Felszólalás adatai

Felszólalások:   79-86   87-106   107-116      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a pénteki ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/10746. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, az Országgyűlés háznagyának, a bizottság előadójának. Háznagy asszony, parancsoljon!

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. június 18-án tartott ülésén megtárgyalta a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló T/10746. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány okozta válság idején a lakáspiacot egyszerre sújtja azonnali és radikális keresletcsökkenés, az áfakedvezmény kivezetésének árfelhajtó és kínálatcsökkentő hatása, a banki hitelezés elnehezülése és a gyárleállások miatti anyag- és árubeszerzések beszűkülése. Az építőipar teljesítményének csökkenése komoly nemzetgazdasági kárral, munkanélküliséggel és költségvetésibevétel-kieséssel fenyeget. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával lehetőség nyílik elérhető árú lakások építésére, illetve a járvány okozta nehéz helyzetben munkahelyek teremtésére.

A lakáspiac támogatása egy évtizedes probléma megoldása. A kedvezményes rozsdaövezetekre vonatkozó 5 százalékos áfával mindenki nyer. Jelentősen javul ugyanis a családok lakásvásárlási és lakáshoz jutási lehetősége, a megnövekedett kereslet pedig ösztönzi a lakásépítést, így pedig új munkahelyeket teremt. Mint látni fogjuk, a javasolt intézkedések egyszerre szolgálnak társadalompolitikai, gazdaságfejlesztési és városfejlesztési, környezetvédelmi célokat is.

Tisztelt Ház! A javaslat legfőbb céljai között szerepel a munkahelyvédelem és az építőipar támogatása. A programmal megvédjük és megtartjuk a meglévő munkahelyeket, jövedelmet biztosítunk a munkavállalóknak, a vállalkozásoknak, egyúttal pedig segítjük a gazdasági növekedést; lehetővé válik a várossebek begyógyítása, a rozsdaövezetek rehabilitációja.

A lakásépítések fokozottan szolgálják a jó közlekedési kapcsolatokkal bíró rozsdaövezetek megújítását. Legyen zöld és fenntartható a város! A környezettudatos és klímabarát építési technológiák, módszerek, berendezések alkalmazásának ösztönzése, valamint a társadalmilag optimális megvalósítási helyszínek által a program szintén segíti a környezet- és klímavédelmi célok elérését is.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatható. Kérem tisztelettel, támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, háznagy asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztői felszólalásra van lehetőség. Kérdezem államtitkár urat, hogy most, a vita e szakaszában, vagy pedig majd a zárszó keretében kívánja a kormány álláspontját ismertetni. (Dr. György István: Most.) Most. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az asztalon lévő, a különleges gazdasági övezetek és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára 2020. május 20-án került sor, amelyet a Gazdasági bizottság 2020. május 27-én tartott részletes vitája követett, majd 2020. június 11-én a Törvényalkotási bizottság folytatta a kijelölt bizottság által megkezdett munkát. Tárgyalása során pedig egy módosító javaslatot fogadott el, amely zömében kodifikációs és nyelvtani, illetve technikai pontosításokat tartalmaz, egy beépítésre került érdemi módosítás mellett, melynek az a célja, hogy a politikai viták elkerülése végett egyértelművé tegye és pontosítsa azt az előterjesztői szándékot, hogy a főváros, valamint a megyei jogú városok területén kiemelt, illetve különleges gazdasági övezet ne legyen kijelölhető.Az Országgyűlés támogatásával egy olyan törvényt fog elfogadni, amely összhangban van az utóbbi évek nagy beruházásainak és kapacitásbővítéseinek dinamizmusával, hiszen lehetőséget teremt az ország növekedési ütemének megőrzésére, a tőkevonzó képesség javítására, a beruházási kedv 2011 óta tapasztalt növekvő tendenciájának hatékony támogatására.

Nemrégiben elhangzott itt, a tisztelt Ház falai között, és hadd idézzem ide vissza most, hogy a baloldali kormányzás idején, 2002-2010 időszakában mintegy 39 425 milliárd forint összeget tett ki a beruházás összértéke, míg a 2011-2019 közötti időszakban 56 396,7 milliárd forint értéket mutat, és folyamatosan emelkedő tendenciát követ.

A fejlődés fenntartása, támogatása, folyamatossága kétségtelenül egész Magyarország érdeke, függetlenül attól, hogy ki melyik politikai táborhoz tartozik. Ezek a különleges gazdasági övezetek támogatják a kormány foglalkoztatáspolitikáját, a munkahelyteremtést, és segítik a munkavállalókat abban, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson Magyarországon.

A törvénytervezet lehetőséget teremt a már említett nagyberuházások hatásainak területi szintű enyhítésére, hiszen a különleges gazdasági övezet kialakítása esetén az érintettséggel bíró megyei önkormányzathoz befolyó adóbevétel tekintetében a megyei önkormányzatnak lehetősége nyílik arra, hogy rendelet alapján a már említett többletforrásokat célzottan tudja felhasználni a területen fekvő, különösen a beruházással érintett településeken és az itt megvalósuló fejlesztések és működések támogatására.

A jövőben az 5 milliárd forintot meghaladó beruházásokból származó adó  a települések eddigi kizárólagos részesedése helyett  a környéket helyezi előtérbe, így segítve egyéb kistelepülések részesedését és növelve a helyi közösségek mozgásterét… (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból: Ez nem az…)  ez az; hogy az állam nem von el adóbevételt az önkormányzatoktól, ez axióma, és sokak által vitatott kérdés.

Fontos továbbá kiemelnem, hogy a javaslat értelmében szigorú, meghatározott feltételeknek kell fennállnia ahhoz, hogy egy terület különleges gazdasági övezetté legyen nyilvánítható. Automatizmusról tehát semmiképpen sem beszélünk. (Moraj és közbeszólások az ellenzéki oldalon, köztük: Ez nem az…  Különlegesen rozsdás…  Dr. Brenner Koloman: Elnök úr, segítsen! Szegény államtitkár úr…  Dr. György István az iratai között lapoz.  Nacsa Lőrinc a segítségére siet.) Köszönöm a figyelmeztetést. Ezt ismét a rutintalanságomnak tudhatják be, elnézést kérek.

