Felszólalás adatai

Felszólalások:   31   31-55   56      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 2017. június 28-án a székely népcsoport honos népcsoporttá nyilvánítása tárgyában az alábbi kezdeményezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz: a magyarországi székelyek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyosságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a nemzetiségi törvényben foglaltaknak. A kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság 2017. július 25-én meghozott 94/2017. számú határozatával hitelesítette, amely döntést a Kúria 2017. november 7-én kelt végzésével helybenhagyta. Az aláírásgyűjtésre nyitva álló határidőt követően meghozott, az aláírás-ellenőrzés eredményéről szóló 996/2018. számú NVB-határozat 2018. július 10-én emelkedett jogerőre. A kezdeményezést H/839. számon a honlapon megismerhetik. A kezdeményezésről az Országgyűlés későbbi ülésén dönt majd.

Tisztelt Ház! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Czunyiné dr. Bertalan Judit előterjesztő a szükséges számú támogató aláírás benyújtásával kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja meg a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/856. számú előterjesztést. Az előterjesztő azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésének napirendi javaslata egészüljön ki a törvényjavaslat tárgyalásával, a módosító javaslatok benyújtására a mai ülésnapon a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő harmadik óráig legyen lehetőség, az összevont vitára a holnapi ülésnapon, az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a pénteki ülésnapon kerüljön sor.

A házszabályi rendelkezések 62. § (1) bekezdése alapján a kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Felhívom figyelmüket, hogy a kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint felének, azaz száz képviselőnek az igen szavazatára van szükség.

Most a döntéshozatal következik. Kérdezem önöket, elfogadjáke a T/856. számú előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását az előterjesztői indítvány szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását 114 igen szavazattal, 17 nem ellenében, 20 tartózkodás mellett elfogadta.

Az elfogadott döntésünknek megfelelően a módosító javaslatok benyújtására ma 17 óra 24 percig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja meg a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú európai bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló T/857. számú előterjesztést.

A kormány azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésének napirendi javaslata egészüljön ki a törvényjavaslat tárgyalásával, a módosító javaslatok benyújtására a mai ülésnapon a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő harmadik óráig legyen lehetőség, az összevont vitára a holnapi ülésnapon, az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a pénteki ülésnapon kerüljön sor. A Ház az előzőekben ismertetett szabályok szerint dönt.

Kérdezem a tisztelt képviselőket, elfogadjáke a T/857. számú előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását az előterjesztői indítvány szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását 115 igen szavazattal, 37 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el.

A módosító javaslatok benyújtására ma 17 óra 26 percig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend módosítására tett javaslatról döntünk. A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés 2018. július 20-i ülésnapján az ülésnap kezdésére 11 óra helyett 14 órától kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a javaslatot elfogadta.

Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosítással. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Személyi javaslatról való döntésre a mai napon nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/503. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyaljuk.

A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját az ágazati bizottságok lefolytatták. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentése T/503/839. számon, a vitához kapcsolódó bizottságok jelentései pedig T/503/827., 828., 829., 830., 831., 832., 833., 834., 835., 836., 837., 840., 841. és 842. számokon az informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyalása során Törvényalkotási bizottságként eljáró Költségvetési bizottság összegző módosító javaslata T/503/844. számon, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról szóló összegző jelentése pedig T/503/845. számon a honlapon elérhető.

A vitában elsőként a Költségvetési bizottság előadói kapnak szót. Emlékeztetem önöket, hogy a házszabály rendelkezései szerint a bizottság előadója a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva, valamint a kisebbségi vélemény ismertetője az írásban megfogalmazódott kisebbségi véleményeket összefoglalva összesen 60 perces időkeretben szólalhatnak fel úgy, hogy a kisebbségi vélemény ismertetésére 30 percet kell biztosítani.

Megadom a szót Szűcs Lajosnak, a Költségvetési bizottság előadójának.

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2019. évi központi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, aminek általános vitája június 27e és 29e között 30 órás időkeretben lezajlott. Ahogy az lenni szokott, a költségvetési törvényt a Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalja, és lefolytatja a részletes vitát. Az elmúlt napokban ez megtörtént, és mint a kijelölt bizottság előadója, ezúton az ő véleményüket is ismertetem. A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

(14.30)

A tárgyaló bizottságok véleményeit szeretném ismertetni azzal, hogy ezeknek a véleményeknek mindegyike megfogalmazódott és elhangzott ezeknek a bizottságoknak az ülésein.

Először a Költségvetési bizottság véleményét mondom. A kormány által előterjesztett 2019-es költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése. A jövő évi költségvetés középpontjában a fenntartható növekedés áll, a szigorú és fegyelmezett gazdálkodás szem előtt tartásával. A kormányzat 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol, az államadósság további mérséklése mellett.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és a fejlesztések esetén található hiány. 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, csökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el.

A bizottság üdvözli, hogy 2019-ben az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább csökken, a devizaadósság részaránya pedig szintén fokozatosan csökken. Napjainkban az adósság negyedét már a lakosság finanszírozza, amely az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.

A lakossági állampapírpiac növeli a finanszírozás biztonságát. A magyar gazdaság kilátásai alapvetően jók, ugyanakkor a nemzetközi kereskedelemben, illetve az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben a hiánycél eléréséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik.

Folytatódnak a növekedést elősegítő beruházási programok, összességében 4 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a következő évben. A tisztán hazai forrásból finanszírozott beruházások GDP-arányos nagysága 2019-ben már 4,5 százalékot tesz ki. Kijelenthetjük, hogy a növekedésből nem csak a versenyszférának jut több, ugyanis a költségvetés fedezetet teremt a kormánytisztviselői és a köztisztviselői bérrendezésre is, ennek módjáról, mértékéről ősszel fog dönteni a kormány.

Jövő évtől a hatéves bérmegállapodásnak megfelelően tovább csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, a jelenlegi 19,5 százalékról 17,5 százalékra, ami több mint 100 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. A nyugdíjas korú munkavállalók foglalkoztatása pedig a személyi jövedelemadón kívül minden közteher alól mentesül.

A családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetén 40 ezer forintra nő. Az áfa szelektív csökkentésének újabb lépése történik, mivel 5 százalékra csökken a tej áfája.

A Külügyi bizottság véleményét olvasom. A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésének évről évre töretlen növekedése jövőre is folytatódik. E növekedés elemei közül kiemelendő, hogy a határon túli magyarok lakta területeken gazdaságfejlesztési célra fordítható összeg az ideihez képest több mint háromszorosára nő. A minisztérium export- és beruházásösztönzési tevékenysége páratlanul sikeres, aminek nagy szerepe van abban, hogy a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában, amely évről évre újabb történelmi rekordokat dönt.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A kormány a kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében idén is tavasszal készítette el a jövő évi költségvetés tervezetét. A 2019. évi költségvetés méltóan szolgálja a következő kormányzati ciklus gazdaságpolitikai céljait. A költségvetési javaslat kiemelt figyelmet fordít hazánk megvédésére, a magyar családok támogatására, a foglalkoztatottság további bővítésére, a vállalkozások versenyképességének erősítésére. A dinamikus béremelések és az adócsökkentések folytatódnak, illetve tovább javul a háztartások jövedelmi helyzete.

Az Állami Számvevőszék véleménye is megerősíti, hogy a költségvetési javaslat megalapozott, támogatja a költségvetés rövid és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a gazdasági növekedés stabil és folyamatos megvalósításához.

A Gazdasági bizottság véleménye. A törvényjavaslat 2019-ben is arra törekszik, hogy megőrizze Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását, garantálja Magyarország biztonságát, határvédelmét és az illegális migráció elleni küzdelmet. A nemzeti kormány jól látható módon elkötelezett a nemzeti szuverenitás védelme, a keresztény kultúra megőrzése, a munkaalapú társadalom, az adócsökkentés politikája, valamint a magyar családok és a gyermekvállalás támogatása mellett. Az elmúlt időszak adatai alapján a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. A gazdasági növekedés fenntartása és további ösztönzése érdekében mintegy 4 ezer milliárd forint értékű kormányzati támogatással megvalósuló beruházás megvalósítása is része a költségvetésnek.

A magyar kormány 2010 óta a családokat és a munkahelyteremtést támogató adócsökkentő politikát folytat. Ennek eredményeként emelkednek a bérek, nő a foglalkoztatás, és dinamikusan bővül a gazdaság. A kormány adócsökkentő politikája 2019-ben is folytatódik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jövőre tovább csökkennek a munkát terhelő adók, valamint a vállalkozások és a családok adóterhei, és jó hír, hogy a jövő évben 2015-höz képest duplájára fog nőni a kétgyermekesek családi adókedvezménye, így közel 350 ezer családnál marad több pénz. Ez a növekedés éves szinten akár 240 ezer forint többletjövedelmet is biztosít a családoknak 2015-höz képest. Összességében tehát megállapítható, hogy a jövő évi költségvetés megfelel a jogszabályi előírásoknak, jól szolgálja a nemzetgazdaság növekedését.

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A bizottság többségi álláspontja szerint biztonság nélkül nincs jólét. A kormány kiemelt figyelmet szentelt a törvényjavaslat elkészítésekor az Európában sorra jelentkező, akár gazdasági válsághelyzetet is előidéző, figyelemfelhívó jelekre. Ezen biztonsági kockázatot jelentő európai gazdasági tényezők miatt 50 százalékkal emelkedik az általános tartalékként szolgáló keret. Pontosan ezen veszélyek és kihívások miatt kerül elkülönítésre jövőre közel 350 milliárd forint a közbiztonságra és a rendőrség működésére, valamint fejlesztésére. Ezzel együtt januártól újabb 5 százalékkal nő a rendvédelmi dolgozók illetménye, ami a korábbi emelésekkel együtt már 50 százalékos illetményemelés lesz összességében.

A hazánk védelmét és biztonságát is szavatoló terrorelhárítási feladatokra 25 milliárd forint jut majd. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 2019. évi költségvetése biztosítja a törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos működés kereteit. Ezenkívül további 15,7 milliárd forint többlettámogatás jut a rendőrség határvédelmi és mélységi felderítési feladatainak ellátására, 9,4 milliárd forint támogatás a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal működésére, illetve 77,5 milliárd forint a katasztrófavédelem működésére és fejlesztésére.

Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy Magyarország 2019. évi költségvetési tervezete nemcsak a családok támogatásához és a számos területen megvalósuló fejlesztéshez járul hozzá, hanem képes lesz megvédeni az ország határait is az illegális migráció elleni küzdelemben.

Megállapítható, hogy a költségvetési javaslat polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye. A Honvédelmi és rendészeti bizottság a lefolytatott részletes vita során megállapította, hogy a kormány által tervezett jövő évi költségvetés segíti a gazdaság további erősödését, hazánk biztonságának megtartásával párhuzamosan.

(14.40)

A kormány a gazdasági megközelítésű tervezés mellett kiemelt hangsúlyt fektetett Magyarország megvédésére, biztonságának szavatolására a jövő évi költségvetésben. Teljesen egyértelmű, hogy az egész Európát sújtó bevándorlás és az azzal együtt járó terrorveszély, valamint az ahhoz kapcsolódó közbiztonsági követelmények miatt a következő évek egyik legfontosabb kihívása lesz a biztonság. Pontosan ezen veszélyek és kihívások miatt került elkülönítésre közel 350 milliárd forint a közbiztonságra, valamint a rendőrség működésére, illetve fejlesztésére. Ezzel együtt januártól újabb 5 százalékkal nő a rendvédelmi dolgozók illetménye, ami a korábbi emelésekkel együtt már 50 százalékos illetményemelés lesz. A hazánk védelmét és biztonságát is szavatoló terrorelhárítási feladatok 25 milliárd forintot kapnak majd.

Magyarország Kormánya 2019-ben 512 milliárd forintot kíván fordítani a Magyar Honvédségre, ami 85,5 milliárd forinttal több, mint az ez évi összeg. A cél az volt, hogy a védelmi kiadásaink a következő években megduplázódjanak. Magyarországnak egy ütőképes hadseregre van szüksége, amelynek megvalósításához a kormány a jövő évi költségvetéssel egyértelműen hozzá tud járulni.

A Zrínyi 2026 névre keresztelt honvédelmi és haderőfejlesztési program soha nem látott képességfejlesztést fog eredményezni hazánk honvédelme számára. A fejlesztési program eredményeként a 2010 előtt teljes mértékben elsorvasztott képességeket fogja újra talpra állítani a honvédség, növelve ezzel a hadsereg ütőképességét. A fentiekkel párhuzamos cél pedig a magyar honvédelmi és védelmi ipar újraindítása, amelynek során magyar vállalkozások bevonásával tudjuk majd kialakítani a fegyveres testületeket ellátó exportképes hadiipari kapacitásainkat.

A Népjóléti bizottság véleménye. A költségvetés fő célkitűzésével összefüggésben a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság megteremtése, valamint az ország biztonsága a bizottság feladatkörére tekintettel a következő elemeket tartalmazza: jövőre tovább nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye havi 40 ezer forintra; a családtámogatási kiadások a rendszerváltozás óta először haladják meg a 2 ezer milliárd forintot, amelynek keretében a családi otthonteremtési kedvezmény céljaira 242 milliárd fog rendelkezésre állni.

Az egészségügy költségvetésével kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy 2010-hez képest több mint 500 milliárd forinttal növekedtek az egészségügyi ráfordítások, a 2019. évi költségvetés alapján az ideiekhez képest 101 milliárd forinttal nőnek a területre fordítható pénzeszközök. 52 milliárd forint a kórházak, 4 milliárd forint pedig a szakrendelői ellátások többlettámogatását szolgálják. A budapesti egészségügyi fejlesztések kapcsán 42 milliárd forint áll rendelkezésre eszközbeszerzésekre. Megjelenik továbbá a költségvetésben a családbarát szülészetek kialakítására szolgáló 10 milliárd forint, amely hozzájárulhat a gyermekvállalási kedv erősítéséhez. Fontos a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási arányának további növekedése, amellyel kapcsolatban a piaci szereplők bevonásának is igen meghatározó szerepe van.

Összességében megállapítható, hogy a szociális ágazat, az egészségügy, a családpolitika számára többletforrást fog biztosítani a jövő évi költségvetés.

A Kulturális bizottság megállapítja, hogy a tervezet megfelel a házszabályi rendelkezéseknek.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megállapítja, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

Az Igazságügyi bizottság is hasonló megállapításra jutott: megállapította, hogy ez a házszabályi megfelelés megvalósul a törvényjavaslattal.

A Mezőgazdasági bizottság véleményét olvasom önöknek. Az elmúlt években a mezőgazdasági költségvetés megfelelő stabilitást mutatott, és ez 2019-ben is folytatódni fog. Jórészt ennek a folyamatos stabilitásnak a következménye, hogy a mezőgazdaság az ország gazdasági teljesítményének gerincét adja. A nemzeti agrártámogatásokra a 2019. évi költségvetésben 78 milliárd forint került betervezésre. A nemzeti agrártámogatások mellett a különféle állattenyésztési és állatvédelmi támogatások, a tanyafejlesztési program, az osztatlan közös földterületek felszámolására irányuló program, valamint a 2012-ben elindult sertésstratégia intézkedéseinek költségvetési háttere is szilárd.

Az uniós kiegészítéssel működő támogatások esetén a 2018. évvel megegyező összegű, tehát változatlan a jövő évi költségvetés. Ennek megfelelően változatlanul a méhészeti program több mint 100 millió forinttal több támogatást kap, az „Igyál tejet!” program kerete 100 millió forinttal, az iskolagyümölcs-programé pedig több mint 500 millió forinttal emelkedik a 2017-es támogatásokhoz képest.

Az ágazat stabilitásának fenntartását a támogatásokon kívül egy másik fontos eszköz is szolgálja, a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer. A 2019-ben rendelkezésre álló források, amelyeknek összege 4,3 plusz 4,3, tehát összesen 8,6 milliárd forint, továbbra is telhetővé teszik, hogy a kárenyhítési igények teljes mértékben kifizetésre kerüljenek. Ezenfelül az országosan kiépített és 2018. május 1-jétől működő jégkármegelőző rendszer működési költségeit is ebből az alapból finanszírozza a tárca, maximum másfél milliárd forintnyi keretösszeggel.

A támogatásokon kívül fontos, hogy az agrár-célelőirányzatok költségvetési háttere a korábbi évekhez hasonlóan képes lesz biztosítani a különböző kutatási, védelmi és érdekképviseleti feladatok hátterét, az agrár-célelőirányzatokra fordítható összeg 5,8 milliárd forinttal fog emelkedni. Külön kiemelendő, hogy új előirányzatok is jöttek létre, a Tokaj borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatására például 688 millió forint, valamint a zártkerti programra közel 2 milliárd forintnyi keretösszeggel.

Megállapíthatjuk, hogy költségvetési oldalról minden, a további jó működéshez szükséges forrás rendelkezésre áll, a 2019. évi költségvetési tervezet a korábbi évekhez, de leginkább a 2010 előtti költségvetésekhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság részére, és várhatóan továbbra is stabilitást tud nyújtani.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. Magyarország központi költségvetése a legjobb fokmérője annak, hogy miként sikerült az elmúlt nyolc évben a külhoni magyarság támogatását rendszerszintűvé tenni. Magyarország immáron évek óta költségvetésében szavatolja a külhoni magyar intézmények és szervezetek állandó működését és fejlesztését, a külhoni magyar közösségek megerősítése érdekében indított programok folyamatosságát és folyamatos bővülését. A kiszámítható magyarországi, anyaországi támogatásnak köszönhetően az elmúlt években mintegy 5 ezer külhoni intézmény működése és programjai váltak fenntarthatóvá. A Bethlen Gábor Alapból nyújtott forrásokkal nemcsak megtartottuk, de jelentősen megújítottuk és bővítettük a külhoni magyar közösségek megmaradásához szükséges intézményrendszert. A költségvetésben biztosított forrásoknak köszönhetően több olyan program folyamatosságát, folyamatos bővítését tudjuk garantálni, amelyek jelentős lépéseket tesznek a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében.

(14.50)

A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus éveinek keretében 2012 óta a külhoni magyar közösségek egy-egy csoportjának kiemelt támogatása valósul meg. Folyamatosan bővül a Kőrösi Csoma Sándor-programban és a Petőfi Sándor-programban kiküldött ösztöndíjasok és ezáltal támogatott közösségek száma is. 2018-ban már 215 ösztöndíjas érkezik a diaszpórában és a szórványban élő magyarokhoz. A 2019. évi költségvetési tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásainak mintegy 1,4 milliárdos növekedésével továbbra is biztosítottnak látjuk a nemzetpolitika stabilitását. Kormányzati szinten 2017-ben több mint 100 milliárd forintot fordítottunk nemzetpolitikára, az idei évben hasonló nagyságrendű támogatásra van kilátás, a 2019-es tervezet előirányzatai pedig ennek az összegnek a további növelését hozhatják.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság programjaira és a Bethlen Gábor Alapból nyújtott támogatások mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási, kulturális és egyházi támogatásaival jelentős előrelépéseket tettünk az egységes Kárpát-medencei oktatási és kulturális tér megteremtésében. Ennek a munkának a folytatását garantáljuk, és garantálják a 2019. évi előirányzatok és az a tény is, hogy az egyházi ügyek és a nemzetpolitika az új kormányzati struktúrában közös irányítás alá kerültek. Nagy örömmel látjuk, hogy a Határtalanul!-programra szánt források tovább növekednek, így 2019-ben már több mint 5,6 milliárd forintból folytatódhat a kezdeményezés.

A tervezet szintlépést jelent a gazdasági terület egységes Kárpát-medencei kezdeményezésében is, hiszen a korábbi évekhez képest nagyságrendileg nagyobb összeget, mintegy 50 milliárd forintot biztosít a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési tervek korábbi években megkezdett végrehajtásának folytatására. Az agrárterületeken is jelentős előrelépések történnek a külhoni magyarság felé való nyitásban. A Kárpát-medencei falugazdászprogram elindításával 2019-ben több mint 400 millió forinttal nőnek a nemzetpolitikai célú források ebben a szektorban is.

Összességében elmondható, hogy egy nemzetpolitikai szempontból biztató tervezetet látunk, amelynek megvalósítása és megvalósulása egyszerre eredményezi majd a külhoni magyarság megmaradását, valamint az anyaország és a külhoni magyarság minél több szakterületen való együttműködésének megerősítését.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleményét olvasom önöknek. 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, csökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el. 2010 óta közel 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség, és rekordokat dönt a foglalkoztatás, miközben a bérek hosszú évek óta nem látott ütemben nőnek. Ezt az utat folytatva készült el Magyarország 2019. évi költségvetési javaslata, és továbbra is kiemelt szempont a teljes foglalkoztatottság elérése. Ennek érdekében tovább csökkennek a munkát terhelő adók.

Az Európai ügyek bizottságának véleményét olvasom. A törvényjavaslat a fegyelmezett fiskális politika révén megfelel az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is. Továbbá a nemzetiössztermék-arányos államadósság továbbra is csökken, összhangban az Alaptörvényben meghatározott adósságfék intézményével. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 1905 milliárd forint jut Magyarországra jövőre mind a beruházási és strukturális alapok, mind a közvetlen agrártámogatások révén.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, amelyet négy képviselő ismertet összesen 30 perces időkeretben. Elsőként Varga-Damm Andreának adom meg a szót.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Költségvetési bizottság jobbikos tagjaként ismertetem azt a kisebbségi véleményt, amelyet mi magunk fogalmaztunk meg. Már az általános vita alkalmával is jeleztem, hogy a hazardírozás költségvetésének tekintjük ezt. A 4 százalékos bővülés, a 2,7 százalékos infláció és a 311 forintos euróárfolyam önmagában három olyan tényező, amely nem a valóság alapján áll, és nagy valószínűséggel, mivel mindegyik befolyásolja a költségvetés teljesíthetőségét, ezáltal már e három adatból is levonhatnánk azt a következtetést, hogy ez nem megalapozott költségvetés. Nagy volt a sietség a kormánypártok és a kormányzat részéről a benyújtásra. Látszott is egyébként a rendkívül sok triviális hiba, és aztán a benyújtás után vélhetően erőteljes lobbitevékenység eredményeként kialakult módosításokat illetően. Mi lennénk a legboldogabbak, ha sikerülne az államadósságnak a GDP-arányos 70,3 százalékra csökkentése, de ha figyelembe vesszük, hogy az év első három hónapjában 684 milliárd forinttal sikerült növelni az államadósságot, és így 73,6 százalékról 74,2 százalékra emelkedett, ez már önmagában perspektivikusan előrevetíti, hogy lehetetlen tartani a költségvetésben megálmodott mértékeket.

Kifogásoljuk, hogy az Állami Számvevőszék véleményét csak egy nappal a plenáris ülés előtt ismerhettük meg  2018. június 26-án nyújtották be , és kifogásoljuk azt is, hogy az előirányzatokat csak a 2018. évihez hasonlítja, míg a 2017. évi tényszámokról egyáltalán nem tájékoztat. A mai napig sem tudjuk, hogy ez a költségvetés egyébként a már lezajlott évek zárszámadásához hogyan fog illeszkedni.

Nehezítette a jogalkotói munkát, hogy a pénzügyminiszter tíznapos fáziskéséssel, 2018. június 23-án terjesztette be az Országgyűlésnek a fejezeti köteteket, ezzel teljes mértékben akadályozva az ellenzéki képviselőket abban, hogy legyen elég idő a feltárásra és a módosító javaslatok benyújtására. Egyáltalán nem derült ki a javaslatból, hogy a GDP idei növekedése mekkora lesz, holott már az említett euróárfolyam, valamint az államadósság nominális mértéke alapján, valamint a bővülés mértékének meghatározására tekintettel ez is egy rendkívül fontos információ lett volna. Üdvözli a Jobbik frakciója azt, hogy a határon túli magyarság megmaradására fordított források mértéke nem változik, nem csökken, de az elfogadhatatlan, hogy a tervezetben szétszórtan jelentkeznek ezek a források, azok felhasználásáról gyakorlatilag semmifajta indoklást nem tartalmaz, és nagyon aggódunk azért, hogy nem a magyarság valódi élethelyzetének javítására és megmaradására szolgál a források legnagyobb része, hanem esetlegesen a külhoni helytartók jólétének bővítésére. Üdvözlendő az, hogy beruházások történnek, de azt kell megállapítanunk, hogy ezek a beruházások nem a jóléti rendszerek bővülését szolgálják, hanem egy szűk gazdasági elit érdekeinek a szolgálatában állnak.

A Pénzügyminisztérium képviselője többször beszélt arról, hogy a tartalékokat megnövelik annak érdekében, hogy az esetleges válságot el tudják kerülni, illetőleg ha a három fontos tényezőből bármelyik is nem annak megfelelően alakul, úgy ezekkel a többletforrásokkal lehessen finanszírozni a költségvetést. De azért azt meg szeretnénk jegyezni, hogy a 110 milliárdról 165 milliárdra nőtt általános tartalék, a megmaradt 60 milliárdos Országvédelmi Alap és a különböző céltartalékok, amelyek 90 milliárdról 135 milliárdra nőnek, üdvözlendők, de az elmúlt hét év tapasztalatai alapján ezen összegek nagy része év végén gyakorlatilag a kormány kifizetőhelyévé vált.

Alig egy hónapos gyorstalpalással nehezen alkotható megalapozott költségvetés. Gyakorlatilag az országgyűlési képviselők és az ellenzéki képviselők szavai alig jutnak el a kormányzathoz, nagyon kevés módosító javaslatunkat tudtuk elfogadtatni. Néha úgy érzem, mintha a hetvenes években lennénk, amikor az MSZMP KB határozott az ország költségvetéséről, és az Országgyűlés formálisan döntött, és a Pénzügyminisztérium ismertette, a KB-titkár bejelentette a párt támogatását a parlamentnek.

A 4 százalékos bővülést semmilyen módon nem támasztják alá az elmúlt hét év adatai. 2010-ről 2011-re 1,7 százalék, 2012-ről 2013-ra 2,7 százalék, 2013-ról 2014-re 2,1 százalék, majd pedig 2015-ről 2016-ra 0,9 százalék volt a GDP emelkedése, illetőleg csökkenése. Ezek az adatok nem támasztják alá a kormány optimizmusát.

(15.00)

A kormány bürokráciacsökkentést ígért évről évre, ehhez képest ez a mostani tervezetben szereplő forrásigény gyakorlatilag azt mutatja, hogy egyáltalán nem fog csökkenni az állami bürokrácia, viszont azokra a működési rendszerekre, amelyek a jóléti állam megteremtését szolgálhatnák, rendkívül keveset költ a kormányzat. Jelezni kívánom, hogy amíg Magyarországon a bürokrácia 17,8 százaléka a költségvetés forrásainak, addig ez OECD-átlagban 13,2 százalék, tehát jelentősen túlköltekezik az állam, és abból eredően nem nagyon látható eredmény.

Jelezni kívánjuk, hogy a szociális ellátórendszernek a magyarországi költségvetésből juttatott mértéke 29,9 százalék, az OECD átlagához képest igen csekély, hiszen az 32,6 százalék, a szomszédos Ausztriáé pedig 42 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egészségügybe, az oktatásba és a szociális ellátórendszer színvonalának emelésébe nem kíván a kormány jelentősebb, az OECD átlagát elérő forrásokat bevonni.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A jóléti rendszerbe bevezetett forrásemelkedést teljes mértékben el fogja vinni az infláció, így nem beszélhetünk sem reálbér, sem a források reálértékének növekedéséről. A költségvetés ebben a formában elfogadhatatlan, a vita során a kormány képviselői, valamint a kormányzó pártok képviselői olyan önbizalomtól duzzadó nyilatkozatokat tettek, amelyeket a későbbiekben, a végrehajtáskor és a zárszámadáskor számon kívánunk kérni.

Végül pedig a jelen lévő államtitkár úrnak szeretném azt válaszolni, amikor arról beszélt, hogy a Jobbik milyen módon élte volna fel javaslataival a költségvetés forrásait, jelezni kívánom, hogy az nem volt igaz. 640 milliárdos olyan többletforrás szerepel beruházásoknál, konkrét javaslatok és ajánlások nélkül, amelyek mindenképpen csak presztízsberuházások, kamuberuházások, és nem azokra a társadalmat érintő szociális és jóléti intézkedésekre fordítanák, amellyel a közjót, a jólétet és a demokrácia alapértékeit kívánnák megőrizni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. A Magyar Liberális Párttal közösen megfogalmazott véleményeket szeretném ismertetni a következő néhány percben.Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi költségvetés nem a fenntartható fejlődés költségvetése. Az Európai Unió az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulása érdekében a GDP 1 százalékára rúgó kiigazításra kérte hazánkat, azonban önök a kormány részéről e kérést újfent Budapest és Brüsszel szembeállítására használták fel. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy hazánk az Unió nettó haszonélvezője. Igazán megfogadhatnák az Unió részéről érkező, fejlesztő szándékkal megfogalmazott tanácsokat, ha már a pénzt örömmel fogadják.

A fenntartható fejlődés a nyugdíjalapot tekintve sem valósul meg. A jelenlegi rendszer nemhogy nem ösztönöz öngondoskodásra, hanem azt üzeni az adófizetőknek, hogy nem éri meg önmagunkról gondoskodni, és az állam bármikor elveheti tőlünk a megtakarított pénzünket. Lehet ideig-óráig szavazatokat vásárolni a nyugdíjasoktól 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalvánnyal vagy a gázszámlájuk visszatérítését ígérni a választások utánra, ez azonban a felelőtlenség és a populizmus költségvetése, nem pedig a fenntartható fejlődésé.

Nem pusztán fiskális, de kulturális és társadalmi értelemben sem fenntartható, ami történik. A demokrata ellenzék régóta kéri a kormányt, hogy hallgassák meg a szakmát oktatásügyben, és legalább az oktatási minimumban meghatározott 6 százalékos GDP-arányos ráfordítást tartsák meg, amikor az iskoláinkról és a jövőnkről van szó. További probléma, hogy az oktatási rendszer erőszakos központosítása miatt a meglévő keretösszeg elköltése sem hatékony.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök az iskolarendszert illetően mind finanszírozási, mind strukturális értelemben rossz úton járnak. Az ország biztos lemaradását készítik elő, és kérem önöket, hogy a sikerük büszke hirdetése közepette vessenek egy pillantást a nemzetközi mezőnyre, még regionális szinten is elmaradásokat könyvelünk el. Az oktatási rendszer pedig, amely a 2019-es költségvetés tervezete alapján ugyanúgy romokban marad, százéves lemaradást vetít előre.

Nagy gond továbbá, hogy a saját társadalomképüknek megfelelően különbséget tesznek világnézetileg semleges és egyházi iskola finanszírozása között. Az nem lehet, hogy az állami iskolák diákjai még feleannyi pénzt sem érdemelnek, mint az egyházi iskolákban tanulók. Ez teljesen abszurd!

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök létrehozták az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, azonban nem látják, hogy a negyedik ipari forradalomban nem gépek vagy robotok lépnek be, hanem a társadalom. Amennyiben ez az ország nélkülözi majd a kiművelt emberfőket, márpedig az iskolarendszerünk most ezt vetíti előre, hogy ilyen jövő elé nézünk, akkor nem leszünk képesek megfelelő módon felfejlődni nyugat-európai társainkhoz. Ez azt is mutatja, hogy nem lehet és nem is szabad úgy nekivágni a költségvetés tervezésének, hogy pusztán a szociális transzferekre, családtámogatási rendszerekre hivatkozva gondolják bizonyítottnak, hogy a 2019-es büdzsé rendben való.

Gazdaságstratégiai tervvel, oktatási és egyéb intézményrendszerekre nézve közép- és hosszú távú stratégiával kell rendelkezniük arra nézve, hogy hogyan tovább, hogy hogyan érjük utol azokat az országokat, amelyek jelen pillanatban az Európai Unió szerencsésebb felén élnek. Ez volna a feladatunk itt, ebben a régióban, és nagyon sok régiós társunk kifejezetten komolyan vette ezt a feladatát. Sajnos, az elmúlt nyolc évben nem ennek vagyunk Magyarországon szemtanúi, hanem éppen az ellenkezőjének, éppen annak, hogy le fogunk maradni véglegesen a nemzetközi mezőnyben. Erre nézve önök nem tudnak mit mondani egyébként európai uniós állampolgároknak.

Ez a költségvetés már csak az általam ebben a rövid időben említett néhány pontja miatt is elfogadhatatlan; bár valóban ezer sebből vérzik, elég például a 311 forintos, önök által technikainak nevezett euróárfolyamra gondolni, ami már akkor sem volt igaz, amikor a költségvetés vitáját elkezdtük, nem pedig azokban a napokban, amikor a hajmeresztő 330 forintos árfolyammal szembesült a magyar társadalom. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2019. évi költségvetés a változatlanság és a fenntarthatatlanság költségvetése. Azért mondjuk ezt és azért fogalmazódott meg ez a kisebbségi vélemény, mert ez a költségvetés nem ad választ a társadalom egyre nagyobb rétegeinek leszakadására. Ez a költségvetés nem oldja meg a bérválságot, ez a költségvetés nem oldja meg a devizahitel-károsult családok tízezreinek problémáit, nem javítja kellő mértékben az egészségügy helyzetét, az oktatást pedig egészen partikuláris szinten kezeli.Azt gondolom, hogy egy költségvetés nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy még az inflációt sem követve legyen finanszírozva. Azt gondolom, hogy egy reálérték-csökkenés egy költségvetésben az oktatás szintjén a jövőnk felélését jelenti. A jövő évi költségvetés leginkább  és ez a legnagyobb bűne  nem készíti fel Magyarországot a XXI. század kihívásaira, ez a költségvetés tovább fogja növelni a központosítást, az önkormányzatok kiszolgáltatottságát, és végképp lehetetlenné teszi, hogy a minisztériumokon kívül bárki is beleszóljon közös ügyeink eldöntésébe.

