Készült: 2024.04.29.19:20:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2018.07.16.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 13:00


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! A Ház negyedik nyári rendkívüli ülésének első ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.Bejelentem, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr a kormány nevében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte 2018. július 1617ére és 20ára. Levelének mellékletében megjelölte mindazokat az előterjesztéseket, amelyeknek megtárgyalását kezdeményezi a kormány az Országgyűlés rendkívüli ülésén. A levelet és annak mellékletét a honlapon megismerhetik a képviselők és az érdeklődők.

Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek kell eleget tennem azzal, hogy tájékoztatom a tisztelt Házat arról, hogy Balás István volt képviselőtársunk életének 70. évében elhunyt. A debreceni születésű Balás István az első szabad országgyűlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületében szerzett mandátumot. 1990-től ’93-ig az MDF frakciójában, majd 1993 és ’94 között független képviselőként dolgozott a magyar Országgyűlésben. Megbízatása alatt az Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke és a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke volt. Politikai-közéleti tevékenysége mellett több mint 30 évig ügyvédként dolgozott.

Kérem önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselőtársunk emlékének. (A teremben lévők felállva adóznak az elhunyt emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőjeként napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó: „Mit ne együnk ma!  Mitől is vagyunk veszélyben!?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon sokat beszélünk a biztonságról, és akkor itt külön beszélnünk kellene az utóbbi idők botrányai kapcsán az élelmiszer-biztonságról Magyarországon. Néhány ügyet szeretnék kiemelni az elmúlt hónap botrányaiból, amelyek komoly aggodalomra adnak okot, hiszen a szaktárca és a szakhatóság, úgy látszik, egyik ügyben sem állt a helyzet magaslatán, és azóta sem kaptunk megnyugtató válaszokat.Kezdjük a múlt héten kirobbant hírrel, miszerint Tiszafüreden betiltottak, egy vastagkolbászt gyártó cégnél a terméket visszahívták lisztériafertőzés miatt. Azt láttuk a hétvégén, hogy kommunikációban nem volt erős a szaktárca és a hatóság, mert ebben az ügyben nem hallottunk reagálást egyetlenegyszer sem.

Majd az elmúlt hetekben többször is hallottunk olyan híreket, hogy Magyarországon büdös, baktériummal fertőzött ásványvizeket kellett visszahívni bizonyos áruházláncokból, boltokból. Az egyik ilyen visszahívás a San Benedetto ásványvízzel kapcsolatos volt, amivel kapcsolatban, hála a jó égnek, a Nébih meg a szaktárca honlapján többször olvashattunk híreket, de láss csodát, a Vivien ásványvízről  ami baktériummal volt fertőzve, és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik  egyetlenegyszer sem találtunk a honlapon reagálást vagy a kormánytól semmiféle figyelmeztetést a lakosság felé. Itt pedig meg kell említenem, hogy pontosan úgy a Vivien ásványvíz esetében  ami félmilliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól, mert a MÁV-nál csak Vivien ásványvizet ihatnak a dolgozók, és nagy melegben Vivien ásványvizet osztanak a lakosságnak  nem hallottuk, hogy akár ennek a terméknek a visszahívása kapcsán bárki is a kormánytól vagy a szaktárcától megszólalt volna.

De ami itt a legfontosabb, és az utóbbi hetekben, napokban a választókat a legfőképpen érdekli, az a lisztériabotrány, ami az utóbbi napokban, hetekben derült ki. A Nébih csak a szerencsétlenségek után lépett, pontosabban akkor, amikor az EU élelmiszer-biztonsági hivatala figyelmeztette, hogy egy magyar cég által csomagolt fagyasztott zöldségek súlyos veszélyt jelentenek, amik már 47 megbetegedést és 9 halálos áldozatot követeltek. Itt a szaktárca megjelentette, hogy azonnal több tonna élelmiszert vonnak vissza a piacról, és kérik a lakosságot, hogy aki ilyen fagyasztott zöldséggel rendelkezik, az vigye vissza a boltokba, ahonnan vásárolta, és kártérítésben részesül. Közben elolvastam minden cikket, amit ezzel kapcsolatban felleltem a napokban, és kezdtem úgy érezni magam, mintha megint a lakosság lenne a hülye. Minden cikk arról szólt, hogy amúgy a megbetegedések többsége azért történt, mert a lakosság és az Európai Unió országaiban voltak olyan elvetemültek, hogy a mélyfagyasztott zöldséget élelmiszerként nyersen fogyasztották el. Utánanéztem, hogy a mélyfagyasztás folyamata hogyan kellene hogy történjen rendes elvárások és a szabályok betartása szerint. Ugyebár, a zöldséget megtermelik, majd beszállítják a hűtőüzemekbe, és ott egy komoly mosáson megy át, majd hőkezelik  amit blansírozásnak hívnak , amely során 3-8 percen keresztül forró vízben előfőzik, majd nagyon gyorsan mínusz 18 fok alá lehűtik ezeket a zöldségeket.

Tisztelt Képviselőtársaim és Államtitkár Urak! Ezzel nulla százalékra szorítható vissza; ha az adott cégek betartanak minden élelmiszer-biztonsági folyamatot, nulla százalékra szorítható vissza ennek a fertőzésnek az aránya. Hát, nem mi vagyunk a hibásak, ha nyersen akarunk zöldséget fogyasztani. Tudják, mi úgy tanultuk az iskolában, hogy nyersen kellene a zöldséget elfogyasztani, mert a vitamintartalma ekkor a legmagasabb.

(13.10)

Most azt kérdezem önöktől  és főleg államtitkár úrtól, mert remélem, hogy ő fog válaszolni , hogy megtetteke minden szükséges intézkedést, úgy kommunikálnake a lakosság felé, ahogy ezt elvárnánk. Mikor hangzik el az, hogy nem mi, fogyasztók vagyunk a hibásak? Mi azt gondolnánk, hogy ha biztonságról beszélünk, akkor Magyarországon csak biztonságos termékeket kaphatunk a boltokban, és a hatóságok elvégzik azt a feladatot, amivel megbízzák őket. Vagy tegyem fel azt a kérdést, hogy lehet, hogy nincs elég szakember, nincs elég megfizetett ember, vagy netalántán nem ellenőriznek elégszer?

Nagyon kérem önöket, hogy nyugtassák meg a lakosságot, és most már tényleg olyan közleményeket adjanak ki, hogy tényleg veszélyben vane a megtermelt magyar élelmiszerektől a magyar lakosság, és nem a „migráncsok” által eldobált szendvicsekre fognak hivatkozni hónapokon keresztül, hogy az jelenti számunkra a legnagyobb veszélyt.

Várom válaszát, államtitkár úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Amennyiben államtitkár úr reagálni kíván, akkor megadom a szót. Farkas Sándor úr következik.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném cáfolni képviselő asszony azon állítását, amely szerint különféle gyorsfagyasztott zöldségek lisztériaszennyezettségére uniós hatóságok világítottak volna rá először. Ezzel szemben az állításom, hogy a mikrobiológiai problémát a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tárta fel és jelentette az EU-tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren keresztül. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már 2018. március 27-én felhívta a fogyasztók és a közétkeztetők, a vendéglátók figyelmét, hogy az Európai Unió öt tagállamát érintő Listeria monocytogenes betegségek lehetséges forrása egy gyorsfagyasztott csemegekukorica. A hatóság a fertőzésveszély megszüntetése érdekében figyelmeztetett, hogy a gyorsfagyasztott zöldségeket minden esetben alapos hőkezelést követően fogyasszák el. Itt csak meg szeretném jegyezni képviselő asszony állítása kapcsán, habár én nem vagyok szakács és nem vagyok konyhaművész, hogy a blansírozás mint kifejezés a hűtőiparban nem vonatkozik minden egyes zöldségfeldolgozásra, ez egy alapvető tévedés. Ha ugyanis 7-8 fokon kezelünk egy adott zöldséget, az már majdnem, mondhatnám, főtt állapotba kerül, tehát egy olyan hőkezelésen megy keresztül, ami teljesen más állagot és más ízt és élvezetet fog jelenteni a fogyasztó számára.

A tájékoztatás az ügyben folyamatos és transzparens. Az ügyhöz kapcsolódó, a lakosságot érintő információk haladéktalanul megjelentek a Nébih honlapján, mint ahogy ez eddig is történt. A baktériumról, a liszterózis megbetegedésről és ennek megelőzéséről a Nébih honlapján „Kérdezz-felelek a liszterózisról” már elérhető volt.

A probléma felmerülése óta részletes információkat találhat minden érdeklődő. A kockázatok mértékének megfelelő hatósági intézkedések, a fogyasztók számára érthető kommunikáció, amely jellemzi ebben az ügyben is a Nébih tevékenységét, hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon ne alakuljon ki járvány, ne legyen jelentős számú megbetegedés. Szükséges megjegyezni, hogy a Listeria monocytogenes a környezetünkben is előforduló baktérium, többek között nyers zöldségekben is előfordul, jelenléte a nem konyhakész termékekben, valamint egyes konyhakész termékekben is megengedett, de határértékhez kötött.

A vizsgálat tavasz óta tart, a lisztéria jelenlétét a kezdetektől tudjuk, de a jelenlét önmagában még nem probléma, ezt nyugodtan állíthatjuk. A megbetegedéseket okozó baktérium és az üzemben talált baktérium genetikai állományának összehasonlításával lehet egyértelműen igazolni, hogy a magyarországi üzemből származó lisztériaváltozat felelőse a megbetegedésért és a súlyos következményekért. Az összehasonlító vizsgálatok elvégzése időigényes folyamat, ebben az európai uniós intézmények segítettek a magyar hatóságoknak.

Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az élelmiszerláncban fennálló kockázatok csökkentésében nagy szerepe van a fogyasztói ismereteknek, tudásnak. A Nébih felkészült szakemberei segítségével hajtja végre Magyarország élelmiszer-biztonsági stratégiáját, amelynek céljai között szerepel az élelmiszer-biztonsági tudásmenedzsment, valamint a tudáscentrum kiépítése és működtetése. Ezen célkitűzések mentén a jelenleg is zajló folyamatos fogyasztói tájékoztatás segítségével fejleszthető a fogyasztói tudatosság, felkészültség.

Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszeripari vállalkozó viseli. A hatóság által megtett intézkedések az előállítói felelősségvállalással együtt garantálják, hogy a nem biztonságos élelmiszerek ne kerülhessenek forgalomba, vagy ha ezek már forgalomba kerültek, azokat azonnal vonják a ki a piacról.

Az elmúlt hetekben valóban ismertté vált akár az ásványvíz példája, amit ön is említ, vagy azon tejipari terméket előállító cég működésének a felfüggesztése, ami szintén az elmúlt héten megtörtént. Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések mind nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ne elriasszuk, hanem biztonságot teremtsünk a magyar élelmiszeripari termékek forgalmazása és fogyasztása iránt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai