Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat lehet akár indokolt is, lehet akár megállapítanunk azt, hogy az idegenrendészeti szervezet eddigi jogállása esetlegesen akadályozta abban a szervezetet, hogy elvégezze mindazokat a feladatokat, amelyek azt irányozzák elő, amit az általános indoklásban meghatároztak. Mindenekelőtt azonban el kell mondjam, bármennyire is indokolt vagy nem indokolt ez a törvényjavaslat, de egyértelműen korrekt munka, az indoklása nagyon szépen van felépítve, ritkán lehet sajnos a kormányzattól ilyen minőségű törvényjavaslatot olvasni, és bár valóban minden szervezeti átalakításnál majd a gyakorlat fogja megmutatni, indokolt volt-e, de reménykedjünk abban, és legyünk jóhiszeműek és jóindulatúak, hogy a kormányzatnak és a Belügyminisztériumnak a szándékai tisztességesek. Mit ír az általános indoklás? Azt írja, hogy a jelenlegi menekültügyi és idegenrendészeti feladatok túlmutatnak az általános közigazgatási jogkörökön, valamint azt is megállapítja, hogy a köz- és nemzetbiztonsági kockázati tényezők esetleges fennállása és annak kiszűrése érdekében indokolt a hatóság rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakítása. Az előbbiekben, nem oly rég képviselőtársam, Csányi Tamás képviselőtársam szűzbeszédében elmondta azokat a számokat, amelyek 2015 óta a migráció, a bevándorlás kérdésében relevánsak, amelynek az volt a tartalma, hogy a 390 ezerről, ami 2015-ben volt, kevesebb mint 7 ezer alá csökkent azok száma, akik ilyenfajta igényt támasztanak. Emellett, amint tudjuk, összességében a letelepedési kötvénnyel és az idegenrendészeti eljárások során összesen 85 ezer embert telepített le a kormányzat hazánkban, akik kapcsán sajnos  bár nagyon szerettük volna az elmúlt évben megtudni  ma sem tudjuk, megfelelő volt-e a köz- és nemzetbiztonsági kockázati tényezőik feltárása. De legyünk jóindulatúak, és reménykedjünk abban, hogy ezek a nagy számok nem okoznak hazánknak nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági szempontból komoly problémákat, károkat, és különösen abban is reménykedjünk, mert nekem meggyőződésem, hogy a 85 ezer letelepített embernek a nagy része sem Magyarországon él, hanem alapvetően az volt a célja, hogy az Európai Unió területére legálisan bejöhessen, legálisan itt tartózkodjon, és vélhetően ezek nagy része az Európai Unió más országaiban keresi a boldogulást.

Ez a javaslat nagyon tételesen felsorolja mindazokat a rendészeti törvényben lévő szükséges rendelkezéseket, amelyek e két szervezet, tehát két feladattal foglalkozó szervezet, az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság rendőri szervként való adaptálását szolgálja. A részletes indoklásban felmutatott igények és elképzelések adekvátak, indokoltak, tehát abban az esetben, ha azt támogatjuk, hogy ezt a két területet rendőri szervvé minősítsük, és ettől kezdve rendőri szervként végezze ezt a munkát, és ne egy szimpla közigazgatási szervként, akkor ezek az adaptációk helyénvalóak, nem találtunk benne hiányosságot.

Egy hiányosságot azonban mégis el kell mondanom, ez pedig az, hogy ha már azt állapítja meg vagy azt mondja ki az általános indoklás, hogy indokolt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakítás az esetlegesen a migráció felgyorsulása és a migráció sűrűsége miatt a köz- és nemzetbiztonsági feltételek vagy kockázati tényezők kiszűrése, azt azért örömmel vettem volna, hogy ha már az írásbeli előterjesztésben nem is, de esetleg a szóbeli kiegészítésben az előterjesztő felmutatott volna olyan eseteket, olyan, az eljárásból eredő hiányosságokat, nehézségeket vagy az eljáró személyeknek azokat a speciális adottságait, amelyek nehezítették azt, hogy az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság a köz- és nemzetbiztonsági kockázatokat ki tudja szűrni. Miután ilyen példákat vagy ilyen, az életből hozott valós történeteket nem látunk, nem ismerünk, ezért igazából nem tudjuk megítélni, hogy ez valós-e, de  amint az előbb mondtam  legyünk jóindulatúak, és támogassuk azt, hogy ha a Belügyminisztérium és a kormányzat úgy gondolja, hogy e két tevékenység ilyen szervezeti rendszerben hatékonyabban működne, akkor ezt mutassa meg. A puding próbája mindig az evés, meglátjuk az elkövetkezendő évek során azt, hogy ezeknek mi lesz a következménye.

De azért egy dologra még felhívnám a figyelmet: miután itt most a hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakká válás is megtörténik, azaz rendőrök, kormánytisztviselők és közalkalmazottak, valamint munkavállalók teljesen más jogviszonyba kerülnek be, amely más jogviszony teljesen más rendszerű juttatásokat is tartalmaz, ez azt jelenti, hogy a költségvetésnek nagy eséllyel többe fog kerülni az e szervezeti rendszerben dolgozók bérezése. Miután a 2019-es költségvetési törvényben e vonatkozásban olyan többletforrásokat mi nem látunk a tárcánál, amelyek lefednék feltétlenül ezeket a többletkötelezettségeket, majd ha módja lesz esetleg az államtitkár úrnak válaszában azzal megtisztelni, hogy esetleg erről szól nekem egypár szót  már csak azért is, mert a Költségvetési bizottság tagja vagyok , hogy számíthatunk-e e vonatkozásban, ez okból költségvetési törvénymódosításra ’19-ben. Mert abban azért reménykedünk, hogy azzal, hogy ezek a munkavállalók átkerülnek a rendészeti szervekhez hivatásos állományú dolgozókként, nem lesz az, hogy esetleg elbocsátják őket, mert a költségvetés forrása nem biztosítja annak a létszámnak az igényét.

(17.40)

Mint mondottam, számunkra egy fontos dolog van, ez pedig az, hogy a menekültügyben és az idegenrendészetben Magyarország nemzete számára biztonság legyen. Abban az esetben, ha a tisztelt kormány és a Belügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy bár rendkívüli módon csökkent az ezen eljárásokat kezdeményezők száma, és a migrációs nyomás gyakorlatilag a 2014 előtti szintre csökkent le, mégis ez az átalakítás még a csökkent igényeket is hivatott kielégíteni, akkor mi megpróbálunk ebben bizalmat szavazni.

Engedjék meg, hogy akár arról is elgondolkozzak, hogy lehetséges, hogy azoknak a munkavállalóknak, akiknek a jogviszonya most hivatásos szolgálati viszonnyá alakul, talán a rabszolgatörvény nem okoz olyan nehézséget életükben, mint amit eddig gondoltak volna. Tehát lehetséges, hogy ennek a jogszabálynak ez lesz az egyetlen előnye, de reménykedjünk abban, hogy az a cél, amelyet az indoklás szolgál, valóban úgy történik, és Magyarország polgárai megnyugodhatnak, hogy rendőri szervként is e két feladat kiváló módon lesz elvégezve. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)