Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-14   15-18      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó napot kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Szilágyi György jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon, február 25-én a szovjet hatóságok törvénytelen módon letartóztatták Varga Bélát (sic!), a Független Kisgazdapárt főtitkárát. (Közbeszólások az LMP és a Jobbik padsoraiból: Kovács Béla!) Jogtalanul börtönbe vetették, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahol 25 év kényszermunkára ítélték. Ezzel nem csak az ő életútja tört ketté. Sorsa előre vetítette a második világháború utáni Magyarország demokratikus fejlődésének esélyeit is. Önkényuralom, kivégzések, kínvallatások, törvénytelen eljárások, koncepciós perek, kényszermunkatáborok, internálás, jogfosztás  a magyar és az egyetemes történelemből olyan jól ismert fogalmak, amelyek elválaszthatatlanul hozzátapadtak a totalitárius rendszerek, így a kommunizmus nevéhez is.

Magyarországon száz évvel ezelőtt, 1919 márciusában ragadták magukhoz a kommunisták a kormányzást. A Tanácsköztársaság halálos áldozatainak száma, ahogy az azt követő megtorlásé is, több százra tehető. A kor az Országgyűlésen és annak házán is mély sebeket ejtett. Návay Lajos egykori házelnököt túszul ejtették, majd április 29-én több társával együtt a kiskunfélegyházi állomáson agyonlőtték. Emlékét ma az Országház Delegációs termének bejáratánál emléktábla őrzi. Az Országházban működött a Tanácsköztársaság hírhedt politikai rendőrsége, amely az Országgyűlés épületét börtönként használva, a Ház termeiben tartotta fogva vádlottjait, magas rangú politikai túszait és mindazokat, akiket a rendszer ellenségeinek gondolt.

A második világháború után, 1949-ben  ennek épp hetven éve  zajlott le az a koncepciós per, amelyen keresztül a katolikus egyházat akarta megtörni a rezsim. Mindszenty József bíborost azonban sem a kínzások, sem a börtön nem tudta eltántorítani hitétől. Személye a kommunizmus elleni ellenállás egyik szimbóluma lett hazánkban és külföldön egyaránt. Mindszentyt a rendszerváltozás után rehabilitálták.

Ezen a napon, tisztelt Országgyűlés, Kovács Béla és Mindszenty József mellett arról a sok ezer megnyomorított és kifosztott családról, szabadságától megfosztott emberről és gyakran névtelenségbe süllyedt áldozatról is megemlékezünk, akik egy ideológia elvakult és elvadult követőinek ártatlan és értelmetlen áldozatai lettek.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat; ezt követően körülbelül 12 óra 35 perctől 14 óra 05 percig a kérdésekre, majd körülbelül 14 óra 05 perctől 15 óra 05 percig az azonnali kérdések és válaszok órájára kerül sor; végül a napirend utáni felszólalásokkal fejezzük be az Országgyűlés ülését.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Varga Mihály pénzügyminiszter úr: „Újabb felminősítést kapott Magyarország” címmel. Miniszter úr, önt illeti a szó, parancsoljon!

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a felszólalásom apropóját a két felminősítés adja, de azt gondolom, az elmúlt hetekben láttak napvilágot olyan gazdasági adatok, amelyek mindenképp kedvezőbb megítélését jelentik a magyar gazdaság teljesítményének.A két felminősítés szintén az elmúlt két hétben született: jobb besorolást adtak Magyarország hosszú távú adósságkockázatának. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság erősödik, a magyar gazdaság jobban teljesít. És az külön öröm számunkra, hogy ezt most már onnan is elismerik, ahonnan korábban a legkeményebb kritikákat kaptuk.

Szeretném azt is hozzátenni és emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy 2011-ben, ’12-ben vagy ’13-ban, amikor a hitelminősítők leminősítették a magyar gazdaság hosszú távú kilátásait, akkor is elmondtuk, és itt idézném Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a leminősítéseket felminősítések fogják követni. Nem az a lényeg, nem önmagában az a fontos, hogy milyen véleményt fogalmaznak meg külső szereplők a magyar gazdaságról, sokkal fontosabb ennél az, hogy azok a gazdaságpolitikai átalakítások, amelyek a foglalkoztatás kapcsán, az adósságállomány csökkentésében, a hiány leszorításában szerepeltek, ezek eredményre vezessenek. És íme, ténnyé vált: a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings hitelminősítők az elmúlt két hétben ezt a felminősítést most már meglépték.

Fontos mérföldkőhöz érkeztünk tehát. Érdemes megnézni, hogy a hitelminősítői jelentésben milyen tendenciákra hívták fel a figyelmet. Ezek, azt kell mondanom, teljes egészében egybeesnek a magyar kormány várakozásaival is. Február 11-én publikálta a Statisztikai Hivatal a 2018-ra vonatkozó legfontosabb adatokat, és ebből az látszik, hogy a III. negyedév után a IV. negyedévben is a magyar gazdaság teljesítménye 5 százalékos mértékben növekedett. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy mindeközben az eurózóna, a nyugat-európai országok és Németország gazdasági teljesítménye is az elmúlt két negyedévben már, tehát 2018 utolsó negyedéveiben csökkent, lassult. Ezzel szemben a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő maradt. A magyar gazdaság ezzel a növekedéssel az európai uniós tagországok élmezőnyében szerepel, a közép-európai országok, a kelet-közép-európai országok tekintetében is az élbolyban vagyunk.

Összességében 2018-ban 4,8 százalékos volt a gazdaság növekedése, és szeretnék arra emlékeztetni, hogy ezt a gazdasági növekedést a szocialista kormányok időszakával ellentétben nem az eladósodás vagy a privatizáció szolgálja, hanem egy olyan egyensúlyi pálya, amely egészséges arányban törekszik minden gazdasági szektor növelésére. Ezt látjuk abban, hogy az adósságállomány csökkent az elmúlt években. 2010-ben ez még a bruttó hazai termék 83 százaléka volt, most már 71 százalék alá csökkent ez a mérték a tavalyi esztendő végén. A foglalkoztatás folyamatosan bővül. A tavalyi esztendőben a munkában állók létszáma meghaladta a 4,5 milliót, ami, összevetve a 2005-ben örökül kapott 3,8 milliós foglalkoztatással, azt mutatja, hogy több mint 700 ezer emberrel többen dolgoznak ma már Magyarországon. Nem véletlen, hogy a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent, ezzel a négy legjobban teljesítő ország között vagyunk a munkanélküliségi ráta tekintetében az Európai Unióban. (Arató Gergely közbeszól.)

És mindez együtt járt a bérek és a keresetek növekedésével is. A tavalyi évben több mint 11 százalékkal növekedtek a bruttó keresetek Magyarországon, tehát ez azt is jelenti, hogy miközben egyensúlyban van a magyar gazdaság szerkezete, miközben növekszünk, eközben az átlagember számára is érezhetővé válik az, hogy ennek a gazdasági növekedésnek ő az első számú kedvezményezettje.

(11.10)

Az infláció mértéke pedig moderált maradt, 3 százalék alatti tartományban, tehát nem az a helyzet, mint a szocialista kormányok időszakában, hogy egy kifejezetten magas inflációs környezetben kell a bérek növekedését elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván mindezek közös erőfeszítések eredményei: a magyar emberek, a hazai vállalkozások és a kormányzat együttes erőfeszítése vezetett az elmúlt években eredményre.

További fontos évek állnak még előttünk, a magyar gazdaság előtt: javítanunk kell a versenyképességet, bővítenünk kell a foglalkoztatást, minél több ember számára lehetővé tenni, hogy képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörben helyezkedjen el, folytatnunk kell az adósságcsökkentést, és meg kell erősítenünk a magyar családokat, a magyar családokat segíteni kell abban, hogy több gyermeket vállaljanak és több gyermeket neveljenek. A munkát tehát folytatni kell. Ehhez kérem képviselőtársaim támogatását és segítségét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a képviselőcsoportok kétperces időkeretben reflektálhatnak. Elsőként Bánki Erik képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, parancsoljon!

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedje meg először is, hogy gratuláljak ahhoz a teljesítményhez, amelyet a magyar gazdaság az elmúlt 8 év során elért, hiszen, ahogy miniszter úr is jelezte, 2011-ben, amikor a fordulat megindult a gazdaságpolitikát illetően, és az a magyar modell, amelyet oly sokan kritizáltak az Európai Bizottság részéről, az Európai Parlament részéről vagy éppen akkor a hitelminősítők leminősítéseivel nem adtak bizalmat a magyar gazdaságnak, ez a modell mára bebizonyította azt, hogy nemcsak hogy életképes, hanem Európa egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságát tudta létrehozni, és valóban, a tavalyi éves 4,8 százalékos gazdasági növekedés, különösen az utolsó negyedéves 5 százalékos növekedés a háromszorosát tudta produkálni annak, mint amit az Európai Unió átlaga. Tehát azt gondolom, hogy a számok bennünket igazolnak, és bár persze feltétlenül fontos volt számunkra mindkét nagy hitelminősítő intézet döntése, azt gondolom, hogy a piac ezt már jóval korábban eldöntötte. Hiszen az, hogy Magyarország évről évre növelni tudta a külfölditőke-vonzó képességét, és évről évre, 2017-ben, majd 2018-ban is csúcsot döntött a külföldi működő tőke Magyarországra történő beáramlása, azt mutatja, hogy a külföldi nagyvállalatok és egyébként a hazai kis- és középvállalkozások is bíztak a magyar gazdaság teljesítményében, bíztak abban a gazdaságpolitikában, amelyet konzekvensen követ 2011 óta a magyar kormány, és amelynek az eredményei azok, amelyek idevezettek.

Még három dolgot szeretnék kiemelni, amely a mostani felminősítést segítette. Ez pedig a reálbér-növekedés, amely szintén évek óta magas mértékben, 10 százalék fölött megfigyelhető; a nettó pénzügyi vagyon növekedése; illetve a belső fogyasztás növekedése. Azt gondolom, hogy ez stabilizálja a következő években is a magyar gazdaságot. Ezért azt kívánom, hogy 2019-ben is ez a nagyszerű széria folytatódjon. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyöngyösi Márton frakcióvezető úr, a Jobbik képviselője, parancsoljon!

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Természetesen minden elismerésnek és minden felminősítésnek örülnünk kell, hiszen alapvetően, amikor a hitelminősítő intézetek Magyarországról véleményt alkotnak, akkor ezen vélemény alapján szoktak általában külföldi befektetők dönteni arról, hogy melyik országba fektessék be a pénzüket. Ha ilyen értelemben Magyarországról kedvezőbb kép alakul ki, mint korábban, akkor annak nekünk akár örülnünk is lehetne és kellene. Azonban attól tartok, hogy miniszter úr félreérti ezt az üzenetet. Ez az üzenet ugyanis csak és kizárólag arról szól, hogy Magyarországon a makromutatók vonatkozásában minden rendben van. S természetesen örülünk annak, ha az adósságállományunk csökken, örülünk annak, ha a foglalkoztatás kibővül  még ha statisztikai trükközések százával is éri el a kormányzat , természetesen örülünk annak, ha a GDP-nk és az exportmutatóink nőnek, de ez csak egyet bizonyít, hogy önök ugyanazt a neoliberális politikát, gazdaságpolitikát folytatják, amit az elődjeik, csúcsra járatják azt a politikát, amellyel a Magyarországon meghonosodott multinacionális vállalatok és külföldi befektetők nagyon sokszor a magyar munkavállalók rovására fejtik ki itt a tevékenységüket.

Miniszter úr, ebből az országból 600 ezer fiatal ment már el az önök kormányzása alatt (Dr. Rétvári Bence: Egy hete még egymillió volt!), és 370 ezer fiatal gondolkozik azon, hogy ezt az országot elhagyja, többek között azért, mert az önök gazdaságpolitikájában nem bízik, és aki azt látja, hogy egy olyan országban, ahol a párttagság határozza meg azt, hogy ki mit érhet el, és nem a tehetség és a tudás, ebből az országból el fog menekülni.

Miniszter úr, ez az ország már lassan azért küzd, hogy Romániát utolérje a reálbérek vonatkozásában. Lefelé csúszunk regionális szinten is (Dr. Rétvári Bence: Ezt ki hiszi el neked?), egyre távolabb kerülünk a nyugat-európai országoktól. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a bérfejlesztés és a jólét legyen a kormány gazdaságpolitikájának a középpontjában, ne a GDP-mutatók és a makromutatók. Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Völner Pál: Magad se hiszed el!  Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP képviselője, parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük a jó híreket és azt a munkát is, aminek eredményeképpen egyre többet és egyre gyakrabban hallhatunk jó híreket a magyar gazdaság háza tájáról az elmúlt években. Ez a magyar emberek, a magyar vállalkozások és a Fidesz-KDNP-kormány közös eredménye. Köszönet érte mindenkinek.Nyilván most önkritikát gyakorolnak azok az ellenzéki képviselők és a balliberális sajtótermékek, akik külföldön és itthon is egyfolytában azzal kampányoltak, hogy a foglalkoztatási adatok, a növekedési mutatók kozmetikázva vannak, és megpróbálták azt a képet festeni, mint ha a magyar gazdaság rossz vagy romló állapotban lenne; ezt hallhattuk Gyöngyösi frakcióvezető úrtól is. Egy másik filmet néz a frakcióvezető úr.

Ismerjük, hogy honnan indultunk 2010-ben: egy csőd szélén álló országot és egy tönkretett gazdaságot vettünk át. A Gyurcsány-vezette szocialista kormányzás egymillió embert tett munkanélkülivé, megszorításaik célpontjában a gyermeket nevelő családok voltak, hazudtak a költségvetési hiányról, és az ígéreteiket is hitelből finanszírozták, hogy utána a magas infláció miatt elértéktelenítsék az emberek fizetését és nyugdíját. (Arató Gergely: A pedagógusoktól kérdezd meg!) Ha lehet így fogalmazni, ideje volt már ennek a felminősítésnek, hiszen az ország már évek óta növekedési pályára állt, a bérek emelkednek, közelítünk a teljes foglalkoztatottság felé, stabil a költségvetés, csökkenő pályán van az államadósság, nőnek a beruházások, az export és a fogyasztás is.

A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli ezt az újabb elismerést, és a továbbiakban is kész megadni minden segítséget a kormánynak, ami például a parlamenti döntéseket illeti, segítséget olyan döntésekhez, ami az országot a helyes úton, a növekedési és a stabilitási pályán viszi előre. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Varju László képviselő úr, DK, parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Túl könnyű azzal kezdeni, hogy az öndicséret nagyon büdös, de 9 év után már valaminek történnie kell, hiszen most már eljutnak oda, ahol egyszer egyébként Magyarország volt. 9 évnyi munka után… (Közbeszólások.) Sőt, voltunk jobbak is, ugye? Az önök teljesítményének, saját maguk teljesítményének, például Németh Szilárd államtitkár úrénak köszönhetjük azt, hogy itt tartunk, holott ezt azok az emberek fizették meg, akiktől elvették, akiknek az árán, akiknek a bérén, akiknek a kárán mindezt előhozták. Azt mondja miniszter úr, hogy a foglalkoztatás jelentősen növekedett, 700 ezer fővel. Hát, körülbelül ennyien vannak külföldön, ennyi embert üldöztek el Magyarországról, ennyi ember ment oda azért, mert itt Magyarországon nem tudott megélni.

S természetesen, amikor nagyon büszke miniszter úr arra, hogy a munkajogi körülményeket úgy alakították, hogy az egyébként a tőkének megfeleljen, igen, ezt úgy hívják, hogy a rabszolgatörvény, úgy hívják, hogy az a munka törvénykönyve, amiben egyébként betiltották a sztrájkot gyakorlatilag, az a munka törvénykönyve, amiben egyébként kiszolgáltatják az embereket, hogy csak túlórázni lehessen.

Éppen ezért semmilyen okunk nincs arra, hogy örüljünk annak, hogy éppen a bóvliból kihozták Magyarországot. Ennél egy picit többre lenne szükség.

(11.20)

És az, hogy mindezt milyen áron és milyen pénzből: a magyar emberek pénzén túl annak az Európai Uniónak a támogatásával, annak a pénzéből, akivel önök állandóan háborúban állnak. És ha ennyi pénzünk van, tisztelt miniszter úr, akkor miért nem jut az egészségügyre, miért nem jut az oktatásra, miért nem jut azoknak az embereknek, akiknek a fejére szakad a plafon? Erre legyen szíves válaszolni! Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.  Dr. Rétvári Bence: Aki hazudik, annak a fejére szakad a plafon!)

ELNÖK: Köszönöm. Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMP. Tessék!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egyet kell értenem az előttem szóló ellenzéki képviselőtársammal. Azt gondolom, szimbolikus az a helyzet, hogy Varga Mihály miniszter úr hitelminősítő intézetekre utal, azokra a hitelminősítő intézetekre, amelyeket évekkel ezelőtt még gyalázott. Akkor önök pénzügyi világ-összeesküvésről beszéltek, most pedig ezeknek az intézeteknek a felminősítésére, feljebb minősítésére próbálnak hivatkoznak. Vannak különböző makroszámok, amikkel lehet villogni, amire mondhatjuk, hogy jó makroszámok, de ezek nem mondanak túl sokat a magyar valóságról. Mondhatjuk, hogy az maga a virtuális valóság, amiről miniszter úr beszélt. Képviselőtársam már jelezte, hogy ezek mögött a számok mögött ott vannak az EU-s források, a felhasznált EU-s források, ugyanakkor ezek egy jelentős részét már elköltötték. Ugyanakkor tudjuk, hogy vannak olyan források, amiket soha nem is fogunk megkapni, például az Elios 13 milliárdja. Ugyanakkor ezek mögött a számok mögött ott vannak a neoliberális gazdaságpolitikával az országból elüldözött százezrek hazautalásai. Tehát az, amit ön mond, miniszter úr, a virtuális valóság.

Egyébként ezt önmaga is elismerte, tehát a gazdaság instabil helyzetét elismerte, amikor körülbelül egy hónappal ezelőtt arról beszélt, hogy gazdaságvédelmi akciótervre van szükség. Miniszter úr, a valóság az, ahogy már elmondták ellenzéki képviselőtársaim is, hogy az önök gazdaságpolitikája miatt százezrek mentek el ebből az országból, családok ezrei szakadtak szét. Magyarország az Unión belül mára a második legszegényebb országgá vált.

Miniszter úr, nem lehet, alapvetően hibás az a neoliberális gazdaságpolitika, hogy összeszerelő országot csinálnak az országból, kiszolgáltatják a magyar munkavállalókat, alacsony bérért dolgoztatják őket. Értsék meg végre-valahára, hogy a magyar emberek nem túlórázni akarnak, hanem megélni a ledolgozott munkájuk utáni tisztességes fizetésekből. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tordai Bence képviselő úr, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese következik. Parancsoljon!

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Polgártársak! Nagyon nagy baj lehet a Fideszben, ha a hitelminősítők egyik lépésének ennyire örülni kell, hogyha idejön a miniszter triumfálni, hogyha tényleges eredmények nincsenek, hanem a szokásos átsorolásokat ünneplik. Egy olyan intézmény átsorolását, amit 2012-ben a Fidesz még a spekulánsok egyik lobbiintézményének nevezett. Ez a felminősítés nem arról szól, hogy hogy élnek Magyarországon az emberek, nem is arról szól, hogy milyen Magyarország versenyképessége, még csak nem is arról szól, hogy milyen az ország tőkevonzó képessége, egyszerűen arról szól, hogy vajon azt gondolják-e, hogy vissza fogják fizetni azokat a hiteleket, amiket felvettek. Tehát itt az eladósodás minőségéről van szó tulajdonképpen, arról van szó, hogy maguk hagynak-e a lopás után még elég pénzt a kasszában ahhoz, hogy vissza tudják fizetni azokat a hiteleket, amiket most felvesznek. Ehhez képest, ha bérnövekedésről beszélünk, akkor nézzük meg, hogy Mellár Tamás mit bizonyított be: hét év alatt 14 százalék volt mindösszesen  hét év alatt!  a reálbér-növekedés, ami legalábbis szánalmas kategória. Vagy ha azt akarjuk megnézni, hogy mennyi pénze van az embereknek, akkor nézzük meg a tényleges fogyasztást! A tényleges egyéni fogyasztás indexe Magyarországon 68 százalék, ami azt jelenti, hogy utolsó előttiek vagyunk az Európai Unióban. Románia is lehagyott minket!

Nem hiszem, hogy ekkora mellénnyel, ilyen bő nyállal kéne önmagukat fényezni. Kicsit vegyenek vissza az arcból, kicsit nézzék meg a magyar valóságot, kicsit próbálják az emberek érdekét szolgálni, és ne a nemzetközi hitelezőknek a szempontjából nézni a magyar gazdaságot. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

Felszólalások:   1   1-14   15-18      Ülésnap adatai