Felszólalás adatai

Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Latorcai János képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP képviselője: „A magyar társadalom holnap, Szent Borbála napján ünnepli a bányászokat” címmel. Alelnök úr, öné a szó.

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nappal a Borbála-nap, a bányászok és kohászok védőszentjének ünnepe előtt engedjék meg, hogy innen is köszöntsem e nagy múltú szakma még aktív és már visszavonult képviselőit és mindazokat, akik őrzik és ápolják e nemes hivatás hagyományait. Van mire emlékezzünk, és van mit ünnepelnünk, hiszen ez az iparág hosszú évszázadokon át a magyar gazdaság húzóágazatát jelentette nemcsak gazdasági, hanem kulturális értelemben is. Mert valóljában a bányászat keretében fejlődött ki a többi iparág többsége is, és a bányászat kebelén belül fejlődött tudománnyá a szorosan vett bányászati szakterületeken kívül a geológia, az ásvány- és kőzettan, a kristálytan, a gépészet és a mechanika, a méréstan, a kémia, az ipar- és üzemgazdaságtan, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Az, hogy ez a tudományos fejlődés végbemehetett, jelentős részben köszönhető az 1735-ben létrejött Bergschulénak, a későbbi Bányászati és Erdészeti Akadémiának, amely már a XVIII. században is olyan tudásközpontnak számított, amelyet Európa-szerte elismertek és felkerestek. Selmecbánya azért is válhatott a magyar bányászélet központjává és a XIX. század végi szakmai szerveződések kiindulópontjává, mert az intézménytől elvártakat a lehető legmagasabb szinten tudta teljesíteni.

De a hazai bányászélet szempontjából kiemelkedő jelentőségű az 1892-ben ugyancsak Selmecbányán megalapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, amely a bányászat és a kohászat érdekében számos javaslattal kereste az egymást követő kormányokat, ráirányítva a figyelmüket a szakma kihívásaira, a bányászélet gondjaira, problémáira. Az egyesület létrejöttének is köszönhető, hogy a bányásztársadalom az azóta eltelt több mint száz év, azaz egy évszázad alatt is képes volt megőrizni hagyományait, annak ellenére, hogy a trianoni diktátum következtében sajnos hazánk bányászati jellegét egyik napról a másikra elveszítette.

A második világháborút követően hiába tűzte ki célul a kommunista vezetés, hogy a vas és az acél országává válunk, egy átmeneti fejlődést követően az 1980-as évek közepére, végére a bányaipar már az összeomlás szélén állt. Ebben az embert próbáló időszakban különösen fontos volt, hogy a bányásztársadalom érdekei, értékei, hagyományai, szellemi tudása megmaradjon. Az 1992-ben megalakult Magyar Bányászati Szövetség nemcsak a hagyományok túlélését segítette, hanem szakmai tudásával hozzájárult a bányászati kutatások új feltételeinek kialakításához és a termálprogramok beindításához is.

A munkahelyek részbeni megóvása érdekében 1993-ban a hazai bányászat továbbélésének biztosítására létrejött a bányászat és a villamosipar, pontosabban: a bányák és erőművek integrációja, amely jó tíz évre biztosította a bányaipar továbbélését, a munkahelyek megőrzését.

(12.00)

De ugyanezt a célt szolgálta a Szent Borbála-érem kitüntetés megalapítása és a társadalommal való elfogadtatása is. Hittük és vallottuk, hogy a bányászatra az új tulajdoni, technikai és technológiai feltételek között is szükség lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Ahogy azt már a bányászatról szóló törvény módosításának vitája során vezérszónoki felszólalásomban is említettem, a bányászok nemcsak a föld mélyén, hanem szabadidejükben is képesek voltak összefogni, önsegélyező egyletet létrehozni, kórházat építeni beteg és elaggott bányászaik számára, odafigyelni a kultúra ápolására, a hagyományok átadására. Képesek voltak művelődési házakat emelni, maradandót alkotni, dalokat, nótákat írni, amelyeket ma is töretlen kedvvel játszanak a bányászzenekarok.

A bányászszolidaritás és a hagyományok ma is élnek, annak ellenére, hogy hazánkban a legtöbb helyen sajnos már felhagytak a termeléssel. A gazdag bányásztörténelmi tradícióinkat, gyökereinket kötelességünk ápolnunk és átvinni a jövőbe, abba a jövőbe, ahol az energia, különösen pedig az energiafüggetlenség egyre inkább felértékelődik, ahol reményeink szerint új távlatok nyílnak a hazai bányásztársadalom számára is. Ebben bízva és ennek hitet adva kívánok a holnapi ünnepi nap alkalmából bányászköszöntéssel: jó szerencsét! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A bányászatot, ezt a sok évszázados hazai sikerágazatot az elmúlt évtizedekben jórészt a visszaszorulás jellemezte. A kormány meggyőződése, hogy a megújult, korszerű alapokra helyezett bányászati ágazatnak helye van a megerősödött magyar gazdaság szerkezetében. A hazai energetikai importfüggőség csökkentése elsődleges nemzeti és energiastratégiai cél, amelynek elérése érdekében a magyar kormány minden szükséges és indokolt lépést megtesz. Ennek egyik elemeként a kormány elkötelezett a hazai energiahordozó-készletek nagyobb mértékű, költséghatékony, egyszersmind hangsúlyosan környezetkímélő hasznosítása mellett.

A bányászat sem maradhat ki az innovációból és a fejlődésből. E téren is nagymértékű alkalmazkodásra van szükség korunk legnagyobb kihívása, a klímaváltozás elleni küzdelem eredményessége érdekében. E célok elérése érdekében született meg idén az energetikai, ásványvagyon-hasznosítási, készletgazdálkodási cselekvési terv. A cselekvési tervhez kapcsolódó intézkedések a bányászati iparág fejlesztését, társadalmi megítélésének javítását, a bányászhagyományok megőrzését szolgálják, hogy megfelelő módon legyünk képesek kezelni a XXI. század bányászati, földtudományi, környezeti és gazdasági kihívásait.

A cselekvési terv olyan új módszerek kidolgozását, innovatív megoldások tesztelését és alkalmazását is feladatul tűzte ki, amelyek eredményeként új utak nyílhatnak meg a hazai energetikai nyersanyag-gazdálkodás területén. Ennek érdekében a jövőben a kormány forrást tervez biztosítani a korszerű alapkutatások és a fenntartható ásványvagyon-gazdálkodás támogatására, felülvizsgálja a bányavállalkozók közterheit és az állami földtani adatokkal való gazdálkodás rendjét. Bízunk benne, hogy ezek a lépések segíteni fogják az elmúlt években növekedésnek indult hazai szénhidrogén-kitermelés további tartós bővülését.

Mindemellett azt is szükségesnek tartom megemlíteni, hogy energiafüggőségünk biztosításában a geotermikus energia is fontos szereppel bír. Ennek kutatása és hasznosítása szintén nem képzelhető el a bányászok meglévő tudása és tapasztalata nélkül. A bányászat azonban nemcsak egy iparágat jelent, hanem egy mélybe nyúló történeti hagyományokkal rendelkező, a szolidaritásra számos szép példát adó szakmai közösséget is.

Képviselő úr beszédében elhangzott, hogy a bányásztörténelmi tradícióinkat, gyökereinket kötelességünk ápolni és átvinni a jövőbe. Bányászként élni nem egyszerűen egy szakma konkrét művelését, hanem azon túl életformát, közösségi szemléletet, gondolkodásmódot is jelentett mindazoknak, akik részévé váltak a bányásztársadalomnak. A cselekvési terv éppen ezért rögzíti a bányászati szakmakultúra megőrzésének és a társadalommal való megismertetésének feladatát is, amelynek kiemelt eszközei a sorra megújuló bányászati múzeumok.

Természetesen a bányászhagyományokat úgy ápolhatjuk a leghatékonyabban, ha megfelelően gondoskodunk e hivatás köztünk élő művelői életminőségének javításáról. A magyar társadalom nem nélkülözheti a nagy hagyományokkal és szakmai tradíciókkal, valamint a nemzetközi szinten is elismert tudásbázissal és kompetenciákkal rendelkező hazai bányász- és földtudós-társadalom összetartozásának, értékelvű hivatástudatának és közösségi szellemének példáját.

A kormány nagyra értékeli a bányászok személyes áldozatvállalását, és ahhoz méltó módon minden támogatást megad a bányászat XXI. század igényeihez igazodó fejlesztéséhez és fellendítéséhez. (Dr. Latorcai János felé:) A holnapi ünnepükhöz, önhöz csatlakozva, én is jó szerencsét, szép ünnepet kívánok. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai