Felszólalás adatai

Felszólalások:   23-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bősz Anett képviselő asszony, a DK képviselője: „Aktuális ügyek” címmel.

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét eltelt egy nőnap, ismét eltelt egy év, amikor kormány és ellenzék nem talált közös hangot a nők esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. Ez nem bal- vagy jobboldali, és nem liberális vagy konzervatív kérdés, hanem egy össztársadalmi érdek. Kimutathatóan alacsonyabb növekedési pályán mozognak azok az országok hosszú távon, ahol a nők és a férfiak egyenlősége nem megfelelően biztosított, így hát amellett érvelnék, hogy ha az objektív igazságérzet, a jogállami normák, a nemzetközi kötelezettségek, az egyenlő bánásmód és az egyenlő méltóság elvének helyreállításáért való küzdelemben nem tudják motiválni a kormányt, akkor legalább a nemzetgazdasági érdek vezethetné önöket.Miért mondom ezt? Azért, mert önök azt mondják, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy megteremtették a családbarát kormányt. Én ezzel szemben amellett érvelek, hogy nem teremthető meg a családok kormánya, ha a nők lehetőségei korlátozottak egy társadalomban. A Világgazdasági Fórum bő egy évvel ezelőtt publikált felmérése alapján nincs hely Európában, ahol hátrányosabb helyzetből indulnának a nők, mint Magyarországon.

Ez az a felmérés, amely a nők politikai pozíciókhoz való hozzáférését, gazdasági pozíciókban betöltött szerepét, az egészségügyi ellátásban, illetve az oktatási rendszerben való lehetőségeit vizsgálja. Itt 141 országból a 102. helyen végeztünk, és olyan országok értek el nálunk jobb helyezést, mint Azerbajdzsán, Örményország vagy Kambodzsa. Albániát és Ukrajnát is beleértve nincs olyan európai ország, amelynél jobban tudtunk volna teljesíteni Európában, hacsaknem Törökországot az európai országok sorába vesszük, és akkor őket meg tudtuk előzni, mert ők a 141 ország közül a 130. helyen végeztek. Magyarország még a kelet-közép-európai országok között és a közép-ázsiai országok rangsorában is az utolsó előtti helyen végzett, kizárólag Tádzsikisztánt tudtuk megelőzni.

Én azt szeretném önöknek elmesélni, hogy évek óta alumnikutatások mutatják, hogy több nő és jobb eredménnyel végez felsőoktatási intézményekben Magyarországon, mint férfi, ennek ellenére a karrierutak megtörését látjuk. Azt látjuk, hogy a munkapiac mintegy beárazza a gyermekvállalást, és egyszerűen a nők számára egy alacsonyabb növekedési pályát mutat úgy egyéni, mint társadalmi szinten. Ebből a helyzetből az egész szabad világ keresi a kiutat, ugyanis ebben a helyzetben több társadalom találta már magát. Észak-európai társaink találtak rá talán egy jó megoldást, és sokan igyekeznek tőlük tanulni.

(9.50)

Ez pedig nem más, mint a férfiak beengedése a gyermekvállalást követően a baba gondozási feladataiba, akár az otthonmaradásba, akár abba, hogy a nem fizetett munkák mérlegstatisztikáit úgy tudják javítani, hogy a családon belüli munkamegosztást helyreállítják. Ez statisztikák alapján csökkentette a válások számát, növelte az édesapák és a gyermekek közti kötődést, növelte az összetartozás-élményt a családon belül, ezen felül pedig az édesanyák munkapiaci hátrányos helyzetét is elkezdte visszaszorítani.

Amellett érvelek tehát, hogy eleddig Magyarország rossz módszereket választott arra, hogy a nők és a férfiak közti jogegyenlőséget, illetve az egyenlő méltóság és egyenlő bánásmód elvét helyreállítsa. Azt gondolom, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja, hogy a családok kormányává kíván válni, úgy azt a témakört is komolyan kell gondolni, hogy az egyenlő bánásmódhoz minden nőnek joga van. A rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés részét képezik nemcsak a munkapiacon, nemcsak az oktatási intézményekben, illetve az egészségügyi intézményekben tapasztalható hátrányok a nők szemszögéből, hanem például a szülészeti erőszak, amiről sajnos ebben a Házban kevés szó esik, pedig nagyon sok olyan civil szervezet van, amely küzd a nők jogaiért.

Én azt gondolom, hogy amennyiben az édesanyák arra számíthatnak, hogy rosszabb életminőséggel találják szemben magukat miután gyermeket vállaltak, nem beszélhetünk a családok kormányáról. Nem beszélhetünk az elnyomottság mellett nők és férfiak közti egyenlőségről. Az egyenlő méltóság sokdimenziós megtagadása mindig azt eredményezi majd, hogy egy nőnek Magyarországon azonos társadalmi megbecsülésért jóval többet kell dolgozni, mint egy férfinak. És kérem, bárki is reagál a szavaimra, ne értse úgy, hogy a férfiak iránti tiszteletet vagy a férfiak méltóságát vitatom el.

Amellett érvelek, hogy ez nem egy női ügy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hanem egy össztársadalmi érdek: helyre kell állítanunk a jogegyenlőséget. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében az elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Számunkra nők és férfiak jogegyenlősége, egyenlő méltósága alapvető morális kérdés. Nyilván belső meggyőződésünk az, hogy minden jogszabálynak, minden intézkedésnek ezt kell szolgálnia.Ezért tartottuk fontosnak, hogy az önök által nem támogatott Alaptörvényben is ezt szerepeltessük. Önök még be sem jöttek erről a kérdésről itt beszélni, eszmét cserélni a parlamentben, amikor a parlament arról vitatkozott és arról hozott döntést, hogy a férfiak és nők jogai egyenlőek. (Arató Gergely közbeszól.) Sőt, az Alaptörvény felhatalmazást ad arra, hogy többek között a nők és egyébként más csoportok pozitív diszkriminációja érdekében külön intézkedéseket is hozhat a parlament és hozhat a kormány, és ez nem ütközik a megkülönböztetési tilalomba.

Így hoztuk például a „nők 40”-re vonatkozó szabályokat is, hogy 40 év szolgálati idő és gyermekneveléssel eltöltött idő után a nők, az édesanyák nyugdíjba mehetnek kedvezménnyel, de ezt sem szavazták meg ellenzéki oldalon. Sem az Alaptörvényben ennek a jogi alapjait, még vitatkozni sem voltak róla hajlandóak, meg sem szavazták, és aztán a „nők 40”-nél sem szavazták meg azt, hogy a nők számára kedvezőbb intézkedéseket lehessen hozni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön szavaiból úgy éreztem, mint hogyha azt keresné, hogy hol lehet a magyar embereket, a magyarokat rossz színben feltüntetni. Tisztelt Képviselő Asszony! Szerintem nagyon sok olyan pont van, ahol pontosan jó híreket lehet mondani Magyarországról.

Ön azt mondta, hogy annál jobb a nők helyzete, minél inkább kiveszik a férfiak is a gyermekneveléssel kapcsolatos otthoni tevékenységből a részüket, és hogy mennyire rossz ez a helyzet Magyarországon, és ezen javítani kéne, és be kéne érnünk Európát, és hasonló lózungok, amiket mindig elmondanak önök, tisztelt képviselő asszony. Csak egyvalamit nem vett elő: az erre vonatkozó adatokat. Hiszen ha megnézi ön, hogy az Európai Unióban a férfiak részéről pontosan az ilyesfajta, gyermekneveléssel kapcsolatos, gyermekgondozási, házimunkából, főzésből való saját rész kivétele milyen mértékű, és mennyi Magyarországon, akkor azt láthatja, hogy Magyarországon ez magasabb. Tehát amit ön követelt, hogy milyen jó lenne, ha Magyarországon a férfiak legalább az uniós átlagnak megfelelően vennék ki a részüket a házimunkából, hála istennek, míg az uniós arány 68 százalék, Magyarországon 70 százalék; Magyarországon magasabb ez az arány, tisztelt képviselő asszony.

Arra kérem, ahol a magyar emberek teljesítménye azt a közös célunkat igazolja és támasztja alá, hogy valóban, férfiak és nők egyenlő esélyekkel induljanak a munkaerőpiacon, otthon is, mindenhol az egyenlő méltóság és a kölcsönös szeretet jegyében éljék a mindennapjaikat, ha valahol, mi megelőzzük ebben Európát, erre legyen büszke! Ne mondja azt, hogy be kell hoznunk a hátrányunkat akkor, amikor Magyarországon otthon a háztartásokban ezek a viszonyok sokkal jobbak.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön azt mondta, hogy az elmúlt egy év úgy telt el, hogy nem tettünk semmit annak érdekében, hogy például a férfiak és nők közötti bérkülönbség csökkenjen, és nem volt konszenzus ebben a pártok között. Ki szavazta ezt meg, hogy csökkenjen a bérkülönbség? A Fidesz-KDNP akkor, amikor a családvédelmi akciótervben például megszavaztuk, hogy a négy gyermekkel rendelkező édesanyák, akik nyilván a négy gyermek nevelésével jó pár évet otthon töltöttek, ezért a karrierjükben nem haladtak előre, ezért a bérük alacsonyabb, mint ha nem vállaltak volna gyereket, ne fizessenek személyi jövedelemadót életük végéig, és ezzel a bérkülönbség csökkenjen.

És önök ezt megszavazták itt a parlamentben? Nem. És ön most föláll, és azt mondja, hogy sajnos nem volt konszenzus, hogy ilyesfajta bérkülönbség-csökkentő intézkedéseket hozzunk. Hát, nem volt konszenzus, mert önök nem szavazták meg. Mi megszavaztuk, önök nem szavazták meg. És utána ön azt mondja, hogy nincs konszenzus és nincs előrelépés. Egyrészről van előrelépés, de az tényleg nem önöknek köszönhető, tisztelt képviselő asszony. Ahogy a „nők 40”-et, ezt sem támogatták önök itt a parlamentben. Nem értem, hogy miért nem tudták önök a családvédelmi akciótervnek a parlamentben megvitatott intézkedéseit támogatni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Amit tegnap is említettem ennek kapcsán, ön átlépett annak a Demokratikus Koalíciónak a frakciójába, amelynek a vezetője, a párt elnöke és a frakcióvezetője, Gyurcsány Ferenc azzal írta be magát többek között sokak emlékezetébe, hogy azt mondta, az öregecskedő feleségüket sokan szívesen lecserélnék. És ön átlépett ebbe a pártba, ennek a pártnak a frakciójába! És utána felszólal, hogy a nőknek nagyobb méltóságot kell adni. (Zaj, közbeszólások a DK padsoraiból.) Vagy szó szerint idézem, mit mondott saját képviselőtársairól 2009-ben az MSZP EP-listájának az összetételét firtató kérdésre. Azt mondta: az európai parlamenti választás nem szépségverseny, Brüsszelbe szakértőket kell küldeni, nem Miss Hungaryt keressük… (Nacsa Lőrinc: Hoppá!)

Ilyesfajta megnyilvánulásai voltak, és ön átlép ebbe a pártba, ebbe a frakcióba! És utána azt mondja, hogy a nők iránt nagyobb tisztelettel kell viseltetni, amikor ön becsatlakozott ennek a volt miniszterelnöknek a parlamenti frakciójába. Abba a frakcióba, ami 2013-ban, amikor a kapcsolati erőszakról dönthettünk volna, ennek a képviselői (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem támogatták a büntető törvénykönyvnek az ilyeténvaló módosítását, tisztelt képviselő asszony.

Ismételten: az önök részéről ezek csak szavak, csak szavak, csak szavak; mi viszont belső meggyőződésekből tettekre váltottuk a meggyőződésünket itt a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   23-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai