Készült: 2024.09.19.04:56:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

182. ülésnap (2008.12.01.), 6. felszólalás
Felszólaló Mesterházy Attila (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:19


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Ház! "Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat" - írta a költő, és bizony manapság egyre többször tapasztalhatjuk azt, hogy ez a meg nem gondolt gondolat bizony konkrétan a bőrünkön érezhető tettekké is válik. Éppen ezért muszáj beszélni e Ház falain belül is erről, hiszen láthatjuk, hogy ha az erőszak közömbösséget vagy gyengeséget lát, könyörtelenül terjed, és életünk egyre nagyobb területét fogalja el.

Riasztó hazai és külföldi aktualitása is van a mondandómnak, elég a mumbai támadásra gondolni, vagy pedig az elmúlt hetek, hónapok magyarországi eseményeire, ahol Székesfehérváron, Pécsett, Kiskunlacházán vagy bármely más magyar faluban üzenik azt az erőszaktevők: féljetek! És talán idézhetné egy állampolgár Horn Gyula miniszterelnök szavait, aki azt mondta, hogy "ami itten van, az minden, csak nem közbiztonság", és talán ellenzéki képviselőink megörülve, kiabálhatnák is azt, hogy: úgy van, ez a ti felelősségetek, a ti hibátok.

De, tisztelt képviselőtársaim, túl egyszerű volna ez, és túl könnyű lenne ilyenkor a megoldás. Mi itt mindannyian felelősek vagyunk, sőt minden magyar embernek - ugyan különböző mérvű, de mégis létező - felelőssége van ebben. Az Aranykéz utcai támadástól hosszú út vezetett a pécsi Fejlődés utcáig, és ez az út robbantással, lövöldözéssel, fehérporos borítékkal vagy más megfélemlítésre alkalmas eszközzel és cselekedettel van szegélyezve. És ezt az utat szorongással figyelik az erőszakkal szemben tehetetlen állampolgárok, etnikai közösségek, tanárok vagy a mindannyiunkért dolgozó közszolgák, esetleg a sportot szerető békés honfitársaink, és joggal teszik fel a kérdést: mi jöhet még ezen az úton?

Az erőszaknak és a bűnözésnek minden formája ellen fel kell vegyük a harcot, bárhol is üti fel a fejét, legyen szó az utcáról, az iskoláról vagy a családról egyaránt. Azt is meg kell jegyezzük, hogy elfogadhatatlan, ha a törvények megszegői vagy éppen az erőszak-monopóliummal rendelkező, azt védő őrök teszik ugyanezt, és az ő formájukban nyilvánul ez meg.

A legfontosabb kérdés viszont az, fel tudjuk-e venni a kesztyűt, meg tudjuk-e nyerni a harcot. És ehhez élnünk kell minden rendelkezésre álló eszközzel. Ilyen eszközök lehetnek az alkalmas és alkalmazható törvények, a jól működő ügyészség és rendőrség - amely minden más megfontolást félretéve, csak az igazság kiderítését és a rend védelmét szolgálja -, kiszámítható és megbízható igazságszolgáltatás a bíróságra, törvénytisztelő, a társadalmi normákat követő egyénre és közösségre egyaránt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokféle erőszak van, és sajnos nem mindegyik minősül bűncselekménynek. De egyértelműen mindegyik rombol, megaláz és sérüléseket okoz. Szavak, jelképek, szimbólumok kisajátítása is minősülhet lelki terrornak és virtuális erőszaknak. Nekünk nemcsak felelősségünk, hanem konkrét lehetőségünk is van, hogy visszafordítsuk ezt a folyamatot. Ehhez persze nemcsak törvényekre van szükség, hanem belátásra is, hogy még csak hallgatással sem támogatunk ordas eszméket és másokat félelemben tartó magatartásformákat.

Sokat hivatkozunk manapság Írországra, de van egy olyan írországi példa, ami talán kevesebbszer hallatszik: tíz-húsz évvel ezelőtt Írországban még minden egyes bűncselekmény elkövetésekor, felderítésekor hozzátette a nyomozó hatóság, hogy protestáns vagy katolikus volt az elkövető. Ezt ma már, hála istennek, nem teszik; és mi is elveszítjük a lényeget, hiszen az erőszaknál nem az erőszakot tevő kiléte, mibenléte a fontos, hanem az erőszak maga. Ha nem erre figyelünk, tévútra juthatunk. A tévutat pedig felismeri a társadalom vagy annak egy csoportja, és ő is félni kezd, mikor kerül rá a sor. És aki fél, sokszor rosszul cselekszik, erre is láttunk példát az elmúlt hetekben. S tudjuk, az erőszak erőszakot szül. A folyamat elindult, meg kell hogy állítsuk. És ez fontosabb, mint a pártpolitika. A szavazatmaximalizáláshoz nem támaszkodhatunk kritika nélkül minden erőre. Vannak pillanatok és helyzetek, amikor nem szabad hezitálni, és merni kell elhatárolódni!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai