Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden, székelyként is szeretnék hozzászólni a kérdéshez. Mindenekelőtt talán ezt lehet nyugtázni, hogy a székelyek megteremtették a konszenzust a magyar parlamentben. Ennek nagyon örvendek, hiszen mind a kormánypártok, mind az ellenzék képviselői hasonló álláspontot fejtettek ki a kérdés vonatkozásában. Egyetértek Nacsa képviselőtársammal, hogy vannak dolgok, amelyeket nem kell megmagyarázni, vannak dolgok, amelyeket érezni kell. Mégis a jog azt kéri tőlünk, azt követeli tőlünk a jogrendszer, hogy azt is meg kell magyarázni, amit az ember érez.Azt gondolom, ebben a vonatkozásban a magyar nemzetiségi törvényi keret jól vizsgázott, hiszen az Akadémia álláspontja helyre tette ezt a kérdést, nagyon világosan kimondta, hogy az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi, nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Tehát a székelyek magyarok, és pont; amit a szívünk mond, azt az Akadémia egy kucifántosabb nyelvezetben ugyancsak levezette. Ilyen értelemben a magyar jogrendszeren ez átment, ugyanazt mondja a magyar jogrendszer, amit a mi szívünk mond: tehát a Magyarországon élő székely közösség nem felel meg a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek.

Valóban  ahogy elhangzott itt a felszólalók részéről  nincs társadalmi támogatottsága sem Székelyföldön, sem Magyarországon annak, hogy a székelyek önálló nemzetiség lennének. Az erdélyi, magyarországi politikai, civil, egyházi szervezetek nem értenek egyet a külön nemzetiséggé nyilvánítással. Valóban, a román propaganda már Trianon kapcsán elővette ezt a kártyát. Én magam is sokszor találkoztam korábbi életemben ezzel, amikor beszélgettünk a trianoni helyzetről vagy az erdélyi helyzetről, sokan feltették a kérdést Nyugat-Európában, hogy a székelyek akkor most kicsodák, hiszen volt egy olyan propaganda, különösen román propaganda a történelemkönyvekben, vagy a propagandaízű vagy ilyen célú történelemkönyvekben előszeretettel használták ezt a kérdést, hogy a székelyeket leválasszák a magyarokról, és ilyen értelemben csökkentsék a magyarok súlyát Erdélyben.

Tehát székely emberként és főkonzulként is szolgáltam Székelyföldön, mindig azt tapasztaltam, hogy a székelyek magyarok. Soha semmilyen jelét nem tapasztaltam annak, hogy a székely nemzetiségi identitást vagy valamilyen speciális tájjellegű identitást a magyarsággal szemben határozták volna meg, mindig a magyarságon belül került ez meghatározásra. Fontos jelzés az is, hogy nagyon sok székely élt a magyar állampolgárság lehetőségével, nagyon sokan vették fel a magyar állampolgárságot 2010 után, és minden népszámláláson magyarként határozták meg magukat.

Ez nagyon fontos, szintén bizonyítéka annak, hogy ők maguk hogyan tekintik vagy mi magunk hogyan tekintünk erre a kérdésre. Valóban sokat szenvedtek a székelyek a magyarságukért, magyarságunkért.

Államtitkár úrral szemben vagy az ellenzék képviselőjével szemben, az LMP szónokával egyetértve, határozottabban fogalmaznék, én is úgy gondolom, hogy itt minimum etnobiznisszel, de lehetséges, hogy diverzióval állunk szemben; aki ezt a javaslatot felvezette, nem a jó szándék és a székelyekért való aggodalom vezette.

Támogatom mind a bizottság, mind a kormány, mind az ellenzéki pártok álláspontját. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)