Felszólalás adatai

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben igen ambiciózus célokat fogalmaztak meg kormányzati körökben. A miniszterelnökünk azt nyilatkozta, hogy 2030-ra Magyarországnak az öt legélhetőbb európai ország közé kell felzárkóznia, el fogjuk érni Ausztria egy főre jutó GDP-jét. Matolcsy jegybankelnök úr ennél némiképpen szerényebb célt tűzött ki, azt, hogy 2030-ra az osztrák egy főre jutó GDP 80 százalékát kell elérni. Ha ez utóbbit nézzük, sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy ezzel is csak a vágyálmok birodalmába vezet bennünket, hiszen ez azt jelentené, hogy évenként 4 százalékponttal magasabb növekedési ütemet kell produkálnunk minden esztendőben, mint az osztrákok, vagyis ha az osztrákok olyan 2 százalékos éves gazdasági növekedést érnek el, akkor nekünk 6 százalékot kellene minden esztendőben elérni, így tudnánk 12 év alatt a 80 százalékra felmenni. Azt gondolom, nem kell ecsetelni, hogy ez miért nem valósítható meg.

A célokhoz az MNB elkészített egy versenyképességi csomagot, amely egy nagyon érdekes anyag. Sok minden van benne. Több jó és támogatható ötlet van benne, program van benne, és persze vannak benne kevésbé jó programok is, olyanok is, amelyeket nem igazából lehet vagy nem igazából szükséges bevezetni.

Hogy a jók közül említsek néhányat, mert azt gondolom, hogy ez is nagyon fontos, például az adóadminisztráció egyszerűsítése kifejezetten támogatandó, a gazdaság további kifehérítése szintén üdvözlendő. Az olcsóbb bankolás és az ezzel kapcsolatos praktikus javaslatok szintén támogatandók. A munkavállalói részvényprogram ösztönzése igencsak pozitív és kívánatos lenne. A kuponos támogatások hazai bevezetése lengyel mintára szintén egy olyan program, amely azt gondolom, hogy mindenképpen üdvözlendő.

(9.50)

Ezzel együtt azonban vannak persze még további pozitív programok, de ezzel együtt is az egész csomag nagyon erőteljesen neoklasszikus, neoliberális ihletettségű, hogy ne mondjam, ortodox, annak ellenére egyébként, hogy Matolcsy miniszter úr önmagát unortodox közgazdásznak véli vagy sorolja be. Tehát igazából a piac is a piaci megoldásokra épít, azt gondolja, hogy azok meg tudják oldani az alapvető problémákat, illetve olyan eszközöket, mint például az adócsökkentés. Az adók csökkentése mint versenyképességi eszköz, azt gondolom, hogy egyáltalán nem követhető. Az adócsökkentésnek átmeneti pozitív hatása lehet, hosszú távon azonban egyáltalán nem jó megoldás, mert konzervál egy adott meglévő rendszert. Ha megnézik önök a legversenyképesebb országokat, tehát Dániát, Svédországot vagy Finnországot, akkor azt találják, hogy ott bizony igen magas adókulcsok vannak, tehát adócsökkentéssel nem lehet tartós versenyképességet növelni, márpedig ez egy nagyon sarkalatos pontja ennek a programnak.

A program nem néz szembe azzal az alapvető kérdéssel, hogy a versenyképesség megteremtéséhez a humán tőke fejlesztésére lenne szükség. Tehát itt egy hosszú távú programot kellene lerakni, egy húszéves oktatási programot, amelyben tudatosan felépítenének egy, a mainál sokkal hatékonyabb oktatási rendszert, az óvodától egészen az egyetemekig. Ehhez képest az anyagban az fogalmazódik meg, hogy több forrást kell az oktatásra fordítani, de ha valaki részletesen elolvassa, akkor ebből az derül ki, hogy több magánforrást kell fordítani, ami viszont igen problematikus, mert így az oktatásból is egyre inkább a privatizáció felé megy el a dolog, ami azt jelenti, hogy az esélyegyenlőség bizony csökken, és egy csomó tehetségről mondunk le. A szegény családok gyermekei, ha nem tudnak továbbtanulni, de tehetségesek, akkor ezt el fogjuk veszíteni.

A munkapiac rugalmassá tétele szintén egy igen érdekes problémakör, de itt sincsen megoldása a kormányzatnak, hiszen nincsenek megfelelő átképzési programok, a munkanélküliek kezelésének problémája sincs megoldva, és a munkaerő-mobilitás, amihez bérlakásokra lenne szükség. De a miniszterelnök úr éppen tegnap mondta azt, hogy a magyar embereknek saját lakásra van szükségük, saját házat akarnának. Ha saját házuk lesz, akkor ebből következően bizony a munkaerő-mobilitás sokkal lassabb lesz, mert az ember nem csiga, tehát nem tudja a hátán vinni a házát, ebből következően el kellene dönteni, hogy melyiket szeretnénk a két cél közül. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Mellár Tamás képviselő úr. A kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol az elhangzottakra.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni az elismerő szavakat, hisz ön a felszólalása jelentős részében a program és a programok elismerését fogalmazta meg, és talán ezzel azokat az eredményeket is méltatta, amiket az elmúlt időszakban a kormány az emberekkel együtt, az emberek erőfeszítései által elért. Ha megengedi, néhány gondolatban reagálnék azokra a felvetett mondatokra, gondolatokra, amelyeket ön elmondott, hisz azt mondta, hogy vannak annak a programnak, amit idézett, jó elemei és kevésbé jó elemei. Éreztem a felszólalásában azt, hogy nagyon komoly küzdelmet folytatott akkor, amikor valamiféle negatív gondolatot, mondatot kellett megfogalmaznia, mert nem talált lényeges problémákat a programban és az elmúlt időszak fejlesztésében. Nehéz helyeztben van tehát, és azt kérem öntől, éppen azért, mert ezt a nehéz helyzetet lehetett érezni a felszólalásában, hogy legyen türelemmel, nézzük meg, hogy az egyes programelemek hogyan valósulnak meg, és akkor, amikor egy-egy folyamat egyik állomásán vagyunk, érdemes értékelni azt, hogy a programelem, a meghirdetett folyamat milyen eredményt ért el, milyen stádiumban van.

Hisz abban az esetben, ha megnézzük az elmúlt 8-9 év teljesítményét, akkor azt kell mondani, hogy azok az elvtársai, akik 2002-2010 között tönkretették ezt az országot, egy csődközeli helyzetben lévő országot adtak át a kormányzatnak, mindig kritikával fogadták a 2010 utáni gazdaságpolitikát. Hol azért kritizálták, mert liberálisnak mondták, ahogy ön is minősítette a gazdaságpolitikát, hol az volt a problémájuk, hogy nem ortodox módon történik a gazdaságpolitika, viszont azt egyre többen ismerik el, hogy azok az eredmények kézzelfoghatók, amiket az elmúlt időszakban elértünk.

Két nagyon fontos területet említett ön, az egyik a munkaerőpiac, a másik pedig az oktatás területe. Mintha nem ebben a világban élt volna ön, képviselő úr, akkor, amikor a kritikáját megfogalmazta. Hisz az oktatásban jelentős előrelépéseket sikerült elérni, és nagyon komoly erőfeszítéseket tett a kormányzat és a szakpolitika annak érdekében, hogy hatékonyabb, eredményesebb legyen az oktatás, mind az általános iskolában, mind a középiskolákban, és kiemelve a szakképzésben. Éppen azért, mert egy folyamatban vagyunk, 2011-12-től indult el ez a folyamat, és most jutottunk el odáig, hogy a szakképzésben újabb jelentős változásokat kell és fogunk eszközölni. A mostani időszakban, talán két-három nappal ezelőtt történt egy jelentős beszámoló arról, hogy milyen irányba kívánjuk a szakképzést tovább alakítani. Ha figyelte a sajtóban megjelent híreket, akkor láthatta, hogy a szakképzésre, bevonva természetesen a gazdasági élet szereplőit, még nagyobb odafigyelést fogunk fordítani, és mindenképpen azt szeretnénk, hogy a gazdasági élet szereplői által kívánt ismereteket és tudást megszerezve kerüljenek ki a diákok az iskolapadból.

Ön kritizálta felszólalásában, hogy nincsenek felnőttképzések vagy felnőttoktatás. Szeretném megcáfolni. Emellett nagyon komoly hangsúlyt szeretnénk fektetni a felsőoktatásra és a felnőttképzésre. Ennek tulajdonképpen az eredménye az, hogy az elmúlt 4-5 évben jelentős mértékben növekedett például a második szakmát megszerzők száma, ami a felnőttoktatás, a felnőttképzés eredménye. Például a felnőttoktatásban több mint 50 ezren vesznek részt évente, ami azt jelenti, hogy e területen is jelentős eredményt értünk el, és a felnőttképzésbe is évről évre egyre több pénzt sikerül mind a gazdasági élet szereplőinek, mind pedig a kormányzatnak segítségképpen beletenni.

A munkaerőpiac rugalmasságát pedig mi sem mutatja jobban, hogy körülbelül 800 ezerrel dolgoznak többen ma, mint 2010-ben; jelentős mértékben növekedett a foglalkoztatás, jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, és például, amit kritizált, hogy nem elég mobil a magyar munkaerő, és nem tett ennek érdekében semmit sem a kormányzat, én szeretném önt megcáfolni. A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szabályozást és módosítást hozott annak érdekében, hogy a munkaerő-mobilitás nagyobb legyen, mint volt, például munkásszállók építésével, pénzbeli támogatásokkal, adóalapból való leírás lehetőségével, ami a munkába jutást segítette elő.

Lehetne sorolni még azokat az eredményeket, amiket elértünk, de majd talán egy következő alkalommal erre is sort kerítünk, képviselő úr. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai