Felszólalás adatai

Felszólalások:   67-72   73-79   79-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Bana Tibor, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Csatlakozik-e Magyarország az Európai Ügyészséghez?” címmel. Bana Tibor képviselő urat illeti a szó.

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kelet-Közép-Európából Lengyelországon kívül csak Magyarország nem csatlakozott a megerősített együttműködési eljárással létrejövő európai ügyészséghez, vagyis két olyan európai uniós tagállam, amelyben rendkívül komoly problémák merülnek a fel a korrupció szintjét illetően kormányzati oldalról. A következő, 2021-27-es pénzügyi tervezési időszakban bevezethetik a jogállamisági mechanizmust az uniós források odaítélése kapcsán, ami hazánk esetében egyértelműen negatív következményekkel járhat, hiszen a kormány és a Fidesz-KNDP-pártszövetség lábbal tiporja a demokratikus intézményrendszert.A tárgyalási pozíciónkat kimondottan gyengíti, hogy önök mereven elzárkóznak az európai ügyészség támogatásától. Ennek magyar települések, vállalkozások és tisztességes honfitársaink láthatják kárát, bár Mészáros Lőrinc és társai is szomorkodhatnak, ha kevesebb pénzt tudnak majd ellopni. Ki kell mondanunk: az orbáni korrupció veszélyezteti az EU-s támogatásokat. Az Orbán-kormány óriási kudarca, hogy miközben Magyarország gazdasága továbbra is erősen függ az uniós forrásoktól, hiszen amíg az utóbbi években is főként az egyszeri beruházások voltak meghatározóak, addig a kis- és középvállalkozások reménytelen helyzetben vannak, a bérek pedig messze elmaradnak a nyugati, de még a környező tagországokétól is.

A Jobbik álláspontja szerint a presztízsberuházások helyett a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő célokat, az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra fejlesztését kellene középpontba állítani, hiszen ennek látnák eredményeit a magyarok. Szeretném emlékeztetni önöket arra is, hogy tavaly novemberben 48 EU-s pályázatot tekintettek át az Európai Bizottság auditorai, amelyekből 44 nem ment át ezen a vizsgálaton. Ez alapján 100-150 milliárd forint értékű büntetést kaphat Magyarország. Az érintettek között találjuk Mészáros Lőrinc cégeit és Bajkai István fideszes képviselő ügyvédi irodáját. Bőven van tehát takargatnivalójuk, nem csoda, hogy ennyire félnek az európai ügyészségtől. A Fidesz-kormány a törvényesített korrupció gyakorlatával lefölözi az uniós pénzeket, így kevesebb jut el azokból a magyar kis- és középvállalkozásokhoz, a magyar adófizetőkhöz. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy Mészáros Lőrinc egymaga képes lenne kifizetni ezt a büntetést. Ugyanakkor ne legyenek kétségeink afelől, hogy ha a büntetés befizetéséhez érkezünk, az is a magyarok zsebéből fog történni, ezzel másodszor is meglopják őket.

A jelenlegi gyakorlattal szemben a Jobbik egy átláthatóbb, a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázati rendszerben érdekelt, hiszen így érhető el a magyar gazdaság hosszú távú megerősödése és a magyarok életszínvonalának emelkedése.

Tisztelt Államtitkár Úr! Felülbírálják-e korábbi álláspontjukat, és támogatják-e Magyarország csatlakozását az európai ügyészséghez, vagy továbbra is tisztességes honfitársaink érdekei elé helyezik a fideszes haverok kiszolgálását? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Bana Tibor képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Ha megengedi, képviselő úr, a lózungoktól eltekintek, amelyeket felvonultatott, inkább szakmai választ próbálok adni az alapkérdésre. Tehát összességében a magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, törekvésekkel, amelyek az európai ügyészség létrehozása mögött húzódtak. Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépés alapvető közös érdeke a tagállamoknak.

Ennek szellemében az európai ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet tárgyalásain mindvégig komoly szakmai munkával, konstruktívan vettünk részt. Ugyanakkor az európai ügyészség felállításával a tagállamok a büntetőjogi szuverenitásuknak és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adják át az Európai Uniónak. A rendelethez való csatlakozás csak akkor fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését, és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve.

A rendeletnek a tanácsi tárgyalásokon kialakult szövege azonban számos ponton nem felel meg olyan alapvető elvi és szakmai elvárásainknak, mint a nemzeti szuverenitás és az alkotmányos berendezkedés tiszteletben tartása, amelyeket korábban egyébként a Jobbik is fontosnak tartott vagy a hatékony működést biztosító szervezeti és eljárási keretek, valamint az uniós és nemzeti szinten is megmutatkozó hozzáadott érték.

A rendelettervezet kidolgozása során számos szakmai érvet sorakoztattunk fel, de sajnálatos módon az erőfeszítéseink ellenére a jogszabály végül olyan szöveggel került elfogadásra, amely szakmai meggyőződésünk szerint nem lesz képes garantálni, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme valóban hatékonyabban valósuljon meg az európai ügyészség működése során.

A magyar kormány továbbá elvi szinten szembehelyezkedik a 2021-27 közötti többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos olyan törekvésekkel, amelyek az uniós források odaítélését, folyósítását, felhasználásának ellenőrzését bármilyen módon összekapcsolnák az európai ügyészségben való részvétellel. Ez ellentétes a lisszaboni szerződéssel. Az európai ügyészség több tagállam egyetértésének hiányában, kiegészíteném képviselő úr felsorolását…  Magyarország és Lengyelország mellett Írország, Dánia, Hollandia és Svédország sem csatlakozott még az összeurópai tervezethez. Így jött létre a megerősítés az együttműködés keretében, márpedig a szerződések értelmében az ilyen együttműködések nem eredményezhetnek diszkriminációt a tagállamok között, és tiszteletben kell tartaniuk azoknak a tagállamoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, amelyek az együttműködésben nem vesznek részt. Magyarország érdekeit éppen az veszélyeztetné, ha egy, a szerződések szellemével ellentétes kezdeményezéstől tartva feladná a bűnüldözési érdekek szem előtt tartásával kialakított szakmai meggyőződését, és nem ragaszkodna következetesen az Európai Unió alapértékeihez.

Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy Magyarország együtt fog működni a felálló európai ügyészséggel, a magyar hatóságok a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az olyan, már létező és jól működő európai ügynökségekkel  Eurojust, OLAF  folytatott együttműködésre, amelyek jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.

Összesítve az elhangzottakat, nagyon érdekes összevetni a Jobbik padsoraiban, mondjuk, nyolc évvel ezelőtt elhangzó hozzászólásokat az Unió és annak működésével kapcsolatban és a mostani felszólalásokat: önök gyakorlatilag fuzionálhatnak a baloldali pártokkal, nem látok különbséget a felszólalások között. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Völner Pál államtitkár úr. Megkérdezem Bana Tibor képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Rendkívül álságos volt a válasza, hiszen arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány mindvégig egyetértett az európai ügyészséggel kapcsolatos elképzeléssel, aztán pedig aláhúzta azt, hogy mégsem kíván csatlakozni Magyarország ehhez a szervezethez a megerősített együttműködési eljárás keretein belül, holott egyértelműen az uniós források felhasználásával kapcsolatban lenne ennek jogköre, hatásköre. És ha a következő időszakra tekintünk előre, 2021-27-re, akkor bizony a jogállamisági mechanizmus bevezetése vonatkozásában komoly forrásvesztést szenvedhet el Magyarország, az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra és tisztességes honfitársaink szenvedhetnek károkat. Persze, önök számára nem Magyarország önrendelkezése az első, hanem az önökhöz becsatornázott oligarchák, Mészáros Lőrinc és társainak érdekei, ezért nem kívánnak csatlakozni ehhez az eljáráshoz, és az európai ügyészséget ezért nem kívánják támogatni, mert a legfontosabb a lopás a Fidesz-kormány számára és az, hogy fenntartsák az uniós források felhasználásának korrupt rendszerét.

Nem tudom elfogadni ezt az álságos választ. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 39 ellenében, 1 tartózkodással elfogadta.

(15.30)

Tisztelt Országgyűlés! Aradszki András, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez: „A villamosenergia-termelési módok közül, melyek a klímavédelmi célok elérésének alapvető pillérei?” címmel. Aradszki András képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   67-72   73-79   79-86      Ülésnap adatai