Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt várakozó kormánypárti Képviselőtársaim! Nem fogok csalódást okozni, megígérem, de hadd kezdjem azzal, hogy mindig érdemes gyanakvással figyelni, amikor a kormánypártban és a kormányban föltámad a lelkesedés az európai uniós intézmények és az Európai Unió döntései iránt.Miközben hétfőtől keddig és csütörtöktől vasárnapig tele szájjal uszítanak az Európai Unió, Brüsszel, a brüsszeli bürokraták és minden hasonló ellen, szerdán hirtelen eszükbe jut, hogy hú, de sürgősen ki kellene hirdetni egy európai uniós határozatot. Nem véletlenül van így, Zsigmond képviselő úr elmondta az okát: közeledik az európai parlamenti választás, és ettől a határozattól önök pártpolitikai előnyöket remélnek. Egyébként tévednek, ezt mindjárt bemutatom.

(13.40)

Amire hivatkoznak, és amit emlegetnek, ez a 9/A. cikkely, amely lehetővé teszi, tehát „meghozhatják”  mondja feltételes módban a határozat  azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a harmadik országban élő, lakcímmel nem rendelkező uniós állampolgárok, adott esetben magyar állampolgárok számára is a szavazást. Hozzá kell tennem, hogy ez nem kötelezettség, mert az, hogy a preambulumban mi szerepel, mit javasol ki kinek, az lényegtelen. Az Európai Unióban a jog uralma érvényes, tehát a jogszabály tartalma számít; a preambulum, az indoklás, a lábjegyzet, a táblázat, a főtitkár vagy a Bizottság elnökének sajtónyilatkozatai és a misztikus jogalkotói szándék nem. Tehát azt kell mondanom önöknek, hogy a jogszabály szövegét kell figyelni. A jogszabály szövege a tagállamra bízza azt, hogy hogyan dönt ebben a kérdésben. Államtitkár asszony nagyon korrekten elmondta, hogy az uniós tagállamok többsége nem alkalmaz ma ilyen szabályokat. Lehet, hogy lesz más is, aki változtatni akar, mindenesetre ez Magyarország számára nem kötelezettség, nem elvárás, ez egy lehetőség, amivel eldönti, hogy él-e vagy nem él.

Ugyanakkor, mielőtt erről döntünk  majd a következő napirendi pont keretében érvelek a dolog tartalma ellen is , formai értelemben is érdemes ezt az uniós jogszabályt szemügyre venni. Mert mit is mond ez a jogszabály ezen túl még? Azt mondja ugyanez a jogszabály a saját 4. pontjában, az új 4/A. cikk esetében, hogy amennyiben levélben szavazást, többek közt levélben szavazást rendel el egy ország vagy tesz lehetővé egy tagállam, akkor megfelelő intézkedéseket fogadnak el, különösen az eredmény megbízhatósága, a szavazás titkosságának és a személyes adatok védelmének az alkalmazandó uniós joggal való összhangjának biztosítása érdekében.

Tisztelt Ház! Ezek a szabályok mind nem érvényesülnek a levélben szavazás esetében a magyar szabályok szerint. Úgy, ahogy önök az országgyűlési választáson lebonyolították a levélben szavazást, ott bizony sem az eredmény megbízhatósága nem volt garantált, sem a szavazás titkossága, sem pedig a személyes adatok védelme. Vegyük végig! Személyes adatok védelme. Az Országos Választási Iroda hívta fel a figyelmet arra, hogy az a gyakorlat, amikor határon túli magyar szervezetek, nem mellékesen a magyar kormány által nyújtott pénzből, úgy gyűjtöttek regisztrációt, hogy közben más magyarországi szociális kedvezményekhez való hozzáférést is gyűjtöttek, akkor birtokába kerültek a választók személyes adatainak, ami választási visszaélésre ad módot. Tehát sérül a személyes adatok védelme és sérül az eredmény megbízhatósága.

Kiderült az is, volt ilyen hír, hogy volt, akinek szintén a határon túli magyar szervezeteken keresztül továbbított szavazatát felbontották, az illetőt értesítették, vagy leszúrták, hogy drága barátom, te miért nem a Fideszre szavaztál, amikor ezt beszéltük meg. (Nacsa Lőrinc: Hát, az nagyon kevés volt!) Ez az egész rendszer tele van lyukakkal (Nacsa Lőrinc: Nem nagyon volt ilyen!), valakik regisztrálnak, nem tudják, hogy ki a pontos regisztráló, nem tudják, hiszen elektronikusan is lehet regisztrálni. Megad egy lakcímet, de nem tudjuk, hogy az kinek a lakcíme. Lehet az ő saját lakcíme, lehet a határon túli magyar szervezet lakcíme, lehet magyarországi lakcím, lehet elektronikus cím. Erre kiküldenek egy levelet, és valaki visszaküld egy borítékot, amit kitölt személyes adatokkal. Épp az előbb említettem, hogy ezek a személyes adatok egyébként széles körben megvannak, például az önökkel roppant jó viszonyban lévő határon túli magyar szervezeteknél is szociális támogatások céljára. Innen kezdve tehát ezeknél a szavazatoknál sem a megbízhatóság, sem a titkosság, sem a személyes adatok védelme nem biztosított.

Van egy másik probléma is, ezt képviselőtársaim is említették. Tehát legyen nagyon világos! Miről is szól ez a szabály? Azt mondja az új 9/B. cikk, ha jól emlékszem, hogy létre kell hozni egy olyan hatóságot, amely felelős a többi tagállammal való egyeztetésért, és egymás rendelkezésére kell bocsátani a szavazók adatait, a más tagországból szavazók adatait. Na de, tisztelt képviselőtársaim, ezt hogy képzelik? Először is mi fog történni a kettős állampolgárokkal? Erre nincs semmilyen garancia. Hiszen önök át fogják adni a határon túlról regisztrált magyar szavazók adatait a román meg a szlovák hatóságoknak? Ugye, a többi tagországnak kell. Abba a Szlovákiába, ahol egyébként tilos a kettős állampolgárság, és retorzió fenyegeti a magyarokat? Így képzelik ezt megoldani? Hogyan akarják ezt megoldani? Ráadásul a nyilvántartás nem alkalmas arra, hogy nyilvántartsa az adott polgárok állampolgárságát. Ugye, címeket regisztrálnak, de a cím, mint azt az előbb elmondtam, bármilyen cím lehet. Az állampolgárság nincs regisztrálva. Innen kezdve semmi akadálya sincs annak, hogy egy Szlovákiában vagy Romániában élő magyar állampolgár az európai parlamenti választásokon szavazzon Romániában is, meg szavazzon Magyarországon is.

Tehát ezt a követelményt önök nem tudják teljesíteni. Azt kell mondanom tehát összességében, hogy miközben persze a határozat kihirdetésével semmi probléma nincs, ki lehet hirdetni, ez egy korrekt választási jogszabály, eközben az önök által majd a következő napirendi pontban javasolt megoldás, amely az önök csaló levélszavazási rendszerét kiterjesztené az európai parlamenti választásokra is, az nem felel meg ennek a jogszabálynak. Nem irigylem államtitkár asszonyt, amikor majd Brüsszelben kell elmagyaráznia azt, hogy egyébként miért kívánják a magyar választásokon szokásos általános csalást kiterjeszteni az európai parlamenti választásokra is. Köszönöm szépen, elnök úr.