Felszólalás adatai

Felszólalások:   123-126   127-130   131-135      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Orbán Balázs államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Most soron következik a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3613. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló T/3613. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta, és az összegző jelentést és összegző módosító javaslatot 23 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. A területrendezés célja, hogy Magyarország kiemelkedő természeti és kulturális értékeinek megőrzésével, mégis a gazdaság érdekeivel összhangban, a fenntartható fejlődést szem előtt tartva meghatározza az ország és egyes térségei hosszú távú, harmonikus térbeli szerkezetét. A területrendezés céljai a területrendezési tervek hierarchiáján és a településrendezési eszközökön keresztül érvényesülnek.

Az országos területrendezési terv keretjellegű szabályozását a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek egészítik ki. Ezek együttesen közvetítik a települések felé az országos és térségi területfelhasználási döntéseket, természetesen nem elvonva a települési önkormányzatoknak azt a jogát, hogy a végső, telekmélységű területfelhasználási követelményeket és építési feltételeket meghozzák.

Bár a törvényjavaslat új törvénynek számít, tulajdonképpen három hatályban lévő törvénnyel elfogadott területrendezési tervet fog egy törvényként rendezni, azaz az országos területrendezési tervet, a budapesti agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét. A törvényjavaslat előkészítése során a kormányzat ügyelt arra, hogy a védelmi szintek ne csökkenjenek, egyben a megszerzett építési jogokat se vonja el. Az előkészítés során a kormányzat csaknem 500 partnerrel, többek között az érintett önkormányzatokkal, szakmai és civil szervezetekkel és természetesen az ágazatokkal is egyeztetett. Ennek megfelelően került aktualizálásra az ország és egyes térségeinek területfelhasználási rendszere, védelmi övezetei és az ezekhez kapcsolódó szabályrendszer.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Vécsey László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Az előterjesztő jelzi, hogy a későbbiekben kíván majd hozzászólni. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Megadom a szót Koncz Ferenc képviselő úrnak, a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának (Koncz Ferenc nem tartózkodik az ülésteremben.  Közbeszólások: Nincs itt!), ő azonban nem tartózkodik a teremben. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt két felszólaló ismerteti, Schmuck Erzsébet és Kepli Lajos… (Schmuck Erzsébet és Kepli Lajos nem tartózkodik az ülésteremben.), ők sem tartózkodnak itt a teremben.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy képviselői felszólalásra jelentkezike valaki. (Senki nem jelentkezik.) A képernyőn jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Orbán Balázs államtitkár úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedelmükkel egy picit hosszabban beszélnék, mert ez a törvényjavaslat számomra rendkívül fontos, és sajnálattal hallom, hogy a többi véleményt nem tudjuk itt meghallgatni. A jelen törvényjavaslat ugyanis a kormány építésügyi bürokráciacsökkentési intézkedéseinek újabb mérföldköve. Még 2015-ben jelölte ki a kormány azokat a feladatokat, amelyek hozzájárulnak az építésügyi bürokrácia egyszerűsítéséhez, egyben a minőségi építészet fejlesztéséhez. A törvényjavaslatnak az egyik legfontosabb pontja, hogy a korábban három törvényben elfogadott területrendezési terv, az országos, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, valamint a budapesti agglomerációról szóló területrendezési terv helyett egy, a jelen tervtörvény születik, így az összhang mindig biztosított lesz a különböző területrendezési tervi elképzelések között.

A 43 darab, balatoni vízpart-rehabilitációs miniszteri rendeletet e törvény elfogadását követően kivezetjük, helyette egy miniszteri rendelet fog születni, meghatározva a turizmushoz és a rekreációhoz szükséges közcélú területhasználatokat. Ez is az egyszerűsítés, az átláthatóság és a normavilágosság, pontosabban a jogbiztonság követelményét segíti.

A törvényjavaslat legfontosabb szabályozási elemei, hogy az egyes infrastruktúra-elemek elhelyezésével kapcsolatos szabályok rugalmasabbakká válnak, ezzel erősödik a tervek készítői és az ágazatok közötti párbeszéd, tehát könnyebben elkészíthetőek lesznek a települési tervek, amelyek a beruházások, köztük a számunkra kiemelten fontos „Modern városok” program elemeinek egyik alapját is jelentik.

Fontos, hogy a természetvédelmi, környezetvédelmi, épített környezeti értékek védelme nem gyengül, sőt a legtöbb esetben erősödik is, ugyanis a védelmi szabályok egyértelműbbek lesznek. A kevésbé értékes területeken viszont a fejlesztések támogatása prioritást élvez.

A törvényjavaslatból kikerült egyes szakmai részletszabályok rendeleti szinten fognak megjelenni, amelyek továbbra is kötelezőek lesznek valamennyi jogalkalmazóra, így az önkormányzatokra nézve is. Azt gondoljuk, hogy ez egyensúlyban van, és ez megfelel az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek.

A megyei önkormányzatok településkoordináló szerepét is erősíteni kívánjuk fejlesztési övezetek kijelölésének lehetőségével, így ugyanis a fejlesztési források felhasználása is hatékonyabbá válik. Az agglomeráció esetében a hatályos szabályozáshoz képest egy mérsékelt fejlesztési lehetőséget még biztosítunk a volt zártkerti területeken. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetében pedig továbbra is elsődlegesnek tartjuk a hagyományos tájhasználat megőrzését, a part esetében pedig a közcélú rekreációs funkciók megőrzését. Erre tekintettel szigorítaná a javaslat a kempingek és a strandok átsorolását és beépíthetőségét is.

A környezet- és természetvédelmi, épített környezeti érdekeket a lehető legteljesebben és szigorúan kívánjuk képviselni, és teljes egyensúlyban szeretnénk ezeket kezelni a fejlesztési lehetőségekkel; és egyébként, ahogy a képviselő úr is említette, szerzett jogokat, tulajdonhoz való jogot nem kívánunk elvonni, mivel ez alkotmányos érdeket sértene, erre nem is tesz javaslatot a törvényjavaslat.

(12.10)

Mivel ez a területrendezési terv nagy időhorizonton, akár 20-25 évre előre is meghatározhatja hazánk területi jövőképét, azt, hogy gyermekeink és unokáink milyen környezetben fognak élni, fontos a mi megítélésünk szerint, hogy pártérdeken felülemelkedve konszenzusra jussunk a legfőbb kérdésekben.

Én úgy érzékelem, hogy az általános vitában és a bizottsági tárgyalásokon is képviselőtársaim konstruktív javaslatokkal éltek jórészt, amelyekkel kapcsolatban ezúton is szeretnék köszönetet mondani.

A módosítások bizottsági módosító javaslatokon keresztül nagy százalékban épültek be a törvényjavaslatba. Így például a védelmi szintek csökkenésének elkerülése miatt visszakerültek az úgynevezett százalékos szabályok, amelyek a termőföld, az erdők mennyiségi védelmét szolgálják. Hasonló módon visszakerült az a szennyvízkezeléssel kapcsolatos alapvető szabály is, amit egyébként más módon egyértelművé tesz a jogrendszer, de nem baj, ha itt is kimondásra kerül, hogy Balatonba szennyvizet nem lehet engedni. Az építésügyi törvény módosításával rendezni kívánjuk a tetőterek beépíthetőségének a kérdését, valamint az ingatlan-nyilvántartási és egyéb közhiteles nyilvántartások közötti ellentmondások feloldását.

A törvényjavaslat tárgyalása során mi mindvégig a kormány részéről arra törekedtünk, hogy megegyezésen alapuló, az építésügyi szabályoknak és a területfejlesztési, területrendezési szabályoknak megfelelő és a környezetvédelmi alkotmányos alapelveknek is megfelelő, megegyezésen alapuló, mindenki számára elfogadható törvény szülessen. Én azt hiszem, hogy sikerült ezeket a célrendszereket teljesíteni. Ebből következően szeretném kérni, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   123-126   127-130   131-135      Ülésnap adatai