Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Elnök úr, képviselőtársaim, kérem, engedjék meg, hogy a felszólalásom elején, mivel máskor nem tehetem meg, csak egy nagyon rövid kitérőt tegyek annak érdekében, hogy e helyről is tisztelettel adózzak gróf Tisza István egykori miniszterelnökünk emlékének. 1918. október 31-én tört ki Budapesten az őszirózsásnak mondott forradalom, és az ezt követően hatalomra jutott vezetők tehetetlensége vezetett ahhoz a tragédiához, amely a Tanácsköztársaságban, majd végül Trianonban csúcsosodott ki, és éppen száz esztendővel ezelőtt, 1918. október 31-én gyilkolta meg Tisza Istvánt a Károlyi Mihály által felheccelt vörös csőcselék. Áldott legyen az emléke! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, ugyan nem tartozik a témához, de méltányos a mai naphoz.

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a megértést, elnök úr, kormánypárti képviselőtársaimnak úgyszintén. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán magam is azt szeretném leszögezni, amit Zsigmond Barna Pál képviselőtársam is megtett. A Jobbik kezdettől fogva úgy gondolta, hogy a magyar állampolgárság minden magyarnak jár, és a magyar állampolgárságnak pedig elválaszthatatlan része a szavazati jog.

A szavazati jog egyenlősége szenvedett még az eddigiekben bizonyos csorbát. Most az előttünk fekvő javaslatnak, illetve majd az ezt követő napirendi pontnak köszönhetően ezt a csorbát fogjuk tudni kiküszöbölni. Ezzel mi elviekben természetesen egyet tudunk érteni. Tulajdonképpen nem is jogkiterjesztésről van szó valójában, hanem egy eddigi hiányosság biztosításáról, egy eddigi egyenlőtlenség feloldásáról. Erre egyébként több lehetőséget is ad az európai parlamenti képviselők választásáról szóló tanácsi határozat, amelynek a kihirdetéséről most döntünk.

(13.20)

Ilyen a harmadik országbeli lakóhellyel rendelkező állampolgárok előtt a szavazás megnyitása, amelyről majd a következő napirendi pontban fogunk tárgyalni. Ugyanakkor szeretném kiemelni a tanácsi határozat egy másik mondatát is: „Az európai parlamenti választásokon szavazóként való részvételre való ösztönzés és a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében a tagállamok rendelkezhetnek többek között az előzetes szavazás, a levélben szavazás, az elektronikus szavazás és az internetes szavazás lehetőségéről, az alkalmazandó uniós joggal összhangban biztosítva különösen az eredmény megbízhatóságát, a szavazás titkosságát és a személyes adatok védelmét.”

Csupán annyi problémám van ezzel a javaslattal, kedves képviselőtársaim  és akkor hadd ismételjem Zsigmond Barnát , hogy ez egy keret, amely jelentős mozgásteret ad az egyes tagállamok számára. Most ebből a keretből és ebből a jelentős mozgástérből önök egyetlenegy dolgot tartanak fontosnak kivenni, ez pedig a levélben szavazás intézményének a bevezetése, illetve ennek a biztosítása az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára. Azzal együtt is, még egyszer mondom, tehát nem fognak tudni minket azzal vádolni, hogy bármilyen nemzetpolitikai kérdésben érzéketlenül állnánk ehhez az ügyhöz, mert természetesen egyetértünk az elvvel, de nehéz nem látni azért az emögött megbúvó sanda szándékot, főleg Kárpátalja és Délvidék esetében, amellyel szemben egyébként azért némi politikai kompenzációt jelenthetnek majd azok a Nyugatra vándorolt tíz- és százezrek, akik egyébként először az MSZP, majd azt követően az önök katasztrofális gazdaságpolitikája miatt hagyták el az országot.

Van ugyanis több százezer olyan magyar állampolgár  több százezer talán nincsen, nem is tudom a pontos számokat , de bizony tízezres nagyságrendben vannak olyan magyar állampolgárok szerte a világban és akár például Svájcban  kérdés, hogy mi lesz most az Egyesült Királysággal , akik eddig nem, de ezentúl majd részt vehetnek a választásokon. Próbáltam ennek utánajárni, de nem tudtam  ha államtitkár asszony erre tud válaszolni, azt megköszönöm vagy akár más képviselőtársam , hogy az Egyesült Királyságban élő magyarokra most mi fog vonatkozni, hiszen Angliában, illetve Nagy-Britanniában már nem fognak uniós képviselőket választani, ugyanakkor az Uniónak még része Nagy-Britannia, úgyhogy ennek nem sikerült utánajárnom, hogy most ott mi fog történni, mi fog vonatkozni az ott élő magyarokra, ők szavazhatnak-e akkor már a magyarországi pártokra.

Szóval, csak a levélben szavazás lehetőségét említi a javaslat, miközben ott van az internetes szavazás is. Képviselőtársaim, én tudom azt, hogy vannak ezzel kapcsolatban félelmek, a magyar társadalmon belül főleg, meg ez Kelet-Európában egyébként is jellemző. Megismerve úgy általában a Fidesz hatalomgyakorlási módszereit meg a választásokhoz való hozzáállását, ez nyilvánvalóan azért érthető, hogy gyanakvással tekintenek sokan az internetes szavazásra, de mégiscsak a XXI. században vagyunk most már lassan két évtizede, mi továbbra is azt mondjuk, és továbbra is azt szorgalmazza a Jobbik  és ezt már számos alkalommal megtettük egyébként az elmúlt évek során , hogy ennek a lehetőségét Magyarországon is meg kell teremteni.

Ha itt államtitkár asszony és fideszes képviselőtársam is felsorolták azokat a példákat, amelyek alapján a levélben szavazás lehetőségét biztosíthatjuk, hogy mely más európai országban működik ez a rendszer, akkor lehetne példákat sorolni arra is, hogy mely európai országban vagy a világ mely országában működik tökéletesen az internetes szavazás lehetősége. Ebben egyébként Észtország az élenjáró Európában, ha jól tudom. Kellően komoly garanciákkal és biztonsági elemekkel ennek a lehetőségét meg lehet teremteni. Ez sokkal olcsóbb is lenne, és valószínűleg lényegesen magasabb választási részvételt, ezáltal pedig a választásoknak nagyobb legitimitást tudna biztosítani.

A levélben szavazás kérdésénél nyilván nem tudjuk megkerülni azt  bár nem idetartozik szorosan, de kénytelen vagyok erről beszélni , hogy ezzel együtt önök továbbra is következetesen fenntartják azt a diszkriminációt az országgyűlési választások során, amely a lakcímmel rendelkező és lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok választójogának a gyakorlása között van.

Tehát miközben a döntően, 90 százalékot meghaladó módon a kormánypártokra szavazó külhoni magyarok, lakcímmel nem rendelkezők kényelmesen, levélben szavazhatnak a világ bármely pontjáról, addig a külföldön dolgozó százezrek, akik, hangsúlyozom még egyszer, jórészt az önök gazdaságpolitikája miatt és az önök kormányzása idején hagyták el Magyarországot, és jóval kisebb arányban szavaznak nyilvánvalóan a kormánypártokra még az országos átlag alatt is, nemhogy a határon túliakhoz viszonyítva, az ő számukra ez a lehetőség nincsen meg. Nagyon sokan ezzel nem is tudnak élni, nem tudják vállalni a több száz kilométeres utazást, a szabadnapot, az ezzel járó költségeket, hogy egy nagykövetséget, illetve egy konzulátust felkeressenek.

Miközben egyébként ennek a lehetőségnek a biztosításával szemben érvként elhangzott sok minden más mellett az is, hogy ez technikailag azért nehezen lenne kezelhető, hogy több tíz- vagy százezres nagyságrendben gyűjtsön be Magyarország akár a világ távoli pontjáról is szavazási levélcsomagokat. Mi ezt továbbra is fontosnak tartjuk, és ezért továbbra is küzdeni fogunk, hogy ezt a diszkriminációt fel lehessen oldani, annál is inkább, miközben egy másik szavazásnál, az európai uniós szavazásnál éppen ez ügyben történik egy kiterjesztés és egy továbblépés, éppen ebbe a körbe vonunk bele ismét több tízezer vagy inkább százezer magyar állampolgárt.

Szeretném még kiemelni a 9/A. cikket, miszerint a tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az európai parlamenti választásokon történő kettős szavazásra hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók vonatkozzanak. Rendben van, hogy ezt szankcionáljuk, csak ebben a mondatban számomra az az elrettentő, hogy maga a javaslat ismeri el ennek az elvi lehetőségét, hogy valamilyen elvi lehetőség van a kettős szavazásra. (Arató Gergely: A lopásra is van elvi lehetőség!) A lopásra is van elvi lehetőség, meg ezt gyakorolják is elég sokan itt az urak. De itt mégiscsak az a kérdés, hogy ezt a rendszert miért nem lehet úgy kidolgozni, hogy ennek az elvi lehetőségét is bezárjuk. Tehát nem vagyok benne biztos, hogy itt föltétlen a szankciókra kellene helyezni a hangsúlyt, hanem azt kellene megvizsgálni, hogy hogyan lehet még az elvi lehetőségét is kizárni annak, hogy egy bármilyen európai uniós állampolgár valamilyen módon kettő szavazatot tudjon leadni.

Én szeretném is megkérdezni, hogy egyébként milyen ilyen elvi lehetőségeket lát a kormány, és mit kíván tenni annak érdekében, hogy ezeket a lehetőségeket bezárjuk. Nyilvánvalóan az az érdeke mindenkinek  egyébként meggyőződésem, hogy a kormánypártoknak is , hogy a választások tisztaságához semmilyen kétség ne férhessen, hogy csak komolytalanul tudjunk elmenni az olyan vélemények mellett, amelyek ezt megkérdőjelezik, hogy komolytalanul tudjunk elmenni az olyan vélemények mellett, amelyek felvetik és egyébként már az országgyűlési választásokon is felvetették annak a lehetőségét, hogy bizonyos személyek, legyenek azok magyarországiak vagy határon túliak, valamilyen módon két szavazatot tudtak leadni. Ez ügyben, azt hiszem, hogy nagyon világos és egyértelmű rendelkezésekre lenne szükség.

Az előzővel összefüggő a 9/B. cikk, miszerint minden tagállam kijelöl egy kapcsolattartó hatóságot, amely a választókra és a jelöltekre vonatkozó adatoknak a többi tagállam ilyen hatóságaival való cseréjéért felelős. Ezzel kapcsolatban pedig azt szeretném kérdezni államtitkár asszonytól, hogy ez pontosan hogyan fog történni, ki lesz ez a hatóság, milyen biztonsági garanciák lesznek erre vonatkoztatva.

Illetve itt a javaslat egy hathetes időponttal számol, tehát a választási időszak első napja előtt legkésőbb hat héttel megkezdi  mármint ez a hatóság  a többi tagállam ilyen hatóságai részére azon uniós állampolgárokra vonatkozó megjelölt adatok továbbítását, akiket az állampolgárságuktól eltérő tagállamban vettek fel a választói névjegyzékbe, illetve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban indulhatnak jelöltként.

Itt az a kérdés, hogy miután megtörténik ezeknek az adatoknak a cseréje, akkor  hogy visszautaljak az előző problémafelvetésre  van-e elvi lehetősége annak, hogy miután ezeknek az adatoknak a cseréje megtörtént, valamilyen uniós állampolgár lakcímet változtasson, akár úgy, hogy bejelentkezik az Európai Unió területén egy lakcímre úgy, hogy eddig nem volt ilyen lakcíme, vagy akár úgy, hogy egy másik országba jelentkezik be, akár úgy, hogy feladja az előző lakcímét, ezek után történik-e valamilyen ellenőrzés. Ugyanis, ha ezeknek az adatoknak a cseréje megtörténik hat héttel a választások előtt, akkor  és ez a fő kérdésem  mi garantálja azt, hogy ezek után még nem lesz lehetőség ilyen jellegű visszaélésre, és valaki nem tud-e esetleg így egy másik szavazatot is szerezni a lakcímének a megváltoztatásával. Igazából ez lenne a legfontosabb kérdésem, és ezzel kapcsolatban kérem államtitkár asszony válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Ungár Péter tapsol.)