Készült: 2024.04.27.12:27:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2019.03.19.), 18. felszólalás
Felszólaló Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben igen ambiciózus célokat fogalmaztak meg kormányzati körökben. A miniszterelnökünk azt nyilatkozta, hogy 2030-ra Magyarországnak az öt legélhetőbb európai ország közé kell felzárkóznia, el fogjuk érni Ausztria egy főre jutó GDP-jét. Matolcsy jegybankelnök úr ennél némiképpen szerényebb célt tűzött ki, azt, hogy 2030-ra az osztrák egy főre jutó GDP 80 százalékát kell elérni. Ha ez utóbbit nézzük, sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy ezzel is csak a vágyálmok birodalmába vezet bennünket, hiszen ez azt jelentené, hogy évenként 4 százalékponttal magasabb növekedési ütemet kell produkálnunk minden esztendőben, mint az osztrákok, vagyis ha az osztrákok olyan 2 százalékos éves gazdasági növekedést érnek el, akkor nekünk 6 százalékot kellene minden esztendőben elérni, így tudnánk 12 év alatt a 80 százalékra felmenni. Azt gondolom, nem kell ecsetelni, hogy ez miért nem valósítható meg.

A célokhoz az MNB elkészített egy versenyképességi csomagot, amely egy nagyon érdekes anyag. Sok minden van benne. Több jó és támogatható ötlet van benne, program van benne, és persze vannak benne kevésbé jó programok is, olyanok is, amelyeket nem igazából lehet vagy nem igazából szükséges bevezetni.

Hogy a jók közül említsek néhányat, mert azt gondolom, hogy ez is nagyon fontos, például az adóadminisztráció egyszerűsítése kifejezetten támogatandó, a gazdaság további kifehérítése szintén üdvözlendő. Az olcsóbb bankolás és az ezzel kapcsolatos praktikus javaslatok szintén támogatandók. A munkavállalói részvényprogram ösztönzése igencsak pozitív és kívánatos lenne. A kuponos támogatások hazai bevezetése lengyel mintára szintén egy olyan program, amely azt gondolom, hogy mindenképpen üdvözlendő.

(9.50)

Ezzel együtt azonban vannak persze még további pozitív programok, de ezzel együtt is az egész csomag nagyon erőteljesen neoklasszikus, neoliberális ihletettségű, hogy ne mondjam, ortodox, annak ellenére egyébként, hogy Matolcsy miniszter úr önmagát unortodox közgazdásznak véli vagy sorolja be. Tehát igazából a piac is a piaci megoldásokra épít, azt gondolja, hogy azok meg tudják oldani az alapvető problémákat, illetve olyan eszközöket, mint például az adócsökkentés. Az adók csökkentése mint versenyképességi eszköz, azt gondolom, hogy egyáltalán nem követhető. Az adócsökkentésnek átmeneti pozitív hatása lehet, hosszú távon azonban egyáltalán nem jó megoldás, mert konzervál egy adott meglévő rendszert. Ha megnézik önök a legversenyképesebb országokat, tehát Dániát, Svédországot vagy Finnországot, akkor azt találják, hogy ott bizony igen magas adókulcsok vannak, tehát adócsökkentéssel nem lehet tartós versenyképességet növelni, márpedig ez egy nagyon sarkalatos pontja ennek a programnak.

A program nem néz szembe azzal az alapvető kérdéssel, hogy a versenyképesség megteremtéséhez a humán tőke fejlesztésére lenne szükség. Tehát itt egy hosszú távú programot kellene lerakni, egy húszéves oktatási programot, amelyben tudatosan felépítenének egy, a mainál sokkal hatékonyabb oktatási rendszert, az óvodától egészen az egyetemekig. Ehhez képest az anyagban az fogalmazódik meg, hogy több forrást kell az oktatásra fordítani, de ha valaki részletesen elolvassa, akkor ebből az derül ki, hogy több magánforrást kell fordítani, ami viszont igen problematikus, mert így az oktatásból is egyre inkább a privatizáció felé megy el a dolog, ami azt jelenti, hogy az esélyegyenlőség bizony csökken, és egy csomó tehetségről mondunk le. A szegény családok gyermekei, ha nem tudnak továbbtanulni, de tehetségesek, akkor ezt el fogjuk veszíteni.

A munkapiac rugalmassá tétele szintén egy igen érdekes problémakör, de itt sincsen megoldása a kormányzatnak, hiszen nincsenek megfelelő átképzési programok, a munkanélküliek kezelésének problémája sincs megoldva, és a munkaerő-mobilitás, amihez bérlakásokra lenne szükség. De a miniszterelnök úr éppen tegnap mondta azt, hogy a magyar embereknek saját lakásra van szükségük, saját házat akarnának. Ha saját házuk lesz, akkor ebből következően bizony a munkaerő-mobilitás sokkal lassabb lesz, mert az ember nem csiga, tehát nem tudja a hátán vinni a házát, ebből következően el kellene dönteni, hogy melyiket szeretnénk a két cél közül. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai