A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szól. Hosszú hagyománya van a Házban annak, hogy az új kormány megalakulását megelőzően az új kormány szerkezetéről, struktúrájáról az Országgyűlés törvényt fogad el, noha egyébként jogos vitát lehetne arról nyitni, hogy nem lenne-e jobb, ha kormányrendeletben a saját szervezetalakítási szabadságával élhetne a kormány, de a politikai kultúra e tekintetben nem romlott az utóbbi időszakban. Ezért most is szeretnék az ellenzéknek köszönetet mondani, hogy a korábbi 28 év gyakorlatához hasonlóan a házszabálytól való eltéréssel lehetővé tette, hogy ezt a jogszabályt mielőbb el tudjuk fogadni, és ezáltal a kormány is mielőbb megalakulhasson.A most látható változtatások kijelölik a következő év feladatait. A 2018. áprilisi választások során a magyar választópolgárok világos és egyértelmű döntést hoztak, ennek megfelelően a kormány céljai változatlanok: szeretnénk megőrizni a keresztyén kultúrát, megvédeni az országot, megteremteni a teljes foglalkoztatottságot és támogatni a gyermekeket nevelő családokat. Ezekhez a fő és általános célokhoz igazodik az a struktúra, amivel az Európai Unió legkevesebb minisztériumából álló kormány jön létre, összesen 10 minisztérium lesz Magyarországon. Ezek: az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium.

A felsorolásból is látszik, hogy a korábbi struktúra alapvetően megmaradt, ugyanakkor vannak kisebb módosítások. A legfontosabb, mondhatni, a legnagyobb területet érintő módosítás az, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba próbálja, igyekszik szervezni a kormány mindazokat a feladatokat, amelyek egy modern, XXI. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek. Innováció és technológia, tehát a fejlesztések, az ipar egyetlenegy tárcához kerül. Úgy gondoljuk, hogy a kijelölt miniszter személyével együtt ez a struktúra alkalmas lesz arra, hogy a következő évtizedek magyarországi fejlődésének, innovációinak, technológiai újításainak meg tudjunk felelni.

Azt is fenntartjuk továbbra is, hogy lehetőleg kevés minisztériummal érdemes működni. Sok kritika érte az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Az elmúlt évek gyakorlatából azt látjuk, hogy egyáltalán nem baj, ha egy tárcán belül az emberi erőforrásokkal foglalkozó valamennyi terület megjelenik, és úgy gondoljuk, hogy a következő években kiemelt figyelmet fogunk szentelni az egészségügyi fejlesztéseknek különösen a főváros térségében, és törekszünk arra, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatás Magyarországon megvalósuljon, még akkor is, ha a felsőoktatás felügyelete, irányítása kapcsán lesznek az eddigi struktúrától eltérő változtatások.

Sokszor beszéltünk arról is, hogy sikeres Magyarország nem lehetséges sikeres agrárium nélkül. Látjuk azt, hogy az Európai Unióban folytatott verseny következtében a magyar gazdák számára is nagy kihívások vannak. Először is örülünk annak, hogy sikerült egy olyan földtörvényt elfogadni 2013 nyarán - méltatlan jelenetek közepette -, ami a mai napig magyar tulajdonban tartotta a magyar földet, és örülünk annak, hogy a magyar gazdák is részesedtek az elmúlt években az európai uniós földalapú támogatásokból. Látjuk azt, hogy a következő 7 éves európai uniós költségvetés ezen a területen jelenti a legnagyobb fenyegetést, tehát a költségvetés tervezete legnagyobb mértékben éppen az agrártámogatásokat kurtítaná meg. Az a célunk, hogy ebben, szövetségeseket keresve, ellen tudjunk állni, és azok a támogatások, amelyek eddig jártak a földet művelő magyar gazdáknak, azok a jövőben is az Európai Unió részéről megérkezzenek.

Sokszor beszéltünk arról is, hogy a biztonság mindennek az előfeltétele. Ezt mondtuk már 2010-ben is, és akkor még nem is láttuk előre azt a migrációs kihívást, ami alapvetően ásta alá az európai biztonságot és az európai polgárok biztonságérzetét is a nyugati országokban. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült a határt az elmúlt években megvédeni, sikerült a rendet fenntartani, és a jövőben is a magyar kormány és a magyar Belügyminisztérium a rendőrökkel, a katonákkal együttműködve azon lesz, hogy az ország biztonságát fenntartsa.

A Honvédelmi Minisztérium kulcsfontosságú feladata az, hogy egy olyan haderőfejlesztés előtt állunk, amely példa nélküli a rendszerváltozás utáni magyar hadseregtörténetben, hiszen vállaltuk a NATO-tagságból adódó kötelezettségként, hogy a GDP 2 százalékára emeljük a honvédelmi kiadásokat. Ez azt jelenti, hogy az egyébként is jelentős mértékben bővülő magyar GDP-n belül évről évre 0,1 százalékkal nőnek a honvédségi kiadások, úgyhogy ennek következtében a következő évek költségvetése lehetőséget ad a haderő jelentős fejlesztésére.

(9.10)

Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is a jogalkotás színvonaláért felel. Emellett nagyon fontos hatásköre az igazságügynek, hogy az európai uniós peres ügyekben az állami képviseletet ellátja; és azt reméljük, hogy a jövőben is az igazságügy valamennyi tárca részére biztosítani fogja azt a szakmai segítséget, amely a kodifikációhoz nélkülözhetetlen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium változatlan formában marad fenn, azzal a hatáskörbővítéssel, hogy az Információs Hivatal a Miniszterelnökségtől majd a Külügyminisztérium irányítása alá kerül; mondhatnám, kerül vissza, hiszen 2012-ig ez a szerintem helyes helyzet állt fenn. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évek politikája igazolta azt a döntést, hogy a külgazdaságot és a külügyeket egy egységként kell kezelni. Éppen ezért a hatáskörök lényegét tekintve változás nem várható.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnökség a kormány irányításában fontos szerepet tölt be, a miniszterelnök munkáját segíti, és emellett a Miniszterelnökségnél mind a teljes területi közigazgatás, mind pedig az európai uniós ügyek irányítása megtalálható.

A Pénzügyminisztérium pedig hagyományos értelemben vett pénzügyminisztériumi struktúrában működik ezt követően az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével. Fontos az, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is kiszámítható és kiegyensúlyozott legyen. Az államcsőd után másfél évvel vettük át 2010-ben a kormányzást, és ma Magyarország Európa egyik legstabilabb gazdaságával rendelkezik, a költségvetés kiegyensúlyozott, a gazdasági növekedés alapjai stabilak, tartalékai biztosítottak és azt látjuk, hogy ez évről évre jelentős gazdasági bővüléshez és béremelkedésekhez vezet. Szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy az elmúlt évben a KSH statisztikai adatai szerint 13,8 százalékos béremelés történt az országban. Miután egyébként a központi államigazgatásban ilyen mértékű béremelés nem volt, ez mutatja, hogy az átlag csak úgy jöhet ki, ha a piaci szférában még ezt is messze meghaladó béremelésre került sor. Azt szeretnénk, ha ez folytatódna. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 8 évben sikerült a minimálbért 88 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig több mint 100 százalékkal megemelni. Továbbra is szeretnénk egy kiegyensúlyozott költés, felelős költségvetési politika mellett a minimálbér növekedését, illetve a garantált bérminimum emelését fenntartani. Ezen keresztül pedig azt reméljük, hogy az általános bérnövekedés is fennmarad.

Ha ezeket egészében nézzük, akkor szerintem a kormány struktúrája semmilyen formában nem lehet akadálya annak, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tekintettel arra, hogy Kocsis frakcióvezető úr is előterjesztő, az általa elmondottakat előterjesztői válasznak tekintem. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

GULYÁS GERGELY, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Amikor először olvastam ezt a kérdést a Jobbiktól, hogy mi a fontosabb, a pénz vagy a magyar emberek akarata, akkor úgy gondoltam, hogy egy önkritikus kérdésfeltevés lesz, vagyis a Jobbik beszámol arról, hogy miért volt neki fontosabb sok tekintetben az elmúlt években a pénz és különböző oligarchák támogatása, mint az emberek akarata, de tudomásul kellett vennem, hogy sajnos nem nyilvános gyónásra került sor. Hanem képviselő úr egy olyan program kapcsán érdeklődik, ami 15 hónapja nem létezik, tehát tavaly március óta letelepedési kötvényt senki nem vehet. Sokszor elmondtuk, hogy akkor, amikor ezt az eljárásmódot bevezettük, az ország finanszírozását, egyébként többek között az IMF-hitel visszafizetését ez a legkedvezőbb feltételek mellett tette lehetővé. Mi egyértelművé tettük azt, hogy Magyarországon a bevándorlást nem támogatjuk, az illegális és ellenőrizetlen bevándorlás Európára veszélyt jelent. Egyébként e program kapcsán ez a veszély nem állt fenn, hiszen mindenki többszörösen nemzetbiztonsági ellenőrzésnek volt alávetve. De ez a program 15 hónapja nem létezik.

Az alkotmánymódosítást ismételten benyújtottuk. A Jobbiknak itt a lehetősége arra, hogy most másodjára sikerüljön bebizonyítani, hogy egy nemzeti ügyben képes a bevándorlással szemben állást foglalni. Szeretném jelezni, hogy Vona Gábor ugyan már nem a Jobbik elnöke, de Vona Gábor volt az, aki azt mondta, megismerve az alaptörvény-módosítás eredeti szövegét, hogy aki ezt nem támogatja, az hazaáruló. Ezután a Jobbik nem támogatta. A logikai következtetést nem akarom én levonni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő úr olyan program ellen folytat harcot, ami ma nem létezik. Ezt érdemes befejezni. Ehelyett érdemes megszavazni azt az alkotmánymódosítást, amit korábban nem támogattak. Annak ellenére nem támogatták, hogy Vona Gábor ezt a magatartást hazaárulásnak minősítette. Szeretném jelezni, hogy számunkra ez nem mérce, de eddig úgy gondoltam, hogy Vona Gábor szava a Jobbik számára legalább mérce. Ha ez így van, akkor most lehet bizonyítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő urat már az első felszólalásából is úgy ismertük meg, mint akit a tények különösebben nem zavarnak, viszont szívesen sértegeti az Országgyűlésben ülő politikai ellenfeleit, és második felszólalása során sem cáfolta meg az első alatt kialakult képünket az ön várható képviselői tevékenységéről. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.) A helyzet ugyanis az, hogy az elmúlt évben  elég elővenni a Központi Statisztikai Hivatal adatait  13 százalékos béremelkedés volt Magyarországon, ehhez hasonló mértékű béremelkedés egy év alatt Magyarországon a rendszerváltozás óta soha nem volt. A idei évben is jelentős béremelkedés lesz, és hat év óta folyamatos a gazdasági növekedés, és folyamatosak a béremelkedések Magyarországon. Ehhez képest még érdemes hozzátenni, talán pont a legszegényebbek miatt, hogy a minimálbér nyolc év alatt 88 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum pedig a kétszeresére növekedett 2010 óta.

Az természetesen, hogy az országban eltérő fejlettségi színvonalú régiók működnek vagy léteznek, igaz, az is igaz, hogy ennek megfelelően kell a fejlesztéspolitikát alakítani, de ön mond egy példát Miskolcra és térségére vonatkozóan, ez fordítva is igaz: Győrbe pedig a szlovákok járnak át, és vállalnak munkát.

Azt is tudjuk, hogy Magyarországon a rendszerváltozás óta soha annyian nem dolgoztak, mint amennyien most dolgoznak, azt is tudjuk, hogy sok helyen már a munkaerőhiány a probléma, a munkanélküliség 3,8 százalékos, de azért ez mégiscsak egy kellemes gond ahhoz képest, mint amikor mi átvettük a kormányzást 12 százalékos munkanélküliség mellett.

Úgy gondolom tehát, hogy ha ön nem is hisz nekünk, de a KSH adatait megnézi, akkor egyértelműen látja, hogy ma ez a térség az, amely az Európai Unión belül a legjobban növekszik, Magyarország pedig most tartja a lépést a visegrádi államokkal. Van versenyhátrányunk, a versenyhátrány annak a nyolcéves romboló gazdaságpolitikának a következménye, amely az előttünk lévő nyolc évet jellemezte. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Ebből a felszólalásból is látszik, hogy Andersent nem a KSH-ban kell keresni (Közbeszólás a Jobbik soraiban.), hanem a Jobbik-frakció soraiban. Az az egyedülálló csúsztatás, amire ön itt a gazdasági növekedési adatok kapcsán képes volt, az jól mutatja, hogy miként bánik ön és miként bánik a pártja a tényekkel, hiszen a helyzet az, hogy a gazdasági növekedés szempontjából Magyarország a harmadik legjobb eredményt produkálta az Európai Unióban. Valóban, más bázisról, alacsonyabb bázisról Románia emelkedett valamelyest jobban, és Litvánia, vagy a román és a litván gazdasági növekedés minimálisan magasabb volt, tehát a harmadik legjobb eredmény a miénk a 28 uniós tagállamból, szerintem ez kifejezetten jó eredmény. És azt is egyértelműen látjuk, hogy ez a gazdasági növekedés a béremelések alapja, és azt is látjuk, hogy Magyarországon olyan béremelések valósultak meg az elmúlt években, amelyek mögött gazdasági teljesítmény áll. Korábban ez sem volt így. Éppen ezért szerintem, ha valamiről csak elismeréssel lehet beszélni  csökkenő államadósság, növekvő bérek, 1 százalék alatti jegybanki alapkamat , akkor az éppen a magyar gazdaságpolitika.

Egyébként pedig szeretném jelezni a képviselő úrnak, hogy a Jobbik minden bizonnyal a következő években is kritizálni fogja a gazdaságpolitikát, de ez szerintem nem változtat azon, hogy olyan jók a hosszú távú kilátások is, hogy a választópolgárok viszont azt érzékelik, ami a valóság, akkor is, ha ez önöknek nem sikerül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Azt a meglepő választ tudom adni, hogy nem így látjuk, a kutatás-fejlesztésre fordítható összegek az elmúlt években nőttek, és ezt követően is folyamatosan növekedni fognak. Az innovációra szánt forrásoknál a kitűzött cél az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát érje el a kutatás-fejlesztésre fordítható költségvetési források aránya. Amennyiben viszont, ha jól értem az egyeztetés eredményét  amin egyébként nem voltam jelen és ami Palkovics miniszter úr és a Tudományos Akadémia elnöke között jött létre , abban még az egymással vitázó felek között is egyetértés volt, hogy egy akkora ország esetén, mint Magyarország és ilyen bővülő, jelentős, de a nagy államokéval még így sem összehasonlítható források esetén az a jó, ha egységes kutatás-fejlesztési innovációs irány van.

Van egy Innovációs Minisztérium. A Tudományos Akadémia autonómiáját az Alaptörvény biztosítja. A cél és a szándék az, hogy ezeknek az innovációs forrásoknak a felhasználása az Akadémia bevonásával történjen, ugyanakkor az Innovációs Minisztériumnak döntő beleszólása lehessen ebbe. Én ezért azt remélem, és nyilván ezért is egyeztet egymással Palkovics miniszter úr, illetve a Tudományos Akadémia elnöke, ez azt eredményezi, hogy a magyar fejlesztés, kutatás, tudományirányítás világában egy egységes álláspontot tud a kormány és az Akadémia elfoglalni, és ennek megfelelően lesznek az innovációs források felhasználhatóak a következő időszakban.

Semmi mást nem szolgál a módosítás, csak és kizárólag ezt. A szervezeti függetlenségét és ennek költségvetését egyébként az Akadémiánál nem érinti a költségvetési törvényjavaslat. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Jelen pillanatban az innovációra, kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló összegek a magyar állam egészét vagy a költségvetés egészét tekintve úgy néznek ki, hogy a felsőoktatási intézmények több mint 29 milliárd forintot fordíthatnak állami támogatásból kutatás-fejlesztésre. Van egy Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, ami majdnem 13 milliárd forintnak a kutatás-fejlesztésre fordítását teszi lehetővé (Dr. Harangozó Tamás folyamatosan közbeszól.), és a Tudományos Akadémia kutatásában hasznosul 28,1 milliárd forint. A kérdés az, hogy hatékonyabban használhatóake ezek az összegek, ha az erről szóló döntés során azok, akik kutatás-fejlesztésről ma Magyarországon különböző helyeken döntenek, kénytelenek egyeztetni és egyetértésre jutni. A mi véleményünk az, hogy erre a kérdésre a válasz igen. A gyakorlat be fogja bizonyítani, hogy kettőnk közül melyikünknek van igaza. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ha jól értem, akkor volt egy per folyamatban a Demokratikus Koalíció egynémely képviselője és a Puskás Akadémia között közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Felcsút…)Ebben az eljárásban született egy ítélet. Ennek a végrehajtása, feltételezem, hogy folyamatban van. Azt nem értem, hogy mi köze ehhez a kormánynak. Mennyiben vagyok érintett, ilyen értelemben milyen formában hozható ez a döntés és ennek a végrehajtása kormányzati hatáskörbe? (Arató Gergely: Nálad van a papír…) Vagy pedig a másik lehetőség, hogy ügyvédi tanácsot kíván képviselő úr tőlem ebben a formában kérni. Erre azért nincs lehetőség, mert 2014 óta az összeférhetetlenségi szabályok szigorodtak, ezért a kamarai tagságom pillanatnyilag szünetel. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hála a jó istennek, ebben az esetben önnek nem is kell az én válaszomat elfogadni, mert az az interpelláció, ez pedig továbbra is az ügyvédi tanácsadás. (Gréczy Zsolt: Egy éve várunk rá!  Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) Tehát ha egy jogerős ítélet van, akkor ezt követően bárki elmondja önnek, hogy milyen formában lehet a jogerős ítéletnek érvényt szerezni.Ami a taós támogatásokat illeti, ezeknek a törvényességét, illetve eredményességét még az Európai Unió sem vitatta, hiszen a velük való megállapodás után kezdhetett a program működni.

(15.50)

2015-ben összességében több mint 13 ezer cég 107 milliárd forinttal támogatta ezen keresztül a sportot és az utánpótlást, és úgy gondoljuk, az helyes, ha cégeket, gazdasági társaságokat teszünk érdekeltté a sport és helyes társadalmi célok támogatásában. (Közbeszólások az ellenzék soraiból, köztük Z. Kárpát Dániel: És hányan kerültek be azóta a válogatottba?)

A konkrét esetben pedig azt tudom csak mondani, hogy a jogerős ítélet végrehajtásához nagyon sokan tudnak tanácsot adni, én most átmenetileg még nem. Lehet, hogy lesz újra olyan időszak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összességében szeretném képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy  a KSH-adatok szerint szintén  a magyarországi lakásállomány az elmúlt hat évben összesen 45 ezer lakással bővült. Ennek ráadásul a döntő többsége Budapesten, illetve a megyei jogú városokban következett be. (Z. Kárpát Dániel: Nem erről van szó!) Az is tény, hogy egyébként a száz lakásra jutó népesség ma 220 fő. Tehát lakhatási válságról beszélni nehéz. Az igaz, amit képviselő úr a kérdésében állított, hogy valóban  különösen Budapesten, kisebb mértékben a megyei jogú városokban is , az albérletek árai jelentős mértékben növekedtek az elmúlt években, és ezt csak részben képes egyensúlyozni az, hogy egyébként egyidejűleg  különösen ezekben a térségekben  jelentős bérnövekedés is történt.

Az a cél, hogy legyenek olyan hitelkonstrukciók, illetve a CSOK-támogatás kiszélesítésével legyen olyan konstrukció, amely könnyebbé teszi a különösen gyermeket vállaló fiatal párok számára a saját tulajdonú ingatlan megszerzését. (Z. Kárpát Dániel: Nem erről van szó!) Azt tudjuk mondani, a lakáshitelt felvevő ügyfelek biztonsága és a kiszámítható törlesztőrészletű, fix kamatozású lakáskölcsönök térnyerése érdekében idén októbertől a Magyar Nemzeti Bank módosítja az adósságfékszabályokat is. Egyébként is azt látjuk, hogy az elmúlt években a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a bajba jutott devizahiteleseken segítsen, és ahhoz az összeomláshoz közeli és egyébként társadalmi robbanással fenyegető állapothoz képest, amely 2010-ben Magyarországon fennállt, minden nehézség és veszteség ellenére a legrosszabbat sikerült elkerülni és elhárítani. Az eszközkezelő is ezt a célt szolgálta, és egyébként az egyes önkormányzatok is most már különböző konstrukciókban, de fiatal pároknak igyekeznek kedvezményes lakáslehetőséget biztosítani.

A következő években  különösen a CSOK-támogatás változtatásával  a kormány további intézkedéseket is fog tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Különösen sajátosnak találom, amikor valaki a tisztelet hiányát kéri számon, de egyedülállóan tiszteletlenül beszél az Országgyűlésben. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) De a kérdésnél maradva: képviselő úr pontosan tudja, hogy a lakástulajdon aránya tekintetében egyébként bármely európai uniós államhoz képest döntő, tehát lényegesen nagyobb mértékben tulajdonosok Magyarországon az emberek, mint amilyen mértékben Nyugat-Európa országaiban. Ezért, és miután ez az egyetlen igazán komoly érték számtalan család számára, én helyesnek tartom azt a kormányzati politikát, ami a lakástulajdon megszerzését segíti. (Dr. Rétvári Bence: Így van!)

És természetesen a szociálisbérlakás-program fontos, az is fontos, hogy kedvezményes lehetőségekkel élhessenek fiatalok; önkormányzati szinten számtalan ilyen programot talál is egyébként, képviselő úr. De én kifejezetten helyesnek tartom azt a kormányzati politikát, amely elsősorban tulajdonossá kívánja tenni a fiatalokat, és arra törekszik, hogy ne 120-150 ezer forintos albérleti díjakat fizessenek, hanem ugyanilyen törlesztőrészlet mellett néhány év alatt vagy akár egy évtized alatt vagy még valamivel hosszabb idő alatt, de tulajdonosokká válhassanak. Tehát a nézetkülönbség vélhetően itt áll fenn, de igyekeztem ezt képviselő úrnak más stílusban elmondani, mint ahogy ön a kérdést feltette. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, egy megemlítésre méltó ügyről van szó, és még véletlenül sem azért, mert az OLAF tárta föl, sőt még azt is mondhatjuk, annak ellenére, hogy az OLAF tárta föl. Ugyanis itt nem egy értékteremtő beruházásról van szó, hanem arról, hogy 2015-ben azért indult vizsgálat, mert két cég hozott létre olyan regionális irodákat, aminek az volt a célja, hogy a támogatási forrásokhoz hozzá lehessen férni. S ugyan elvileg Etyeken, Bicskén és Téten 13 munkavállalónak kellett volna dolgoznia, ők azonban a cégek budapesti irodahelyiségeiben voltak, ha egyáltalán ott voltak, és kizárólag a projektek ellenőrzése alkalmával jelentek meg a vidéki irodákban. Azt látjuk pillanatnyilag a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy ezek a fióktelepek semmilyen más célt nem szolgáltak, mint hogy regionális támogatási projekteken keresztül pénzhez jussanak az érintettek. Ezért folytatott vizsgálatot az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft.-vel, illetve a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft.-vel szemben. A vizsgálat eredményeként szabálytalanságot, illetve csalás gyanúját állapította meg a hivatal, és ajánlásként fogalmazta meg, hogy a projektek százszázalékos összegét, összesen majdnem 8,5 milliárd forintot fizessünk vissza.

A Legfőbb Ügyészség 2018 februárjában 31 darab projektre vonatkozóan eljárást indított. A nyomozás lezárásáig a pénzügyi korrekciós eljárás megindítását az Európai Bizottság szünetelteti. Való igaz, hogy a szocialisták korábbi külügyminisztere közvetlenül kapcsolódik mindkét céghez.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném csupán azt észrevételezni, természetesen önmagában azt, hogy az OLAF-vizsgálat milyen megállapításokat tesz, akár még fenntartásokkal is kezelhetnénk, hiszen ne felejtsük el, hogy az OLAF-vizsgálatok több mint 50 százaléka azon hét országgal szemben indul, amelyek nem kívánnak az európai ügyészséghez csatlakozni. Itt azonban azzal találkozunk, hogy tényszerű állítások fogalmazódnak meg, valóban súlyosnak látszó visszaélések. Szeretném arra az érdekességre felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy ebben az esetben a balliberális sajtó, de egyébként a velem szemben ülő frakciók képviselői sem rohannak az érintetthez, Göncz Kinga korábbi miniszter asszonyhoz érdeklődni, hogy vajon hogy is történhetett ez, mi az oka annak, hogy azokban az irodákban, ahol elvileg támogatási források lehívásáért kellett volna, hogy emberek dolgozzanak, senki nem dolgozott, és mi az oka annak, hogy Magyarország számára ez a jogellenes tevékenység lehet, hogy kárt fog okozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: (A mikrofonja nem szól.) Köszönöm a szót… (Az elnök csenget.)

ELNÖK: A kártyája bent van? (Moraj és közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból: Bankkártyával nem működik!  Hitelkártya…  Gulyás Gergely behelyezi a kártyáját.) Köszönöm szépen. Tessék!

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az önök által rendszeresen elismételt állítás az, hogy Magyarországon komoly jogállami problémák vannak, ezért azokkal szemben azok különös bánásmódot élveznek, akik valamilyen értelemben önök által a kormánypártok közelébe tartozónak véltek. Ez az ügy önmagában cáfolja ezt az állítást. Azt tudjuk csak mondani, ami a hírekben megjelent, hogy az ügyészség valóban vádat emelt Kuna Tibor ellen. Vagyonelkobzásra is javaslatot tett az okozott kár erejéig. Azt tudjuk mondani, hogy miután a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata alapján az úgynevezett kizáró ok hatálya alá került a cég, ezért vele közbeszerzési keretszerződés sem volt köthető. Ez bizonyítja azt, hogy az önök állítása valótlan, a törvények Magyarországon mindenkire vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartani.

Egy büntetőeljárással kapcsolatosan pedig az országgyűlési törvény is kizárja, hogy annak részleteit itt vitassuk meg, ez a bíróságra tartozik. Ebből látszik, hogy a törvények fölött senki nem állhat. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Úgyhogy egyelőre csak annyit tudunk mondani, valóban igaz az a hír, hogy az ügyészség Kuna Tiborral szemben vádat emelt. Egyelőre arról, hogy a vád mire terjed ki, kapcsolatban áll-e bármilyen vonatkozásban az állammal fennállt szerződésekkel, nemhogy ilyen adat nincsen, hanem ezzel ellentétes adatok állnak rendelkezésre. A gyanú szerint ugyanis kizárólag az adócsalás az, ami felmerült a vádak között, tehát nem az állammal való szerződéskötéses kapcsolatban követte el a vélelmezett bűncselekményt.

Ez csupán annyit bizonyít, hogy Magyarországon a jogállam és a jogállami intézményrendszer működik, és senki nem állhat a törvények fölött. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Most már 28 éve nem olyan korban élünk, amikor a politika hoz döntéseket büntetőeljárásokban. (Moraj és hangok az ellenzéki pártok padsoraiból, többek között: Jaj!) Ezért aztán pillanatnyilag azt tudjuk, hogy az ügyészség vádat emelt; azt tudjuk, hogy amíg jogerősen a bűncselekmény elkövetését senki nem állapítja meg, addig az ártatlanság vélelme mindenkit megillet; és azt tudjuk, hogy a vád tárgyát olyan cselekmény, ami az állammal kötött szerződéses jogviszony kapcsán állt volna fenn, nem képezi. Ettől kezdve csak azt mondhatjuk, hogy Magyarországon a jogállami intézményrendszer jól működik, és a törvények mindenkire vonatkoznak, azokra is, akiket önök éveken keresztül állandóan Fidesz-közeli jelzővel illetnek. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy országgyűlési határozati javaslatot kell az Országgyűlésnek megtárgyalnia, amely egyáltalán nem példa nélküli, még az előterjesztők tekintetében sem, hiszen 5 évvel ezelőtt az Európai Parlamentnek volt már egy hasonló kísérlete. Akkor egy Tavares néven hírhedtté vált, azóta politikával már nem foglalkozó európai parlamenti képviselő előterjesztésére az Európai Parlament egy Magyarországot elítélő határozatot fogadott el, és akkor is Kocsis Máté képviselőtársammal együtt nyújtottunk be egy határozati javaslatot, amely visszautasította az Európai Parlament határozatát, az abban foglalt valótlan állításokat és a Magyarország szuverenitását durván sértő megjegyzéseket.A helyzet ma is hasonló, valamivel még súlyosabb, de nem Magyarország szempontjából, hanem az Európai Unió szempontjából. Éppen ezért engedjék meg, hogy az elején ne csupán konkrétan a határozattal foglalkozzam, hanem ennek az Európai Unióra gyakorolt hatásával is.

Sokadjára látjuk azt, hogy  a legrosszabb bolsevik hagyományokat idézve  a politikai akarat válik jogi mércévé az Európai Parlamentben. Azt látjuk, hogy az Európai Parlament képviselői saját politikai szimpátiájuknak vagy antipátiájuknak kívánnak abban a formában hangot adni, hogy nem létező vagy az Európai Unió hatáskörébe egyáltalán nem tartozó jogi kritériumokat állítanak fel, és ennek megfelelően, e szerint fogadnak el olyan határozatokat, amelyek alapvető szakmai kívánalmaknak mondanak ellent, amelyek durván sértik a lisszaboni szerződést, és amelyek durván sértik a tagállamok, konkrét esetben Magyarország szuverenitását.

Ami újdonság, és messze túlmutat az eddigi hasonló kísérletek jelentőségén, hogy most még az eljárás, amelyben az Európai Parlament döntött, az is szabálytalan volt, az is lábbal tiprása a lisszaboni szerződésnek. A lisszaboni szerződés ugyanis világosan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás Parlament általi kezdeményezéséhez az európai parlamenti képviselők által leadott szavazatok kétharmadára van szükség. Pontosan tudjuk, hogy ez a leadott szavazatok kétharmada nem állt rendelkezésére a Sargentini-jelentésről történt szavazáskor, ezért valójában a helyes megállapítás az lett volna, hogy az Európai Parlament ezt a határozatot el sem fogadta.

A magyar kormány ennek megfelelően döntött arról, hogy az Európai Bíróságon támadja meg ezt a döntést, és azt várjuk, hogy ha és amennyiben az Európai Bizottság reményeink szerint jogi testületként jár el, és nem politikai mérlegelést folytat, akkor ennek az eljárásnak a kimenetele egyértelmű és világos.

Mégis, tartalmilag is érdemes röviden foglalkozni ezzel a jelentéssel, hiszen ha megnézzük azt az összeállított vádiratot, amely Magyarországot akarja a vádlottak padjára ültetni, akkor arra fogunk jutni, hogy igazából minden olyan pont, amit kritikaként felsorol a jelentéstevő, kizárólag azt szolgálja, hogy eljuthasson végül a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaihoz.

Azt látjuk, hogy természetesen van szó a választási rendszerről, igazságszolgáltatásról, összeférhetetlenségről és korrupcióról, magánélet védelméről, véleménynyilvánítás szabadságáról, vallásszabadságról, tudományos élet szabadságáról, egyesülési szabadságról és egyenlő bánásmódhoz való jogról, de ezenkívül természetesen még szó van, ami, különösen a mai nyugat-európai helyzetet látva már önmagában is felháborító, kisebbségekhez tartozó személyek, köztük romák és zsidók jogairól, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelemről, de mindez azt a célt szolgálja, hogy utána a jelentés ráfordulhasson a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaival kapcsolatos kritikáira, és ezzel összefüggésben egy bevándorlásbarát, a magyar kormány politikájával minden ponton összeegyeztethetetlen elítélő nyilatkozatot adjon ki. Ha megnézzük a megelőző pontokat, akkor a helyzet teljesen világos: az Európai Parlament jelentéstevője részben valótlan állításokat fogalmaz meg, részben pedig olyan ügyeket hoz vagy próbál meg ismételten felszínre hozni, amelyekben Magyarország az Európai Bizottsággal korábban megállapodást kötött.

A választási rendszerrel kapcsolatosan soha semmilyen kritika a Bizottság részéről nem merült fel. Az Európai Unióban a szerződések őre a Bizottság, még akkor is, ha ma egy téves politikai szerepfelfogás jellemzi az elmúlt négy évben a Juncker-bizottságot, de ez nem változtat azon, hogy még ez a Bizottság sem illette soha semmilyen kritikával a választási rendszert. A Velencei Bizottságnak pedig az ezzel kapcsolatos véleménye azt teszi világossá, hogy a magyar választójogi szabályozás megfelelő keretet nyújt a demokratikus akaratnyilvánításra. Ha ez így van, akkor vajon mi oka volt a jelentéstevőnek arra, hogy ezt a jelentés részévé tegye?

Az igazságszolgáltatással kapcsolatos vádak még abszurdabbak, hiszen itt valóban volt annak idején a Bizottság részéről egy kötelezettségszegési eljárás; ez részben megegyezéssel ért véget. Hozzáteszem, egy velencei bizottsági vélemény is volt, az ebben foglaltaknak a Magyar Országgyűlés eleget tett. Ezt követően az egyetlenegy vitás ügyben, amelyik a bírák nyugdíjazásával volt kapcsolatos, az Európai Bíróság döntött. A magyar törvényhozás ennek a döntésnek megfelelően módosította a törvényt, és az Európai Bizottság, egyértelműen rögzítve azt, hogy a magyar igazságszolgáltatási szabályozás összhangban áll az Európai Unió alapvető szabályaival, a kérdést lezárta.

Azért veszélyes gyakorlat, és az Európai Unió jövője, sikeres működése, de akár fennmaradása szempontjából is tűrhetetlen, amit ez a jelentés képvisel, mert azt a világos üzenetet küldi mindenkinek, hogy nincs értelme az Európai Bizottsággal konstruktív tárgyalásokat folytatni; nincs értelme kompromisszumot keresni, kompromisszumra jutni; és nincs értelme az ilyen értelemben létrejött kompromisszumokat utána törvénymódosítás formájában egy tagállam országgyűlése elé vinni, hiszen azt látjuk, hogy ez nem akadálya annak, hogy néhány év múltán ezt politikai vádként újra előhozzák, miközben egyébként Magyarország eljárása példamutató volt e tekintetben is.

(10.40)

Ugyanez a helyzet médiatörvény ügyében. A médiatörvénnyel kapcsolatosan indult bizottsági vizsgálatnak megfelelően az Országgyűlés törvénymódosítást fogadott el. Az Európa Tanáccsal is megegyezésre jutottunk e tekintetben. Azután szintén volt egy törvénymódosítás, és a bizottság ezt az ügyet is úgy zárta le, hogy a magyar médiaszabályozás összhangban áll az Európai Unió szabályaival. Ennek ellenére a jelentéstevő nem csupán a magyar kormány álláspontját, nem csupán a Magyarországon megalkotott törvénymódosításokat hagyja figyelmen kívül, hanem az Európai Bizottság véleményét is.

Hogy a helyzet mennyire egyértelmű, azt jól mutatja, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal szemben nyilvánvalóan negatív irányba végtelenül és korlátok nélkül elfogult alelnöke sem említette egyetlen szóval sem, hogy Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárás megindítása indokolt lenne.

A magánélet védelmével és adatvédelemmel kapcsolatosan azt szeretném csak rögzíteni az Országgyűlés előtt, hogy az adatvédelmi hatóság státusza alkotmányos intézményként éppen az Alaptörvény elfogadásával vált teljesen függetlenné. Ez rögzíti ma azt, hogy hatósági jogkörben is el tud járni az adatvédelmi biztos utódjaként az Adatvédelmi Hatóság vezetője. Ennek köszönhetően ma hatósági jogkörben tud a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos határozatokat hozni. Korábban ilyen joggyakorlat nem létezett. Ezt a korábbi jogi szabályozás nem tette lehetővé. Nemzetközi fórumokon is egyébként ez a szabályozás kifejezetten elismerésre talált.

A véleménynyilvánítás szabadsága ügyében a magyar alkotmányos gyakorlat megfelel az európai gyakorlatnak azzal, hogy természetesen Európában is különböző szabályok léteznek. De ha jól értem, a legújabb gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az, ami egyetértésre és üdvözlésre talál. Hozzáteszem: a gyűlöletbeszéd területén e tekintetben is a Magyar Országgyűlés tett lépéseket, amelyeket egy klasszikus liberális alapállásból egyébként éppen hogy vitatni kellene, ezt szokták általában üdvözölni. De ez nem változtat azon, hogy soha komolyan vehető jogi testület a magyarországi véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos kritikákat nem fogalmazott meg.

A vallásszabadság ügyében még érdekesebb a jelentés megállapítása. Ezt azoknak szeretném figyelmébe ajánlani, akik úgy gondolják, hogy a magyar kormányról mond ítéletet ez a jelentés. Annyira Magyarországról és az Országgyűlésről mond ítéletet, hogy a jelentés szó szerint tartalmazza, hogy 2015 őszén az egyébként az egyházak státuszát rendezni szándékozó törvénymódosítást nyújtottak kormánypárti képviselők az Országgyűlés elé, amelyet kétharmados többség hiányában a Magyar Országgyűlés nem fogadott el.

Tehát e tekintetben a kritika az Országgyűlés egészét illeti. Ráadásul az ellenzéki pártok, akik nem szavazták meg…  hozzáteszem, ha olyan fejlett európai demokrácia lennénk, mint amilyen ma az Európai Parlamentben érvényesül, akkor azt elfogadtuk volna, hiszen ha a tartózkodásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor valójában az egyházügyi törvény módosításának a kétharmados többsége megvolt. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Tehát meg kellene vizsgálni, hogy nincs-e értelme kihirdetni ezt a törvénymódosítást, mert akkor a magyar levezető elnök nem ismerve ezeket a fejlett európai normákat, azt állapította meg, hogy az Országgyűlés kétharmados többség hiányában nem fogadta el ezt a rendelkezést. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felhívom tehát az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy az Országgyűlést, az országot ért kritikákból még nekik is jutott. Nem helyesli Sargentini asszony azt, ahogy önök állást foglaltak az egyházügyi törvény módosítása kapcsán 2015 decemberében. Én mégis megvédeném önöket (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérjük!), mert ugyan teljesen tévesnek tartom azt az álláspontot…  ugyan Vadai képviselő asszonyt nehezemre esik megvédeni, de őt is megvédeném (Dr. Vadai Ágnes: Nem kell!), mert azt hiszem, ő is nemmel szavazott. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) Tehát én ugyan helytelennek tartom azt az álláspontot, amit önök ebben a vitában képviseltek, de nem gondolom, hogy Sargentini asszonynak bármi köze lenne Vadai Ágneshez például. Éppen ezért nem gondolom azt (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérek Gulyás Gergely védelméből!), hogy Vadai Ágnes véleményét vagy bármely más ellenzéki képviselő véleményét Sargentini asszonynak bármilyen formában joga lenne minősíteni.

Tehát, képviselő asszony, a mi védelmünkre ebben a kérdésben maximálisan számíthat. (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérem!) Úgy gondoljuk, hogy indokolatlanul bántották önt. (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérem! Tiltakozom!) Úgy gondoljuk, hogy indokolatlanul bántották önt az Európai Parlamentben (Dr. Vadai Ágnes: Engem nem!), és azt reméljük, hogy ilyen méltánytalanságok önnel a jövőben nem fognak előfordulni. (Arató Gergely: A miniszterelnököt védjék, ha rászorul!) De ha mégis megesnének, akkor a mi segítségünkre és támogatásunkra képviselő asszony maximálisan számíthat. (Dr. Vadai Ágnes: Soha!)

Szintén a kritikák között szerepel a kisebbségekhez tartozó személyek jogaival, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem. A nyelvtanilag helytelen megfogalmazás az eredeti szövegből való. Szeretném itt is világossá tenni, hogy ma bármilyen mértékadó nyilatkozat, vélemény és elemzés szerint a Magyarországon élő kisebbségek és nemzetiségek jogai sokkal nagyobb mértékben garantáltak, az ő biztonságuk sokkal inkább szavatolt, mint az Európai Unió nyugati tagállamaiban. Ha megnézzük azt, hogy a tömeges bevándorlás következtében milyen kisebbséggel szembeni, egyébként az európai zsidósággal szembeni atrocitásokra került sor az elmúlt hónapokban, akkor Hollandia, Nyugat-Európa és a nyugati országokban Németország és Franciaország az utolsó, aki Magyarországgal szemben bármilyen kritikát megfogalmazhat. (Balla György: Úgy van!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Így jutunk el odáig, hogy a jelentés értelmét is mindenki megtekintheti vagy mindenki észreveheti, hogy miért is született ez az egész jelentés. Ez pedig a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai. A jelentés egy bevándorláspárti jelentés, amelynek a kizárólagos célja, hogy a magyar kormánynak a bevándorlással szemben tanúsított ellenállását megtörje, hogy a magyar kormányt elítélje azért, mert védi Európa határait, elítélje azért, mert egyértelművé teszi, hogy ott kell segíteni a világon, ahol a baj van, és nem pedig a bajt kell Európába hozni.

Azt látjuk egyértelműen, hogy az a határvédelem, amelyet Magyarország bevezetett, az nem tetszik az Európai Unióban ülő azon szocialistáknak, baloldaliaknak, kommunistáknak, liberálisoknak és a Néppárt liberális felének, amelyik legszívesebben bárkit beengedne Európába, és amely úgy gondolja, hogy Európa fennmaradása akkor garantálható, ha az európai kultúra utolsó jelei is felszámolhatóvá válnak. Mi ezzel alapvetően szemben állunk, mi ezt nem fogadjuk el, és szeretnénk egyértelművé tenni, hogy semmilyen jelentés, semmilyen európai parlamenti diktátum és vádirat nem tudja a magyar kormányt arra késztetni, hogy a bevándorláspolitikáján változtasson. Mi egyértelműen elutasítjuk a bevándorlást, és egyértelműen úgy gondoljuk, hogy minden országnak joga van a lisszaboni szerződés alapján a bevándorlás kérdésében szabadon állást foglalni és eldönteni azt, hogy kivel kíván együtt élni és kivel nem.

Aki ezt a jelentést megszavazza, köztük magyar ellenzéki képviselők, azok azt a jogát Magyarországnak elvitatják, azok úgy gondolják, hogy ugyanazt a gyakorlatot kell meghonosítani, amely Nyugat-Európában párhuzamos társadalmakhoz vezetett, amely olyan társadalmi feszültséget hozott létre, amelyet nálunk sokkal gazdagabb országok sem tudnak kezelni. Éppen ezért tűrhetetlennek tartjuk, hogy Magyarországot a vádlottak padjára ültessék azért, mert fenn akarja tartani azt a jogát a magyar nemzetnek, a politikai nemzet egészének, hogy mi magunk döntsük el, kivel kívánunk együtt élni és kivel nem.

Azt szeretném világossá tenni, hogy a kormány elkötelezettségét e tekintetben ez a parlamenti határozat, amelyet egy szabálytalan eljárásban, érvénytelenül fogadtak el, semmilyen tekintetben nem érinti, sőt csak megerősíti, és azt is szeretném hozzátenni, hogy természetesen mi az Európai Unió bármely testületében szívesen válaszolunk ezzel kapcsolatos, a jelentésben megfogalmazott kritikákkal kapcsolatos kérdésekre. De ha az Európai Uniónak nem az a célja, az Európai Unió intézményeinek, köztük az Európai Parlamentnek nem az a célja, hogy szétverje azt az intézményesült Európát, amely a rendszerváltozást követően létrejöhetett, amely ’89-90-es változásokat követően létrejöhetett, akkor az ilyen jellegű jelentéseket nagy többséggel kellene elutasítani.

(10.50)

Azt látjuk, és ez a szavazati arányokból is kiderül, hogy gyakorlatilag Nyugat-Európa próbálja elítélni Közép-Európát azért, mert az a toleranciahiány, amely a nyugat-európai politikai elitben van a közép-európai társadalmakkal és társadalmak által képviselt értékekkel szemben, az elfogadhatatlan ma az Európai Unió és a nyugat-európai politikai elit számára. Mi ezt veszélyesnek tartjuk, az intézményesült európai együttműködés hosszú távú fennmaradása szempontjából is veszélyesnek tartjuk.

Mi a jelentéstevő intoleráns hozzáállásával szemben a tolerancia pártján állunk. Mi úgy gondoljuk, mindenkinek joga van meghatározni, hogy kivel kíván együtt élni és kivel nem. S ahogy mi semmilyen formában nem kritizáltuk és minősítettük azokat a döntéseket, amelyek Magyarországot nem érintették, amelyek más országnak a miénktől eltérő döntésére vonatkoztak a bevándorláspolitikában, úgy más országoknak sincs joguk ahhoz, hogy a magyar bevándorláspolitika döntéseit minősítsék, éppen azért, mert a lisszaboni szerződés alapján, amelyet a csatlakozást követően a Magyar Országgyűlés elfogadott, a bevándorlás nemzeti hatáskörbe tartozik.

Ha tehát valaki úgy gondolja, hogy a bevándorlás kérdésében Európában közös álláspontra lehet jutni, az szétveri az Európai Közösséget. A bevándorlás kérdésében a 28 tagállam nem fog egyetérteni. Különböző történelmi múlttal rendelkező országok vannak. Vannak gyarmattartó országok, vannak olyanok, ahol a migrációs hátterű személyek aránya már több, mint a társadalom egyötöde, Németországban is már több mint 20 százalék a migrációs hátterű személyek száma a társadalomban, ezért teljesen kizárt, hogy Európa 28 országa ebben a kérdésben közös álláspontot képviseljen, közös álláspontra jusson. Így vagy el tudjuk fogadni a különböző döntéseket, a különböző országok és különböző országgyűlések különböző döntéseit, vagy pedig egy, az európai együttműködést meggyengítő, végső soron pedig szétverő vádaskodás fog elkezdődni.

A magyar kormány az értelmes, a szerződés és az írott jog alapján álló európai együttműködés iránt elkötelezett. Éppen ezért azokat a jelentéseket, amelyek semmi másra nem alkalmasak, mint alaptalan vádakkal egy nemzeti alapon álló, a nemzeti identitást, az európai identitást megőrizni akaró bevándorláspolitika elítélésére, kifejezetten visszautasítjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Sajnálatos módon ugyan a kérdés kezdete az egészségügyi rendszerrel általánosságban foglalkozott, de szeretném ismételten elmondani azt, amit ezek szerint Rétvári államtitkár úr elmondott, hogy egy beteg orvosi kezelése során történt halálából való politikai haszonszerzés szándéka szerintem elítélendő. Lázár miniszter úrnak az ezzel kapcsolatos nyilatkozata azért nem idézhető ide, vagy ideidézhető, de azért nem azonos a helyzet, hiszen akkor önök be akarták záratni a hódmezővásárhelyi kórházat, és ennek volt a következménye, amit ön említett. Itt erről nincs szó, itt egy konkrét esetből próbálnak meg önök politikai ügyet kovácsolni, amit természetesen ki kell vizsgálni, ezért rendelt el a minisztérium vizsgálatot.

Ennek a vizsgálatnak az eredménye szerint, a szakértői vizsgálat megállapítása szerint az a helyzet, ami az adott felmondás kapcsán a kardiológiai intézetben kialakult, semmilyen formában nem befolyásolta a beteg elhalálozását. Sőt, szeretném jelezni, hogy a szakértői vizsgálat  még akkor is, ha ennek esetleg későbbi más eljárásokban lehet jelentősége  azt mondta ki, hogy a beteget az észlelést követő legrövidebb idő alatt meg kellett volna operálni, és ez nem történt meg, ez pedig, ha valakinek a felelőssége, akkor lehet, hogy jogi értelemben a kórházé, de az orvosszakmai hiba elkövetéséért viszont pont azt terheli felelősség, akit (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Vékony jégre mentek…) önök most már hetek óta itt védenek. Tehát ilyen értelemben ez is egy teljesen téves megállapítás.

Azt szeretném jelezni, hogy 2010 óta 650 milliárd forinttal többet fordítunk egészségügyi ellátásra, ennek köszönhetően felére csökkent az orvosok elvándorlása, és jelentős, kézzelfogható béremelés történt: 2016-ban és 2017-ben az orvosok alapbére 56,8 százalékkal, a szakdolgozók alapbére pedig ’16 és ’19 között 65,5 százalékkal nőtt. Lehet azt mondani, hogy ez kevés, de lényegesen több, mint ami a szocialista kormányzás alatt történt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Csak elismételni tudom, hogy az, hogy egy tragikus esetből a képviselő asszony személyesen itt ilyen kiborulást produkál az Országgyűlésben, szerintem nem jelent olyan haszonszerzést a Szocialista Pártnak, ami miatt ez megérné. Mi történt volna, ha bárkivel történik ez? (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Mi történt volna, ha bárkinek a hozzátartozójával itt az Országgyűlésben történik ilyen? Azt vártuk volna, hogy a miniszter azonnali hatállyal rendeljen el vizsgálatot. Megtörtént.

Ennek a vizsgálatnak van egy eredménye. Én nem tudom megítélni, hogy az eredmény valós vagy sem. Nyilvánvaló, hogy miután egy konkrét kezelés kapcsán merül föl, itt még különböző eljárásokra kerülhet sor, de én azt javaslom a hozzátartozóknak, hogy ezekben az eljárásokban semmilyen körülmények között ne az MSZP képviselje őket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést. Amikor láttam, hogy a kérdés a KSH ügyét érinti, akkor arra gondoltam, hogy esetleg azokról az adatpontosításokról lesz szó, amelyet a KSH például a gazdasági növekedés kapcsán egytizedszázalékos korrekcióval végrehajtott. Csak szeretném jelezni, hogy ilyen szempontból mi is beállhatunk a panaszosok sorába, hiszen az országgyűlésiképviselő-választás pillanatában a választópolgárok számára egy alacsonyabb növekedési adat állt rendelkezésre, mint amelyet most a valós adatok birtokában a teljes korrekció kapcsán a nyilvánosság megismerhet, és a valóságnak is megfelel. Tehát azt szeretném csak jelezni, hogy nincs érdekkülönbség közöttünk. A KSH által folytatott eljárások egy komoly szakmai protokoll szerint történnek. Ezt ráadásul az Eurostat hagyja jóvá, ezért nem hiszem, hogy más európai uniós országokban ez az adatszolgáltatás sokkal gyorsabb lenne. De természetesen, ha az egyes területeket nézzük, a fogyasztói árakat a tárgyidőszakot követő 8-11. napra publikálják  vagyis például a szeptemberi adatokat majd most szerdán, október 10-én , a kereskedelmiszálláshely-adatokat 35-40. napra, a GDP első gyorsbecslése a tárgyidőszakot követő 45. napra, az ipar első becslés szerinti adatait pedig a tárgyidőszakot követő 36-40. napra.

Ennek ellenére, miután érdekközösség áll fenn abban, hogy ahol lehet ezt az eljárást gyorsítani, ott gyorsítsuk, ezért először is szeretném jelezni, hogy a KSH semmit nem titkol el önök elől vagy az ellenzéki képviselők elől, amikor mi megismerhetjük az adatokat, akkor önök is megismerhetik. Ha bármilyen olyan jellegű javaslatuk van, hogy hogyan lehetne az Eurostat szerinti eljárásnak is megfelelve ezeket az eljárásokat felgyorsítani, akkor kérem, hogy forduljanak hozzám vagy akár a KSH elnökéhez, és állunk rendelkezésre. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett statisztikára vonatkozó megjegyzés nyilván annak a churchilli idézetnek a továbbvitele, hogy csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem így hangzott el!)  csak a kommunizmus évtizedeiben ezt vélhetően forrás nélkül idézték. De ez nem változtat azon, továbbra is csak azt tudom hangsúlyozni, hogy érdekazonosság áll fenn a kormány között és az ön által megfogalmazott igény között abban, hogy minél korábban lehessen statisztikai adatokat megismerni. Miután ma semmilyen különbségtétel nincs abban, hogy amikor egy statisztikai adat elkészül, akkor azt az ellenzéki képviselők, kormánypárti képviselők, sőt maga a nyilvánosság is egyidejűleg ismerhesse meg, ezért ha ezeket az adatokat sikerül előbbre hozni, akkor mi is előbb ismerhetjük meg, ennek köszönhetően ez a kormányzati döntéshozatalt talán még inkább gyorsítani fogja.

Attól tartok azonban, hogy ennek vannak szakmai korlátai, de miután senki nem vádolhatja a kormányt azzal, hogy a Statisztikai Hivatal elnök asszonya ne lenne széles körben ismert szakmai tekintély, ezért javaslom, és ha ezt elő tudom segíteni, szívesen elő is segítem, hogy közvetlenül legyen kedves Vukovich elnök asszonnyal a kapcsolatot felvenni, hátha az egyeztetések gyümölcsözőek lesznek, és mindannyian profitálhatunk belőle.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés jogos, sőt mi több, nehéz, hiszen az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy ha fideszes vagy a Fideszhez bármilyen módon kötődő, vagy nem is kötődő, de köthető politikus, üzletember ellen akár csak vádat emeltek, nemhogy elsőfokú ítélet született, akkor egységesen követelte az ellenzék a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig az illető visszalépését, lemondását, sőt már az azonnali ítélet-végrehajtást is. Ehhez képest egyelőre rögzítsük, hogy egy nem jogerős, elsőfokú ítélettel állunk szemben, de az ítélet indokolásakor valóban elhangzott az, hogy a szegedi önkormányzatnál évente, évről évre döntöttek arról, hogy kik kapjanak ingyenesen parkolóbérletet. 2008-tól ezt a listát Botka László polgármester kabinetfőnöke állította össze, és ezt utána a vezetői értekezleteken vita nélkül hagyták jóvá; erről jegyzőkönyv is készült.

Utána a listákat a címzetes főjegyző és az alpolgármester írta alá. A Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetői pedig utasították a parkolási üzletág vezetőjét ezeknek a bérleteknek az átadására.

Az ügyészség szerint, amely által emelt vádnak megfelelően határozott az elsőfokú bíróság, 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet adtak ki, amelyek odaítéléséről a vezetői értekezleteken döntöttek. Ennek keretében, e döntések során olyanok is kaptak ingyenes éves parkolóbérleteket, akiknek a bíróság szerint semmi közük nem volt a városhoz; ráadásul a bérletek kiadásához a bírósági álláspont szerint a közgyűlés felhatalmazására is szükség lett volna, ilyen pedig nem volt. Ebből adódóan szerintem is az elsőfokú ítéletből eredő politikai konzekvenciákat a város vezetésének kell levonnia. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mindebből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bízzunk a választók bölcsességében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Csak elismételni tudom, hogy kevés annál alantasabb politikai vádat tudok elképzelni, mint hogy önök egy egészségügyi kezelésben vagy elkövetett, vagy el nem követett hiba miatt az egészségügyi minisztert teszik felelőssé. Az egészségügyi miniszternek semmi köze nem volt az adott főorvos eltávolításához. Ráadásul a miniszter azonnal elrendelt egy vizsgálatot, és ennek a vizsgálatnak a megállapításai semmilyen formában nem támasztják alá az ön állítását.Ezért aztán, ha a Magyar Szocialista Pártot nem a politikai haszonszerzés érdekelné, akkor ezt a vizsgálatot olvasná el, legfeljebb ezt próbálná meg megcáfolni, de egyelőre egy teljesen egyértelmű eredménnyel járó vizsgálati eredmény áll mindannyiunk rendelkezésére.

Ami pedig az egészségügy helyzetét illeti, természetesen az egészségügyről valószínűleg mindig elmondható volt, és mindig el lehet majd mondani, hogy lenne még mit tenni, és lehetne akár jobb állapotban is.

De ez nem változtat azon, hogy a fővárosban most kezdődik az „Egészséges Budapestért” program végrehajtása, vidéken pedig több mint 400 milliárd forintot fordítottunk kórházfejlesztésre. Az is tény, amit említettem, hogy az orvosi bérek soha olyan nagy mértékben a rendszerváltozás óta nem emelkedtek, mint éppen az előző ciklusban, és ez ugyanígy igaz a szakdolgozók bérére is.

Az is igaz, hogy a háziorvosi finanszírozási díj átlagosan mintegy 74 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. A háziorvosi praxisok havi bevétele 2010-ben 867 ezer forint volt, most pedig 1,6 millió forint. Vagy ha megnézzük azt, hogy a kormány mit tett az egészségügyért, akkor összességében 650 milliárd forinttal többet költ az egészségügyre.

Ha tehát az egészségügy még mindig nincs elég jó állapotban, az jól mutatja, hogy mi az a csődhelyzet, amit önök a kormányzás után maguk után hagytak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ön elismétli az eredeti vádat, akkor én is csak elismételni tudom azt, hogy egy kórházban történt főorvosfelmentéssel kapcsolatban az egészségügyi minisztert nem terheli semmilyen formában sem felelősség. Különösen nem terheli akkor sem őt, sem mást, ha egyébként az az elrendelt vizsgálat, amit orvosok végeztek  talán az ő véleményükre adhat, ha a kormányzat egészségpolitikáját megjelenítő képviselőknek, egészségügyi vezetőknek nem hisz , az orvosok által elvégzett vizsgálat eredménye is egyértelművé teszi, hogy nem áll összefüggésben a bekövetkezett tragédia, illetve az adott főosztályvezetőnek a felmentése. Ez van benne a vizsgálati jelentésben. Ön ezzel vitatkozik, ezt nem fogadja el, és ezt próbálja annak a miniszternek a felelősségévé tenni, akinek nyilvánvalóan ehhez semmi köze nincsen. Az, hogy ez a kormány az egészségügyért mit tett, az pedig számokban is kifejezhető, annak vannak eredményei, és én készséggel elismerem, hogy nagyon sok kórházban, főleg a fővárosban ma sem kielégítőek a viszonyok, ezért van szükség az „Egészséges Budapest” terv végrehajtására ebben a ciklusban. De ez nem változtat azon, hogy soha olyan béremelkedés az ágazatban nem volt, mint amilyen az előző ciklusban, és egyébként orvosi műszerekre sem költöttünk soha annyit, mint az előző ciklusban.

Ezt kell folytatni, és különösen azoknak, akik ezt a csődöt maguk után hagyták, szerintem nincs okuk számonkérni rajtunk. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány és az illetékes minisztérium, ami egyébként nem a miniszterelnök és természetesen nem is a Miniszterelnökség, maximálisan felkészült arra, hogy az alkotmány-, illetve jogszabály-módosítások folytán előállt, szerintünk egyébként kívánatos helyzetet megfelelően és humánusan tudja kezelni. A helyzet az, hogy több mint 19 ezer férőhely áll a téli krízis idején rendelkezésre. Ismereteink szerint ez elegendő valamennyi hajléktalan számára, tehát nem állhat elő olyan helyzet, hogy valakinek ne legyen éjszakai melegedőre, szállásra, ágyra lehetősége. Szeretném ugyanakkor hozzátenni, hogy mi nem tekintjük alapvető emberi jognak, hogy valaki életvitelszerűen közterületen tartózkodjon, és úgy gondoljuk, hogy ha az emberi méltóságot védjük, az sem azonos azzal, hogy mindenkinek meg kell engedni, hogy aluljáróban, közterületen, adott esetben a belváros közepén feküdjön. Ha valaki megnézi azokat az adatokat, hogy egyébként mennyien vesztették életüket egy hideg tél alatt vagy egy tél alatt azokban az években, amikor ilyen szabályozás nem volt, és hogyan mérséklődött ez azt követően addig, amíg az Alkotmánybíróság nem szüntette meg a korábbi szabályozást, akkor azt fogja látni, hogy önmagában, ha csak az életvédelem szempontjából közelítünk, akkor is ez a helyes szabályozás.

Tehát szerintem egyfelől az a helyes, ha a rend a fővárosban és a többi nagyobb városban is biztosított. Nem igaz az, hogy az emberi méltóság része az, hogy valaki közterületen, a földön, a legnagyobb piszokban fetrenghessen, ugyanakkor az államnak van olyan kötelessége, hogy ezeknek az embereknek tisztességes ellátást biztosítson. Felkészült a kormány erre, az illetékes minisztérium mindent megtett ennek érdekében, és úgy gondolom, hogy mindazoknak az embereknek az érdekében szükséges ez a beavatkozás, akik az életüket a téli hónapokban is a hidegben szeretnék élni, de egyébként a közrend fenntartása érdekében is szükséges. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Mi nem azok vagyunk, akik a devizahiteles problémát előidézték, amelynek következtében még ma is van néhány ilyen eljárás. Mi azok vagyunk, akik  ahol lehetett  erre megoldást nyújtottunk. Mi vagyunk azok is, akik kilakoltatási moratóriumot vezettünk be a téli hónapokra, éppen ezért ez a probléma legalább a téli hónapokban nem áll fenn.Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány gondoskodott arról, hogy mindenkinek lehessen fedett helyen, normális fűtés mellett, normális hőfokban éjszakai szállása. Miután ez biztosított, úgy gondoljuk, hogy az szolgálja mindenkinek az érdekét, a fővárosban élők életét, a megyei jogú városban élők életét, akiket ez a probléma érint, de még azoknak az érdekét is, akik egyébként a közterületen való életvitelszerű tartózkodást választották, illetve erre kényszerültek.

Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az e területen foglalkoztatott szakemberek azt mondják, hogy vannak, akik a fővárosba jönnek esetleg megélhetés vagy munkavállalás miatt, és valahol máshol lakásuk is van, tehát a kérdés összetettebb, de az ő érdeküket is az szolgálja, hogy az éjszakát ne a szabadban töltsék, és lehetőleg ne a szabadban, a közterületen tartózkodjanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Szerintem ez a szabályozás helyes, humánus, emberséges, és az itt élők érdekeit is szolgálja.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor azon gondolkozunk és azt próbáljuk megfejteni, hogy minek köszönhetőek a Fidesz és személyesen a miniszterelnök sikerei, akkor, úgy gondolom, a lehetséges magyarázatok közé tartozik az, hogy az ellenzék úgy gondolja, hogy a miniszterelnök mindenhez ért, ez lehetséges, a Miniszterelnökséget vezető miniszterre ez már biztos, hogy nem igaz. Ezért ha egy tisztán egészségügyi kérdésben ön egy rejtélyes címmel  „Több millió ember szenved tőle, de Önöket ez sem érdekli?”  tesz fel kérdést, akkor érdemes lenne esetleg az illetékes tárcához, az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordulni. Amit tudok mondani: az ön által említett gyógyszer kapcsán a hatóanyag Európában mindenhol engedélyezett volt, és a magyar hatóság volt az első, amely fellépett ez ellen. Tehát azzal kapcsolatosan, hogy az orvosok milyen formában, milyen gyorsasággal tartják indokoltnak egy gyógyszer kivezetését, ha már valaki elkezdte szedni, ez egy olyan orvosszakmai vita, amiben én végképp nem kívánok állást foglalni. De azt javaslom a képviselő asszonynak, hogy ha legközelebb egészségügyi témában kíván kérdést feltenni, akár azonnali kérdés, akár interpelláció formájában, akkor bizalommal forduljon a szaktárcához. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Bízom abban, sőt biztos vagyok benne, hogy mind a 3,5 millió ember, aki ön szerint érintett  szerintem ennél lényegesen kisebb az érintettek száma , bölcsebb önnél és orvoshoz fordul, ha ilyen problémája van, vélhetően nem a miniszterelnöktől vagy tőlem kérne segítséget. Mi egyet tudunk mondani, és az állam nyilván a hatóságok működéséért felel, hogy az a hatóanyag, amelyet  ha jól értem  kivezettek, egész Európában volt engedélyezve. A magyar hatóságok… (Bangóné Borbély Ildikó: Vérnyomáscsökkentő!) Vérnyomáscsökkentő, így van. A magyar hatóságok voltak az elsők, amelyek felléptek ez ellen. Ezért aztán a magyar államnak ebben az ügyben különösebb teendője nincs.

(14.10)

Természetesen az fontos, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mindenki számára elérhetőek legyenek, de a konkrét ügyben a kritikát azért nem értem, mert éppen a magyar hatóságok voltak az elsők, hogy amikor felmerült bármilyen kritika ezzel a gyógyszerrel kapcsolatosan, akkor Európában elsőként léptek föl.

Engedje meg, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterként ebben az egyértelműen az egészségügyi államtitkársághoz tartozó kérdésben ennyi tájékoztatást tudjak önnek adni. Bízom benne, hogy a választópolgárok ilyenkor orvoshoz fordulnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormánynak az a célja, hogy mindaz az állami támogatás, amelyet az állam eddig a takarékpénztári rendszerben használt fel, most is a lakásépítés, illetve lakásvásárlás során hasznosulhasson. Ennek megfelelően fog a lehető leghamarabb döntés születni a CSOK-program kiterjesztéséről, és ennek keretében azt reméljük, hogy mindazokat a célokat, amelyeket ön említett, és amelyekben ezek szerint egyetértünk, a kibővített CSOK-program kiválóan fogja szolgálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Az a kérésem, azzal, hogy minősítse a kibővített, illetve kibővítendő CSOK-programot, legalább várja meg annak ismertetését. Én értem azt, hogy a lakás-takarékpénztárakat lehet ugyan siratni, de egyrészt aki kötött korábban ilyet, az természetesen továbbra is a felmenő rendszerben ennek a hasznait élvezheti, másrészt meg arra, hogy ennek a hasznai az állampolgárokon kívül kihez vándoroltak, elegendő adat az, hogy ha az állami támogatást levonjuk a lakás-takarékpénztári befizetésekből, akkor a hozamok negatívak voltak. Ez elég sokatmondó adat. Végül pedig én értem, hogy ön a devizahiteleket kritizálja  tegyük ezt együtt, ebben is egyetértünk , de egyébként a devizahiteleket azok tették általánossá, széles körűvé Magyarországon, akiknek a támogatásával ön az Országgyűlésbe jutott. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az egészségüggyel kapcsolatos riogatásra nincs ok. Természetesen az egészségügyi ellátás színvonala, nem állítom, hogy az országban mindenhol egységes, az is természetes  ez valószínűleg mindenhol máshol is elmondható Európában , hogy lehetne még jobb is, de ez nem változtat azon, hogy ma nagyságrendileg többet költünk az egészségügyre, mint az önök kormányzása idején. Összesen több mint 500 milliárd forinttal többet fordítunk az egészségügyre évente, mint az önök utolsó évében, amikor önök voltak kormányon. Ehhez képest 2012-19 között az ápolói bérek megduplázódtak, két év alatt 207 ezer forinttal nőttek az orvosbérek. Ezek a rendszerváltozás óta elért legnagyobb előrelépések a bérezés tekintetében. Tehát én csodálkozom, hogy a képviselő úrnak szimpatikusabb a román példa akkor, amikor a saját hazájából is hozhatna hasonló példát.Ami pedig az ellátást illeti, fel sem merül az, hogy egy idős embert ne látnának el. Természetesen minden nyugdíjasnak az egészségbiztosítás kijár, minden nyugdíjast az egészségbiztosítás megillet. Ha valakinek ennek az egészségbiztosítási ellátásnak a keretében a megfelelő gyógyszert szándékosan valaki nem írná fel  nem is feltételezem, hogy van ilyen , az súlyos bűncselekményt követne el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem szintén nincs olyan ország Európában, ahol ne követnének el műhibát. Ha műhibát követnek el, akkor kártérítési kötelezettsége van az orvosnak, a kórháznak, illetve a biztosítónak. Hogyha pedig ez szándékosan történik meg, és ha az ön által említett eset valóban megtörtént (Dr. Apáti István: Feltámasztja a halottat a kártérítés?), akkor ez szándékosnak minősül, akkor ez bűncselekmény. Tehát még egyszer mondom, hogy azt a szerintem tisztességtelen politikai játszmát nem érdemes itt az Országgyűlésben játszani, hogy ha valahol valaki, az egészségbiztosításban részt vevő 10 millió magyar állampolgárból nem kap megfelelő kezelést, akkor ezért a miniszterelnököt kérdezi. Mert egyetlenegyet tudunk tenni, hogy ma az egészségügynek 505 milliárd forinttal több ellátást biztosítunk, mint a szocialisták kormányzása idején. Tehát ha ma ez nem elegendő, akkor el lehet képzelni, hogy az önök időszakában mire lehetett ez elegendő. Soha olyan nincsen, hogy valakit azért ne látnának el, mert az egészségbiztosítás forrást nem biztosít. Ezt tudja az állam garantálni.

És természetesen valamennyiünk érdeke, hogy az a magas színvonalú orvosképzés, amelyről egyébként a magyar orvostudományi egyetem mindig is ismert volt, megmaradjon, és akkor a műhibák száma is a lehető legalacsonyabban tartható. De ez közös cél kellene hogy legyen, és ha egy-egy esetben ez nem így történik, akkor annak pedig szigorú következményei kell hogy legyenek, akár büntetőjogiak. Nincs oka arra önnek, hogy a kormánnyal vagy a miniszterelnökkel szemben fogalmazzon meg egy-egy ilyen eset miatt vádakat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Tisztelt Szószóló Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországnak Lengyelország ezer éve állandó barátja. Ezer esztendeje közös úton járunk, összeköt bennünket a szabad élet vágya és a független államiság iránti remény. Összeköt a keresztény és európai kultúra és az, hogy esetleges vitáink vagy félreértéseink ellenére mindig számíthattunk egymásra. Számíthattunk egymásra, amikor beszorulva Kelet, Nyugat és Dél birodalmai között harcoltunk a szabadságunkért, kultúránk, anyanyelvünk és életmódunk megőrzéséért, nemzeti közösségeink megmaradásáért. Nemcsak sorsunk közös, közös hőseink vannak a sok évszázados szabadságküzdelmekben. Lengyelország száz esztendeje nyerte vissza független államiságát. Ha született igazságos döntés az egyébként számtalan államnak tragikus következményekkel járó, Franciaországban meghozott békék létrehozatalakor, akkor a lengyel államiság visszaállítása az volt 123 esztendő után. Örömteli, de rendkívül nehéz idők vártak ezután is a lengyelekre, meg kellett küzdeniük kivívott függetlenségükért, miközben egy új államot kellett alapítaniuk a három birodalomtól visszakapott hazájukban.

Magyarország számára 1918 novembere nehéz hónapokat és éveket hozott, amelyek a trianoni tragédiához vezettek. Arra azonban büszkék vagyunk, hogy ezekben a rendkívül nehéz időkben is tudtunk támogatást nyújtani a lengyel hazafiaknak, akik akkor szabadságukért küzdöttek. A sorsdöntő ütközetnél, a visztulai csoda idején a magyar lőszerszállítmány is hozzájárult ahhoz, hogy megmaradhatott a szabadságát frissen visszanyert Lengyelország függetlensége. Megmaradt a lengyel szabadság, és a lengyel hadsereg meg tudta akadályozni, hogy a bolsevikok 20 évvel korábban foglalják el Közép-Európát és talán egész Európát is. A második világháború vége, függetlenül attól, hogy a világháború alatt ki mikor, milyen formában, melyik oldalon állt, ki mikor szállta meg az országot, mindkét nép számára újabb elnyomatást hozott.

A kommunista diktatúra alatt mindkét nép rendkívül sokat szenvedett, a bajban is barátok maradtunk azonban. Hosszasan sorolhatnánk a példákat, miként leltek oltalomra nálunk a honi hadsereg katonái, miként lett 1956-ban a poznańi tüntetésekből magyar forradalom, mit jelentett 1956 Lengyelországban, és mit jelentett a szolidaritás Magyarországon, mit jelentett a gdański hajógyár, és mit jelentett II. János Pál pápa személye és a közösen megélt rendszerváltozás élménye.

Tisztelt Országgyűlés! A lengyel-magyar barátság éppen ezért egyáltalán nemcsak a múlt, hanem a jelen realitása és a jövőbe vezető út is. A két ország közötti történelmi kapcsolat minden korábbinál jobb megértést tesz lehetővé, és alapja a visegrádi négyek közös együttműködésének az Európai Unióban és Európa egészében. Ha napjainkban is szabadon akarunk élni, ha meg akarjuk őrizni kultúránkat és nyelvünket, életmódunkat és nemzeti közösségünket, akkor továbbra is barátokként kell együtt dolgoznunk.

Kövér László házelnök úr utalt rá a Piłsudski-szobor avatásakor a XII. kerületben, hogy sorsközösségben vagyunk, sorsközösségben vagyunk a lengyelekkel egy olyan Európában, amely mind a sorsot, mind pedig a közösséget megtagadja, illetve vita tárgyává teszi. Ezért a 100. születésnapon, a lengyel államiság 100. éves centenáriumán Isten éltesse Lengyelországot, Isten éltesse minden kedves barátunkat Lengyelországból! (Taps.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szószóló Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ma egy százéves évforduló mellett egy tízéves gyászévfordulóra is emlékeznie kell az országnak. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy tíz évvel ezelőtt Magyarország olyan helyzetben volt, olyan állapotba került, hogy saját polgárait nem tudta megvédelmezni. Ez azt jelentette, hogy valóban származásra tekintettel kellett sokaknak olyan cselekményeket, olyan bűncselekményeket elszenvedniük, amelyek a lehető legsúlyosabbak voltak, és amelyekről azóta már a bíróság is ítéletet mondott. Éppen ezért végrehajtandó és korlát nélküli végleges szabadságvesztésre, tehát életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte 2016-ban jogerősen az elkövetőket. Úgy gondoljuk, hogy ez önmagában is érv a végleges életfogytig tartó szabadságvesztés mellett, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy soha többet nem kerülhet az állam abba a helyzetbe, hogy a saját polgárainak a védelmét ne legyen képes garantálni.

Tudjuk azt, hogy akkor a titkosszolgálatok működésének milyen, legalábbis hiányosságai vezettek ahhoz, hogy ez a merényletsorozat megtörténhetett. Tudjuk azt, hogy az a magyar állam, amely két évvel korábban, 2006-ban alkalmas volt arra, hogy alkotmányos alapjogaikat gyakorló békés polgáraikra rátámadjon, az két évvel később nem volt alkalmas arra, hogy hónapokon át tartó faji alapú gyilkosságokat képes legyen megakadályozni.

Ez mindannyiunknak intő példa kell hogy legyen. Idevezet egy politikai, társadalmi és morális válság, amelynek 2010 utáni megakadályozása érdekében nagyon sokat tett megítélésem szerint a jelenlegi kormány és kormánytöbbség.

Ebben a helyzetben egyértelművé kellett tenni, hogy az erőszak monopóliumának fenntartása a magyar állam számára szükséges és elkerülhetetlen, ezért minden olyan félkatonai mozgalmat és szabadcsapatot be kellett tiltani, amelyek az állam helyett, de már-már az állam nevében kívántak rendfenntartói feladatokat ellátni, ugyanakkor az államnak a saját rendfenntartó szerveit, titkosszolgálatait is meg kellett erősíteni, újra kellett szervezni ahhoz, hogy a hasonló cselekmények ne ismétlődjenek meg.

Azt reméljük, hogy valóban joggal mondhatjuk, hogy soha többé hasonló helyzet nem állhat elő. Azt reméljük, hogy amíg természetesen társadalmi problémák ma is vannak Magyarországon, a cigány-magyar együttélés problémái is velünk vannak, de nagyon nagyot léptünk előre azzal, hogy ma sokan vállalnak már munkát a cigány közösség tagjai közül, nagyon sokan vannak, akik a munkanélküliség fenyegetettségéből 2010 után kiszabadulhattak.

Úgy gondoljuk, a közbiztonság is mindig lehet jobb, mint amilyen, de ma lényegesen jobb, mint amilyen 2010 előtt volt, ahogyan a titkosszolgálatok jelenlegi működése mellett is elképzelhetetlen lenne hasonló, hónapokon át egy közösséget rettegésben tartó bűncselekmény-sorozat megvalósítása.

Éppen ezért kell emlékeznünk az akkor történtekre és közösen, a politikai közösség egészének örülni annak, hogy ma a magyar állam olyan állapotban van, hogy hasonló cselekmények nem ismétlődhetnek meg.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A menekültjogról és a menekültstátuszról a kormánynak ismert a véleménye, a biztonságos országokról is ismert a kormány véleménye. Ezt a menekültügyi eljárásban szükséges az eljáró hatóságnak vizsgálni. A volt macedón miniszterelnök ügyét, aki ön szerint a választók akaratából megbukott  néhány évvel ezelőtt a Jobbiknak erről alapvetően más lett volna a véleménye, de ezt most tegyük zárójelbe , éppen ezért egy jogi kérdésként kell kezelni. Az illetékes hatóság dönt majd arról, hogy a menekültstátusz megilleti-e őt vagy sem. Azzal kapcsolatosan, hogy egyébként Macedóniában milyen helyzetben van az igazságszolgáltatás, és milyen börtönviszonyok vannak, néhány évvel ezelőtt nem ajánlottam volna ezeket a Jobbik figyelmébe, de most már, miután szinte bibliaként tekintenek ezekre a jogforrásokra, javaslom az Európai Bizottság országjelentésének elolvasását, javaslom az Európa Tanács jelentésének elolvasását, de ezeket a hatóságoknak, illetve az illetékes menekültügyi hatóságnak kell a menekültügyi eljárás során értékelni és döntést hozni. A biztonságos országok elve egy fontos elv, mi voltunk azok, akik ezt alkotmányban rögzítettük. Ez egy vélelem, de egy megdönthető vélelem. A konkrét eljárás nyilván erről a vélelemről, illetve ennek a megdöntéséről szól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Semmilyen kiadatási kérelem a magyar kormányhoz Macedóniától a mai napig nem érkezett, ezért nem is értem az ezzel kapcsolatos felvetést. Az eljárás, illetve a menedékkérelem benyújtására jogszerűen került sor. Ez választ ad részben a korábbi kérdésekre. A sajtónak egy része a helyes megfejtésre is rájött, de miután egyébként egyetlenegy európai uniós ország sem közöl egy folyamatban lévő menekültügyi eljárás alatt még annyi információt sem, mint amennyit mi megadtunk, mert mi egyébként a részleteket elmondtuk, ebből mindenki teljes egészében rájöhetett arra, hogy pontosan mi történt.

Mi nem sértettük más állam szuverenitását, mi nem avatkoztunk be semmilyen más ország belügyébe. Egy menekültügyi kérelmet kell a magyar jogszabályoknak megfelelően elbírálni. Ha kiadatási kérelem lesz, akkor azt is a magyar jogszabályoknak megfelelően kell majd elbírálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a légszennyezettség adatai különösen a nagyobb városokban időnként aggodalomra adnak okot. Ezt csupán azért mondom, hogy milyen intézkedéseket tudunk mi tenni, mert természetesen Magyarországnak is van lehetősége arra, hogy fontos intézkedéseket tegyen és fontos döntéseket meghozzon. Mégis jelentős körülmény, hogy Magyarországra az országhatáron túlról 30 százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi az országból távozik.Az elmúlt években számtalan kormányzati döntés volt, amely a légszennyezettség csökkentését célozta. Például a kisméretűrészecske-kibocsátásra, hétköznapi és normális nevén szállópor-csökkentésre vonatkozó ágazatközi program 2011-ben elindult, azóta 160 milliárd forintos beruházás valósult meg a közlekedésben, az iparban, a mezőgazdaságban, amely javította a légszennyezettségi határértékeket.

Szemben az ön állításával, bár nem vitatom, hogy az európai uniós források megnyílásával az energia-korszerűsítési programok megindultak 2010 előtt, de 2010 óta több mint 412 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátáscsökkentő beruházás. Valójában az, hogy a 2010 utáni időszak első néhány éve volt ebből a szempontból csak számottevő vagy számszerűsíthető, az annak köszönhető, hogy ez a program és az ebben található források viszonylag hamar kimerültek. Még azt sem vitatom, hogy e tekintetben 2010 előtt is viszonylag jó volt a forráslehívás, de tény, hogy 412 ezer háztartásban 2010 óta valósulhatott meg kibocsátáscsökkentő beruházás.

Jelenleg készül az új országos levegőterhelés-csökkentési program. Ezt a kormány ’19 áprilisában tervezi elfogadni, és az a célunk, hogy az ebben elfogadott intézkedések hatására 50 százalékkal csökkenjen a lakosság környezeti és egészségügyi kockázata. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Természetes, hogy minden kötelezettségszegési eljárás esetén a kormány igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az erre okot adó körülmények mielőbb szűnjenek meg. Azért jegyezzük meg, hogy az Európai Unió számtalan országával szemben, a leggazdagabb országokkal, köztük Németországgal szemben is van hasonló ügyben kötelezettségszegési eljárás. Egyetértek azzal, hogy az energia-korszerűsítési programokat nagyobb mértékben kell támogatni. Ezért különösen fontos, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésében az ehhez szükséges források álljanak rendelkezésre nagyobb mértékben, mint ahogy ebben a hét évben rendelkezésre álltak. Az innovatív kezdeményezéseket is a kormány reményeim szerint támogatni fogja, és azt kifejezetten helyesnek tartom, ha egy országgyűlési képviselő akár a nagyvárosok szempontjából, különösen a veszélyeztetett nagyvárosok szempontjából olyan terveket tesz le a kormány asztalára, amelyek esetleg ihletőleg hatnak a tárcára is. Tehát az ígérem, hogy ha a képviselő úrnak Miskolc tekintetében ilyen javaslatai vannak, akkor azzal a kormány érdemben foglalkozni fog. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném kiigazítani a tévedését, a Miniszterelnökség semmilyen ellátásban nem részesítette a volt macedón miniszterelnököt. (Zaj, közbeszólások, köztük Gyöngyösi Márton: Enni csak kapott!) Továbbá szeretném részben megnyugtatásul arról is tájékoztatni, hogy pártok bevándorlási különadó fizetésére nem kötelezettek. Ezt azért mondom megnyugtatásul, mert ha így lenne, akkor önöknek réges-régen fizetni kellene ezt a különadót. (Taps és derültség a kormánypártok soraiból.  Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük Gyöngyösi Márton: Gyenge! Te is érzed, hogy ez gyenge.) Tehát meg kell nyugtassam önöket, ilyen fizetési kötelezettsége a DK-nak nem áll fenn, ezért elegendő csupán a jogszabályt ismerni és elolvasni. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ciki!  Gyöngyösi Márton: Csak ez náluk nem ciki!  Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Mindenkinél ciki!)

Továbbá ismételten, az azonnali kérdések során másodszor van lehetőségem elmondani azt, hogy van egy folyamatban lévő menekültügyi eljárás, amelynek majd az eredményét követően lehet minősíteni a döntést és magát az eljárást is. Ezzel kapcsolatosan a szükséges információkat messze azon túlmutatóan, ahogy egyébként Nyugat-Európában egy folyamatban lévő menekültügyi eljárásról tájékoztatást szoktak adni, mi megadtuk a nyilvánosság előtt, egyebekben pedig azt tudom mondani, hogy a jogszabályoknak megfelelően kell a Menekültügyi Hivatalnak ezt a kérelmet elbírálni. Eddig minden egyes pillanatában az eljárásnak jogszerűen jártak el a magyar hatóságok. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, hogy ismerik-e azt a statisztikát, amely szerint ma az Országgyűlésnél egyetlenegy látogatottabb intézménye van a fővárosnak, ennek megfelelően az egész országnak is, ez pedig a Fővárosi Állatkert. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Most a felszólalás alatt nem csupán azt értettem meg, hogy miért van ez így (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), hanem azt is, hogy reménykedhetünk, hogy jó esélyeink vannak arra, hogy esetleg a sorrend megforduljon. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Először is köszönöm a bizalmat, hogy a „Mit gondol Miniszterelnök úr?” címmel feltett kérdését hozzám intézte. Szeretném jelezni, hogy a kérdés közvetlen tartalmára nem tudok válaszolni, de amit most itt kérdésként előadott, azzal kapcsolatosan megpróbálom elismételni azt, amit az elmúlt napokban a legnagyobb sajtónyilvánosság előtt több alkalommal volt szerencsém elmondani. Menekültügyi eljárás van folyamatban, és mindazok a szempontok és érvek, amelyeket ön felvetett, egy menekültügyi eljárás keretében értelmezhetők és értelmezendők. Ezt követően tehát érdemes megvárni azt, hogy a menekültügyi hatóság döntsön arról, hogy a volt macedón miniszterelnöknek megadja-e a menekültstátuszt, vagy pedig ezt megtagadja tőle.

Egyebekben pedig a korrupció súlyos bűncselekmény, ezért a mi törvényhozási többségünk időszakában meghozott büntető törvénykönyv a korábbiaknál ezt lényegesen súlyosabban bünteti is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Ön a jogszabály-értelmezésben jól indult, de aztán elbukott egy adott ponton. Ami viszont a legfontosabb, hogy a menekültügyi és állampolgársági hivatalnak a jogszabályok szerint kell döntést hoznia. Természetesen az állam része  hozzáteszem, hogy a bíróságok is az állam részét képezik , nem vitás, hogy a kormányhoz tartozó szerv, de ettől még évek, sőt évtizedek óta ők bírálják el a menekültügyi kérelmeket.

Végül, az elmúlt évek küzdelmei után örömmel láttam, hogy ön milyen hatékonyan tud harcolni egy menekültstátusz megadása ellen. Ennek külön örülök. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az a mondat, hogy a kormány az elmúlt években 600 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, vélhetően vagy egy őszinte szocialista képviselő szavai lehettek 2010-ben (Korózs Lajos a fejét rázva: Nem!), vagy pedig egy fideszes felszólalás lehetett szintén ebben az évben, mert akkor ez igaz volt. Azóta viszont mi jelentős pluszforrásokat biztosítottunk az egészségügy számára. Ön itt most a béremeléseket említette, ezért nem az egészségügyi ágazatra, csak a béremelésekre, szeretném jelezni, hogy a kormány több mint 400 milliárd forintot fordított, ami a 2011-es állapotokhoz képest plusz, és ennek köszönhetően a 2012-es átlagos orvosbérhez képest 82 százalékkal nőttek az orvosbérek. Természetesen ez sem elegendő. Csak az elmúlt két évben egyébként a szakorvosok, szakgyógyszerészek bére 207 ezer forinttal emelkedett, és az egészségügyi szakdolgozók fizetése is 77 százalékkal nőtt 2012-höz képest. Természetesen az egészségügyben ezzel együtt is számtalan nehézség és probléma van; nem mentség, de nem csupán a térségben, de a világon máshol is.

A kórházak gazdálkodását alapos vizsgálatnak kell alávetni, mert azonos finanszírozás mellett egyes kórházak veszteség nélkül tudnak működni, máshol pedig újra és újra felhalmozódik az adósság. Ettől függetlenül az államnak az adósságért helyt kell állnia. Ez a helytállás az idei évben is meg fog történni. A kormány ezért aztán egyidejűleg fogja elvégezni azt a kötelezettségét, hogy megvizsgálja a kórházak gazdálkodásának nem csupán a törvényességét, hanem a célszerűségét is, viszont ezzel egyidejűleg 55 milliárd forintos támogatást biztosít a kórházak, egészségügyi szolgáltatók számára. Tehát az a konszolidáció, ami évről évre megtörténik, idén is meg fog történni.

Fontos az, hogy szeretnénk olyan működési és ösztönző támogatást továbbra is fenntartani, amely lehetővé teszi azoknak a kórházaknak történő pluszpénzjuttatást, amelyek egyébként gondos gazdálkodás folytán adósságot nem halmoztak fel. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 191 intézmény részesült a tavalyi évben éppen azért ilyen ösztönző támogatásban, amelyek gondosan gazdálkodtak és nem halmoztak fel adósságot, hogy ez egy pozitív elmozdulást eredményezzen. A kórházak 76 százalékánál történt pozitív elmozdulás az elmúlt egy évben. Ettől függetlenül azzal a megállapítással egyetértek, hogy egy jó struktúrában csak minimális adósság halmozódhat fel, és az 55 milliárd, bár lényegesen kevesebb, mint amennyit korábban kellett konszolidálni, de még mindig nagyon távol áll a minimálistól. (Dr. Lukács László György: Nem!)

Ennek ellenére szeretném szíves figyelmébe ajánlani, hogy csak a 2019-es költségvetési évben 101 milliárd forinttal többet fordítunk az egészségügyre, mint az elmúlt évben, és éppen az ápolónőkre vonatkozóan Kásler miniszter úr egy olyan hosszú távú béremelési programot ismertetett, amelynek köszönhetően a ciklus végéig 70 százalékot meghaladó béremelés lesz az ápolónőknél. Szerintem ezek tiszteletreméltó eredmények. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet az, hogy ha ön elolvassa a Velencei Bizottság véleményét, amelyet a Magyarországon elfogadott felsőoktatási törvényt követően hozott meg a bizottság, akkor abban ugyan valóban fog kritikákat találni, de azt egyetlenegy percig sem vitatja a Velencei Bizottság, hogy az a szabályozás, amely Magyarországon hatályos, az Európai Unió számtalan országában létező szabályozás. Ezért nem értem a kritikákat. Az szerintem teljesen legitim elvárás a kormány részéről, hogy magyar akkreditáció birtokában lehessen felsőoktatási tevékenységet folytatni. A Közép-európai Egyetem rendelkezik is ezzel, tehát hogyha magyarul beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a Közép-európai Egyetem itt volt Budapesten és itt is marad. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(14.10)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Nem tudom, hogy tekinthetjük-e a Demokratikus Koalíciót Magyar Bálint szellemi örökösének, de lex CEU-t még Magyar Bálinték fogadtak el, valóban, az előbb Rétvári államtitkár úr utalt is rá. (Közbeszólás a DK soraiban: Az Országgyűlés fogadta el.) Magyar Bálinték javaslatára fogadta el az Országgyűlés, ahogy egyébként a felsőoktatási törvény módosítását is az Országgyűlés fogadta el. Az volt egy kivételeket jelentő szabály, amely kifejezetten a CEU-ra vonatkozott, és kifejezetten Soros Györgynek adott adományként, amelyet az adományozott meg is köszönt a kormánynak.Mi egyenlő követelményeket és szabályokat érvényesítünk az egyetemekkel szemben, semmilyen törvényi határidő december 1-jén nem járt le. A Velencei Bizottság kritikája a rövid felkészülési időre vonatkozott; az Országgyűlés egyszer a felkészülési időt meghosszabbította, a magyar kormány pedig amerikai partnereinknek és barátainknak garanciát adott arra, hogy a Közép-európai Egyetem nyugodtan működhet Budapesten. Ez, ha jól látom, akkor a jövőben is így lesz. Szerintem fölösleges tovább húzni az időt, ma világos döntés született ebben vagy világos döntést ismertetett az egyetem rektora. Mi ezt tudomásuk vesszük. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az antiszemitizmus kapcsán a magyar kormány több alkalommal tette világossá, hogy a zéró tolerancia elve érvényesül, és ezt is kívánjuk érvényesíteni. A rendszerváltozást követő időszak rossz politikai hagyománya volt Magyarországon, hogy azokat is, akik egyébként sokat tettek az antiszemitizmus ellen, meg lehetett vádolni, ha jobbközép konzervatív polgári kormányt alakítottak antiszemitizmussal. Úgy gondoljuk, hogy ennek az alaptalan vádnak a következménye volt az, hogy amikor valóban antiszemita jelenségek ütötték fel a fejüket  döntően egyébként Gyurcsány Ferenc kormányzása idején , akkor ezekkel nagyon nehéz volt szembeszállni.

(14.30)

Továbbra is fontosnak tartom azt, hogy az antiszemitizmus vádja elég súlyos ahhoz, hogy csak akkor éljünk vele, ha ez megalapozott, megalapozatlanul ne vádoljunk senkit ilyennel. Ha viszont megalapozott, akkor abból a következtetéseket mindenki vonja le.

Éppen ezért gondolom azt, hogy a jövőre tekintve nagyon fontos látni, hogy ma Magyarország büszke lehet arra, hogy Európában a budapesti zsidó közösség valóban békében élhet, tettleges atrocitások Magyarországon nem értek az elmúlt években zsidó embereket. Ehhez képest Nyugat-Európa ugyanezt nem mondhatja el magáról. Azt is láthatjuk, hogy a modern kori antiszemitizmus mind a gyakorlatban, mind ideológiai alapon az elmúlt években Nyugat-Európában megerősödött, gyakorlatban a bevándorlás következtében, ideológiailag pedig sokan sokféleképpen járultak ehhez hozzá a Marx-szobor avatásától kezdve, aki mégiscsak a modern kori antiszemitizmus megteremtője, egészen odáig, hogy olyan politikai erőknek is teret adnak vagy legitimálnak, ezt például a magyar politikában is látjuk, akár pártközi együttműködés szintjén is, akiket joggal lehet antiszemitizmussal megvádolni.

A kérdés szerintem fontos, éppen ezért fontos az, hogy a magyar kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy Magyarországon fel lehessen lépni az antiszemita cselekedetekkel szemben, és Európában is tisztán láthassuk azt, hogy mi a helyzet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyan látom azt a politikai közeledést, amely a Jobbik és a baloldal között fennáll, mégis távol tartanám önöket attól, hogy a szocialista kormányzás legnagyobb gazdaságpolitikai hibáját akár csak elméletben elkövessék, hiszen egyelőre úgy tűnik, hogy a gyakorlatban erre semmilyen lehetőségük, hála istennek, jó időn belül nem lesz.Ha ugyanis az a kérdés, hogy mi volt a legnagyobb hibája a szocialista gazdaságpolitikának, akkor rendkívül hosszú az a sor, amivel sikerült 6 év alatt egy általuk is jó állapotban lévőnek minősített országot csődbe vinni. De még ezek közül is kiemelkedik az, hogy ahelyett, hogy tisztességesen emelték volna a minimálbért, adómentessé tették. Pont az ellenkezője a jó. A minimálbért emelni kell, ezért emeltük 88 százalékkal a minimálbért. Folynak most is a munkaadók és munkavállalók közötti tárgyalások. Ezek eredményeként, nem tudjuk, mi ezek eredménye, ha megállapodás van, a kormány azt eddig is jóváhagyta, ha nem, akkor a kormánynak kell saját hatáskörben dönteni. De jó esély van arra, hogy 100 százalékot meghaladó minimálbér-emelésről tudunk beszámolni 8 vagy 9 esztendő alatt; igazából, miután a ’11-es volt az első, amiről mi dönthettünk, ezért 8 esztendő alatt. Szerintem ez a helyes politika.

Ehhez képest az, hogy a 15 százalékos adófizetési kötelezettség mindenkire kiterjed, szerintem helyes, pénzügyileg tervezhető és mindenkit bevon a közös teherviselésbe. Önök lehet, hogy nem értenek egyet az egykulcsos adóval, de látni kell, hogy jót tett a gazdaságnak.

Látni kell, és ennyit a legszegényebbek ügyéről  mondom, a 88 százalékos minimálbér-emelés mellett  még mindenféleképpen érdemes mondani, hogy ma Magyarországon több mint 4,5 millióan dolgoznak. Korábban kevesebb, mint 3,7 millióan dolgoztak, és 2 milliónál kevesebben fizettek adót. Ez volt az, ami államcsődhöz vezette ezt az országot, ezt kellett elkerülni. Ezért aztán ma másodlagos szerintem az, hogy valaki, aki minimálbért keres, fizet-e jövedelemadót. Az a kérdés, hogy a minimálbér emelkedik-e rendesen. Nekünk az a célunk, hogy radikális minimálbér-emelések legyenek, de a közteherviselés kötelezettségéből ne zárjunk ki senkit sem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő úr zokon vette, hogy balratolódással vádolom a Jobbikot, majd pedig úgy tett, mintha bármilyen tartalmi ellentmondás lenne a között, amit Rétvári államtitkár úr vagy Böröcz képviselő úr elmondott, illetve amit én elmondtam. Viszont elkerülte a figyelmét, hogy az előző azonnali kérdés az önök részéről Soros György egyeteme miatt aggódott. Tehát javaslom, hogy a saját frakciójából felszólaló képviselők által elmondottak tartalmára is legyen tekintettel. (Z: Kárpát Dániel: Nem tehetsz róla, hogy nem érted.)Végül pedig azt a kétségkívül nem túl bonyolult matematikai műveletet ajánlom képviselő úr figyelmébe, hogy annak, aki minimálbéren van, az a kérdés, hogy mennyit kap kézhez.

(14.40)

Ha 88 százalékkal megemelkedett a minimálbér, és 15 százalékos adótartalma van, akkor lényegesen jobban jár, mintha egyébként adómentes lenne a minimálbér, de annak az összege nem emelkedett volna. Ez történt egyébként  meg kell nézni  2002 és 2010 között: szerény mértékű minimálbér-emelések és adómentesség összességében kevesebbet jelentett, mint a minimálbérnek azon jelentős emelése, amit a kormány az elmúlt években bevezetett, és ezután is támogatni fog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés az volt, hogy mi a teendője, mi a feladata a magyar államnak az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatosan. Mindenekelőtt arról szeretném képviselő urat tájékoztatni, hogy az előző hétéves költségvetési ciklusban is Magyarország volt az európai uniós statisztikák szerint is az az ország, amely a legnagyobb részben, a legeredményesebben használta fel ezeket a forrásokat. Természetesen a korrupció elleni küzdelem közös feladat, ezért fogadtunk el egy olyan büntető törvénykönyvet, amely a korábbinál lényegesen szigorúbban bünteti a korrupciós bűncselekményeket, ugyanakkor szemben önökkel, akik Brüsszel számára hatásköröket adnának át, mi a nemzetek Európája koncepciója mellett vagyunk. Van olyan európai uniós szerv, ami ma is jogosult az európai uniós források kifizetését, felhasználását ellenőrizni, ez az OLAF, ezzel a szervvel is a magyar ügyészség egyébként együttműködik. Ha és amennyiben bárhol az OLAF szabálytalanságot vagy bűncselekmény gyanúját állapította meg, akkor a magyar ügyészség azt az egyébként más európai országokban nem követett, tehát annál szigorúbb gyakorlatot követi, hogy a büntetőeljárást automatikusan megindítja. Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar alkotmányos intézményrendszer elegendő ahhoz, hogy a bűncselekményeket megvizsgálja, ha szükséges, vádat emeljen, volt is ilyenre példa egyébként párthovatartozásra való tekintet nélkül, és semmilyen esetben nem támogatjuk azt, hogy egy olyan szupranacionális Európai Unió jöjjön létre, amely ellen, úgy emlékszem, hogy egykor még együtt küzdöttünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt nyolc évben mintegy 800 ezer új munkahely jött létre Magyarországon. Eddig kétféle ellenzéki álláspontot ismertünk, az egyik az volt, és ez volt a domináns, hogy ez kizárólag az európai uniós pénzeknek köszönhető. Ha jól értem, ön ezt nem osztja, ön úgy gondolja, hogy ez kizárólag a magyar kormány teljesítményének köszönhető, mert ha esetleg nem így van, akkor mégiscsak azért az európai uniós pénzek felhasználására egész jól kerülhetett sor abban az országban, ahol ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint korábban dolgoztak. A magyar falvak fejlesztése érdekében pedig képviselő úr és a frakciója figyelmébe ajánlom a „Magyar falu” programot. Szívből remélem, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályi módosításokat a Jobbik is támogatni fogja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy szól a képviselő úr által feltett kérdés, hogy „Minek kell még kiderülnie, hogy végre befejezze a hazudozást Gyurcsány Ferenc és felesége?”. Erre így nem tudok válaszolni, de ha az a kérdés, hogy mire van szükség ahhoz, hogy befejezze a hazudozást Gyurcsány Ferenc és felesége, akkor tudok: csodára van ehhez szükség. De miután ez egy kereszténydemokrata kormány, ezért adjuk meg az esélyét a csodáknak is, úgyhogy reménykedjünk benne, hogy Gyurcsány Ferenc is fog majd igazat mondani. (Derültség, zaj, közbeszólások.  Szilágyi György: Elszámoltatásra lett volna szükség!) Ugyan a Jobbik az elszámoltatást kéri számon, de majd amikor közös jelölteket állítanak Gyurcsány Ferenccel, és vele együtt kampányolnak az őszi önkormányzati választások során (Szilágyi György: El kellett volna számoltatni!  Az elnök csenget.), és ugyanazokat a jelölteket támogatják, akkor valóban el kell gondolkozzunk azon, hogy úgy jártunke jobban, hogy Gyurcsány-Jobbik-szövetség jött létre, vagy pedig úgy jártunk volna jobban, ha a jogállami intézményrendszer jobb állapotban van, és képes Gyurcsány Ferencet elszámoltatni. (Szilágyi György: Nyolc év volt rá!)

Sajnos az a jogállami intézményrendszer, amit 2010-ben  visszamenőleges hatálya a büntetőjogi szabályoknak nincsen és nem is lehet , tehát amit örökül hagytak és előtte szétvertek a szocialisták, az nem volt alkalmas arra, hogy Gyurcsány Ferencet felelősségre vonja. Így fordulhat az elő, hogy ma a hazudozást úgy folytatja, hogy immáron új szövetségesekre talál a Jobbik-frakcióban és a Jobbik pártjában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A Gyurcsány család törekvése a magyar törvényhozásba, illetve az európai törvényhozásba való bekerülésre és bennmaradásra teljes mértékben érthető, hiszen a mentelmi jog csak ebben a formában biztosított. (Dr. Lukács László György: Számoltassuk már el, na!) Tehát a szándék világos, az pedig a magyar választókon múlik, hogy kiket küldenek az Európai Parlamentbe, ezért is hangsúlyozzuk mindig azt, hogy a május 26-i európai parlamenti választásnak komoly tétje van. Az a tétje, hogy kik képviselik Magyarországot, és akik ott vannak, Magyarországot képviselike az Európai Parlamentben. Erre az elmúlt években számtalan jó és rossz példát is láthattunk. Nagyon szomorú vagyok, hogy azt kell mondjam, jó példákat a kormánypárti képviselők mutattak. Ezért is gondoljuk azt (Szilágyi György: Deutsch Tamás! Miben mutattak jó példát?), hogy ha valaki nemzeti érdekképviseletet szeretne látni az Európai Parlamentben is, akkor a kormánypártok képviselőjelöltjeinek kell bizalmat szavaznia. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mi magyar nemzeti érdeket képviselünk úgy (Hangok a Jobbik soraiból: Ha-ha-ha!), ahogy lehet, és ott, ahol lehet. Miután a Jobbik a mi ismereteink szerint (Rig Lajos: Nem egy Lázár, az biztos!) semmilyen európai pártcsaládnak nem tagja, ezért egy dolgot megnyugtatóan tudok közölni: a mi érdekérvényesítő képességünk az ön logikáját követve biztos, hogy sokkal jobb, mint a Jobbiké. Remélem, hogy az önöké is javulni fog, annak ellenére, hogy ez ellen számtalan érvet lehetne felhozni.Végül javaslom, hogy egy frakción belüli egyeztetést legalább az azonnali kérdéseket megelőzően tartsanak, mert most ön azt rótta fel a mi bűnünkként, hogy a lisszaboni szerződést megszavaztuk, mi pedig pont azt mondjuk, hogy a lisszaboni szerződés megfelelően osztja meg a hatásköröket a tagállamok és az Európai Unió között. (Z. Kárpát Dániel: Ezt komolyan gondolod?) Ehhez képest önöknek számtalan olyan javaslata van, a mai ülésen is számtalan ilyen javaslattal éltek, amely tovább tolná el ezeket a hatásköröket Brüsszel irányába, és venne el a tagállamoktól hatásköröket. Ebben az esetben viszont nem értem, hogy a kritikájuk mire irányul a lisszaboni szerződés kapcsán, hiszen önök messze túlmentek volna ezen a szuverenitás feladása tekintetében. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz?)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértünk az európai uniós választások fontosságában, mi is azt javasoljuk mindenkinek, hogy vegyen részt a választáson, és szavazzon a kormánypártokra, mert egyedül a kormánypártok képviselői voltak azok, akik az Európai Parlamentben következetesen képviselték a nemzeti érdeket. (Bana Tibor: Milyen nemzeti érdeket? A lopást?) A Jobbik frakciója, ha jól látom, akkor ugyan csak három főből áll, de ennek ellenére három részre szakadt. Azt tudom csak javasolni, hogy egy összetartó, a nemzeti érdeket hatékonyan képviselni képes delegáció utazhasson Strasbourgba és Brüsszelbe. (Bana Tibor: A nemzeti maffiát támogatjátok!) Ehhez arra van szükség, hogy a kormánypártok minél több szavazatot kaphassanak.

Végül pedig ismételten javaslom, hogy mi készen állunk a konstruktív párbeszédre az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan, de lassan el kellene dönteni az európai uniós zászló égetését követően, hogy önök európai egyesült államokat szeretnének, esetleg az integráció jelenlegi fokát tartják kívánatosnak, vagy még visszalépnének, vagy kilépnének az Európai Unióból (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ahogyan az korábban állították. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétségkívül a kérdés több szempontból is indokolt. És azon lehet ugyan vitatkozni (Szabó Timea: Nagyon sértő, hogy nem a miniszterelnök válaszol!), azon lehet ugyan vitatkozni, hogy miért én válaszolok rá, de legyünk őszinték, hogy noha számtalan lehetőséget kapott a magyar baloldal válaszadásra, de az elmúlt évek során még nem sikerült nekik választ adni. Tehát ebből a szempontból az is indokolt, hogy képviselő úr nálam érdeklődik. Ha megnézzük a politikai vitákat, akkor azt látjuk, hogy a bevándorlás mellett (Szabó Timea közbeszól.) az elmúlt hetekben sokat hallottunk arról is, hogy hogyan lehet európai egyesült államokat létrehozni, hogy ez elkerülhetetlen (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Bohóc, jegyzetelj!), hogy nincs már szükség a nemzetekre, le kell építeni az államokat, az Európai Unión belüli lehető legszorosabb integrációra kell törekedni. Ezt mindig ugyanazok képviselik és ugyanazok mondják, akik egyébként a bevándorlás pártján álltak és állnak, és akik kötelező kvóták elfogadhatóságáról beszéltek, és akik úgy gondolták, hogy kerítést építeni és a külső határt megvédeni nem alapvető feltétele az állami létnek, hanem valamilyen embertelen, ne adj’ isten, emberiség elleni bűntett lenne.

Azt látjuk tehát, hogy ebben a vitában a magyar kormány elsőként foglalt el egy határozott álláspontot már 2015-ben, a migrációs válság kezdetén, és azt is egyértelművé tettük mindenféle nemzetközi kapcsolatban, hogy számunkra a bevándorláspolitikában alkura nincs lehetőség, mi a bevándorláspártiakkal alkut kötni nem tudunk, és Magyarország többször, többek közt egy népszavazáson is világosan állást foglalt a bevándorlással szemben.

Arra a konkrét kérdésre, hogy meddig megy szembe a magyar emberek akaratával a bevándorláspárti baloldal, azt tudom mondani, hogy már hosszú ideje szembemegy, és semmi jele annak, hogy ez ne folytatódna így tovább. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Szabó Timea: Lehengerlő volt! Lehengerlő!)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Megvárom, míg képviselő asszony is válaszol a kérdésre, és most, hogy ő befejezte, egyetértek képviselő úrral abban (Felzúdulás az ellenzéki padsorokból.  Szabó Timea tapsol.  Dr. Harangozó Tamás: És mit mondott?  Dr. Völner Pál: Figyeljetek!), hogy egész Európában a baloldal valójában újabb és újabb szavazókat lát a bevándorlás folyamatában. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ki gondolta volna?  Folyamatos zaj.) Újabb és újabb szavazókat szeretne szerezni ezzel a folyamattal, hiszen tudjuk, hogy ezekben az országokban a bevándorlók jelentős része ha állampolgárságot szerzett, akkor a baloldali, balliberális pártokat támogatja. Azért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a magyar kormány egy kereszténydemokrata alapokon álló kormány, mert a kereszténydemokrácia mindig is nemzetekben gondolkodott. Ha pedig nemzetekben gondolkodunk, akkor a nemzetek a tömeges bevándorlást, a lehetetlenné váló integrációt mindig is elutasították. Ezt teszi és ezt fogja tenni a magyar kormány is, amíg azt a jelenlegi kormánypártok adják. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(17.20)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése természetesen még ma sem vesztette teljesen aktualitását, de annyiban mégiscsak megkésett, hogy ha ezt a kérdést nyolc évvel ezelőtt halljuk, akkor mindannyian azt mondhattuk volna, hogy Magyarországon a legeslegnagyobb társadalmi problémák egyike vagy talán a legnagyobb társadalmi probléma a devizahitel-szerződéseknek az egészen elképesztő száma és mértéke.

(18.10)

Tudjuk azt, hogy 2010-ben, amikor a polgári kormány hivatalba lépett, akkor több mint egymillió, devizában fennálló hiteltartozás volt. Azt is pontosan tudja az Országgyűlés, hiszen az elmúlt nyolc évben számtalan jogszabályt fogadtunk el ennek a kérdésnek a megoldása és a problémák enyhítése érdekében, hogy mind a végtörlesztés, mind az eszközkezelő, mind a kúriai döntés jogszabályba foglalása és a hitelek forintra váltása, az ezzel kapcsolatos károknak részben a bankokkal szembeni érvényesítése hozzájárult ahhoz, hogy ma a korábban millió fölötti devizahitel-szerződések ügye az ön által említettek szerint néhány tízezer emberre terjed ki.

Természetesen minden értelmes felvetést meg kell fontolni, de azt szeretném egyértelművé tenni, hogy nem mi voltunk azok, akik megengedték azt, hogy a magyar választópolgárok ne csupán egy idegen pénznemben adósodjanak el, hanem egy olyan idegen pénznemben, amit soha bevezetni sem akartunk, mert a félreértések elkerülése végett a devizahitel-szerződések 90 százaléka még csak nem is euróban, hanem svájci frankban állt fenn. A helyzet az, hogy akik ezt megengedték, és ezt tömegesen lehetővé tették, önök most éppen azokkal készülnek politikai szövetségre; mindenekelőtt talán ezzel kellene elszámolni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az a kérésem képviselő úrhoz, hogy valótlan adatokkal és számokkal ne tévessze meg az Országgyűlést. Az való igaz, hogy tízezerszámban vannak végrehajtási ügyek, de kilakoltatási ügyek ilyen számban nem fordultak elő. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól a Jobbik szakértői páholyából.)A végrehajtók eljárásával szemben, ha indokolt, akkor a jogorvoslati lehetőség adott. Ezt a jogorvoslatot indokolt is megtenni. Ebben az esetben a jogszerű eljárást vagy akár a jogellenes végrehajtói eljárással szembeni panaszt maximálisan támogatjuk, és aki ezekben részt vesz, az egyébként megbecsülést élvez, de a társadalmi tragédiát, amit egyébként az önök új szövetségesei itt hagytak 2010-ben (Nagy felzúdulás a Jobbik soraiban, folyamatos közbeszólások az ellenzék soraiból, köztük: Miről beszélsz?  Kilenc éve kormányoztok!  Az elnök csenget.), azt mégiscsak nekünk sikerült elhárítani. És azért sikerült elhárítani, mert nem önökre hallgattunk, hanem olyan jogszabályokat fogadott el az Országgyűlés, amely egy egymillió fölötti társadalmi kört érintő tömeget mára jóval százezer fő alá mérsékelt (Folyamatos közbeszólások mindkét oldalról.  Az elnök csenget.), és ezekkel az ügyekkel is foglalkozik a kormány. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Alkotmánybíróság a 2017-ben meghozott döntésében azt teljesen egyértelművé tette, hogy az Alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jog nem azt jelenti, hogy az egyszer megállapított juttatás felülvizsgálatára ne lenne lehetőség, és az érintett állapotának függvényében ne lehetne ezen változtatni. Ezt csak azért szeretném jelezni, mert ugyan valóban március 31-ei határidővel hívta fel az Országgyűlést a jogalkotói feladatának ellátására az Alkotmánybíróság, de ez nem pontos interpretáció, ami a megsemmisítésre vonatkozik.Az Igazságügyi Minisztérium dolgozik az ehhez szükséges előterjesztésen, és az Alkotmánybíróság egyébként nem minden ponton teljesen egyértelmű ítéletének a mi megítélésünk szerint is szükséges eleget tenni.

Mindehhez azt szeretném még hozzátenni, hogy a kormány ezen a területen ugyanakkor 2010-11 óta jelentős eredményeket ért el, különösen ahhoz az időszakhoz képest, amikor éppen szocialista kormány volt, és 800 ezren részesültek rokkantnyugdíjban, illetve különböző rokkantsági ellátásokban. Ma azt tudjuk mondani, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottságának aránya a 2010-es 18 százalékról a tavalyi évre 41,6 százalékra nőtt. Tehát ez a kormány sokat tett azért, hogy valódi munkát, esélyt és lehetőséget kapjanak azok, akik erre rászorultak, éppen a legrászorultabbak, és ha és amennyiben a felülvizsgálat megállapítása során elkövetett hibákat jogalkotással kell kijavítani  és elfogadom, hogy az Alkotmánybíróság döntésének ez az interpretációja helyes , akkor a kormány azt meg fogja tenni.

Miután az Alkotmánybíróság döntése nem fekete-fehér, sőt távolról sem egyértelmű, ennek köszönhető az, hogy a kormány még a jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Az ezek szerint el nem fogadott bizottsági határozattervezetet fel fogjuk használni a jogalkotás során. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Ugyan hosszan sorolhatnám az erkölcsi alapra vonatkozó számonkérésének a hiteltelenségét az önök újfajta szövetségkeresése közben, de mégsem fogom ezt tenni, és azt az alkotmányjogi borzalmat sem fogom hosszan kifejteni, csak röviden, hogy akkor valóban igazak lennének az önök jogállamiság-hiányosságaival kapcsolatos vágyai, ha a kormány határozná meg azt, hogy egy országgyűlési képviselő megbízatása meddig tart. Ez pont fordítva van. Ma a Magyar Országgyűlés határozza meg azt, hogy a kormány megbízatása milyen formában keletkezik, és egész pontosan meddig tart. De miután az ügyben a legnagyobb kormánypárt frakciója kiadott egy közleményt, ami azt tartalmazza, hogy az elhangzottak, még ha baráti viccelődésnek szánták is, egyértelműen szerencsétlenek, mert félreértésre adhatnak okot, ezzel a legnagyobb kormánypárt frakciója az ügyben egyértelműen és világosan állást foglalt. Pócs képviselőtársam is elmondta a felvétel elkészültének körülményeit, ezek után és erre tekintettel is adta ki a frakció ezt a nyilatkozatot. Természetesen lehet mindenhez a lehető legnagyobb rosszindulattal állni, de ha képviselő asszony ezt teszi, akkor azt a szövetségkeresést, amibe most belekezdtek, és amelynek jegyében az önkormányzati választásokon közös jelölteket fognak a Jobbikkal indítani, azonnal be kellene fejezni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm az elismételt kérdését képviselő asszonynak, én nem szándékozom lemondani, a képviselő úrra vonatkozó kérdésére pedig az előbb világosan válaszoltam, hogy képviselők megbízatásához a kormánynak nincs köze. (Szabó Timea: Navracsicséhoz volt!) Annyiban talán kiigazítanám az elhangzottakat, Navracsics Tibor akkor frakcióvezető volt, a frakcióvezetőnek a frakcióhoz van köze, de a kormánynak a frakcióhoz, azért legyünk őszinték (Szabó Timea: Ön a frakció tagja, miniszter úr?), a megbízatás keletkezése tekintetében nagy baj lenne. De annyiban kiigazítanám az elhangzottakat, hogy amikor ez a felvétel készült, akkor Pócs képviselő úr még nem volt az Országgyűlés tagja, azóta szabad és demokratikus választásokon négy alkalommal nyerte el a választókerületének a bizalmát. (Szabó Timea: És akkor mi van?) Úgy gondolom, hogy az ön frakciójában egyetlenegy olyan képviselő sem ül, aki akár csak egyetlenegyszer is elnyerte volna a választópolgárok bizalmát (Szabó Timea: Én nyertem egyéniben!), talán egy kivétellel, ha professzor úr a frakcióhoz tartozik, de ezt nem mindig tudom követni. És frakcióvezető asszony a második, aki egy alkalommal már nyert, tehát úgy gondolom, ketten is vannak, akik egyszer nyertek, Pócs képviselő úr négy alkalommal nyert, és nem volt képviselő, amikor a felvétel készült. (Szabó Timea: Akkor elkövethet bűncselekményt, ha négy alkalommal nyert, ugye?  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Meg tudom önt nyugtatni a fóti gyermekek sorsát illetően, ugyanis semmilyen sietség nincs, senki kastélyra nem vetett szemet, a kastélyban nem laknak gyermekek, ott van egy panelépület, abban laknak gyermekek. Csak és kizárólag akkor fognak ők onnan elmenni, ha jobb körülmények között az ellátás számukra biztosított. Egyébként pedig, ha a képviselő asszony a mai szavazáson részt vett, és azt figyelte, ugyan nem tudom, hogyan szavazott a képviselő asszony, de a lovasterápiás gyermekgyógyászatra most adtuk éppen a fóti terület egy részét tulajdonba annak érdekében, hogy az a sikeres terápia, ami ott a gyermekekkel kapcsolatosan az elmúlt években folyt, tovább folytatódhasson, tehát minden más valótlan állítás vagy rémhírterjesztés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ennél részletesebb tájékoztatást is szívesen ad a képviselő asszonynak.

Mindenesetre pánikra semmi ok, sietségre szintén semmi ok, és csak akkor fognak onnan a gyerekek máshova költözni, ha jobb feltételek biztosítottak számukra, vagy pedig nevelőszülőkhöz kerülhetnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen, nem pályázom a miniszterelnöki tisztségre, ezt szeretném a jegyzőkönyv számára rögzíteni. (Zaj az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Miniszter urat mondtam, elnézést.

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. A képviselő asszony szavai mögött meghúzódó indulatból az derül ki, hogy vélhetően nem kívánja megérteni azt a megnyugtató választ, hogy pillanatnyilag van ott egy kastély (Bangóné Borbély Ildikó: Pillanatnyilag!), amely valóban felújításra szorul, de ott egyetlenegy gyermek sem lakik. Hogy mi a szép meg mi a nem szép, abban lehet, hogy ízlésbeli eltérések vannak közöttünk. Szerintem azok a panelházak, ahol a gyermekek élnek, nem szépek. Azt is elfogadom, hogy ennél vannak ma a gyermekellátásban rosszabb állapotban lévő intézmények. S ugyan nem az EMMI-nek tette fel képviselő asszony a kérdést, amelyhez egyébként tartozna hatáskörileg, ezért bocsásson meg államtitkár úrnak, hogy közben itt engem tájékoztatott, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának világos és egyértelmű szándéka, hogy csak és kizárólag akkor költözzenek el onnan a gyerekek, ha jobb körülmények közé tudnak kerülni, vagy pedig ha nevelőszülőkhöz kerülhetnek. Éppen ezért ebben az ügyben annak a kastélynak, ahol senki, egyetlenegy gyermek sem lakik, semmilyen jelentősége nincs. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Említette, hogy a tegnapi tüntetésen kikkel találkozott; találkozhatott volna akár az ellenzék új vezetőjével, Gyurcsány Ferenccel is, hiszen ő is ott volt, őt valamiért kifelejtette azon szimpatizánsok sorából, akik önnel tegnap közösen tüntettek. (Tordai Bence és Kunhalmi Ágnes közbeszól.) De nem ez a legnagyobb baj, és még az sem tartozik a legnagyobb bajok közé, hogy egyébként ma az a Gyurcsány Ferenc tüntet az Akadémiáért, akinek ennél sokkal radikálisabb tervei voltak az Akadémia megreformálásával kapcsolatosan, ami akkor valóban az Akadémia szabadáságát érintette volna. Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése a Tudományos Akadémia függetlenségét egyértelműen biztosítja, a vita nem is erről szól, a vita a kutatóhálózatról szól, a kutatóhálózat működésével kapcsolatosan még az Akadémia is fogalmazott meg kritikákat, de fogalmazott meg az OECD, sőt fogalmazott meg az Európai Bizottság is különböző kritikákat. (Tordai Bence közbeszól.)

Mi úgy gondoljuk, hogy a kutatás-fejlesztés hatékonyságához több forrásra van szükség, és más formában kell működnie a kutatóhálózatoknak. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének ma is olyan kutatóintézetek, amelyek egyébként kiválóan működnek, senki nem vitatja, ezért is káros az a politikai hangulatkeltés, amelyet most önök is gerjeszteni próbálnak.

(13.50)

A célunk az, hogy ami jól működik, az bővebb forrásokból működhessen tovább, ahol viszont a hatékonyságot növelni kell, ott ehhez a szükséges feltételeket biztosítsuk, elsősorban teljesítményméréssel és pályázati rendszerrel. Ez a kormány javaslata. Ebben az Akadémiának is részvételt ajánlunk. És úgy gondoljuk, hogy természetesen ma bármiből lehet nemzetközi botrányt kreálni, Magyarországgal kapcsolatban ez még könnyebb is, de eddig ez belpolitikai haszonnal az önök számára nem járt, ezért érdemes lenne talán részletekbe menően megismerni a Palkovics miniszter úr által előterjesztendő törvénytervezetet, amit majd itt meg fogunk vitatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tudományellenes stratégiának nehéz nevezni azt az előterjesztést, amely 32 milliárd forinttal, több mint 25 százalékkal növeli meg a kutatásra, innovációra rendelkezésre álló forrásokat. Az ön észrevételeinek a szakmai és tárgyszerű megvitatására pedig lesz lehetőség a kormány által benyújtandó törvényjavaslat vitájában.Szeretném még egyszer hangsúlyozni, objektív teljesítménymérésre és teljesítményértékelésre van szükség. Azokat az állításokat, amelyeket a kormány és Palkovics miniszter úr is többször megfogalmazott a kutatási stratégia hatékonyságával kapcsolatosan, egy ekkora ország esetében a nagyobb koncentráció szükségességével és főleg a nagyobb koordináció szükségességével kapcsolatosan, ezeket éppen szakmai fórumokon senki nem vitatta.

A javaslat nem kívánja az Akadémiát és különösen az akadémikusokat kiiktatni a kutatás-fejlesztés köréből, sőt az a célunk, hogy ebben ők is vegyenek részt, de legyen egységes a kutatás-fejlesztés támogatása Magyarországon, lényegesen szélesebb forrásokból, mint amelyek eddig rendelkezésre álltak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondja, hogy nem szereti a rákosizást, de biztos, ami biztos, rögtön párhuzamot keres az innovációs miniszter és a miniszterelnök, illetve Rákosi Mátyás között. (Arató Gergely: Adja magát a párhuzam, nem kellett keresni!) Úgy gondolom, ez még a tekintetben is rendkívül alacsony színvonalú, amit önök itt a parlamentben képviselni szoktak. Rákosi Mátyás a magyar történelem egyik legbrutálisabb hóhérja, ehhez képest ön abban a pártban ül, amely jogutódja Rákosi Mátyás pártjának, illetve azzal a párttal van szövetségben az ön pártja. (Taps a kormánypártok soraiban.  Cseresnyés Péter: Így van!  Dr. Rétvári Bence: Így van! Bravó!) Ön úgy jutott országgyűlési mandátumhoz, hogy a Párbeszéd szövetséget kötött Rákosi Mátyás jogutód pártjával. Ezek után, ne haragudjon, de egy ilyen kérdés feltevését követően szeretném felhívni az ön jelenlegi tevékenysége és Rákosi Mátyás pártalapítása közötti párhuzamra a figyelmet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Vártam a tapsot, de képviselő úr önmagát tapsolta meg. Lassan ha a választópolgárok tapsára számít, akkor se fog ennél sokkal nagyobb hangzavart hallani, azt látjuk ugyanis az európai parlamenti választások eredményeként, hogy vagy az önök pártja, a Párbeszéd van 1 százalék alatt, vagy a Magyar Szocialista Párt került 5 százalék alá. A kettő állításból az egyik igaz: vagy már nem 5 százalékos párt és nem parlamenti párt az MSZP, vagy önök nem érik el az 1 százalékot. Ami pedig a felvetéseit illeti: kommunizmusügyben az MSZP-vel szövetséges párt képviselőjével nem nyitnék vitát, mert a kommunista utódpárttal való szövetséget jó szívvel vállalja, és úgy gondolja, hogy egy demokratikus választásokat rendkívül erős legitimációval megnyert kormánypártot hasonlíthat a kommunistákhoz. Ezt ön megteheti, hiszen demokráciában vagyunk és szólásszabadság van, a választók pedig ezt, ahogy eddig is értékelték, ezután is értékelni fogják. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Röviddel így az előző felszólalása után a képviselőtársamnak azt hittem, szavaimnak sokkal nagyobb súlya van, kicsit fáj is, hogy mégiscsak ezek mérsékeltek, de azért a szocialista képviselők szavainak súlyát sem szeretném elvitatni. Valóban, itt Lackner Csaba az, MSZP-s önkormányzati képviselő, akit mi hamar megismertünk a felvételen, de a saját polgármesterének viszont ez két hétbe telt, azt mondta el elég jól érthető és hallható magyar nyelven, hogy havonta másfél millió forintot visz haza, eközben papíron, hivatalosan valamivel kevesebb mint negyedennyi a fizetése. Azt is elmondta, hogy hülye az, aki néhány száz millió forintot nem tud önkormányzati munkával félretenni. Láttuk itt sok öntudatos ellenzéki képviselőn, hogy okosnak gondolják magukat, egészen új jelentése van ennek fényében ezeknek a mondatoknak. Azt is hozzá tudjuk ehhez tenni, hogy a Magyar Szocialista Párt, illetve az adott kerület polgármestere a választási kampányban végig semmit nem tett ez ellen a korrupciós ügy ellen, és utána Lackner Csaba döntött arról, hogy egyelőre felfüggeszti a saját párttagságát.

Ezért azt kell feltételezzük, hogy amiről ő beszél, az egy olyan gyakorlat, amit nem egyénileg folytatott, hanem ami a Magyar Szocialista Pártban mindennapi gyakorlat. Ezzel a Szocialista Párttal pedig ma a Jobbiktól a Demokratikus Koalíción át mindenki együtt indult, és mindenki őket támogatta. Attól tartunk, és ez a legnagyobb félelmünk, hogy a Demszky-korszak folytatódhat Budapesten a választások eredményeként, és Lackner Csaba szavai ezt támasztják alá. Az újdonság az lesz, hogy a Demszky-korszak most már sokkal több képviselővel és színesebb képviselőkkel folytatódhat; reméljük, hogy ez elkerülhető lesz.

Nyilvánvaló, hogy ami történt, az bűncselekmény, és azt várjuk, hogy a büntetőeljárás tisztázza azt, ami Kispesten történt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Egyrészt az új Fővárosi Közgyűlés korrupcióval kapcsolatos álláspontjáról nagyon könnyen tudunk majd információt szerezni, hiszen ha jól hallottuk a hírekből, akkor Demszky Gábor díszpolgári címéről fognak szavazni. Ott állást lehet foglalni arról, hogy ki az, aki támogatja azt a korrupt húsz évet (Dr. Varga-Damm Andrea: Miért nem indult büntetőeljárás?), ami a főváros működését 1990 és 2010 között jellemezte, és aminek következtében egyébként számtalan gazdasági bűncselekmény miatt büntetőeljárás is indult. A konkrét ügyben pedig szintén a hírek alapján azt tudjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági vesztegetés bűntette miatt indított nyomozást. Reméljük, hogy az eljárás feltárja azt a működést, amire a szocialista képviselő szavai utalnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.40)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet az, hogy az Országgyűlésben mi követtük azt a gyakorlatot, amit az elmúlt lassan három évtizedben az Országgyűlés többsége követett; önök nem minden esetben tették ezt, de a legtöbb esetben mégis ez történt, hogy ha közvádas ügyben a legfőbb ügyész az Országgyűléshez fordult, hogy bármely képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés függessze fel, akkor ehhez mi a hozzájárulást megadtuk. Így tettünk akkor is, amikor fideszes képviselőről volt szó, így tettünk akkor is, amikor szocialista képviselőkről volt szó, és én tudok viszont sajnálatos módon ellenpéldát mondani, amikor önök nem így jártak el. Éppen ezért a büntetőeljárás Simonka György képviselő úrral szemben folyamatban van, ennek a döntésnek köszönhetően lehet folyamatban. Az ártatlanság vélelme őt is megilleti; a büntetőeljárás során természetesen mindezekre a kérdésekre az ügyészség kitérhet. A magyar politikában pedig az az állítás, hogy valaki valakit feljelent, már különösebb tartalommal, sajnálatos módon egyébként, nem bír, mert szinte természetes része lett a napi vádaskodásoknak. Tehát önt sem tartja vissza senki attól, hogy bárki mást feljelentsen. Egyet tudunk ma mondani, hogy a büntetőeljárásban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Amennyiben a vádak beigazolódnak, annak súlyos következményei lesznek; amennyiben nem, akkor pedig a képviselő úrral szembeni vádak megalapozatlannak bizonyulnak. Tehát azt javaslom képviselő úrnak, hogy ne egy eljárást kezdeményező cselekményt tegyen egy olyan ügyben, ahol egyébként a büntetőeljárás folyamatban van, sőt az Országgyűlés a mentelmi jog felfüggesztéséhez hozzájárult. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Én értem, hogy az önök pártja történelmének van olyan része, amikor nyomoztak és ítélkeztek is, de ez ma már nincsen így. Tehát én nyomozást folytatni nem tudok, és ítéleteket is a bíróság hoz. Volt olyan időszak, amikor az állampárt, a Szocialista Munkáspárt hozta meg az ítéleteket, hála a Jóistennek  és úgy gondolom, hogy ennek akkor is közösen kell örülnünk, ha önök e párt jogelődjének a frakciójában ülnek , hogy ez az időszak megszűnt. Tehát ön nyugodtan minősítheti itt durva szavakkal kistelepülések polgármestereit (Korózs Lajos: De hát bűnözők!), és fogalmazhat meg velük szemben súlyos vádakat, az ügyészség folytat egy nyomozást az ügyben, nekik kell ezt kideríteni, ők vádat emeltek több személlyel szemben, és a bíróság meg ítélkezni fog. Nem szeretném, ha azok az idők visszajönnének, amikor, mondjuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt döntött arról, hogy kivel szemben emelnek vádat, illetve kit ítélnek el. (Arató Gergely: Czeglédy-ügyben is tessék emlékezni!) Remélem, hogy ebben a feltételezésben bízhatom, hogy ön is ugyanúgy meg van győződve a demokrácia és a jogállam helyességéről, mint ahogy mi meg vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt kilenc évben azt tapasztalhatta mindenki, aki a magyar közéletet és a magyar nyilvánosságot figyelemmel kísérte, hogy minden gyűlöletkeltő, erőszakos cselekménnyel szemben a hatóságok a leghatározottabban felléptek. Ennek köszönhető, hogy ma azok a jelenségek, amelyek az önök kormányzása idején Magyarországon mindennapossá váltak, amikor az állam elvesztette az erőszak-monopóliumát, és nem tudta a rendet fenntartani, megszűntek. A konkrét esetben is indokolt a nyomozás és a rendőrség fellépése, ezt követően természetesen, ha a nyomozás adatai erre okot adnak, akkor ügyészségi, adott esetben bírósági eljárás. Azt tudom csak mondani, hogy ha tudomást szerzünk arról, hogy kik vettek részt ezekben a cselekményekben, akkor az ellen a hatóságoknak is fel kell lépniük, és önöket is feltétlenül értesíteni kell, hogy a következő koalíciókötéskor velük is össze tudjanak majd fogni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Ugyan látom a hajlamot a különböző állampárti utódszervezetekben, hogy továbbra is ítélkezzenek és büntetőeljárásokat folytassanak le, de jó, hogy ezt nem teszik, mert képviselő úr például nincs tisztában a kihallgatás meg a tanúmeghallgatás közötti különbséggel, és az elég zavaró lenne, ha a büntetőeljárást is önök folytatnák le. Még egyszer mondom, amíg ebben az országban polgári kormány van, addig az erőszak-monopólium az államot illeti meg, semmilyen jogellenes félelem- vagy gyűlöletkeltő cselekmény nem maradhat megtorlatlanul. A konkrét esetben is ennek megfelelően kell feltárni azt, ami történt. Az egy más kérdés, hogy a képviselő úr szövetségesei körében is ezek szerint a felderítést folytatni kell, mert önök bármilyen szélsőséggel összefognak, örömmel alkotnak koalíciót, állítanak közös jelölteket. Tehát kérem, hogy ha esetleg az önök szövetségesei is látókörbe kerülnek, akkor semmilyen formában ezt személyes támadásnak a képviselő úr ne vegye se maga ellen, se a pártja ellen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy jó néhány fórumon, többek között itt a parlamentben is a kormány több tagja, beleértve a miniszterelnököt is, kellő egyértelműséggel elmondta a kormány álláspontját, én most nem szeretném ennek minden elemét megismételni, csak egy ponton hívnám fel a képviselő úr figyelmét arra, hogy ha valaki nem szeretne migrációt Európában, és nem szeretne a 2015-höz hasonló eseményeket látni Európában, akkor egy dologban biztosan támogatnia kell Törökországot, ez pedig az, hogy a több mint 3 millió ott lévő menekült bevándorló ne jöjjön tovább Európába. Ez nem vonatkozik arra, hogy bármilyen, egyébként a nemzetközi joggal nem összeegyeztethető akciót Magyarország támogatna. Az Európai Unió közös nyilatkozatát lehetővé tettük, de azt fontosnak tartjuk, hogy tegyük egyértelművé Törökország számára, hogy nekünk, Európának az az érdeke, hogy egy hasonló migrációs hullám ne ismétlődjön meg. Ha Törökország az a 3-3,5, majdnem 4 millió ember, aki ma Törökország területén van, részben Szíriából jött, és valóban ott menekültnek minősül, részben pedig bevándorlóként van ma Törökországban, elindul Európa felé, az sokkal nagyobb tragédia lesz Európa számára, mint ami 2015-ben történt. Ha ezt ön nem akarja, akkor nem a kormányt kell megvádolnia e tekintetben a miatt az állásfoglalás miatt, amit ebben az ügyben tettünk, hanem esetleg az Európai Unió olyan országait, amelyek a törökökkel való egyezmények, köztük a menekültek támogatására vonatkozó egyezmények felmondását sürgetik.

Tehát a magyar álláspont teljesen világos volt, a magyar Alaptörvény egyébként egyértelmű eligazítást ad a tekintetben, hogy a magyar állam nem fogadja el a háborút mint az államok közötti vitás konfliktusok feloldását, ugyanakkor látni kell, hogy az a nemzeti és az európai érdek, hogy a 2015-ös események  főleg többszörös hatással, többször annyi emberrel  ne ismétlődjenek meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Nem akarom önt személyében semmiféleképpen sem bántani, de elvárható lenne, hogy ha ön itt egy azonnali kérdést fel kíván tenni a miniszterelnöknek, akkor legalább egy újságolvasó tájékozottságával rendelkezzen abban az ügyben, amiben felszólal. Ugyanis amire én hivatkoztam, az nem az európai parlamenti szavazás volt, hanem az a közös nyilatkozat, amit az Európai Unió adott ki jóval korábban, hetekkel korábban, mint ahogy az európai parlamenti szavazásra sor került. Miután a külügyi kérdésekben teljes egyhangúságra van szükség, ezért magyar hozzájárulás nélkül ezt a nyilatkozatot kiadni nem lehetett volna. Ilyen értelemben tehát mi csatlakoztunk egy közös európai állásponthoz, annak a különvéleményünknek a fenntartásával, hogy Törökország szerepe ma Európában igenis stabilizáló tényező, annak ellenére, hogy Törökország Európa határán fekszik, és az Európai Unió úgy folytat évtizedek óta csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, hogy reális belépési alternatívája az országnak a mai napig sincsen. De ettől még az, hogy Európában ne ismétlődjenek meg a korábbi, a 2015-öshöz hasonló állapotok, ahhoz tekintettel kell lenni Törökország helyzetére és az ott ma is élő több mint 3 millió menekültre és bevándorlóra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is egy pontatlanságot szeretnék kiigazítani. Ön azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium nem teljes állománya fog a Várba felmenni, ezért még csak egy épület sem szabadul fel. Az első állítás igaz, a második nem, hiszen a Pénzügyminisztériumnak a teljes állománya most sincs a Pénzügyminisztérium épületében, mert az európai uniós részekkel foglalkozó kollégák a Váci úton vannak, és ez marad így. Tehát ha ön a kötelező demagógiát félreteszi, és azt próbálja meg egymás mellé tenni, hogy mennyit nyer a magyar állam azzal, hogy ha a kormány az V. kerületből kiköltözik, ezeket az ingatlanokat hasznosítani lehet, amelyek egyébként a turisztikai forgalmat is jelentős mértékben növelni tudják, növelhetik megfelelő hasznosítás esetén, vagy akár csak ezeknek az épületeknek az értékesítésével milyen bevételre tehet szert, akkor közel egyenlőségjel tehető még a Pénzügyminisztérium költözése mögé is. Ráadásul nem arról van szó, hogy valami újat találtunk volna föl, a Pénzügyminisztérium régi, hagyományos épületébe költözik majd most vissza a minisztérium, és a József nádor téri épület semmivel nincs kevésbé exkluzív helyen, mint a Várban a Szentháromság téri épület.

Ami az egyeztetésre vonatkozó igényt illeti: több alkalommal nyilatkoztunk arról, hogy a fővárosi fejlesztéseknél a főpolgármesterrel, illetve Budapest Főváros Közgyűlésével szeretnénk együttműködést kialakítani. Két olyan terület van ma Budapesten, amihez nincs köze a fővárosnak, de ez a választás eredményétől független, ez a Várnegyed egy szűk része, a kormányzati negyed, illetve a Kossuth tér. Ez évek óta így van, hiszen a törvények efölött fővárosi vagy kerületi hatáskört nem tesznek lehetővé érvényesíteni. Úgyhogy ez az a két terület, amelyekbe a fővárosnak pillanatnyilag nincs beleszólása, de ha a főpolgármester úrnak karakteres véleménye van, mi szívesen meghallgatjuk őt. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Megköszönöm képviselő úrnak, hogy nem számolta át lélegeztetőgépekre a különböző budapesti fejlesztéseket. Szeretnék csupán arra emlékeztetni, hogy egyszer volt már egy kormány, amelynek egyik pártja ezt egy választási kampányban megtette, majd utána csődbe vitte és tönkretette az országot. Úgy gondolom, ha valaki méltányosan értékeli az elmúlt éveket, akkor azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozás óta soha nem volt olyan, hogy ez most már a hetedik év, amikor folyamatos a gazdasági növekedés, és talán a negyedik olyan év lesz, amikor 10 százalék fölötti béremelkedés van az országban. Természetesen egy alacsonyabb bázisról indulunk, Magyarország természetesen ma is az Európai Unió szegényebb országai közé tartozik, de kár elvitatni azt, hogy mindazokra a fejlesztésekre, amelyek egy részét önök kétségbe vonják, úgy kerül sor, hogy mindeközben Magyarországon az elmúlt években a gazdaság jól teljesített, és az életszínvonal is növekedett.

Nincsenek illúzióim azzal kapcsolatosan, hogy az a demagógiaverseny, ami az ellenzéken belül már korábban megindult, és úgy tűnik, hogy a fővárosi eredmények további biztatást adtak ahhoz, hogy ez folytatódni fog, de mégis szeretném legalább a tényszerűség minimumának a figyelembevételére kérni. Azt pedig örömmel mondjuk, hogy mi természetesen a klímavédelem ügyében is szívesen működünk együtt az új fővárosi vezetéssel, és azt reméljük, hogy lesznek olyan pontok, ahol Budapest fejlesztésében valóban együtt tudunk előrelépni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, azzal szembesültünk a választási kampányban, hogy a budapesti XIX. kerület egyik önkormányzati képviselője egyértelmű beismerő vallomást tett. Az egy más kérdés, hogy utána a saját polgármesterének mintegy két hétbe telt a jó minőségű felvételről felismerni saját képviselő-testületének egyik, évek óta a saját frakciójához tartozó tagját. Ez sokat elmond arról egyébként, hogy mi a viszonyulása a XIX. kerületi szocialista frakciónak, illetve a szocialista vezetésnek a korrupcióhoz. Úgy látjuk, a hét végén az egyértelművé vált, hogy a Szocialista Párt tovább fogyatkozik, hiszen attól talán nem lett gyengébb, hogy kizárták ezt a képviselőtársukat a pártból, vagy kezdeményezték a kizárását, egyidejűleg Botka polgármester úr pedig kilépett, tehát úgy látjuk, hogy mind vidéken, mind pedig Budapesten a Szocialista Párt fogyatkozik. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Csak Győrben nem!) A konkrét ügy kapcsán pedig csak annak a reményünknek tudunk hangot adni, hogy jó lenne, ha azokban az önkormányzatokban, ahol most szocialista vagy baloldali polgármester került hatalomra, nem látnánk ezt a gyakorlatot, ezt a hangfelvétel alapján általánosnak és természetesnek tűnő gyakorlatot megvalósulni. Abban pedig szintén bízunk, hogy ugyanúgy, ahogy az ügyészség más esetben, akár kormánypárti politikusokkal szemben is eljár, ebben az esetben is reméljük, hogy a büntetőeljárás feltárja azt a működési módot, ami egy önkormányzati képviselőnek lehetőséget ad arra, hogy ilyen mértékű korrupciós pénzekre tegyen szert, mint amiről a szocialista képviselő a hangfelvételen beszélt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Az átadás-átvétel során a kormányhivatalok ellátták azt a feladatot, amelyet a törvény az ő hatáskörükbe utal. Azt tudom mondani, hogy valóban, csak Budapesten több mint 90 milliárd forintos tartalékkal adták át a kormánypárti polgármesterek azokat a kerületeket, ahol most ellenzékiek nyertek. A kiindulási alap tehát kiváló, azt reméljük, hogy nem a csődben kell újra visszavenni ezeket a kerületeket, mint ahogy annak idején kellett, és azt reméljük, hogy az a felelős gazdálkodás, ami az elmúlt években megvalósult, az ezt követően is ezeket a kerületeket jellemezni fogja.Az Alaptörvény elfogadásakor nagyot léptünk előre a tekintetben, hogy mindenféle következmény nélküli eladósodásra ne kerülhessen sor az önkormányzatoknál, ezért kell ma a kormányhivataloknak, illetve a kormánynak engedélyezni a hitelfelvételt. Ma semmi ok nincs hitelfelvételre a fővárosi kerületeknél, hiszen látjuk azt a jelentős tartalékot, amellyel szinte az összes kerület átadta az új vezetésnek a megbízatást. Azt reméljük, hogy ők gyarapítani fogják ezt a vagyont, és nem azt az eljárást tapasztaljuk és nem azt az eljárásmódot láthatjuk majd, amelyet az ön által is említett videón megismerhettünk. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Abban a nehéz helyzetben vagyok, hogy elvileg az azonnali kérdések órájában vagyunk, de kérdés nem hangzott el, nem tudom ezért aztán, mire kellene válaszolni. (Derültség a kormánypártok soraiban.  Közbeszólások a Jobbik soraiban: Hová tűnt Orbán Viktor?  Meddig még?  Megkérdezte, hogy a miniszterelnök hova tűnt.  Z. Kárpát Dániel: Szerintem ez kiderült a felszólalásból.  Dr. Rétvári Bence: És hol a Jobbik elnöke?) Amit képviselő úr elmondott, az több szempontból nem felel meg a valóságnak. Az első kérdés nem az, hogy hova tűnt a miniszterelnök, hanem hová tűnt az előbb a Jobbik-frakció. Miután a frakcióból senki nem volt itt, ezért nehéz lett volna elvárni azt, hogy önökre bárki várakozzon. Azt is hozzátehetjük, hogy az önök által említett ügyek közül is több olyan van, ahol egyébként nyomozás van folyamatban, több olyan van, ahol büntetőeljárás bírósági szakban van. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Mesélj még!) Nyilván képviselő úrnak ma az volt a feladata, hogy egy nem különösebben színvonalas vagy humoros akció után mondja el ezt a felszólalást. Legközelebb, ha kérdést is hozzátesz, különösen, ha az a kormány illetékességi körébe tartozik  ezen a területen nem lesz könnyű, hiszen az ügyészség Magyarországon független, és nincs a kormány alá rendelve, mint nagyon sok európai uniós országban , akkor örömmel tudok rá válaszolni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azon gondolkodom, hogy hol találhattunk volna olyan közös pontot, ahol talán a magyar igazságszolgáltatás gyengeségeiről közösen beszélhettünk volna, és volt ilyen, hiszen a 2002 és 2010 közötti kormányzás után önök akartak mindenkit börtönbe csukni. Nem tudom, hogy jó vagy kár, hogy ez nem történt meg, de azóta összefogtak azokkal, akiket börtönbe akartak zárni. (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Amit nektek kellett volna megtenni!  Miért nem tettétek meg az elszámoltatást?) Ami viszont az ön által felsorolt eseteket illeti… Az elszámoltatás egy jogállamban az ügyészségre és a bíróságra tartozik (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Akkor nem kell választási ígéretté tenni!  Akkor nem kell megígérni a kampányban!  Budai Gyula!  Az elnök csenget.), éppen ezért a független ügyészség és a független bíróság a mindenkori végrehajtó hatalom előtt korlátokat szab. Az önök gondolkodásában ezek a korlátok nem biztos, hogy léteznek (Z. Kárpát Dániel: Nem nekünk kell magyarázkodni!), olyan szövetségeseket találtak maguknak, akiknek a gondolkodásában szintén nem léteznek ezek a korlátok, itt kétségkívül vannak közös pontok, de szeretném önöknek jelezni, hogy Áder János volt a harmadik köztársasági elnök, aki Polt Pétert legfőbb ügyésznek jelölte, egyébként Göncz Árpád volt az első köztársasági elnök, aki őt legfőbb ügyésznek jelölte. Úgy gondolom, hogy önmagában az a teljesítmény, hogy a bűncselekmények száma milyen nagy mértékben esett vissza 2010 óta, igazolja a bűnüldözés hatékonyságát. (Z. Kárpát Dániel: A szabálysértési értékhatár ötvenezer lett…  Közbeszólások.  Az elnök csenget.) Azt pedig már végképp nem akarom önökkel szemben érvként felhozni, hogy tényszerűen nem igaz, hogy kormánypárti politikusokkal vagy akár képviselőkkel szemben az ügyészség ne emelne vádat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a kérdését, és azt is köszönöm, hogy a magyar politika általános stílusától eltérő módon elismerte azt, hogy az a program, amelyet „Magyar falu” néven meghirdettünk, valóban a falusi közösségeket szolgálja, illetve azt, hogy a falusi életmód semmilyen tekintetben ne legyen hátrányos a városi életmódhoz képest, vagy legalábbis amilyen különbségek adódnak, azokat a lehető legnagyobb mértékben lehessen mérsékelni. A politikai befolyás kérdése talán azért a leginkább megkerülhető ezen településtípusnál, mert az 5 ezer fő alatti falvak több mint 90 százaléka tartozik abba a körbe, ahol független polgármesterek vannak. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy senki nem kíván semmilyen pártpolitikai befolyást érvényesíteni. A cél az, hogy az eddigieknél is jelentősebb források álljanak rendelkezésre, hiszen jó hosszan tudnánk sorolni azokat a példákat, ahol egyébként támogatásra érdemes és támogatásra méltó programok kerültek tartaléklistára. A kormány azért dolgozik, és nagy meglepetést nem fogok elárulni, hogy vélhetően a jövő évre vonatkozóan fog is olyan döntés születni, amely ennek a programnak a forrásait tovább fogja növelni. Ezért azt remélem, hogy minden olyan fejlesztés, amely akár az ön szimpátiáját, akár mások szimpátiáját kivívta és a falusi közösségek helyben maradását, megerősödését, kulturális identitásának a kiteljesedését szolgálja, azt támogatni tudjuk.

Konkrétan a Hegyháti járás ügyében az összes pályázat  ezért elnézést kérek  most nincs előttem, de szívesen utánanézek, és a képviselő asszonynak adok ezzel kapcsolatosan tájékoztatást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Tartózkodnék attól, hogy bármennyiben a képviselő asszony lakóhelyét leértékeljem, attól viszont nem, hogy túlbecsüljem. Tehát ha meghatározza pontosan, hogy milyen település az, ahol a „Magyar falu” program keretében értelmes, hasznos, a helyi közösség céljait szolgáló programot támogatni szükséges, akkor igyekszem a képviselő asszony segítségére lenni ebben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyan a kormány a házszabály, illetve az országgyűlési törvény megalkotásakor nem nyilvánított véleményt, viszont, miután én akkor az Országgyűlés alelnöke voltam, illetve országgyűlési képviselő voltam, ezért utólag is nagyon örülök annak, hogy a fegyelmi jogot, ami a ’90 utáni magyar parlamenti jogban nem létezett, megteremtettük. És bár ez akkor viták tárgya volt, de azóta többszörösen visszaigazolta az élet. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy kellően szigorú szabályokat vezettünke be, vagy pedig ennél is  egyébként a nyugat-európai gyakorlatban valóban létező  szigorúbb szabályokat kellett volna elfogadni.Természetesen tiltani sok mindent lehet az Országgyűlés méltóságának védelme érdekében, az országgyűlési törvény, illetve a házszabály tilt is bizonyos magatartásokat, de azt tudjuk, hogy önmagában az, hogy valami tilos, nem azt jelenti, hogy nem lehetséges. Így aztán Hadházy képviselő urat sem tudta senki attól távol tartani, hogy amikor leült, még akkor is a saját névjegyét felmutassa itt az Országgyűlésben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyan kevés okunk van arra, hogy bízzunk ebben, de mi mást tehetnénk. Valóban jó lenne, ha az Országgyűlés értelmes vitáknak lenne a színtere. Talán hosszú távon az ellenzéknek is ez jobban megérné. De miután demokráciában élünk, végső soron a választópolgároknak kell a következtetéseket levonni. Az ellenzékben sem túl jó, ha bohócok vannak, de kormányon viszont kifejezetten káros lenne, ha bohócok lennének. Jobb a bohócokat ellenzékben tartani vagy a Parlament falain kívül. Ezt a választópolgárokra kell bíznunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretnék köszönetet mondani önnek azért, mert ön egy teljesen ismeretlen fideszes, talán képviselő asszony nyilatkozatát (Szilágyi György: Politikus! Fideszes politikus!), nyilatkozatát fontosabbnak tartja, mint a KSH ezzel kapcsolatos adatait.

ELNÖK: Képviselő úr!

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Én ugyan valószínűleg jobb véleménnyel vagyok a kormánypártokról, mint ön, de statisztikai ügyekben javaslom, hogy a KSH adatait teljesen ne zárja ki a tájékozódásának a homlokteréből. A KSH ugyanis évről évre egyértelmű adatokat publikál a kivándorlással, illetve, hogy egész pontos fogalmat használjunk, a külföldi munkavállalással kapcsolatosan. Hiszen legyünk őszinték, amikor 2004-ben az Európai Unió tagjává váltunk, akkor pontosan tudtuk, hogy ez legkésőbb egy hétéves átmeneti időszak után a munkavállalás szabadságát is jelenti, és önmagában a külföldi munkatapasztalat vagy oktatási tapasztalat szerintem pozitívum. Az már szerintem is jobb, ha valaki utána úgy dönt, hogy hazatér Magyarországra. De két tényt szeretnék képviselő úr figyelmébe ajánlani: a tavalyi volt a második év, amikor többen jöttek haza Magyarországra, mint amennyien Magyarországon kívül vállaltak munkát, ez a KSH-adatokból egyértelműen kiderül.

A másik pedig, hogy a közép-európai, tehát a 2004-ben és azt követően az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamok közül Magyarország az első vagy második helyen áll, tehát itt a legkisebb a kivándorlás. Tehát ha ön aszerint ítéli meg a kormány tevékenységét, hogy mennyien vállalnak munkát az Európai Unió más országaiban, akkor a 13 országból Magyarország vagy a legjobb, vagy a második legjobb kormánnyal rendelkezik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Egyelőre még fideszes képviselők nyilatkozatairól nem öntől szeretnék tájékozódni. A kormány álláspontja mindig is világos volt az Európai Unió területén történő munkavállalásban. Azért csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hogy valamennyi szabadság, mind a négy alapszabadság magyar állampolgárok számára is biztosított legyen. Ez így van. Eleve szerintem semmilyen formában ne értékeljük le azokat, akik Magyarországot bármilyen okból elhagyják, különösen, ha ezt munkavállalási céllal teszik. Ugyanakkor tényszerűen nem igazak az önök állításai, a második év volt a tavalyi, amikor többen jöttek haza, mint amennyien elmentek. Az Európai Unióban nagyon kevés olyan ország tudja ezt elmondani magáról, amely 2004-ben vagy azt követően csatlakozott, Csehországon kívül valószínűleg egyetlenegy sem. Az is tény, hogy ma Magyarországon a magyar állampolgárok sokkal nagyobb arányban vállalnak munkát, vagy ha úgy tetszik, sokkal kisebb arányban vállalnak munkát az Európai Unió más tagállamaiban, mint ahogy a 2004 után csatlakozott 13 országban.

(19.40)

Úgyhogy azt tudom csak önöknek mondani, hogy valótlanságokat állítani természetesen lehet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), még annak sincsen akadálya, hogy önök fideszes képviselői nyilatkozatokat interpretáljanak. (Az elnök ismét csenget.) De a kormány álláspontja világos: mi azt szeretnénk, ha mindenki a szülőföldjén boldogulhatna. (Hangok a Jobbik soraiból: Ó!  Taps a kormánypárti padsorokból.)