Készült: 2024.09.21.06:04:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

89. ülésnap (2019.11.04.), 1. felszólalás
Felszólalás oka Ülésnap megnyitása
Felszólalás ideje 6:44


Felszólalások:  Előző  1   1      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány 2013-ban a nemzeti gyászról szóló 237/2001. (XII. 10.) számú kormányrendelet módosításával november 4ét is gyásznappá nyilvánította. Ezen a napon az 1956-os forradalom és szabadságharc elszánt harcosaira, hőseire és civil áldozataira emlékezünk.

1956. november 4-én, vasárnap hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított hazánk ellen. A magyar nép nem nézte tétlenül az eseményeket, az ország több pontján is spontán vagy szervezett fegyveres ellenállás bontakozott ki. Hétköznapi emberek: felnőttek és gyerekek, diákok, hivatásos és sorkatonák, nemzetőrök, rendőrök vették fel a harcot a világ egyik legnagyobb hadserege ellen. Mindannyian tudhatták, a küzdelemben nem egyenrangú felek állnak egymással szemben, a magyar ellenállók mégis elszántan küzdöttek.

Ezen a napon innen, az Országházban működő Szabad Kossuth Rádióból hangzott el Nagy Imre miniszterelnök drámai rádióbeszéde, amelyben az ország népéhez és a világ közvéleményéhez fordult. Nem sokkal később a rádióadás megszűnt, az épületet szovjet katonák özönlötték el. A rádióstúdió egykori helyét ma emléktábla jelzi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1956. november 4i katonai megszállást széles körű megtorlás követte. Akik nem tudtak vagy nem akartak elmenekülni, azokra kivégzés, internálás, börtönbüntetés várt, vagy hosszú évtizedekig a mellőzés és a megvetés napi arculcsapásaival járó, a társadalom perifériájára szorított, megtűrt élet. Összességében több mint 200 halálos ítélet, több mint 20 ezer büntetőeljárás, több mint 200 ezer száműzött, és ki tudja, még mennyi megnyomorított emberi sors.

Az október 23-án nagyszabású békés tüntetéssel kezdődő, lélekemelő forradalom minden reménye napok alatt szertefoszlott, de emlékét és vívmányait sem a fegyverek, sem a büntető igazságszolgáltatás, sem pedig az évtizedekig uralkodó diktatúra nem tudta eltaposni, ahogy a mi emlékezetünkből sem tűntek el a forradalom hősei és áldozatai.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, néma felállással tisztelegjünk a nemzeti gyásznap alkalmából. (A teremben lévők néma felállással tisztelegnek.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy László Imre, DK, képviselő 2019. október 29-én, Tóbiás József, MSZP, képviselő pedig 2019. november 1-jén képviselői mandátumáról lemondott. Tájékoztatom önöket, hogy a korábban bejelentett két képviselő, Mirkóczki Ádám és Pintér Tamás lemondására is tekintettel, az országgyűlési képviselők létszáma jelenleg 195 fő.

Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, az elmúlt időszakban két volt képviselőtársunk elhunyt.

Dr. Nagy-Bozsoky József 1990-től 1994-ig volt tagja a magyar Országgyűlésnek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10. számú választókerületéből, az MDF színeiben szerzett mandátumot. Megbízatása alatt a Honvédelmi bizottság munkáját segítette. Politikai pályafutása mellett patológusként, igazságügyi orvosszakértőként dolgozott. A sátoraljaújhelyi városi kórház igazgató főorvosa, a zempléni orvosi kamara elnöke és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos főorvosa is volt. Életének 81. évében hunyt el.

Dr. Huszár Tibor szintén az első szabad országgyűlési választásokon, 1990-ben a Magyar Szocialista Párt párton kívüli jelöltjeként, annak országos listájáról került be a magyar parlamentbe, és az év végéig volt az Országgyűlés tagja. Széchenyi István-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja volt. 1983-1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének alapító igazgatója volt. Életének 89. évében hunyt el.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy képviselőtársaink emléke előtt néma felállással tisztelegjünk. (A teremben lévők néma felállással adóznak az elhunytak emlékének.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gréczy Zsolt képviselő, Demokratikus Koalíció: „Újabb koncepciós per  ezúttal Varju László képviselő ellen” címmel. Öné a szó, képviselő úr.




Felszólalások:  Előző  1   1      Ülésnap adatai