Felszólalás adatai

Felszólalások:   21-24   25-28   29-33      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj.) Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, foglalják el helyüket, próbáljanak elcsendesülni, hogy zavartalanul tudjuk folytatni a munkánkat. Ismételten arra kérem önöket, hogy próbáljanak elcsendesülni, helyüket elfoglalni.Tisztelt Országgyűlés! „Aktuális ügyekről” címmel a Fidesz képviselőcsoportjából Böröcz László képviselő úr kért napirend előtti felszólalásra lehetőséget. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A történelemben már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a visegrádi országok, a közép-európai államok akkor lehettek igazán sikeresek, amikor együttműködtek, akkor tudtak gazdaságilag és katonailag is megerősödni, és akkor tudtak önállóak maradni, hogyha együttműködtek. Ez az együttműködés, ez az összefogás egy természetes állapot kell, hogy legyen, hiszen sok esetben közös a múltunk, közösek a problémáink és közösek az érdekeink is. Tulajdonképpen a visegrádi országok együttműködése természetes, és az a természetellenes, hogyha nem működünk együtt. Éppen ezért célszerű lenne és magától értetődő egy jó magyar-román viszony, egy jó magyar-román együttműködés is, ez azonban, úgy tűnik, hogy nem teljesen így történik. Románia régóta készül a 100. születésnapjának a megünneplésére, egészen pontosan a Nagy-Románia 100. születésnapjának a megünneplésére; ami az ő szemszögükből bizonyára érthető is, viszont ami az egyik embernek öröm, az a másik embernek fájdalmat jelent. Ami a románoknak az országuk megnagyobbítását, az Magyarországnak Erdély elvesztését és az ország feldarabolását jelentette, ami érthető módon nekünk nem lehet örömünnep.

A nemzeti összetartozás évéről szóló országgyűlési határozatban szerepel: a trianoni békediktátum máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémát okozott; ez ebben a Házban mindenki számára nyilvánvaló, legfeljebb csak egy kis szekta tagadja ezt. Sajnos azonban úgy tűnik, Trianon évfordulója a román politikából a legrosszabbat hozza ki. Kezdődött az úzvölgyi katonai temető ügyével, ami előtt az ember teljesen értetlenül áll: egy egyébként területileg sem illetékes román polgármester úgy akarja román emlékhellyé alakítani ezt a temetőt, hogy ott egyetlen román katona sem nyugszik.

Ez az a kérdés, amivel kapcsolatban a budapesti román nagykövet példátlan módon nem tett eleget a berendelésének, és megtagadta a párbeszédet. Ezután a román külügyminisztérium közleményt adott ki a nemzeti összetartozás évével kapcsolatban, ami nem kisebb ostobaságot állít, mint hogy Trianon utat nyitott a magyar nemzetállam megszületésének. Ez körülbelül egy olyan mondat, mint amikor az embernek leamputálják a végtagjait, és az orvos hátba veregeti, hogy ezután már nem lesz gondod a végtagjaiddal.

Néhány napja pedig két kormánypárti szenátor húzott elő ismét egy egyszer már a szemétkosárba került tervezetet, amely június 4-ét a trianoni szerződés ünnepnapjává nyilvánítaná. A törvénytervezet felhatalmazná az állami és helyi hatóságokat Trianon megünneplésére, és kötelezné a közszolgálati médiát, hogy beszámoljon erről.

(9.10)

Ez az a két szenátor, akik szerint 3 évig terjedő börtönbüntetéssel kellene sújtani azokat, akik románellenes gondolatokat terjesztenek, jelentsen ez egyébként bármit is.

Tisztelt Ház! Sajnos, a helyzet úgy fest, hogy a magyarellenes indulatok a román politikai élet legfelsőbb szintjéig is elérnek. Ezzel mindenki csak veszít. Veszítenek az erdélyi magyarok, veszít Románia és Magyarország, és veszít Közép-Európa egésze is. Ezért fontos, hogy ezt a folyamatot még most, az elején meg kell állítanunk.

Nekünk egy jó magyar-román kapcsolat az érdekünk gazdasági szempontból, politikai érdekérvényesítés szempontjából, de mindenekelőtt az erdélyi magyarság szempontjából is. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr napirend előtti felszólalására Szijjártó Péter miniszter úr válaszol. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igaza van a képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy mi, közép-európaiak akkor lehetünk erősek és akkor tudjuk a leghatékonyabban érvényesíteni az érdekeinket, hogyha együtt tudunk működni és össze tudunk fogni, ezért a magyar külpolitikának az egyik legfontosabb célkitűzése folyamatosan az, hogy a közép-európai együttműködést fejlessze, illetve a közép-európai együttműködést fenntartsa. Ennek láthatóak voltak a pozitív hatásai, látható volt, hogy az elmúlt napokban is hogyan tudott például a visegrádi csoport egységesen, hatékonyan és erősen fellépni olyan kérdésekben is, ahol egyes nagy európai országok azt gondolták, hogy bőven elég, ha egymás közt megbeszélik, hogy hogyan alakítják az Európai Unió jövője szempontjából még legfontosabbnak vélt kérdéseket is. Azonban, ha a közép-európaiak egy hangon beszélnek, azonos álláspontot képviselnek, egységesen lépnek fel, akkor igenis a saját erejükön felül is érvényesíteni tudják az akaratukat. Éppen ezért mi mindig is a kölcsönös tiszteleten alapuló, hatékony és pragmatikus együttműködésre törekszünk és törekedtünk Romániával, és természetesen így lesz ez a jövőben is. Hiszen nem túl szofisztikált állítás, de ettől még igaz, hogy annál jobb egy adott magyar közösségnek, minél jobb a kapcsolat az anyaország és az adott közösség lakóhelyéül szolgáló ország között. Éppen ezért a szomszédos országainkkal, ahol nagy magyar nemzeti közösségek élnek, mindig is jó együttműködésre törekedtünk.

Románia vonatkozásában ennek volt is átmenetileg egy olyan szakasza, amikor kifejezetten pozitív folyamatokról tudtunk beszámolni, hiszen például a Római Katolikus Líceum újraindulása nem lett volna lehetséges, hogyha nem lett volna egy pragmatikus, a kölcsönös érdekekre és a tiszteletre épülő párbeszéd a román féllel. Azonban látni kell, hogy az átmeneti pozitív folyamatok és eredmények után most megerősödtek a magyarellenes hangok és a magyarellenes kirohanások a román politikai elitben. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, ezzel szemben fel kell lépni. A magyar külpolitika nem maradhat csöndben, és amikor a nemzetközi fórumokon Romániával kapcsolatos kérdések kerülnek elő, akkor a magyar álláspont nem lehet független ezektől a magyarellenes kirohanásoktól és a magyarellenes provokációktól.

El kell mondjam önnek, hogy az úzvölgyi katonai temető vonatkozásában elfogadhatatlannak tartjuk a kegyeletsértést, hiszen a jelenlegi szakértői vélemények szerint legalább húsz olyan magyar katona holtteste található ebben a temetőben, amelyek fölé a románok betonkereszteket emeltek. Ez nyilvánvalóan kegyeletsértés, ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan ezt a kegyeletsértő állapotot meg kell szüntetni.

De legalább ennyire elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy a temetőben tapasztalt brutalitást követően nem azok a személyek kaptak büntetést, akik a videókon és a képeken jól látható módon elkövették az agresszív bűncselekményeket, hanem azok a magyar tisztségviselők, akik békés demonstrációt, békés megemlékezést szerveztek, hiszen akár Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, akár Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke ellen hozott döntések és bírságok is nyilvánvalóan elfogadhatatlanok. Mi azt várjuk el a román hatóságoktól, hogy a felelősöket büntessék meg, a békés megemlékezők vegzálását pedig hagyják abba, főleg nemzeti alapon.

De ugyanígy elfogadhatatlannak tartjuk, tisztelt képviselő úr, tisztelt képviselőtársaim, a román kormány által a közelmúltban elfogadott közigazgatási törvényt, amely a kisebbségi jogok tekintetében körülbelül tíz esztendővel veti vissza Romániát, hiszen nemcsak hogy nincsenek benne azok a kisebbségi jogok, amelyeket a parlamenti szakaszban az RMDSZ vezetésével kitárgyaltak, hanem jelentős visszalépéseket tartalmaz a kisebbségi jogok vonatkozásában. Az úgynevezett megszerzett jogokat gyakorlatilag semmibe veszi, tehát az új román közigazgatási törvény ellentétes a kétoldalú kötelezettségekkel és ellentétes egyébként azokkal az európai sztenderdekkel is, amelyek a már megszerzett kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkoznak.

És szeretném idehozni azt is, tisztelt képviselő úr, hogy elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tekintetében mind a mai napig nem jöhetett létre az a magyar kar, amelynek a létrehozásáról Romániában törvény született. Tehát jelenleg egy törvénysértő, jogszabálysértő állapot áll fenn, amelynek elfogadhatatlanságáról mindig is nyíltan beszéltünk. Támogatjuk az RMDSZ törekvéseit; támogatjuk az RMDSZ törekvéseit arra vonatkozóan, hogy a magyarok megszerzett jogait (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Romániában tartsák tiszteletben.

Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát itt a mai napon. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az MSZP és a Párbeszéd padsoraiból.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-33      Ülésnap adatai