Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szűcs Lajos alelnök úr mint az Országgyűlés bizottságainak többségi véleményét ismertető képviselő, a Költségvetési bizottság alelnöke, említette az újraindítás költségvetése jelzőt, amelyet bizony ezen törvényjavaslat kapcsán talán a legtöbbször használtunk. Varju László képviselő úr, aki egyben a Költségvetési bizottság elnöke, pedig úgy fogalmazott, hogy az újraindítás mögött más a valóság, csak Excel-táblák vannak, előirányzatok összetétele, illetve ez a gazdaságpolitika nem foglalkozik az emberekkel.

Akkor engedjék meg, hogy elsőként a jövő évi költségvetés újraindítási karakteréről szóljak, és arról, hogy meggyőződésünk szerint ez a költségvetés nemcsak makrogazdasági szinten hozhat kedvező számokat, legyen szó akár gazdasági növekedésről, akár államadósság finanszírozásáról, hanem a mindennapokban minden egyes embernek érezhető lesz reményeink szerint.

Hogy miért csak azt említi elnök úr, hogy itt tényleges intézkedések nélküli számmisztika van, őszintén szólva nem értem. Ha megnézzük az önök előtt lévő törvényjavaslatot, és azt látjuk, hogy a gazdasági újraindítás keretében sor kerül a 25 év alattiak szja-mentességére, a 13. havi nyugdíj visszaépítésére, a munkáltatók 2 százalékpontos terhének csökkentésére, az otthonteremtési felújítások összegének növelésére, akkor őszintén szólva nehéz értelmezni azt, hogy itt csak valamilyen táblázatok készültek, valamilyen táblázatok alapján mutatjuk be a gazdaság újraindítását, és ne lenne olyan intézkedés, amely a mindennapokban érzékelhető.

Az első megállapításom tehát az, hogy az a gazdaságpolitika, ami jelenleg a koronavírus-járvány miatti helyzet mielőbbi lezárására, a gazdasági növekedés mielőbbi magas szintjére fókuszál, a mindennapokban érezhető, konkrét intézkedésekből áll össze.

Ez a koronavírus-járvány, amire reakció és válasz és a mostani helyzetértékelésből kiindulva szerintünk célszerű intézkedéssorozat, az ténylegesen az államadósság-ráta csökkenését is eredményezi, és ez a válság, ez a probléma, hogyha már államadósságot említek, és ez a második pontom, nem a kormányhoz köthető. DK-frakción belül is nézeteltérés volt. Varju elnök úr úgy fogalmazott, hogy ezt a helyzetet a kormányzat állította elő; Bősz Anett képviselő asszony, azt gondolom, hogy abszolút pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a válságról nem a kormány tehet.

Ennél a pontnál tehát hadd mondjam el azt, hogy a számlát a koronavírusnak nem lehet benyújtani. Amit a kormányok tenni tudtak Európában, szerte a világban, az az, hogy a jól bevált receptek alapján, ha valamilyen gazdasági válság keletkezik, akkor arra az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika keretében a kormányzat reagál. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a vállalkozások terhei csökkentek és csökkennek, konkrétan azt jelenti, hogy a lakosságnak, a családoknak járó juttatásoknak az összegét növeltük, és ennek keretében értelemszerűen az államháztartási hiány növekedett és az államadósság is növekedett.

De én nagyon örülök, hogy Varju elnök úr ezt szóba hozta, mert így a 2022-es költségvetésitörvény-javaslat vitájának a végén egy konszenzusos pontot találtunk. Az eladósodás nem jó, hosszabb távon ez ellen küzdeni kell.

Azért elnök úrnak felhívom a figyelmét, hogy nem igaz az az állítás, hogy a valaha volt legnagyobb adósság keletkezett. Az államadósságot GDP-arányosan nézik a közgazdászok, a piaci befektetők, mindenféle intézmény. Tudjuk azt, hogy a 2010-es kormányváltáskor érdemben nagyobb volt az államadósság rátája, és azt is tudjuk, elnök úr, hogy 2002-2010 között egyetlenegy év sem volt, amikor a magyar államadósság-ráta ne növekedett volna.

(20.00)

És, elnök úr, azt is pontosan tudjuk, hogy 2011 és 2019 között pedig egyetlenegy év sem volt, amikor az adósságráta ne csökkent volna. Ezért tehát kérem, a képviselő úr nézze meg, hogy az államadósság-ráta növekedése mögött milyen okok húzódnak, milyen gazdasági visszaesés volt a koronavírus-járvány miatt. Azt is érdemes szerintem figyelembe vegyük, hogy az adósságráta az idei évben is csökkenhet és a következő évben is csökkenhet, és azt is érdemes figyelembe venni, hogy az adósságfinanszírozási szerkezet is teljesen más, mint ami a korábbi időszakban volt. Ismétlem tehát: az eladósodás tekintetében, az adósságráta tekintetében, úgy érzem, konszenzusra jutottunk így a törvényjavaslat vitájának a végén.

Milyen a költségvetés szerkezete? Azon túl, hogy az említettek szerint a gazdaság újraindítására fókuszál, amelynek kedvezményezettjei a családok, a vállalkozások lesznek, azon túl, hogy az adósságráta 2020-as növekedése után ezen ráta csökkenésével számolunk, én azt gondolom, hogy mindenkinek, a családoknak, a vállalkozásoknak is az az érdeke, hogy alapvetően a beruházásokra fókuszáljunk. Itt megint ellentmondást érzékelek az ellenzéki padsorokból érkező hozzászólások között, hiszen az hangzott el, hogy nem az emberekre fókuszál a költségvetés, hanem betonba önti a pénzt, de mellette többen beszéltek arról, hogy útfelújításokra többletpénzeket kellene fordítani. Hát, az útfelújítás az felhalmozási-beruházási kiadás. Amikor tehát kritikával illetik a költségvetést, azt kérem, vegyék figyelembe, hogy a „Magyar falu” program keretében olyan útfelújítások valósulnak meg, amelyek három-négy évvel ezelőtt nem voltak vagy akár 2010 előtt nem voltak.

Ami a módosító indítványokat illeti, valóban, ellenzéki padsorokból 1148 módosító indítvány érkezett. Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy a konstruktivitás jegyében néhány módosító indítványt a kormányzat támogathatna. Itt a következőt engedjék meg! A mi alapvető filozófiánk az, hogy az a gazdaságpolitika, amely a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot jellemzi, amely a munkára fókuszál, a családok támogatására fókuszál, a beruházásokra fókuszál, az az elmúlt években a számok nyelvén nézve sikeres volt. Ez a sikeresség értelmezhető makrogazdasági szinten: 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagos bővülése 4,1 százalék volt, míg az uniós átlag 2,1 százalék volt; már említettem, hogy az adósságráta csökkent, a hiány tartósan 3 százalék alatt volt. És az egyének szintjén is értelmezhető: ezekben az években a reálbérek növekedése több százalékpontot tett ki, 3-4-5-6-7 százalékos bérnövekedéseket tapasztalhattunk, volt olyan év, amikor emlékeim szerint 8 százalékos reálbér-növekedés is megvalósult, tehát nagyjából egyhavi bérrel nőtt az átlagkereset.

Ez a gazdaságpolitika véleményünk szerint továbbra is a munkára és a beruházásokra kell hogy fókuszáljon, hiszen ez jelenti az előrelépést mindenkinek. Azok a módosító javaslatok, amelyeket az ellenzéki képviselők benyújtottak, egész más gazdaságpolitikáról szóltak. Ebben megjelenik az alapjövedelem, ami szerintünk nem munkára ösztönöz, de ebben megjelenik az is, hogy nem egy alternatív költségvetésről van szó, hanem az alternatívaként figyelembe vett összes módosító javaslat elfogadása esetén egy nagyon radikális hiány- és államadósság-növekedésről.

Én értem, hogy nem az összes módosító javaslatot kell elfogadni, de azért arra felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy egyes frakciók is sokszorosan túlköltik a rendelkezésre álló kereteket. Egy tételt ha kiemelhetek: a rendkívüli kormányzati intézkedések nevű tartalék-előirányzat jövő évi tervszáma 145 milliárd forint, van olyan frakció  csak frakció , amely ebből bőven több mint 530 milliárd forintot csoportosítana át, de az összes benyújtott indítvány 1227 milliárd forint. Varju elnök úr figyelmét felhívom arra, hogy a Demokratikus Koalíció 100 milliárdot csoportosítana át, ez önmagában az államháztartási törvénynek való megfelelést sem tartalmazza. Ha már a képviselő úr szóba hozta a hiányszintet, a stabilitási törvényt, szerintem érdemes azért a hatályos törvények szerint eljárni ebben a tekintetben is. Ezek a módosító indítványok tehát, amelyek az ellenzéki padsorokból érkeztek, teljesen más gazdaságfilozófiát tartalmaznak, véleményünk szerint ez nem visz előre minket. Tudjuk, hogy mit eredményezett 2010 előtt az a gazdaságfilozófia, amelyről az elnök úr beszélt, és láthatjuk a számokat 2010 után.

A konstruktivitásnak a második eleme az, épp Kálló Gergely képviselő úr mondta el, hogy azért a 2010 óta folytatott kormányzás éveiben voltak olyan ellenzéki módosító indítványok, amelyeket a kormányzat elfogadott. Akkor megkérdezem Keresztes képviselő urat, hogy a konstruktivitás jegyében lehete találni egyetlen olyan költségvetést vagy olyan adótörvényt, amelyet az ellenzék elfogadott volna. Hogyha azt mondják, hogy bizonyos elemekkel egyetértettek, de az egésszel nem, akkor megkérdezem, hogy találunke egyetlenegy zárszámadásitörvény-javaslatot, amelyet az ellenzék elfogadott volna, azokat a zárszámadási javaslatokat, amelyek bemutatták, hogy az anno, korábban kormányzatként meghatározott növekedési számot elértük, sőt meghaladtuk, az anno kitűzött hiánycélt elértük, sőt meghaladtuk, az anno kitűzött bérnövekedés szintjét elértük, sőt meghaladtuk. Tisztelettel jelentem tehát, hogy ezeket sem fogadta el az ellenzék. Hol van itt a konstruktivitás? (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) Hol van itt a konstruktivitás?

Engedjék meg, hogy néhány további konkrét felvetésre reagáljak. Említettem már a stabilitási törvényt. Varju képviselő úrnak lehetősége van a vonatkozó törvényjavaslat vitájában ismét kifejteni álláspontját. Arra azért felhívom az elnök úrnak a figyelmét, hogy ha ön úgy gondolja, hogy a stabilitási törvény módosítása egy elhibázott dolog, a jövő évre 3 százaléknál nagyobb hiányt tervezni elhibázott dolog, akkor az Európai Bizottsággal is egy komoly vitát kell lefolytatnia a Demokratikus Koalíciónak, hiszen az Európai Bizottság kezdeményezte a stabilitási és növekedési paktum költségvetési szabályainak a felfüggesztését, és le kell folytatni egy vitát a 27 európai uniós tagállamból, ha jól emlékszem, 26-tal. Én tehát nem gondolom, hogy az igazság e tekintetben azon az oldalon van; elképzelhető, hogy az autópályán a sok szembejövő autó azt jelenti, hogy az illető rossz irányban hajtott fel az autópályára. (Varju László: Kanyarban előzünk!)

Ami a választási költségvetési jelleget illeti  Varju elnök úr ezt is említette, és többen is említették , mi mindnyájan tudjuk, hogy a 2002-es vagy a 2006-os költségvetésre valóban lehetett mondani a „választási költségvetés” jelzőt, hiszen az európai uniós trendekből messze kimagasló, radikális államháztartásihiány-növekedés volt, államadósság-növekedés volt egy abszolút konjunkturális időszakban. 2020-21-22-ben a magyar költségvetési politika teljesen illeszkedik ahhoz az európai uniós trendhez, amelyet a jó pénzügyi helyzetben lévő országok követni tudnak, nevezetesen azok az országok, amelyek képesek anticiklikus gazdaságpolitikára, amelyek képesek, mondjuk, a bérek csökkentése helyett béreket növelni, amelyek képesek a nyugdíjak csökkentése helyett, mondjuk, nyugdíjakat növelni. Felhívom tehát a képviselő úr, elnök úr figyelmét arra, hogy nézze meg, hogy európai szinten ez a hiányszint kiugróe vagy sem, és azt is nézzük meg, hogy az idei évben mi már az adósságráta csökkenésével számolunk, szemben az Európai Unió országainak legalább a felével.

A Költségvetési Tanács véleményénél egyetlenegy lényeges dolog nem hangzott el. A Költségvetési Tanács úgy látta, hogy az Alaptörvényben lefektetett adósságráta-csökkenés reális.

Ami Varju elnök úr hozzászólásából még a makropályát illeti, én köszönöm szépen, hogy az elnök úr ezt szóba hozta, hiszen amikor a költségvetésitörvény-javaslat vitája elindult, akkor az idei 4,3 százalékos, illetőleg a jövő évi 5,2 százalékos növekedésre többen mondták, hogy talán optimista. Már akkor ismert volt a nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság vagy a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése, de hál’ istennek, az elmúlt pár hétben ismertté vált az I. negyedéves növekedési adat: 2020 utolsó negyedévéhez képest 2 százalékos növekedés valósult meg. Tisztelettel azt jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az idei évre tervezett gazdasági növekedés ma már inkább óvatosnak tekinthető, ebből kiindulva remélhetjük, hogy több lesz a költségvetési bevétel, és ebből kiindulva remélhetjük, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban is növekedhetnek a költségvetési bevételek.

Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony hozzászólásából kiemelném azt, hogy a helyreállítási alap hitelrésze nem a 2022-es költségvetésből von el forrást.

(20.10)

Képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy 3300 milliárd forint esik ki a 2022-es költségvetésből. Az a hitelrész több évnek a finanszírozását fogta át, és azon túl, hogy a projektek megvalósítására különböző finanszírozási csatornák vannak  az Európai Bizottságtól fölvehető hitel egy csatorna  , számos piaci megoldás is van. Itt szükségesnek tartom, hogy az ellenzék is konzultáljon, ha már sok mindenről konzultál, hogy vajon az adósságrátára ennek a teljes összegnek a felvétele hogyan hat. Ami viszont ezen túl szerintem lényeges, az az, hogy az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések alapján a tagállamok túlnyomó többsége egyáltalán nem kér ebből a hitelből. Tehát mégiscsak azért annak van valami oka, hogy van egy európai uniós hitellehetőség, és a tagállamok túlnyomó többsége azt mondja, hogy köszönöm szépen, ebből nem kérek.

Abban maximálisan egyetértek képviselő asszonnyal, hogy a valóság bemutatása fontos dolog. Ezt a médiafinanszírozás kapcsán mondta. Azt gondolom, mindnyájunknak felelőssége van abban, hogy a valóságot pontosan mutassuk be.

És ezzel átkapcsolnék ahhoz az észrevételhez, amit Bősz Anett képviselő asszony mondott a létminimumból élők számára vonatkozóan. Én fölhívom képviselő asszony figyelmét arra, hogy azért a dinamikát is érdemes nézni. Természetesen mindaddig, amíg vannak olyan családok, akik létminimum alatt élnek, nem lehetünk elégedettek, de azért arra felhívom a figyelmet, hogy válság ide vagy oda, a foglalkoztatottak száma most körülbelül 800 ezerrel nagyobb, mint 2010-ben volt. Arra is felhívom a figyelmet, hogy a minimálbér összege mind nominálisan, mind reálértékben érdemben emelkedett 2010-hez képest.

Arra is felhívom a figyelmet, hogy ugyan különböző mértékben, de épp a költségvetésitörvény-javaslat vitája során látott napvilágot az az európai uniós elemzés, mely szerint Magyarország összes régiója előrelépett az uniós régiók rangsorában. Természetesen van még teendőnk, ebben maximálisan egyetértek, és mindig is egyet fogok érteni képviselő asszonnyal, de ismétlem, az a gazdaságpolitika, amelyet a költségvetés tükröz, az az elmúlt években mégis előrelépést jelentett a létminimum alatt élők számának a csökkentését tekintve, előrelépést jelentett a foglalkoztatottak számát tekintve, és abban bízunk, hogy ez 2022-ben is így lehet.

Önkormányzati támogatások, ezt Bősz Anett képviselő asszony is, illetőleg Hajdu László képviselő úr is szóba hozta. Azt szeretném elmondani, hogy az önkormányzatok költségvetési kapcsolatai a 2022-es évben bővülhetnek, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormányzat indítványát. A szolidaritási hozzájárulás összege csökken, és a gazdasági növekedésnek köszönhetően az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételei pedig növekedhetnek, és a költségvetési támogatások összege is a tervezet szerint 8 milliárd forintos összegben növekedhet.

Ritter Imre nemzetiségi képviselő úr észrevétele kapcsán, ha már költségvetési nyertesekről beszélünk, ha már arról beszélünk, hogy milyen támogatási programok hogyan bővülnek, arra is emlékeztetnék, hogy ez a jövő évi 2 milliárd forintos nemzetiségitámogatás-bővülés, amiről képviselő úr szólt, illeszkedik abba a trendbe, amit az elmúlt években láttunk. 2014-ben az összes nemzetiségi támogatás 4,7-4,8 milliárd forintot tett ki. Most arról beszélhetünk a 2022-es költségvetés kapcsán, hogy ez érdemben 18 milliárd forint fölötti, tehát egy dinamikus növekedés van ezen a területen is úgy, hogy 2019 végéig az állami pénzügyi mutatók is jól alakultak, és abban bízunk, hogy ez 2022-ben is így lehet.

Keresztes László Lóránt képviselő úr megjegyzései közül a válságálló patrióta gazdaságpolitika szükségességével egyetértek. Azért a válságállóság kapcsán hadd jegyezzük meg, hogy 2008-2009-ben volt ekkora világgazdasági szintű válság. Akkor a világgazdaság GDP-je nulla körül alakult, a magyar gazdaság az európai uniós visszaesésnél érdemben nagyobb szinten esett vissza; emlékezhetünk rá, hogy milyen intézkedések voltak abban az időszakban. És most sokkal válságállóbbnak bizonyult a magyar gazdaság, hiszen míg a világgazdaság szintjén 3 százalékos visszaesést látunk, jóval nagyobb, mint 2008-2009-ben; az Európai Unió szintjén 6 százalék fölötti visszaesést látunk, a magyar gazdaság az uniós átlagnál kisebb mértékben esett vissza. Egy nyitott gazdaságról van szó, azt gondolom, ez igenis, érdem. Ez a válságállóságot is mutatja, és az is a válságállóságot mutatja, hogy meg tudtuk őrizni a foglalkoztatottak szintjét 4,5-4,6 százalékos szinten, és az is a válságállóság szintjét mutatja, hogy a 2021. első negyedéves növekedés hogyan alakult.

Budapest-Belgrád vasútvonal, frakcióvezető úr ezt gyakorlatilag minden második, harmadik hozzászólásában, amennyire követtem, szóvá teszi, természetesen frakcióvezető úrnak ez szíve joga. Én arra hívom föl a figyelmet, amikor egyedi nagy beruházásokról és mondjuk, a vidék felemeléséről szól, akkor azért arányokat is rakjunk egymás mellé. A vidékfejlesztési programnál elhangzott, hogy a korábbi hazai finanszírozás 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra megy föl. Képviselő úr, ez azt jelenti, hogy az eddigi hazai társfinanszírozás átlagos harmincpár milliárd forintja 400 milliárd forint fölé emelkedik éves átlagos szinten.

Az is elhangzott, hogy 2022 még egy átmeneti év, de kérem, azért ha csak ezt az egy tételt összeveti a Budapest-Belgrád finanszírozásával, akkor látszik, hogy nemcsak ilyen egyedi nagyprojektek vannak a jövő évi költségvetési tervezetben, hanem számos olyan intézkedés, amely a vidéken élő, jellemzően családi gazdaságban működő vagy kis- és közepes vállalkozásoknál dolgozó magánszemélyeket, családokat preferál. Itt is felhívom a figyelmet arra, hogy a „Magyar falu” program útfelújításokra érdemi forrásokat tartalmaz a jövő évi költségvetési tervezetben is.

Végül Hajdu László képviselő úr fölvetésére, engedjék meg, hogy ne részletezzem az önök előtt lévő törvényjavaslatnak minden sorát, de arra azért felhívom a figyelmet, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos kiadások mintegy 50 milliárd forinttal emelkednek összességében 2022-ben 2021-hez képest. Ezek a kiadások számos költségvetési fejezetnél szerepelnek. Képviselő úrnak szívesen átküldöm azt a táblázatot, amely kifejti részletesen a környezetvédelmi célú kiadások helyét. Természetesen ezek a kiadások a klímaváltozás elleni küzdelmet is finanszírozzák, és az is természetes, hogy nem minden tétel szerepel ezen a soron. Mi azt gondoljuk, hogy a paksi beruházás igenis, a klímaváltozás ellen, a szén-dioxid-kibocsátás ellen egy érdemi előrelépés. Értelemszerűen a paksi beruházás kiadása ezen a soron nem szerepel. Nemzeti biodiverzitás-program, igen, ez egy fontos program, az Agrárminisztérium költségvetésében erre is van forrás, mint ahogy a mező- és erdőgazdálkodásra is; ha már a vidékfejlesztési programot említettem, akkor azt gondolom, hogy ennek révén, a vidékfejlesztési program forrásainak a növelése révén a ’22-es költségvetés is az ön által fontosnak tekintett cél irányába lép előre.

Azt gondolom tehát, hogy egy olyan jövő évi költségvetésitörvény-javaslat fekszik a tisztelt Országgyűlés előtt, amely a jövő évben mind a családok, mind a munkából élők, mind a munka iránt elkötelezettek számára lehetőségeket nyit. Olyan lehetőségeket nyit akár a nyugdíjak növelésével, akár a 25 év alattiak szja-csökkentésével, akár az otthonteremtési támogatásokkal, mely összességében az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett valósulhat meg, amely összességében az adósságráta csökkenése mellett valósulhat meg azzal, hogy természetesen számtalan feladat áll még előttünk, de ismétlem, az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva jó reményünk van a tekintetben, hogy ez a költségvetés végrehajtható és tartható lesz, amennyiben az Országgyűlés a kormány indítványát elfogadja. Köszönöm szépen a figyelmet.