Készült: 2024.04.28.06:05:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2018.10.31.), 148. felszólalás
Felszólaló Arató Gergely (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:20


Felszólalások:  Előző  148  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ha megengedik, akkor most nem foglalkoznék a törvényjavaslat kisebb, kevésbé fontos elemeivel, bár azt kell mondanom, és azért azt meg kell jegyeznem, hogy az a szabályozás, amelyik most már teljesen szabad utat nyit az önkormányzati és állami kampányolásnak  hogy fogalmazzak nagyon finoman? , a pofátlanság csúcsa. Azt mondják, hogy egyszerűen szabályos az, hogy itt az önkormányzatok vagy az állami szervezetek kampányolnak. A kormány nem meri a saját nevét beleírni a törvényjavaslatba, mert túlságosan világos lenne. Említettem itt az EBESZ jelentését, felolvastam már az imént, hogy ebben éppen az egyik leginkább kifogásolt elem az volt, hogy szinte korlátlan mennyiségben, hatalmas pénzekért, az adófizetők pénzén ömlöttek a választókra az állami álláspontot alátámasztó, illetve a Fidesz álláspontját alátámasztó állami hirdetések, de ezt mindannyian tudjuk, akik ebben az országban élünk, láttuk, hogy ez hogyan történik. Csak jelzem, hogy folytatódik az a sorozat, amit a korábbi választásitörvény-módosítással elkezdtek, hogy mindent, ami gátolta egy picit is azt, hogy önök közpénzből kampányoljanak, hogy korlátlanul legázolják a médiát és legázolják a választási kampányban az esélyegyenlőséget, ezt most legálissá teszik.

Nem térek ki a közigazgatási bíróságokra sem, lesz erről módunk majd a közeljövőben szót váltani. Teljesen nyilvánvaló, és itt is kibújik a szög a zsákból, hogy azért kell közigazgatási bíráskodás, hogy majd az önök által felállított házi bíróságok, pártbíróságok ítélkezzenek a választási ügyekben is.

Nem meglepő módon amiről leginkább szólni szeretnék, az a határon túli, Magyarországon lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati joga. Erről a véleményünket egy idézettel szeretném alátámasztani.

Miért nem támogatjuk ezt a javaslatot? Nem támogatjuk azért, mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokuknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz. Nem támogatjuk a választójog kiterjesztését azért sem, mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága.

Mielőtt a képviselőtársaim hazaárulózni kezdenének, ez az idézet Áder Jánostól származik, aki a Fidesz vezérszónoki véleményét fejtette ki 1993. szeptember 28-án.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan ez a mi álláspontunk. A mi álláspontunk ebben nem változott: az szavazzon Magyarországon, aki itt él vagy itt élt, az szavazzon Magyarországon, aki viseli a döntéseinek a következményét, legyen szó akár a magyarországi választásokról, akár az európai parlamenti választásokról. A Fidesz álláspontja az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. Tartottak ott, mint 2000-ben, hogy a kettős állampolgárság nem felel meg a nemzetközi jognak; tartottak ott, mint 2004-ben, hogy az állampolgárság rendben van, de a szavazati jog nem jár az állampolgársággal; mára eljutottak oda, hogy már a szavazati jog is feltétlenül szükséges a határon túli magyaroknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi pedig azt gondoljuk, hogy ez nem így van. Azoknak kell meghoznia a döntéseket adott esetben az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről, akik az Európai Uniónak nemcsak állampolgárai, de ott is élnek, akikre vonatkoznak az uniós döntések, mert az az érv, hogy az Európai Unión kívüli állampolgárokra is vonatkoznak az európai uniós döntések, persze áttételes formában igaz, de hát ilyen alapon a világ minden polgára szavazhatna az európai uniós választásokon. Hiszen az Európai Unió döntései az egész világra hatással vannak, mégsem javasolják azt, hogy innentől kezdve Brazíliában is szavazhassanak az európai uniós választásokon, bár lehet, hogy még eljön ez az idő, ahogy elnézem a brazil választási eredményeket.

(15.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesen egyértelmű, hogy egy modern társadalomban a választójog ahhoz kötődik, hogy ki az, akire a döntések vonatkoznak. Az vesz részt a döntésben, aki utána a következményeket viseli. Mi ezért mondjuk, hogy az szavazzon, aki Magyarországon él vagy Magyarországon élt, aki nemcsak kötődik ehhez az országhoz, hanem a döntések következményeit is viseli. Ez nem jelenti azt, hogy ki akarjuk rekeszteni a határon túl élő magyarokat, akár állampolgárok, akár nem, a magyar nemzetből. Ők a magyar nemzet részei, ennek a kulturális közösségnek a részei. De a szavazati jog nem a nemzethez tartozásnak a része, az a magyar államhoz való tartozásnak a része. A magyar államhoz pedig azok tartoznak, akiknek állampolgárságuk van, és akik itt élnek vagy itt éltek. Mi továbbra is ezt gondoljuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik üggyel nem foglalkozom, bár erre is bölcsen hívta fel Áder János annak idején a figyelmet, mert erről ma már hosszasan beszéltünk, hogy miközben elvileg sem értünk egyet azzal, hogy aki nem élt soha Magyarországon, az szavazhasson, eközben az a megoldás, amit önök választanak erre, az nem felel meg a tisztességes választás követelményeinek, nem felel meg azoknak a feltételeknek, amiket elvárunk egy választás kapcsán azzal kapcsolatban, hogy az átlátható és ellenőrizhető legyen, és mint erről az imént szót váltottunk, nem felel meg egyébként az európai parlamenti választások tekintetében a vonatkozó uniós jogszabályoknak sem. Amire önök most készülnek, az az, hogy a magyar választásokhoz hasonlóan meghekkelik az európai parlamenti választásokat is. Ezt nem is tagadják egyébként, a fideszes vezérszónokok nyíltan elmondják, hogy erre azért van szükség, mert ez egy fontos választás, és önöknek szükségük van arra a támogatásra, amit a határon túli magyarok nevében szavazóktól remélnek.

Végül, képviselőtársaim, azzal vádolják a Demokratikus Koalíciót, hogy gyűlöletet keltünk a határon túli magyarokkal szemben. Ezt szeretném visszautasítani, ez hazugság és rágalom. A határon túli magyarokkal szemben azok keltenek gyűlöletet, akik belerángatják a határon túli magyarokat a magyar belpolitikába, akik az ocsmány pártcéljaik és a választások elcsalásának eszközévé teszik őket. Kérem, hogy ezt ne tegyék! Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  148  Következő    Ülésnap adatai