Készült: 2024.04.29.19:28:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2018.07.16.),  265-268. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 6:30


Felszólalások:   263-264   265-268   269      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni. Utolsó napirend utáni felszólalásra jelentkezett Becsó Károly képviselő úr: „Kelet – Nógrád – közlekedés új útjain” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kelet-Nógrád gazdasági fejlődésének, a felzárkóztatási folyamat felgyorsításának egy lokálpatrióta országgyűlési képviselő számára mindig is kiemelkedő prioritást kellett volna élveznie. Bár az elmúlt mintegy három évtizedben több program, számos kezdeményezés, előremutató döntés született a fejlődés érdekében, igazi változásról csak 2010 óta beszélhetünk.Ha valami nagy jelentőséggel bírt, ami szinte mindenkit érintett, és alapját jelentette a pozitív elmozdulásnak, az a 21-es út négynyomúsítási programjának ütemezett végrehajtása volt. A beruházás már 2001-ben elindult egy 2,6 kilométeres szakasz megépítésével, de ahelyett, hogy legkésőbb 2010-re átadták volna az 52 kilométeres szakasz kivitelezését, mintegy tíz év csúszással, várhatóan 2019 második negyedévének végére épülhet meg a 21-es. Igaz, ehhez viszont kellett az erőteljes és sikeres lobbizás és az Orbán-kormány kiemelt támogatása.

Az út megépítésével nemcsak gyorsabban és biztonságosabban tudunk közlekedni ezen a szakaszon, de az a régen várt és akart cél is elérhetővé vált, miszerint ezzel a beruházással Kelet-Nógrád végérvényesen kapcsolódhat az ország gazdasági vérkeringésébe. Az igazi áttörést viszont akkor tudnánk elérni, ha a közúti közlekedés mellett a vasúti közlekedés területén is végre meg tudnánk mozdítani az állóvizet.

Tisztelt Ház! Ez a vidék valamikor egy erőteljes ipari térsége volt Magyarországnak. Nógrád megye urbanizációs övezete és a közelmúltig jelentős ipari térsége egybeesik a Losonc-Fülek-Salgótarján-Bátonyterenye-Pásztó-Hatvan-tengellyel. Nem véletlen, hogy már az 1860-as évek elején napirenden volt a vasút építése, sőt 1867. május 9-én megnyitásra került a Hatvan-Salgótarján- és a hozzátartozó Salgótarján-Józsefrakodó-szárnyvonal. Ez a közlekedési lehetőség vált a következő évtizedekben a legfontosabbá a térségben, nem utolsósorban a terület földrajzi és gazdasági jellegzetességei miatt. A felfutás csúcsa a 70-es és a 80-as években következett be a nemzetközi vonatok sokaságával.

(21.10)

A rendszerváltozás után azonban egyéb pályavasúti problémák miatt a szolgáltatások és azok minősége elkezdett romlani, és végül a nemzetközi és távolsági forgalom megszüntetése után a minimális helyközi szektor kiszolgálása maradt meg a szolgáltatási portfólióban.

Tisztelt Ház! Ha komolyan gondoljuk Kelet-Nógrád és Salgótarján gazdaságának jövőbeli dinamikus fejlődését és a gazdasági kapcsolatok Szlovákia felé történő továbbfejlesztését, akkor indokolt lehet egy olyan gazdaságfejlesztési program, amelynek keretében az érintett vasútvonalak összehangolt fejlesztésére is sor kerülhet. A fejlesztés megvalósítását segítheti az a magyar kormányzati szándék, amely Budapest és Varsó között gyorsvasút megvalósítását tervezi.

Úgy gondolom, hogy az érintett pályaszakasz infrastrukturális fejlesztése, a pályavasúti szolgáltatások keresletorientált bővítése mind a teher-, mind a személyforgalom esetében nagymértékben segítené Kelet-Nógrád dinamikus gazdaságfejlesztésének felgyorsítását. Így legyen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Cseresnyés Péter államtitkár úr jelzi, hogy kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel hallom, hogy a 21-es számú főút kétszer kétsávosítási programját helyben is ilyen nagyra értékelik a közlekedésbiztonság és a gazdaságélénkítés szempontjából. A megyeszékhelyek gyorsforgalmi úthálózatba bekötése a kormányzati közlekedéspolitika kiemelt célkitűzése. E program befejezése után Budapest autóval és autóbusszal is gyorsabban elérhető lesz Salgótarjánból. Magyarország 2010-től a vasútfejlesztés területén is jobban teljesít, mint elődei. Térségüket is érintően 2017 végén kezdődött meg a Budapest és Hatvan közötti vasútvonal teljes körű átépítése, amely Nógrád megyét is közelebb hozza az ország más részeihez. Az európai hálózatfinanszírozási eszköz támogatásának segítségével finanszírozott bruttó 208,5 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2020 végére valósul meg. Befejezése után az 55 kilométer hosszú pályaszakaszon 120-160 kilométer/órás sebesség és 22,5 tonnás tengelyterhelés lesz elérhető. A Budapest-Hatvan mellett számos más vasútfejlesztés is zajlik a 2014-2020 uniós programozási időszak immár teljes lekötött uniós támogatási keretéből.

Tisztelt Képviselő Úr! A következő évtized vasútfejlesztéseiről egyelőre nem született döntés, de már zajlik a lehetséges jövőbeni fejlesztések felmérése, előkészítése. Ennek keretében elkészült a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Záhony-vasútvonal fejlesztési stratégiája, amely a mediterrán korridorhoz kapcsolódó nyolc vasútvonal fejlesztését is vizsgálta. A jövőbeni vasútfejlesztések a 2021-2027-es uniós programozási időszak uniós támogatásainak nagyságától és szabályaitól is függenek. Mivel a brüsszeli források kizárólag a transzeurópai közlekedési hálózat, azaz a TEN-T vasútvonalak fejlesztésének szólnak, az abba nem tartozó 81-es számú Hatvan-Salgótarján-vasútvonal fejlesztése kizárólag Magyarország központi költségvetésének terhére finanszírozható.

Felszólalásában említette a Budapest és Varsó közötti nagy sebességű vasútvonal tervét is, amelynek részletes megvalósíthatósági tanulmánya 2019 végére készül el. Ez fog javaslatot tenni a magyar és a lengyel főváros közötti nagy sebességű vasúti összeköttetés ideális nyomvonalára, figyelembe véve az érintett települések társadalmi, gazdasági potenciálját, a domborzati viszonyokat és a beruházás költségigényét. Remélem én is önnel együtt, hogy ez a fejlesztés is jelentős mértékben fog hozzájárulni Kelet-Nógrád gazdasági fejlődéséhez. Köszönöm a figyelmét, figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   263-264   265-268   269      Ülésnap adatai