Készült: 2024.04.26.08:19:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

100. ülésnap (2019.12.03.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:07


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó képviselőasszony, MSZP-képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A múlt héten volt a Népjóléti bizottságban Kásler miniszter úr éves meghallgatása. Az alábbiakat mondta a bizottsági meghallgatáson: tökéletesen működik az alap-, a járóbeteg- és a sürgősségi ellátás egysége, pluszfinanszírozást kapott a traumatológiai és érsebészeti ellátás. Én ezekre a kijelentésekre a múlt héten megjelent hírekkel szeretnék reagálni, hogy cáfolni tudjuk, mennyire nincs rendben ma Magyarországon az egészségügy. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház a továbbra is fennálló szakemberhiányra hivatkozva jelentette be a hatóságoknak a hét végén, hogy intenzív osztálya ágyainak a harmadát nem tudja használni. Mindez azért különösen aggályos, mert a 12 ágyas intenzív osztály nemcsak a kórház saját traumatológiáját, sebészetét és stroke-centrumát szolgálja ki, hanem szükség esetén a balatonfüredi szívkórházból is a Csolnokyba szállítják a betegeket. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke elmondta, lehet, hogy nőtt az orvosok száma, de a betegeké még inkább. A 60 év feletti korosztálynál egyre több az egészségügyi probléma, s nemcsak területi egyenetlenség tapasztalható, hanem strukturális gond is. A sürgősségi és pszichiátriai ellátásban az intenzív és belgyógyászati osztályokon hiányoznak a legtöbben. Ezek azok a szakterületek, ahol a legnagyobb a megterhelés a dolgozók számára.

Miniszter úr következő kijelentése, ami nagy botrányt váltott ki, az volt, hogy a kórházi fertőzések kórokozóit főként a látogatók hurcolják be, akiket nem lehet tetőtől talpig fertőtleníteni. Egyetlenegy adatot hadd mondjak, államtitkár úr: amíg Magyarországon 6-8 liter kézfertőtlenítő szer jut ezer betegápolási napra, addig Svédországban ugyanez az arány 42 liter. S engedje meg, hogy tapasztalatból mondjam, miért működik még az ellátórendszer. A múlt heti felszólalásomban is elmondtam, hogy ezt köszönhetjük az egészségügyben dolgozóknak és azoknak a hozzátartozóknak, akik olyan munkát végeznek a kórházakban a szakemberhiány miatt, amit az orvosoknak és az ápolóknak kellene elvégezni. Azt mondja a miniszter úr, hogy a fertőzések legnagyobb részét a hozzátartozók hurcolják be. Akkor feltételezzük, hogy a hozzátartozók nem tudnak bemenni a betegekhez a kórházakba. Államtitkár úr, adjon már választ arra, hogy a szakemberhiány, az ápolók és az orvosok hiánya miatt azokat a munkákat, amiket ezek a hozzátartozók a kórházakban elvégeznek csak azért, mert nem bírják elviselni azt a szakemberhiányt, amit a kórházakban látnak és érzékelnek, ki végezné el. Ki csinálná meg, mondjuk, az ágytálazást, a sebkötözést, az etetést, a fürdetést, azokat a napi rutinfeladatokat, amelyeket az ápolónők nem tudnak elvégezni azért, mert egy osztályon csak két ápolónő dolgozik.

Kásler miniszter úr azt mondta, hogy azért nagy a halálozás a magyar lakosság körében, mert későn fordulnak orvoshoz a betegek. Államtitkár úr nagyon jól tudja, nagyon sok oka van annak, hogy miért fordulnak későn orvoshoz. Mondjuk azért, mert körülbelül 600 ezer beteg nem jut hozzá a napi ellátáshoz, mert akkora a háziorvos- vagy a gyermekorvoshiány. Államtitkár úr azt is nagyon jól tudja, hogy sok esetben azért nem mennek orvoshoz a betegek vagy a magyar emberek, mert féltik a munkahelyüket, és nem mernek táppénzre menni. Az adatokból is látszik, hogy évről évre drasztikusan nő a táppénzt nem igénybe vevők száma, és nagyon sokan veszik a táppénzt igénybe úgy, hogy már súlyos betegségekkel kerülnek orvoshoz, mert nem mernek korán, a felismerés időszakában orvoshoz menni.

Múlt heti hír volt az is, hogy öt éve nem volt ilyen magas a kórházak adóssága. A beszállítók Orbán Viktorhoz fordultak, mert a beszállító cégek a csőd közelébe kerültek azért, mert több mint 65 milliárdos a kórházak tartozása. Múlt heti hír, hogy megjelent a friss egészségügyi jelentés az Unió részéről, amely nagyon-nagyon rossz megállapításokat tesz az egészségüggyel kapcsolatban: krónikus alulfinanszírozás, jóval az uniós átlag alatti közkiadás, fejenként és GDP-arányosan is az uniós átlagtól lényegesen elmaradó ráfordítás, szűkre szabott ellátási csomag tanúskodik arról, hogy Magyarországon nem prioritás a kormány számára az egészségügy.

Államtitkár úr, mikor lesz az, amikor önök felállnak és elismerik, hogy azonnali beavatkozás kellene az egészségügy területén, és önök is elismerik azt, hogy mekkora szükség lenne arra, hogy több pénzt fordítsanak az egészségügyre? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön a felszólalása végén az egészségügyi kiadások GDP-vel összehasonlított arányáról szólt, és azt mondta, milyen jó lenne, ha magasabb arányban költene a magyar kormány a nemzeti össztermékhez képest az egészségügyre. Tisztelt Képviselő Asszony! Ha megnézi annak a kiadványnak, ami a kezébe került, az önök kormányzására vonatkozó időszakát, akkor azt fogja tapasztalni, hogy 2003 és 2010 között reálértéken az összes OECD-ország közül, tehát az összes fejlett ország közül hol és milyen mértékben emelkedtek az egy főre jutó egészségügyi kiadások a GDP-hez mérten. Látni fogja, hogy sok-sok tagállamban kisebb-nagyobb mértékben növekszik, és látni fog egyetlenegy tagállamot, ahol csökkent, ahol a nemzeti össztermékhez viszonyítva reálértéken egy főre jutóan kevesebbet költöttek az egészségügyre.

(9.30)

És az egyetlenegy ország, amelyik a negatív tartományban lesz 2003-2010 között, az Magyarország. Az egyetlenegy kormány, amelyik kivont az egészségügyből érzékelhető mértékű forrásokat  ráadásul ezek nagymértékben érzékelhető mértékűek kellett hogy legyenek, hiszen a GDP is csökkent, és még ahhoz képest is csökkentették önök a GDP-arányos egészségügyi ráfordításokat , az csak az önök kormánya és csak Magyarország volt ebben az időszakban.

De ha lapoz egyet, tisztelt képviselő asszony, és ugyanezt megnézi, hogy 2010 után mi történt, akkor szintén azt fogja látni, hogy vannak egyre magasabb kis diagramok, hogy ki mennyivel költött többet. És ha megnézi, hogy hol van Magyarország, akkor azt fogja látni, hogy csak hat ország van, amelyiknél GDP-arányosan nagyobb mértékben nőtt az egészségügyre fordított források száma. A hetedik leggyorsabban, a hetedik legnagyobb arányban növelte Magyarország az egészségügyi ráfordításait. Ezt nem a magyar kormány mondja, ezt nem bármelyik magyar statisztikai intézet vagy a KSH mondja, ezt az OECD mondja, tisztelt képviselő asszony, hogy önök voltak az egyetlenek, akiknél csökkent az egy főre jutó egészségügyi ráfordítás GDP-arányosan, és hogy a hetedik legnagyobb mértékben emelkedett 2010 óta, ezt szintén az OECD mondja, tisztelt képviselő asszony.

Ön felállhat itt a parlamentben, és követelheti azt, hogy mi mondjuk azt, hogy még többet kell erre fordítani, és egyetértünk, mi még többet fogunk erre fordítani, csak mi megmutattuk, hogy hogyan lehet még többet erre fordítani. Önök azt mutatták meg, egyedüliként, hogy hogyan lehet csökkenteni az egészségügyi forrásokat, tisztelt képviselő asszony. És nem véletlen, hogy az önök idejében csökkent, mert önök bezártak négy kórházat. (Bangóné Borbély Ildikó és Gréczy Zsolt folyamatosan közbeszól.) Most másról sem szólt hetekig az önök kommunikációja, hogy itt vagy ott lesze vagy nem lesz kórházbezárás. De mióta mi kormányzunk, egyetlenegy kórházbezárás sem volt, szemben az önök idejével, amikor a svábhegyi gyermekkórháztól az OPNI-ig, a Szabolcs Utcai Kórháztól a Schöpf-Merei Kórházig önök nem győzték bezárni a kórházakat, és ez nyilván azzal is járt, hogy 16 ezer kórházi ágyat felszámoltak.

Ön arról beszél most, tisztelt képviselő asszony, hogy több egészségügyi dolgozóra lenne szükség. Ha megnézi az orvosok arányát, abban szerintem azt látja, hogy európai léptékben körülbelül hasonló az arány; az ápolók arányánál valóban szükség van több ápolóra. Ezért indította el a kormány, hogy most négy év alatt 72 százalékkal emeljük az ápolók fizetését, mert ez az arány az, amiben az átlaghoz képest lejjebb teljesítettünk. De önök, tisztelt képviselő asszony, elbocsátottak 6 ezer dolgozót! Hogy lehet, hogy ön most itt feláll, és azt mondja, hogy több egészségügyi dolgozóra van szükség, miközben önök, amikor kormányon voltak, nemhogy felvettek egészségügyi dolgozókat, hanem elbocsátottak?! Nemhogy nem pótolták azt, aki kilépett, hanem aki bent volt, orvos, ápoló, önök azokat is elbocsátották, hogy menjen külföldre, vagy menjen magánintézménybe dolgozni. (Gréczy Zsolt: …az Orvosi Kamara elnökét is...) Mi arra törekszünk, hogy nyilván minél kevesebben lépjenek ki az állami egészségügyből, ezért volt a 207 ezer forintos két évvel ezelőtti orvosi bruttó alapbéremelés; ezért van most a 72 százalékos ápolóibér-emelés; ezért nő 2010-2022 között mind az orvosok, mind az ápolók jövedelme több mint kétszeresére. De önök elvettek mindegyikőjüktől egyhavi bért, és önök elbocsátották, kirúgták ezeket az orvosokat és ápolókat, és utána önök azt követelik, hogy miért nincs több ápoló, miért nincs több orvos! Mi, amit lehet, béremelésekkel igyekszünk megtenni.

És, tisztelt képviselő asszony, ha ennyire aggódik az egészségügy helyzetéért, akkor, ha már a Népjóléti bizottság ülésére nem jött el, amit most idézett, akkor zarándokoljon már el a Fővárosi Közgyűlés ülésére, beszéljen ott az MSZP-s meg a többi ellenzéki párthoz tartozó tagokkal, és győzze már meg őket, hogy ne szavazzanak a budapesti szuperkórház ellen, hanem épüljön egy XXI. századi, modern, a kor minden elvárásának megfelelő intézmény, amely (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) akár 1,5 millió embert is elláthatna. Ha ennyire elkötelezett, menjen el, és győzze meg őket, hogy ne akadályozzák a szuperkórház építését! Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Gréczy Zsolt: Tíz évetek volt, hogy felépítsétek… Tíz évetek!)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai