jelentkezett senki, ezért az általános vitát lezárom. Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, kíván-e reagálni. (Dr. Rétvári Bence jelzésére:) Államtitkár úr jelzi, nem kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7700. számon a parlamenti informatika hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János úrnak, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkárnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtásával a kormány célja, hogy további segítséget nyújtson az otthonteremtésben, és védelmet biztosítson a Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő családok számára. A programnak köszönhetően összesen több mint 150 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozástól. A kormány által kezdeményezett és az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő, a NET-programban részt vevő bérlők rendkívül kedvező feltételek mellett kapják vissza a bankok által korábban elvett otthonaikat. A Nemzeti Eszközkezelő érintett ügyfelei idén tavasszal tehettek nyilatkozatot annak érdekében, hogy újra tulajdonosaivá váljanak korábbi ingatlanaiknak.

A sikeres intézkedés keretében a mintegy 32 500-ból 31 900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza. Az állam által biztosított rendkívül kedvezményes visszavásárlási feltételeknek köszönhetően közülük mintegy 28 500 család részletfizetés útján vagy egy összegben vissza kívánja vásárolni a bankok által korábban elvett otthonát.

(10.30)

A most benyújtott javaslat lehetőséget biztosít azok számára, akik bár megfeleltek a törvényi követelményeknek és feltételeknek, határidőn belül nem küldtek visszajelzést a felajánlásra, hogy ők újra nyilatkozatot tegyenek. Ez a teljes ügyfélkörnek ugyan csak 2 százalékát, de ezzel együtt mintegy 650 családot érint, így a most előterjesztett módosítás alapján előttük újra megnyílt a nyilatkozás lehetősége.

A magyar családok kiemelt védelme érdekében a benyújtott törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy jelentős segítséget nyújt azok számára, akik kedvezményes részletvásárlás útján válnak az ingatlan tulajdonosává, ugyanakkor esetleges más jellegű tartozásuk miatt fennáll a végrehajtás kockázata. A törvénymódosítás alapján esetükben a tulajdonjog bejegyzésétől számított három éven belül ingatlanra vonatkozó végrehajtást nem lehet lefolytatni a visszakapott ingatlanra.

A törvénymódosítás kiterjed azokra is, akik korábban ugyan arról nyilatkoztak, hogy egy összegben vásárolják vissza ingatlanukat, de ezt a megadott határidőig mégsem tudták teljesíteni. Ők részletfizetéssel törleszthetik az ingatlan vételárát.

A Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, eddigi működtetése során is kizárólag egy cél vezérelt bennünket: a magyar családok védelme. A jelenlegi törvénymódosítás egy újabb bizonyíték arra, hogy a kormány senkit nem hagy magára, elősegítjük, hogy lehetőség szerint mindenki saját otthonában élhessen, és azt hosszú távon meg is tarthassa.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a fentiekben bemutatott rendelkezései által további segítséget nyújt a NET-programban részt vevő családoknak, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján a T/7700. számú törvényjavaslatot megvitatni és a javaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával összefüggő törvények módosításáról szóló T/7700. számú törvényjavaslat célja, hogy további segítséget nyújthasson az otthonteremtésben, és védelmet biztosítson a Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő családok számára. Ahogy azt minden bizonnyal önök is pontosan tudják, a NET-program azon ügyfelei, akik megfeleltek a törvényi előírásoknak, idén tavasszal tehettek nyilatkozatot annak érdekében, hogy újra tulajdonosaivá válhassanak korábbi ingatlanjaiknak. A sikeres intézkedés keretében a mintegy 32 500-ból 31 900 család volt az, vagyis az érintettek 98 százaléka, aki élt ezzel a lehetőséggel, és visszajelzést küldött. Az állam által biztosított rendkívül kedvezményes visszavásárlási feltételeknek köszönhetően közülük is közel 28 500 család volt, aki egy összegben vagy részletfizetés útján kívánta, kívánja visszavásárolni korábbi otthonát, ingatlanát. Egyébként a programnak köszönhetően összesen több mint 150 ezer ember menekülhetett meg a többmilliós hiteltartozástól. További intézkedésként pedig a kormány számukra lehetővé tette azt is, hogy rendkívül kedvező feltételek mellett visszakaphassák a bankok által korábban tőlük elvett otthonaikat, ingatlanjaikat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha visszatekintünk a 2010-es kormányváltás utáni évekre, arra az időszakra, akkor érdemes felidézni, hogy eredetileg még 2011-ben a Fidesz-KDNP-kormány és a Bankszövetség által bejelentett otthonvédelmi akcióterv pontjai között szerepelt a szociálisan legrászorultabb hiteladósok lakásának megvásárlása érdekében az úgynevezett Nemzeti Eszközkezelő felállítása. A program indulásától 2019. augusztus 31-ig ingatlanvásárlásra és beruházásra több mint 141 milliárd forint költségvetési forrás felhasználásával 37 017 darab ingatlant vásárolt meg a Nemzeti Eszközkezelő, ezzel mintegy 155 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozásától úgy, hogy továbbra is a saját otthonában, a saját ingatlanában maradhatott és élhetett családjával.

A NET-program nemzetközileg is egyedülálló és különleges állami otthonvédő intézkedés, hiszen általa a szociálisan hátrányos helyzetben lévő hiteladósok, illetőleg zálogkötelezettek el tudták kerülni, hogy a zálogjoggal terhelt ingatlanuk végrehajtási eljárásba vagy azon kívül a zálogjogosult által kényszerértékesítésre kerüljön, illetve hogy a kilakoltatás elrendelése megtörténjen.

Az utóbbi években az is jól látható, hogy a kormány a gazdasági növekedés és költségvetési stabilitás megteremtése mellett számos, a családok és az állampolgárok teherviselő képességét, munkavállalási lehetőségét javító, azt segítő és erősítő intézkedést foganatosított. A NET-program segítségével, valamint az elmúlt években a gazdaság teljesítményének növekedésével, a munkaerőpiaci helyzet javulásával a bérlők többségének helyzete stabilizálódott, így újból képesek lehetnek arra, hogy maguk gondoskodjanak az ingatlanuk teljes körű karbantartásáról, fenntartásáról. Ennek megfelelően a következő lépés a tulajdonosi felelősség erősítése volt, a bérlők korábbi tulajdonát képező ingatlanok visszaszerzési lehetőségének kibővítése útján.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar családok kiemelt védelme érdekében a benyújtott törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy a jogszabályi módosítás jelentős segítséget nyújtson azok számára, akik kedvezményes részletvásárlás útján válnak az ingatlan tulajdonosává, ugyanakkor esetleges más jellegű tartozásuk miatt fennáll a végrehajtás kockázata. A törvénymódosítás alapján esetükben a tulajdonjog bejegyzésétől számított három éven belül nem lehet végrehajtási eljárást lefolytatni a visszakapott ingatlanra.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyúttal lehetőséget biztosít azok számára is, akik bár megfeleltek a feltételeknek, de határidőn belül nem küldtek visszajelzést a felajánlásra.

A jelenlegi törvénymódosítással most őnekik lehetőségük van arra, hogy ismét nyilatkozatot tegyenek. Ez a teljes ügyfélkörnek egyébként körülbelül 2 százalékát teszi ki, ami durván 650 családot jelent.

Ezeken felül a törvénymódosítás kiterjed azokra is, akik korábban ugyan nyilatkoztak arról, hogy egy összegben vásárolják vissza ingatlanukat, de ezt a megadott határidőig mégsem tudják teljesíteni. Ezzel a módosítással ők most arra kapnak lehetőséget, hogy a részletvételi konstrukció keretében fizethessék meg a vételárat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy az általam elmondottakból is látszik, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslattal a kormány további segítséget kíván nyújtani az otthonteremtésben, és újabb könnyítéseket, lehetőséget, illetve védelmet kíván biztosítani a Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő családok számára.

Azt gondolom, éppen ezen tények miatt a jogszabály-módosítás jó lelkiismerettel támogatható intézkedés, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! 2011. május 30-án a Fidesz-KDNP-kormány által bejelentett otthonvédelmi akcióterv pontjai között szerepelt a szociálisan legrászorultabb adósok lakásának megvásárlása érdekében a Nemzeti Eszközkezelő felállítása. A program indulásától 2019. augusztus 31-ig ingatlanvásárlásra és beruházásra mintegy 141 milliárd forint költségvetési forrás felhasználásával 37 017 darab ingatlant vásárolt meg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., ezzel mintegy 155 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozásától úgy, hogy továbbra is az otthonában maradhatott. A NET-program segítségével, valamint az elmúlt években a gazdaság teljesítményének a növekedésével, a munkaerőpiaci helyzet javulásával a bérlők többségének helyzete stabilizálódott, így újból képesek lehetnek arra, hogy maguk gondoskodjanak az ingatlanuk karbantartásáról, fenntartásáról. Ennek megfelelően a következő lépés a tulajdonosi felelősség erősítése volt a bérlők korábbi tulajdona visszaszerzése lehetőségének a kibővítése útján, ezzel a megoldással a bérlők visszaszerezhetik a korábbi ingatlanuk tulajdonjogát.

