Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A DK képviselőjeként Arató Gergely jelentkezett napirend előtti felszólalásra: „Erdogan nyomában: a jogállam és a szabadságjogok felszámolása” címmel.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország üdvözli, hogy Törökországnak sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtani, ami minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot  mondta Orbán Viktor a NATO-csúcson arra, hogy Erdoğan elnök úr alkotmányba foglalta a saját örökké tartó teljhatalmát; mint a demokratikus ellenzékinek igazán nem nevezhető Magyar Idők írta: Erdoğan szultánná vált.Az illiberális gondolkodás már csak ilyen, a diktátor hatalmának stabilitását összekeveri az ország stabilitásával. Milyen is ez az új berendezkedés Törökországban? Hadd mondjak néhány dolgot.

(13.40)

80 ezer ember ül politikai okok miatt börtönben, jelentős részük érdemi bírósági eljárás nélkül. 150 újságírót csuktak le, többeket életfogytiglanra ítéltek azért, mert a kormány korrupciós ügyeiről írtak, és mert állítólag tudat alatt kormányellenes üzeneteket küldtek. Gondolom, önöknek az is nagyon csábító a török példában, hogy nemcsak civil szervezeteket, hanem ellenzéki vezetőket is lecsuktak. Bizonyára önök sem szívesen hallgatnak itt ilyen kritikus felszólalásokat. És persze az is komoly párhuzam, hogy ott is azzal vádolják azokat, akiknek nem tetszik a kormány, hogy Gülen ügynökei, aki ugyanúgy Erdoğan mentorából vált főgonosszá, ahogy Soros György az önök mentorából lett minden gonoszság forrásává.

És hát persze azt is el tudom képzelni, az is rokonszenves a török példában, hogy Erdoğan elnök a saját vejét nevezte ki az államkincstár élére. Bizonyára itt is valakik számára vonzó lenne, ha Tiborcz István kezében vesztené el közpénzjellegét a befizetett adónk. Arra a hasonlóságra pedig már nem is szeretnék kitérni, hogy Erdoğan is egy rendkívül tisztességtelen, csalásokon alapuló népszavazáson, majd választáson szerzett minimális többségét formálta át korlátlan hatalommá, akárcsak önök. Nem kétséges, Orbán Viktor nemcsak szavakban, hanem tettekben is Erdoğan legjobb magyar tanítványa.

Érdemes megnézni, hogy milyen törvényeket kívánnak önök megszavazni ezen a héten  csak ezen az egy héten. Önök félnek mindentől, ami a demokrácia alapját jelenti, a szólás szabadságától, a gyülekezés szabadságától, a tisztességes és szabad választásoktól. Ezért aztán módosítják a gyülekezési törvényt, bevezetnek egy olyan szabályt, egy olyan szabályozást, ami szerint, ha négy-öt magyar összehajol, és kicsordul fájdalmukból egy ifjú, ősi könny, akkor ez már gyülekezésnek minősül, engedélyhez kötött, és komoly rendőrségi bírságokkal sújtható. Bevezetnek egy olyan gyülekezési törvényt, amelyik alapján bármelyik gyülekezés betiltható lesz a közlekedés rendjének sérelmére vagy éppen a magánélet védelmére hivatkozva. Rákosi Mátyás mosolyog a sírjában, pláne akkor, amikor önök még kommunistáznak is mindehhez.

Önök úgy akarják megváltoztatni a választási törvényt is, hogy tovább nehezítse az ellenzéki pártok esélyeit.

Mintha nem lenne elég, hogy a közmédiától az önkormányzatokon át a lopott pénzből felvásárolt médiáig, mindent felhasználtak eddig is arra, hogy egyenlő feltételeknek a csírája se maradjon meg a választások szempontjából. Most lényegében törvényileg akarnak betiltani egy egyoldalúan előterjesztett és elfogadott törvénnyel minden olyan eszközt, amivel az ellenzék eddig még élni tudott a választási kampányban.

Külön szépsége ennek a javaslatnak, hogy mostantól kezdve a határon túliaknak sem kell már kampányolniuk még addig se, mint eddig, hiszen lehetővé teszik azt, hogy bármilyen borítékban beérkezett szavazat érvényes legyen, így az önök határon túli csatlósai innentől kezdve minden különösebb strapa nélkül hamisíthatják a határon túli magyarok nevében a szavazatokat, a lebukás minimális veszélye nélkül. (Dr. Rétvári Bence: Felháborító!  Gréczy Zsolt: Ez az igazság!  Soltész Miklós: Szégyelld magad!)

Hasonló a helyzet a magánélet védelmében is. Önök szívesen beszélnek a magánélet védelméről, de ez alatt persze nem a polgárok magánéletét értik, hanem az önök magánéletét, a saját magánéletüket; azt a magánéletet, amit meg akarnak védeni a tüntetőktől, és meg akarnak védeni a sajtótól. Mert el akarják titkolni azt, hogy milyen módon fonódik össze az önök köz- és magánéletében a korrupció.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Törökországnak az uniós csatlakozás lehetőségébe került a jogállam és a demokrácia leépítése. Biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországot sem venné fel az Európai Unió ma, ha most jelentkezne. Az a szerencse, hogy persze kikerülni nehezebb onnan, mint bekerülni volt, de hosszú távon a demokrácia és a jogállam további leépítése, a szabadságjogok korlátozása Magyarországnak az Európához való csatlakozásába fog kerülni.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Völner Pál államtitkár úré a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársunktól hallhattunk sokfélét. Azért az alapvető tényekről annyit, hogy Törökország ma is a NATO tagállama, korábban az Unióhoz is csatlakozási tárgyalásokat folytatott, amit a németek nem támogattak, és ezért az most nem olyan erősen merül fel. Elfeledkezik róla, képviselő úr, hogy ott az elmúlt időben egy katonai puccs is lezajlott  vagy puccskísérlet , ami azért egy kicsit megkülönbözteti őket a mi viszonyainktól. Elfeledkezik képviselő úr arról, hogy az, hogy migránsok milliói nem tudnak 2015-höz hasonló módon átzúdulni Magyarország felé, ez jelentős részben a török kormányzatnak is köszönhető. Megemlítette ugyan, hogy egy népszavazáson történt meg az új elnöki jogkör kibővítése, amit gyakorlatilag tiszteletben kell tartani azoknak, akik a szavazásokat tiszteletben tartják. Tehát Törökországgal kapcsolatban, talán Gülen nevét is említette, nyilvánvalóan önöknek nagyon tetszik ez a háttérből történő befolyásolás, amit ők felvetnek, és ezeket szabadon kellene hagyni burjánzani minden országban. Mi Magyarországon ezekkel sem szimpatizálunk természetesen, hogy külső befolyással, politikai kontroll nélkül, választói kontroll nélkül történjenek.

Tehát lehet mondani, hogy Törökországban nem minden tökéletes, ezt el lehet fogadni (Korózs Lajos: Semmi!), de nem hiszem, hogy ön a legavatottabb arra, hogy az ottani körülményeket vitassa. Főleg, mondjuk, az akkori időszakkal összevetve, mikor a Gyurcsány-kormány idején Magyarországon megemlékező tömegre vezényeltek lovasrohamot, gumilövedékkel lőtték azokat az embereket, akik gyakorlatilag békés megemlékezők voltak. Az akkori gyülekezési törvénynek a hiányosságait kihasználva  ugye, a gyülekezési törvényről is beszéltünk  egy, hogy úgy mondjam, radikálisabb tüntető tömeget rátoltak egy október 23-i megemlékező tömegre, és ennek ürügyén, aki élt és mozgott, megverték. Gyakorlatilag elhurcolták az embereket, rendőri őrizetbe vették, sőt  bíróságokról is sokat beszélünk  első fokon nagyon sok bírósági döntést is kreáltak ennek a legitimizálására. Nagyon jól emlékszünk, hogy országgyűlési képviselőt is megvertek ebben a rendőrattakban, aki kórházba került. Akkor az egyik frakcióvezető az akkori kormánykoalícióban Mártíriusznak nevezte a képviselőt, ami a cinizmusnak a legmegengedhetetlenebb formája, és önök fegyvertársak voltak.

Ami a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot illeti, nagyon jól tudja, képviselő úr, itt a lefolytatott vitákban is többször elhangzott, három éve vagy 2008-tól is számíthatóan alkotmánybírósági kötelezettsége a parlamentnek, hogy ebben a tárgykörben törvényt alkosson, miután alkalmazhatatlan az a keretszabály, ami 1989-ben, még a pártállam idején született. Lehet, hogy ez önöknek szimpatikus, nekünk már kevésbé, és gyakorlatilag teljesen nyugat-európai mintákat követve sikerült egy olyan szabályozási keretrendszert kialakítani, amely lehetővé teszi a jövőben, hogy ne kelljen olyan eszközökhöz nyúlni, amit önök alkalmaztak annak idején, tehát ha netán valaha másik kormány lesz, nem áll rendelkezésükre kétes értelmezéseknek az alkalmazása.

A másik, itt a legitimitásról is sok szó esett: emlékeztetni szeretném képviselő urat, hogy a Demokratikus Koalíció a mi statisztikai adataink szerint 5,4 százalékot kapott (Gréczy Zsolt: Az önök statisztikája szerint igen.  Arató Gergely: Szerény a statisztika.) a választásokon, és mindazon tények ismeretében, ami az országban fellelhető, a Fidesz kormánykoalíciója 50 százalékot.

Említette, hogy korlátozni akarják az ellenzéki véleményeket, az ellenzékiek szereplését a választásokon. Gyakorlatilag a teljes szabályozásról az állapítható meg, hogy a kamupártoknak befellegzett. (Gréczy Zsolt: Ti hoztátok létre őket.) Lehet, hogy önök is abba az irányba tendálnak, és ez nagyon sérelmes az önök számára, de sajnos ezt meg kellett tennünk, mert ez egy elvárás volt. Arról nem tehetünk, hogy az előző ciklusban kétharmad híján, ellenzéki együttműködés hiányában nem tudtuk ezeknek a visszaéléseknek elejét venni.

A borítékokról pedig annyit  amit itt képviselő úr említett , hogy a jelenlegi szabályozás szerint, az elfogadás előtti szabályozás szerint sem volt meghatározva, hogy milyen borítékban kell visszaküldeni a szavazatokat. Éppenséggel megint csak azt mondom, hogy a bírói tág körű jogértelmezés tette szükségessé, hogy egyértelműen szerepeljen a törvényben, hogy ezt hogyan is kell érteni.

Ami pedig a határon túli csatlósok kifejezést illeti, ezt mély megvetéssel vissza kell utasítanom, önök ugyanott tartanak, mint 2004. december 5-én. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai