Készült: 2024.09.21.12:46:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2018.12.03.),  67-70. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:32


Felszólalások:   63-66   67-70   71-74      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Hajlandó-e a kormány a 2019. évi nyugdíjat a várható infláció mértékével emelni?” címmel. A kérdés megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterét bízta meg. A kérdésre miniszter úr felkérésre Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó. Megköszönöm együttműködésüket, az ülés vezetését átadom Lezsák alelnök úrnak.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bocsánat, nem tudom, meg kell-e várnom a váltást. (Jelzésre:) Közben hosszú idő elment.Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszterelnök úr ősszel úgy fogalmazott, hogy a nyugdíjak értékét megőrző politikát folytat a kormány, sőt nyugdíjemelésekre törekednek. Sajnos a nyugdíjas-társadalom helyzete összességében romlik, egyrészt azért, mert egyre jobban nő a szakadék közöttük és az aktív dolgozók között. Míg a bérek 8-12 százalék között nőnek, addig a nyugdíjak 1-2 százalék közötti változása csak kullog a felzárkózás után. Másrészt pedig azért, mert az inflációkövető nyugdíjemelés nem veszi számításba a nyugdíjas fogyasztói kosarat.

Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjasokat szinte teljesen kizárják a gazdasági növekedés hasznából, legföljebb csak morzsákat csöpögtetnek nekik. Tény, idén kaptak 18 ezer forint egyszeri nyugdíjprémiumot, de ez az összeg nem épül bele a nyugdíjukba. És ha 2018-ban nem lesz a GDP 3,5 százaléknál magasabb, akkor ezt a pénzt a nyugdíjasok elfelejthetik. Pedig a következő év nehezebb lesz számukra, ugyanis az infláció az előző évekénél várhatóan magasabb lesz, az előrejelzések szerint meghaladja a 3 százalékot. Ennek ellenére a kormány 2,7 százalékos nyugdíjemelést irányzott elő. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nyugdíjak emelése alacsonyabb legyen az infláció mértékénél, azt, hogy a kormány képes legyen a nyugdíjasoknak járó pénzt egész évben kamatmenetesen használni.

Államtitkár úr, azt kérdezem először is, hogy hajlandó-e a kormány a 2019. évi nyugdíjat a várható infláció mértékével emelni, vagy ragaszkodik a 2,7 százalékos emeléshez. A másik kérdésem, mikor indítanak felzárkóztatási programot, hogy a nyugdíjak és az aktív dolgozói fizetések közötti bérolló ne táguljon tovább, illetve ne nőjön az olló az alacsony és a magasabb nyugdíjak között. Kérem megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mi 2010-ben azt vállaltuk, és ezt messze teljesíteni is tudtuk, hogy megvédjük a nyugdíjak értékét, vásárlóértékét, hogy nem fog kevesebbet érni a nyugdíj egyik évről a másikra. 2010-ben ez még egy bátor vállalás volt, lehet, hogy most ez nem tűnik annak, de akkor az volt, hiszen éppen csak túlestek a nyugdíjasok azon, hogy egyhavi nyugdíjat elvettek tőlük, és azt mondták, hogy ezt azért teszik, hogy ne kelljen még egy havi nyugdíjat elvenni tőlük. Emlékszünk erre 2008-2009-ből.Ehhez képest mi egy olyan rendszert hoztunk létre, amiben a nyugdíjasok rosszul nem járhatnak, de jól járhatnak több indokból is. Ennek a következménye, hogy bár körülbelül 28 százalék az elmúlt években a nyugdíjak emelése, de mivel sokszor volt a nyugdíjemelés mértéke magasabb, mint a valós infláció, éppen ezért a különbözeti rész ott maradt évről évre beépülően a nyugdíjasoknál, s a nyugdíjak vásárlóértéke éppen ezért ma már 10 százalékkal magasabb, mint amilyen 2010-ben volt.

Ha fordítva történne, és az infláció lenne magasabb, abban az esetben, mint ahogy már erre is sor került, nyugdíj-kiegészítést kapnak, nyugdíjkompenzációt kapnak a nyugdíjasok. November hónapban, visszamenőlegesen januártól megkapják azt a különbözetet, amennyivel az infláció az adott évben magasabb volt a tervezettnél. Tehát semmiképpen nem járhatnak rosszul a nyugdíjasok. Vagy többet kapnak, ha magasabb a tervezett infláció a ténylegesnél, vagy pedig novemberben visszamenőlegesen minden hónapra, mind a 12 hónapra megkapják az összeget, és természetesen a következő évi nyugdíjukba ez a többlet már beleépül.

Önöknek nem nagyon sikerült még eddig sem eltalálni az inflációt, amikor erről beszéltek, idén is azt mondták, hogy nem fognak bejönni a számok, 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az általános fogyasztói árindex 2,8 százalékkal emelkedett, de a nyugdíjas-infláció ennél alacsonyabb, 2,7 százalék volt. A tavalyi évben is azt mondták, mint az idén, hogy magasabb lesz. Úgy látszik így december elején, hogy ebben is tévedtek, és bízunk benne, hogy a nyugdíjasoknak akár egy kis többlete is lesz.

Azt az eredményt viszont a mostani gazdaság tudta kihozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy nyugdíjprémiumot is kaphattak az idősek, a kormány gazdálkodása pedig azt, hogy már többször Erzsébet-utalványban is részesülhettek. Igyekszünk a későbbiekben is a nyugdíjasok számára (Az elnök ismét csenget.) biztonságot teremteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   63-66   67-70   71-74      Ülésnap adatai