Felszólalás adatai

Felszólalások:   253-254   255-258   259-262      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük. (Jelzésre:) Cseresnyés Péter államtitkár úr nem kíván válaszolni, jelzi. Köszönöm.A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Becsó Zsolt képviselő úr: „Kelet-Nógrád a gazdasági felzárkózás kapujában” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kutatók szerint az optimizmus azt jelenti, hogy megválasztjuk, hogyan látjuk a világot. Nyilván nem arról van szó, hogy elkerüljük vagy letagadjuk a kedvezőtlen információkat, de törekszünk arra, hogy a helyzet pozitív oldalát lássuk. Meg kell tanulnunk optimistává válni, ami persze nem azt jelenti, hogy a múltunk, a jelenünk és a jövőnk makulátlan és bonyodalmaktól mentes. Az optimizmus a pozitív elvárásokról szól, függetlenül a külső körülményektől. Egy politikustól amúgy is elvárható, hogy a reményt árulja, de ez még inkább igaz azokon a területeken, ahol az életfeltételek, a lehetőségek sokkal keményebbek, mint mondjuk, Győr vagy Kecskemét térségében. Nos, ilyen helyzetben vagyunk mi, kelet-nógrádiak itt a 21-es út mentén, Pásztótól Salgótarjánig, Zabartól Héhalomig. Jelentős tradíciókkal bírunk, hiszen valamikor ez a vidék a bányászat és a nehézipar egyik fellegvára volt, de a rendszerváltás utáni idők új helyzetet teremtettek az egykori keleti iparmedencében is. Az ipari szerkezetváltás, a fejlődés megindítása érdekében számos program készült, több kormányhatározat született, jelentős forrásokról születtek döntések, de a valódi áttörés sokáig váratott magára. Ha mindenki úgy akarja, és a csillagzatok is számunkra kedvező formában állnak össze, akkor azonban most talán átléphetjük a történelmi lehetőség küszöbét.

Tisztelt Országgyűlés! Több olyan dolog történt, több, számunkra kedvező kormánydöntés született, olyan folyamatok indultak el, amelyek bár már régebben is kijártak volna, de most valóban megteremtik a fejlődés lehetőségét, egy izgalmas és élhető vidék felépítését. Igaz, tízéves csúszásban vagyunk, de most már látjuk az alagút végét, hiszen 2019 második negyedévére, legalábbis annak végére elkészül a 21-es főút négysávosítása Hatvan és Salgótarján között, így az ország gazdasági vérkeringésébe történő bekapcsolódás már nem álom lesz.

A kormány támogatáspolitikájában előrelépést jelentett, hogy a több problémával küzdő térségek és megyeszékhelyek fajlagosan jelentősebb támogatást kaptak a TOP-forrásból, mint a nagyon kedvező helyzetben lévő versenytársaik. Így Salgótarján város tervezési jogkörében 9,2 milliárd, míg Nógrád megye önkormányzata pedig 41 milliárd 130 millió forint indikatív forrást kapott. Egyedi kormánydöntéssel több kelet-nógrádi cég kapott nagyon jelentős támogatást, aminek köszönhetően munkahelyek jöttek létre, munkahelyek őrződtek meg, és új technológiák kerültek beszerzésre. A Wamsler SE, a Mitsuba, az EGLO pásztói üzeme vagy a Salgglas beruházásai jó példák arra, hogy Budapesten kívül is van élet.

A „Modern városok” program új dimenziókat nyithat meg a térség legnagyobb városa életében, de a megvalósuló fejlesztések hatásai túlmutatnak majd Salgótarján határain. Bízunk benne, hogy az induló „Modern falvak és kistelepülések” program is jelentékeny szerepet tölthet be majd a fejlődés szempontjából. Kelet-Nógrád teljes területe a szabad vállalkozási zónák részévé vált, így jelentős adókedvezmények érhetőek el. Az is örömteli, hogy létrejöttek új foglalkozási paktumok, aminek keretében döntően képzési és foglalkozást elősegítő tevékenységek valósulnak meg. Új ipari területek kerülnek kialakításra Bátonyterenyén, Pásztón, Szurdokpüspökiben és Egyházasdengelegen, továbbá jelentős barnamezős rehabilitációra kerülhet sor a megyeszékhelyen. Fontos kormányzati lépés volt, hogy az Óbudai Egyetem Salgótarjánban képzési központot és kutatóhelyet hozott létre, amely Nógrád megyében egyedülálló módon kínál felsőoktatási képzést.

Összefoglalva el lehet mondani, hogy a számtalan pozitív döntésnek is köszönhetően jelentős átrendeződés van a foglalkoztatásban, a közfoglalkoztatásból egyre többen tudnak átlépni az elsődleges munkaerőpiacra, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatás pedig nő. Településeink jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, egyre többen fedezik fel vidékünket, egyre több időt töltve el ott, az életminőség pedig javul. Nem értünk még a hosszú út végére, de optimizmusunk töretlen. Bízunk abban, hogy a kormány kitüntető figyelmére és támogatására a jövőben is számíthatunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(20.50)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Cseresnyés Péter államtitkár úr jelzi, hogy kíván válaszolni. Öné a szó.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 2010-ben nagyon sokan voltak Magyarországon, akik nehéz helyzetben, az elhanyagoltság, az elhanyagolás, a mellőzöttség érzésével, de nagy reménységgel várták a választások estéjén a kormányváltást. Ilyenek voltak a 2010 előtti devizahitelesek, ilyenek voltak a nagycsaládosok, ilyenek voltak a nyugdíjasok, ilyenek voltak a tanulni, dolgozni, boldogulni kívánó fiatalok abban az időben. És ilyen volt mindenki, aki vidéken élt, aki vidéki magyarként azonosította magát. Mert a szocialista-liberális kormány a vidéket nem értette, a vidék problémáit nem akarta érzékelni, és még kevésbé akarta megoldani. Tudjuk jól, hogy ez a baloldali hozzáállás azóta sem változott. Nagyon szépen igazolták ezt a mostani áprilisi választások utáni lesújtó nyilatkozataik a vidéki emberekről. Nógrád megye is azok közé a területek közé tartozott, ahol a kitartáshoz, a helyben maradáshoz 2010 előtt bizony igen sok derűlátásra volt szükség. Örömteli, hogy az elmúlt nyolc év munkájának köszönhetően ma már nem kizárólag az optimizmus, hanem a tapasztalatok és a megalapozott várakozások is biztató jövőképet adnak a nógrádiaknak. Ennek a munkának kétségkívül nélkülözhetetlen részét képezik mindazok a közlekedésfejlesztési fejlesztések és iparikapacitás-bővítő beruházások, amelyeket képviselő úr is felsorolt. Ezek hozzák be a térségbe a tőkebefektetéseket, az innovációt, a munkahelyteremtést. Ezek könnyítik meg a turizmusfejlesztési erőfeszítések hasznosulását, amelyek a térség gazdag hagyományaira építve bővítik a terület idegenforgalmi kapacitásait és javítják attrakcióinak színvonalát.

Az utak és ipari területek mellett ugyanakkor a kormány a vidék helyzetbe hozásának valamennyi aspektusára odafigyelt, és a jövőben is odafigyel. Nógrád megye jövője sem lett volna elképzelhető az oktatás fejlesztése nélkül. A kormány odafigyelt a helyi iskolákra és a sok helyütt szerephez jutó, lemorzsolódást gátló programok elindítására, de odafigyelt a közfoglalkoztatottakat az elsődleges munkaerőpiacra átsegítő képzésekre is, és béremeléssel támogatta az óvodai és iskolai pedagógusok helyreállását. A kormány odafigyelt a nógrádi emberek egészségére is, amikor felújította a salgótarjáni kórházat, amikor a háziorvosok letelepedését Nógrád megyében is segítő programokat indított, amikor erősítette a prevenciót és a védőnői szolgálatot. A gazdasági felzárkózás legfontosabb motorja és erőforrása ugyanis a képzett és magabíró, magát bíró ember.

Tisztelt Képviselő Úr! Bízom benne, hogy a nógrádiak optimizmusa és hangsúlyozottan tenni akarása jó táptalajra talál az eddigi eredményekben, és így segíti őket abban, hogy éljenek a megnyíló lehetőségekkel. Abban biztosak lehetnek, hogy a kormányra a jövőben is számíthatnak ebbéli igyekezetükben. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   253-254   255-258   259-262      Ülésnap adatai