Készült: 2019.10.23.06:24:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2018.10.16.),  121-146. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 56:23


Felszólalások:   121   121-146   145,147-160      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra mai ülésnapunkon kerül sor.Most a napirend szerinti határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Arra kérek mindenkit, hogy foglalja el helyét, helyezze el kártyáját, és ellenőrizze, hogy megfelelően elhelyeztee azt a szavazógépben.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről” szóló T/1654. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/1654. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 163 igen[footnoteRef:1] szavazattal, 1 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta. [1: Demeter Márta tévesen szavazott.]

Most soron következik „A Magyarország és a Thaiföldi Királyság között a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetemnek…  (Derültség, taps az ellenzéki padsorokban.)  köszönöm; ezt így nevezik (Derültség.)  …a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával Együttműködésben való magyarországi működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló T/1657. számú törvényjavaslat zárószavazása.

Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/1657. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

(12.30)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 155 igen, 10 nem és 8 tartózkodó szavazattal elfogadta.

Most soron következik a „Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2017. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére” című beszámoló elfogadásáról szóló H/1645. számú határozati javaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a határozati javaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a H/1645. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozati javaslatot 125 igen, 49 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló H/1487. számú határozati javaslat zárószavazása. Tájékoztatom önöket, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése alapján a DK képviselőcsoportja az 1. számú módosító javaslat fenntartását indítványozta. Először erről határozunk.

Az 1. számú módosító javaslat Gyurcsány Ferenc és képviselőtársai indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 26 igen, 123 nem és 18 tartózkodó szavazattal nem tartotta fenn.

Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fenn és az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, a zárószavazás során a határozati javaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a H/1487. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozati javaslatot 129 igen, 26 nem és 18 tartózkodó szavazattal elfogadta.

Soron következik a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló T/2600. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. Emlékeztetem önöket, hogy hétfői döntésünknek megfelelően a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/2600/4., összegző jelentését T/2600/5. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/2600/4. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 125 igen, 49 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a zárószavazás következik, amelynek során a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslattal módosított szövegéről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/2600. számú törvényjavaslat összegző módosító javaslattal módosított szövegét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosult törvényjavaslatot 125 igen, 49 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta. (Arató Gergely: Disznóság! Szégyen!)

Tisztelt Országgyűlés! Most előterjesztések tárgysorozatba vételéről döntünk.

Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszike a Varju László és képviselőtársai által „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról” címmel T/805. számon előterjesztett törvényjavaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 52 igen, 118 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszike a Tóth Bertalan és képviselőtársai által „A pénzügyi intézmények deviza alapú és forint fogyasztói kölcsönszerződésein alapuló végrehajtási eljárásokról” címmel T/961. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 48 igen, 121 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszike a Tóth Bertalan és képviselőtársai által „Az egészségügyi minimumfeltételek biztosításának a politikai vezetőket megillető egyes kiváltságok eltörlése útján történő ösztönzéséről” címmel T/1378. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 50 igen, 122 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszike a Tóth Bertalan és képviselőtársai által „A demokrácia helyreállítása érdekében Magyarországnak az Európai Ügyészség létrehozásában való részvételéről” címmel H/1509. számon előterjesztett határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozati javaslatot 44 igen, 127 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszike a Varga-Damm Andrea képviselő által „A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról a lakcímre visszaélésszerűen történő bejelentkezések megszüntetése érdekében” címmel T/872. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 48 igen, 123 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A határozathozatalok végére értünk. Most kétperces technikai szünetet tartunk. (Rövid szünet.)

(12.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem azon képviselőtársaimat, akik halaszthatatlanul fontos hivatali ügyük intézése érdekében most elhagyják az üléstermet, hogy azt minél hamarabb tegyék meg, hogy folytatni tudjunk munkánkat. (Több képviselő elhagyja az üléstermet.) Köszönöm szépen a megértésüket és együttműködésüket, folytatjuk a munkát.

Soron következik a székelyek Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az Igazságügyi bizottság által benyújtott előterjesztés H/2158. számon a parlamenti informatikai hálózaton valamennyiünk számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Vejkey Imre elnök úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a napirendi pont előterjesztőjének. 30 perces az időkerete, elnök úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 2018. október 9-i ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalta a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló H/839. számú kezdeményezést, és házelnök úr felkérése alapján döntött az ezzel összefüggő határozati javaslat benyújtásáról. Váradi Barna magánszemély 2017. június 28-án kezdeményezést nyújtott be a székelyek Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítása tárgyában. A kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság 2017. július 25-én meghozott határozatával hitelesítette, amely döntést a Kúria 2017. november 7-i végzésével hagyta helyben. Az aláírásra nyitva álló határidőn belül a kezdeményezést több mint ezer, magát székely nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár, választópolgár támogatta aláírásával.

Az aláírás-ellenőrzés eredményéről szóló NVB-határozat 2018. július 10-én emelkedett jogerőre. Az eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság a honos népcsoporttá nyilvánítás feltételeinek fennállásáról kikérte, s határozatához csatolta a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását is. Az MTA állásfoglalásában Lovász László elnök úr kifejtette, hogy a szakterületileg illetékes Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítását nem támogatta. Nem támogatta arra való tekintettel, hogy a székely azonosságtudat jóval inkább egy sajátos területi közösségi identitás, amely a magyar nemzet részeként, azon belül jól elkülöníthetően regionálisan határozza meg önmagát.

Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket etnokulturális értelemben a modern magyar nemzet részének tekintik. Ennek megfelelően az Akadémia nem javasolja a székelyek magyarországi nemzetiségként való hivatalos elismerését. Az Igazságügyi bizottság meghívta ülésére Váradi Barna kezdeményezőt, aki az ülésre végül nem jött el, így az ülésen nem vett részt, nem tudott felszólalni.

A vitában az ellenzéki képviselők hiányolták a Magyar Tudományos Akadémia írásos véleményének szóbeli kiegészítését, annak ellenére, hogy az MTA írásos szakvéleménye részletes, körültekintő és alapos volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi bizottság az MTA állásfoglalását elfogadta, és azt alapul véve azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne támogassa a székelyek magyarországi közösségének honos népcsoporttá nyilvánítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Soltész Miklós államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Igen. 30 perc az időkerete önnek is, parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nem támogatja, és csatlakozik természetesen az Igazságügyi bizottságnak az előterjesztéséhez; több szempontból sem. Az egyik szempont egyértelmű: a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását mi is nemcsak hogy tudomásul vesszük, hanem egyet is értünk vele, valljuk is, és tudjuk is, hogy a székelyek a magyar nemzet részének tekintik és vallják is magukat, és mi Magyarországon is így gondolunk rájuk az elmúlt évszázadokban és az elmúlt évtizedekben is egyaránt. Hozzáteszem, hogy miután, hála istennek, öten itt vannak nemzetiségi szószólók, illetve egyikük képviselő is, hogy Magyarországon 13 őshonos nemzetiséget tartunk nyilván, és velük a kapcsolat, a munka, az együttélés egyértelmű, egyértelműen kimondta egyébként Magyarország Alaptörvénye, hogy ők 13-an Magyarország őshonos nemzetiségei. Hozzáteszem, hogy a támogatások is és az együttműködés is a Magyar Országgyűléssel, kormánnyal, a magyar emberekkel egyre erősebb és egyre magasabb szintű. És akkor itt megfogalmaznék nagyon röviden egy félelmet, hogy akik kérték ezt az egész őshonos nemzetiséggé való nyilvánítást, lehet, hogy jó szándékúak voltak, de akkor eltér nemcsak a Tudományos Akadémia, hanem az egész nemzettudatnak a gondolkodásától az ő javaslatuk, de nagyon remélem, hogy nem etnobiznisz áll e mögött a dolog mögött…  és szeretnék azt a támogatást, amit, még egyszer hangsúlyozom, mások megkapnak, és jogosan kapnak meg, abból szeretnének valamilyen szeletet kivenni. Még egyszer hangsúlyozom: nem támogatjuk mindazt, amit a kérelmezők benyújtottak az Országgyűlés felé. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Herczeg Tamás képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő határozati javaslatnak nagyon fontos üzenete van székely testvéreink felé. Úgy gondolkodunke róluk, úgy tekintünke rájuk, mint egy, az összmagyarságtól megkülönböztetett, az összmagyarságtól elkülönülő, más népcsoporthoz tartozó közösségre vagy pedig úgy, hogy ők is közös nemzetünk, a magyar nemzettest, azaz a magyar népcsoport tagjai-e. Kedves Képviselőtársaim! Valamely népcsoport honos népcsoporttá nyilvánításának szabályait a nemzetiségek jogairól szóló és a népszavazási eljárásról szóló törvények tartalmazzák. A nemzetiségek jogairól szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hatályos törvény mellékletében jelenleg felsorolt nemzetiségeken kívül további nemzetiségek kerüljenek honos népcsoportként elismerésre.

Egy magánszemély, élve a törvény adta lehetőséggel, a székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánítása érdekében összegyűjtötte a szükséges ezernél több aláírást. A kérdéskörben hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottság megkereste a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy foglaljon állást a székelység honos népcsoporttá nyilvánítása iránti kezdeményezés ügyében.

Ahogy dr. Vejkey Imre elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia szakterületileg illetékes Társadalomtudományi Kutatóközpontja szakmai állásfoglalásában nem támogatja a honos népcsoporttá nyilvánítást arra való tekintettel, hogy a székely azonosságtudat jóval inkább egy sajátos területi, közösségi identitás, amely  és azt hiszem, ez a legfontosabb az állásfoglalásban  a magyar nemzet részeként, azon belül jól elkülöníthetően, regionálisan határozza meg önmagát.

(12.50)

S talán ezzel a meghatározással cseng egybe az a vélemény is, amit például a Székelyföld nevű weboldal egyik szerzője ír le. Ő a Székelyföldön lakva azt írja, hogy ők is magyarok, mármint mi itt a magyar államhatárokon belül, és mi is magyarok vagyunk, mármint a székelyföldiek, csak a hazait, azaz a székelyföldit székelynek hívják. Az egységes magyar nemzet része tehát a teljes Kárpát-medencei magyarság, így a székelység is, ahogy például a Wikipédia is fogalmaz: a székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Fontos, a kérdéskörben meghatározandó döntés tekintetében mértékadó körülmény, hogy a Székely Nemzeti Tanács is állást foglalt a témában, és egyetértett a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásával. Továbbá elismerését fejezte ki arról a művelődéspolitikáról, amelyet a magyar kormány folytat, és amely ápolja Benedek Elek, Kányádi Sándor, Kőrösi Csoma Sándor, Kriza János, Márton Áron, Mikes Kelemen, Nyírő József, Tamási Áron szellemi és erkölcsi hagyatékát, segíti a székely népi kultúra kincseinek fennmaradását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztővel egyetértve az MTA állásfoglalása alapján a Fidesz-frakció sem támogatja a székely közösség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Szávay István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő, a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló határozati javaslatot a Jobbik képviselőcsoportja sem fogja támogatni, több okból sem. Mi, jobbikosok a pártunk alapítása óta valljuk, hogy a külhoni magyar közösségek hosszú távú megmaradását kizárólag a tömb számára biztosított autonómia, területi autonómia, illetve a szórvány számára megadott kulturális autonómia jelentheti. Meggyőződésünk, és a dél-tiroli tapasztalataink is azt erősítették, hogy az anyaországnak az autonómiát kellene a nemzetpolitikai céljai közül a legfontosabbá tennie. Az így helyben maradó adókkal és más bevételekkel együtt nemcsak felzárkózni tudnának ezek a közösségek, de fenntartó növekedési pályára is állhatnának, ez is lehetővé válna számukra.

Jól tudjuk sajnos, hogy a magyar kormány nem teljesen így gondolkodik, még akkor sem, ha egyébként kommunikál ezzel, mármint az autonómiával kapcsolatban. Önök önmagában dicséretes módon az elmúlt évek során többszörösére emelték a külhoni magyarságra fordított pénzek összegét, amit mi természetesen üdvözöltünk is, még akkor is, ha az elosztás módjával a kedvezményezettek körét, jól körülhatároltságukat tekintve sok mindent kritizáltunk is. Csakhogy arra is minden alkalommal felhívtuk a figyelmet, hogy önmagában a pénz nem minden, alapvető fontosságú lenne a külhoni magyarság megmaradásának segítését közjogilag is körülbástyázni. Nyilván a különböző autonómiamozgalmak sikerre vitele nehezebb feladat, de úgy gondoljuk, hogy az elmúlt nyolc évben erre bőven lett volna idő és mód, akár az önök számára oly fontos jószomszédi viszony ápolása mellett is lett volna lehetőség arra, hogy előmozdítsák, ha mást nem, a székely autonómiatörekvéseket, vagy legalábbis a nemzetközi térben, például az Európai Parlamentben megjelenítsék azt, felhíva a figyelmet Trianon 100. évfordulójához közeledve arra is, hogy az etnikai kérdés a Kárpát-medencében valójában a mai napig sincs sehol sem megoldva; még akkor sem, ha a románok az elkövetkező két-három évben ezzel a hazugsággal fogják majd telekürtölni Európát és a fél világot. Ehhez képest a Fidesz Gyurcsányékkal együtt inkább leszavazta a Trianon centenáriumának emlékévvé nyilvánítását célzó jobbikos javaslatunkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára sok, nemzetben gondolkodó magyar ember számára lehet szívmelengető érzés egy, a székelység önálló népcsoporttá nyilvánítását célzó kezdeményezést olvasni, de a székelyek nemzetiséggé nyilvánítása súlyos következményekkel járna mind az erdélyi magyarság, mind a székelység megmaradása szempontjából nézve. Az ötlet nem új keletű, ugyanis Nicolae Ceauşescu román kommunista diktátor már a hetvenes-nyolcvanas években az önálló székely nép létrehozásával próbálta megosztani és meggyengíteni Erdély magyarságát, egyébként sikertelenül. S más securitatés módszerek mellett ez az ötlet sem merült feledésbe a rendszerváltás után sem Romániában. Bukarest legutóbb 2011-ben próbálkozott azzal a népszámláláson, hogy mesterségesen csökkentse ily módon a magyarság számát és arányát. Tervük szerencsére ez alkalommal sem sikerült. Az Erdély területén élő mintegy 650-700 ezer székelyből mindössze ezren vallották magukat székelynek a kérdezőbiztosok előtt.

A helyi közösség részéről tehát nincs igény e nemzetiségi kategóriára, hisz a székelység a magyar nemzet szerves részeként tekint saját magára. Még akkor is így van ez, ha néhányan a saját identitásuk megélése és hangsúlyozása miatt ezen önállóság mellett kardoskodtak. A jó szándékukat mi nem szeretnénk vitatni, de láthatjuk azt, hogy csupán egy törpe kisebbség véleményét bírják.

Ha ez a javaslat, amely előttünk fekszik, itt és most többséget kapna, akkor Románia számára teremtenénk hivatkozási alapot és precedenst arra, hogy még tovább aprózza az amúgy is megfogyatkozott erdélyi magyarságot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyarnyelv-használat joga Romániában a 20 százalékos küszöbhöz van kötve, és bizonyos településeken már akár néhány főnek a székely népcsoportba való átsorolásával is veszélybe kerülhetnek a sok esetben csak papíron meglévő, de legalább papíron meglévő magyar nyelvi jogok, a nyelvhasználat lehetősége.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek ismeretében vajon kinek állhat érdekében, hogy ilyen tartalmú javaslatot nyújtson be a Nemzeti Választási Bizottsághoz? Az eredeti kezdeményező egy Székelyek Világszövetsége nevű szervezet, amely azonban csak nevében mutatja jelét bármiféle közösségi működésnek, világszintű szervezettségről meg szó sincs az esetükben. Valójában egy Amerikában, az Amerikai Egyesült Államokban, Texas államban működő baráti társaságról van szó. A jó szándékot persze az ő esetükben sem vitatnám, meg a téma iránti elkötelezettségüket, de a legfinomabban fogalmazva is azt mondanom, hogy minimum nem megfelelően mérlegelték a várható következményeket a javaslatuk benyújtásakor, illetve a kezdeményezés elindításakor. Merthogy később, 2017 júniusában egy olyan magánszemély, akinek a neve már elhangzott, nyújtotta be ezt a javaslatot a Nemzeti Választási Bizottsághoz, aki korábbi meggondolatlan, sőt kontraproduktív akcióival, román zászló égetésével vagy az 1848-as román népfelkelés vezetőjét, Avram Iancut ábrázoló bábu felakasztásával már többször vonta magára a hatóságok figyelmét. Ennek ellenére valamilyen rejtélyes oknál fogva éveken át dolgozhatott továbbra is a román adóhatóság munkatársaként. Mára ő nemzeti körökben teljesen diszkreditálódott, nevet változtatott, és sajnos negatív értelemben vett túlbuzgóságában most éppen ezt a kezdeményezést karolta fel.

Kedves Képviselőtársaim! Mi, jobbikosok úgy gondoljuk, mint ahogy erről már ma is szót ejtettünk, hogy az éppen ma 170 évvel ezelőtt megkezdődött agyagfalvi székely nemzetgyűlésen bizonyították be a székelyek, hogy az egységes modern polgári magyar nemzet részei, és közös ügyeinket akár fegyverrel és vérük árán is hajlandók megvédelmezni. Ezért mi a mesterséges különválasztásukat nem támogatjuk, sőt inkább az összetartozásunk erősítését tűztük ki célunkként. Ezért javasoltuk a mai napon, hogy október 16., az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 170 évvel ezelőtti évfordulója váljék a magyar-székely összetartozás napjává. Reméljük, hogy e mögött a kezdeményezésünk mögött végre valódi nemzeti konszenzus jöhet majd létre. Ehhez kérem továbbra is a kormány támogatását, illetve felkértem a mai napon hivatalos levél formájában is minden országgyűlési képviselőcsoportot, hogy minden frakció egy-egy tagja előterjesztőként is csatlakozzon ahhoz a javaslatunkhoz, amely az előttünk fekvő indítvánnyal szemben épp hogy a magyarság és a székelység összetartozását hivatott kiemelni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(13.00)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára csak elszólás volt, mert az előttünk fekvő határozati javaslatot támogatjuk, mert abban az van, hogy nem nyilvánítja az Országgyűlés  tehát nyilván csak elszólás volt jobbikos képviselőtársam részéről, hiszen a KDNP képviselőcsoportja is ezt a határozati javaslatot támogatja. Azt, hogy a székelyeket Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítsuk, természetesen nem támogatjuk, hiszen az ég kék, a fű zöld, a székelyek pedig a magyar nemzet szerves és elválaszthatatlan részei. Itt le is zárhatnám a felszólalásomat, hiszen ennyire természetes, hogy székely testvéreink a magyar nemzet részesei, és együtt vagyunk velük itt a Kárpát-medencében. Szerintem ez nem is kérdés. Ugye, a nemzetiségek jogairól szóló törvény világosan szabályozza, hogy hogyan néz ki most a jelenleg 13 magyarországi nemzetiség összetétele, kik azok, és 2014-től jogaik is bővültek abból a szempontból, hogy nemzetiségi szószólót, illetve a kedvezményes kvótán egy országgyűlési képviselőt is adhatnak, ezáltal alanyi jogon beleszólhatnak az Országgyűlés működésébe, az ország irányításába.

Összegyűjtöttem egy-két hiteles véleményt, hiszen Székelyföldről származó vélemény a javaslattal kapcsolatban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke például azt mondta, hogy székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség, a kezdeményezést nem támogatom. Vagy éppen Gazda Zoltán azt mondta, a magunk részéről köszönjük, elég nekünk, hogy Romániában kisebbség vagyunk, nem szeretnénk magunknak ezt a státuszt Magyarországon is.

Nyilvánvalóan egyértelmű, hogy voltak korábban olyan kezdeményezések, akár az 1918-as impériumváltást követően, amikor Székelyföld is célpontjává vált a román nacionalizmus nemzeti homogenizációs törekvéseinek, vagy emlékszünk arra, amikor 1990 után a népszámlálásokkor külön rubrikában kellett megjelölni és csak egyet lehetett megjelölni, hogy magyarnak vagy székelynek vallja magát valaki. Nyilvánvalóan egyfajta megosztási kísérletnek köszönhető, aminek ellen kell állni, és ebben nekünk mindenféle eszközzel segítenünk kell székely testvéreinket.

Azt gondolom, hogy ha már nemzetiségpolitikáról vagy kisebbségpolitikáról beszélünk, akkor a román kormányzatnak, Bukarestnek példát adhatna az a magyar kormányzati nemzetiségpolitika, amit az elmúlt 8 évben tapasztalhatunk, hiszen 2010-hez képest 2019-re már több mint megnégyszereződik a nemzetiségekre fordított támogatási összeg, illetve azt is látjuk a népszámlálási adatokból, hogy folyamatosan nő azok száma, akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Itt a 2001-es és a 2011-es népszámlálásnál egy másfélszeres növekedést is tapasztalhatunk. Ezt a négyszeres összeget, a négyszeres költségvetési támogatást is önkormányzatok támogatásaira, intézmények támogatásaira, beruházásokra, civil szervezetekre, kulturális programokra, anyanyelvi táborokra vagy éppen pedagógusok továbbképzésére tudják fordítani az országos nemzetiségi önkormányzatok. A szószólók ehhez nyújtanak olyan segítséget, hogy a súlyozást, az arányokat, a jó célokat minden esetben meg tudja találni a kormányzat.

Azt gondolom, nem kell azt magyarázni, miért nem támogatjuk azt, hogy a székelyeket Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítsuk. Azt hiszem, a kezdeményezésben feltételezhetünk jó szándékot is, de sokkal inkább az jut az eszünkbe, hogy egyfajta megosztási kísérlet is állhat itt a háttérben. Hiszen nagyon fontos, hogy azt az egységet fenntartsuk, azt az egységet képviseljük, amit a Kárpát-medence, a magyar nemzet egyesítésében 2010 óta ez a kormány is vall.

Jobbikos képviselőtársam, az utóbbi napokban ez a slágertéma, hogy ki szavaz Gyurcsánnyal együtt. Önök Gyurcsánnyal együtt nem szavazták meg a nemzetpolitikai növekményeket évről évre a költségvetésben, hogy növeljük a határon túli egyházak, a határon túli iskolák támogatását. Önök is tettek ilyen megjegyzéseket. Örülök, hogy ebben a témában most egy platformon vagyunk, örülök, hogy önök is úgy gondolják, hogy ennek a javaslatnak így át kell mennie, hiszen ez a javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés nem nyilvánítja őshonos népcsoporttá a székelyeket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A székelység a magyar nemzet része. Itt én is megállhatnék, és tulajdonképpen le is ülhetnék. Azonban az Igazságügyi bizottság tagjaként ott voltam, amikor ezt a határozati javaslatot elkészítette a bizottság, megszavazta és az Országgyűlés elé terjesztette.Azt fogalmaztam meg ebben a vitában, és tulajdonképpen ez vonatkozik egyben az ezt követő napirendi pontra is, ami hasonló eljárásban tárgyal valamit az orosz nemzet honos nemzetiségként való elismerése kapcsán, ugyanakkor azt kell mondjam, nagyon nem ugyanaz az ügy. Egy szempontból azonban mindenképpen meg kell jegyeznem valamit, és ezt vegyék figyelembe. Azt gondolom, hogy nem jó az az eljárás, amelynek során tulajdonképpen az Akadémia képviselőjének helyszíni meghallgatása nélkül, rögtön ugyanazon az ülésen, ahol ezt először tárgyalja a bizottság, már el is készíti a határozati javaslatot, és azt rögtön az Országgyűlés elé tárja.

Beszélt Vejkey Imre  helyesen  arról, mert ez egyébként egy nagyon korrekt és jogszerű folyamat volt, hogy ott nem jelent meg ez előterjesztő, pedig meghívást kapott. Kevéssé vonatkozik ez erre a napirendre; amit most mondtam, mind a kettőre vonatkozik, de elsősorban majd a másodikra. Azonban azt gondolom, lehet olyan, hogy megjelenik, mondjuk, a kezdeményezők képviselője, az ő véleménye adott esetben nem egyezik az Akadémia javaslatával, és ennek kapcsán egy hosszabb folyamatban kell végiggondolni azt, hogy egy-egy ilyen előterjesztésben nem támogatást javasol vagy nemleges javaslata van a bizottságnak az Országgyűlés előtt, vagy egyébként támogató.

Ez egy hosszabb gondolkodást, megfontolásokat igénylő folyamat kell legyen. Azt gondolom, nem utoljára állunk ilyen feladat előtt. Ez világosan az Igazságügyi bizottság hatásköre, úgyhogy a későbbiekre nézve ezt mondtam el az Igazságügyi bizottságban, erre tettem javaslatot, hogy erre találjunk ki egy olyan metodikát, ami a dolog érzékenységére tekintettel elfogadható a kezdeményezők szempontjából. Vélelmezzük, hogy minden ilyen kezdeményező jóhiszeműen teszi meg kezdeményezését, én ezt így fogalmazom meg. Természetesen, ha bármilyen jellegű etnobizniszszándék van emögött, azt mi magunk is határozottan visszautasítjuk.

De a fő üzenete a felszólásomnak az eljárásjogi kérdések mellett, hogy természetesen mi magunk is úgy gondoljuk, én magam itt ezt most megerősíteném, hogy a székelység a magyar nemzet része. Ennek megfelelően fogjuk a döntésünket meghozni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megtartóztatom magamat attól kivételesen, hogy egynémely képviselőpárti képviselőtársaim által elmondott lapos propagandaszólamokra reagáljak, és az ügy érdemével foglalkoznék, mert ez valóban egy lényeges ügy, azt hiszem. Határozott álláspontunk az, hogy minden magyar polgárnak joga van ahhoz, hogy a saját kulturális örökségét, hagyományait ápolja, és ehhez valamilyen módon akár állami segítséget is kapjon. Tehát természetesen, ha a magyarországi székelységben, akár önként, akár kényszerből kerültek ide, van olyan vágy, hogy ők ezt a hagyományt ápolják, akkor ez nagyon helyénvaló, támogatandó, ezzel nincs semmi probléma.

Azonban a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény ennél többről szól, ennél jóval több jogot ad és szigorú feltételeket határoz meg. Ebben az ügyben nincs köztünk véleménykülönbség, ha jól értem, sem a kormányoldallal, sem a többi ellenzéki párttal. Nagyon határozottan úgy látjuk, hogy ebben az ügyben a Tudományos Akadémia álláspontja, a hétköznapi tapasztalat, a magyarországi és a székelyföldi székelyek akarata egységes. A székelyek magyarok, a magyar nemzet részei, és mint ilyenek, nem elválaszthatóak és nem elkülöníthetőek kulturális értelemben sem a magyar nemzettől.

Ezt a törekvést nemcsak megalapozatlannak, de kimondottan károsnak is tartjuk. Semmilyen módon nem kívánjuk támogatni, nem kívánjuk elősegíteni, megindokolni a román nacionalizmust sem. Így aztán azt szeretném mondani a Demokratikus Koalíció részéről, hogy támogatjuk a bizottsági javaslatot. Az az álláspontunk, hogy ezt a kezdeményezést az Országgyűlés határozottan utasítsa el. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Parancsoljon! Öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt mindig hangsúlyoztuk, hogy rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a nemzetpolitikai kérdéseket le tudjuk választani a pártpolitikáról, lévén, hogy a pártpolitikának nincs keresnivalója nemzetpolitikai kérdésekben. Annak ellenére, hogy ezt mindenki kimondja, azért jellemző, hogy akár még ha nemzetpolitikai kérdésről beszélünk is, azért a kormánypártok részéről egy-egy fricska, egy-egy politikai odaszúrás az ellenzék részére mindig elhangzik.

(13.10)

Nagyon kérem önöket, hogy ezeket próbálják minimalizálni, amikor ilyen fontos kérdésekről van szó.

Annak viszont nagyon örülök, hogy ebben a kérdésben viszont egy teljes nemzeti egység, egy egységes vélemény formálódik, gyakorlatilag a kormánytól egészen a DK-ig mindenki egyetért azzal, ami ebben a bizonyos elénk terjesztett határozati javaslatban megfogalmazásra kerül. Természetesen az LMP is egyetért ezzel. Mi is azt valljuk, és ez teljesen egyértelmű, hogy a székelység a magyar nemzet része, ezért mi is elutasítjuk természetesen ezeket a törekvéseket, hogy honos népcsoportként próbálják aposztrofálni a székelyeket Magyarországon.

Hozzáteszem azért, hogy néhány képviselőtársammal nem értek egyet abban, én nem gondolom, nem számítok arra, hogy itt jóhiszeműség vagy jó szándék motoszkált azok mögött, akik ezt a bizonyos kezdeményezést elindították. Szerintem egyértelmű a megosztásra törekvés és a zavarkeltés szándéka. Mi így tekintünk erre a javaslatra, szerintem ezt ki is kell tudni mondani. Rendkívül súlyos politikai következményei lennének a székelyekre nézve, ha egy ilyen javaslat bármilyen módon egyáltalán el tudna indulni vagy komolyan vehető stádiumba kerülne. Tehát teljes mértékben támogatjuk ezt a bizonyos javaslatot. Hozzáteszem, hogy egyetértünk a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásával, de ahhoz, hogy kialakítsunk egy véleményt, nem is lenne szükség a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására, szerintem ez teljesen egyértelmű.

Még egy nagyon rövid megjegyzést szeretnék tenni, Szávay képviselő úr a napirend előtti felszólalásában jelezte, hogy az agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját egy határozati javaslatban magyar-székely összetartozás napjává szeretnék nyilvánítani. Megküldte ezt a javaslatot, így a határozati javaslat már beterjesztésre került. Az LMP frakciója online módon már gyorsan meg is tárgyalta, és itt szeretném jelezni, hogy teljes mértékben támogatjuk, nagyon fontos, nagyon szimbolikus kezdeményezésnek tartjuk, és az LMP frakciója támogatni is fogja, és csatlakozni fog ehhez a kezdeményezéshez. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kettőperces felszólalásra Vejkey Imre képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Zárszóban akartam arra kitérni, hogy rendkívül fontosnak tartom azt, hogy valamennyi kormánypárti és ellenzéki frakció egyhangúlag kiáll amellett, hogy a székelység a magyar nemzet része. Nagyon szépen köszönöm ezt mindenkinek. Ez rendkívül fontos az elcsatolt területek magyarsága szempontjából.Reagálni szeretnék a Varga László képviselőtársunk által elmondottakra, aki azt mondta, hogy ha van egy előterjesztő, akit meghallgatunk, akkor a Magyar Tudományos Akadémiát is meg kellene hallgatnunk az ügyben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Tudományos Akadémia egy rendkívül részletes szakvéleményt adott írásban. Olyan részletes szakvéleményt, amely teljességgel megalapozott volt. Hogy ehhez képest az előterjesztőnek vannak a szakvéleménytől eltérő álláspontjai, én úgy gondolom, nekünk mindenképpen a szakértőknek, a Magyar Tudományos Akadémia szakintézményének az álláspontját kell figyelembe venni, írásos szakvéleményét, amely teljességgel megalapozott, és ami feltételezésem szerint a szóbeli meghallgatás után, mivel adekvát, nem módosítható.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra a Fidesz képviselőcsoportjából Zsigmond Barna Pál képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, öné a szó.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden, székelyként is szeretnék hozzászólni a kérdéshez. Mindenekelőtt talán ezt lehet nyugtázni, hogy a székelyek megteremtették a konszenzust a magyar parlamentben. Ennek nagyon örvendek, hiszen mind a kormánypártok, mind az ellenzék képviselői hasonló álláspontot fejtettek ki a kérdés vonatkozásában. Egyetértek Nacsa képviselőtársammal, hogy vannak dolgok, amelyeket nem kell megmagyarázni, vannak dolgok, amelyeket érezni kell. Mégis a jog azt kéri tőlünk, azt követeli tőlünk a jogrendszer, hogy azt is meg kell magyarázni, amit az ember érez.Azt gondolom, ebben a vonatkozásban a magyar nemzetiségi törvényi keret jól vizsgázott, hiszen az Akadémia álláspontja helyre tette ezt a kérdést, nagyon világosan kimondta, hogy az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi, nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Tehát a székelyek magyarok, és pont; amit a szívünk mond, azt az Akadémia egy kucifántosabb nyelvezetben ugyancsak levezette. Ilyen értelemben a magyar jogrendszeren ez átment, ugyanazt mondja a magyar jogrendszer, amit a mi szívünk mond: tehát a Magyarországon élő székely közösség nem felel meg a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek.

Valóban  ahogy elhangzott itt a felszólalók részéről  nincs társadalmi támogatottsága sem Székelyföldön, sem Magyarországon annak, hogy a székelyek önálló nemzetiség lennének. Az erdélyi, magyarországi politikai, civil, egyházi szervezetek nem értenek egyet a külön nemzetiséggé nyilvánítással. Valóban, a román propaganda már Trianon kapcsán elővette ezt a kártyát. Én magam is sokszor találkoztam korábbi életemben ezzel, amikor beszélgettünk a trianoni helyzetről vagy az erdélyi helyzetről, sokan feltették a kérdést Nyugat-Európában, hogy a székelyek akkor most kicsodák, hiszen volt egy olyan propaganda, különösen román propaganda a történelemkönyvekben, vagy a propagandaízű vagy ilyen célú történelemkönyvekben előszeretettel használták ezt a kérdést, hogy a székelyeket leválasszák a magyarokról, és ilyen értelemben csökkentsék a magyarok súlyát Erdélyben.

Tehát székely emberként és főkonzulként is szolgáltam Székelyföldön, mindig azt tapasztaltam, hogy a székelyek magyarok. Soha semmilyen jelét nem tapasztaltam annak, hogy a székely nemzetiségi identitást vagy valamilyen speciális tájjellegű identitást a magyarsággal szemben határozták volna meg, mindig a magyarságon belül került ez meghatározásra. Fontos jelzés az is, hogy nagyon sok székely élt a magyar állampolgárság lehetőségével, nagyon sokan vették fel a magyar állampolgárságot 2010 után, és minden népszámláláson magyarként határozták meg magukat.

Ez nagyon fontos, szintén bizonyítéka annak, hogy ők maguk hogyan tekintik vagy mi magunk hogyan tekintünk erre a kérdésre. Valóban sokat szenvedtek a székelyek a magyarságukért, magyarságunkért.

Államtitkár úrral szemben vagy az ellenzék képviselőjével szemben, az LMP szónokával egyetértve, határozottabban fogalmaznék, én is úgy gondolom, hogy itt minimum etnobiznisszel, de lehetséges, hogy diverzióval állunk szemben; aki ezt a javaslatot felvezette, nem a jó szándék és a székelyekért való aggodalom vezette.

Támogatom mind a bizottság, mind a kormány, mind az ellenzéki pártok álláspontját. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.Megkérdezem Vejkey Imre képviselő urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Az ügy fontosságára való tekintettel igen, nem azért, mert nem értenénk egyet a kérdésben.

ELNÖK: Öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A székelyek a modern magyar nemzet szerves részét képezik, vagyis mi, anyaországi magyarok a székelyeket semmiképpen sem tekintjük nemzetiségnek. Nem tekintjük nemzetiségnek, mert ők nekünk nem nemzetiség, hanem a magyar kulturális nemzetből kiszakított nemzetrész. Olyan nemzetrész, amely integráns része a magyarságnak, olyan nemzetrész, amely az Árpád-kortól a XVI. század elejéig a Magyar Királyság része volt. Olyan nemzetrész, amely az 1526-os mohácsi csatavesztést követően az Erdélyi Fejedelemség államalkotó rendi nemzeteinek egyike lett.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudniuk kell, hogy Székelyföldön a katonai szolgálathoz szorosan kötődő sajátos szabadságjogok és a széki közigazgatási szervezet még a mohácsi csatavesztés ellenére is, sőt a Habsburg-monarchiához való csatlakozást követően is megmaradt. A kiegyezés után 1876-ra a széki szervezetet felváltotta a Magyar Királyság vármegyerendszerébe történő integráns beépülés. Trianon után a székelyek célpontjává váltak a román nacionalizmusnak és a román homogenizációs törekvéseknek. A székelyek a románok általi üldöztetésük okán a XX. század folyamán több időszakban kerültek jelentősebb számban a jelenlegi Magyarország határainak területére.

Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a székelyek a modern magyar nemzet szerves részét képezik, ezért mi, magyarok, mint ahogy mondtuk mindannyian, semmiképpen nem tekintjük őket nemzetiségi kisebbségnek, nemzetiségnek.

Köszönöm még egyszer, hogy egyhangúlag támogatják az előterjesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VEJKEY IMRE, az igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 2018. október 9-i ülésén tárgyalta meg kijelölt bizottságként az orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló H/1515. számú kezdeményezést, és döntött házelnöki felkérés alapján az ezzel összefüggő határozati javaslat benyújtásáról.Döbrei István magánszemély 2018. február 1-jén kezdeményezést nyújtott be az orosz népcsoport Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítása tárgyában. A kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság 2018. február 16-án meghozott határozatával hitelesítette, amely döntés jogorvoslat hiányában 2018. március 5-én jogerőre is emelkedett. Az aláírásra nyitva álló határidőn belül a kezdeményezést több mint ezer, magát az orosz nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár, választópolgár támogatta aláírásával.

Az aláírás-ellenőrzés eredményéről szóló NVB-határozat 2018. szeptember 17-én emelkedett jogerőre. Az eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság a honos népcsoporttá nyilvánítás feltételeinek fennállásáról kikérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását. Az állásfoglalásban Lovász László elnök úr kifejtette, hogy a szakterületileg illetékes MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete a Magyarországon élő orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását nem támogatja.

Az MTA szakvéleménye szerint bár a Magyarországon élő oroszok ugyan rendelkeznek a nyelv és a kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, azonban a legalább egy évszázada folyamatos honos népcsoporti jelenlét nem igazolható.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság meghívta ülésére Döbrei István kezdeményezőt, aki megjelent a bizottság ülésén, és akinek az Igazságügyi bizottság felszólalást is engedélyezett. Döbrei István kezdeményező a felszólalásában vitatta a Magyar Tudományos Akadémia azon szakvéleményét, hogy az oroszok magyarországi százéves jelenléte nehezen lenne igazolható.

A bizottság ellenzéki tagjai a kezdeményező ezen felszólalására való hivatkozással ügyrendileg azt a javaslatot terjesztették elő, hogy az Igazságügyi bizottság ebben a kérdésben most még ne döntsön, hanem helyette a következő ülésen, az MTA szakértőjét pedig szóban hallgassa meg. Az ügyrendi javaslatot az Igazságügyi bizottság nem fogadta el.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti hitvallásában kinyilvánítja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Ezen túlmenően vállalja, hogy a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját ápolja és megóvja. A Magyar Tudományos Akadémia az orosz közösség esetében is lefolytatta a Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánításhoz szükséges törvényi feltételek vizsgálatát, és arra a szakmai álláspontra jutott, hogy ezek a feltételek a jelen ügyben nem állnak fenn.

Az Igazságügyi bizottság az MTA szakértői véleményét elfogadva így azt javasolja a tisztelt Háznak, hogy ne támogassa az oroszok magyarországi közösségének honos népcsoporttá nyilvánítását. Kérem önöket, hogy az Igazságügyi bizottság döntését tartalmazó, H/2159. számú határozati javaslatot fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   121   121-146   145,147-160      Ülésnap adatai