Készült: 2024.04.28.17:39:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2018.10.31.), 66. felszólalás
Felszólaló Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:21


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új külügyi törvényt az Országgyűlés 2016 tavaszán tárgyalta, majd nagyjából egy évvel később az addig eltelt időszak tapasztalatai alapján felülvizsgálta. Most újabb másfél év elteltével érdemes ismét áttekinteni, hogy a felhalmozódott tapasztalatok milyen módosításokat indokolnak.Mielőtt azonban erre sor kerülne, érdemes visszatekinteni az eddigiekre. Az új külügyi törvény célja az volt, hogy a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot is magába foglaló külügyi igazgatás számára irányadó joganyagot egységes rendszerbe foglalja. Megalkotásával jelentős, a rendszerváltásig visszanyúló adósságot törlesztettünk. A törvényjavaslat célja a külképviseleti hálózat hatékonyságának gyors reagálóképességének biztosítása, a stabil, egységes, átlátható külszolgálati rendszer megteremtése volt.

Teljesen új, a diplomáciai állomány anyagi megbecsültségét jelentősen növelő javadalmazási rendszert vezetett be, amelynek része az áttekinthető, könnyen kontrollálható és hatékony átalányköltség-térítés is. A 2017. tavaszi módosítások összesen hét törvényt érintettek, elsődleges céljuk a kihelyezettek családjai szociális biztonságának további erősítése volt.

A most előttünk fekvő módosítások is nagyrészt technikai jellegűek, ahogy ez elhangzott, ami azt bizonyítja, hogy a törvény eredeti koncepciója, belső rendszere kiállta az idők próbáját. Nem kívánom most valamennyi módosítást felsorolni, nagyrészt olyan pontosító rendelkezésekről van szó, mint például annak kimondása, hogy a kiküldött diplomaták költözési költségtérítése adómentes.

A módosítások egy része a konzuli szolgálatot érinti, például a jövőben csak elektronikus úton lesz lehetőség a magyar állampolgárok külföldi tartózkodásának bejelentésére. A külföldön bajba jutott magyar állampolgároknak a konzuli szolgálat a jövőben a konzuli kölcsönön felül, amit vissza kell fizetni, legfeljebb 20 euró értékű, vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújthat. Azok a magyar állampolgárok azonban, akik a konzuli szolgálat figyelmeztetése ellenére utaznak veszélyes térségekbe, esetleges evakuálásuk költségeit mostantól maguk fizetik.

A törvényjavaslat ezenkívül külügyi igazgatási kérdéseket szabályoz, például az eltérő jogállású külképviseleten külszolgálatot teljesítő házastársaknak járó átalányköltség-térítés ügyét vagy azt, hogy a tartós külszolgálatra való felkészülés legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat.

A jövőben az is egyértelmű lesz, hogy a kihelyezettek és hozzátartozóik az egymillió forintot meghaladó összegű orvosi számla megelőlegezésére kérhetnek kölcsönt a kiküldő intézménytől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt években példátlan ütemben bővítette a magyar külképviseleti hálózatot, helyrehozandó a nyolc év szocialista kormányzás által okozott károkat. Az új külügyi törvény olyan problémákat orvosolt, mint például a diplomaták anyagi megbecsülése. A külképviseleteken a személyi juttatásokra fordított összeg közel a duplájára nőtt.

Mind az eredeti törvény, mind annak tavaly tavaszi módosításai az Országgyűlés nagy többségének támogatását élvezték. Kérem, támogassák ezúttal is a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai