Készült: 2024.04.27.04:30:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

109. ülésnap (2020.03.02.),  201-202. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:30


Felszólalások:   199-200   201-202   203-204      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napirend utáni sorozat folytatása közben kissé szomorú az ember, hiszen ellenzéki képviselőtársaim rengeteg húsbavágó, igazán életszagú témát vetettek fel ma a parlamentben, jellemzően Orbán Viktor miniszterelnök úrnak célozva ezeket, az érdemi válaszok viszont elmaradtak ezek kapcsán, legyen szó az egészségügy berkein belül tízezrével feleslegesen életüket vesztő magyar emberekről, akiknek a baja orvosolható vagy megelőzhető lenne bizonyos körülmények között, vagy éppen a szakképzésről, a kivándorlási kérdéskörről, és néha egészen elképesztő kiszólásokat hallhattunk.De ezen túllépve azért van itt egy olyan terület, mégpedig a migrációs tematika, ahol úgy érzem, ez a kormány tökéletesen szembemegy a saját korábbi retorikai alapvetéseivel is, és ezt a saját táborának a lakájmédián keresztül egy darabig még eladhatja, de aztán szembejön a valóság, szembejön az az elképesztő tendencia, hogy Magyarországon egy demográfiai, népesedési mélyrepülés, sajnálatos módon egy katasztrófa tapasztalható, és ezt egy álvalóságba menekülve elhazudja a Fidesz-KDNP. A múlt heti Magyar Nemzet címlapon hozta azt, hogy szerintük több gyermek született Magyarországon, mint a korábbiakban, miközben 90 ezer alatti élveszületési számból 4-et, azaz négyet találunk az utóbbi évtizedekben, mind a négyet 2010 után.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy 2010 előtt kedvezőek lettek volna a népesedési kilátások, nem azt akarom mondani, hogy ezt a mélyen szakmai kérdést egy mostani kormány nyakába lehetne kizárólagosan varrni, mert nem lehet, de az őszinte helyzetelemzés az lenne most, hogy óriási a baj, nagyon nagy a katasztrófa, megállapítjuk, hogy minden mutató tekintetében rontottunk, és együttesen az összes parlamenti párt kialakít egy nemzeti minimumstratégiát az elképesztően rossz helyzet kezelésére.

Ehhez képest a magyar nemzetes hazudozás megpróbál arra mutatni, hogy itt azért kedvező tendenciák látszanak, miközben sajnálatos módon nem, még az egyetlen mutató, amely ideköthető volt, a termékenységi arányszám is először stagnálásnak, aztán sajnálatos 1 századpontos csökkenésnek indult. Tehát azt látjuk, hogy nincs, nem létezik, nem látható olyan népesedési mutató, amely tekintetében Magyarország sikereket tudna felmutatni. A házasságkötések számának örvendetes emelését nem sorolhatjuk ide, hiszen az nem népesedési mutató, jellemzően a kormányzat felső középosztálytól felfelé adott családtámogatási kedvezményeinek az elérése érdekében nőtt ez a szám. Üdvözöljük, hogy nőtt, maradjon is így, maradjanak együtt minél többen az érintett párok közül, és szülessen minél több vágyott gyermek, ez a célunk, de önmagában ezt sikerként előadni legalábbis önámítás, hazugság lenne.

Ugyanakkor a másik irányból azt látjuk, hogy ez a kormányzat, bár markánsan fellépni látszik a migrációs tematikában, és azt látjuk, hogy igyekszik folyamatosan riogatni olyan országrészekben is, ahol ilyen veszély márpedig nincsen, a másik kezével máshogy cselekszik. Talán emlékeznek, fideszes képviselőtársaim, hogy 2015-ben az önök vezetője még aláírt egy kvótaszerű mechanizmusokat végrehajtani szándékozó záródokumentumot. Azóta szerencsére jó irányba nagyot fordult a világ, de azt látjuk, hogy egyre több problémát okoz egyrészt a letelepedésikötvény-üzletág által hozott korrupciós mechanizmusok tömege, hiszen a magyar költségvetés ráfizet erre: vissza kell fizetni azokat a beígért hozamokat, amelyeket nem mi, ellenzéki képviselők ígértünk oda, hanem orvul vitte keresztül a Fidesz ezt a rendszeren.

A másik tekintetben pedig a vendégmunkások tömegének ideimportálása elképesztő problémákat vet fel. Láthatjuk nemcsak azt, hogy cirill betűs táblák szaporodnak az érintett bevásárlóegységekben, a munkásszállók közelében, és nemcsak azt látjuk, hogy ez a kormányzat munkásszálló-építéseket kezdeményez, de mondjuk, magyar fiatalok számára bérlakásépítéseket nem, hanem azt is látjuk, hogy 2018-ra már kétszer annyian érkeztek Fidesz által importált idegen munkásként Magyarországra munkavállalási szándékkal, mint 2017-ben. 2019-ben pedig egy sajátos számháború alakult ki: a Fidesz-KDNP nem árulja el, hogy a 75 ezres vendégmunkásadat vagy pedig az Eurostat által közzétett, jóval 100 ezer fölötti adat az, aminek hihet az egyszeri magyar állampolgár vagy képviselő. Azt ugyanakkor látjuk, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos viták során látható az, hogy bizonyos munkavállalói érdekképviseleti formákat komolyan le lehet törni azzal, ha letörik, mondjuk, a bérszínvonalat azáltal, hogy idegeneket telepítenek ide, és azt is látjuk, hogy a különböző szakmák és iparágak, amelyekbe hozhatók ezek az emberek, a kormány által kerültek bővítésre.

Tehát őszinte kommunikációra hívjuk fel Magyarország Kormányát, arra, hogy tárja fel a céljait ezen elképesztő, akár lakosságcserével felérő folyamatok kapcsán, tárja fel azokat a gazdasági szükségszerűségeket, amelyeket most elhazudik, és összességében legyen őszinte a migráció frontján. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Az nem megy, hogy demográfiai területen semmit nem tudunk felmutatni, viszont egyfajta munkaerőimport által lényegében elkezdték kicserélni egyes régiók, gyárak, gyáregységek környékén a magyar lakosságot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   199-200   201-202   203-204      Ülésnap adatai