Felszólalás adatai

Felszólalások:   23-26   27-30   31-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Böröcz László képviselő úr, a Fidesz képviselője, napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „Aktuális ügyek” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatjuk, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita nem csitul, hiszen Brüsszelben az Európai Bizottság továbbra is olyan megoldási javaslatokkal áll elő, amelyek betelepítési programokról szólnak. Hiába áll ellen számos ország, Brüsszel továbbra is központosítani akarja a határvédelmet, ezzel elvéve a tagállamok jogát, a jogunkat, hogy mi döntsünk arról, kik tartózkodhatnak Magyarországon és Európa többi országában. Az Európai Bizottság javaslataival szemben Magyarország határait magyar katonák és magyar rendőrök fogják védeni, és az ország semmilyen betelepítési programot nem fogad el. A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is, nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez bennünket, így Magyarországnak és a többi országnak is eleget kell tennie e kötelezettségének. Magyarország e téren többször bizonyított: mi meg tudjuk védeni a határainkat, nem kell ehhez semmilyen felsőbb uniós hatalom ránk kényszerítése. A határvédelem szuverenitási kérdés, és Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot. Hiába növelnék meg a Frontex létszámát, ez nem tenné alkalmassá a feladat elvégzésére.

A migráció miatti véleménykülönbség odavezetett, hogy Magyarország ellen politikai köntösbe öltöztetett boszorkányüldözés folyik, a magyar bevándorláspolitikát most a Sargentini-jelentéssel próbálják sarokba szorítani, mindezt úgy, hogy az Európai Parlament a saját szabályait sem tartotta be. Megdöbbentő, hogy az EP két nappal a szavazás előtt még nem tudta, milyen szabályok szerint fog szavazni, és jogi szakvéleményt kellett kérnie. Ez az eljárás sérti a jogbiztonságot és a jóhiszemű együttműködés elvét.

A kormány az Európai Bírósághoz fordult múlt szerdán, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadásának szabályszerűségét. A magyar álláspont szerint az EU-alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados támogatás, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként kellett volna hogy számítsanak. Egyértelmű rendelkezés, hogy a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni, a tartózkodás is egy szavazat, méghozzá „nem” szavazatnak minősül, és ez alapján nem volt meg a szükséges kétharmados többség az EP-szavazáson.

Ez egy nagyon fontos, precedensértékű ügy, hiszen az EU egy jogközösség, és ha a tagállamoktól elvárható a szabályok betartása, akkor ugyanígy az EU intézményeitől is, közöttük az Európai Parlamenttől is. A magyar jogállamisággal foglalkozó jelentés érzelmileg túlfűtött, a tényeket figyelmen kívül hagyta, ezért annak tartalmát is sokan vitatják. A jelentés oka az lehet, hogy a kormánynak határozott álláspontja van a migrációról, amin nem kíván változtatni. Ebben a visegrádi országok vezetőinek nyilatkozatai is megerősítenek minket, hiszen ők is látják, hogy Magyarország vegzálása és a kettős mérce használata velünk szemben az ő megfélemlítésükről is szól. Pontosan tudják, hogy ha ezt szó nélkül hagyják, akkor amennyiben nem értenek egyet a brüsszeli döntéshozók véleményével, könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, mint most Magyarország.

Ebből is látszik, hogy a brüsszeli és a strasbourgi bürokraták, fittyet hányva a szabályokra, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jövő májusi EP-választás előtt lejárassák Magyarországot és megfélemlítsék a közép-kelet-európai országokat. Szomorú, hogy mindehhez a hazai ellenzék asszisztál, és még szomorúbb, amikor ennek a folyamatnak magyar politikusok válnak a vezéralakjaivá.

(12.10)

A magyar emberek a bevándorlás témájában már számos alkalommal egyértelműen állást foglaltak, hiszen másról sem szólt az áprilisi kampány, mint a bevándorlásról és ezzel összefüggésben hazánk jövőjéről, nem beszélve a 2016-os népszavazásról, ahol több mint 3 millió magyar állampolgár nyilvánította ki véleményét, hogy nem kér a bevándorlásból. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úr reflektál. Parancsoljon, államtitkár úr!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap ünnepeltük az ötvenhatos forradalom és szabadságharc 62. évfordulóját, magyarok tízezrei ünnepeltek békésen a világ öt kontinensén. Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki méltó módon emlékezett a pesti srácokra, azokra, akik a legdrágább árat fizették a magyar szabadságért és a függetlenségért.Október 23-a számunkra arról is szól  a megemlékezés és a főhajtás mellett , hogy erőt merítünk a jövőbeni küzdelmekhez. Erre szükségünk is lesz, mert másféle módon, de most is több irányból fenyegetik Magyarország önrendelkezését és függetlenségét. Ezt a fenyegetést nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A legnagyobb fenyegetés, amivel most szembenézünk, az, hogy egy jól meghatározott ideológia mentén megpróbálják felülírni a nemzetállami jogköröket  ezt még Kunhalmi képviselő asszony is bevallja, ő is erről beszélt , a nemzetek Európája alapelvet a nyílt társadalom alapelvével szeretnék felváltani.

Ha valaki azt mondja, hogy mindez egy elvont vita és nincs a valóságban lába, akkor azt javaslom, nézze meg nyugodtan, hogy a brüsszeli intézmények milyen terveket tettek le az asztalra különböző stratégiai területeken, és ezeket a terveket előbb-utóbb mind-mind betonba szeretnék önteni. Ezekben az a közös, hogy rendre túlterjeszkednek a szerződésekben lefektetett jogkörökön, hatáskörökön, csakúgy, mint a Sargentini-jelentés, amely még írásba is foglalta azt, hogy túlterjeszkedett azokon a kérdéseken, amelyekre egyébként joga lenne.

Ami az egyes területeket illeti, vegyük, mondjuk, az adózás kérdését, mindannyian jól emlékszünk arra, hogy hogyan próbáltak beavatkozni a multikat terhelő különadó, a társasági adó kérdésében, és ha jól értjük, az Európai Parlament most az áfaszabályozásba is belenyúlna. Aztán ott van az energiaárak meghatározása; időről időre felbukkan az a gondolat, hogy ne legyen egyetlen tagállamban sem hatósági árazás, ne legyen árkorlát. Ha ezt megvalósítanák, akkor az gyakorlatilag kinyírná a rezsicsökkentést. (Arató Gergely: Olcsóbb lesz a gáz!) Annak ellenére bukkan fel egyre többször ez a gondolat, hogy a piaci árszabályozás a legtöbb helyen áremelkedéshez vezetett. Jogkörelvonási kísérleteket látunk az igazságszolgáltatás terén is. Sajnálatos módon ezekhez a kísérletekhez az ellenzék gyakorlatilag összes pártja asszisztál.

Végül, de nem utolsósorban, és most ez a legégetőbb, ott van a bevándorlás kérdése. Ha valaki azt gondolná, hogy az Európai Bizottság az elmúlt három év tapasztalatai alapján felülvizsgálja az eddigi elképzeléseit, annak sajnos csalódnia kell. Az a fő probléma, hogy még mindig kizárólag gazdasági szemüveggel tekintenek az egész migrációs válságra, azt mondják, hogy ez jó lehetőség a munkaerőpiaci és a népesedési problémák megoldására. Ezzel szemben nem tudnak egyetlen helyet mondani, ahol bármilyen ilyen jellegű problémát megoldott volna a migráció. Bárhogy is legyen, az Európai Bizottság és az uniós intézmények gyengítenék a határvédelmi jogköröket. Megint visszakúszik a kötelező kvóta ötlete, sőt egy úgynevezett humanitárius vízumot is szeretnének bevezetni, hogy fokozzák az úgynevezett munkavállalók beáramlását. Ezek a javaslatok mind-mind ott vannak a tárgyalóasztalon (Tordai Bence: Miről beszélsz?), mindenki nyugodtan megnézheti.

Ami Kunhalmi képviselő asszony kommentjét, illetve álláspontját illeti, úgy fogalmazott, hogy az európai együttműködés békét és jólétet biztosít. (Kunhalmi Ágnes: A nemzetállamoknak!) Ez a célkitűzés egyébként helyes, jól is hangzik. De az a helyzet, képviselő asszony, hogy ami most zajlik, az nem szolgálja sem a békét, sem a jólétet. Bejött az elmúlt években több millió ember (Kunhalmi Ágnes: Amit ti csináltok, az nem szolgálja!  Bangóné Borbély Ildikó: Az nem szolgálja a jólétet!), bejött az elmúlt években több millió ember, nem tudjuk igazán, hogy kicsodák. Ezt az uniós intézmények is elismerik.

Több a terrortámadás, párhuzamos társadalmak alakulnak ki, és ami a jólétet illeti, ez a jelenség rendkívüli módon megterheli a célországok költségvetéseit. Németországban például 700 ezer forintnak megfelelő kiadás az fejenként, amibe egyetlen bevándorló ellátása kerül, és ez minket is érintene, amint bevezetnék a kötelező betelepítési programot. (Bangóné Borbély Ildikó: A letelepedési kötvény mennyibe került?)

Azokra a kommentekre, azokra az ellenzéki állításokra, amelyek azt állítják, hogy az egész migrációs válság csillapodott, szeretném a figyelmükbe ajánlani a Törökországban született nyilatkozatokat. Törökország követeli, hogy egyre gyorsabban, minél hamarabb kezdjük el bevezetni a kötelező betelepítési programot. Szóval, tisztelt Ház, a mi álláspontunk szerint (Arató Gergely: A ti haverotok volt itt! A ti haverotok!)

Magyarországnak ellen kell állnia a tagállami önrendelkezést gyengítő törekvéseknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), felelősségünk van abban, hogy senki ne vehessen el Magyarországtól stratégiai jellegű jogköröket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   23-26   27-30   31-36      Ülésnap adatai