Felszólalás adatai

Felszólalások:   92-111   112-127   128-151      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Bánki Erik, Fidesz, képviselő által benyújtott előterjesztés T/3632. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy nagyon rövid és nagyon egyszerű, könnyen áttekinthető javaslat, hiszen nem szól másról, mint arról, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, amely eddig is működött, csak eddig a médiatörvény szabályozta a működését, és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság alá tartozott, ez most egy önálló tanács lesz, és az eddigi feladataihoz képest további pluszfeladatokat kap. Tekintsük át, hogy a jelenlegi szabályozás szerint hogyan működött ez a tanács! Ahogy említettem, a médiatörvény szabályozta a működését, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alá tartozott, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság biztosította a költségvetési működését és a tanács összeállítását is. A titkársági feladatokat is a médiahatóság látta el, tehát ilyen módon mondhatjuk azt, hogy gyakorlatilag a médiahatóság árnyékában, annak felügyeletével működött ez az öt tagból álló testület, melynek elnökét és alelnökét a mostani javaslat szerint és korábban is a miniszterelnök nevezte ki, a tagok közül viszont két tagot eddig a Médiatanács, és két tagot a Tudományos Akadémia delegált.

Feladatai közé tartozott, hogy véleményezze a kormány informatikai hírközléssel kapcsolatos és a média területére vonatkozó stratégiai döntéseit, irányvonalait, előterjesztéseit, a nemzetközi értekezleteken képviselendő magyar álláspontot.

(15.30)

Továbbá a kormány vagy a miniszterelnök felkérésére megvizsgálja a kormány vagy valamely miniszter irányítása, felügyelete alatt álló szerv hírközlési és informatikai tárgyú beszerzéseit, projektjeit, pályázatait, illetve azok teljesülését.

A törvényjavaslat szerint, amely önök előtt fekszik, tisztelt képviselőtársaim, az eddig meglévő feladatok mellé további feladatokat kapna a tanács. Hogy konkrétumokat mondjak, a további feladatai közé tartozik az, hogy ne csak a kormány informatikai, illetve hírközléssel kapcsolatos tevékenységét vizsgálja, hanem vizsgálja meg azokat a fejlesztési terveket, elképzeléseket, amelyek a későbbi időszakra vonatkozóak, és erről adjon szakmai véleményt a kormányzat számára.

A felállításával, illetve működésével kapcsolatos szabályozásváltozás az, hogy kikerül a médiatörvény hatálya alól, és az önök előtt fekvő törvény elfogadásával egy önálló törvény szabályozza működését, illetve szervezeti felépítését is. Amennyiben elfogadásra kerül a törvényjavaslat, onnan kezdve a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét, elnökhelyettesét és tagjait is a miniszterelnök nevezi ki, illetve mentheti fel a későbbiekben.

A szervezetét önállóan fogja tudni működtetni, egy önálló költségvetéssel fog dolgozni, amelynek részletszabályozását majd a végrehajtási rendelet formájában egy kormányrendelet fogja szabályozni.

Tehát összefoglalva a törvényjavaslat lényegét, tisztelt képviselőtársaim, azt javaslom és azt kérem önöktől, hogy támogassák ennek a javaslatnak az elfogadását, hiszen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, ahogy eddig, úgy ezután is alapvetően a kormány működésével kapcsolatos véleményezéseket fogja elvégezni. Annyi változás történik, hogy ezt most nem a médiahatóság keretein belül, hanem egy önálló szervezetként fogja megtenni.

Tehát érdemi változás csak az önállósodás, illetve az módosul, hogy nemcsak vezetőjét és helyettesét, hanem tagjait is a miniszterelnök fogja kinevezni, illetve felmenti. Köszönöm szépen a figyelmet, és még egyszer kérem a tisztelt frakciótagokat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, megállapíthatjuk, és ebben mindenki egyetért, hogy a digitalizáció, a digitális világ folyamatosan változtatja mindennapjainkat, folyamatosan változtatja a körülményeinket. Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a hétköznapi életben és a gazdaság szinte minden ágazatában, működési hatékonyság, versenyképesség már nem biztosítható enélkül.Az értékálló technológiák, korszerű és hatékony informatikai megoldások kialakításához elengedhetetlen, hogy a kormányzat munkáját az informatika terén kellő tapasztalattal és átfogó szemlélettel rendelkező szervezet segítse. A törvényjavaslat célja, ahogy már ez elhangzott, a kormány informatikai, hírközlési véleményező és tanácsadó szerve, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működésének és feladatainak újraszabályozása.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány nagy hangsúlyt kíván helyezni a digitális állam megteremtésére, arra, hogy mind a polgárok, vállalkozások és az állam, mind pedig az állam szervei között az információ elektronikus úton jusson el, ezáltal gyorsítva az ügyintézést, garantálva az adatok és nyilvántartások hitelességét.

Ennek érdekében az állami informatikai beszerzések növekvő számára figyelemmel szükséges, hogy a beszerzések esetében szakértők vizsgálják annak az állami informatikai rendszerekhez való kapcsolódását, valamint a megvalósítási célhoz való illeszkedését, figyelembe véve a legfrissebb digitális technológiákat, innovatív eszközöket.

Mindezen törekvések megvalósítása érdekében a kormány támogatja, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, mint az informatika terén kellő tapasztalattal és átfogó szemlélettel rendelkező szervezet, és amely eddig is hatékonyan támogatta a kormány munkáját, a kormányzat részeként hangsúlyosabban vállaljon szerepet a döntési folyamatokban, azok előkészítésében. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a vitában is és a későbbiekben is majd szavazatukkal támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Riz Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy véleményezi a kormány felé az információs társadalom kialakításának programját, az informatika, a hírközlés és a média területére vonatkozó stratégiai döntéseket, a kutatás és fejlesztés irányvonalának meghatározását, valamint a kormány számára készült kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit, előterjesztéseket, és gazdaságossági szempontok alapján vizsgálja az állami és közigazgatási szervek infokommunikációt érintő pályázatait, projektjeit, beszerzéseit, illetve azok teljesülését.A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jelenlegi működését, feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács című fejezete határozza meg. A tanács létrehozásának elsődleges célja az volt, és azóta is az, hogy a kormány a hírközlés és az informatika teljes területéről választott, elismert szakemberek álláspontjára és szakértelmére támaszkodjon.

Tisztelt Képviselőtársak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat szerint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács új, kibővített szerepet kap, amelyben feladata egyebek mellett a kormányzati hírközlés és informatikai beruházások véleményezése lesz, valamint az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak kinevezését a miniszterelnök hatáskörébe utalja. Mivel a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány tanácsadó és véleményező szerve, ezért célszerű, hogy annak működését, tagjait és finanszírozását is a kormány lássa el. (Sic!) A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szervezetét a titkárság fogja működtetni, jövőbeni működését és szervezeti felépítését a kormány fogja meghatározni külön rendeleti úton.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal a kormány kibővíti a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács feladatait, ezáltal a szervezet működését hatékonyabbá teszi, ennek érdekében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kezdeném, hogy valóban, ahogy ezt az előterjesztő fideszes képviselőtársunktól hallottuk, ez egy könnyen áttekinthető törvényjavaslat. Hiszen ha mondjuk, a rendelkező paragrafusait lehagyom róla, akkor mondjuk úgy, hogy három érdemi paragrafusból, illetve egy negyedikből áll, ami inkább a médiatörvény bizonyos összeférhetetlenségi szabályait helyezi hatályon kívül.Úgyhogy, ha mondjuk, ezt pénteken majd a soproni régióban tartandó fórumomon kellene elmagyaráznom, hogy miről szól ez a törvény, akkor visszautalnék ifjúkoromra, amikor is a sopronbánfalvi búcsúban három pálcáról lehetett lelőni azt a kis táblácskát, amin az szerepelt, hogy 1. § a miniszterelnöknek mindig igaza van; 2. § ha véletlenül még sincs a miniszterelnöknek igaza, és nem ő nevezett ki valakit, akkor automatikusan az 1. § lép életbe. No, de a viccet félretéve (Nacsa Lőrinc: Pedig jó volt.), ahogy említettem, a 4. § a Médiatanács összeférhetetlenségi szabályait kívánja innen kivenni, teljesen támogatandó cél. Hiszen valóban itt olyan kiemelt szaktudású szakemberek tudnak majd ennek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak a tagjai lenni, akik már eddig is jól dolgoztak.

Ugyanakkor az teljesen egyértelmű, hogy az előterjesztők által is kimondottan hangsúlyozott, mondjuk, a digitalizációra vagy az infokommunikáció fontosságára vonatkozó kitételeket nyilvánvalóan senki nem vonja kétségbe. Ugyanakkor itt egy valamilyen formában egyrészt mégiscsak egyfajta olyan hatáskörbővítésről kellene most a tisztelt Országgyűlésnek egy teljesen biankó csekket kiállítania, hiszen külön kormányrendelet szabályozná az egész részleteit, ami a jelenlegi rendszerben, különös tekintettel a média helyzetére, szerintem egy normálisan gondolkodó ellenzéki politikusnál ebben az esetben is bizonyos aggályokat vet fel. Mégpedig, véleményünk szerint, teljesen jogosan.

Itt nyilvánvalóan főleg olyan, valószínűleg infokommunikációs beszerzésekről lehet majd szó, amelyek elbírálásában részt vesz majd ez a testület.

(15.40)

Ez egy olyan törvényjavaslat, amely, azt gondolom, megint nem véletlenül egy egyéni képviselői indítvány formájában kerül a tisztelt Ház elé, tehát semmifajta miniszteriális egyeztetés, semmifajta társadalmi vita nem előzi meg. Ideraknak három paragrafust elénk, és elvárják, hogy néhány hangzatos, teljesen üres indokló mondat után erre rábólintsunk. Tehát azt gondolom, hogy ez az Országgyűlés tekintélyének a megsértése konkrétan, hiszen nem lehet elvárni tőlünk, hogy egy olyan helyzetben, ahol a magyar adófizető polgárok 90 milliárdjából fenntartott közmédia reggel, délben és este hazudik az ellenzéki pártokról, olyan, a médiát is érintő törvényjavaslatot terjesztenek elénk, ami gyakorlatilag teljesen üres abban a formában, ahogy ez előttünk fekszik. (Sic!) Ennek az egész ügynek a jogi és egyéb részleteiről pedig tisztelt képviselőtársam, Varga-Damm Andrea fogja a Jobbik-frakció véleményét még kifejteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most nézek a képviselő úrra, mert előzetesen nem történt bejelentés, tehát nyilván a képviselő asszony a normál időkeretben kíván felszólalni, nem vezérszónokként. Megbocsásson, de nincs lehetőségem rá, nem volt előzetesen bejelentve; ha be van, akkor megvan rá a lehetőség, de sajnos nem volt, úgyhogy normál időkeretben a képviselő asszony fel tud szólalni. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én rövid leszek. Ellenzéki képviselőként megvizsgáltam az ügyet, megnéztük szakértők segítségével, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács hogyan és milyen összetételben működött a fennállása óta. 1996-ban egy kormányhatározat hozta ezt létre.Boldog békeidők  hadd mondjam el, hogy milyen összetétele volt, egészen megdöbbentő a mai viszonyok közepette ezt elmondani. 11 tagja volt, és a 11 tagból összesen 3-at delegált a kormány. 8 egyébként pedig szakember volt kifejezetten, nem elvitatva, hogy a kormány is szakembereket delegál, de szakmai szervezetek delegálták a további 8 tagot. Delegált 3 tagot az ORTT, egyet az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, az MTESZ is delegált, a távközlési érdekegyeztető szervezetek közösen is delegáltak, delegált az MTA, tehát egy olyan világot mutat be az akkori kormányhatározat, ami tényleg arra épült, hogy egy konkrét kérdéskörben szakmai szervezetek szakmai véleményeket fogalmaznak meg, és egyébként többségben vannak a konkrét testületben; a kormány is delegál 3 tagot a 11-ből, de elfogadja a szakmai szervezetek véleményét.

2010 óta ez már egy lényegesen komoly fokkal máshogy van, 2010-ben ez megváltozott az önök kormányzása alatt. 5 tagú ez a tanács, ennek  ahogy elmondta az előterjesztő  az elnökét és az alelnökét nevezi ki a miniszterelnök, ezenkívül két tagot a Médiatanács és egyet az MTA. Tulajdonképpen a most előterjesztett javaslat  amellett, hogy persze egy önálló szabályozás  arról szól, hogy mindenkit a miniszterelnök nevez ki. Ha engem kérdez, hogy a miniszterelnök által kinevezett tagok vagy az MTA által kinevezett tag szakmaiságába vetett hitem az erősebb, akkor bocsássa meg nekem az előterjesztő, de az MTA-ba vetett hitem az erősebb. Tehát ellenzéki képviselőként, azt gondolom, én ennyit tudok ebben vizsgálni.

Felmerül az a kérdés, ami előttem elhangzott teljesen jogosan, hogy a készülő beruházások vagy a várható beszerzések véleményezése kapcsán fontose ez ennyire; valószínűleg igen, mert mondom, nem értékalapú előterjesztéseket láttunk itt a mai nap folyamán sem, hanem érdekalapúakat, tehát valószínűleg ez a meghatározó ebben a tekintetben. Tehát azt gondolom, hogy ellenzéki képviselőként ez a javaslat, bár szűk terjedelmű, nagyon látható meg minden, de világosan támogathatatlan, hiszen minden ilyen jellegű jogosultságot a delegálásra a miniszterelnökhöz telepít, ezzel nem lehet a mi részünkről egyetérteni. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, a Demokratikus Koalíció vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem rövid lenni. Természetesen az ilyen típusú kinevezési gyakorlat demokratikus országokban nem elképzelhető, abban az értelemben semmiképpen sem, hogy az ellenzéki pártoknak még csak helye sincs egy ilyen testületben, a véleményüket sem hallgatják meg. Tehát az egész történettel igazából az alapkeret a probléma, az, hogy olyan médiakörnyezetben létezünk, az államimédia-struktúrában, amiben az ellenzéki pártok gyakorlatilag el vannak némítva  ha megjelenik róluk valami, az többnyire vagy személyes ügy, vagy valamilyen hazugság. Tehát egy ilyen környezetben a miniszterelnök kinevezési gyakorlatának további erősítése semmiképpen nem ad bizalmat.

Azt gondoljuk, hogy az a rengeteg pénz, ami elmegy az állami televízióra, mint azt egyébként, hozzáteszem, a Sargentini-jelentés is jelezte, sőt az Európai Parlament meg az EBESZ is vizsgálta a magyar választás következményeit, és többek között a magyar médiaviszonyok miatt és a magyar úgynevezett közszolgálatimédia-viszonyok miatt nem tekintette szabadnak a magyar választást 2018 áprilisában. Amikor önök állandóan arra hivatkoznak, hogy na de a választók bizalma, akkor azért szeretném jelezni, hogy van olyan bizonyítékunk arra az európai színtérről, ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A javaslatot nem támogatjuk. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalásokra van lehetőség. (Nincs jelentkező.) Amennyiben ezzel nem kívánnak élni, megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportjából, aki írásban jelezte a felszólalási szándékát. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztő! Én most nem leszek olyan udvarias, mint a képviselőtársaim voltak. Azt természetesen nem fogom pontosan megfogalmazni, hogy amikor ezt a javaslatot elolvastam, akkor a gondolataimban milyen szavak jelentek meg, mert az valóban nem tűrne nyomdafestéket, de azt tudom mondani, hogy ez a javaslat elfogadhatatlan egy demokratikusnak nevezett jogállamban. Nem tudom elképzelni, hogy egy nap reggel az jutott volna Bánki Erik képviselőtársunknak eszébe, hogy ő egy ilyen javaslatot beterjesszen. Majd egyszer vélhetően megtudjuk, hogy miért kell vezekelnie, hogy a lakás-takarékpénztár borzalma után ezt is neki kellett előterjeszteni, reméljük, hogy lassan ez a vezeklési idő lejár, és nem gondolom, hogy Bánki Erik képviselőtársunknak bármilyen szakmai, emberi, képviselői köze lenne ehhez a javaslathoz. Ez a javaslat a miniszterelnök úr megrendelésére készült, nem baj, ha ezt az életben nem fogja a képviselőtársunk elismerni, nem is várjuk el tőle, tudjuk mi azt amúgy is.

Azt tudnám mondani politikusként  majd jön a szakma is, most a politikus beszél , hogy drága miniszterelnök úr, ha önnek házi tanácsadó társaságra van szüksége a médiakérdésben, akkor tessék azt megfizetni. Tessék megfizetni őket, van miből! Tessék velük összeüldögélni kétnaponta, akárhány naponta, de ne tessék az állami költségvetést terhelni egy privát információs médiatanács játszásával! Ez ugyanis semmi más, mint játszás.

Miért mondom, hogy ez játszás? Ennek az intézménynek az eddigi működését, mindannyian tudjuk, az előbb a tisztelt kollégáink említették, a 2010. évi CLXXXV. törvény szabályozta, gyakorlatilag a médiatörvény, tökéletesen meg volt abban teremtve a 15. §-tól kezdve az, hogy ez a tanács mi, miért áll föl, mi a dolga, kompetenciák, feltételek, kinevezések, kinevezési idők, mik azok a fontos témák, amelyeket nélkülük nem lehet eldönteni a média területén, és elképedtem azon, hogy ez a javaslat hat darab paragrafusból áll, ebből az egyik a hatályba léptető, a másik a hatályon kívül helyező, és három darab paragrafus összesen öt darab mondatával alapítják újra ezt a testületet. Elnézést kérek, nem tudom elképzelni, hogy van a Fidesz-KDNP-frakcióból és a kormányból egyetlenegy ember is, akinek az jutott eszébe, hogy ez úgy fog itt átmenni, hogy az ellenzék nem szól hozzá egy szót sem.

(15.50)

Nem hiszem, hogy önök egy pillanatig is ezt gondolták. Sőt, nagyon azt gondolom, hogy azt gondolták, hogy hát, azért itt egypár nemszeretem, keresetlen szó lesz. Meg fogjuk természetesen őrizni a Ház tekintélyét, és nem hangoznak el olyan mondatok, amelyek egyébként indokoltak lennének egy ilyen javaslathoz. Megtiszteljük kormánypárti képviselőtársainkat azzal, hogy kifejezetten kimondjuk, hogy nem lehet közük ehhez a javaslathoz, bár meg fogják szavazni.

Az előbb képviselőtársaim arról beszéltek, hogy a nagy eséllyel 80 milliárdból várható beszerezések ügyében jobb, ha egy olyan tanács közreműködik a véleményezésben  bár ennek a leendő tanácsnak még nem is ismerjük a jogköreit, de ha abból indulunk ki, hogy az eredeti tanácsnak milyen jogkörei voltak, abban valóban a beruházások véleményezése ott volt, és semmiképpen nem lehetett komolyabb beszerezéseket eszközölni a tanács hozzájárulása nélkül.

Miután a tanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki, nem tudjuk, mennyi időre, nem tudjuk, kiknek lehet lenni e tanács tagjainak, mert az eredeti törvényből legalább azt tudtuk, hogy e tanács tagjainak legalább 5 éves szakmai gyakorlatának kellett lenni. Ahogy az utolsó szabályozás volt, az 5 tagból 2 tagot a Médiatanács, egy tagot az MTA jelölhetett. Most gyakorlatilag ennek a komoly szervezetnek a takarító néni is lehet a tagja, meg egyébként miniszterelnök úr egész rokonsága is beválasztható ebbe a tanácsba, hiszen fogalmunk nincs, hogy majd a leendő kormányrendelet miként fogja ezt szabályozni.

Nagyon fontos volt a régi szabályozásban az, hogy csak a törvényeknek voltak alárendelve e tagok. Ezt kifejezetten kimondta a médiatörvény, sőt azt is, hogy nem voltak utasíthatók. Hát, ez pont az, mint ami egy országgyűlési képviselő jogállása, nem voltak utasíthatók, nem valakinek kénye-kedve szerint működhettek. Nem tehették meg, hogy bármire rávegyék őket, ami az elveikkel ellenkezett volna. Négy évre szólt a megbízás. Ma nem tudjuk, hogy a kormányrendeletben majd hány évre vagy mennyi időre szól majd a megbízásuk. Ami nagyon fontos volt még, hogy az illetményük is szabályozott volt. Mennyit fognak ezek az emberek keresni? 500 ezret vagy 5 milliót havonta? Bár az utóbbi években, ahogy látjuk, bizonyos szűk körbe tartozó embereknek 5 milliós fizetése is van.

Az eredeti médiatörvénybéli szabályozás 120., 121. és 122. §-ai tökéletesen határozták meg azt a jogkört, jogállást, kinevezési időt, szakmai feltételrendszert, a járandóság mellett az infrastruktúrát, ami nekik jár; és ami tényleg nagyon fontos volt: tudtuk, hogy miért vannak. Nem hallottam az elmúlt nyolc évben egyetlenegy kormánypárti kritikát sem arról, hogy ez a tanács a törvény szellemiségének megfelelően ne úgy működött volna-e. Nem hallottuk azt, hogy ez a tanács bármilyen tevékenységi körében akadálya lett volna bármifajta, a média területén szükséges kormányzati tevékenységeknek. Nem hallottunk arról, hogy olyan tagjai lennének, akik esetleg hitelességük megőrzése érdekében akadályoztak volna bármifajta előrehaladást, valami újdonság bevezetését.

Képviselőtársaim, mint ahogy az előbb mondtam, nagyon jóhiszeműen a beszerzésekre gondolnak, hogy esetleg sokkal inkább bizonyos miniszterelnöki körökbe tartozó embereket szeretnének ehhez igénybe venni. Én ezt a jogszabályjavaslatot egy sokkal komolyabb és nagyobb dimenzióban látom. E jogszabály születése teljes mértékben összefüggésben áll az elmúlt hónapokban beterjesztett egészen más tartalmú és célú törvényekkel. Ez pedig az, hogy a kormányzat, jelesül Orbán Viktor miniszterelnök úr csak olyan rendszereket akar látni maga körül, ahol mindent és mindenkit saját maga irányít, olyannyira, hogy ha esetleg a kormányzati többség lehetőségét egy következő választáson elveszítik, a hadseregen, a médiafelügyelő tanácson keresztül tudjon olyan pozíciókat teremteni, hogy egy következő kormányzatot nemcsak gazdaságilag, hanem minden téren megbénítson.

Minden egyes javaslatból ez a cél árad. Ha nem teszünk mást, csak ezeket a javaslatokat egymás mellé tesszük, és megnézzük a feladatrendszerek, a kinevezési lehetőségek, a potenciálisan a helyzetben szerepet vállalható emberek adottságait, és azt, hogy miként tudja egy kormányzat a saját pozíciója után is felügyelni az elvesztett rendszereket, akkor ezeken a szabályokon keresztül, ezeken a kinevezéseken keresztül, ezeken a pozíciókon keresztül bármely jövőbeni kormányzatot meg tud bénítani. Majd lesz még felszólalásom honvédelmi kérdésben ma, ott ki fogom mutatni abból az aspektusból, abból a nézőpontból, hogy hogyan kapcsolódik ugyanehhez a szándékhoz mindez.

Azért vagyok teljesen nyugodt abban, hogy bár meg fogják a kormányzó pártok ezt szavazni, de biztos vagyok abban, hogy amikor majd egyszer ők is fölismerik mindezeknek a veszélyét, amihez hozzáadják a szavazatukat, akkor saját maguk fogják azt mondani, hogy ezt így nem tovább. Csak még nem tartanak ott, mert még nem érzik azt, hogy ezek a fajta szabályozások, ezek a fajta új rendszerek veszélyt jelentenek a haza demokratikus intézményére nézve.

Ez az új tanácsadó testület tehát, ahogy szoktuk az utóbbi időben mondani, elvesztette független jellegét, ez a Hírközlési és Informatikai Tanács nem az a tanács, amely a médiatörvényben szerepel, nem is lesz az a tanács soha az életben. Ez a tanács a miniszterelnök személyes tanácsadó csapata, meghiúsítja ezzel a javaslattal azt, hogy ez a tanács valaha is a nemzetközi sztenderdek, a médiatörvényben megfogalmazott garanciák figyelembevételével végezze a munkáját. Ily módon ezt nemhogy ellenzéki képviselő nem támogathatja szavazatával, hanem a kormánypárti képviselők sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.Megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak mint előterjesztőnek a zárszó elmondására. Parancsoljon, képviselő úr!

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lepett meg az ellenzéki frakciók álláspontja és véleménye, hiszen hozzászoktunk már ahhoz, hogy szinte teljesen mindegy, hogy milyen törvényjavaslatot tárgyalunk a tisztelt Ház előtt, az ellenzék mindenben a kormány túlzott dominanciáját, mindenféle háttérszövetségek pozícióhoz való juttatását és más hasonló rémtörténeteket lát. Ebben az esetben is gyakorlatilag ez a helyzet.Azzal kezdtem az expozémat, hogy egy nagyon egyszerű és nagyon rövid, jól áttekinthető törvényjavaslatról van szó. Felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét az 1. §-ra. „A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve.” Semmi több. Tehát azok a felvetések és feltevések, amelyek arról szólnak  ahogy a legvégén Varga-Damm Andrea képviselőtársam mondta , hogy a nemzetközi sztenderdeknek semmilyen formában és semmilyen tekintetben médiafronton nem felel meg, ez nem csoda, hiszen maga a törvényjavaslat vonja ki a médiatörvény hatálya alól ezt a szervezetet, és teszi egy teljesen független státuszba, ahol semmi más dolga és feladata nem lesz, mint a kormány informatikai jellegű beruházásainak és fejlesztéseinek az előkészítésében vesz részt. Pont ez az a többletfeladat, amiről Cseresnyés Péter államtitkár úr is beszélt, amelyet a kormány is támogat.

Tehát itt éppen az a cél, hogy olyan szakembereket és olyan tudást tudjunk a kormány közelébe vonni, akik képesek arra, hogy a mai világ állandó változásaira reagálva azt az innovációt, azt a tudást, ami ezen a piacon a versenyképesség megtartásához és esetleges további javításához szükséges, azt megtegye és azt hozzátegye a kormányzati munka eredményességéhez.

(16.00)

Varga László képviselőtársaim felvetésében elmondta, hogy számára a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja sokkal szakmaibb, mint egy kormányzati delegált. Én azért ezzel vitatkoznék, hiszen a kormány számos területen bebizonyította azt, hogy olyan szakértőkkel, olyan kormányzati munkában részt vevő alkalmazottakkal és dolgozókkal, olyan hivatalnokokkal rendelkezik, akik képesek olyan törvényjavaslatok előkészítésére és olyan stratégia alkotására, amely ma már a nemzetközi szinten is kiváltotta mind az európai szervezetek, mind a hitelminősítő intézetek elismerését.

Konkrétan itt a Pénzügyminisztériumra gondolok, amely egy olyan új adócsomagot rakott össze és egy olyan gazdaságfejlesztési programot indított el, amelyet bár számos fronton támadtak a 2010-es évek elején, mára valamennyi mértékadó piaci elemző elismeri, hogy Magyarország igenis egy sikeres gazdasági fordulatot hajtott végre, és igenis sikeres volt abban, hogy lehetetlen körülmények közepette, egy államcsődben lévő országot átvéve évek alatt egy dinamikus és azóta is fenntartható növekedési pályára tudott állítani. Ebben tehát én nem lennék ilyen szinten elfogult.

Gréczy Zsolt képviselőtársam mondandójában gyakorlatilag azt erősítette, hogy ez nem demokratikus megoldás. Még egyszer mondom: itt egy kormány mellett működő tanácsadó és véleményező szervezetről beszélünk. Ebben az esetben szerintem teljesen természetes az, hogy a kormány vagy a kormányfő nevezi ki annak tagjait, elnökét, alelnökét és egyéb tagjait, és pont ezért volt fontos az, hogy kivegyük a médiatörvény hatálya alól, hogy még véletlenül se keltsük azt a látszatot, minthogyha ez a médiatörvény hatálya alatt működő tanácsként ilyen szoros kormányzati felügyelet alá kerülne.

Varga-Damm Andrea képviselőtársamnak nagyon köszönöm az aggodalmát. Szeretném megnyugtatni a tekintetben, hogy semmiféle büntetés alatt nem állok, tehát nem annak tekintem sem a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény benyújtását, sem ezt. Állítom, és bármilyen szakmai fórumon képes vagyok megvédeni a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat minden egyes pontját, hiszen meggyőződésem az, hogy ennél sokkal jobban működő előtakarékossági formák vannak, és határozott álláspontom az az elemzések alapján, hogy az a fajta hozzáállás, amelyet a lakás-takarékpénztárak jó része végzett az állampolgárok befizetéseivel történő gazdálkodás során, az a minimális szintjét sem érte el annak a szakmaiságnak, ami egy ilyen szervezettől elvárható lenne.

Arra a felvetésére pedig, miszerint ha privát információs médiatanácsadó testületet hoz létre a miniszterelnök, akkor ezt tegye meg saját pénzből, én azt gondolom, hogy itt nem a miniszterelnök tanácsadó testületéről beszélünk, hanem  ahogy a törvény is fogalmaz  a kormány tanácsadó testületéről beszélünk, és ilyen értelemben szerintem az teljesen normális, hogy a kormány határozza meg ennek a működési forrásait, ennek a tanácsnak a működési forrásait is, illetve a szervezeti működésével kapcsolatos kérdéseket is.

Én tehát azt gondolom, hogy egy jó döntést hozunk azzal, hogyha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, és arra is kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a szavazás során.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   92-111   112-127   128-151      Ülésnap adatai