Készült: 2024.09.20.04:12:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2019.02.19.), 140. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár úr már egész alaposan ismertette, hogy miben áll, illetve miről szól ez a törvényjavaslat, és hogy a megállapodás, illetve az egyezmény kötelező hatályának elismeréséről kell döntenünk, ami egyébként támogatható. Magyarországnak, illetve az Európai Uniónak mint világpolitikai szereplőnek kiterjedt kapcsolatai vannak mindenfelé, éppen ezért fontos, hogy a világban talán egyik legfontosabb keleti szereplővel is jó kapcsolatai és jó megállapodásai legyenek. Azonban pont ez a törvényjavaslat ad lehetőséget arra, hogy át is tekintsük, hogy mégis mit lehet eltanulni Keletről, mit lehet eltanulni Nyugatról, hogy lehet ezeket egymással közös nevezőre hozni, hiszen rendkívül sok területet érint maga a törvényjavaslat. A kötelező hatály elismerése vonatkozhat egyrészt gazdasági, energetikai, biztonságpolitikai  államtitkár úr végigsorolta, hogy mi minden  aspektusra, azonban kettőt mindenképpen kiemelnék, amire vonatkozik, és amelyben lenne mit tanulni, meg lenne mit át nem ültetni Magyarországon.

Az egyik ilyen a japán kultúra a korrupcióval szemben. Hát, itt azért lenne mit eltanulni, meghonosítani, hiszen látjuk, hogy könyörtelenül működik ezen a téren. Talán az Európai Uniónak, ha egyezményt és megállapodást köt Japánnal, a közélet tisztaságára vonatkozó kitételeket kellene saját maga felé implementálni, és nem holmi teljesen képlékeny vagy ködben létező világszervezetnek az elvárásaira, illetve keretegyezményeire hivatkozni.

A másik pedig, ha már Japánról beszélünk, mindenképpen, hogy hogyan foglalkozik a munkavállalókkal. Itt pedig nem kell átvenni olyan szabályozást, és nem kell abban megállapodni egyezményben, és közös nevezőre jutni olyan dolgokban, amelyek Japánban zajlanak, bár lassan úgy tűnik, hogy a kormány hasonló irányba indul el. Talán a világon nincs annyi túlóra és nem kell annyit túlórázni, mint amennyit Japánban túlóráznak az emberek. Japánban nem ritka, sőt gyakori a karoshi nevezetű jelenség, ami nem más, mint hogy valaki halálra dolgozza magát, ugyanis Japánban a túlórára tekintet nélkül az emberek jó része saját egészségét károsítja, különböző betegségeket szerez szimplán azért, mert valamilyen társadalmi elvárásból vagy valamilyen belső elvárásból, a munka hódolata szempontjából úgy gondolja, hogy sokat kell dolgozni.

Magyarországon ennek egy butított verziója, a magyar karoshi lépett életbe azzal a 400 órás túlóraszabállyal és túlóratörvénnyel, ami  persze most lehet mosolyogni a túloldalról  bizony ugyanazt fogja eredményezni, mint a japán munkavállalóknál. Ha megnézik, hogy miben állt, ami a japánoknál probléma: abban állt, hogy ez egészségkárosító, abban állt, hogy ezek a személyek, akik így dolgoznak, a családjukat, a szabadidejüket teszik tönkre, és igen, képviselőtársaim, azt is ki kell mondani  ahogy egy japán túlórakérdéssel foglalkozó professzor mondta , hogy az egész túlórakultúrát kellene lecserélni, helyette pedig időt teremteni a család és a különböző hobbik számára. Tehát már Japánban, a túlórakultúra fellegvárában is felismerték, hogy egy kicsit hátrább az agarakkal, ha túlóráról van szó. A világszintű trend az, hogy ezt csökkentik, Magyarországon ez nő. Míg Japánban, ahol igazán káros jelenség a túlóra, próbálják csökkenteni és arra figyelmeztetni a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy egy kicsit lazítsanak, Magyarországon azt próbálják rákényszeríteni az emberekre, hogy túlórázzanak, dolgozzanak, sőt még három év múlva kapjanak erről egy elszámolást, és akkor számolhassanak el a túlórapénzeikkel.

Tehát a kormány, világosan látszik  ilyen egyezmény ide, olyan egyezmény oda , saját maga járva az utat, bevezeti az úgynevezett magyar karoshit, ami egészségtelen, és a családvédelem szempontjából sem kitüntetésre méltó, hiszen mindenki látja, hogy ha valakinek egy pluszszombatot kell dolgoznia, az azt fogja eredményezni, hogy ezt az időt nem az egészséges rekreációval, nem a családi körben és nem saját maga regenerálódásával fogja tölteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás sok mindenről szólhatna. Szólhatna például arról, hogy miként állapodnak meg a felek abban, hogy nem zsigerelik ki egymás dolgozóit, de erről nem szól. Ennek ellenére úgy gondolom, konszenzus lesz abban, hogy a pártok ezt a javaslatot támogatni fogják, hiszen mindannyiunknak az a legfontosabb, hogy egy ilyen fontos gazdasági partnerrel mind az Európai Unió, mind pedig hazánk jó viszonyt ápoljon. Az intő példák, az intő rossz példák pedig a kormány előtt állnak. Visszakozzanak a túlóratörvényből, visszakozzanak a 400 órából, és térjenek vissza a realitások talajára, ami a munkaidő-, illetve a munkabér-elszámolásra vonatkozik! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai