Készült: 2024.04.28.05:45:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

220. ülésnap (2009.09.14.), 215. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:57


Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha jól számoljuk, talán 11 évi munka után a jövő hét során sor kerül arra a szavazásra, amellyel dönteni fogunk Magyarország lehetséges új polgári törvénykönyvéről. Biztosan nem tévedek, ha azt mondom, hogy ilyen vállalkozásba 1990 óta nem kezdett a Magyar Országgyűlés és a mindenkori kormányzat, illetve a szakma.

(19.50)

Való igaz, hogy egy ötven éve hatályban lévő törvényt, amelyet még viszonylag csekély számban módosítottak az elmúlt években a különböző összetételű országgyűlések, de egészen bizonyosan mondhatjuk, hogy az idő meghaladta, és egészen biztos, hogy a XXI. század Magyarországának szüksége van egy új polgári törvénykönyvre.

Nagyon sokszor vitatkoztunk - ha körbenézek a teremben, többnyire azokkal az arcokkal találom szembe magam, akikkel ezeket a vitákat részben a bizottsági üléseken, részben a plenáris üléseken lefolytattuk, vagy esetleg szakmai konferenciákon találkoztunk, és ismerhetjük egymás véleményét. Azt hiszem, az elmúlt 11 évben, például ha a saját frakcióm, a liberális frakció helyzetét nézem, mi egyaránt megértjük azt, hogy ennek a munkának valamelyest figyelemmel kísérhettük a stádiumait ellenzékiként és kormánypártiként egyaránt. Nem hiszem, hogy helyes lenne, ha abból az elvből indulnánk ki, amely általában a parlamenti működésnek egyébként természete, hogy egy törvényjavaslattal kapcsolatban az ellenzék többnyire az ellenzés szemszögéből szokott hozzáállni, a kormánypártok pedig inkább a támogatás szemszögéből.

Ez egy más törvény - azt hiszem - vagy törvényjavaslat még egyelőre. Más, mert hiszen ciklusokat átölelő, kormányoktól részben független külső szakmai grémiumot létrehozva működő szervezet hozta be a kormányzathoz és aztán a kormány pedig a parlamenthez azt a hatalmas mennyiségű munkaanyagot, amely az új polgári törvénykönyv alapjait és gerincét jelenti.

Azt hiszem, az a helyes, ha megpróbálunk elvonatkoztatni egy kicsit ilyenkor, hogy ellenzékből vagy kormánypárti oldalról nézzük-e a javaslatot, mert hiszen évekkel ezelőtti vitákra is visszaemlékezhetünk, különböző munkaanyagokra, amelyeket más-más helyzetből ítéltünk meg. Sajnos az a helyzet, hogy a szakma ugyanúgy megosztott, mint amilyen Magyarországon a közélet - szinte végletesen megosztott. Ez jellemző egy kicsit a jogászi szakmára is. Nem tudok elképzelni olyan törvényjavaslatot, amely ha egy bármilyen összetételű, a jelenlegi magyar közéleti viszonyokat figyelembe vevő Országgyűlés elé kerülne, akkor az egyöntetű támogatásra találna.

Természetesen azért sem lehetséges ez, mert voltak értékalapon, értékválasztás alapján folyó viták is, amelyekben nyilvánvalóan a különböző politikai hovatartozás részben motiválta a megszólalók véleményét. Ezt teljesen természetes dolognak tartom. De ha ettől elvonatkoztatunk, sem nagyon tudom elképzelni, hogy lehetne egy olyan javaslatot készíteni, amely a teljes szakma támogatását élvezhetné. Nagyon fontos törekedni erre. Azt hiszem, ez egy kulcsmomentuma a dolognak: megtett-e mindent a kormány annak érdekében, hogy törekedjen egy ilyen lehetségesen jó javaslat elkészítésére? Hiszen nagyon hosszú időre a legalapvetőbb jogviszonyokat fogja Magyarországon meghatározni. Minden bizonnyal még az alkotmánynál is fontosabb törvényről van szó, hiszen az élet, a mindennapjaink szinte minden mozzanatára kihat a polgári törvénykönyv.

Úgy gondolom, hogy elfogadható eredményt tud felmutatni a kormány. Emlékszem azokra a hónapokkal, évekkel ezelőtt lefolytatott szakmai vitákra, civil szervezetekkel, különböző szakmai grémiumokkal folytatott egyeztetésekre, amelyek révén alapvetően formálódott ez a törvényjavaslat. Nagyon sokat változott az elmúlt időben, sokat változott a szakmai bizottság által letett javaslathoz képest, és tudom, hogy maga a szakmai bizottság is, annak több tagja is úgy gondolja, hogy már a korábban elvégzett munka egyes fázisait meghaladóan jobb javaslat került elénk, és jobb javaslat formálódott e szakmai vitának köszönhetően.

Azt hiszem, hogy ha a jövő hét során szavazunk a törvényjavaslatról, messze nem hihetjük azt, hogy a munka lezárult, és onnantól kezdve, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor egy végeredmény születik. Bizonyos szempontból természetesen igen, hiszen keletkezik minden valószínűség szerint egy új kódex. Nagyon nehéz és nagyon fontos feladat jön még ezután, hiszen a hatályba léptető rendelkezésekkel, az úgynevezett Ptké. rendelkezéseivel kapcsolatban még nagyon sok munka van hátra, és nagyon fontos az, hogy a társadalom megfelelően felkészülhessen az új törvény alkalmazására. Azt hiszem, a szakmának az a része, aki fontosnak tartotta, hogy megismerhesse a törvényjavaslat alakulásának sorsát, elégedett lehet, mert minden lehetőség adva volt számára, hogy azt részben megismerje, részben konstruktív módon hozzájáruljon annak jobbításához is. Azóta, amióta szerepel az igazságügyi tárca honlapján, és tudom, hogy többedik verzió készült el, nagyon sokat változott a javaslat az elmúlt hónapokban és természetesen az elmúlt években is.

Mi hosszú időn keresztül figyeltük azt a változást, amely végbement e törvényjavaslattal kapcsolatban, és kategorikusan nem foglaltunk állást a javaslatról. Az elmúlt időben arról győződtünk meg, hogy szükség van erre a törvényjavaslatra. Úgy gondolom, a kormány elfogadhatóan megpróbálta elérni a lehetséges legjobb változat elkészítését, illetve elérni azt, hogy a legjobb változat születhessen meg. Biztosan lehetne most is javítani rajta, hiszen az a kétszáz-egynéhány pontból álló záróajánlás is, amely előttünk fekszik, ezt támasztja alá. De kétségtelen tény az is, hogy el kell jönnie egy pontnak, amikor tudni kell lezárni az ezzel kapcsolatos vitákat, hiszen ezek a viták a végtelenségig joggal húzhatók lennének.

Nem értek egyet az imént felszólaló kollégáimmal abban, hogy ilyen módon viszonyuljon bármelyik frakció is ehhez a törvényjavaslathoz, mert nem érdemli meg ez a törvényjavaslat, hogy így álljunk hozzá. Lehet a törvényjavaslatról igennel, nemmel és tartózkodással szavazni, de egyáltalán nem részt venni a szavazáson véleményem szerint nem helyes dolog.

Mi minden valószínűség szerint a jövő héten a szavazás során - a liberális frakció - itt leszünk, szavazni fogunk, és a törvényjavaslatot támogatni fogjuk tudni. Nagyon remélem, hogy a következő munka, a Btké. elkészítése is megfelelően jó színvonalú lesz. Nagyon fontos, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatban minden rendben legyen majd.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai