Felszólalás adatai

Ma a gazdasági válság súlya alatt nincs nagyobb érték, mint a munkahelyteremtés, a meglévő lehetőségeink kihasználása. Erről szól a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló T/8679. számú törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar termelők azt várják a magyar kormánytól, a magyar Gazdasági Versenyhivataltól, hogy védje az emberek érdekeit. Ebből lesz belső fogyasztás, ebből lesz munkahelyteremtés, ebből lesz adófizetés, ebből lesz gazdasági fellendülés. A Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli gyakorlata rávilágít a hazai agrárjogi szabályozás azon alapvető hiányosságaira, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaira. A termékek szezonális piaci jelenléte, az időjárási hatások, az ellátásbiztonság, azaz az élelmiszerek a fogyasztói vásárlások alapvető termékeiből eredő kiszolgáltatottsága, az uniós jogban jelen lévő preferált megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből.

Minderre tekintettel indokolt a hazai versenyszabályok szigorúságának az uniós kötelezettség mértékéig történő enyhítése, azaz a mezőgazdasági termékek vonatkozásában megengedőbb rendelkezések meghatározása. Ugyanakkor a gazdasági igény erre nyilvánvaló. Az uniós jogi keretek is lehetőséget adnak a szabadabb mozgástérre. A Gazdasági Versenyhivatal azonban ezen jogszabályi hiányosságok miatt az eljárás során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdasági ágazat jellemzőit. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikke meghatározza a közös agrárpolitika célkitűzéseit. Ezen rendelkezés szerint a közös agrárpolitika célja a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével.

Azért, hogy a módosítás nyomán bevezetésre kerülő új jogszabályrendszer mihamarabb kifejthesse az agrárium versenyképességét fokozó hatását, a jogalkotó az idevonatkozó törvény 15. §-ának (1) bekezdése b) pontjában lehetővé teszi, hogy a szabályozás az átmenet nyomán, a módosítás hatálybalépését követően a megkezdett eljárási cselekményre, azaz a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedjen az új jogszabályi rendelkezés hatálya.

Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaságban semmi nem örök, csak a változás. A termelők egy-egy szezon elején még nem tudják, hogy a kereslet vagy a kínálat lesz túlsúlyban. A termelést és a fogyasztást is jelentős mértékben befolyásolja az időjárás. Ahogy a régi bölcs időseink mondták: ha elre van, akkor ára nincs, ha ára van, akkor elre nincs.

A méltányos jövedelem függ a kereslettől, a kínálattól, az időjárástól, a versenytársak esetleges bújtatott támogatásától. Többek között ezért is fontos, hogy a folyamatban lévő ügyekre is legyen a miniszter jogkörének hatása.

Ezek jegyében a törvényjavaslatnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban az agrárpolitikáért felelős miniszter állásfoglalását kelljen beszerezni annak eldöntésére, hogy a versenykorlátozó magatartás, a megállapodás által elért árelőny nem haladja meg a méltányos mértéket. Indokolt biztosítani annak lehetőségét, hogy a versenykorlátozó magatartásban részt vevő felek a Gazdasági Versenyhivatal jelzése alapján, bírság kiszabása nélkül, összhangba hozhassák a magatartásukat a jogszabályi előírásokkal, megadva ezáltal a lehetőséget az önkéntes jogkövetésre. Ennek elmulasztása esetén azonban fönn kell tartani a bírságolás lehetőségét.

Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Bár köztudott, hogy a politikában az ellenzék szempontjából mindig a "minden rosszban van valami jó" elv a meghatározó, saját tapasztalatomból tudom, hogy ezt a törvényjavaslatot az idei év intézkedései már igazolták. Budai Gyula államtitkár úr áruházláncokkal folytatott intézkedései úgy tették versenyképessé a termelőket, hogy minden érintett javát szolgálta. A magyar termelők áruival a tisztességtelen piaci magatartást tiltó törvény értelmében is nem akciózzák a magyar áruházláncok az egyébként importtermékeiket.

(12.30)

A termelők tisztességes profitra tettek szert, és több kertészeti kultúrában már most tudható, hogy az eddigi tendenciával szemben nem kevesebb, hanem nagyobb területen fognak a jövőben termelni. Az áruházláncok számára nem az árverseny, hanem a minőség jelentette az előnyt, és nem adtak el kevesebb mennyiséget az előző évekhez képest. Nem utolsósorban, a fogyasztók nem a bizonytalan eredetű, egészségre ártalmas, átcsomagolt élelmiszert vásárolták, hanem azt a világon egyedülálló ízvilággal rendelkező magyar árut, amelynek termelésével és fogyasztásával valóban lehetünk Európa éléskamrája.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)