Felszólalás adatai

Felszólalások:   57-60   61-64   65-68      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Még kiszolgáltatottabbá teszik a munkavállalókat?” címmel. Szabó Sándor képviselő úré a szó, parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnos bekövetkezik az, amitől évek óta már sokan tartanak, történetesen az, hogy megszüntetik a munkaügyi bíróságokat. A múlt héten tárgyalt egyik javaslat szerint ugyanis 2020-tól az önállóan működő munkaügyi bíróságoknak be kell tagozódniuk a rendes bírósági rendszerbe, függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt a munkaügyi bírók egy csoportja már kimondta, hogy egy jól működő piacgazdaságban  és Magyarországon önök szerint is az van  szükség van egy szakbíró általi eljárásra, egy kiszámítható munkaügyi egységes ítélkezésre. Érthetetlen is, hogy miért kell megszüntetni az önálló munkaügyi bíróságokat, hiszen ezek a közigazgatási bíróságok mellett tökéletesen elférnének. Ez a döntésük a munkaügyi bíráskodás szakszerűségének romlását fogja okozni, és természetesen végső soron a munkavállalók, a munkások nagyobb fokú kiszolgáltatottságához fog vezetni. Nem lenne ez egyedi eset, hiszen láttuk, hogy 2012-ben, amikor a munka törvénykönyvét megváltoztatták, hogyan csorbították a munkavállalók jogait, hogyan csorbították a szakszervezetek jogosítványait, hogyan nehezítették a dolgozók munkakörülményeit, és még lehetne sorolni.

Érdemes néhány példát megemlíteni, hogy milyen esetek történtek az elmúlt években, amelyek vonatkozásában nem lesz lehetőség ilyen hatékony bírósági eljárás igénybevételére. Például nem tud majd munkaügyi bíróságon kártérítést követelni az a 20 éves fiatal, akinek a munkáltató által nem megfelelően karbantartott cséplőgép letépte a karját, és az a férfi se, akit egy szombathelyi gyárban a présgép nyomott össze, vagy akit a főnöke munkáltatója jogellenesen kirúgott.

Éppen ezért azt gondolom, joggal merül fel a kérdés, hogy miért kell lerombolni az önállóan működő, a munkaügyi bíráskodás szakmaiságát leginkább képviselni hivatott munkaügyi bíróságokat. Hogyan biztosítják, hogy a munkavállalók a jövőben is megfelelő védelmet kapjanak, és ne legyenek kiszolgáltatva a munkáltatóiknak? Tervezik-e a szakszervezeti jogok megerősítésével biztosítani a munkavállalók körülményeit? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Bodó Sándor államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon!

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csakhogy ne legyen félreértés az előző mondatom kapcsán: az örömöm annak szól, hogy nem a közfoglalkoztatásban, hanem a munkaerőpiacon tudnak már javadalomra szert tenni ezek a dolgozók. (Varju László: Korlátozzák őket!) Köszönöm szépen, de a korlátozás nem az ön jogköre, képviselő úr. (Derültség a kormánypárti oldalon.) A munkaügyi bíráskodás Magyarországon soha nem rendelkezett teljes szervezett önállósággal. Jelenleg első fokon a járásbíróságokkal egy szinten ellátó megyei illetékességű közigazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon pedig a törvényszékek járnak el a munkajogi vitákban.

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat értelmében a közigazgatási és a munkaügyi bíróságok megszűnnek ugyan, de a rendes bíróságok törvényszékei mint munkaügyi bíróságok fognak eljárni első fokon. Ez a megoldás biztosítja a munkaügyi bíróság presztízsének emelését, és kifejezi a munkaügyi bírák magasabb megbecsülését is. A felhalmozott munkaügyi bírói tapasztalatok megtartását a tervezet a munkaügyi regionális kollégiumokban biztosítja. A munkaügyi bíráskodás részletes eljárási szabályait a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséhez szükséges jogrendszeri felülvizsgálat során fogja a kormány kidolgozni. Európa több országában is elkülönül a rendes és a közigazgatási bíróságok igazgatása, erre tehát több országban is van példa, ahogy említettem.

A munkavállalók munkajogvédelmét a munka törvénykönyve széleskörűen biztosítja, mivel a kormány annak megalkotásakor kiemelt figyelmet fordított a munkavállalók érdekeire. Ez nyilvánvalóan egy biztosíték. Természetesen a munkavállalói jogsértés esetén a munkaügyi hatóságokhoz fordulhat az érintett. A munkavállalónak a munkaviszonyból származó igényét a továbbiakban is a bíróság előtt lesz lehetősége érvényesíteni. Az elmondottakból is kitűnik tehát, hogy a kormány mindig is szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit, illetve annak a képviseletét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   57-60   61-64   65-68      Ülésnap adatai