Ennek a centralizálásnak legnagyobb vesztese a Magyar Tudományos Akadémia. Odáig jutott a tisztelt kormánypárt, hogy ebben a költségvetésben ők elfogadhatónak tartják azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia államosításra kerüljön, hogy az önálló kutatómunkát gyakorlatilag egy minisztériumban határozzák meg. Azt gondolom, ez mindent elmond Magyarország 2019. évi költségvetéséről.

Ez a költségvetés teljes mértékben elfogadhatatlan, javíthatatlan, ezért aztán nem apró korrekciók sorára van szükség, hanem egy teljes újratervezésre. Itt megemlíthetem azt az egy-két tételt, amik már elhangoztak eddig is: azt gondolom, hogy 311 forintos euróárfolyamon számolni, 2,7 százalékos inflációval számolni úgy, hogy mindenki tudja ebben a Házban és a magyar gazdaságban, hogy ezek fals számok, hazugságok, több mint hiba.

Azt gondolom, hogy a költségvetés kapcsán nem lehet megkerülni az adótörvények kérdését. Az LMP már nagyon régóta képviseli azt az álláspontot, hogy egy progresszív, többkulcsos adózásra lenne szükség.

(15.10)

Régóta képviseljük azt az álláspontot is, hogy a rendkívül magas, 27 százalékos áfakulcson keresztül abba kellene hagynia a magyar államnak azt a nyerészkedést, amit az alapvető élelmiszerek áfáján keresztül tesz a magyar társadalommal. A 27 százalékos áfa, azt gondolom, az alapvető élelmiszereken oly mértékben igazságtalan, oly mértékben drágítja meg a mindennapi léthez szükséges termékek megvásárlását, ami a társadalmi igazságtalanság gyönyörű példaképe. Azt gondolom, hogy amíg az állam többet akar keresni egy kiló kenyéren, mint a pék vagy a kereskedő, addig egy költségvetés nem lehet igazságos.

Úgyhogy azt gondolom, ez a költségvetés elfogadhatatlan. Ez a költségvetés csak azoknak a győzteseknek ad a kezébe, akik eddig is nyertesei voltak a Fidesz gazdaságpolitikájának, de sajnos ez a költségvetés Magyarország leszakadását fogja hosszú távon eredményezni.

Azt gondolom, amikor a költségvetésről beszélünk, akkor beszélnünk kell Paksról. Mert úgy gondolom, ez egy rendkívül kiemelt dolog, hogy Paks II. teljes mértékben ellentmond annak a kommunikációs panelnek, amit a Fidesz-KDNP úgy fogalmazott meg, hogy Magyarország biztonsága az első. Ha Magyarország biztonsága lenne az első, akkor nem az orosz partnerrel, a kockázatos orosz partnerrel akarna kockázatos atomerőművet építeni, hanem a megújuló erőforrásokra támaszkodva építené az unokáinknak a hazát. Mert amíg ez úgy van, ahogy a költségvetésből ezt most ki lehet olvasni, addig gyakorlatilag nem az unokáink jövőjét építjük, hanem az unokáink jövőjét éljük fel. Egy ilyen költségvetés semmiféleképpen nem elfogadható. Egy biztonságos költségvetés nem számolhat 311 forintos euróárfolyammal, nem tervezheti súlyosan alul az inflációt, és azt gondolom, ez a költségvetés viszont így tesz, ergo nem biztonságos költségvetés.

Tisztelt Képviselők! Azt gondolom, csak arra tudom kérni önöket és az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy fontolják meg, amikor szavazni fogunk Magyarország 2019. évi költségvetéséről, és gondoljanak azokra a társadalmi rétegekre, akik súlyos vesztesei ennek a költségvetésnek, így súlyos vesztesei a kiskeresetűek, súlyos vesztesei az egészségügyben dolgozók, súlyos vesztesei a diákok és súlyos vesztesei a fiatal generációk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ellenzéki képviselőtársainkkal törekedtünk itt összeszedni és megfogalmazni azt a kisebbségi véleményt, amely a legfontosabb területeket érintően a költségvetésről elmondható. Fontos, hogy a gazdálkodási mozgástérről szó essen, fontos, hogy beszéljünk a kora nyáron elfogadott költségvetés kockázatairól, a figyelmen kívül hagyott költségvetési keret következményeiről, említsük meg a 3 százalékos hiány alatti költségvetési tervezés következményeit az előnyein túl. Beszélni kell az adórendszer problémáiról! Beszélünk egyébként a makrogazdasági pályáról, avagy a kiadási oldalról, vagy az államháztartás hiányáról, az államadósság mértékéről. Ehhez egyébként mintegy 810 figyelmen kívül hagyott módosító indítvány mindenképpen okot ad, mert önök ennyit dobtak a kukába. A viták alapján természetesen ezekre érdemes, mindenképpen fel kell hívni a figyelmet.Kezdjük azzal, hogy a gazdálkodási mozgástér hogyan néz ki. A miniszterelnök úr és mások is, felelős vezetők válságköltségvetéssel indítottak, és azt mondták el, hogy ez lesz az a költségvetés, amelynek ilyen lábakon kell állni, ki kell bírni mindent. Ennek érdekében egyébként, hogy ezt ilyen módon kezelhessék, lényegében azt megtették, hogy a parlament hatásköréből kivonták a költségvetést, és olyan helyzetet teremtettek, hogy lényegében a kormány saját hatáskörben, rendeletekkel tudjon pénzt költeni, és ilyen értelemben a parlament ellenőrző szerepét figyelmen kívül hagyják.

Ebbe a kategóriába tartozik egyébként maga a kora nyáron elfogadott költségvetés kockázata, amit  lássuk be  azzal, hogy 2017 adatai még nem ismertek, bár a minisztérium hangsúlyozta, hogy ő ismeri, 2017 adatai nem ismertek, 2018 folyamatairól nem tudjuk, hogy mi történik, nincs zárszámadás egyébként, és 2019-ről fognak itt majd dönteni, mert mint ahogy hallották, többségünk ezt nem fogja támogatni. Pedig az már jelenleg is látható, hogy 2017-et nem akarták betartani, amit önök elterveztek, 2018-at nem fogják betartani, 2019-re pedig nem is akarják ezt betartani. Nyugodtan lehet mondani azt, hogy biankó felhatalmazást adnak a döntéssel, a költségvetés elfogadásával a kormánynak, hogy saját hatáskörben alakítsa kénye-kedve szerint, spórolhat, avagy költekezhet is.

Fontos beszélni a figyelmen kívül hagyott költségvetési keretről, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nemcsak az adott évben figyeljük a hiányt, hanem előre tervezve is gondolunk erre a felelős gazdálkodásra. A korábbi világgazdasági válság óta az Európai Unióban az országok között önök által is egyébként felvállalt, elfogadott megoldásban azonban éppen ilyenkor kellene mindezt betartani. Önök éppen azt mondták, hogy nem kívánják ezt betartani, mert igazából nincsen ennek semmilyen következménye, nincs szankciója, miközben önök a gazdasági válság lehetőségéről beszélnek, amikor éppen hogy takarékoskodni kellene és ennek megfelelően eljárni. Éppen ez szolgálná egyébként a gazdasági válság esetén Magyarország és a családok érdekeit, hogy a legrövidebb idő alatt és a legkisebb kárral lehessen egy ilyet átvészelni, amennyiben ez bekövetkezik. Hozzáteszem, ha önök annyira büszkék a protestáns szellemiségű megközelítésre, akkor most miért nem ilyen költségvetést hoztak ide elénk. A lelkiismeretüket egyébként nem fogja megnyugtatni, hogy ebben a döntési folyamatban a Magyar Nemzeti Bank egy 180 pontból álló alternatív kormányprogrammal áll elő, vagy egyébként maga a Magyar Nemzeti Bank csinált ezenkívül egy olyan költségvetési jelentést, amely arról szól, hogy miben nem ért egyet a kormánnyal, és mi az, amit egyébként elutasít. Ennek, azt gondolom, következménye kell hogy legyen, már ha egyébként érvényes kormányprogramról lehet beszélni az önök részéről.

A költségvetés sikereinek árnyoldalairól is érdemes mindenképpen szót ejteni, mert az árnyoldalak közé tartozik az oktatás és az egészségügy. Ami itt bekövetkezett, a képviselőtársam is említette, azt gondolom, többen is megfogalmazzuk, és fontos erre felhívni a figyelmet, hogy azzal, hogy az oktatás területén a reálértéket sem biztosítják, és lényegében a növekményüket az infláció majd elviszi, ez világosan mutatja, hogy hogyan gondolkodnak önök erről. Hogyan lesznek így okosabbak, felkészültebbek, rátermettebbek a gyerekeink? Az önök iskoláiban erre egyre fogy az esély, és éppen ezért azt gondolom, önök rosszul gazdálkodnak. Az önök által sokat emlegetett családokban éppen hogy a gyerekekre spórolnak, miközben önök pedig nem. Ezzel a jövőnket élik fel, a jövőjüket élik fel, és erre egyébként ott van egy nagyon jó példa, amit a szakképzéssel műveltek. Olyan, mint az elvált szülők gyereke, ide-oda dobálják, megoldás nincs rá, most éppen majd az innovációval foglalkozó minisztérium lesz érte felelős, és majd próbál tenni valamit. Lehet, hogy önök is úgy érzik, hogy ezt a gyereket csak folyton verték, hát most ezt folytatják. Azt gondolom, hogy ha önök ezzel nem értenek egyet, nem akarnak ilyet, akkor ne fogadják el ezt a költségvetést.

(15.20)

Az adórendszer problémáiról mindenképpen kell néhány szót említeni, mert a költségvetés bevételi oldalán jelennek meg, s ennek lényege, hogy önök az emberektől több pénzt vonnak el, egyszerűsítsük le; vonatkozik a vállalatokra, a vállalkozásokra, önök ezt elvonják. Utóbb ezt kénytelenek voltak beismerni is, mert  idő híján most csak ezt az egyet említem  a kafetéria-rendszer kedvezményeinek megvonásával, önök nyilvánvalóan tudják, most már hangosan is elismerhetik: igen, ezzel a reálbér csökkenni fog, azok a kedvezmények, amiket önök korábban biztosítottak, most nem lesznek meg a dolgozók számára, és ez kifejezetten hátrányt fog okozni.

A költségvetésnél mindenképpen ebben a fejezetben meg kell említeni, hogy ez olyan értékválasztás is, hogy mit tartanak önök fontosnak. Ebben a tekintetben egy pozitív példát mindenképpen említek önöknek, ami igazából még egyharmadnyi pozitív példa, és ez pedig az otthonápolás ügye. Az önök részéről az elmúlt években számos alkalommal képviselők, vezetők, minisztériumi tisztségviselők megígérték, hogy ezt megoldják. Ebben a költségvetésben nem tették. A költségvetés vitájának menetében a civil szervezetek tüntettek, és ebben az igen nagy nyílvánosságot kapott témában, azt gondolom, hogy a kormánypárti képviselők a Költségvetési bizottság ülésén olyan nyilatkozatot tettek, hogy ezt meg akarják oldani. Ezért azt gondolom és azt remélem, hogy ez a nyilatkozat nemcsak elhangzott, hanem érdemben akarnak ezzel valóban foglalkozni, mert szó szerint is idézem önöknek: „Tudomásunk szerint az EMMI a nyári időszakban tárgyalásokat folytat ezekkel a szakmai szervezetekkel, és az őszi törvénykezésben lehet rendezni ezt a kérdést, hogy 2019-től akár emelésre is sor kerüljön. Arra kérem az elnök urat, hogy ebben az egyeztetésben majd vegyen részt, én pedig felajánlom a kormánypárti frakciók segítségét ebben a dologban.”  mondta a Fidesz képviseletében a bizottság alelnöke. Így önöké a felelősség.

Sajnos, az elmúlt héten az első egyeztetésnél még pozitív jeleket nem tapasztalhattunk, de bízom abban, hogy felelősen gondolkodnak, ígéretüknek megfelelően igenis eleget tesznek annak, hogy mind a munkaviszony elismerésére, mind pedig a díjazás jelentős növelésére sor kerül.

Ennek alapján egyébként nyugodtan mondhatjuk, és ezt egyébként a Magyar Nemzeti Bank jelentése is alátámasztja, hogy a 2018-19-es költségvetésben önök jelentősen túltervezték a bevételeket. Kisebb lesz a béremelkedés, és így egyébként ez is az előbbit támasztja alá. A vártnál kisebb lesz az adósságcsökkentés, több tartozást hagynak egyébként a gyermekeinkre. A kormány szándékosan alulbecsüli egyébként az infláció mértékét, de tegyük hozzá, még a formalitásokra sem adnak, mert a 2018-as költségvetésben 69,5 százalékos GDP-arányos államadósságot hagytak jóvá, míg a 2019-es javaslatban 70 felettire javasolják eközben. Önök folyton azt mondják, hogy csökken. A 69-ről 70, az milyen csökkenést jelent? Természetesen semmilyet.

Összefoglalva tehát azt kell mondjam önöknek, hogy ez a költségvetés nem ad módot a miniszterelnök által válsághelyzetnek minősített körülmények megelőzésére, sőt folytatódik az értelmetlen költekezés, hiszen válsághelyzetben nem stadionokat meg múzeumokat kell építeni, hanem megtakarítani kell, és ha eljön a nehéz időszak, akkor ernyőt kell tartani rossz időben nemcsak Putyin elnök feje fölé, hanem a többiek is, a családok is megérdemlik azt, hogy vigyázzanak rájuk.

Ez a költségvetés egy jövőt felélő papírhalmaz, mert az oktatást és az egészségügyet nem kezeli kiemelten, a szakképzést ide-oda dobálva tönkreteszi azt. És miért csodálkoznak önök, ha minden fiatal ezek után úgy nyilatkozik, hogy minél távolabb akar kerülni ettől az országtól? Ha egy tanácsot adhatok önöknek, akkor azzal azt teszem, hogy a Paksi Atomerőmű ügyét húzzák ki, és azt tegyék át az oktatás ügyére.

Végezetül pedig: a romlásba igyekvő, sodródó költségvetést még a Költségvetési Tanács megállíthatja. Kovács Árpád elnök úr, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének véleménye alapján ezen a héten az ÁSZ elnökével közösen szerdán dönthetnek úgy, hogy megállítják, önöknek ezt visszaküldik, és egyébként szeptemberre hozzanak egy új költségvetést. A Demokratikus Koalíció nem támogathatja az önök költségvetési előterjesztését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az időkeretet kihasználva most folytatjuk munkánkat. Megkérdezem Banai Péter Benő államtitkár urat mint előterjesztőt, a vita e szakaszában vagy a későbbiekben kíván felszólalni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni.Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzetiségi bizottság által felkért képviselő felszólalására kerül sor ötperces időkeretben. Megadom a szót Ritter Imre nemzetiségi képviselő úrnak, aki anyanyelvén kívánja az első mondatokat elmondani, majd magyarra fordítja azokat. Öné a szó, képviselő úr.

RITTER IMRE nemzetiségi szószóló: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschläges Nr. T/503 über den ungarischen Haushalt für Jahr 2019 im Zusammenhang mit den Nationalitäten-bedarf übergreifende Teilen erörtere. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló T/503. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részeivel kapcsolatosan.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a határozati házszabály 44-45. §-a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. Bizottságunk a törvényjavaslatnak a határozati házszabály 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésben megjelölt rendelkezéseit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

Bizottságunk a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, azonban további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a határozati házszabály 45. § (5) bekezdése alapján az általa megfogalmazott módosító javaslatot magába foglaló, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, majd 2018. július 4-én a törvényjavaslat részletes vitáját lezárta.

A 13 magyarországi nemzetiség a 2019. évi központi javaslathoz képest összesen 4 milliárd 620 millió forint módosítást nyújtott be öt súlyponti területen, amelyek a következők.

Az első: a támogatásemelési igények közel fele, pontosan 44 százaléka, 2 milliárd 20 millió forint a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épület- és építményállománya beruházási, felújítási és pályázati önrészének a biztosítását szolgálja.

A második: az országos nemzetiségi önkormányzatok és média esetében 20 százalékos, összegszerűen 355 millió forint, az országos önkormányzatok által fenntartott intézményeik esetében pedig 10 százalékos, összegszerűen 122 millió forint működésitámogatás-emelés. Itt megjegyzem, hogy 2018-ban sem az országos nemzetiségi önkormányzatoknál, sem az általuk fenntartott intézményeknél nem volt támogatásemelés.

A harmadik terület nagyon jelentős része, egyharmada az összes igénynek, a 2018-ban megkezdett nemzetiségipedagógus-program 2019. évi második lépcsője, amely szerint a nemzetiségi pedagógusok nemzetiségi pótléka 15-ről 30 százalékra kerül megemelésre, és külön keretet biztosítunk a nemzetiségi óvodapedagógus-képzés számának növelésére és színvonalának javítására. Ez mindösszesen 1 milliárd 530 millió forintot igényel.

Negyedszer: a növekmény 9 százalékát, 405 millió forintot a nemzetiségi egyesületek, szervezetek és iskolák részére, a nemzetiségi pályázati keretek további emelésére szánunk.

(15.30)

Végül, de nem utolsósorban a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása 10 százalékkal emelkedik, amely összegszerűen 188 millió forint.

S akiknek az érdekében mindez történik, azok a nemzetiségi gyermekek, több mint 27 ezer nemzetiségi nevelésben részesülő óvodás és közel 85 ezer általános és középiskolás, nemzetiségi oktatásban részesülő fiatal. Összesen több mint 112 ezer nemzetiségi oktatás-nevelésben részesülő gyermek és fiatal jövőjéről, nemzetiségi jogainak biztosításáról beszélünk. Az ő nevükben, valamint a magyarországi nemzetiségek nevében köszönöm Magyarország Kormányának, a magyar parlament minden frakciójának és független képviselőtársaimnak is, hogy a 2019. évi központi költségvetés előkészítése során támogatták a Magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezését, és azt a Költségvetési bizottság ülésén is egyöntetűen megszavazták.

Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2019. évi központi költségvetésitörvény-javaslattal egyetért, azt támogatja, és kérjük a tisztelt Házat a módosítás, valamint a törvényjavaslat szíves elfogadására.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces felszólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hálátlan műfaj a költségvetés részletesnek tűnő vitája, hiszen a 30 perces ellenzéki kisebbségi vélemény látható módon nem hozta lázba a kormánypárti többség tagjait, képviselőit, és érdemi vita sem bontakozott ki. Egyébként a korrekt módon hozzáálló államtitkár úr is feltételezésem szerint majd a vita végén kíván reagálni, akkor, amikor mi már nem tudunk viszonválaszokkal vagy egyfajta riposztokkal élni. Értem én, államtitkár úr, hogy önt teszik ki ennek a hálátlan feladatnak, hiszen sokadszorra hallja azokat az ellenzéki észrevételeket, érveket, amelyeket pont hogy a kormánypárti miniszterek, illetve államtitkárok nem cáfoltak meg, nem láttak el véleményükkel, illetve nem értékeltek, de ez a vita mégiscsak arra való, hogy legalább a történelem kedvéért a jegyzőkönyv megőrizze azt, hogy voltak magyar emberek, akik igenis úgy érezték, hogy bizonyos dolgok ebben az országban ezekben az években nem mennek jó felé. És természetesen leragadhatnánk számos részterületen  egy-kettőn én magam is le fogok , de el kell hogy mondjam, hogy az oktatás tekintetében az a 15 milliárdos különbség, amit támogatás formájában most látszólag növekményként igyekeznek odaítélni, még az inflációs szintet sem éri el, tehát még az infláció mértékével sem növelik az idecsoportosítandó forrásokat, az egészségügy tekintetében pedig mindenféle szerkezetváltásnak a nyomát is hiányoljuk.

Ugyanakkor azt látjuk, hogy ezen költségvetési tervezet legnagyobb vesztesei egyértelműen a fiatalok, egyértelműen a magyar jövő, és ha mélyebbre ásunk a költségvetés tervezetébe, akkor bizony azt látjuk, hogy ez a kormány leginkább a Magyarországon megtalálható, fellelhető lakhatási válság, lakhatási szegénység tekintetében mulasztja el kezelni a kezelnivalót. Hiszen, államtitkár úr, nézzünk csak arra, hogy az önök sikertermékéről, amit lakhatási csodaként adnak el, ugye, a CSOK-ról  amit magam is támogatok, bár egy sokkal inkább kiterjesztett feltételrendszer mellett támogatnám még jobban  lényegében épp most, a napokban derült ki, hogy ingatlanonként akár milliós mértékű árnövekménnyel is járhat, hiszen a kedvezményes lakásáfa kivezetése, amit ez a kormány helyesen bevezetett, de most helytelen módon kivezetni szándékozik, olyan lecsapódással jár ezen a piacon, ami két, egyértelműen negatív irányba vezethet: vagy az ingatlanárak növekedése felé mutathat, vagy pedig ahhoz, hogy a kivitelezők egyszerűen kispórolják a minőségi alapanyagot a felépítendő ingatlanokból, az újonnan kiadott építési engedélyek számán pedig már jövőre látszani fog a kedvezményes lakásáfa kivezetése.

Egyértelmű lenne tehát, hogy nemcsak az új építésű lakásokra kellene megtartani már ezen költségvetési tervezetbe is beépítve ezt a kedvezményes áfakulcsot, hanem bizony ki kellene ezt terjeszteni akár még a lakásfelújításokra is, egyáltalán nem az ördögtől való ez. Hogyha Magyarországon komolyan gondolják azt, hogy a lakhatási válságot, szegénységet leküzdik, akkor ez bizony egy szükséges lépés lenne.

Mondhatnák azt, hogy a CSOK-kal elintézik a lakhatási problémakört, de azt látjuk, hogy a bérlakásfronton úgyszintén elvérzik ez a kormányzat, hiszen ebben a költségvetési koncepcióban a bérlakásprogram nyomai egyszerűen nem lelhetők fel. Nagyon örülök annak, hogy az itt ülő államtitkár nem jött elő azzal az érvvel, amivel kollégái korábban igen, miszerint a Nemzeti Eszközkezelőt tekintették Magyarország legnagyobb bérlakásprogramjának, hiszen volt olyan kormánypárti államtitkár, aki nem átallotta állami hátterű bérlakásprogramnak nevezni azt a szisztémát, amelynek értelmében magyar emberektől elveszik az ingatlantulajdonukat, visszabérelhetik azt az ingatlant, hozzáteszem, egy ablakperiódust építettek a rendszerbe, itt egy ötéves terminust követően már vissza sem vásárolhatják az érintettek a lakásukat. Most fognak ezek az öt évek lejárni, államtitkár úr, és bár a reálbérek tekintetében önök némi statisztikai növekményt ki tudnak mutatni, és én ennek örülök, hangsúlyozom, hogy én ennek örülök, nem vagyok ellendrukker, de azért azt el kell mondjam, hogy egy ötéves időtartam alatt azért elvárnék önöktől egy kimutatást arról, hogy hányan tudták a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei közül visszavásárolni a saját ingatlanjukat, államtitkár úr. Nincs ilyen kimutatásuk, vagy ha van, akkor nem büszkélkednek vele, mert elképesztően alacsony azok száma, akik ki tudtak kecmeregni ebből a bajból.

És hogy miért beszélek én statisztikai bűvészkedésről, azt is megosztom önnel. Ennek az oka az, amit a kafetéria-rendszerrel terveznek. Elképesztő, brutális beavatkozás ez piacgazdasági folyamatokba, nem tudom támogatni semmilyen formában, az indoklását különösen nem, és el is mondom, hogy szerintem ki áll mögötte, és nagyon remélem, hogy meg tudnak ebben cáfolni. Eddig a reálbérek növekménye tekintetében azért kimutatható volt egy igen pozitív számsor, viszont a jelenlegi gazdasági hatások alapján ez a jövőben várható módon nem folytatódik. Mit csinál a kormányzat? Beszűkíti a kafetérialehetőségeket, tulajdonképpen rákényszeríti a munkáltatókat arra, hogy üljenek le a munkavállalókkal, és egy új megegyezés formájában építsék be az alapbérbe azt, ami eddig a kafetériának a része volt. Mi a végeredménye statisztikailag? Az alapbérek mérhető növekménye, mert, államtitkár úr, az önök eddigi statisztikáiban nem szerepeltek kafetériaelemek, legalábbis döntő többségükben nem szerepeltek, most tehát ezzel az egyszerű technikai trükkel el tudják érni azt, hogy alapbérnövekmény lesz kimutatható, miközben a munkavállaló egyetlen árva fillérrel sem járt jobban. (Szilágyi György: Úgy van!)

Elképesztőnek tartom tehát, hogy a következő évek magyarországi állítólagos bérnövekménye erről fog szólni, ez áll majd a hátterében, hiszen kipörgő uniós forrásokra már nem számíthatnak, a belső gazdaság beindulni látszott, de aztán valahogy mégsem sikerült megértetnünk egymással azt, hogy egy magyar bérlakásprogram hazai kivitelezőkkel, hazai beszállítókkal, hazai alapanyagokkal elképesztő multiplikátorhatást generálva pörgetni tudná a hazai gazdaságot, de nem tudtunk eljutni odáig, hogy megértessük önökkel, hogy erre rendelkezésre állnak a költségvetési források ebben a tervezetben is, és ezeket a forrásokat el kéne ide különíteni. Mit kaptunk válasz gyanánt? CSOK  mindig ez volt a válasz, hogy ott a CSOK.

A másik elképesztő állításuk, hogy a magyar emberek önök szerint saját tulajdonú ingatlant szeretnének inkább szerezni, mint bérlakásban lakni. (Banai Péter Benő bólogat.) Ez így van, ki az az ember, vagy ki az a normális ember a földön, aki ne saját tulajdonra törekedne, mondjuk, egy bérleménnyel szemben? Csak, államtitkár úr, ott van a 90 százalék Magyarországa, a tipikus magyar élethelyzetek 90 százaléka, ahol nem fér bele az, hogy új építésű vagy saját tulajdonú ingatlant szerezzenek az érintettek, hanem bizony az férne bele, hogy egy megfizethető árú bérleményben elkezdjék az életüket Budapesten vagy egy nagyvárosban. Mivel találkoznak, amire szintén nem válaszol a költségvetés tervezete? 130, illetve 150 ezer forintos albérleti díjjal, plusz rezsi. Erre megint csak nincs válaszuk, még az Airbnb-szabályozásra sem.

Már megmutatták az Uber tekintetében, hogy a sharing economyval kapcsolatban milyen a hozzáállásuk, és új típusú, XXI. századi gazdasági vívmányokat hogyan tudnak, illetve nem tudnak kezelni. Én nagyon remélem, hogy legalább az Airbnb tekintetében végre elmozdulnak, tárgyalóasztalhoz ülnek a felekkel, egy politikai bunkósbot, a tiltás eszköze helyett eljutnak oda, hogy ezeket a létező gazdasági folyamatokat igyekezzenek kanalizálni valamifajta, a nemzetgazdaság számára vállalható irányba. Lehet ez egyébként egy helyiségenként kivetett, átalánytípusú adó, ami után a hatósági vegzatúra nem fenyegeti az érintetteket. A legrosszabb, amit csinálnak, hogy nem avatkoznak be semmilyen úton-módon, és jelen pillanatban ez folyik.

(15.40)

Budapesten, csak a fővárosban az Airbnb-n és különböző közösségi megosztó oldalakon keresztül  idézőjelben  „forgalmazott” szálláshelyek száma lassan eléri a szállodai szálláshelyek számát. Tehát egy nagyon is komoly, nagyon is mérhető gazdasági szektorról van szó. Engem elképeszt az, hogy egy ilyen felhatalmazottsággal bíró kormány a költségvetési tervezetében nem válaszol erre a kérdésre, nincsenek korszerű válaszai.

Számtalanszor említettük a 27 százalékos áfa kérdését. Ezt államtitkár úr vélhetően legalább annyira unja, mint én, hiszen annyiszor bokszoltunk már ezen a kérdésen, hogy össze sem tudnám számolni. De a 27 százalékos áfa tekintetében is vannak különböző sávok. Egyrészt, hogy a gyermeknevelési cikkek árára még mindig ez az elképesztő, brutálisan magas tartam rakódik, ez tarthatatlan. Egy olyan országban, amely demográfiai fordulatról álmodik  és a Jobbik frakciója 2010 óta azért küzd, hogy ez létrejöjjön , tarthatatlan a gyermeknevelési cikkek áfatartamának (sic!) 27 százaléka. Ha megnézik ezt a költségvetési tervezetet, előttem ül Hegedűs Enikő képviselőtársnőm, aki kimutatta, hogy hol van az a 600-700 milliárd forint, amely könnyedén mozgatható ezen papírcsomagban, hiszen vagy teljesen homályos, vagy teljes mértékben értelmetlen célokra került elkülönítésre, és nemcsak a kormányzati piramisépítésekre gondolok itt, hanem egész egyszerűen olyan minisztériumoknál fellelhető tartalékokra, alapokra, amelyeknek a szerepét, funkcióját innen nem lehet látni.

Felhozhatnám természetesen az Országvédelmi Alapot is és a „rendkívüli kormányzati intézkedések” előirányzatát. Azt is látjuk, hogy itt egy olyan biankó csekket kér a kormányzat, amiről majd kormányhatározatokban dönt, pedig nem lenne fizikai akadálya, hogy összehívja a parlamentet, és a maga menetében döntsön ezen tíz- és százmilliárdokról. Államtitkár úr, nem tudom, hány olyan esemény történt az elmúlt, mondjuk, nyolc esztendőben, tehát 2010 óta, amióta a Jobbik frakciója itt van, amely miatt erre a tartalékra ilyen mélységben és ilyen összeg mentén szükség lett volna, ha valamilyen vis maior vagy természeti csapás következik be. Szerencsénkre ezen összeg töredéke is mindig elégséges volt. Úgy gondolom, hogy a jövőben is kell tartalék, egyértelműen szükség van erre, és akár még az ekkora szintjéről vagy a feléről is lehetne vitatkozni. Tehát legitim szakmai vita alapja lehetne mindez. Egy dolgot nem tudok elfogadni: hogy a kormány határozatokban dönt ezen óriási összeg elköltéséről anélkül, hogy a parlamentnek bármiféle ellenőrzési jogköre maradna ebben a kérdésben.

Azt is el kell mondanom önöknek, hogy ha demográfiai fordulatot várnak-várunk, pusztán az általam egyébként támogatott családi adókedvezmények tömege kevés lesz ide, főleg úgy lesz kevés, hogy az első, illetve a második gyermek megszületését és nevelését kevéssé támogatja, mondjuk, a háromgyermekes családok támogatási szintjéhez képest. De nyilván ne irigyeljük el ezt senkitől. A pozitív az lenne, ha ezzel párhuzamosan a lakhatási szegénységet, a lakhatási válságot leküzdenék, a 27 százalékos áfával, a szegények adójával kezdenének valamit. Hiszen nem a Jobbik frakciója volt az, amely megígérte, hogy a 20-ról 25 százalékra növelt áfakulcsot majd csökkenteni fogja, aztán mégis 27 százalékra emelte világrekorder szinten. Ez az ígéret nem a Jobbiké volt. Én ezt az ígéretet csak a mostani kormányon kérhetem számon. Azt kell mondanom, hogy ha bármilyen népesedési fordulatra vágynak, nem elég pusztán a termékenységi arányszámot növelni, aminek egyébként szurkolok, tehát miközben a szülőképes korú hölgyek bázisa folyamatosan csökken, államtitkár úr is bizonyára látta, hogy a tavalyi évben az élveszületések száma megint csökkent a korábbi időszakhoz képest. Ez pedig egy olyan nemzeti sorstragédia, amivel valamit kezdeni kell; főleg ha a kivándorlási adatokkal súlyoznánk, akkor egy egészen elképesztő eredményre jutnánk.

Mindezek szellemében tartom elfogadhatatlannak a költségvetés tervezetét, és egyértelmű válaszokat várok-várunk azokra a felvetésekre, amelyek nem pártérdekeket, hanem nemzetgazdasági, nemzetstratégiai érdekeket szolgálnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Novák Katalin nemrég azt mondta, hogy a kormány a magyar családokat nemzeti kincsnek tekinti. Így már legalább tudjuk, miért rabolják le őket. Mert miközben arról szónokolnak, hogy több gyermek kellene, a számok azt mutatják, hogy a Fidesz kevesebbet költ a családok támogatására. A családi pótlék, a gyes, a gyet és az anyasági támogatás összege jövőre már 11 éve változatlan. Az erre fordítható teljes keret pedig csökken. Családi pótlékra csaknem 5 milliárd forinttal jut kevesebb, gyesre majdnem 800 millió forinttal kevesebbet szánnak, és a gyetre tervezett összeget is megkurtították több mint félmilliárd forinttal. Vagyis önök azt mondják, hogy szülessen több gyerek, de pénzt kevesebbet adnak. A babakötvény utalási összegei továbbra is változatlanok maradnak. Hát milyen kétszínű és képmutató hozzáállás ez? Pedig a családi pótlék az egyetlen olyan juttatás, amely csak és kizárólag a gyermekek száma után jár, és nem függ például a jövedelmi viszonyoktól. Ha a Fidesz valóban azt akarná, hogy több gyerek szülessen, akkor emelnék a családi pótlékot, emelnék a gyes, a gyet és a babakötvény összegét. Mert az édeskevés, hogy önök mindig csak a családi adókedvezményekre hivatkoznak. Rengeteg család ugyanis egyszerűen nem keres annyit, hogy kihasználhassa a családi adókedvezményt.

Rengeteg olyan család van ugyanis, akiket éppen önök, a Fidesz-kormány tett tönkre. Önök, Matolcsy Györggyel az élen, zsírosra keresték magukat a devizahitelesek tönkretételén.

Maguk családok tízezreinek megtakarítását nyúlták le a Quaestor-botrányban. Maguk most is tízezreket akarnak kirúgni a közszférából. És akkor cinikus módon azt mondják, hogy tessék kihasználni a családi adókedvezményt? Maguk lerabolták a magyar családokat, most pedig ismét cserbenhagyják őket. Maguk csak dumálnak arról, hogy több gyermek kell, de erre nem költenek, inkább ellopják a pénzt. Szégyelljék magukat!

A Magyar Szocialista Párt azt javasolja, hogy a családi pótlék összege emelkedjen 50 százalékkal. Ez az igazi felelős hozzáállás, ez a valódi megoldás, ez a nemzeti sorskérdés! Kérem, támogassák a javaslatunkat, ha önöknek valóban fontosak a családok. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni az adott időkeretben. (Tordai Bence jelentkezik.) Megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, Párbeszéd-képviselőcsoport.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Most arról kellene vitatkoznunk, hogy mi változott a költségvetés tervezetében az eredeti benyújtott verzióhoz képest. Az a szomorú helyzet, hogy nagyon kevés, pedig lett volna min dolgoznia itt a tisztelt kormánypárti képviselő hölgyeknek és uraknak, illetve a minisztériumnak. Merthogy az eredeti tervezet semmilyen választ nem adott a mai Magyarország előtt álló alapvető kérdésekre.Nem foglalkozott a kettészakadó társadalommal, nem foglalkozott a jövő építésének támogatásával, nem foglalkozott olyan akut válságokkal, amilyen mondjuk, a lakhatási válság, a devizahitelesek helyzete vagy például a foglalkoztatási válság. Jelesül az, hogy vannak, akik egyáltalán nem találnak munkát, más területeken pedig munkaerőhiány tapasztalható olyannyira, hogy ez már a gazdasági fejlődést is visszaveti. Nyolcszáztíz darab ellenzéki módosító indítvány érkezett, ezek közül nulla talált meghallgatásra. A Fideszben vagy a KDNP-ben pedig úgy tűnik, hogy nem a parlamentet használják a kérdések megvitatásának terepeként, hanem hátsó szobákban valahogy leosztják ezeket a pénzeket, amelyek eredetileg közpénzek lennének, de úgy tűnik, hogy ezek a közpénzek itt elég gyakran elveszítik közpénzjellegüket.

Voltak mégis változások, amelyekről jellemzően a sajtóból értesültünk, és próbálták fű alatt átcsúsztatni ezeket a történeteket. Megtudtuk például így menet közben, hogy van változás, van terület, amelyre több pénz jut. Például az úgynevezett miniszterelnök volt minisztere, a Fidesz pártalapítványának vezetője ki tudta harcolni, hogy két és félszeres pénzzel gazdálkodhasson az alapítványa. Tehát a Fidesz pártalapítványa 600 millió helyett 1500 milliót kap a 2019. évben. Ez biztos, hogy egy fényes siker, a biztonságos növekedés a Fidesz pártalapítványát már elérte.

További biztonságos növekedésekre látunk itt reményt. Egyrészt az eddig is benne volt a költségvetést megalapozó salátatörvényben, hogy a miniszterek fizetése akár 5 millió forintig is emelkedhet. De ami nem feltételes mód, hanem egészen biztosan emelkedik, és nem régi, hanem új elem ebben a rendszerben, az az, hogy a házelnöknek is, az úgynevezett házelnöknek, ha jobban tetszik, a javadalmazása közel 3 millió forint lesz. Sőt, amit nem vett észre itt a nagy hajcihőben gyakorlatilag senki, hogy az úgynevezett miniszterelnöknek is azért  biztos, ami biztos  jut havi 700 ezer forinttal több minden hónapban.

(15.50)

Úgyhogy ezt sikerült változásként a Fidesznek behozni, ezt sikerült kezdeményeznie a Fidesz-KDNP-s képviselőknek, és miközben 30 ezer ember követeli aláírásával, hogy az a több tízezer család, akik ápolási díjból élnek, merthogy 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük valamelyik beteg gyermekük vagy idős szülőjük mellett, hogy ők továbbra is nettó 52 812 forintot visznek haza, az nem zavarja a tisztelt képviselőtársakat. Az zavarja, hogy a fideszes kormánytagoknak nem volt eddig elég juttatása. Az nem zavarja őket, hogy itt van több mint 120 ezer család, akiket gyakorlatilag a kilakoltatás fenyeget, nem vették számításba komolyan egy pillanatig sem azokat az ellenzéki módosító indítványokat, amik a lakhatási válságot, a hajléktalanná válást előzhették volna meg, és amivel elkerülhetők lennének olyan tragédiák, mint ami múlt hét szerdán történt Inárcson. Szóval semmi, ami a társadalomnak fontos, és minden, ami a saját zsebükre megy: ez vezérli a Fidesz-KDNP költségvetési tervezetekhez és az ehhez beadott módosítókhoz való hozzáállását.

Tehát továbbra sem emelkedik mindaz, amire az embereknek szüksége lenne. 3-4 százalékot veszít jövőre értékéből a közalkalmazotti illetményalap, az ápolási díj, a családi pótlék, a gyes, a közgyógyellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a helyettes szülői díj, a gyermekvédelmi lakásalap támogatása, a szociális civil szervezeteknek juttatott támogatás, a jelnyelv vagy a hajléktalanok támogatása, ahogy az autista otthonok, az értelmi sérültek és a halmozottan fogyatékosok lakóotthonai vagy éppen a közösségi ellátások, az utcai szociális munka, a krízisközpontok és a „Biztos kezdet” gyerekházak vagy éppen a gyermekétkeztetési források is ilyen mértékben csökkennek reálértékét tekintve.

Ha maguknak ez a biztos növekedés költségvetése, akkor gratulálok! Az az egy szerencséjük, hogy viszonylag kevesen figyelik ezt a vitát. Hogyha figyelnék, akkor egyébként érteném már, hogy miért nyújtottak be kivételes sürgősséggel egy olyan törvényt, ami a politikusoknak, nyilvánvalóan elsősorban a hatalmon lévőknek az inzultálását két év börtönnel büntetné, hiszen ettől tartanak, és teljes joggal, tegyük hozzá. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! A Háznak választott elnöke van, Magyarországnak miniszterelnöke, és önnek sem úgynevezett képviselőként adtam szót, képviselő úr. Több tiszteletet várunk el. Köszönöm. (Tordai Bence kezét felemelve tisztelgést imitál.)Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Ungár Péter képviselő úr, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a lehetőséget. Én csak arra szeretnék reflektálni röviden, amit már Varju képviselő úr felvetett itt a költségvetéssel kapcsolatban, ez pedig az otthonápolás kérdése. Pontosan tudjuk, hogy az, hogy az otthonápolási díjat végre munkaviszonyként ismerjék el, nem jelentene jelentős forrást a költségvetésből. Körülbelül 8-9 milliárd forintot jelentene, ugye ez a költségvetés összegéből elenyésző mennyiség. Ennek ellenére nem voltak hajlandóak ezt a mai napig rendezni, annak ellenére, hogy elvitték a „Lépjünk, hogy léphessenek!” Egyesületet, illetve a CSEVE Csoportot egy egyeztetésre. Ezen az egyeztetésen ennek a két csoportnak a közleménye alapján sikerült megalázóan végighallgattatni vagy akarni végighallgattatni velük egy kétórás prezentációt arról, hogy a kormány mit tett a beteg rokonaikat otthon ápoló emberekért; amikor ezt nem kívánták végighallgatni, akkor azt mondták ennek a csoportnak, ennek a civil csoportnak, hogy legközelebb álljanak elő kodifikált, rendes javaslattal, hogy pontosan mit szeretnének. Én ilyen cinizmust azért még az Emberi Erőforrások Minisztériumától  és most meglepő módon nincs itt Rétvári államtitkár úr, tőle  sem vártam volna. Mindannyian pontosan tudjuk, hogy mi az a kodifikált módosító, amit több ellenzéki frakció be is adott, többek között a Jobbik, az LMP, illetve a Demokratikus Koalíció is.

Az a lényeg, hogy ezt a megalázó 47 ezer forintot kéne a minimálbér szintjére minimum megemelni úgy, hogy amennyiben több beteg rokont ápolnak otthon, akkor ez valamilyen szorzóval érvényesüljön.

Annyira tudja ezt mindenki, hogy milyen konkrét módosítót akartak, hogy 2004-ben a Fidesznek volt egy hasonló módosítója, amit beadott. Tehát ha annyira akartak volna egy kodifikált módosítót arról, hogy mit szeretnének a költségvetésben, amit a civilektől vártak volna el, akkor valamelyik olyan képviselőtársukat, aki már egy ideje ezt a szakmát űzi, megkérik, és a 2004-est elővezeti, és akkor lehetett volna arról beszélni konkrétan, hogy mit akarnak. De ehelyett önök csak időt húznak, és egy olyan 8-9 milliárdos tételt nem hajlandóak rendezni, ami olyan magyar embereknek szólna, akik a család évének a legkiszolgáltatottabb részei, és akik valódi munkát végeznek, sokukkal szemben, akik ma még meg sem tisztelték az ülést. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. A rendelkezésre álló időkeret mértékéig öné a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Önök belehazudtak az emberek szemébe. Akkor, amikor azt mondták, hogy Magyarország 2019. évi költségvetése a biztonság költségvetése, akkor belehazudtak az emberek szemébe. Orbán Viktor azt mondta a hétvégi NATO-csúcson, hogy Oroszország kockázatot jelent a NATO-tagok számára kelet felől, Oroszország kockázatot jelent az Európai Unió számára, és azt gondolom, hogy mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak teljes jogú tagja vagyunk. És önök ebben a költségvetésben ezzel a kockázatos szereplővel egy Paks II.-t akarnak felépíteni. A 2019. évi költségvetésben mintegy 100 milliárd forintos összeg szerepel ennek a megvalósítása érdekében. Nem lehet egy ilyen kockázatos partnerrel biztonságos költségvetés, biztonságos politika! Önök tartoznak azzal a magyar társadalomnak, a magyar embereknek, a magyar választóknak, hogy ne vállaljanak közösséget egy, most már a miniszterelnök által is kockázatosként megjelölt csoporttal, nemzettel, kormánnyal. Én azt gondolom, hogy ez a felelősségük mindenféleképpen megvan, még akkor is, ha várhatóan egyébként finomodni fog ez az álláspont, hiszen pontosan tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin berendelte Orbán Viktor miniszterelnök urat most a moszkvai döntő kapcsán egyeztetésre.

De ha már a biztonságnál tartunk, akkor azt gondolom, hogy beszélnünk kell a honvédségnek a 2019. évi helyzetéről és annak finanszírozásáról. A honvédség 2019. évi költségvetését illetően a tárca éppen csak teljesíti azt a GDP 0,1 százalékos emelését, ami elő van írva, de hát ezt pontosan tudjuk, hogy nem elegendő. Az LMP az alternatív költségvetési javaslatában ennek a dupláját javasolja, így már 2022-re elérhető lenne az a védelmi szint, az a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetés, ami nemcsak NATO-elvárás, hanem Magyarország alapvető érdeke. Emellett ahhoz, hogy a honvédség modern, a XXI. század kihívásaira reflektálni tudó haderővé váljon, átgondolt fejlesztési koncepció szükséges, nem pedig olyan kommunikációs fogás, mint a Zrínyi 2026 fejlesztési terv.

A költségvetési javaslatunk biztosítaná egy új típusú, társadalmi szempontból is igazságos, korkedvezményes nyugdíjrendszer bevezetését az állományon belül. Az állomány számára fontos, hogy az illetményalap egységesen 60 ezer forintra emelkedjen, mert pontosan tudjuk, hogy az alakulatoknál is jelen lévő drasztikus orvoshiány és perspektívahiány fennáll továbbra is. Ezeken kellene változtatni, és ezt kellene megfinanszírozni végre a költségvetésben.

De minthogy van még fél percem, egy nagyon egyszerű gondolatot még engedjenek meg nekem. Önök azt mondják, hogy ez a bérválság, amivel az ellenzék itt gyakorlatilag teljes mellszélességgel érvel, az nem létezik. Hát szeretném elmondani itt, kedves képviselőtársaim, hogy a köztisztviselői alapilletményt 38 650 forintra 2005-ben sikerült megemelni, akkor is csak 2 ezer forinttal. Az én kérdésem az, hogy hogy nevezhetnek biztonságosnak egy költségvetést, ami nem követte az inflációt 13 éve. Köszönöm szépen a szót. (Taps a DK, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, a frakciók részéről kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy 10 perc időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon, államtitkár úr!

(16.00)

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vita mostani szakaszában gyakorlatilag ugyanazokat az észrevételeket, véleményeket hallhattuk, amelyeket az általános vita, illetőleg a részletes vita során a különböző frakciók kifejtettek. Ezért is kénytelen vagyok néhány állítással vitatkozni, és sajnálatomnak kell hangot adjak akkor, amikor azt mondom, hogy sok olyan megállapítás hangzott el az ellenzéki padsorokból, amelyeket a tényszámok nem támasztanak alá. Az egyik megállapítás a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat kapcsán az volt, hogy a korai tervezés megalapozatlanná teszi a költségvetést, máshogy alakulhatnak a makrogazdasági számok, tehát ez a költségvetés kiszámíthatatlan. Tényszerűen szeretném elmondani, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a negyedik olyan törvényjavaslat, amelyet a kormányzat az Országgyűlés tavaszi ülésszakára nyújtott be, és amelynek az elfogadása jóval a naptári év megkezdése előtt várható. Én azt gondolom, hogy ez a korai költségvetés az eddigi években kiállta az idő próbáját, emlékezhetünk a 2016-os vagy ’17-es számokra is, és azt gondolom, hogy minden gazdasági szereplőnek előnyt jelent az, hogy a költségvetés elfogadásával párhuzamosan a várható adószabályokat is meg fogják ismerni.

Az pedig tényszerűen nem igaz, hogy nem ismerjük a 2017-es tényszámokat. Tudjuk, hogy az előzetesen tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél helyett 2 százalék lett a hiány, tudjuk azt, hogy a magyar gazdaság növekedése bőven az uniós átlag fölött, 4 százalék volt, és tudjuk azt, hogy az államadósság-ráta bármilyen összehasonlításban  bármilyen összehasonlításban!  nézzük is, csökkent. Ugyanígy ismertek a 2018. év várható folyamatai, úgyhogy engedjék meg, hogy vitatkozzak Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal például a növekedés vagy a költségvetés helyzete tekintetében, és elmondjam azt, hogy a 2013-as növekedési fordulatot követően a magyar gazdaság az elmúlt négy évben, a megelőző négy évben 3,6 százalékos átlagos növekedést ért el.

Képviselő asszony azt mondta, hogy az idei növekedési számot sem ismerjük. A benyújtott törvényjavaslat indoklása tartalmazza, mint ahogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó úgynevezett fejezeti köteteket is törvényi határidőben terjesztette a kormányzat az Országgyűlés elé. Az idei növekedésnél hadd mondjam el azt, hogy az OECD például 4,4 százalékos növekedéssel kalkulál, a kormányzat 4,3 százalékkal, de számos olyan elemző intézetet fogunk találni, aki reálisnak tartja az idei évben is a bőven 4 százalék fölötti növekedést. Ez az a bázis, amelyre építettük a költségvetést, és amelyben 4,1 százalékos növekedéssel kalkulálunk.

Abban egyetértek a különböző felszólalókkal, hogy minden makrogazdasági számot pontosan nem lehet megmondani. Ha az ellenzék padsoraiból valaki tudja, hogy a forint-euró árfolyama két hét múlva, egy hónap múlva vagy a jövő évben milyen szintet fog elérni, akkor vagy zseni, vagy mágus, és javaslom, hogy a tőzsdén határidős ügyleteket kössön. Azt gondolom, hogy egy piacgazdaságban, amikor az árfolyam szabadon lebeg, csak technikai feltételezésekkel tudunk élni, és felidézném azt, hogy az általános vita megkezdésekor gyengébb volt a forint, mint most, és azt is felidézném, hogy semmilyen olyan fundamentumot nem tudott az elmúlt hetekből senki sem mondani a magyar gazdaságból, ami országspecifikussá tenné ezt az említett árfolyamváltozást. Látnunk kell, hogy a világ nagy jegybankjai milyen politikát folytatnak, látnunk kell, hogy a térségben milyen árfolyamváltozások vannak, és látnunk kell azt is, hogy ezek a változások hogyan hathatnak a magyar gazdaság helyzetére.

Ezen, még pontosan nem számszerűsíthető tényezők miatt a jövő évi költségvetést megemelt tartalékokkal számoltuk. Arra is készülünk, hogy a sokszor említett világgazdaságból érkező hullámok, legyenek azok akár pénzpiaciak, akár reálgazdaságiak, befolyással bírhatnak a költségvetésre. Épp ezért én továbbra is azt gondolom, hogy jól tette akkor a kormány, amikor megemelte a tartalékok szintjét, és ha megint Jobbik-oldalról a hazardírozás hangzott el, azért hadd mondjam el, hogy a megemelt 165 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat terhére 789,7 milliárd forintnyi módosító indítványt nyújtott be a Jobbik. A Párbeszéd soraiból is Tordai Bence képviselő úr fenntarthatóságról beszélt, felelősségről. Tényszerűen mondom, a Párbeszéd képviselői a 165 milliárd forintos központi tartalék terhére 446,5 milliárd forintos módosító indítványt nyújtottak be. Ezek az indítványok tehát nemhogy kinullázták volna a központi tartalék szintjét, hanem annál jóval nagyobb összegű indítványt fogalmaztak meg, én ezt nem gondolom felelős költségvetési javaslatnak.

Lehet arról beszélni, hogy milyen területekre szánnának többletforrást, de ezek az indítványok épp hogy felelőtlenül mutattak rá, sőt technikailag, matematikailag is értelmezhetetlen módon mutattak rá a többletek fedezetére.

Ezen tartalékok fedezete mellett azzal számolunk, hogy így is az említett 4 százalék fölötti növekedés a legtöbb területen többletkiadásokra ad lehetőséget. Családtámogatások: valóban vannak olyan családtámogatási tételek, amelyeknek nem növekszik az összege 2018-ról ’19-re, de kérem, akkor nézzük meg azt, hogy mik növekednek, és nézzük meg azt, hogy milyen összeget érhetnek el az adókedvezmény vagy direkt támogatás formájában nyújtott családtámogatások.

A 2000 milliárd forintot haladhatják meg, amennyiben a tisztelt Országgyűlés a benyújtott költségvetésitörvény-javaslatot elfogadja. Emlékeztetnék arra is, hogy a kétgyermekes családok adókedvezménye havi 40 ezer forintra bővül, ez mintegy 480 ezer forint kedvezményt jelent az érintett családok számára.

A növekedésnek köszönhetően az adóterületen további változásokkal számolunk. Valamennyi tej áfája, áfakulcsa 5 százalékra csökkenhet, a lakossági átutalások mentesülnek 20 ezer forintos összegig a pénzügyi tranzakciós illeték alól, a szociális hozzájárulási adó kulcsa ismét 2 százalékponttal csökkenhet a reálkeresetek alakulásának függvényében, és lényegesnek tartom azt, hogy az idősebb munkavállalók foglalkoztatását segíti az a javaslat, amelynek értelmében 2019-től a munkavállalás során csak személyi jövedelemadót kellene fizetni, és egyéb adót a munkáltatónak, illetőleg a munkavállalónak nem.

Az inflációról sokszor szó volt. Az önök előtt lévő törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a nyugdíjak megőrzik reálértéküket, ha adott esetben nagyobb lenne az infláció, akkor is, és jövőre számolunk a nyugdíjprémium kifizetésével is, hiszen 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést tartunk reálisnak. Nő a katonák, a rendvédelmi dolgozók fizetése vagy az egészségügyi dolgozók fizetése is, és a kormánytisztviselők és az önkormányzati köztisztviselők esetén is béremelés valósulhat meg.

Az ágazati többleteknél az oktatás és az egészségügy területe sokszor elhangzik. A tisztelt Országgyűlés által megvitatott módosító javaslatoknak köszönhetően az oktatási ágazat 18 milliárd forinttal többel gazdálkodhat 2019-ben, mint 2018-ban. 2010-hez képest a növekmény 606,1 milliárd forint. Nem fognak tudni olyan statisztikát mutatni, amely az oktatási ágazat kiadásait reálértékben csökkenő szinten mutatná be.

Hangsúlyozom, meg lehet nézni 2010 óta a tényszámokat, ezekkel lehet összevetni az oktatási ágazat jövő évi kiadásait.

Az egészségügyi területen 101 milliárd forint a többlet, a már említett béremelések mellett az ágazat számos további területen rendelkezik pluszforrásokkal. 2010-hez képest 505,2 milliárd forint a többlet. Tehát amikor önök ágazatok ellehetetlenítéséről beszélnek, akkor kérem, hogy nézzék meg a tényszámokat, és azt is nézzék meg, hogy nemzetközi összevetésben hogyan néznek ki ezek a számok. Míg 2010 előtt egészségügyi területen az OECD-s statisztikák alapján az egy főre jutó támogatások csökkentek, addig 2010 után, 2009 után az OECD-statisztikák alapján ezek a kiadások növekedtek.

Honvédelem, biztonság: 156 milliárd forintos többletről beszélhetünk mind a honvédségi, mind a belügyi ágazatnál. Olyan többletekről beszélünk, amelyek azt garantálják, hogy az a biztonság, amit az elmúlt években elértünk, 2019-ben is jellemezze a magyar költségvetést. Azt gondolom, hogy ez a költségvetés lehetővé teszi azt, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően adócsökkentéseket hajtsunk végre, többletkiadásokat biztosítsunk, és mellette a tartalékokon túl egy érdemi hiánycsökkentést érjünk el. 1,8 százalékos hiánnyal kalkulálunk, és ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az államadósságot is tovább tudjuk mérsékelni.

Én azt gondolom tehát, hogy a vita folyamán kialakult törvényjavaslat egyszerre szolgálja a magyar gazdaság egészének fejlődését, egyszerre szolgálja azt, hogy az állam pénzügyi mutatói jól alakuljanak, és mellette a magyar családok számára érdemi továbblépést jelenthet akár adóterületen, akár kiadási területen nézzük meg a várható változásokat.

Mindezek alapján megköszönöm az Országgyűlés munkáját, a felelősségteljes hozzáállást a módosító javaslatokról való vitában, és jó szívvel javaslom a költségvetést elfogadásra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Az összegző módosító javaslatokról történő döntésre a mai határozathozatalok során kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Most 16 óra 10 perc van, ötperces szünetet rendelek el, mivel 16 óra 15 perctől folytatjuk napirend szerint a munkánkat. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, azért ne nagyon hagyják el az üléstermet, ez az öt perc hamar eltelik. Pontosan 16 óra 15-kor kezdjük a munkát. Köszönöm szépen.

(16.10)

(Szünet: 16.10  16.15

Elnök: Jakab István

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Szabó Sándor)

Felszólalások:   31   31-55   56      Ülésnap adatai