Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A sportról szóló 2004. évi I. törvénynek a tisztelt Ház elé került módosítását tárgyaljuk, és ebben a vitában elhangzott, hogy Magyarország sportélete milyen sikeres fejlődésen ment át. Ezt magam is személyesen is megtapasztalhattam. Valóban örömteli dolog Magyarországon sportolni, egyre több gyermek kezd el sportolni  ennek van egészségügyi kihatása , és egyre több rangos világeseményt tudunk különböző sportágakban megrendezni, ami pedig az országimázs szempontjából is igen kívánatos. Elmondhatjuk, hogy Magyarország, bár kis ország, mégis sportnagyhatalom. Az előttünk fekvő törvénymódosítás azonban nem a sport szűk értelemben vett jótékony hatásairól szól, hanem a meglévő nemzetközi sportszervezetek Magyarországra csábításáról, illetőleg a még esetleg létre nem jött nemzetközi sportszervezetek magyarországi bejegyzésének a feltételeit könnyíti meg.

Fontosnak tartom leszögezni mindjárt az elején, hogy a nemzetközi sportszövetségeket az egyes nemzeteknek az adott sportágakban tevékenykedő szövetségei hozzák létre, nem pedig a sporttörvény rendelkezése. Én úgy gondolom, hogy támogatni kell ezt a törekvést, mert hiszen miért ne lelhetne Magyarországon otthonra egy nemzetközi sportszövetség. Azonban az előttünk fekvő javaslathoz kapcsolódóan kérdéseket és javaslatokat is meg kell fogalmazni, és akkor most bele is mennék a részletekbe.

Az első a jogszerűség kérdésköre. A törvény lehetőségként írja elő, hogy ezek a szervezetek közvetlenül is részesíthetők lesznek állami támogatásban, magyarul, ez az adófizetők adóforintja, ez közpénz. Azt helyesen írja ez a törvényjavaslat is, de gondolom, önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy nemzetközi sportági szövetség, sportszövetség vagyoni értékű jogok hasznosításával rendelkezik. Mire gondolunk itt? Például televíziós közvetítésekre, sportrendezvények szervezésére gondolunk itt, különböző marketing- és reklámjogokra. Tehát ezeknek a szervezeteknek van saját bevételük. Érdekes, hogy miért kell egy nemzetközi szervezetet a magyar adófizetők közpénzéből támogatni.

Itt kerül szóba, illetve itt szeretném hangsúlyozni, hogy azért a magyar állampolgárok körében, túl azon, hogy szeretik a sportot, nagyon sokan járnak ki és szívből drukkolnak a magyar sikereknek, azért az utóbbi időben nemkívánatos jelenségek is felmerültek, különösen a látványsportágakban a taós pénzek, támogatások felhasználásával, hasznosításával, hasznosulásával kapcsolatban, egyéb szövetségek háza táján nemzetközi versenyek rendezésével kapcsolatos visszaélésekkel és nem utolsósorban az olimpia ügyével kapcsolatban is, amikor is, én úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárok nem voltak kellőképpen tájékoztatva arról, hogy ez Magyarországnak mekkora presztízs és mennyi előnye származik belőle, ők inkább csak a rossz oldalát látták, vagy legalábbis azokra gondolok, akik egy népszavazásban szerették volna ezt a kérdést föltenni. Én sajnálom, hogy végül is nem került népszavazásra ez az ügy, én magam támogattam volna az olimpiát, nagyon sokan velem szemben, de az, hogy idáig eljutottunk, az bizony annak is a következménye, hogy bár a kormány rendkívül jól konzultál a választókkal általában a nemzeti konzultációkon keresztül, illetőleg láthatjuk, hogy a különböző kommunikációs csatornákon keresztül nagyon professzionálisan teszi ezt a munkát, de itt ez nem történt meg. Tehát ha már itt tartunk, akkor erre nagyon oda kellene figyelni, oda kell figyelni.

A 30/A. § szerint  most továbbmegyek  az alapító okiratban kiköthető, hogy magyar vagy nemzetközi választott bíróságok alá vetik magukat a felek a sporttal kapcsolatos jogvitákban. Ez a sporttal kapcsolatos jogvita egy igen tág körű megfogalmazás, ez lehet akár egy sportoló szerződése vagy akár egy sportesemény megrendezésére irányuló szerződés.

(20.50)

És nagyon sajnálom, hogy ez ügyben nem a magyar bíróság jár el, illetőleg nem választható ez, és nem a felek meggyőződésén és egyetértésén alapulva működik. Tehát azt kell látni, hogy a magyar állam által közpénzből támogatott nemzetközi sportszervezetek és az egyesületek vagy sportolók közötti esetleges anyagi jellegű viták eldöntésére nem lesz jogosult a magyar bíróság.

És akkor, amit Bánki Erik képviselőtársam is említett: egy különálló státuszt biztosítana ez a törvényjavaslat, amennyiben megszavazásra kerül, a civiltörvény és a Ptk. előírásainál sokkal enyhébb feltételeket szab ezeknek a szervezeteknek. Ha megengedik, akkor egypárat felolvasok belőle: a nemzetközi sportszövetség nem köteles felügyelő szervet vagy felügyelőbizottságot létrehozni. A létesítő okirat eltérhet a Ptk.-ban foglalt határozatképességgel kapcsolatos követelményektől. A nemzetközi sportszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a létesítő okirat eltérhet a polgári törvénykönyvben, valamint a civiltörvényben meghatározott és  most tessék figyelni!  a vagyon felosztására vonatkozó előírásoktól. Felmerül a kérdés, hogy mi szükség van erre.

Ezt a kérdéskört befejezve eljutunk az etikusság kérdéséhez is. A közvetlen állami támogatásban részesített nemzetközi sportszövetségek, amelyek rendezik és lebonyolítják a nemzetközi versenyeket, amelyek döntenek a beadott pályázatok ügyében, mégis milyen fényt vet Magyarországra, hogy a magyar állam közpénzből támogatja ezeket a szervezeteket, majd  most nem azt mondom, hogy véletlenül, mert mi is azt szeretnénk  Magyarországon adnak otthont különböző sporteseményeknek. Én úgy gondolom, hogy ennek finoman szólva is nagyon rossz az optikája, és Magyarország nemzetközi megítélését a sportvilágban negatívan befolyásolná.

Egy újabb kérdés merül fel. A tervezetben nem szerepel így konkrétan, hogy Budapesten szeretnénk, vagy irányítottan Budapest lenne az a nagyváros, ahol ezeknek a szervezeteknek a székhelye lenne, itt most csak Magyarországról beszélünk, és éppen ezért nem értem  de gondolom, nem csak én vagyok ezzel így az ülésteremben , hogy miért kell egyáltalán engedélyt adni Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszternek arra, hogy egy nemzetközi sportszövetség marcali székhellyel alakuljon meg. Nem értem. De egyáltalán, hogy hogy kerül a csizma az asztalra. Azt sem értem, hogy mi köze van ehhez  már bocsánat a kifejezésért, inkább úgy fogalmazok, hogy miért Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter dönt ebben a kérdésben. Ugyanis tudomásom szerint a sportügyek nem tartoznak a minisztérium feladatkörébe, sokkal inkább tartozik ez az EMMI feladatkörébe, és Szabó Tünde államtitkár asszony személyében van egy kiváló sportszakember, akit egyébként hiányolok a mai vitáról. Úgy gondolom, hogy ezekben a kérdésekben az EMMI-nek és kifejezetten a sportállamtitkárságnak kellene döntenie és az engedélyt megadnia.

A felszólalásom végéhez közeledvén egy javaslatot is szeretnék megfogalmazni. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, illetőleg az előterjesztő úr figyelmét is, hogy a világ legnagyobb nemzetközi sportszervezete nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, bár kétségtelenül a legnagyobb súllyal rendelkezik, és még a sportolók körében is sokan gondolják úgy, hogy a legnagyobb potenciállal is a NOB rendelkezik, hanem a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége, az úgynevezett GAISF, amely 94 tagjával gyakorlatilag képviseli a világ összes nemzetközi sportszövetségét. Az olimpiai sportágak sportszövetségei is egyébként tagjai ennek a szervezetnek. A nemzetközi sportszövetségi státuszt tehát nem a magyar sporttörvény, hanem a GAISF-tagság határozza meg.

A GAISF-tagok negyede azonban nem tartozik bele sem az olimpiai, sem a NOB által elismert sportágak körébe. Azért fontos és lényeges, hogy ezt hangsúlyozzuk, mert ez a módosítás nem teszi lehetővé többek között a nemzetközi aikido, a nemzetközi testépítő, a nemzetközi dzsúdzsucu és számos más sportszövetség magyarországi székhellyel történő bejegyzését. Erre tekintettel, úgy gondolom, érdemes lenne változtatni a törvénymódosítás tervezett szövegén, konkrétan a nemzetközi sportszövetség definícióján, úgy, hogy a törvény ne a NOB, hanem a GAISF általi elismeréshez kösse a székhelyalapítás feltételét. Ilyen módon, ahogy említettem, akár például a nemzetközi dzsúdzsucu szövetséget is vagy a testépítő szövetséget is Magyarországra lehet csábítani, és lehetne magyarországi székhelye.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: szeretnék választ kapni a kérdésekre, konkrétan arra, hogy egyáltalán vane olyan olimpiai sportág, nemzetközi szövetség, amelyiknek szándékában áll Magyarországra, azon belül akár Budapestre költözni. Miért kell támogatni közpénzből ezeket a szervezeteket? Miért kell könnyebbséget adni azoknak a sportszervezeteknek, amelyeket adott esetben közpénzből támogatunk? Ez a szabályozás sokkal liberálisabb azoknál a szervezeteknél, amiket a magyar állam közpénzzel nem támogat. Tehát itt egy ellentmondást észlelek. És kérdezem, hogy miért nem a sportért felelős államtitkárság dönt ebben az ügyben, hiszen a sporttörvény módosításáról beszélünk. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!) Köszönöm szépen, és várom a válaszokat a kérdéseinkre.

Természetesen, ha kétség merül fel bennünk, módosító javaslatokat be fogunk nyújtani, és bízom benne, hogy az általam előadottak alapján ez pozitív támogatásra fog találni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)