Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A 15 percbe sajnos nem fér bele ennek a törvényjavaslatnak a módosítási igénye, amelyet elkezdtem, így most, ha megengedik a tisztelt képviselőtársaim, folytatnám. A törvényjavaslat 24. §-ában a rendőrségi törvény 101. § (2) bekezdése módosítására került sor, és meg kell hogy mondjam, úgy éreztem, hogy elég pongyola a megfogalmazás a módosítás értelmét tekintve, tekintettel arra, hogy csak a „gyűlés” szót hozta be a jogszabályba, én pedig úgy ítélem meg, hogy azért az nagyon fontos a joggyakorlat számára, hogy miről van szó, és milyen vonatkozásban kell a rendőrségnek a biztosítási feladatokat ellátni. Ezért azt kértem belügyminiszter úrtól, hogy a gyülekezési törvény 2018. évi LV. törvény rendelkezését vezesse be, tekintette arra, hogy ez a szabály akkor lesz valóban érthető és vita nélkül végrehajtható.

A törvényjavaslat 27. §-ában a vízgazdálkodási törvény 15/E. § (3) bekezdése helyett egy új szabályozás lépne hatályba. Itt megállnék egy pillanatra, és egypár gondolatot engedjenek meg az egész vízgazdálkodási törvénynek e javaslatban való módosítása szellemiségéről. Az elmúlt nyolc és fél év során nagyon sokszor gondolkodtam azon, hogy a Fidesz-KDNP-kormány bizonyos törvényeket, illetőleg módosításokat miért hoz meg, amely az egyszerű emberek életviszonyait nehezíti.

Meg kell hogy mondjam, nem tudtam más következtetésre jutni, mint arra, hogy sajnos a kormányzatnak az a célja, hogy az egyszerű emberek az érdekérvényesítő képességüket illetően minél gyengébbek legyenek. Egy gyenge társadalommal szemben egy kormányzat igen könnyen tud olyan rendelkezéseket és olyan kötelezettségeket előírni, amelyet a polgárok nehezen vagy egyáltalán nem tudnak teljesíteni, úgy érzik, hogy az állam hatalmassága összenyomja őket, és gyakorlatilag képtelenek arra, hogy azt a fajta erős, demokratikus országban élő polgári életet élhessenek, amire egyébként ez a kormány a magyar társadalommal a választások során 2010-től szerződött. (Sic!)

Leszerződött a Fidesz-KDNP-kormány a polgárokkal egy tisztes polgári élet kilátására, és akárhány jogszabályi javaslat ebbe a Házba az elmúlt nyolc és fél évben bejött  kivéve természetesen a nemzetközi egyezményeket , mindegyikből sugárzik az a cél, hogy gyengítsük le a magyar társadalmat. Hát, ez a vízgazdálkodási törvény és az az elvárás, amit mind ez a javaslat, mind a korábbi hatályba léptetett törvény megfogalmaz, semmi más célt nem szolgál, mint azt, hogy vegyük el a polgároktól az önfenntartás lehetőségét.

Az elmúlt tavaszon olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, hogy gyakorlatilag 80 méter kútig egyáltalán ne kelljen engedély. Az sem volt normális, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a háztartási célú kútlétesítéseknél egy-két tíz méter után, ahol természetesen van a földben elegendő vízforrás, tudnak és tudtak kutakat létesíteni, tele van az ország ilyen háztartási célú kutakkal. Tehát a 80 méter is egy abnormalitás volt. Majd az Alkotmánybíróság megsemmisíti, visszalép hatályba az eredeti törvény, és gyakorlatilag azóta egy zűrzavar van ebben a rendszerben. De egy biztos, azokon az ingatlanokon, ahol 120-140 éve, 90 éve kutak állnak, és tényleg az emberek semmi másra nem használták, mint esetleg öntözésre, némely helyen, ahol a vízvezetékrendszer nem alkalmas, egy víztisztítóval akár vízfogyasztásra is, tényleg igen csekély mértékben, ezzel a törvényjavaslattal és ezzel a meglévő törvénnyel egy olyan kényszerhelyzet elé állítják az ingatlantulajdonosokat és -használókat, amivel nem tudnak megküzdeni.

Most azt gondolják meg, hogy az a 86 éves néni Gávavencsellőn, akinek az ingatlanán 140 éve áll kút, és most nem elég, hogy be kell jelentenie, és nem is tudja, hogy egyáltalán valaha ez be volt-e jelentve, engedélyeztetve volt-e… Honnan tudja az, aki 15 éve lett tulajdonos egy olyan ingatlanon, ahol 140 éve áll kút, annak most van-e feladata ezzel vagy nincs? Majd itt van a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség. Mindenki tudja, hogy az a cél, hogy minden polgár, akinek kútja van, fizessen az után a víz után, amit nem a vízi közművek szolgáltatnak, hanem a természet adja, és gyakorlatilag igen csekély mértékben veszik igénybe. Gyakorlatilag ez a törvényjavaslat és ez az intézményrendszer, amit a vízgazdálkodással létrehoztak, abszolút mértékben arról szól, hogy az önfenntartás képességét is elvegyék az emberektől, az utolsó tényezőjét, és nem elég, hogy elveszik, olyan kényszerű feladatok elé állítsák az embereket, amire a magyar társadalom nincs felkészülve.

Ezért van az, hogy a módosító javaslatainkban a 27. §-ban például, ami egyszerűen megint megdöbbentő, mert az egyenlő elbánás elvét sérti, itt arról van szó, hogy a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, ahogy minden adónem alól, az adózás rendjéről szóló törvény megengedi a mérséklést, az elengedést különböző szociális indokok alapján. Mi van ebben a jogszabályban? A vízkészlet járulékára nem. Miért nem? Adó módjára hajtják be? Adótípusú fizetési kötelezettség? Igen.

Akkor azokat az embereket, akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy egyébként megfelelnének a bírságelengedés, adóelengedés, adómérséklés feltételrendszerének, erre az adónemre miért is? Nincs is egyébként a jogszabályban ez megindokolva. Az van odaírva, hogy „csak”. Tehát miért, ha megillet mindenkit Magyarországon, hogy esetlegesen szociális helyzeténél fogva nem tud valamely közterhet befizetni, s a jogszabály megadja annak lehetőségét, hogy kérelmezze ennek az elengedését, mérséklését, akkor miért pont ennél a kötelezettségnél nem? Hát, merthogy a „csak”, az nem elég.

Ezért azt kértük a Jobbik frakciója nevében, hogy igenis ezt ne így szabályozzák, hanem akként  hiszen az adónem ebben a javaslatban van szabályozva , hogy igenis alkalmazható legyen az, ami minden adónem vonatkozásában az adótörvényekben rendelkezésre áll, és kérhessen mérséklést, elengedést és egyebeket.

A 28. § vonatkozásában, amely arról szól, hogy a vízgazdálkodási törvény (7) bekezdése helyébe egy új szabályozás lép, amely a mentesülést jelenti a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól akkor, ha 2020. december 31-ig azt kérelmezik. Most az egy dolog, hogy a bírság alól mentesül, ha 2020. december 31-ig bejelenti. Na de kérem szépen, amit már mindannyian tudunk, hiszen a közigazgatási eljárásoknak tudjuk, mi a rendje. Díjat kell fizetni a kérelemhez. Ahhoz, hogy a fennmaradási engedély kérelmezhető legyen, elképesztő mennyiségű feladat vár az emberekre, és elképesztő mennyiségű pénzt kell érte kifizetni, amely a magyar társadalom általános anyagi helyzetét tekintve rendkívül nehéz és méltánytalan.

Ezért azt kérjük, és ez a minimum, ami elvárható egy kormányzattól, hogy az eljárás díja és a kötelezettség teljesítéséhez fűződő feladatok költségei az ingatlantulajdonost, a létesítőt vagy az üzemeltetőt nem terhelhetik. Mi ezáltal az elvárásunk? Az, hogy ezzel az intézménnyel és intézkedéssel kapcsolatban a polgároknak ne legyen többletkötelezettsége, igenis az államnak át kell vállalni mind az engedélyeztetési eljárás költségeit, mind az eljárás díját el kell engedni.

(10.30)

E vonatkozásban egy későbbi passzusban a felhatalmazó rendelkezések között kérjük is azt, hogy vezesse be a jogalkotó, hogy a kormány e vonatkozásban köteles rendeletben szabályozni, hogy miként történjék meg az, hogy a tulajdonost és az üzemeltetőt ezen eljárás költségei ne terheljék.

A következő szakasz a 31. §, ez gyakorlatilag tényleg elfogadhatatlan. Nem tudom, ellenzéki képviselőtársaim észrevették-e, de ezzel a vízgazdálkodási közigazgatási eljárással kapcsolatban kötelező lesz az elektronikus eljárás. Tessenek azzal az élethelyzettel szembekerülni, hogy egyedül él a 86 éves Juli néni Gávavencsellőn, és egyszer csak neki, akinek nemhogy számítógépe, okostelefonja sincs, sőt lehet, hogy mobiltelefonja sincs, egyszer csak elektronikusan kell kapcsolatot tartania a közigazgatási szervvel azért, mert van neki a telkén egy 140 éve ott álló kút. Végiggondolta ezt valaki, hogy a magyar társadalom erre alkalmas-e? Már az borzasztó, hogy kötelező közigazgatási eljárást vezettek be elektronikusan, úgy, hogy a közigazgatási eljárások igen nagy részét 60 éven felüli emberek veszik igénybe. Tessenek már hagyni a társadalomnak egy kicsi toleranciát, egy kicsi alkalmazkodási időt ahhoz, és ne a mai húszévesekből induljanak ki, akiknek az életében az elektronikus és internetrendszer az élet természetes része volt úgy, mint a víz! A mai 60 éven felülieknek nem természetes része az életüknek az internetes elektronikus eljárás, tessék ezt már belátni! Hova tetszenek szaladni? Ismeri valamelyikük is közülünk az amerikai társadalmat? A technológiai fejlettség csúcsa az amerikai társadalom, és érdekes módon a mai napig úgy működik, hogy odamegy John Smith, ír három sort kézzel, és elintézik az ügyét. Abba a társadalomba ez miért fér bele? Miért fér bele egy japán vagy egy angol társadalomba ez?

Tessenek már egy kicsit gondolkozni azon, hogy hova szaladtatják az embereket! És visszatérek a beszédem elejére, amikor azt mondtam, hogy az egyéni érdekérvényesítő képességétől akarják megfosztani a magyar társadalmat, hogy igenis, úgy érezze a delikvens, kilép az ajtaján, és ne tudjon megküzdeni azokkal az elvárásokkal, amelyeket a kormányzat őfelé a jogszabályalkotással megteremtett. Nem lehet tovább terhelni a társadalmat olyan feladatokkal, amire nincsenek felkészülve! Én elhiszem, hogy nagyon örül Orbán Viktor annak, ha a 60 éves emberke nem tüntetni, tiltakozni megy, hanem azt próbálja megfejteni, hogy egy éppen újra aktuálisan előjövő kötelezettségét hogy oldja meg, de bocsánatot kérek, ezt hosszú távon nem lehet következmények nélkül csinálni! Ne tessék elvenni a magyar társadalom erőforrását, ne tessék elvenni a magyar társadalom pszichés erejét, ne tessék lenyűgözni őket ezekkel az elvárásokkal! Elfogadhatatlan az elektronikus eljárás ebben a kérdésben. Tehát az a kérésünk a kormányzathoz, hogy lehetőség legyen továbbra is a papíralapú kapcsolattartásra a közigazgatási eljárásban a vízügy vonatkozásában.

A következő szakasz a 36. §  nahát, ez egy csoda! Van ez a fegyveres biztonsági őrség, amelyet 2010-től alakítottak ki. Vadai képviselőtársam ennek nagy tudora és ellensége; mondjuk, nem csodálom, mert az elején jó volt, amit kitaláltak, de mostanra már ez a csapat egyfajta általános megoldó szervezetté alakult. Tehát ahol létszámhiány van, ott a jogszabályokban mindjárt ez a fegyveres biztonsági őrség megjelenik, és mindenféle módon adunk neki olyan feladatokat, ami nem az ő feladata klasszikusan, ami igenis a rendvédelemben dolgozó, szolgálati viszonyban álló emberek feladata lenne.

Ezeket a fegyveres biztonsági őröket becsempészik a rendvédelem különböző területeire feladatokra, mert azt gondolják, hogy ezeket az egyébként jóval szerényebb képességű és szerényebb képzettségű embereket nagyon komoly szakmai tudást igénylő feladatokra igénybe veszik, ezért az első az, hogy munkaviszonyban is állhatnak. Egy rendvédelmi szervezetben rendvédelmi feladatot ellátó embereknek egyszerű munkaviszonya van? Tessenek például azt meggondolni, hogy hogyan fogja ő az utasításokat teljesíteni! Hát katonai bűncselekmény az, ha valaki megtagadja a felettes utasítását! Egy munkaviszonyban állónál hogy fogják tudni érvényesíteni, hogy egy szolgálati viszonyban lévő ember a munkaviszonyban lévő fegyveres biztonsági őrnek utasítást ad, majd az azt mondja, hogy nem, és nincs következménye? Nem állhatnak munkaviszonyban! Nem lehet olyan feladatokat, amelyek rendvédelmi feladatok, munkaviszonyban lévő emberekkel elláttatni. És itt mondják azt, hogy az objektumvédelmi tevékenységet és a járőrözési tevékenységet többek között a bv-ben ők teljesíthetik.

Objektumvédelmi tevékenységet? A bv-ben az objektumvédelem egy speciális szakmai terület, azt nem lehet, hogy akárki végezze, ahhoz a rendvédelemben szolgálati viszonyban állónak kell lenni, és a járőrözésről nem is beszélve. Az egy dolog, hogy a bv területén kívüli őrzés, persze, meg a be- és kiléptetés, azzal sincs probléma, de az alapvetés, hogy egy büntetés-végrehajtási szervezet, ahol a fogva tartás a legfontosabb feladat, hogy a fogva tartást lássa el magas színvonalon, abba munkaviszonyban álló fegyveres biztonsági őröket betenni, ez egy őrület! Nagy tisztelettel kérem a kormányzatot, nagyon-nagyon fontolja ezt meg.

Van még egy téma. Mivel a 15 percből már kevés van, és arról is szeretnék azért beszélni, majd egy kétperces felszólalás keretében, ha megengedi az elnök úr, a téma kifejtését még befejezném. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)