Felszólalás adatai

Felszólalások:   227-229   229-240   241-248      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Bajkai képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne szólni. (Dr. Bajkai István nemet int.) Jelzi, hogy nem. A kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Dr. Völner Pál nemet int.) Jelzik, hogy nem. A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt felszólalásra nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt. (Dr. Bajkai István nemet int.) Nem kíván élni a felszólalás lehetőségével.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd István fideszes képviselők által benyújtott T/714. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Bajkai István képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 12-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Az eltelt több mint négy esztendő alatt elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ahol szükséges, ott a választási eljárásról szóló törvényt módosítsuk, pontosítsuk, illetve finomhangolását elvégezzük. Dr. Patyi András professzor úr, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke szóbeli beszámolójában a közjogi hagyományokat követve összefoglalta azokat a témaköröket, ahol a bizottság tapasztalatai szerint törvénymódosítás szükséges. Mi ennek eleget tettünk, és további jogalkalmazói észrevételekre, valamint saját tapasztalatainkra építve jelen törvényjavaslattal elvégeztük a szükséges korrekciókat. Elegendő, ha csak a sorban állások megszüntetésére, az úgynevezett kamupártok visszaszorítására, a borítékok formai követelményének meghatározására vagy a területi választási bizottságok működésének kiterjesztésére gondolunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezetből megállapítható, hogy egy szükséges és szakmai alapokon nyugvó javaslat került kidolgozásra, amelyben több helyen beemelésre kerültek a jogalkalmazó által megfogalmazott észrevételek, iránymutatások, továbbá egyes ellenzéki kezdeményezések is.

Kérem önöket, hogy a választás tisztaságának, a jogalkalmazói munka előmozdításának, valamint a választópolgárok egyszerűbb joggyakorlásának érdekében szíveskedjenek támogatni a javaslatot. Köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Bajkai képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, Bajkai képviselő urat, ő van itt az előterjesztők képviseletében, hogy kíváne még megszólalni. (Dr. Bajkai István: Nem.) Jelzi, hogy nem.Tisztelt Országgyűlés! A kormány részéről kíváne felszólalni... (Dr. Völner Pál nemet int.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért szószólónak, Kissné Köles Erika asszonynak.

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor!Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Képviselő Hölgy! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország Kormánya által T/714. számon benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalta. A bizottság tagjai a részletes vitában kialakították bizottsági véleményüket, hiszen a választási rendszer tagjaiként a nemzetiségi közösségekhez tartozó választópolgárok is aktívan részt vesznek a demokratikus közvélemény kialakításában.

A bizottság a 2018. július 9-i ülésén folytatta le a törvényjavaslat részletes vitáját, amelynek során további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg. A bizottság a törvényjavaslat 54. §-át egy új (2) bekezdéssel javasolta kiegészíteni az alábbiak szerint: „A 141. § (2) bekezdése szerinti regisztrációs kampány időszaka a választás kitűzésének napjától a szavazás napját megelőző 49. napig tart.” Továbbá a bizottság a törvényjavaslatot egy 55. §-sal javasolta kiegészíteni az alábbiak szerint: „A választási eljárásról szóló törvény 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lépne: (1) Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. (2) Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vétel népszerűsítése céljából az (1) bekezdés szerinti kampánytevékenységet folytathat (a továbbiakban: regisztrációs kampány néven).”

A bizottság a részletes vita során a törvényjavaslat 82. §-át is javasolta módosítani az alábbiak szerint. A választási eljárásról szóló törvény 255. §-á-nak helyébe a következő rendelkezés lépne: „(3) A Nemzeti Választási Iroda a) a választás kitűzését követő három munkanapon belül és az ajánlóív átadásával egyidejűleg, b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincnyolcadik és tizenharmadik napon [a 89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével] ingyenesen átadja a jelölő szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal a nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.

(19.50)

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag a regisztrációs kampány és az ajánlások gyűjtése, a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.”

A bizottság az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 1. mellékletét a következő g) ponttal javasolta kiegészíteni. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása összegét a következő eljárás szerint kell kiosztani. „Az országos nemzetiségi önkormányzat a 4. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás terhére a választási eljárásról szóló törvény szerinti regisztrációs kampány céljára előlegre jogosult. Az előleg összege az előző általános országgyűlési választásokon 4. § (1) bekezdése alapján folyósított, az országos nemzetiségi önkormányzatokra jutó támogatás másodlagos összegével egyenlő. Az előleget a választás kitűzését követő három munkanapon belül kell az országos nemzetiségi önkormányzat számlájára átutalni.”

A megfogalmazott bizottsági módosító javaslatok hátterében az elmúlt két parlamenti választásnak a nemzetiségeket lényegesen érintő tapasztalatai állnak. A bizottság javaslata értelmében a választási eljárásról szóló törvénybe új fogalomként kerülnek bevezetésre a regisztrációs kampány és a regisztrációs kampányidőszak fogalmak.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága kéri, hogy az Országgyűlésben szavazati joggal is rendelkező képviselő hölgyek és urak a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatával értsenek egyet, azt lehetőség szerint támogatni szíveskedjenek. Hvala za pozornost. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen a Nemzetiségek bizottsága által felkért szószólónak, Kissné Köles Erika asszonynak.Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Az előre bejelentett felszólaló nincsen jelen, ezért megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP.

MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként az előterjesztőkhöz, a kezdeményezőkhöz szólok, azt is mondanám nekik, hogy semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek az elmúlt választások lebonyolításával kapcsolatosan. Azok a magasztos célok, amikről egyébként nagyon helyesen beszélt az előterjesztő képviseletében képviselőtársam, ami a kamupártok megszüntetéséről, a transzparenciáról, az átláthatóságról, a választások tisztességes lebonyolításáról szól, no, ezek látszanak legkevésbé ebben a javaslatban. De talán nem az a legnagyobb baj, ami benne van, hanem ami nincsen az önök javaslatában, ezért nem is tehetnek mást, mint hogy holnap visszavonják ezt a javaslatot, hogy kezdjük újra többpárti egyeztetéssel, szakértők bevonásával, civilek véleményének figyelembevételével, azokkal az európai uniós ajánlásokkal, amelyek kijelölik egy fair választás kereteit.

Három alapvető elem hiányzik ebből. Az első rögtön a kamupártok elleni küzdelemnek talán a legfontosabb intézménye, ami nem más, mint a többes ajánlás megszüntetése. Amíg a többes ajánlás működik, addig tapasztalhatjuk, hogy Zuglóban és országszerte több nyomozás van folyamatban, ahol az látszik, hogy egyszerűen átmásolták az íveket, az ajánlási íveket, felhasználják mások adatait, majd jóval az országgyűlési vagy az önkormányzati választásokat követően, évek múltán egy nyomozásnak vagy van, de leginkább nincsen eredménye. Ezért a többes ajánlás intézménye elfogadhatatlan, meg kell szüntetni. Csak látszatra demokratikus, ahogy egy választópolgár egy pártra szavazhat a titkos választások során, úgy az lenne a helyes, hogyha mindenki mérlegeli, és dönt, hogy kit ajánl.

A másik nagyon fontos intézmény, amit mindenféleképpen meg kell szüntetni, az az önkormányzati és állami cégek vagy maguknak az önkormányzatoknak és az államnak a kampányban különböző technikákkal, akár bújtatott technikákkal folytatott kampányolása közérdekű üzenetekkel, közérdekű hirdetésekkel. Ez nem szól másról, mint a Fidesznek és a kormánypropagandának a választásokba való becsempészéséről. Egy fair eljárási törvény ezeket tiltaná, ezekről egy szó sincsen érdemben a törvényben. Ez a második súlyos hiányossága ennek a törvényjavaslatnak.

A harmadik, amiről önök sokat beszélnek, a levélszavazás intézménye, ami nem szól másról, mint hogy még több fideszes szavazat érkezhessen különböző kétes módon. Ugye, most már a Nemzeti Választási Iroda válaszborítékját sem kell alkalmazni. Egy kicsit sérült  jelentsen ez bármit  válaszboríték, ami csak egy kicsit van felnyitva, az még érvényes lehet. Tehát érezhető az a kényszeres törekvés, hogy mentsük meg a levélszavazatok nagy tömegét, még akkor sem érvénytelenek ezek, ha nem tudjuk, hogy a regisztráció során pontosan kik azok, akik szavazhatnak, hiszen az önök javaslatában automatikus regisztráció szerepel. Nem szól ez másról, mint hogy akár a holt lelkek is szavazhassanak a Fidesz részére, számára.

Nem jó ez a szabályozás így, túlságosan megengedő. Még a jelenlegi garanciákat sem tartalmazza, de a legnagyobb probléma, hogy a levélszavazás intézményét nem terjeszti ki valamennyi olyan honfitársunk számára, akik a választás napján külföldön tartózkodnak. Ezzel sérül az esélyegyenlőség elve, sérül az a teljesen logikus elv, hogy mindenki, aki a választás napján nincsen belföldön, az levélszavazattal, garanciális elemekkel természetesen, leadhatná a szavazatát. Ők láthatóan tartanak attól a sok százezer honfitársunktól, akik egyébként magyar állampolgárnak születtek, vagy van belföldi lakcímük, és egyébként leadhatnák a szavazatukat akár levélszavazás útján. Az a cél, hogy ők lehetőség szerint ne szavazzanak, vagy órákat álljanak sorba konzulátusokon, vagy hosszú órákat vagy napokat utazzanak a legközelebbi szavazási lehetőség elérése érdekében. Ezért nem alkalmas azoknak a céloknak a véghezvitelére, amelyeket egyébként önök jelöltek ki nagyon magasztos elvek alapján. Vissza kell vonni ezt a javaslatot.

Azt már csak fájdalmasan jegyzem meg, hogy az Igazságügyi bizottság nem vette tárgysorozatba, nem támogatta azt a szocialista javaslatot, amely legalább ezeket a legalapvetőbb kérdéseket orvosolta volna, hanem azt gondolja, hogy szemet lehet hunyni a többes ajánlás fölött. Szemet lehet hunyni a levélszavazás aránytalansága, diszkriminatív jellege fölött, és nyilván talán az önök számára legfontosabb, ha már a választóktól nem érkezik a felmentő sereg, akkor majd az önkormányzat, majd a magyar állam kisegíti fizetett hirdetéssel, közérdekű hirdetéssel, céges hirdetéssel, azoknak a kormányzati propagandaelemeknek a választási törvény alapján való igénybevételével, amit ilyen értelemben nem zár ki az önök törvényjavaslata. Hogyha ezt korlátoznánk, akkor legalább az esélyegyenlőségnek a látszata vagy az elméleti lehetősége érvényesülne.

Ezért tisztelettel azt kérem az előterjesztőtől vagy a jelen lévő képviselőjétől, vagy az összegző módosító előterjesztőjétől, aki nincs könnyű helyzetben, de legalább fontolják meg, hogy nem lennee helyes visszavonni ezt a javaslatot, és szeptember-október hónapban ezeket a problémákat orvosolni, egy sokkal demokratikusabb, sokkal szélesebb konszenzuson alapuló javaslattal megjelenni az Országgyűlés előtt. Mert így most azt a következtetést kell levonjuk, hogy nem számít más, csak a Fidesz pártérdeke, ez pedig nem az ország érdeke.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, Molnár Zsolt képviselő úr. Megadom a szót Varga-Damm Andreának, a Jobbik képviselő asszonyának.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, sajnos csak hat fideszes képviselő ül  köztük két államtitkár  a teremben, holott azt hinné mindenki, hogy ha már a Fidesznek van a választási eljárásról törvénye, és a Fidesz kívánja a saját maga választási eljárási törvényét módosítani, akkor legalább a képviselői is veszik a fáradságot, és itt vannak demonstratíve legalább az ülésteremben, és megpróbálják megvédeni  való igaz  a védhetetlent. A Fidesz 2010-ben az elnyert kétharmadával mindjárt úgy érezte, hogy egy olyan választási törvényt kell alkotnia, amely hosszú időre biztosítja számára azt a lehetőséget, hogy egyrészről, ha megnyeri a választásokat, akkor túlnyerje magát, másrészről pedig mindenfajta eszközzel nehezítse a mindenkori ellenzék választási eljárásban való részvételét.

(20.00)

Arról most nem beszélnék, hogy a komplett önkormányzati rendszert felhasználja folyamatosan, minden választáson arra, hogy hivatalnokok és az azokat körülvevő személyek segítsék őt a választásban, mert hiszen ez alapvetően morális kérdés lenne, bár az is igaz, hogy ebben a viszonyrendszerben moralitásról eléggé nehéz már beszélni.

Amikor a választásokat követően itt a Házban, a parlament alakuló ülésén az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda elnökei részletesen és hosszan sorolták azokat a problémáit a választási törvénynek, amelyek bizony ebben a tevékenységükben meglehetősen sok nehézséget okoztak, ami miatt folyamatosan bizottsági állásfoglalásokat kellett kérni, és amelyekben bizony nagyon sokszor nem volt mód olyan állásfoglalásokat kapni, amelyek iránymutatóak lehetnének, tekintettel arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény rengeteg rendelkezése alkalmazhatatlan vagy értelmezhetetlen volt. Úgy gondoltuk, amikor ez az alakuló ülés lezajlott, és hogy őszinte legyek, én magam is úgy éreztem, hogy jaj, de jó, új képviselőként esetleg egy hétpárti konszenzuson alapuló választásieljárásitörvény-módosítás érkezik a Házba, hiszen hogyha e két személy  akik, mindenképpen azt lehet mondani, a Fidesz-kormány kedvezményezettjei, és nagy megbecsülés övezi őket  ilyen részletesen és alaposan mutatja be azokat a problémákat, amelyek a törvényből erednek, hát akkor majd itt az idő, és vélhetően kapunk egy nagyon-nagyon jó választásitörvény-módosítást. Ehhez képest kaptuk ezt, ami igazából alapvetően, én úgy ítélem meg, nagyon kevés jogintézményt tesz a helyére, és próbálja tényleg alkalmazhatóbbá tenni ezt a törvényt, de a nagyobb része tulajdonképpen pont ugyanazt a jelenséget mutatja, amelyet már eddig is, hogy a Fidesznek legyen egy saját választási törvénye.

A fellebbezési határidők leszűkítése, mindazoknak az abszolút alkotmányellenes vagy alaptörvény-ellenes, az egyenlő elbánás elvét sértő rendelkezések megmaradása, amiről ebben a Házban már számtalanszor, pár perccel előttem Molnár Zsolt képviselő úr is beszélt, a külföldön élő magyarok levélszavazásának nem általánosan lehetővé tétele, ez az óriási különbségtétel, ami egyik és másik polgárunkat egymáshoz képest megkülönbözteti.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Amikor a választási törvényről beszélgetünk, egyszerűen nincs olyan pillanat, hogy ne jussanak eszembe Mikola István szavai, akinek és tulajdonképpen az egész Fidesz hozzáállása a határon túl élő magyarokhoz az volt, és azt gondolom, önök a mai napig is csak felhasználják e honfitársainkat a saját politikai hatalmuk megtartására, amikor azt mondta, hogy ha a határon túlon rekedt honfitársainknak magyar állampolgársága lesz, akkor akár húsz évig fog a Fidesz kormányozni, hiszen ezt biztosítani fogják ők. Hát, ez a választási törvény egyébként mindent meg is ad ehhez. Én sajnálom a leginkább, hogy ezeket a nagyszerű magyar embereket, akik a történelem szörnyű eseménye miatt határon túl ragadtak, gyakorlatilag a Fidesz-kormány erre használja fel. Sajnos még nem látják, hogy mindez csak egy szemfényvesztésnek a rendszere.

Nagyon sajnálom azt, hogy mindazt, amiket a Választási Iroda és a Választási Bizottság elnöke problémaként megfogalmazott, ezzel a javaslattal nem oldották fel. Úgy gondolom, és én azt kérem a tisztelt beterjesztőtől vagy előterjesztőtől, csatlakozva Molnár Zsolt képviselő úr előbb elmondott szavaihoz, hogy tényleg az lenne a legjobb, hogyha ezt a javaslatot visszavonnák, mert ez a javaslat nem alkalmas arra, amire az indoklás szánja.

Van egy nagyon kedves, nagyon finom mondás, ami azt mondja, hogy a hibáink az a trágya, amely által szárba szökkennek lelkünk virágai, tehát a hibáink is virágot teremtenek. És hogyha a hibáink virágot teremtenek, akkor önök is beláthatják, hogy ez a választásitörvény-javaslat hibákat hibákra halmoz, és ezt a javaslatot nem lehet fenntartani úgy, hogy azt mutatja a népnek a Fidesz-kormány, hogy ez a választásieljárásitörvény-módosítás az igazságosságot és a választások tisztaságát szolgálná.

Én azt gondolom, tisztelt fideszes, KDNP-s képviselőtársak, hogy az mindig az emberi nagyságot mutatja, ha valaki képes felismerni azt, hogy valami, amit tett, nem tudja a szép és nemes célt elérni. Mert azt meg engedjék meg nekünk, hogy próbáljuk azt feltételezni, hogy hátha még van önökben szép és nemes cél is, nem csak az, hogy az ország polgárait, a parlamentet és egyáltalán minden demokratikus jogintézményt csak a hatalom megtartására használjanak. Én mindig abban vagyok érdekelt, és abban reménykedem, hogy a tisztesség és a jóérzés, az minden, de minden problémát fel tud oldani, és minden nézeteltérést el tud simítani.

A Jobbik képviselőcsoportja nem tudott ehhez a jogszabályhoz semmilyen módon hozzájárulni, és azt nagyon sajnálom, hogy Bajkai képviselőtársam, aki ismertette a Törvényalkotási bizottságban történteket, azt elmulasztotta elmondani, hogy a Jobbik bizottsági képviselői nem nyomtak gombot, nem szavaztak. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik képviselői nem gondolják úgy, hogy ehhez a törvényhez nekik mint képviselőknek közük van, egy ilyen javaslattal még úgy sem lehet azonosulni, hogy egyáltalán véleményt nyilvánítunk róla. Úgyhogy nagy tisztelettel kérem az előterjesztőt és kérem a kormánypárti képviselőket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezt a javaslatot visszavonják. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Köszönjük, képviselő asszony. Most független képviselőként Bősz Anett képviselő asszony kapja meg a szót.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánkban a szavazati jog gyakorlása tekintetében jelenleg léteznek elsődleges és másodlagos állampolgárok. Az, hogy a választási törvény különbséget tesz határon túli és külföldön élő magyarok szavazati jogának gyakorlásában, sérti az egyenlő bánásmód elvét. Míg a határon túli szavazatok levélben való leadása ráadásul súlyos visszaélésekre is lehetőséget ad, addig a külföldön dolgozó magyarok szavazatának leadása súlyosan akadályoztatva van. Ismerjük a kígyózó londoni sorokról készült képeket, amely sorok többórás várakozásra kényszerítették honfitársainkat, de ismerünk olyan történeteket is, hogy valaki azért döntött úgy, hogy inkább nem adja le szavazatát, mert 800 dollárjába került volna az, hogy eljusson a legközelebbi konzulátusra. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a képtelen helyzet az egységesen elérhető e-szavazáson keresztül megoldható volna. Kérem önöket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok jogaikban (Az elnök csenget.) egyenlők legyenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki hozzászólni a vitához. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom.Megkérdezem Bajkai István képviselő urat, kíváne hozzászólni előterjesztőként. (Dr. Bajkai István jelzésére:) Igen, jelzi. Öné a szó.

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Részben azért is igyekszem rövid lenni, hisz ezt a vitát tulajdonképpen már itt, ebben a teremben is lefolytattuk, és részben lefolytattuk a bizottsági ülések során is, tehát bizonyos szempontból bizonyos ismétlődő kérdéseket szerintem fölösleges, vagy ha nem is fölösleges, de mindenki által ismert módon már megválaszoltunk. Elsőként talán annyiban szeretnék csak észrevételt tenni, és nem ellenvéleményt megfogalmazni a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által megfogalmazottakra, hogy az ülésen részt vettem  köszönöm a meghívást , és ott kifejtettük az előterjesztői álláspontot, illetve kifejtettük a véleményünket a bizottság által megfogalmazottakra. Ritter Imre elnök úrral ha nem is abban maradtunk, de az került kifejezésre a bizottság ülésén, hogy az ottani felvetések érintenek elvi és technikai jellegű kérdéseket, tehát érintenek a választási eljárás alapelveit is érintő kérdéseket, nyilván ez alapvető megfontolást igényel, és vannak olyan kérdések, amelyek nem alapelvi szinten vagy nem alapelveket érintő kérdéseket taglalnak. Ezért abban maradtunk, vagy azt fejeztük ki kölcsönösen egymásnak, hogy erre a kérdésre, a felvetésekre még vissza fogunk térni, és nyitottak vagyunk a megtárgyalására. Ezt csak szeretném jelezni a szószóló asszonynak is.

Három kérdés körül forogtak valójában itt az ellenzék soraiból megfogalmazottak. A többes ajánlás kapcsán szintén lefolytattunk egy elég részletes vitát, tehát azt gondolom, az lehet egy, az Alaptörvény által alkotmányos jogunk, hogy egy választópolgár több, választáson induló pártot ajánl, ez önmagában nem jogellenes, nem alaptörvény-ellenes, és nem is érinti a választás tisztaságát. Az, hogy ezzel kapcsolatban gyanú merül fel, vagy gyanú van azzal kapcsolatban, hogy valakik visszaéltek, ha összehasonlítjuk, hogy hány ajánlás történt országosan, akkor ez nem minősíthető sem tömegesnek, sem a választás tisztaságát ez nem befolyásolta.

(20.10)

Csak röviden, zárójelben megjegyzem, hogy részben a mindenki által ismert átszavazásokból is az bizonyosodott be, hogy egy választópolgár adott esetben több politikai irányzatot is el tud képzelni, nem is beszélve arról, hogy az ajánlások időpontjában még a választási kampány végét is sokan megvárják, és annak függvényében döntenek. Tehát ezt nem tartjuk sem a választási eljárás filozófiájával ellentétesnek, és nem tartjuk semmi módon alkotmányellenesnek. Én azt gondolom, hogy ez egy, a választópolgárok számára biztosított jog, amivel megfelelően éltek, és egyébként a folyamatban lévő eljárások nem érintették a választási eljárás teljességét vagy annak a tisztaságát, vagy abban a választópolgárok akaratának a kifejezésre juttatását. Nyilvánvalóan, ha visszaélés történt, akkor a jogalkalmazó szerveknek a törvény határozottságával és erejével el kell járnia, de ez önmagában ennek az intézménynek a megszüntetését vagy módosítását nem indokolja.

A levélszavazás kapcsán szintén egy hosszas vita folyt. Államtitkár úr az éjszakába nyúló vita során is kifejtette a homogenitás elvének a kifejezésre juttatását, ezt nem szeretném megismételni, de úgy látom, az ellenzéki sorokban itt helyet foglalók véleményéből vagy a felszólalók kapcsán, hogy e bizonyos alapelvi homogenitás elvéből származó alapelvi rendelkezéseknek a törvényi megvalósulását vagy nem ismerik, vagy nem fogadják el. Mindenesetre ez a ma hatályos jogszabályi rendelkezések között is egyértelműen szerepel, és ezt egyébként az itt induló baloldali és ellenzéki sorokban ülők is elfogadták, és ennek megfelelően a választási eljárás keretében vettek részt a választásokon. Az, hogy ezt valaki utólag úgymond vitatja, vagy meghatározott párthoz csoportosítva tartozónak érzi, azzal szerintem részben saját magukról állítanak ki egyfajta bizonyítványt.

De azt a kifejezést azért vissza kell utasítanom, még ha nem is vagyok a külhonban élő magyarság képviselője, de mégiscsak valahogy úgy érzem, hogy vissza kell utasítanom azt, hogy az ő szavazatuknak a minősítését ebben a parlamentben elvégezzük. Talán éppen Varga-Damm Andrea képviselő értékelte azt, hogy a külföldiek szavazatainak úgymond a megvásárlása, vagy az ő szavazatuknak a lehetővé tétele bármifajta érdeksérelmet jelentene a magyarság számára. Én ezt sokkal inkább kifejezőnek érzem, hogy együvé tartozunk, ahogy ez egyébként a választási eljárásban, sőt az alkotmányunkban is szerepel; érdemes tanulmányozni az Alaptörvényünket, és érdemes tanulmányozni a történelmünket is. Talán éppen az a párt, amelyik saját magát valamikor  de azóta már sajnos sokat változtak az idők  nemzeti radikális pártnak mondta, nyilvánvalóan ez a kifejezés, hogy a külföldön élők és ettől a hazától elszakítottak részére biztosított választójog érdeksérelmet, egyáltalán sérelmet jelentene, ez szerintem őket sérti a legjobban, és azt gondolom, hogy tulajdonképpen nem megengedhető kifejezés velük kapcsolatban ezt egyáltalán használni.

A homogenitás elve kapcsán csak zárójelben szeretném megjegyezni  lehet, hogy államtitkár úr ezt még részletesebben kifejtette a korábbi, éjszakába nyúló vita során , hogy ha ezt az intézményt, ennek az érvényesülését vizsgáljuk, akkor a nemzetközi, európai vagy éppen a tengerentúli összehasonlítást vagy jogi helyzetet elemezve, Magyarország rendkívül széles módon biztosítja a választópolgárok részvételét a választási eljárásban, az akaratuk kinyilvánításában, és ezt tükrözi vagy ezt teszi lehetővé az úgynevezett levélszavazás módja. Ha valaki elemzi a nyugat-európai országok gyakorlatát, vagy elemzi éppen a tengerentúli országok gyakorlatát, akkor azt kell hogy mondja, hogy Magyarország az egyik legjobb módon és legerősebb, leghatékonyabb módon biztosítja a külföldön élők vagy a külföldön dolgozók választójogának az érvényesülését, az ezzel a joggal való élését. Aki ezt tagadja, annak valószínűleg nincs összehasonlító elemzése más országok választási gyakorlatával.

Tulajdonképpen még elhangzottak a levélszavazásokkal kapcsolatos visszaélések, bár csak félmondat erejéig. Azt szeretném mondani, hogy ilyen típusú eljárásról, ilyen típusú gyanúról nincsen, nekem személy szerint nincsen tudomásom, hogy ilyen ügyben vizsgálódás folyna, vagy egyetlenegy  ahogy ezt a kifejezést használták, a holt lelkek irodalmi megfogalmazását használták  nem létező vagy már elhunyt személy szavazata érkezett volna és ezt elbírálták volna. Ilyen típusú eljárás nincs, ilyen típusú gyanút lehet, hogy önök megfogalmaztak, egyetlenegy ilyen adat nem áll rendelkezésre a jogalkalmazók számára. Ezt inkább csak a magam részéről egy rosszízű felvetésnek tartom, és azt tudom mondani, hogy amennyiben ilyen irányú jogsértésről van bárkinek tudomása, természetesen jogában áll a megfelelő jogorvoslat igénybevétele.

Azt kell mondjam, hogy összességében a választási eljárásról szóló mostani törvényjavaslat és módosítás a jobbítás szándékával született. Talán az is elhangzott itt a vitában az MSZP felszólalója részéről, hogy ő valójában hiányol a törvényből bizonyos megfogalmazásokat. Én azt tudom mondani, hogy viszont amit megfogalmaz a törvény, amit alkalmazni kíván, ami a javaslatban szerepel, az előrelépés. Igaz ez a kamupártok vonatkozásában a felelősség megteremtése oldaláról, igaz a levélszavazás útján történő választói akarat kifejezésre juttatása pontosításának a formai kellékeire, ez mind-mind előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest. És ahogy a rómaiak is mondták, a fontolva haladás egy jó út, és mi fontolva haladunk, ezért próbáljuk, és ezért javasoljuk a törvény megfelelő pontosítását és módosítását, ezáltal még jobbá tesszük a választási rendszerünket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   227-229   229-240   241-248      Ülésnap adatai