Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor képviselő úr, az MSZP képviselője, az Országgyűlés jegyzője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszterhez: „Miért viselkedik szelektíven a kormány a jogszabályok alkalmazásánál?” A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár urat jelölte ki. A képviselő úr, jegyző úr jelezte, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Ennek megfelelően Gúr Nándor képviselő urat, országgyűlési jegyző urat illeti a szó. Parancsoljon!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Két viszonylag egyszerű kérdést szeretnék feltenni. Az egyik az alacsonyabb jövedelmi sávba tartozók helyzetének a megnehezítéséről szól, amit az elmúlt hétéves időszakban tapasztalunk. Sokszor mondom önnek, most egyszerűbben teszem fel a kérdést: miért van az, miért alakult ki az a helyzet, hogy a minimálbéren messze jóval arányaiban magasabb a járulék-, adóteher, mint mondjuk, hét-nyolc évvel ezelőtt volt?

Biztos tudja, hiszen ezt a leckét már többször átvettük közösen, hogy amikor a minimálbér 60 200 forint volt 2010-ben, akkor az erre rakódó járulék-, adóteher 32 ezer forint volt, amit a munkavállalók, munkaadók megfizettek. Most, amikor 84 ezer forint ‑ vásárlóerő-értéken vissza lehet számolni, hogy ez nem éri el a 70 ezer forintot ‑, most meg 73 ezer forint a járulék-, adóteher. Magyarra fordítva a szót: 41 ezer forinttal több. Ha hagyták volna ezeket a pénzeket a cégeknél és béresülhettek volna, akkor már 110 ezer forint környéki nettó minimálbér lenne.

A másik kérdésem nem ehhez a témához, hanem a nyugdíjprémium kérdésköréhez kapcsolódik. A gazdasági növekedés tekintetében, ha a 3,5 százalékot meghaladja ez a növekedés, és az államháztartási egyenleg is tartható, akkor van nyugdíjprémium. 2017 ilyen esztendő, de szeretném tisztelettel kérdezni, hogy a 2014 miért nem volt ilyen esztendő, amikor 4,2 százalékos gazdasági növekedés volt, és az államháztartási egyenleg is tartható volt.

Miért? Miért nem volt tehát a 2014-es esztendőben nyugdíjprémium? Talán nem azért, mert 2014 már nem volt választás előtti utolsó esztendő? Köszönöm szépen, elnök úr.

(14.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A választ Cseresnyés Péter államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, sokszor beszélgettünk és sokszor tette fel azt a kérdést, amit most kérdésként megfogalmazott, vagy sokszor próbálta megfogalmazni azt a kérdést és sugallni azt a helyzetet, hogy az önök idejében a minimálbér reálértékben többet ért, mint a mostani időszakban.

Szeretném elmondani önnek, hogy önnek most sincs igaza, ahogy az elmúlt időszakban is számtalanszor bebizonyosodott, hogy sok-sok állítása nem felel meg a valóságnak, ugyanis az önök idejében is a minimálbér egy bizonyos része fölött adót kellett fizetni a minimálbért kapó személyeknek. Tehát nem igaz az, amit többször is állított, hogy a minimálbért önök nem adóztatták meg.

Az viszont igaz, hogy az önök felelőtlen gazdaságpolitikájának köszönhető volt az, hogy 2002 és 2010 között az államadósság elszabadult, hogy volt olyan év, amikor a reálkeresetek körülbelül 7 százalékkal csökkentek. Az önök idejében volt az az időszak, amikor a 13. havi nyugdíjat elvették a nyugdíjasoktól, vagy éppen a 13. havi jövedelmet, fizetést vették el a dolgozóktól.

Az is tény, hogy most a reálbér nagyobb mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is, mint az önök idejében. Természetesen akkor, amikor annak a hibának és annak a felelőtlen gazdaságpolitikának a kijavítását kellett végezni 2010 után jó néhány éven keresztül, amit az önök elhibázott gazdaságpolitikája okozott, nem lehetett minden esetben rögtön olyan teljesítményt és olyan béreket a minimálbér esetében is megállapítani, amit a magyar emberek megérdemeltek volna. Miután azonban a gazdaság lehetővé tette, hogy a bérek emelkedjenek, így a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentős mértékben emelkedhetett, abban a pillanatban a kormányzat a lehetőségeihez mérten lépett.

A következő részt majd a következő egy percben, a viszonválaszban szeretném elmondani. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Gúr Nándor képviselő úré, jegyző úré a szó. Parancsoljon!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem jó a megközelítése, államtitkár úr. Egyszerűen azért nem jó, mert a minimálbéres embereket, mondhatjuk nyugodt lelkülettel, öt éven keresztül meglopták, mert öt éven keresztül kevesebb vásárlóerő-értékű pénzhez jutottak hozzá, mint 2010-ben és az azt megelőző esztendőkben.

Ilyen értelemben amit most csinálnak, az csak egy „kárpótlási” tevékenység, most csak azt adják vissza, amit elloptak tőlük abban az időszakban, abban az öt évben.

A másik kérdésemre meg nem adott választ, hogy miért nem volt nyugdíjprémium 2014-ben, amikor 4,2 százalékos volt a gazdasági növekedés mértéke, és minden feltétel adott volt hozzá. Úgy fejeztem be a kérdésem, talán csak nem azért, mert a 2014-et követő év nem volt már választási esztendő ‑ még egyszer kérdezem. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt a fogalmat használta, hogy kárpótlási tevékenység, és részben igazat kell adnom önnek. A kárpótlás fogalmának a hangoztatásával azokat a károkat kellett elhárítani és rendbe hozni, amiket önök a nyolcéves kormányzásuk alatt végeztek úgy, hogy közben, ahogy mondtam, volt olyan év, amikor a reálbérek csökkentek, és nem feltétlenül a gazdasági válság okán, hanem azért, mert az önök gazdaságpolitikája, foglalkoztatáspolitikája és bérpolitikája csődöt mondott. Az már csak egy következmény volt, hogy utána jött a gazdasági válság, amit nem tudtak megfelelő módon kezelni. Ezt kellett rendbe hozni.

Szeretném hangsúlyozni, hogy miután sikerült rendbe hozni a gazdaságot, a kormányzat utána tudott jelentős mértékben foglalkozni mind a foglalkoztatáspolitikával, mind a bérpolitikával úgy, hogy míg az önök időszakában, a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány idején 7-8 százalékkal növekedtek a reálbérek, 2010-től számítva közel 36 százalékos volt a reálbér-emelkedés Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   143-150   151-158   159-162      Ülésnap adatai