A 2019. január 1-jén hatályba lépett törvény és a rendelet alapján 2019-ben a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok eladói, a NET fizetési kötelezettségeinek eleget tévő bérlői az alábbi kedvezményes konstrukció keretében vásárolhatták, vásárolhatják vissza az ingatlanaikat az államtól: egy egyösszegű, ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés megkötésével, illetve egy egyoldalú, részletvételre irányuló, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat megtételével, amely esetben a tulajdonjog 2019. október 1-jével a törvény erejénél fogva keletkezett, keletkezik.

(10.40)

A törvény alapján a NET Zrt. bérlői az ingatlanok megvásárlása helyett dönthettek bérleti jogviszonyuk fenntartása mellett is. A felsorolt intézkedések eredményeképpen a nyilatkozatok a vártnál jelentősen nagyobb számban érkeztek vissza, az érintettek 98 százaléka küldte vissza, mint ahogyan azt hallottuk, ezeket a nyilatkozatokat.

Az egy összegben történő adásvételi szerződések megkötése folyamatosan zajlik, várhatóan még az idén 4500 szerződés kerül megkötésre, jövő év elején pedig körülbelül 1500 darab. Részletvétel következtében 2019. október 1-jétől több mint 18 ezer ingatlan esetében lett tulajdonos a korábbi bérlő, január 1-jétől pedig körülbelül 2500 ingatlan kerülhet vissza az eredeti tulajdonosához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan hallottuk, ennek az előterjesztett törvényjavaslatnak a célja, hogy az további segítséget tudjon nyújtani az otthonteremtésben, és további védelmet jelentsen, és biztosítson a Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő családok számára. A NET-program azon ügyfelei, akik megfeleltek a törvényi előírásoknak, idén tavasszal nyilatkozhattak annak érdekében, hogy ők újra tulajdonosaivá váljanak a korábbi ingatlanuknak. Ennek a sikeres intézkedésnek a keretében a mintegy 32 500-ból 31 900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza: az állam által biztosított, rendkívül kedvezményes visszavásárlási feltételeknek köszönhetően közülük közel 28 500 család egy összegben vagy részletfizetés útján kívánja tehát visszavásárolni a bankok által korábban elvett otthonát.

A javaslat tehát lehetőséget biztosít azok számára, akik bár megfeleltek a feltételeknek, határidőn belül nem küldtek visszajelzést a felajánlásra, újabb lehetőséget biztosít, hogy újra nyilatkozatot tegyenek. Ez a teljes ügyfélkör 2 százalékát, mintegy 650 családot érint, ők a mostani törvénymódosítás alapján újra tudnak majd nyilatkozni.

A törvénymódosítás kiterjed azokra is, akik korábban ugyan arról nyilatkoztak, hogy egy összegben vásárolják vissza az ingatlanukat, de ezt a megadott határidőig mégsem tudják teljesíteni. Ők a részletvételi konstrukció keretében fizethetik meg a vételárat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondoljuk a KDNP részéről, hogy ez a törvényjavaslat kiemelten a családokat segíti, és támogatja, és a magyar családok kiemelt védelme érdekében ez a benyújtott törvényjavaslat még egy fontos elemet is tartalmaz: jelentős segítséget nyújt azok számára, akik kedvezményes részletvásárlás útján válnak az ingatlan tulajdonosává. Ugyanakkor, ha esetleg más tartozásuk miatt fennáll a végrehajtás kockázata, a törvénymódosítás alapján esetükben a tulajdonjog bejegyzésétől számított három éven belül az ingatlanra vonatkozó végrehajtást nem lehet lefolytatni.

Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat, ez a javaslat mindenképpen szolgálja az érintett családok érdekeit, ezért a KDNP azt támogatja, és erre kérünk minden más frakciót, illetve képviselőtársunkat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt elmondhatjuk, hogy Magyarország egyik legnagyobb problémája a lakhatási válság, és ha statisztikákat nézünk, akkor azt is látjuk, hogy ez nemcsak a fiatalokat érinti, hanem azokat a családokat is, akik bármilyen formában hitelt vettek fel azzal kapcsolatban, hogy lakáshoz juthassanak. Ha megnézzük az elmúlt évek kormányzati politikáját és kommunikációját, hogy hogyan tudtak segíteni azokon a családokon, akik, mondjuk, bedőlt hitellel rendelkeztek, akkor folyamatosan azt láttuk a Parlament falai között, hogy a kormánypárt részéről kommunikálnak valamifajta sikert, mi meg, mondjuk, az ellenzék részéről a kritikáinkat. Az eszközkezelő felállításával is azért, elmondhatjuk, hogy nagyon sok kritikával éltünk az elmúlt években: hogy sikeresen működött-e ez a program vagy nem sikeresen, amennyit költöttek rá, milliárdokat, az visszahozta-e azt a fajta támogatást a családok részére, amit meg kellett volna adni. Én azt gondolom, hogy ha családbarát kormányzásról beszélünk a kormányzat részéről, akkor nagyon fontos lenne, hogy ez tettekben is úgy nyilvánuljon meg, hogy tényleges segítséget nyújt azoknak a családoknak, akik mondjuk, elveszítették a hitelük miatt a lakásukat.

Nagyon sok kritikával éltünk, amikor az első intézkedéseket megtették a bedőlt hitelesek számára, hogy különbséget tettek azok között, akik az első intézkedésben, mondjuk, sokkal kedvezőbb feltételek között szabadulhattak meg a devizahitelektől, és persze kritikával illettük azt a kormányzati intézkedést is, amikor forintra váltották át a családok a hitelüket. Több esetben, nagyon-nagyon sok esetben, több tízezer esetben fordult az elő, hogy hiába forintosították a hitelüket, hiába törlesztettek, mondjuk, hosszú éveken keresztül, egy sokkal magasabb adósságállományt kaptak a nyakukba a magyar családok, mint ami előtte megvolt.

Azt láthatjuk, hogy a kormányzati intézkedések nem hozták meg azt a sikert, amit ígértek a családok számára, és folyamatosan módosítani kell ezeket a törvényeket. Ez a javaslat is arról szól, hozzáteszem teljesen pozitívan, hogy még annak a néhány családnak, több száz családnak tudjunk segíteni, akik nem nyilatkoztak arról, hogy kívánnak-e élni azzal a törvény adta lehetőségükkel, hogy visszavásárolják a lakásukat.

De hozzá kell tennem persze: természetesen a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja ezt a javaslatot, mert minden olyan segítséget és törvénymódosítást, ami segít a bedőlt hiteleseknek  meg arra tesznek kezdeményezést, hogy visszaszerezhessék a lakásukat , támogatni fogjuk. De arról is beszélni kell, hogy nem minden annyira fényes, mint ahogyan kommunikálják. Azért azt látjuk, hogy 2019 harmadik negyedévében közel 1100 alkalommal intézkedtek a hatóságok, amelyek közül a legnagyobb arányt a vélhetően bedőlt hitelekhez köthető árverés utáni birtokbaadás adta, ami az 1700-at közelíti meg. Ez azt jelenti, hogy soha nem látott mértékben zajlik Magyarországon a családok kilakoltatása.

Azért is üdvözölendő az az első intézkedés az új főpolgármestertől, hogy azonnal leállíttatta Budapesten a kilakoltatásokat. Folyamatosan jeleztük a kormány számára, hogy nem az a megoldás, hogy ezeket a családokat utcára rakjuk. És még itt egy fél mondatot engedjenek meg nekem: többször tettünk írásbeli kérdést, én is személyesen arról, hogy szeretném azt megtudni, hogy azoktól a családoktól, akiket kilakoltattak, hány gyermeket vettek el. Hány gyermek került állami gondozásba csak azért, mert kilakoltatás útján olyan helyzetbe hozta a kormány a családokat, hogy ezeknek a családoknak nem lehetett más megoldása, csak az, hogy az állam beavatkozott, és ezeket a gyermekeket állami gondozásba vették? Sajnos, a mai napig nem tudunk erre választ kapni. Rétvári Bence államtitkár úr folyamatosan azt mondja, hogy erre meglévő adatuk nincsen. Tudnunk kellene, mert ez az egyik legszomorúbb dolog, és a legszomorúbb következménye ezeknek a bedőlt hiteleknek, hogy ezek a családok szét vannak szakítva, és ezek a gyermekek olyan körülmények közé kerülnek, amit szerintem egyikünk sem kívánhat.

(10.50)

Ráadásul azt is el kell mondanunk, hogy minden „kormányzati segítség” ellenére még mindig több százezer olyan családról beszélünk, aki folyamatos tartozást görget maga előtt, folyamatosan annak a veszélynek van kitéve, hogy nem fogja tudni tovább fizetni a hitelét, és bármikor előfordulhat az, hogy elveszítheti az otthonát, utcára kerül, és a leglehetetlenebb helyzetbe kerül az egész családja.

Még egyszer ismétlem, természetesen meg fogjuk szavazni ezt a módosítást, csak arra kérjük a kormányzatot, mivel megint belépünk egy olyan időszakba, amikor elkezdődik a fagyos időjárás, hogy adjon meg minden segítséget azoknak a családoknak, akik semmilyen pozitív intézkedést nem tudtak igénybe venni, és ne engedje meg, hogy ezeket a borzalmas számokat el tudjuk itt, a Parlament falai között mondani, hogy csak azért kerülnek utcára emberek, azért kerülnek utcára családok, mert valamilyen úton-módon ezekhez a kommunikációs segítségekhez nem jutottak hozzá. Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat leginkább azért vet föl kérdéseket, mert úgy látjuk, hogy ennek a problémának a kezelésében a kormány még mindig a rövid távú, azonnali, egyszeri akciókban hisz, tehát nem rendszert épít. Nem rendszert épít abban az értelemben sem  erről képviselő asszony beszélt az imént , hogy ez a lakásukban veszélyeztetett emberek egy bizonyos körét érinti, nagyon sok más embert meg nem érint. De abban az értelemben sem látszik a rendszerszerűség, hogy ismét egy határidős egyedi akcióban akarják ezt a dolgot megoldani, ahelyett, hogy olyan megoldás születne  s én erre biztatnám a kormányt , hogy gondolkozzon el azon, hogy szülessen egy állandó megoldás arra, hogy az eszközkezelőbe be is kerüljenek lakások egyik oldalról folyamatosan, működjön ez a fajta mentőöv, mert ugyan a devizahitel ma kevésbé probléma, de egy sor más olyan ok van, ami miatt otthontalanság fenyeget családokat, más oldalról pedig legyen egy olyan típusú rendszere ennek a dolognak, amelyben hosszabb távon is kiszámítható módon adott esetben bizonyos feltételekkel nyilatkozhatnak a lakásokban bent élő, ma bérlői státuszban élő emberek a megvásárlásról. Magyarán szólva, azt hiszem, talán az a szemléletbeli különbség a kormányjavaslat és köztünk, hogy miközben ezzel a konkrét javaslattal nekünk nincs problémánk, mert olyan irányba vezet, amelyik könnyíti ma az eszközkezelőben kezelésében lévő lakásokban élő emberek helyzetét, de mi azt szeretnénk, hogyha születne egy hosszabb távon is kiszámítható megoldás arra, hogy az eszközkezelő hogyan válik részévé annak a típusú közös gondolkodásnak, amelyik remélhetően most az önkormányzatok jelentős részében is sokkal intenzívebben megindul. Mert a kilakoltatási tilalom önmagában nem a lakásválság megoldása, az alapfeltétele annak, hogy a lakásválságról egyáltalán érdemben lehessen beszélni.

Mi abban bízunk, hogy az új önkormányzati vezetések  és remélhetőleg nem csak az ellenzékiek  komolyan elgondolkoznak azon, hogy milyen hosszú távú lépéseket tudnak tenni a kilakoltatások ellen a lakhatási válság kezelése érdekében, és ebben álláspontunk szerint hosszabb távon is van szerepe a Nemzeti Eszközkezelőnek vagy egy hasonló intézménynek. De akkor erről úgy kellene elgondolkozni, hogy egyébként mit akarunk kezdeni ezzel, hogyan kívánjuk működtetni ezt a rendszert, akár arról az oldalról, hogy hogyan vesz meg lakásokat vagy szerez meg lakásokat az eszközkezelő, akár úgy, hogy hogyan adja aztán ezt vissza a lakóknak, amikor lehetővé teszi ezt az anyagi helyzet javulása.

Ezzel kapcsolatban még azt szeretném nagyon röviden megemlíteni, hogy azért úgy tűnik, mégiscsak van vagy volt valami probléma magával a törvényjavaslattal is. Emlékeztetek arra, hogy a törvényjavaslat vitájában többen hiányoltuk a megfelelő egyeztetést, előkészítést. Nagyon sürgős volt, hozzáteszem, ezt nem bántásként mondom, mert értem, hogy sürgős volt, hiszen egy élethelyzetet akart kezelni a kormány, de azért persze osztogatni is akart újabb két választás előtt sürgősen. Tehát nagyon sürgős volt, jól lehet látni, hogy egy csomó mindent talán nem megfelelőképpen sikerült elvarrni az akkori törvényhozás során, talán a tájékoztatás sem volt megfelelő, vagy a feltételek nem voltak eléggé világosak, hiszen nem kellett volna ide visszahozni a törvényjavaslatot kevesebb mint egy év után, ha az a rendszer jól működne, vagy igazán jól működne.

Végül hadd osszam meg azt a fajta aggodalmat, hogy ugyanakkor vannak olyan emberek, akik bent élnek ezekben a lakásokban, akik éppen azért nem veszik meg a lakást, mert a sikerpropagandából nem tudnak lakást vásárolni, ezért aztán őket nem érte el ez az állítólagos, rendkívül széles körű gazdasági fellendülés. Számukra viszont a megemelt bérek kifizetése komoly gondot okozhat, és nagyon nem szeretném, ha megélnénk azt, hogy a Nemzeti Eszközkezelő lakásaiból kell családokat kilakoltatni.

Tehát ez a lába is hiányzik ennek a rendszernek, amelyik megvédi ezeket a családokat akkor, ha egyébként egy rossz szociális helyzet, akár egy betegség miatt nem képesek finanszírozni még a jelenlegi béreket sem. Ide is kell egy biztonsági szelep, egy biztonsági háló ebbe a rendszerbe. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Tordai Bence képviselő úr, a Párbeszéd képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót, képviselő úr.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Kevesen látták azt a jelenetet, amikor tegnap Orbán Viktor hevesen bólogatott Szabó Timea felszólalása alatt, éppen akkor, amikor a Párbeszéd egyik társelnöke elmondta itt az Országgyűlésben, hogy a Párbeszéd másik társelnöke, Karácsony Gergely kilakoltatási tilalmat vezet be a fővárosban, mint ahogy egyébként bevezetett Zuglóban is. Zugló volt az a kerület, ahol megvalósult az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma, Zugló volt az a kerület, ahol Karácsony Gergely vezetése alatt sikerült megelőzni a családok hajléktalanná válását. S amikor ezeket az eredményeket sorolta tegnap Szabó Timea, akkor Orbán Viktor bólogatott és azt mondta, hogy nagyon helyes. Én csak azt nem értem, hogy ha ennyire helyesli a kilakoltatások leállítását, a családok hajléktalanná válásának megelőzését, akkor az elmúlt kilenc évben miért nem láttunk tőle, miért nem láttunk a Fidesz-KDNP-kormánytól ilyen értelmű politikai intézkedéseket. Október 17-én, a szegénység elleni küzdelem világnapján például be lehetett volna számolni arról, hogy mit tett Orbán Viktor és kormánya 2010 óta a családok hajléktalanná válásának megakadályozásáért, mit tett az ellen, hogy 50-60 ezer család került család utcára az elmúlt közel egy évtizedben, vagy éppenséggel mit tesznek azért, hogy az a lakásszegénység, ami Magyarországon ma az emberek negyedét érinti, az, hogy rossz minőségű, túlzsúfolt, egészségtelen lakásokban élnek, ez a lakásszegénység végre mérséklődjön, vagy ideális esetben fel is számoljuk. Az, hogy gyerekek élnek mélyszegénységben nem megfelelő lakásviszonyok között, szerintem Magyarország szégyene. De úgy látszik, hogy a fényes teljesítményt nyújtó gazdasági kormányzás eredményeképpen valahogy mégsem jutnak erre a területre százmilliárdok, valahogy mégis kizárólag stadionok épülnek és nem olyan bérlakások, amelyek a rászoruló családoknak vagy éppen az életkezdés előtt álló fiataloknak adnának lehetőséget arra, hogy akár önálló tulajdon, akár lakásbérlés útján megfelelő otthont teremtsenek maguknak. Úgy látszik, hogy amikor az év végén szét kell osztani a költségvetésimaradvány-összegeket, akkor mindig az egyházak, amelyek már nem is kérik ezeket a pénzeket és nem tudnak mit kezdeni vele, mindig a fociklubok és mindig a határon túli magyar szervezetek, mint a Fidesz kliensei kapják ezeket a tíz- és százmilliárdos összegeket.

Érdekes módon a Nemzeti Eszközkezelő sem került megfelelően feltőkésítésre. Néhány tízezer családra terjed ki mindössze a fennhatósága, az a kompetencia, amennyit ő segíteni tud. Fontos és jó intézmény az eszközkezelő, félreértés ne essék, a Párbeszéd támogatta mindvégig az eszközkezelő létrehozását, és többször javasoltuk, hogy a költségvetési forrásai a sokszorosára növekedjenek. A Fideszben erre nem volt fogadókészség, úgy látszik, nem volt törekvés arra, hogy valóban megoldást nyújtsanak a nyomorgó, egészségtelen lakásokban élő családok gondjaira.

(11.00)

Nincs törekvés arra, hogy megállítsák azt a kivándorlást, amelynek az egyik legfőbb oka, hogy a magyar fiatalok, ha nem kapnak megfelelő szülői segítséget, egyszerűen nem tudnak önálló lakáshoz jutni. Ma Budapest számos kerületében  és nem a luxusingatlanokban  az egymillió forintot közelíti az új lakások négyzetméterára. Tehát ha egy fiatal pár vállalna egy-két-három gyereket, és szeretne ehhez egy 60-80 négyzetméteres lakást megszerezni, akkor, igen, 60-80 millió forintot kellene valahonnan előteremteniük. Lehet, hogy ez önöknek aprópénz, mert látjuk, hogy a Borkai Zsolt-féle Fidesz évente több száz millió vagy több milliárd forint közpénzt vesz ki és tesz el a saját zsebébe (Böröcz László: Kispesten!), de a munkából élő magyar fiataloknak ezek a tízmilliós nagyságrendű összegek egyszerűen előteremthetetlenek.

A Fidesz egész lakhatási politikája teljes zsákutca. Egyrészt hagyták elszabadulni az árakat, olyan ingatlanbuborékot fújnak, amely azt eredményezi, hogy nem tudnak lakástulajdont szerezni a fiatalok, sőt igazából senki a felső tízezren kívül, másrészt pedig egy olyan gazdasági lufit fújtak, ami egyszer ki fog pukkadni, és akkor aztán majd megint indul a jajveszékelés. Én értem, hogy maguk ki tudják fizetni az új lakások akár kétmilliós négyzetméterárát is a luxuslakóparkjaikban, mert annyi közpénzt lopnak, de higgyék el, hogy a 150 ezer forintos nettó mediánbérből élő magyar dolgozók ezt nem tudják maguknak megengedni. Különösen nem tudják megengedni maguknak azok, akik munkaerőpiaci problémákkal küzdenek, hogy így fogalmazzak; értsd: olyan területeken, településeken élnek, ahol egyszerűen nincs piaci kereslet az ő munkájukra, és vagy végletes szegénységben tengődnek, vagy a közmunkaprogram keretében próbálnak valamiféle jövedelemre szert tenni.

Önök lemondtak a társadalom nagy részéről, lemondtak a lakáspolitikában úgy, ahogy a társadalompolitikájuk többi részében. A Párbeszéd zöld baloldali pártként egyértelműen kiáll a lakhatás mint alapvető jog mellett. Azt gondoljuk, hogy a lakáspiac nem lehet ugyanolyan piac, mint bármi más egy szabadversenyes kapitalizmusban, azt gondoljuk, hogy mindenkinek joga van a megfelelő lakásviszonyokhoz, és igen, az államnak mint az állampolgárok közösségének a felelőssége, hogy ennek a lehetőségét megteremtse mindenki számára. Mindenki számára, mert mindenki számít, nemcsak a felső tízezer, vagy nemcsak a felső százezer vagy egymillió, akiknek van esélye az önök által kifundált hitelkonstrukciókban megvásárolni a lakásukat, és nemcsak azok a százezrek, akik képesek akár befektetési célú lakásvásárlást finanszírozni az önök által kifundált CSOK és hasonló programokból, hanem elsősorban azok, akik nem tudják elkezdni az önálló életüket, vagy nem tudják maguk és gyermekeik számára a megfelelő lakáskörülményeket biztosítani.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ebben a helyzetben, ebben a lakhatási válságban ez a kozmetikai intézkedés igazából semmit nem ér. Oké, néhány családnak jelent könnyebbséget, ezért nem fogjuk a Párbeszéd részéről ezt ellenezni természetesen, de elvárjuk és követeljük a kormánypárti többségtől, hogy támogassák azokat a javaslatokat, amelyeket a költségvetéshez nyújtottunk be, vagy amelyeket általában a lakhatási válság felszámolása érdekében alkottunk meg. Vagy álljanak elő saját javaslattal, mégiscsak önöknek vannak minisztériumaik, önöknek van korlátlan közpénzforrásuk arra, hogy a szakmai koncepciós anyagokat elkészítsék és megvalósítsák. A költségvetésben van erre forrás. Ha, mondjuk, nem támogatnák a multikat százmilliárdokkal, kétszer annyival, mint az önök által multibérencnek nevezett baloldali kormányok, vagy ha nem támogatnák a hagymázas stadionépítési terveiket, a „lopakodó olimpia” programot, azaz a LOP-t, tehát ha bevezetik a LOP-stopot, akkor megint csak százmilliárdok szabadulnak fel, ha nem hordják szét a közpénzeket, hanem arra fordítják, amire egyébként például az Európai Unió is szánta ezeket, a lakásállomány minőségének javítására vagy éppen bérlakásprogramok finanszírozására, akkor ezt a lakhatási válságot meg lehetne oldani.

Ez a kérdés, hogy önök kozmetikázzák a meglévő, teljesen elégtelen intézkedéseiket, vagy hajlandóak-e arra, hogy tényleg megoldást nyújtsanak, olyan megoldást, amely minden magyar családnak biztosítja a lakhatáshoz való jogot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. A következő felszólaló a Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előttünk fekszik egy csomag, amivel egy alapvetően elbarmolt, elrontott devizahiteles rendezés utótüneteit igyekszik kezelgetni a kormány, tehát egy aszpirint ad a haldoklónak gyakorlatilag, és én ennek az aszpirinnek az átadását támogatni fogom. (Nacsa Lőrinc és dr. Zsigmond Barna Pál felé fordulva:) Hiába vigyorognak kormánypárti képviselőtársaim, támogatni fogom ezt a javaslatot, de nagyon-nagyon messze áll ez attól, hogy bármiféle megoldást nyújtson a devizakárosultak, a hitelkárosultak számára, akiket önök, más korábbi kormányokkal megegyező módon, szervezetten engedtek kifosztani.Miről beszélünk? A Nemzeti Eszközkezelő tekintetében kinek próbál most a kormány további kedvezményt nyújtani, még egyszer mondom, általam támogatott módon? Olyan embereknek próbálja ezt a kedvezményt nyújtani, akik jellemzően felvettek 8-10 millió forintot, aztán érkezett a kereskedelmi bank, és pár év után ebből a 8-10 milliós tartozásból jó eséllyel 25-35 millió forint közötti tartozásösszeg lett a nem szélsőséges esetekben, tehát akkor, amikor a végrehajtó nem trükközött tetten érhető módon, és amikor semmilyen egyéb visszásságot nem találtunk. Ha ezt faluhelyen csinálnák, akkor uzsorázásért az ezt elkövetőt bizony elvinnék, a vádlottak padjára kerülne. Ha kereskedelmi bank csinálja, akkor ez nem történik meg, mert a magyar állam, a magyar közjegyzői kar, a politikai vezetés, a felügyelet és nagyon sok egyéb közület felelőssége tetten érhető egy brutális összejátszás képében. Hogy egy példát kiemeljek, a közjegyzők jó része a törvénynél fogva vállalja, hogy megvizsgálja azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek az általuk aláírt papír mögött állnak. No, most ilyen vizsgálat Magyarországon tudtommal, tudtunkkal nem történt. Iparszerűen történt a hitelfelvételeket követő papíraláírás, iparszerűen írtak alá olyan papírokat autóhitel-szerződések több mint 70 százalékánál, ahol nem szerepelt a konkrét tartozásösszeg mindkét érintett deviza nemében. Tehát olyan alapvető hiányosságokkal ment át a rendszeren ez az őrület, amire reagálni kellett volna az akkori felügyeletnek, politikai vezetésnek, mindenki másnak. Ez nem történt meg.

Ezeket az embereket utána a végrehajtók egy jó része úgy kezdte húzni-vonni, hogy az egy európai nemzetállamhoz egész egyszerűen méltatlan. Már térült követelések miatt követeltek újra és lakoltattak ki embereket, olyan is volt, hogy két végrehajtó banda zaklatta ugyanazt a magyar családot. Mi ezeket a történeteket idehoztuk önöknek a parlament elé. Közöny, apátia és az előzőhöz hasonló röhögcsélés, ez volt az önök reakciója. Hány alkalommal volt olyan, hogy itt elmondtam konkrétan egy miniszternek vagy egy kormánypárti vezetőnek, hogy ekkor és ekkor, itt és itt kilakoltatásra számítsanak, mi ott leszünk, mert civilek hívtak minket, és igyekszünk a jogszerűség medrébe visszaterelni a jogszerűtlen folyamatokat, és önökkel egyetlen árva alkalommal sem találkoztunk?! A benti röhögcsélés és a csordaszellem megy! Amikor kinn kéne lenni a terepen, akkor önök láthatatlanok, nincsenek ott, és asszisztáltak ahhoz a merénylethez, amely kapcsán most egy szépségtapaszt benyújtanak ide, amit, még egyszer mondom, én támogatni fogok, a frakciónk támogatni fog. De ne merészeljenek átfogó megoldásról beszélni ebben a Házban, mert stabilak, masszívak ezek a falak, a tető is, de ne merészeljék azt mondani, hogy önök átfogó módon kezelték a hitelkárosultak elképesztő kálváriáját, azt a katasztrofális helyzetet! Az önök által családok évének nevezett évben több mint ezer magyar családot dobtak ki a saját otthonából anélkül, hogy az elhelyezésükről bárki gondoskodott volna.

Egészen elképesztő példák jönnek szembe. Értem én, hogy valamennyire mindannyian véleménybuborékban vagyunk, én is, mindannyian, hiszen a saját frakciónk, politikai közösségünk, szimpatizánsi körünk álláspontja, Facebook-kommentjei, véleményei rajzanak vissza felénk, ezek vannak többségben, és sokszor ez bizony a valóságérzékelést torzíthatja, ha nem figyelünk. De a hitelkárosultak kálváriája egy viszonylag egyszerű matematikával megfogható képlet. Van a bajban lévő családok száma, a megtörtént kilakoltatások száma, és igen, ahogy képviselőtársaim említették, a családjukból kiragadott gyermekek száma, itt vita van közöttünk, hiszen a konkrét adatok kevéssé tetten érhetők. Ezen számok alapján én azt mondom, hogy amíg százával, ezrével évente előfordulnak ilyen események, addig egyetlen kormány sem mondhatja azt, hogy ő ezt a problémát rendezte.

Elmondom, hogy az én elképzeléseim szerint hogyan lehetne rendezni ezt az egészet. Először is, meg kellene fogni a bűnözőket, akik kifosztották a magyar embereket és annyi vádlottak padját ácsolni, hogy mindannyian elférjenek oda, mert most nem férnének el egy átlagos méretű tárgyalóteremben. Aztán ezeket az úgynevezett hiteleket megfogni, a felvétel napjának árfolyamán forintosítani, kizárva az összes pénzügyi szemfényvesztést és csalást ebből a rendszerből.

(11.10)

Ha felvételkori árfolyamon forintosítottunk, akkor pedig meg lehet vizsgálni, hogy a károsultak adott esetben mennyivel többet fizettek vissza az indokoltnál, mint ami valós, igazi piaci folyamatok, tisztességes klíma mellett indokolt lett volna, s ezután elkezdhetünk vitatkozni, hölgyeim és uraim, arról a kártérítésről, ami az érintett polgároknak jár, nem pedig a nemzeti eszközkezelős szépségtapaszt beállítani egy óriási vívmányként, mert nem az.

Egy fontos lépés, amit egyébként támogatok, hogy később az eszközkezelőhöz csatlakozott személyek számára is a visszavásárlási lehetőség megnyíljon. De értelmezzék a szót, ezek az emberek vissza kell hogy vásárolják azt a saját ingatlanukat, amit nagyon sok esetben nem létező, manipulált, trükközött, szabálytalanságokkal tarkított, állítólagos tartozások miatt vesztettek el olyan végrehajtói visszaélések mellett, amit csak az önök végrehajtói rendszere tudott engedni, mert egy normális európai országban ilyen nem fordulhatott volna elő, és való igaz, átfogó lakhatási válságot kell kezelni.

Benyújtottam a múlt héten, emlékeim szerint, egy javaslatot a parlament elé arról, hogy azonnal rendeljék el a kilakoltatási moratóriumot. Ezt a kormány tudja, jellemzően saját hatáskörében megtenni, ellenzéki képviselők kevéssé. Az a tiszteletteljes kérésem, hogy támogassák ezt a javaslatot, mert látszik, hogy óriási vita van közöttünk a megoldás mikéntjét illetően, de amíg mi vitatkozunk, magyar családokat dobnak az utcára most is, ezekben az időkben is.

Üdvözlöm az ellenzék fővárosi javaslatát, ami arról szól, hogy egy elhelyezés nélküli kilakoltatásokra vonatkozó tilalmat akar bevezetni, ugyanakkor ne hallgassuk el a teljes igazságot, ez egyáltalán nem vonatkozik a hitelkárosultak széles bázisára. Nagyon helyesen, az önkormányzati lakások tekintetében igyekszik valamifajta gátat szabni az őrületnek, és én ezt támogatom, de nem várható tőle teljes körű megoldás, mert az egész országot érintő, rendszerszintű, itt közösen elfogadott megoldás tudja csak elejét venni annak, hogy a devizahiteles ügyekből eredő tartozások miatt emberek tömegeit lakoltassák ki. Ez márpedig egy szociális katasztrófahelyzet. Ezt eltagadni, ezzel kapcsolatban azt mondani egy eszközkezelős, kozmetikai jellegű javaslatnál, hogy ez rendszerszintű megoldást ad, egyszerű nettó hazugság, és az a kérésem, hogy ehhez ne asszisztáljanak kormánypárti képviselőtársaim.

Tudják önök is nagyon jól, hogy mekkora problémáról beszélünk, önöket is megkeresik ezek az emberek fogadóórán, e-maileken keresztül, és nem fogják elhinni, amikor azt mondják, hogy önök elszámoltatták a bankokat, mert ez nem igaz. Szimpla, nettó hazugság, azért, mert a banki ágazati különadót önök nem hajlandók visszaemelni az eredeti szintre, a hitelintézeti járadékot nem hajlandók visszavezetni, és folyamatosan keresik az érintett pénzintézetek kényét-kedvét még olyan pénzügyi időszakokban is, amikor 600 milliárd forint fölötti a nettó elért profitjuk, és amit zsebre tudnak tenni egy olyan politikai, gazdasági és szabályozási környezetben, ahol ezek a rekordok nem feltétlen jelentkezhetnének, ha az érintettek, tehát az ügyfelek egy része nem lett volna kifosztás áldozata. Éppen ezért kérem önöket, hogy az átfogó lakhatási válság kezelésén is gondolkozzanak el.

Mi támogatjuk ezt a javaslatot, de szeretnénk látni egy Airbnb-t szabályozó csomagot, egy új társasházi törvényt, ahol az együttélés feltételeit kicsit újrakódolja, definiálja az a Magyarország, amelynek ez az érintett törvénye leragadt 20 évvel ezelőtt, amikor még nem volt Airbnb, nem voltak közösségimédiás megoldások, és a közösségi oldalakon sem lehetett lakhatási kérdéseket megoldani. Hiányzik egy átfogó panelprogram harmadsorban, hiszen számtalan honfitársunk vagy kényszerűen, vagy választása folytán ilyen környezetben él, s átfogó programmal nem találkozhat. Hiányzik az előtakarékossági rész, hiszen az ltp-k állami támogatását ez a kormányzat kinyírta, tehát egy átlagos magyar fiatal ma igen nehezen tud lakás célra takarékoskodni, és a CSOK tekintetében is azért bőven lenne még itt módosítanivaló. Jellemzően a hitelek felől én a támogatások irányába módosítanám ezt a rendszert, de ha ezt így csomagként tudjuk megfogni és egészként kezelni, akkor tudjuk elkerülni, hogy a Nemzeti Eszközkezelőhöz hasonló konstrukciókra egyáltalán szükség legyen.

S azt is szeretném elmondani önöknek, hogy persze, mi támogatjuk ezt a javaslatot, mi sem természetesebb, de ha bármikor ezt valódi megoldásnak kívánják beállítani, akkor velünk találkoznak, itt leszünk, számíthatnak a vitákra. Ez önöket nem fogja megijeszteni, ugyanakkor az igazi férfipróba szerintem az, hogy a jogszerűtlen kilakoltatásokon valaki megjelenik-e, avagy sem.

Tehát az a tiszteletteljes kérésem, hogy a következő ilyen eseményekre kísérjenek el bennünket, menjünk oda együtt, s ha bármely kormánypárti képviselőtársat atrocitás érné, én fogom megvédeni ettől, mert ha valaki ott van a terepen, és igyekszik segíteni, azt becsülni kell, csak végre jussunk el oda, hogy a magyar parlament szereplői közül mindenkit érdekel az, amiről vitatkozunk, és megnézi a két saját szemével a terepen.

Ugyanolyan a fontos a határt védő kerítés megtekintése és a migrációs krízis között élni, ott nagyon sok személyes tapasztalatot szereztünk, ez is szolgálta azt, hogy itt helyesen tudjunk döntéseket hozni, gombot nyomni, de ugyanígy igenis elvárható az, hogy egy budapesti vagy egy Pest megyei helyszínen minden most itt ülő képviselő egyszer a tiszteletét tegye, és meggyőződjön arról, hogy jogszerűtlen folyamatokat tűr meg a jelenlegi jogrendszer. Ez tarthatatlan, ez nem maradhat így, ez egy katasztrófahelyzet, amihez egyikünk sem asszisztálhat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk, most van lehetőség kétperces felszólalásokra. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Akkor megyünk tovább a gombnyomással bejelentkezett felszólalásokra. Az MSZP képviselőcsoportjából Mesterházy Attila képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez a devizahiteles probléma súlyosbította a lakással kapcsolatos gondokat Magyarországon, és erről sokan részletesen szóltak is már, én maradnék inkább konkrétan ennél a devizahiteles problémánál, és nem boncolgatnám az ehhez kötődő egyéb más problémákat. Államtitkár úrnak a figyelmébe ajánlanám, hogy néhány sorral ön mögött ült vagy állt a Magyar Nemzeti Bank elnöke meg az alelnöke, aki több alkalommal az általam föltett kérdésre úgy válaszolt, hogy Magyarországon nincsen devizahiteles probléma, és nem is értik, hogy miért vekengünk mi ennyit ezen a problémán, hiszen a kormány már megoldotta ezt a problémát. Aztán miután ezt elmondta, utána bejelentette a kormány, hogy létrehozzák az eszközkezelőt, majd utána megint megkérdeztem, akkor megint elmondta, hogy nincs ilyen probléma, s akkor utána bejelentették ezt a programot, hogy visszavásárolhatják a lakásukat, most meg a határidőt akarjuk tologatni.

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy láthatón van devizahiteles probléma Magyarországon, láthatón és érezhetően a családoknak komoly gondot okoz a mai napig is ez a probléma, ami előállt, és az én megítélésem, a mi megítélésünk szerint a kormány nem kezelte helyesen ezt a problémát. Valóban toldozgattak-foldozgattak, ez az eszközkezelő is tulajdonképpen olyan, minthogyha egy nyílt törésre egy sebtapaszt akarnának tenni. Valóban átfogó, alapvető változtatást kellett volna törvényi szinten eszközölni ahhoz, hogy ezt a problémát megfelelően kezelhesse a kormány.

Mi azt javasoltuk, hogy legyen egy banki általános elszámoltatás, hiszen abból lehet látni azt, hogy ki mivel tartozik egyáltalán, hiszen én is azt látom, hogy ez az eszközkezelő keretében tett javaslat tulajdonképpen ahhoz hasonlít, mint amikor már valaki megvette a lakását, de még egyszer megveheti most a kormány jóvoltából, hiszen ezek a családok már kifizették a lakásuk árát, csak mivel nem tudtuk megállapítani, hogy hányszorosát fizették már vissza, mert nem volt banki elszámoltatás, ebből kifolyólag lehet ezt a javaslatot előhozni, hogy akkor újra és újra megvehetik a lakásukat azok, akik ezt már többször megtették.

Tehát magyarul, nagyon fontos lenne, államtitkár úr, egy banki elszámoltatás, hogy lássuk, hogy ki miért felelős és hogyan. Az is világos, és ezt elismerte a Nemzeti Bank alelnöke  ugyan nem itt a parlamentben, de egy konferencián , hogy teljesen világos  azt hiszem, valahogy így fogalmazott , hogy nem volt korrekt és kielégítő a tájékoztatása a bankoknak a hitelt felvevők irányában. Márpedig, ha nem volt korrekt és tisztességes a tájékoztatás, akkor ezek a szerződések egyébként semmisnek minősülnének minden tisztességes jogállamban, és akkor teljesen más helyzete lenne természetesen a szerződésszegőnek, azaz a banknak.

A másik, államtitkár úr, hogy arra is hadd szólítsam fel újra a kormányt, hogy mondják föl az EBRD-vel megkötött megállapodásukat. Ez a megállapodás volt az, amelyik garantálja azt a magyar kormány részéről, hogy semmilyen olyan intézkedést nem hoznak, ami a magyar bankszektor számára káros, vagy a profitjukat csökkenti. Ezt azért fontos hangsúlyozni, magyarra le sem fordították ezt a szerződést, nehogy többen el tudják adott esetben olvasni, de ami a lényege ennek, hogy maguk teljes mértékben a bankok oldalára álltak, maguk a bankokat képviselik az adósokkal szemben, a magyar emberekkel, a magyar családokkal szemben, és ez legalább akkora bűn, mint nem elvégezni a banki elszámoltatást. Tehát magyarul, ezt az EBRD-szerződést, továbbra is azt követeljük, hogy mondja föl a kormány, és igenis ne védje vagy ne tekintse érinthetetlennek a magyar bankszektort ezen megállapodás alapján.

(11.20)

Arról már volt szó, én is csak egy mondat erejéig emlékeznék meg róla, hogy önök sokszor beszélnek arról, hogy önök családbarát kormány  való igaz, hogy úgy lenne helyes ez a mondás, hogy sajátcsalád-barát kormány. De ettől függetlenül, ha már családbarát kormánynak címkézik magukat, akkor azt kell mondjam, hogy azzal kellett volna kezdeniük, amikor ilyen családvédelmi akciótervet indítanak, hogy a gyermekes családokat nem lehet kilakoltatni, és ez természetesen csak a szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk. Azon az úton haladni kéne tovább, amire több képviselőtársam az ellenzékből már tett javaslatot, hiszen akkor lehetne ezt a problémát megnyugtató módon kezelni.

Tehát összességében, ahogy Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam is mondta, az MSZP frakciója természetesen támogatja ezt a javaslatot. Mi minden olyan javaslatot támogattunk, amely akár egyetlenegy családnak is segít vagy valamilyenfajta megoldást ad a devizahiteles csapdából való kilábalásra, de még egyszer hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ez pusztán egy sebtapasz, igazából átfogó, komplex megoldásra lenne még mindig szükség, és arra, hogy önök végre a magyar családok, a magyar emberek mellé álljanak, ne pedig a bankok oldalára. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Volner János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

VOLNER JÁNOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kezdem, amit még egyetlen párt képviselője el nem mondott itt előttem a vezérszónoki körben és azon kívül sem, hogy Horvátország mintájára Magyarországon is meg kellene semmisíteni a devizahiteles szerződéseket, ahol megtörtént a forintra váltás, ott pedig ennek szellemében utólag is el kellene járni.Drámai a helyzet az adósoknál, és ennek a drámai helyzetnek az egyik lehetséges, utólagos, valóban pótszernek tekinthető megoldását jelenti a Nemzeti Eszközkezelő intézménye. Ugyanazt javaslom, amit itt előttem többen is megtettek, ki kellene bővíteni az eszközkezelő tevékenységét, több pénz kellene bele, fel kellene tőkésíteni az eszközkezelőt, hogy sokkal több emberen, sokkal több családon lehessen ilyen módon is segíteni.

Amire szeretném felhívni a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy nem kis részben a Magyar Nemzeti Bank tőkeinjekciót juttatott a kereskedelmi bankszektor részére 2010-et követően, ennek a tőkeinjekciónak az volt a célja, hogy javítsa a bankok hitelezési képességét. És amikor az eszközkezelőt megcsinálja a kormány, akkor gyakorlatilag nem szívességet tesz a devizaadósoknak, hölgyeim és uraim! A bankok hitelportfóliójának minősége minden magyar állampolgár jól felfogott érdeke Magyarországon, és ezt a hitelportfóliót javítja az, ha az egyébként bedőlt hiteleket valaki más átveszi és őket kezeli.

Miért is fontos ez? Az összefüggéseit kell látni ennek a kérdésnek. Ha egy kereskedelmi banknál bedől egy hitel  tessék elolvasni a hitelintézeti törvényt, erről tárgyaltunk itt a Házban, voltam is ennek a törvénynek vezérszónoka , akkor a bankok részére tartalékképzési kötelezettséget ír elő a törvény, magyarul a bankok a saját tőkéjük egy részét kénytelenek félretenni annak érdekében, hogy a bedőlt hiteleket ilyen módon bebiztosítsák egy esetleges gazdasági nehézség, bankcsőd, gazdasági válság esetére.

Azért tartom nagyon fontosnak ezt elmondani, mert amikor a bankok hasonló helyzetbe kerülnek, és tömegesen dőlnek be a hiteleik, akkor sokkal jobb lenne átterelni a Nemzeti Eszközkezelőbe ezeket a bedőlt hiteleket, és nem úgy eljárni, mint ahogy jelenleg láthatjuk. Ugyanis mi történik? A bedőlt hiteleket tömegesen, csomagban vásárolják meg a különböző követeléskezelő cégek  egy közgazdász és egy jogász szükséges egy követeléskezelő cég megalapításához, 30 millió forintos tőke és 30 millió forintos biztosítás , és ezeket a tömegesen megvásárolt hiteleket azért adják el áron alul a bankok ezeknek a követeléskezelőknek, hogy a tartalékképzés ne terhelje a saját tőkéjüket. Magyarul mi történik? Nagyon sokszor a követeléskezelő olcsóbban vásárolja meg a lakást  nem a piaci árnál, mert annál jóval olcsóbban vásárolja meg , mint amennyit egyébként az ügyfél fizetne érte, ha lenne rá lehetősége, de a bank nem állapodik meg vele, mert csomagban értékesíti ezeket a követeléseket a követeléskezelők részére. Abszurd a rendszer, hölgyeim és uraim! Abszurd a rendszer. Ezért fordul elő az, ha most figyelemmel kísérik a történéseket, hogy a követeléskezelőktől aztán áron alul lehet ingatlanokhoz jutni, sokszor egészen nevetséges összegekért. Megvannak persze az árverési szabályok, hogy az első, második, harmadik árverésen hány százalékát kell hogy elérje az ingatlan felbecsült értékének az az összeg, amennyiért el lehet vinni, és sokszor bizony azt látjuk, hogy áron alul ma is hozzá lehet jutni ezekhez az ingatlanokhoz.

Hadd ejtsek szót arról, hogy milyen döbbenetes emberi válságot okoz ez az egész helyzet, ami itt Magyarországon kialakult. Jó néhány devizahitelessel vagyok kapcsolatban, az egyikük N. Mária. Reményeim szerint  és itt most kérem az újságírókat, ha egyáltalán figyelemmel kísérik a mai parlamenti közvetítést, hogy keressenek meg, mert szeretném őket összekötni a hölggyel. Ez az N. Mária nevű hölgy egy iskolában takarítónőként dolgozik  bármikor készséggel áll egyébként a kamerák elé , jelenleg az iskola orvosi rendelőjének az ágyán alszik, ugyanis hajléktalan lett. Hölgyeim és uraim, tudják, hogy lett hajléktalan? Úgy, hogy van egy K. Csaba nevű önálló bírósági végrehajtó, egy igazi gazember, akinek már rég börtönben lenne a helye, és akivel találkoztam egy korábbi ügyben. Megállapította a bíróság jogerősen, hogy ez az ember egy adott ügytípusban, az önálló bírósági végrehajtókra vonatkozó jogszabályokat megszegve járt el annak érdekében, hogy az egyébként az ingatlanra szemet vető ember részére átjátszhassa az ingatlant, magyarul törvénysértést követett el. És utána ugyanezzel a pasassal találkozom egy teljesen másik ügyben, amikor az iskolai takarítóként dolgozó hölgyet ugyanezzel a jogszabálysértéssel teszi az utcára, ugyanazzal a törvénytelenséggel szabadítja meg idézőjelesen a saját lakásától, mint amit korábban elkövetett. Ezek az emberek gyakorlatilag szakmányban bűnöznek önálló bírósági végrehajtóként, mert a jogszabályalkotó, azaz a mi közösségünk, hölgyeim és uraim, itt az Országgyűlésben, nem gondoskodott arról, hogy ezeket az embereket bárki is ellenőrizze. Találkoztam olyan üggyel, amikor az egyik végrehajtó írta a másik végrehajtónak, hogy a követelés kielégítésre került, ezért azt kéri, hogy ne vonja tovább ennek az adott embernek a fizetését, mert a követelés kielégítésre került. Gyakorlatilag bűncselekményekről van szó, hölgyeim és uraim, amit ezek az emberek elkövetnek!

De ha már Németh Mária  bocsánat! N. Mária  példáját felhoztam önöknek  és még egyszer kérem azt, hogy jelentkezzenek a sajtó részéről, be fog mutatkozni a hölgy, és arccal, névvel vállalni fogja ezt az interjút , akkor hadd mondjam el azt is, hogy mekkora problémák vannak a közjegyzői intézménnyel kapcsolatban. A hölgynek ahhoz, hogy ebben az ügyben el tudja indítani a jogszabályok alapján a szükséges eljárást a bíróságon, ki kellett hogy kérje a közjegyzőtől az összes papírt. Két alkalommal lepattintotta az egyik közjegyző itt, a belvárosban azzal, hogy ő nem adja ki a papírt, mert ő már ezt egyszer megkapta, meg amúgy se. Odamentem országgyűlési képviselőként a harmadik alkalommal, és megpróbálja a közjegyző a szemem láttára lebeszélni ezt az embert, aki egyébként fizetne a papírok másolatáért, természetesen úgy, ahogy azt a törvény előírja, és megpróbálják lepattintani azzal, hogy ők nem adják oda neki ezeket a papírokat.

Egyszerűen olyan maffia alakult ki a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók és egyes, a bajba került emberek ingatlanjaira áhítozó, gyakorlatilag lakásmaffia között, hogy az valami elképesztő. Rendszerszinten működnek ezek az ügyek. És ha nem megyek oda, és nem vagyok erőszakos, és nem veszem elő az országgyűlési képviselői igazolványomat, akkor ez az ember még most sem kapja meg a papírokat, nemes egyszerűséggel elzavarják onnan. Azért, mert ez egy egyszerű ember, takarítóként dolgozik egy iskolában, bármit meg lehet vele tenni? Hajléktalant lehet belőle csinálni, csak így?

Hölgyeim és uraim, így működik jelenleg a rendszer. Mélyen felháborító és mélyen megrázó, ha valaki ebbe belegondol. Ezeket az embereket  a közjegyzőket sem, az önálló bírósági végrehajtókat sem  érdemben nem ellenőrzi senki. Ezeknél az ügyeknél semmiféle felülvizsgálatra nincs lehetőség. A közjegyző döntése a járásbíróság döntésével megegyező hatályú a közjegyzői törvény szerint. Akkor, amikor megnéznek egy ilyen embert, mi történik a fizetésével? Egyszerűen elveszi az önálló bírósági végrehajtó a maradék jövedelmének a létfenntartáson felüli részét is, és egy árva vasat nem tud ügyvédre költeni.

(11.30)

Ami a felháborodásom alapja, az az, hogy hajléktalanná tesznek egy ilyen embert, az iskolában, ahol takarítónőként dolgozik, kénytelen az egészségügyi szoba ágyán aludni, ahol kegyelemből megengedik neki azt, hogy ott lakjon, hogy ne az utcán éljen, és ne onnan menjen reggelenként takarítani, és ehhez képest azt látjuk, hogy még a pénze sem áll rendelkezésre ahhoz, hogy lefolytassa a szükséges jogszabályi eljárást. Csak abban bízhat, hogy 21 ezer forintért egy megállapítási keresetbe belefér, és ezt a bíróság is így gondolja, és nem pedig az ügy 6 százalékát kell neki letennie illetékként, abban bízhat, hogy ezzel a 21 ezer forinttal megússza, de nagyon sokszor az ügyek 6 százalékát kérik, mert nem fogadják el megállapítási keresetként a bíróságok ezeknél az ügyeknél a döntést.

Hölgyeim és Uraim! Ez maga a dráma, főleg ha az ember testközelből lát ilyet. Én tehát tisztelettel arra kérem a kormányt, hogy egyrészt bővítse ki az eszközkezelő mozgásterét, tőkésítse fel ezt az intézményt, és garantálja jó néhány évre előre a működését. Mindannyiunk közös érdeke, a hitelintézeti szektornak is az az érdeke, hogy a hitelintézeti portfólió minősége javuljon. Az eszközkezelő ehhez remek lehetőséget nyújt.

A második: nagyon fontos gondoskodni arról, hogy a követeléskezelő cégekhez ne kerülhessen át akár csomagban, akár önállóan a bankok hitelintézeti bedőlt portfóliójából ingatlan áron alul, megfelelő érték alatt ne lehessen eladni ezeket az ingatlanokat.

A harmadik: ellenőrizni kell mind a közjegyzőket, mind az önálló bírósági végrehajtókat, egy jogi felügyelet szükséges föléjük, mert azoknak az embereknek, akik jelenleg ebben a rendkívül problémás helyzetben vannak, nagyon sokszor nincs pénzük arra, hogy ügyvédet fogadjanak.

És végül, de nem utolsósorban az utolsó pont: tisztelettel arra kérem a kormányt, fontolják meg azt, hogy egy meghatározott összeget, akár egymillió forintot a kerek számok kedvéért határozzanak meg az ügyfelek részére olyan összegként, amit nem vehet el tőlük az önálló bírósági végrehajtó, hogy tudják folytatni a jogi eljárásokat, mert enélkül tömegesen úgy fognak az utcára kerülni, hogy egyébként menthetőek lennének, de még a bírósági illetékek fizetésére, az ügyvédi munkadíjak fizetésére sem lesz pénzük.

Tehát tisztelettel arra kérem a kormányt, az emberiesség és a célszerűség szempontjait is figyelembe véve fontolja meg és fogadja el a javaslataimat. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a vitát. Ismételt felszólalásra Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel kormánypárti képviselőkből nem sikerül kicsiholni a reakció vagy a felszólalás szándékát, tehát megint elhazudnak egy vitát, és majd a zárszóban az egyik tisztelt államtitkár úr nyilván reagál számunkra, szeretném ezt a zárszót előkészíteni néhány konkrét kérdéssel, amire ha van kész válasz, akkor nyilván megtisztelnek bennünket ezzel, ha nem kapunk rá konkrét választ, akkor azt úgy kell vennünk, hogy ezek a területek rendezetlenek, és ezeken a területeken a kormányzat asszisztál a magyar emberek intézményesített kifosztásához.Szóba került itt a Magyar Nemzeti Bank, és az első kérdésem ezzel kapcsolatos. A Magyar Nemzeti Bank a korábbi piaci forintosítású devizahiteles rendezésnél, amikor átváltották ezt a tetemes összeget, hatalmas, százmilliárdos nagyságrendű „nyereségre” tett szert. Ha ugyanezt a helyzetet eljátszottuk volna Németországban, a Magyar Nemzeti Bank nyeresége kötelező jelleggel osztalék gyanánt befizetendő lenne ott a költségvetésbe. Magyarországon ez opcionális, tehát a Magyar Nemzeti Bank vezetősége gyakorlatilag dönt arról, hogy szeretné-e befizetni az ilyen irányú nyereségét vagy sem. Az utóbbi években talán egy 50 milliárdos tételt fizettek be, de semmiképp nem azt a százmilliárdos, tetemes nagyságrendet, amit, ha úgy tetszik, akkor a devizahiteles embereken, károsultakon realizáltak.

A Jobbik elképzelése szerint ezt az összeget kötelező jelleggel be kell fizettetni a költségvetésbe, egy kártérítési alapot kell mindenből létrehozni, amely kártérítési alapból aztán rendezhető a legnehezebb helyzetbe került, már kilakoltatott emberek sorsa is, hiszen nem mindenki olyan szerencsés, hogy adott esetben a kilakoltatásán vagy azt követően megjelenik valaki, és segít neki egy otthonra szert tenni; nem mindenki találja meg az állami intézményrendszerben sem a helyét. Mi jobbikos aktivistákkal, a saját csapatunkkal több tucatnyi alkalommal jelentünk meg jogszerűtlen eseményeken, és igyekeztünk ezeket a jogszerűség medrébe terelni. Néhány alkalommal tudtunk érdemi, valódi segítséget nyújtani, akár jogászokkal megakasztani egy jogszerűtlen árverésbe torkolló folyamatot, de számos alkalommal az egyszeri ellenzéki képviselő ehhez kevés, ehhez állami intézményrendszer segítsége kellene. Az biztos, hogy ha egy ilyen kártérítési alap létrejöhetne a Magyar Nemzeti Banknál realizálódott többletből, akkor ezeknek az embereknek a sorsát rendezni lehetne, és a foszladozó szociális védőhálóból valami visszajönne ebbe az országba.

Egy kérést is szeretnék foganatosítani, amely egyben kérdés is majd a válaszoló felé: tartják-e azt a fideszes kijelentést, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő Magyarország legnagyobb bérlakásprogramja? Én ugyanis elutasítanám ezt a megközelítést, felvetést, hiszen bérlakásprogram tekintetében a jövő lehetőségeit szélesítjük, fiataloknak igyekszünk  idősebbeknek is egyébként  lakhatási lehetőséget biztosítani, de magyar állampolgárok saját elvett ingatlanjaira, amit visszabérelhetnek, azt mondani, hogy bérlakásprogram, hát, a mi szemszögünkből azért ez nagyon-nagyon határeset vagy egy kicsit túl is van azon.

Végül pedig fontos szólnom egy olyan jobbikos javaslatról, amit már benyújtottunk, és amely arról szól, hogy a végrehajtók általi levonások, 33, illetve 50 százalékos levonások, amelyek iparszerűen egymásra rakódva sormintaszerűen terhelnek tízezreket vagy akár 100-200 ezer embert is Magyarországon, ne érinthessék azt a létminimumhoz, a minimális létfenntartáshoz szükséges bevételt, illetve összeget, amelynek megléte nélkül az érintett állampolgár nem képes fűteni, nem képes táplálkozni, nem képes alapfokon ruházkodni. Talán egyetérthetünk abban, hogy semmiféle pénzügyi machináció nem vezethet oda, hogy valakinek az ételre szánt utolsó pár ezer forintjait elvigye egy végrehajtó, egy kétes hátterű, érdekes módon működő csapatnak a tagja, amely lehet egyébként néhány esetben tisztességesen eljáró személy, de jellemző iparszerű visszaélési technikákat tudtunk kimutatni.

Harmadsorban tehát ez lenne a kérdésem: azt a javaslatunkat tudja-e, akarja-e, hajlandó-e a kormány támogatni, amelynek értelmében a nettó minimum létfenntartáshoz szükséges összeget ne terhelhessék a végrehajtók többszörös letiltásai, 33, illetve 50 százalékos letiltásai?

Ezekre a kérdésekre nemcsak szeretettel kérjük a választ, de el is várjuk, nem feltétlenül csak a saját nevünkben, hanem azon százezrek nevében, akiknek az életlehetőségeit átmenetileg vagy tartósan, de tönkretette az az iparszerű kifosztó gépezet, amelynek a kiépülését, meglétét nemcsak ez a kormány, de elődeivel együtt ez a kormány is engedte, elnézte, tűrte. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Fónagy János államtitkár urat, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen a kormány képviseletében egyetlen feladatom van: megköszönni a támogató nyilatkozatokat, és örömömet kifejezni a tekintetben, hogy önök megértették a módosító javaslatunk célját és tartalmát. Figyelemmel azonban a személyes attitűdöket is tartalmazó megszólításra, tulajdonképpen át kellene ülnöm a képviselői székbe és nem a kormány soraiból elmondani, de el szeretném mondani, hogy nem mosolygok, képviselő úr. Amíg én önöket itt magam előtt látom (Z. Kárpát Dániel: Nem önre gondoltam, államtitkár úr!), nekem semmi okom nincs mosolygásra. Köszönöm szépen. A másik dolog pedig, hogy nagyon furcsa hallani szocialista képviselőtársaimtól a kritikus szavakat, előrebocsátva, hogy tisztában vagyunk mint kormány és tisztában vagyok személy szerint én is azzal, hogy az elmúlt egy évtized rengeteg embernek, rengeteg családnak rengeteg szenvedést okozott, ez az egész folyamat, amiről itt az elmúlt egy órában szó volt. Tehát nem ezeket az emberi tragédiákat tagadom vagy akarom semmibe venni, sőt.

De akkor, amikor azt pontosan tudjuk és az itt felszólalók is pontosan tudják, hogy ez az egész devizahiteles folyamat hogyan alakult ki, tudom, erre mindig ott van a válasz, hogy a kezdő lehetőséget milyen dátumban hozták, igen, speciális helyzetekre, azok számára, akik arra képesek voltak, és nem arról volt szó, hogy az egyéb lakástámogatástól megfosztott családokat belehajszolják egyébként valóban lelkiismeretlen bankok által nagyon rózsaszínre, nagyon mézesmadzagnak kifestett rendszerbe.

(11.40)

Kedves Szocialista Képviselőtársaim! Ezek az önök kormányzása alatt érték el a tömeges méreteket, és ez a tömeges hatás akkor keletkezett. Ezért kérem, hogy ne hányják a mi szemünkre, hogy mit tettünk vagy mit nem tettünk. Egyébként tettünk: 700 ezer családnak segítettünk a forintosítással, az árfolyamgát rögzítésével 186 ezer családnak, a végtörlesztés intézményével 170 ezer családnak, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával 37 500 családnak. Igenis, segítettünk. A banki elszámoltatás keretében, amikor újra kellett mindent számolni, 30, azaz harminc százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek. Mintegy 1000 milliárd forintnyi hiteltől, ráoktrojált hiteltől, tehertől szabadultak meg a magyar családok.

Az eszközkezelő: 2011-ben azon állami tisztviselők vagy tisztségviselők közé tartoztam, akik az eszközkezelő létrehozásában ott voltunk. Azon meditáltunk, hogy 2500 vagy 5000 lakásig engedjük fel. Több mint 37 ezer lakást vontunk be ebbe a programba. Persze, mindent nem old meg, de ennek a 37 500 családnak igenis segített. Úgyhogy kérem, ezt ne becsüljék le. Ne becsülje le az a Jobbik  csak emlékeztetőül mondom, a történelmi emlékezet kedvéért , amelyik az árfolyamgát bevezetését, a devizahitelesek megsegítését annak idején nem támogatta, vagy amikor a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról volt szó, akkor is csak 9 képviselő szavazta meg önök közül. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Úgyhogy kérem szépen, nézzenek körül a saját maguk háza táján is. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Az elnök csenget.)

Lévén, hogy a szakmaiság álcája mögötti CSOK-javaslat elhangzott, kérem szépen, a bírósági végrehajtásról szóló törvényt ’17-ben módosították, és az utolsó lakóingatlan árverezését a minimum 100 százalék alatt már nem engedi meg a törvény. Nem azt mondom, hogy ez minden egyéni tragédiát megold, de hogy ezzel nem törődtek, nem figyeltek oda, nem igyekeztünk a lehetőség határain belül lépni, kérem, az egyszerűen nem igaz.

Végezetül engedjenek meg nekem egy megjegyzést; nyilvánvaló, hogy éppen azért, mert ez rengeteg tragédiáról és rengeteg történésről szól, érzelmeket indukál, meg személyes megjegyzéseket. Tordai népképviselő úr elment, és ezért így az üres padoknak kell címezzem a szavaimat: én a két kezemmel építettem fel az első házamat, pontosabban, a barátaim két kezével, ők az enyémet, én meg az övékét, és akkor vettem centrifugát, amikor a mosógéprészletem lejárt. Úgyhogy ő ne oktasson ki engem arról, hogy mit meg hogyan kell felelősen, jól csinálni, nincs abban a helyzetben!

Úgyhogy az indulatos szavak után engedjék meg, hogy ismételten megköszönjem azoknak az ellenzéki pártoknak, akik támogatják ezt a javaslatunkat, és kérem, hogy a szavazatukkal a végszavazásnál ezt fejezzék ki. Köszönöm az egyébként valóban tanulságos vitát és az őszinte szavakat. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   29-37   37-58   59-76      Ülésnap adatai