Felszólalás adatai

Felszólalások:   17-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kunhalmi Ágnes képviselő asszony, az MSZP képviselője, napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „Megoldás a magyar közoktatás problémájára” címmel. Parancsoljon!

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Rétvári Úr! Reagálni szeretnék egy korábban elhangzott mondatára. „Utoljára birodalmi törekvései a náciknak voltak.” Ezt az ön miniszterelnöke, a magyar miniszterelnök egyébként tegnap el is mondta. Önök Horthyt tartják eszmei elődjüknek, az egész horthyzmus rendszerét hozzák vissza. Számoljanak el a saját lelkiismeretükkel és szavazóik előtt, hogy az a nemzetállami struktúra, amely Európát egy korábbi széttagolt nemzetállami struktúrába viszi vissza, milyen háborúhoz vezetett! Meg kell érteni, hogy az Európai Uniónak nem birodalmi törekvése van, hanem a második világháború, egy világégés utáni kísérlet arra, hogy a nemzetállamok ne egymást kaszabolják le, hanem a békét őrizzék a kontinensen, továbbá egy világgazdasági globalizáció környezetében a nemzetállamok a saját jólétüket tudják biztosítani. Ha önök két vesztes világháború után ezen az állásponton vannak, hogy egy ilyen széttagolt és nem együttműködő Európát akarnak látni Magyarországon, az az önök felelőssége, de az egész ellenzék élesen és egyenes gerinccel ezzel szembe fog állni. Mint ahogy nem tűrjük azt sem, hogy Nagy Imrét lassan a Nemzeti alaptantervből is kiírják (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nagyon helyes!), Nagy Imre szobrát elvigyék, és megkérdőjelezzék ’56 demokratikus voltát. Ezt önök szemérmesen eltagadják és elhallgatják, mert akkor igenis volt egy olyan arculat, önök egy kizárólagos nemzeti mozgalomként tekintenek és nacionalista mozgalomként tekintenek ’56-ra, miközben a demokratikus jellegét elfelejtik. Nem tudom, hogy egyáltalán ez a szó mond-e magának valamit.

De ha már rátérünk, demokratikus országot csak demokratikus oktatással és iskolarendszerrel lehet megvalósítani Magyarországon, de önök ezt hírből sem tudják. Hatalompolitikai eszközként használják és tekintenek az egész oktatáspolitikára, bizony a válság tünetei mutatkoznak is. Csak az elmúlt héten nem volt olyan nap Magyarországon, hogy ne lett volna valamilyen oktatási botrány. Az egyik iskolában felmondott az igazgató és még a portás is, a másik iskolában másnap éppen 12 tanár azt mondta, hogy ezt nem bírja tovább csinálni. A magyar oktatás a tudásválságon túl, amit önök kialakítottak, mélyen erkölcsi és morális válságba is került, és ezt bizonyítja, hogy a pedagógusok tömegével hagyják el a pályát, és óriási a tanárhiány, hogy ebben a rendszerben már nemcsak tanítani, nevelni, de szinte létezni sem tudnak.

De múlt héten volt az is, amikor az önök fideszes képviselője, Magyarország európai uniós bizottsági oktatási biztosa, Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra az Oktatási és Képzési Figyelőben, hogy bizony Magyarországon nagyon súlyos válságtüneteket produkál a magyar oktatás. Az egyik ilyen súlyos tünet, amelyről képviselőtársam előttem szólt, az, hogy a magyar hallgatókat nem engedik a felsőoktatási intézményekbe. 2010 óta több mint 90 ezer hallgató esett ki a felsőoktatásból, akiknek ott lenne a helyük. Ők nem a magyar felsőoktatási intézményekben tanulnak, hanem zömében vagy el sem jutnak odáig, hanem külföldön keresik a boldogulásukat. Az önfenntartó felsőoktatás meghirdetésével, attól félünk, hogy még többen fognak kiesni. Nem azzal kellene a felsőoktatás minőségét javítani, hogy a politika az arra érdemteleneket kizárja a felsőoktatásból!

Másik súlyos tünet, amelyre Navracsics Tibor úr felhívta a figyelmet, az pedig a lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal, isten ments, hogy bezárják, de most már azt mondta, hogy több mint 80 ezer olyan gyermek van Magyarországon, akiket nemhogy szakmai, általános iskolai végzettség nélkül takarítottak ki a közoktatásból. Hogy fogják ezek a gyerekek egyáltalán teljesíteni azokat a polgári kötelezettségeiket, amiket önök, jobboldali politikusok mindig a szemére vetnek a magyaroknak? Vegyék észre azt, hogy nem tudnak adót fizetni, nem tudnak munkavállalók lenni azok, nem tudnak nyugdíj- és egészségügyi járulékot fizetni azok a gyerekek, akik nem kapják meg az oktatáshoz való alapvető hozzáférési jogot, amely alapvetően alkotmányos jog is!

Szeretném folytatni azzal, hogy éppen ezért a Párbeszéd és az MSZP szövetsége benyújtotta az oktatási minimumról szóló határozati javaslatot a parlamentbe, amelyet a civilekkel együtt több parlamenti párt és országgyűlési képviselő, parlamenten kívüli párt is aláírt, amely alapot ad arra Magyarországon, ha az Országgyűlés ezt megtárgyalja, és önök ezt elfogadják, hogy abból a sanyarú és nagyon szomorú helyzetből, amelybe a magyar társadalmat és a magyar oktatást sodorták, rendes, apró lépések politikájával kilábalhassunk.

Fontolják meg, mert ez az ország sokkal többre képes, mint amit önök kihoznak jelenleg belőle! Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

(12.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Rétvári államtitkár úr reflektál. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Egy dologban biztosak lehetünk az ön felszólalásának az elejét figyelve, hogy óriási fogalmi zűrzavar van az ön fejében, tisztelt képviselő asszony. Az ön számára a nemzetállam egyenlő azzal, hogy háború, tehát ön szerint a békéért úgy kell küzdeni, hogy felszámoljuk a nemzetállamokat világszerte. (Kunhalmi Ágnes: Önnek van fogalmi zűrzavara!) Ez egy kiváló beszéd volt, ezt a Kominternnek vagy bármilyen nemzetközi kommunista szervezetnek az 50-es, 60-as, 70-es évekbeli konferenciáján is elmondhatta volna; ez a kommunista internacionalizmus, amit ön itt most talpig vörösben előadott nekünk. Pontosan ez volt az, amivel a Varsói Szerződés idejében, a KGST-időben a nemzetállamokat próbálták leépíteni, azt mondták, hogy a hazaszeretet, hogy a hit üldözendő, és csak a kommunista internacionalizmus fontos, mert elsősorban kommunisták vagyunk és nemzetköziek, és másodsorban van egy lakóhelyünk, hogy valaki éppen Magyarországról érkezett, valaki éppen Lengyelországból, más Bulgáriából, de ez a közös kommunista eszme az, ami mindenkit összetart. Nem gondoltuk volna, hogy pont október 23. után egy nappal kapunk egy újabb ideológiai képzést. Bár láttunk már csodát, hogy a világgyilkos eszmének, a marxizmus megalkotójának most állítanak szobrot, hónapokkal ezelőtt, és még Jean-Claude Juncker is elmegy oda a tiszteletét tenni, azon is meglepődtünk, de hogy képviselő asszony is újra romantikázott egy kicsit a kommunista internacionalizmus ideológiai eszmekörében, ez még inkább meglepő volt.

Azt pedig visszautasítom, hogy ön az ’56-os forradalmárokat lenacionalistázza vagy bármilyen más negatív jelzővel illesse. Egy nagyon dicsőséges időszaka volt ez  pár napja volt  a magyar történelemnek, és tisztelet és megbecsülés illeti azokat a bátor ifjakat és idősebbeket, akik Magyarországért akár a saját életüket is feláldozták volna.

Az oktatás ügyére térve: „Megoldás a magyar közoktatás problémájára”  elég ambiciózusnak tűnt a címadás, hogy öt perc alatt ön megoldja a magyar közoktatás minden problémáját. Elfelejtette a korábbi javaslataikat ismertetni, mint például a tandíj (Kunhalmi Ágnes: Most vezettétek be!), a kistelepülési iskolabezárás, 381 településen tettek lakatot az iskolák ajtajára, 15 ezer tanár elbocsátása, egyhavi bér elvétele. Ezek voltak az önök korábbi javaslatai a magyar közoktatás problémáinak megoldására, amivel a problémákat nem oldották meg, viszont újabbakat és újabbakat létrehoztak.

Aztán hallgattam az önök rendezvényén a felszólalókat a tegnapi napon. Azt írták, azt mondták a tanárokról, ott álltak önök egy színpadon, sokan, egy ilyen vörösen elmosódó felszólalói sorban, hogy a tanároknak ma (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), ezt mondták önök, az önök által rendezett tegnapi rendezvényről van szó, 170 ezer tanárról önök tegnap így beszéltek: a tanároknak ma ugyanolyan hazugságot kell tanítaniuk, mint akkor. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Önök azt mondták, hogy 170 ezer tanár (Dr. Harangozó Tamás: Mi rólatok beszéltünk!), az önökkel közösen rendezett rendezvényen az hangzott el, hogy 170 ezer tanár minden nap hazudik a magyar iskolákban a magyar diákoknak.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ez azt jelenti, hogy önök háborúban állnak az összes tanárral is. Egyébként a tanárok nevében is nyilván kikérjük azt, hogy önök azt mondják 170 ezer magyar pedagógusra, hogy minden nap hazudnak a diákoknak, hazudnak a gyerekeknek. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Hogy önök nem kedvelik a tanárokat, mert az elmúlt választásokon sem a tanárok, sem mások nem szavaztak olyan mértékben önökre, hogy kormányozni tudnának, hanem ellenzékbe kerültek, és többek között a tanárok sem szavaztak önökre, ez lehet, hogy önöknek egy érthető gondolatmenet (Kunhalmi Ágnes: Honnan tudod? Honnan tudja, államtitkár úr?), de ettől függetlenül elfogadhatatlan; elfogadhatatlan, hogy önök olyan rendezvényt szerveznek társszervezőként, ahol az egyik felszólaló 170 ezer magyar pedagógust egytől egyig lehazugoz. (Dr. Harangozó Tamás: Ez a kormányról szólt!  Zaj az ellenzéki sorokban.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Azzal szemben, amit önök mondanak és tesznek, mi emeltük 50 százalékkal a pedagógusok bérét (Kunhalmi Ágnes: Mi is!), éppen ezért 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma. Ma Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint az OECD átlaga. Az OECD átlagában egy pedagógusnak 13,6 gyermekkel kell foglalkozni, egy magyar pedagógusnak 10,4 diákkal. 68 520 pedagógus a minősítési rendszerben már minősítette magát pedagógus II. kategóriába. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Teljesen feleslegesen!) Ez a 606 milliárd forintos többlet, ami az oktatási költségvetésben van, ez még megfejelhető egy 125 milliárd forintos oktatási-fejlesztési programmal. Mindemellett digitális eszközökből összesen 97 ezer került az iskolákba az elmúlt hónapokban és egy-két évben, ingyenessé tettük 1-9. osztályig a tankönyveket, a korábbinál többet költünk jóval, 2,5-szer annyit az iskolai szociális gyermekétkeztetésre. (Közbeszólások az elnök felé: Idő! Idő!) A felsőfokú végzettségűek száma 17-ről 20,5 százalékra növekedett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és az egyetemre járó romák, cigányok aránya is kétszeresére emelkedett. (Arató Gergely közbeszól.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   17-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai