Készült: 2024.09.22.12:05:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

230. ülésnap (2012.10.16.), 97. felszólalás
Felszólaló Herman István Ervin (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:16


Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERMAN ISTVÁN ERVIN (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk van a T/8749. számú törvénytervezet, amely a Magyar Export-Import Bank részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló '94. évi XLII. törvény módosításáról szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy erős állam csak akkor jöhet létre, ha mögötte erős gazdaság van. Az erős gazdaság pedig csak akkor jöhet létre, ha a mindenkori kormány megteremti a működéséhez szükséges feltételeket. Valljuk be őszintén, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, a kormányaink nem minden esetben sáfárkodtak jól a magyar tulajdonnal, sorolhatnám itt föl a példákat az élelmiszer-feldolgozó iparban, az energiaszektorban, és idesorolhatnám a bankszektort is, hiszen a magyar bankrendszer több mint 90 százaléka külföldi tulajdonban van. A magyar vállalkozók sorsa fölött Londonban, Bécsben, Németországban, Hollandiában - és hadd ne soroljam föl - döntenek. Naiv és csacska dolog azt hinni, hogy ott a magyar vállalkozói érdekeket fogják elsődlegesen képviselni.

(14.40)

Érthető tehát, hogyha a kormány a magyar tulajdonban lévő Eximbank törvénymódosítását kezdeményezi, abból a célból, hogy a saját magyar érdekeinket, vállalkozói érdekeinket szolgálják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy személyes példával álljak most elő, és talán egy picit időutazást kövessünk el együtt, és talán jobban érthető lesz a mondandóm további része. 1991-et írtunk, amikor Eger város polgármesterével, dr. Ringelhann Györggyel, én mint választott képviselő, elmentünk Eger város, illetőleg a megye érseki hivatalába, és az érsek úrtól kértünk egy időpontot, mondván, hogy a háború viszontagságai és a barbarizmus elől a szobrokat elmentették a föld alá, és ennek köszönhető, hogy ma Egerben számos szobor ismételten díszíti Eger város épületeinek homlokzatát, de az Angol Kisasszonyok udvarán lévő obeliszken egy angyalszobor a mai napig nem került ki a földből. Mi megtaláltuk, és tudtuk, hogy hol van, és erre kértünk engedélyt, erre kértünk felhatalmazást, hogy kiáshassuk, és a méltó helyére visszategyük. Akkor, amikor az érsek úrnak elmondtuk jövetelünk célját - dr. Seregély István úrról van szó -, lesütötte a fejét, majd kínos csend után, pár másodperc múlva megszólalt, s azt mondta: fiúk, még nem jött el az ideje. Ezt az országot erkölcsileg, morálisan és gazdaságilag 50 év alatt tették tönkre. 50 év kell annak, amíg egy új erkölcsi értékrend talaján egy új, erős gazdaság jön létre ebben az országban. Akkor persze, amikor elköszöntünk, nem értettük, hogy azért ez talán egy picikét túlzás, és 15-20 évben gondolkodva mertük remélni, hogy ez a fordulat be fog következni.

Azóta, tisztelt képviselőtársaim, eltelt 22 év. Ma már világosan látom, hogy talán nem is lesz elég az az ötven év, amiről az érsek úr beszélt, ugyanis a szocializmus kalitkájában szocializálódott embertársainkkal együtt be voltunk zárva, a gondoskodó állam gondoskodott az ő madárkájáról élelemmel, a szórakozásáról egy kis csörgővel, egy kis hintával, és szabadon szárnyalhattunk a kalitkán belül. Majd 1990-ben kinyitották a kalitka ajtaját, és azt mondta a gondoskodó állam: kismadár, én már nem tudok rólad gondoskodni, gondoskodjál magadról. Tovaris, konyec! Ugye, még emlékszünk rá? A kismadár kirepült a kalitkából, boldogan repdesett, csak éppen az izmai elsorvadtak, csak éppen azt a képességét, hogy a téli fagyban, zimában a magvakat, ami a túléléshez szükséges, megtalálja, ezt a képességét elveszítette.

Ugye, emlékeznek még rá, hogy hány vállalkozás, kényszervállalkozás született? Ugye, emlékeznek még rá, hogy hány kényszervállalkozás ment tönkre? S akkor most eljutunk arra a pontra, hogy eladtuk az élelmiszer-feldolgozó iparunkat, eladtuk az energiaszektorunkat, eladtuk a bankszektorunkat, és most a gondoskodó állam ezeket igyekszik, ha úgy tetszik, stabilizálni, annak szellemében és értelmében, hogy egy erős gazdaságot tudjon létrehozni a saját népe javára. Ez a tény, ezt akartam önöknek elmondani.

Most rátérnék a mondandóm második felére. A T/8749. számú törvényjavaslat egyrészt az Eximbank forrásbevonásának megkönnyítésére és a speciális tőkeszámítás szabályaira vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, nevezetesen betételhelyezési és forrásbevonási lehetőség megteremtése céljából, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete előzetes engedélyéhez nem kötött hitelfelvételi lehetőség kimondása, harmadsorban a forrásszerzéshez kapcsolódó ügyletek végzéséhez az állami háttér biztosítása, a 2010 előtti speciális, kedvező tőkeszámítási szabályokra történő visszatérés rögzítése. Sorolhatnám ezeket a példákat folyamatosan, amelyek pontosan azt a célt szolgálják, hogy a magyar tulajdonban lévő Eximbank a magyar vállalkozói szféra érdekeit szolgálja az export, illetőleg a külföldi tőkebefektetések esetében, illetőleg megteremti annak a lehetőségét - mert eddig ez nem volt meg -, hogy az exportbeszállítói kört is beemeli ebbe a rendszerbe. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy felelősségünk, hogy e törvényt támogassuk, felelősségünk a magyar vállalkozói szféra érdekében, hogy e törvény minél előbb napvilágot lásson.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy bíráló és kiegészítő javaslataikkal bővítsék e rendelet módosításának a lehetőségeit a céljaink elérése érdekében, és kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai