Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A környezetvédelem kérdése ma már egyre nagyobb szerepet kap, meghatározza a világpolitika és a gazdasági élet alakulását is. Ma már lakás, autó és számítógép vásárlásánál is szempont, hogy mennyire környezetbarát, sőt egy közelmúltban publikált kutatás szerint trendi dolog is zöldnek lenni.

Azt azonban, hogy mit és hogyan kell tennünk annak érdekében, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk, meg kell tanulnunk. A kérdés az, hogy hol és hogyan. Mi, felnőttek autodidakta módon, de gyermekeink okításához az iskolának kellene terepül szolgálnia. Azért a feltételes mód, mert a környezetvédelem csak a kiemelt intézményekben önálló tantárgy, az átlagiskolákban olyan ismeretanyagként szerepel, amelynek minden tantárgy ismeretrendszerében meg kell jelennie. A szemléletformálás is fontos, sőt alapvető, de ilyen módon az eredményessége messze elmarad attól, mint ha külön tantárgyként oktatnák a környezetvédelmet. Az önálló tantárggyá válásához persze sok feltételre volna szükség. Először is megfelelően képzett pedagógusra, tervezhető órakeretre, valamint mindezek és a tantárgy eszközigényének finanszírozásához szükséges költségkeretre, amit az iskolák akár normatívaként is megkaphatnának a sporttámogatáshoz hasonlóan. A további probléma pedig az, hogy mindez kinek a felelőssége, hiszen ha az egyik oldalról nézzük, oktatási kérdés, ha a másik oldalról nézzük, környezetvédelmi.

Államtitkár úr, tavaly februárban a tárca minisztere tárgyalt Fodor Gábor akkori környezetvédelmi miniszterrel a kötelező környezetvédelmi oktatás bevezetésének a lehetőségéről. Mi történt azóta? A koalíciós válság áldozatává vált a zöldoktatás is? Van-e létjogosultsága önálló tárgyként a környezetvédelemnek az általános iskolákban, vagy továbbra is csak a megtűrt kategóriába fog tartozni?

Várom megtisztelő válaszát.