(12.30)

Időm jelentős része eltelt, úgyhogy néhány szót szeretnék akkor erről szólni. A rozsdaövezetekről szóló törvényjavaslat egy évtizedes problémát kíván orvosolni. A rozsdaövezetek olyan területek, amelyek évtizedekkel ezelőtt még a városok szélén helyezkedtek el, a városok növekedésével azonban átmeneti zónákká váltak. Ezeken, a jellemzően kedvező elhelyezkedésű, jó közlekedésű  ideértve a közösségi közlekedést is  területeken ipari tevékenységet végeztek, közlekedési létesítmények, nagy raktárak, esetleg régi lakóházak voltak. A rendszerváltás után nagy részükben megszűnt az eredeti tevékenység, és évek óta leromlott állapotban, elhagyottan állnak, vagy alig kihasználva működnek, és az adott település egyik szégyenfoltjának tekinthetőek, legyenek azok bármilyen települések.

A rozsdaövezetek rehabilitációja ebből következően nemcsak Magyarországon, hanem minden egyéb, iparosodáson és urbanizáción átesett területen, mindenhol a város- és ingatlanfejlesztések egyik legfontosabb és legfiatalabb területe. A bennük rejlő potenciálok, elhelyezkedésükből származó értékek és lehetőségek miatt jelentenek fontos szerepet egy város fejlesztésében, éppen ezért rehabilitációjuk szükségszerűség.

A települések közül kiemelkedik a főváros, és nem csak gazdasági szempontból. Budapest az elmúlt tíz évben jelentős fejlődésen ment keresztül, és még legalább ennyi fejlesztés van tervben. A cél, hogy 2030-ra Budapest az egyik legnagyobb, legélhetőbb európai nagyváros legyen, amiben, úgy gondolom, jó úton járunk.

Önök is Magyarországon élnek, Magyarországon tapasztalnak, és ha végignézik az elmúlt 30 évet és azokat a területeket, amelyek elhanyagoltan, rozsdaövezetként, hasznosítatlanul állnak, akkor azt gondolom, hogy nem kell túl sokat magyarázni azért, hogy miért fontos Magyarország számára az, hogy ezek a rozsdaövezetek megszűnjenek mind Magyarországon, mind pedig a megyékben, és kiemelt jelentőséggel bírjon az, hogy a rozsdaövezetek megújuljanak, elsősorban lakásépítésre vagy más célú hasznosításra. Különös jelentősége van annak, hogy ezen területek támogatására adókedvezménnyel és áfacsökkentési javaslattal is egyben fejleszthetők legyenek a települések.

Még mielőtt bármelyik ellenzéki képviselőtársam is vitatná a javaslat ezen pontját, engedjék meg, hogy akkor itt és most véglegesen tisztázzam, hogy a javaslat nem zárja ki az önkormányzatokat, hovatovább nem hagyja figyelmen kívül a települések és a főváros tekintetében pedig a kerületek településrendezési szabályait. A javaslat értelmében a kormánynak ki kell kérnie a települési önkormányzatok, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzatok véleményét. Önök pusztán véleménykikérésnek értelmezik, mi együttműködésnek a kormány és az önkormányzatok között. A törvényjavaslat nem valakinek, hanem mindenkinek a javát szolgálja.

Összefoglalva azt tudom önöknek elmondani, hogy a lakásépítési és életminőséggel kapcsolatos kormányzati célkitűzéseket is támogatja ez a törvényjavaslat. Évtizedes adósságot kíván azzal pótolni, hogy végre megteremti annak keretfeltételeit, hogy a pusztuló, a városon belül egyébként jó elhelyezkedésű rozsdaövezetek újra bekapcsolódjanak a város életébe. Nemzetközi szinten is látható, hogy ezekre a területekre speciális szabályokat alkot a jogalkotó, illetve speciális ösztönző mechanizmusokat próbál kialakítani, amelyeknek segítségével az ezen a területen történő beruházásokat támogatni tudja.

Ebben az általános helyzetképben a koronavírus-járvány adott még egy csavart a történethez, ugyanis kiemelkedően fontos, hogy az építőiparnak és a gazdasági növekedésnek is lökést tudjunk adni, amire szintén alkalmas ez a javaslat. A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelzem államtitkár úr számára, hogy a zárszó elmondására hét perc áll rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.

Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, aki a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményét ismerteti háromperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő asszony!

SCHMUCK ERZSÉBET, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Évek óta győzködjük a kormányt, hogy mennyire fontos a korábbi ipari és egyéb tevékenységgel szennyezett területek kármentesítése és rehabilitációja. Több ezer ilyen van az országban, melyek időzített bombaként működnek, helyre nem hozható módon veszélyeztetve talajainkat, vízbázisainkat és lakókörnyezetünket. A kormány mind a mai napig elszabotálta az ezzel összefüggő feladatokat, legfeljebb egy-két látszatintézkedést hozott. A rozsdaövezetek rehabilitációja kapcsán is sokszor elhangzott, hogy megfelelő kármentesítés után, a zöldfelületek pusztítása helyett, mint ahogy éppen most tervezik a MotoGP-pályát Hajdúnánáson zöldfelületen, szóval, ezeken a területeken lehetne a helye az új fejlesztéseknek, legyenek azok a zöldgazdaság, az oktatás és a kultúra letéteményesei. Ehhez képest a kormány most a foglalkoztatási válságra és a lakáshiányra hivatkozva egy olyan tervezetet nyújtott be, ami kommunikációs szempontból talán jól hangzik, de éppen az ellenkezőjéről szól.

Azt kérdezzük, hogy milyen hozzáállás az, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg az ezen kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a felszín alatti vizek és a földtani közeg kármentesítésével összefüggő hatósági eljárások ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő, különös eljárási szabályait, a kármentesítés során a tényfeltárás, a beavatkozás és a kármentesítési monitoring egyedi szabályait. Miért nem ismerhetők meg már most ezek az előírások? Ha az eltérő szabályok netán enyhébbek lesznek a hatályosnál, mi garantálja, hogy ezen területek lakásépítési beruházásai egészséges környezetet biztosíthatnak a majdani ott élőknek? És hogyan gondolja a kormány azt, hogy a kármentesítési hatósági eljáráshoz 42 nap elég, amikor tudjuk, hogy sokszor hónapokig tart egy-egy terület szennyezettségének megfelelő feltárása?

És mivel magyarázzák azt, hogy ezekre a területekre olyan egyedi szabályokat írhatnak elő, amelyeknek semmilyen korábbi településrendezési, építésügyi, örökségvédelmi, városképi, zöldfelületi, sőt még országos tűzvédelmi előírásokat sem kellett figyelembe venni? A tervezetben szó sem esik arról, hogy kik és miből fizetik a területek legalább névleges kármentesítését, infrastrukturális fejlesztését. Nyilván persze majd az adófizetők.

Az LMP álláspontja szerint ez a salátatörvény a Fidesz-KDNP holdudvarába tartozó cégek profitszerzését akarja megerősíteni, egyúttal pedig az önkormányzatiság eszméjét és a környezet védelmét tovább gyengíteni. Mindezek alapján a tervezetet elfogadhatatlannak tartjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Óriási volt az előttem elhangzó felszólalás, minden egyes lényeges elemet tartalmazott abból, ami rendszerszinten, filozófiailag a bajunk azzal, amit rozsdaövezetek helyzetének rendezése kapcsán  ugye, ez a fedőneve vagy fedősztorija az egész történetnek  a Fidesz-KDNP csinálni szeretne.Honnan indult a történet? 2010-ben bejutott a Jobbik a parlamentbe, egy 47 fős, igen terebélyes frakcióval  ugye, akkor még dupla létszámú parlamentről beszéltünk , és az első ülések egyikén felmerült nemcsak a lakhatás kérdése, de egyáltalán a rozsdaövezeti témakör, tehát azon lepusztult iparterületek, korábbi, már nem használt területek rendezésének szándéka. Ugye, itt lehetséges barnamezős beruházások tömegéről esett szó a Házban, és hát nem igazán érkezett ezekre kormányzati reakció. De azt láttuk, hogy két problémakör találkozik egymással. Egyrészt Budapesten, nagyvárosokban, környékükön óriási, hektárszámban mérhető, hasonló lepusztult iparterület, környezetvédelmi szempontból kármentesített vagy még nem kármentesített, de mindenképp hasznosítható, jó helyen található terület ismeretes. A másik oldalon pedig adott egy lakhatási, szociális kataklizma, illetve krízishelyzet.

Ha az előterjesztőre vagy kormánypárti képviselőtársaimra nézek, muszáj őket egy folytatólagos, évtizedes önfeladással, jövőfeléléssel vádolnom, hiszen tétlenül nézték, tétlenül szemlélték, hogy ez a lakhatási kataklizma lesújtson százezrekre, külföldre zavarjon tízezreket kényszerűségből. Nem volt ennek a kormánynak semmiféle észszerű elgondolása azt illetően, hogy ki és hogyan fizessen ki 160 ezres albérleti díjakat. Tehát önök egy ilyen piaci zavart, disszonanciát úgy néztek tétlenül, hogy a magyar fiatalok, családosok, nehéz szociális helyzetben lévők kényszerből brutális, hardcore albérleti díjakat kellett hogy fizessenek éveken, évtizedeken keresztül, mert a kormányunk nem is értette azt a problémakört, ami ezt a válsághelyzetet előidézte.

Ugyanilyen tétlenül szemlélte nemcsak a kínálati oldal szűkösségét, tehát hogy kevés a bérelhető lakás, nem tudnak a magyar fiatalok hova menni, ez pedig felnyomja az árakat, hanem az Airbnb megjelenését is.

(12.40)

Azon modern, XXI. századi, internetes hátterű, közösségi típusú megoldások tengerentúli városokban, San Francisco példája volt talán az állatorvosi lova ennek, ahol 2000 ingatlant vettek ki a piacról, mindez az albérletárak másfélszeresére, kétszeresére növekedését okozta. Magyarországon több mint 3500 ingatlant vettek ki a piacról ezek pusztán az első időszakban, amikor elkezdtünk erről a parlamentben vitatkozni, és Magyarország Kormánya nem tett semmit, nem ismerte fel a problémát megint csak, felzabálva a saját jövőnket, tétlensége által konkrét tízezreket engedett kényszerűségből külföldre menni, akik itt egyszerűen nem tudták a lakhatási céljaikat megvalósítani.

Mit szokott erre mondani a kormány? CSOK. Én a CSOK támogatója vagyok, ezt el szeretném mondani, az ellenzéki térfélen lehet, hogy nincs mindenki így ezzel, én a családtámogatások minden értelmes formáját támogatom. A CSOK-kal egy bajom van: jelenlegi működési modellje neoliberális. Az út szélén hagy komplett társadalmi csoportokat, szegényebbeket, rosszabb jövedelmi helyzetűeket, és száz százalékon kedvezményezi azokat, akik nem szorulnának rá feltétlenül a kedvezményekre. Tehát újépítésű lakóparki lakáshoz teljes támogatási spektrumot ad a CSOK, viszont egy albérlő magyar fiatal számára semmilyen lehetőséget nem nyújt az égvilágon. És a CSOK-nak azért volt egy belépő, besurranó pályája, kedves képviselőtársaim. Ez az volt, hogy az albérletben lakó, dolgozó, gyűjtögető magyar fiatal állami támogatással, lakhatási célú előtakarékossággal, egy Fundamenta- vagy akármilyen szerződéssel össze tudta évek alatt rakni a CSOK-nak az önrészét, és ezt a lehetőséget Magyarország Kormánya megszüntette, bedózerolta, megsemmisítette a jövőfelélés egy másik elemeként. És így jutottunk el a rozsdaövezetekhez és a lakhatási problémakör találkozásához.

Most, tíz év elteltével Magyarország Kormányában talán nem fogalmazódott meg ez a gond, de valamelyik lobbistában biztos, hogy hát azért, barátaim, itt van Budapesten több tíz hektár hasznosítható terület, valakinek ehhez hozzá kell nyúlni, hiszen a közpénzek kicsatornázása most már iparszerűen folyik, teljes iparágak kerültek kormányközeli oligarchák kezébe, de itt van még egy szűz terület, akkor nyúljunk hozzá ehhez. És Magyarország Kormánya nem azt csinálja meg, amit tíz éve már meg kellett volna, a Jobbik kidolgozta a programot is hozzá, csak el kellett volna venni és saját név alatt benyújtani. A „Mi várunk” program ugyanis, a miénk, állami hátterű bérlakásépítési program, központi anyagbeszerzéssel, vállalható árakon, tömeges bérlakásépítések mentén, az üresen hagyott ingatlanállomány felújításával és bérleményként kiadásán keresztül éves szinten 5-10 ezer új ingatlant, lakható bérlakást tudna behozni a magyar piacra. Ez a kínálati oldal olyan szélesítését tenné lehetővé már egy kormányzati cikluson belül, hogy érezhető lenne mindez egyrészt az albérleti árak csökkenésén, másrészt a lakhatási válság is enyhülne, pár év után pedig bekerülési áron megvásárolhatóvá kellene tenni ezeket az ingatlanokat.

Magyarország Kormánya nem ezt csinálja. Nem kedvezményes árú bérlakásokat biztosít, amelyeket a piaci bérleti díjak feléért, harmadáért lehetne a Jobbik modellje szerint bérelni, hanem kedvezményes lehetőséget biztosít nagyvállalkozók számára, hogy hasznosítsák a különböző rozsdaövezeti területeket, hogy saját szakállukra az adófizetők segítségével beruházásokat foganatosítsanak, építkezzenek, és az ő kegyükre bízva talán a megépített ingatlanok 10-20 százaléka bérlakásként is funkcionálhat. Nincs ennek semmiféle kötelező kikötése, természetesen piacgazdaságról van szó, tehát nem is kell magáncégek életébe beleerőszakoskodni, de olyan klímát igenis ki lehetne alakítani, hogy lehessen megfizethető árú bérlakást találni a fővárosban és a nagyvárosokban.

Ez a változtatás, ez a módosító csomag nem efelé mutat, egyértelmű célja olyan nagyvállalkozók, feltételezhető kormányközeli oligarchák kedvezményezése, akik célja eddig ki nem használt iparterületek lakhatási és egyéb célú hasznosítása. És ha ebbe beleférnek a magyar fiatalok és a magyar jövő, akkor ez a kormány örülni fog, hogy ezt a 10 százalékot majd fel tudja tenni óriásplakátra, de az biztos, hogy rendszerszinten a lakhatási kataklizmán nem tud változtatni ez a javaslat. Nem tud enyhíteni azon a katasztrofális helyzeten, hogy tízezrek, százezrek kényszerülnek a szüleikkel élni, mert anyagi okokból nem tudnak  még a családalapítási szándék megfogalmazódása után sem  önálló otthonra szert tenni. És a rendkívül alacsony, megalázóan alacsony bérszínvonal mellett a második ok, amiért magyar fiatalok tömegével vándorolnak el, egyértelműen a lakhatási válság, az önálló otthon megszerezhetetlen mivolta, pontosabban az, hogy ha átlagfizetésből valaki igyekszik félretenni, akkor 6-12 évig csak arra kell kuporgatnia, hogy egy lakáshitelhez az önrészt ki tudja fizetni. Ezt követően még hitelfizetésre, törlesztésre van kárhoztatva, az ismert banki feltételek mellett további évtizedes vagy akár két évtizedes távlatban, és közben várja el Magyarország Kormánya ettől a helyzettől, hogy adott esetben a demográfiai krízis is csillapodjon.

Én viszont elébe mennék ezen problémáknak, és egy valódi nemzetmentő bérlakás- és otthonteremtési programmal, a kínálati oldal szélesítésével, évente 5-10 ezer bérlakás átadásával, ezeknek később megvásárolhatóvá tételével igyekeznék motivátorokkal és ösztönző eszközökkel itthon tartani fiatalokat, hogy ne kelljen kényszerűségből más országban boldogulniuk. Hiszen a magyar hazához tartoznak, kutya kötelességünk minden életlehetőséget biztosítani számukra, ami ahhoz szükséges, hogy a XXI. században itt, a szülőföldjükön boldogulhassanak. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Az LMP frakciója nevében szeretnék néhány gondolatot elmondani ehhez a törvényjavaslathoz. Néhány gondolatot, ami a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményeként elhangzott, szeretnék megerősíteni. Valóban nagyon nagy probléma az a mérgezett örökség, amit elsősorban azzal örököltünk, hogy a rendszerváltás után számos nehézipari vagy vegyipari üzem bezárt, de a veszélyes hulladékok maradtak, a környezetet elszennyezték, és tudjuk azt, hogy ezek a problémák ma már nagyon sok embernek az egészségét is veszélyeztetik. Valóban, ezek a területek környezeti kármentesítésért kiáltó rozsdaövezetekké váltak, amelyeket tényleg akcióterületekké kellene nyilvánítani, de persze nem elég, hogy csak ezzé nyilvánítani, hanem tenni is kellene valamit.

Emlékeztetnék arra, hogy a ’90-es években elindult az országos környezeti kármentesítési program, Metallochemia, Üröm-Csókavár, és ennek a programjai, amelyeket éveken keresztül próbáltak valamilyen módon prioritási sorrendbe állítva felszámolni, de sajnos az a program akkor félbeszakadt. Önök az elmúlt tíz évben egyáltalán nem tartották fontosnak, hogy ezzel valamit tenni kell.

A jelenlegi törvényjavaslatban szereplő lakásépítési program is évek óta állami segítségért kiáltó ügy, önök ezért sem tettek semmit, sem az állami bérlakásokért, sem a fiatalok lakáshoz juttatásáért  leszámítva persze a felső középosztály számára meghirdetett CSOK-ot , és különösen nem a meglévő lakásállománynak a korszerűsítéséért.

Ezzel a tervezettel, ami itt van előttünk, több problémánk is van. Az első a szokásos probléma, hogy ebben az ügyben igazán nem történtek előtte érdemi egyeztetések. Ha az önök többségével az Országgyűlés elfogadja a törvényt, akkor a települések feje felett lehet dönteni. Hiába van sok szakterület, együttműködés és társadalmi egyeztetés nyomán kikristályosodott elképzelése egy településnek, és hiába van mindez rögzítve a településfejlesztési és -rendezési dokumentumban, de már az sem érdekes, hogy egy szennyezett terület kármentesítésének megvannak a szakmai előírásai, hatósági felügyelete.

Ezzel a javaslattal önök most minden jogi és szakmai követelményt kényük és kedvük szerint felülírhatnak, ráadásul az egész csak ürügy arra, hogy az önök építési, beruházási holdudvara megint egy nagy üzlethez és nyereséghez jusson, hogy potenciális jó területeket kapjanak meg, hogy majd ott minden kármentesítést az állam fizet közpénzből, ők pedig még áfakedvezményt is kapnak az építkezéshez.

Az LMP álláspontja szerint ez a tervezet az önök holdudvarába tartozó cégek profitszerzését akarja megerősíteni, egyúttal pedig gyengíteni fogja az önkormányzatiság eszméjét és a környezet védelmét, ami napjainkban különösen komoly probléma.

A terv valószínűleg a maradék jó fekvésű és átjátszható területekre irányul, és nem aszerint, hogy hol lenne a legnagyobb szükség a kármentesítésre vagy városi alközponti és zöldterületi fejlesztésekre, megfizethető lakásokra.

(12.50)

Nem véletlen, hogy a területeket majd csak ezt követően fogják kijelölni. Félreértés ne essék, mi évek óta győzködjük a kormányt, hogy mennyire fontos a korábbi ipari és egyéb tevékenységgel szennyezett területek kármentesítése és rehabilitációja. Több ezer ilyen van az országban  ezt nyilván önök is tudják , amelyek időzített bombaként működnek. Azt kell hogy mondjam, hogy helyre nem hozható módon veszélyeztetik a talajainkat, a vízbázisainkat és a lakókörnyezetünket is. Ez a javaslat nem a lakhatás elősegítéséről szól, sokkal inkább a hatalomról és a pénzről. Az LMP nem fogja megszavazni ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hajdu László képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Maga a rozsdaövezet-probléma egy valóságos probléma minden nagyvárosban, így Budapesten is, tulajdonképpen a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás hagyatéka a nyakunkon. Nem lehet vitatni, hogy vannak olyan ingatlanok, amelyek jó infrastruktúrával, városképet is rontó helyzetben léteznek, vannak. Ugyanakkor azt kell megemlítsem, hogy a keretjellegű törvény nagyon nagy veszélyeket rejt magában, hiszen a végrehajtási rendeletben van elásva a lényeg. Azt nem látjuk, hogy igazán majd mi minősül rozsdaövezetnek; annak a minősítése, hogy fogok egy jó helyen lévő telket, és azt mondom, hogy ugyan már, most ott park van, de egyébként építési, helyrajzi száma van, valamikor ott egy ktsz működött, és azt kinevezem rozsdaövezetnek. Mi a paramétere annak, hogy valami rozsdaövezet?  ez az egyik gond, ezt nem találtam. A bizottsági ülésen is volt módom hozzászólni.A másik, amit szeretnék megemlíteni, hogy itt különböző tulajdonokkal találjuk magunkat szembe. Itt a legkevesebb az önkormányzati tulajdon, attól függ, még egyszer mondom, hogy mit minősítünk rozsdaövezetnek, mert akkor lehetséges, hogy sok önkormányzati tulajdon is belekerül ebbe. Csak szeretném megemlíteni, hogy van egy 70 vagy 80 hektáros területe a fővárosnak, az úgynevezett Cséry-telep, ez a Cséry-telep akár rozsdaövezetnek is minősíthető. Előkelő helyen van, az M5-ös és a XVIII. kerület frekventált részén, csak itt is az van, amit előttem a Fenntartható fejlődés bizottságának elnök asszonya említett, hogy itt a kármentesítésre körülbelül 20 milliárd forintot kell rászánni. Ennek nincs garanciája, hogy ez a kármentesítés elmarad, vagy nem marad el, azt ki finanszírozza, és mi történik ennek a megvásárlásával, milyen módon történik. Ha rozsdaövezetté minősítjük, az valami olyasmi lesz, mint a kiemelt gazdasági övezet, amely alapján lehet bárki a tulajdonos, rátettük a kezünket, az kiemelt rozsdaövezet vagy gazdasági övezet, mert úgy tűnik, az alternatíva az, hogy kiemelt gazdasági övezet nem lesz a fővárosban és a megyei jogú nagyvárosokban, de lehet, hogy az alternatívája a rozsdaövezet, amely viszont éppen a megyei jogú városokban és a fővárosban található.

Azt szeretném jelezni az államtitkár úrnak, aki jól ismeri Budapestet, hogy például Kőbányán is három ilyen hatalmas nagy ingatlan van, amely minősíthető rozsdaövezetnek, de vannak tulajdonosai, van városfejlesztési terv, van kerületfejlesztési terv, meg van adva, hogy mit lehetne ott építeni. Nyilván a legtöbb helyen az önkormányzatok azt szeretnék, ha lakás épülne, vagy városarculatot javító olyan építmény, amely megéri a befektetőnek is, és eltűri a lakosság is. Ha felsorolnánk néhány olyat, fővárosról lévén szó, megemlíthető a Ganz-MÁVAG, az is egy lehetséges rozsdaövezet, a minősítést  még egyszer mondom  nem tudom. Nem tudom, mennyi tulajdonosa van. Sok-sok tulajdonosa van, ezért valóban előrelépni a tulajdonviszonyok gubanca miatt nem nagyon lehet. Olyan ez, mint a mezőgazdasági földterületeken a részaránytulajdon, hogy egy bizonyos terület gazdája tekintetében, mondjuk, egy hektárnak akár kétszáz részarány-tulajdonosa is lehet, és senki nem tud semmit kezdeni a földjével. Nagyjából ezeknél mindegyiknél ez a helyzet van. Ilyen a volt bezárt gyárak területe. De lehetne a növényolajgyárat említeni, amely szintén ott áll harminc éve, a bőrgyárakat, a szövőgyárakat. Azt gondolom, van még néhány volt szovjet katonai laktanya is, amit lehet, hogy annak lehetne minősíteni, nem tudjuk, hogy annak minősül, és vannak bezárt kórházak is.

Hogy mi a rozsdaövezet, ezt ebből a törvényből nem fogja megtudni senki. Vegyül például Óbudát, itt van a Gázgyár, már nem tudom, hány esetben kormányrendelet is született, már volt pályázat is kiírva a Gázgyár hasznosítására és persze a kármentesítésére, ugyanakkor nem történik semmi, sőt most a módosító indítványoknál kiderül, hogy korábban a kormány támogatta a Gázgyár kármentesítését, most ebben a költségvetésben  az időközben megváltozott fővárosi vezetési összetételben  nem támogatja a kormány a Gázgyár hasznosítását. Így például nem tudjuk, hogy milyen körülmények között fog majd hasznosulni.

Összességében, azt gondolom, egy olyan törvény van előttünk, amely némelyik helyen valóságos problémát, várost rondító problémát feszeget, de olyat, amelyet nem beszéltünk meg a várossal, egyikkel sem, az érintett megyei városokat is beleértem, nem beszéltük meg Budapest esetében a kerületekkel, és nem érzünk összehangolást a végrehajtási rendeleteknél. Inkább az a fő gond, itt településképi törvényt módosítottak egy salátatörvényben nemrégen, az előttünk lévő vita kapcsán, ott is az van, hogy településképi védelmi terveik vannak a kerületeknek, nem esik szó arról, hogy ezekhez milyen módon illeszthető ez a rozsdaövezet, és területrendezési és területfejlesztési terveik is vannak a kerületeknek.

Befejezésül azt szeretném megemlíteni, hogy nyilván egy olyan törvényt fogadunk el, amely a külföldi tulajdonosokkal, a vegyesvállalati tulajdonosokkal, a sok magántulajdonossal, egy-egy helyen az önkormányzati tulajdonosokkal, úgy érzem, ez nincs egyeztetve. Az előttem szólókkal szeretnék egyetérteni, attól tartok, hogy egy-egy ilyen ingatlan lesz majd a külföldi munkavállalóknak, akik pótolják a munkaerőhiányt Magyarországon – munkásszálló-építési kampány , lesznek olyan különböző akciók, amelyekre jók ezek a rozsdaövezetek. Nem tudjuk támogatni, elnézést kérek, államtitkár úr. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak a Fidesz-képviselőcsoport részéről. Öné a szó, háznagy asszony.

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, hogy lehetőséget kapok arra, hogy szóljak. Nem készültem rá, de azért kerül erre sor, mert én mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy én nem vagyok fővárosi lakos, én vidéki képviselő vagyok, amire nagyon büszke vagyok. Kaposvár város képviseletében vagyok jelen, egy kaposvári város, amely közel 70 ezer lakossal bír. Amikor a Törvényalkotási bizottságban hallgattam a rozsdaövezetről szóló törvényt, illetve a városrehabilitációval kapcsolatos szakmai előterjesztést, akkor, megmondom őszintén, én arra gondoltam, hogy ez valami fantasztikus előrelépés. Megdöbbentem hallgatom a tőlem jobbra ülő, illetőleg a baloldalhoz tartozó képviselőtársaimat, akik semmi jónak nem tudnak örülni, és minden esetben csak a kritikát fogalmazzák meg. Mi, vidéken élő képviselők mindig úgy gondolkodunk, hogy ha egy város, egy település, legyen az kisebb város vagy nagyobb település, gazdagodik és szépül, az mindannyiunk életét jobbá teszi, a gyerekeinknek jobb közérzetet biztosít, a családok kedvezően állnak ehhez a kérdéshez, és ez valami olyan lehetőséget teremt, amely nemcsak munkát teremt, nemcsak esetleg valami anyagi lehetőséget hoz létre, hanem gazdagítja azt a települést.

(13.00)

Utánanéztem, mivel nem tudom, Budapesten mit neveztünk rozsdaövezetnek és merre terülnek el ezek a területek, hiszen nem vagyok ennyire járatos a fővárosi területek, illetve kerületek gondjaiban, és találtam egy térképet, azt kinyomtattam, és ennek ismeretében mentem el a Törvényalkotási bizottságba és hallgattam meg az előterjesztést, amit én egy csodálatos dolognak tartok. Látom, hogy ez a térkép csak a nagyobb rozsdaövezeteket, illetve barnaövezetként emlegetett területeket tünteti fel, amely van Budán is és van a pesti oldalon is. Megpróbáltam összeadni most, ahogy hallgattam az előttem szólókat, hogy a legnagyobbként emlegetettek körülbelül mekkora területet foglalnak le, és ez közel 700 hektárt jelent, pontosan 698,4 hektárt. Ez egy óriási terület, hát, ez valami egészen elképesztő!

Ha arra gondolok, hogy ezek a területek ott csúfítják a várost, hatalmas sebként jelennek meg egy ekkora hatalmas főváros területén, és van egy kormány, amely eldönti, hogy létrehoz egy olyan lehetőséget, amivel ezeket a sebeket megpróbálja begyógyítani, lehetőséget teremt a zöldterületekre, lehetőséget teremt a lakásépítésre, nem mindjárt azt kell felhozni, hogy ki fogja a lakásokat építeni. Az majd közbeszerzés alapján el fog dőlni. Lényeg az, hogy a fiatalok számára lehetőséget teremt kedvezményes, 5 százalékos, csökkentett áfával vásárolható lakások megszerzésére, lehetőséget teremt arra, hogy jobb levegő legyen a városban azok helyett a szlömös területek helyett, amelyeknek nem tudjuk, milyen a talaja, hiszen gyárterületek voltak, látszik ezekből a kerületi térképekből, amit kinyomtattam, hogy milyen területekről van szó. Tehát úgy gondolom, mindenkinek örömét kellene kifejezni, hogy a kormány gondolt arra, hogy ezzel is élhetőbbé, lakhatóbbá, szebbé teszi a várost, mert ez lehetőséget teremt a fiataloknak, lehetőséget ad munkahelyteremtésre, szórakozásra, játékra, élhetőbbé és lakhatóbbá teszi azt a környezetet, amely most jelen pillanatban tényleg csak elcsúfítja ezeket a külső kerületeket. Biztos vagyok benne, hogy az ott lakók is nagyon nagy örömmel és odaadással fogják fogadni, hogy végre egy közművesített, újjáépített nagyon szép, lakható környezetben fogják élni az életüket a családjaikkal együtt.

Megmondom őszintén, hogy mi, vidéken élő emberek így állunk hozzá egy-egy rehabilitációhoz, még akkor is, ha valamely terület esetleg a kisajátítás vagy művelési ágból való kivonás során kerül hozzá ahhoz a területhez, amely egy ilyen rehabilitációs területet érint. Mindannyian úgy vagyunk vele, hogy ami szép és hasznos, az mindig támogatandó cél, hiszen az valamennyiünk épülésére, örömére, a városlakók épülésére és kiszolgálására szolgál. Nagyon kérem önöket, képviselőtársaim az ellenzéki oldalon, hogy próbálják átgondolni, mi lenne, ha önök ezeknek a rozsdaövezeteknek a határában élnének. Nem az lenne a legfontosabb, hogy végre olyan környezet legyen, egy olyan határvonalon túltekintő valami történjen ebben a csodálatos fővárosban, ami nemcsak a városközpontot hivatott fejleszteni, hanem azon túl tekint? Sokkal távolabbra lát az a városépítész-csapat, amely ezt az egészet kigondolta és a kormány támogatását kérte hozzá.

A kormány pedig ezt meg is adja, és igenis valami olyan csoda fog történni ebben a városban, amiről eddig soha senki, semmilyen szót nem ejtett, legfeljebb csak a fejét csóválta és elkerülte azt a területet nagy ívben, mert úgy gondolta, hogy ez mégis szörnyű, hogy Budapesthez tartozik, és valami barnaövezetnek vagy rozsdaövezetnek titulálják. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen, háznagy asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Csak egy villámkérdés, mert az általános vitából sem derült ki, hogy pontosan mit jelent az, hogy az önkormányzatok véleményének kikérésével. Államtitkár úr, a törvény előkészítése kapcsán mely önkormányzati szövetségekkel történtek egyeztetések és azoknak elérhetőe a jegyzőkönyve?Háznagy asszony felszólalása kapcsán szeretném jelezni, hogy nagyon sok mindennek tudunk örülni, ami a kormány által benyújtott törvényjavaslatok indoklásában van, csak a tapasztalat az, hogy általában nem az történik, amit leírnak, deklarálnak, és itt a garanciák fontosak. Nyilván kaposvári képviselőként Szita Károllyal, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével tud konzultálni arról, hogy mi a véleménye. Javaslom, hogy ezt tegye meg. Szerintem városvezetői szempontból kicsit máshogy néz ki ez a törvényjavaslat. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, LMP.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Kevés időm van. Mátrai képviselő asszonynak szeretnék reagálni. Képviselő asszony, ha nem lakásépítés kapcsán jött volna be ez a rozsdaövezeti dolog, ami mögött sok mindent lehet sejteni, hanem azért jött volna be, mert az országban sok ezer helyen van elszennyezett környezet, ahol a talajt veszélyezteti, ahol az ivóvizet veszélyezteti, akkor mi is örülnénk. De semmi nem történt. Önök leállították ezt a kármentesítési programot sok-sok éven keresztül. Most hirtelen fontos lett? Miért? Miért nem fontos az emberek egészsége vidéken, és miért nem fontos azoknak a problémáknak a megoldása, ami több tíz éve húzódik, és ami most már nem annyiba fog kerülni, mint régen, de az emberek egészségébe fog kerülni? Ez pedig nem lesz más, mint az, hogy az önök holdudvarában érdekelteknek, valószínűleg Mészáros Lőrincnek meg nem tudjuk, kicsodának fogják átjátszani ezeket a területeket, és ezek sem lesznek rendesen kármentesítve. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. György István: Igen.) Öné a szó, államtitkár úr.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Sok minden elhangzott a hozzászólásokban, oligarcházás szokás szerint, és elhangzott a bérlakásprogram követelése ezen a törvénytervezeten, különböző problémák, amelyeket ez a törvénytervezet nem old meg. Én is azt gondolom, hogy ezt onnan kell megközelíteni, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak a célja. (Z. Kárpát Dániel: Pont ezt mondtuk!) Rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről van szó. Beszéltünk elmúlt évekről, tíz évről s a többi, de ez az adósság nem 10 éves, hanem minimum 30 éves, mert 1990 óta fennálló probléma, és minden korábbi kormányon számonkérhető egyébként. Ez a kormány most valamit szeretne tenni. Szeretne tenni; szeretné rendbe tenni azt a 4 ezer hektárnyi rozsdaövezetet, amely Magyarországon fellelhető, és ebből Budapesten az én tudomásom szerint 3 ezer hektárnyi terület van, ezek csúfos tájsebei Budapestnek, csúfos tájsebei a megyéknek. A kormányzati szándék az, hogy ezzel kezdjünk valamit. Ez természetesen ellenzéki olvasatban különböző oligarchák emlegetéséről, vállalkozói körök előnyhöz juttatásáról szól. Azt gondolom, hogy nyilván ezek ellenzéki oldalról érthető mondatok, de maga a cél az, hogy ezekkel a rozsdaövezetekkel 30 év után végre valaki foglalkozzon (Schmuck Erzsébet: 10 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni!), és tűnjenek el ezek a tájsebek. Ez a célja ennek a javaslatnak. A javaslat szerint van rozsdaövezeti akcióterület, van azonnali rozsdaövezeti akcióterület, valamint közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület, amelyeknek a lehatárolásához a kormánynak ki kell kérnie a települési önkormányzat véleményét, fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményét. Nyilvánvaló, hogy ha olyan terület kerül kiválasztásra és olyan mértékig szennyezett, akkor, nyugodt lehet képviselő asszony, ott nem fognak lakások épülni, és nem fognak olyan körülmények közé költözni emberek, ahol az egészségük súlyosan veszélyeztetve lesz. De azokon a területeken, ahol ezek megoldhatók, természetesen elindul ezeknek a barnaövezeteknek a megújítása és a szégyenfoltok eltüntetése.

Elhangzott, szeretném elmondani, hogy kiemelten fontos közérdekű cél a környezet- és a természetvédelem szempontjainak figyelembevétele. A törvényjavaslat lehetővé teszi a felszín alatti vizek, földtani közeg kármentesítésével összefüggő hatósági eljárások ágazati jogszabályokban foglaltaktól eltérő különös eljárási szabályainak megállapítását. Ezzel az a célja, hogy gyorsítsa és hatékonyabbá tegye az eljárásokat, de ezek nem érintenek anyagi jogi szabályokat. Anyagi jogi szabályokban sehol semmiféle változás nem történt. Tehát ahol olyan típusú helyzet áll fenn, ami anyagi jogi szabályokban rögzített kötelezettséget ró beruházóra, bárki másra, azt nem kerülheti meg, azt köteles megtenni. Kizárólag eljárásjogi szabályoknak a változtatásáról van szó, nem pedig anyagiakéról.

Optimalizálni kívánja a kármentesítést, azt eredményesen kívánja lefolytatni, optimalizálni kívánja a kármentesítés költségeit a magyar és uniós szabályok maximális betartása mellett.

(13.10)

Z. Kárpát Dániel képviselő úr számonkéri, hogy a bérlakásprogrammal, ami az ő javaslatuk, mennyivel jobb, milyen más megoldásokat lehetne találni. Ez nem bérlakásépítési program, és nem azt a problémát kívánja megoldani. Kétségtelen, hogy ez a probléma is megoldásért kiált; harminc éve kiált megoldásért.

Az önök által hozott bécsi példák meg az oligarchák úgy függnek össze, hogy Bécsben jelentős számú bérlakásnak egy tulajdonosa van, nem pedig egy társasházi közösség van lehetetlen helyzetbe hozva, és annak az egy tulajdonosnak érdeke, hogy olyan állapotban tartsa az épületet, a lakást, hogy az lakható legyen, és természetesen megvan a módja arra, hogy olyan embereknek adja bérbe a lakását, akik fizetőképesek, és ezzel az egyensúly is megtartható. (Z. Kárpát Dániel: Nem oligarcha, hanem önkormányzat.) Tehát itt oligarcházunk, ott meg oligarchák kezében vannak az épületek. (Z. Kárpát Dániel jelzésére:)

Persze, lehet, képviselő úr ingathatja a fejét, biztos minden mondatnak megvan a további tízmondatos magyarázata, amivel ez persze valamilyen módon más irányba is magyarázható. (Z. Kárpát Dániel: Nem figyelt oda, államtitkár úr. Nem figyelt oda.) De az a helyzet, hogy ez nem arról szól, hogy itt bérlakások épüljenek, hanem arról, hogy 5 százalékos kedvezményes áfa mellett, aminek, hangsúlyozom, nem az építtető lesz a kedvezményezettje, hanem a magánszemélyek lesznek a kedvezményezettjei.

Úgyhogy maga a program valóban arról szól, hogy tájsebeket kíván eltüntetni, és minden olyan rozsdaövezetet, barnamezős területet, ahol ez megoldható és a feltárások alapján vagy rozsdaövezeti akcióterületté vagy azonnali rozsdaövezeti akcióterületté, vagy közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületté minősíthető, ezeket a beruházásokat elindítsuk. És miután a lakáspiacon a kínálati piac ma már nem áll úgy, mint ahogy állt régebben, mindenképpen egy újabb lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a fiatalok és mindazok, akik lakáshoz kívánnak jutni, kedvezményesebb feltételrendszerrel juthassanak lakáshoz.

Elhangzott itt a CSOK többször, a babaváró támogatás nem hangzott el, de olyan ország elég kevés van, nem tudok egyet sem mondani, ahol mondjuk, 20 millió forint támogatást kaphatnak ahhoz, hogy lakást építsenek maguknak, lakáshoz jussanak a családok. Mindazok a családtámogatási döntések, amiket a magyar kormány meghozott a családok, a gyermekesek támogatására, ezek is szinte világszerte egyedülállóak. Ebbe kapcsolódik be ez a rozsdaövezeti rész is, hiszen 150 négyzetméternél nem nagyobb lakás építhető, és nyilvánvalóan az áraik karbantartására is alkalmas egyrészt a méret, másrészt az 5 százalékos áfa.

Éppen azzal ad irányt a kormány a hasznosítás lehetőségének, hogy nem szolgáltatja ki teljes egészében ezeket a területeket bármilyen célra, hanem meghatározott célokra lehet felhasználni. Úgy hiszem, hogy ha pár évtized múlva ez az akció megfelelően ki tud bontakozni, akkor erre Magyarország büszke lesz, nem pedig azokat a kritikákat fogja felemlegetni, amelyek e Ház falai között elhangzottak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   79-86   87-106   107-116      Ülésnap adatai