Felszólalás adatai
37. ülésnap (2018.11.05.), 222-223. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Napirend utáni felszólalások |
Felszólalás ideje | 3:06
|
Felszólalások: 220-221 222-223 224-225 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Pintér Tamás képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Nehéz múlt, dicső jövő! Ne feledkezzünk meg a nehézipar kincseiről!” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.
PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vasműporos levegő ezt a fogalmat minden dunaújvárosi ismeri, ugyanis számunkra nemcsak gazdasági, hanem morális, illetve kulturális ragaszkodás is van a vasműhöz, a magyar nehézipar zászlóshajójához. Ez amiatt alakult így ki, mert a körzetemben lakók és a dunaújvárosiak ezrei dolgoznak a vasműben, így életünk részévé vált a gyár, és minden hétköznapi dolog, ami az acélgyártáshoz kapcsolódhat. Büszkék vagyunk a nehéziparunkra, és büszkék vagyunk arra is, hogy a kultúránk és a közbeszédünk részévé vált a több ezer főt foglalkoztató komplexum.Szeretném csak zárójelben megjegyezni azt, hogy ezzel sajnos csak mi vagyunk így, hiszen a kormányzat a mai napig nem hajlandó megkötni a stratégiai partnerségi megállapodást, ami a munkások számára biztonságot, a gyár számára pedig a fejlődést biztosítaná.
Ilyen öntudat öntheti el például a szentendreieket is, büszkék lehetnek arra, hogy az ő városukban van a skanzen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a városnak nagyon sok hasznot hajt, hisz folyamatos látogatókat biztosít, illetve egy párját ritkító kultúrkincset, a magyar néprajzot mutatja be felejthetetlen módon.
Nos, engem is ilyen érzés fogott el, amikor valamelyik nap a vasmű melletti erdőben sétáltam, ugyanis nemrég egy turisztikai weboldal is felhívta a figyelmet arra, hogy ott nyugszanak olyan gépóriások, amelyek mind a magyar nehézipar nélkülözhetetlen mementói. Lenyűgöző volt látni ezeket a szerkezeteket, amik sok-sok évtizeden át a körzet és a nehéziparunk fejlődését szolgálták.
De míg az egyik szemem ámulattal figyelte ezeket a gépóriásokat, a másik szemem sírt. Benőtt mindent a gaz, és ezeket az ipari remekműveket, amelyek ugyanúgy a kultúránk részei is, széteszi a rozsda, és lassan az enyészet emészti fel őket, pedig ezek a gépek nemcsak a gazdaság fejlődését szolgálják, hanem bizony a térségünk és Dunaújváros fejlődését is szavatolták több évtizeden keresztül. Ezek a gépek mind részei Dunaújváros és környéke történelmének, segítették gazdaságunk fejlődését, így méltatlan, hogy így elfeledjük az említett ipartörténeti kincseket.
Ezúton is szeretném tehát felhívni a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a Dunaferrnek nemcsak jelene, hanem dicső múltja is van. A múltat ápolva akárcsak a skanzennél ezt a vasműipari parkot kormánytámogatással meg kellene menteni, hogy minden dunaújvárosi büszkén tekinthessen rá. De a jövőbe tekintve a stratégiai partnerségi megállapodást is szeretném sürgetni, hiszen Dunaújvárosnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Felszólalások: 220-221 222-223 224-225 Ülésnap adatai